Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám)

1995-10-05 / 234. szám

1995. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Még nyitott a Matáv-privatizáció MH-információ A Matáv Rt. további privatizá­ciójának két változatát vizsgál­ják a tulajdonosok és a tanács­adók - válaszolta érdeklődé­sünkre Straub Elek, a távközlé­si társaság vezérigazgatója Genfben, a hetedik telekom­munikációs világkiállításon. A rendezvényen szintén tárgyalá­sokat folytató Suchman Tamás privatizációs miniszter kérdé­sünkre elmondta: optimális esetben a részvények egy részét még idén értékesíteni tudják, de azt is hangsúlyozta, nincs el­adási kényszerben az ÁPV Rt. A további privatizáció két változata tartalmában és a le­bonyolítás időtartamában is el­tér egymástól. Az egyik elkép­zelés szerint, nyilvános tőzsdei kibocsátással értékesítenék a részvényeket, melynek előké­szítéséhez hosszabb időre lenne szükség. A tőzsdei bevezetés leghamarabb jövő év közepére, végére tehető, pénzügyi befek­tetők körülbelül 40 százaléknyi részesedéshez juthatnának. A másik változat szerint a je­lenleg 30,2 százalék részesedés­sel rendelkező MagyarCom né­met és amerikai tulajdonosai egyszerű többséghez jutnának részvényvásárlással, az 51 szá­zalék feletti részvényeket kínál­nák fel a tőzsdéken, s a tör­vénynek megfelelően 25 száza­lék plusz egy szavazat arány ál­lami tulajdonban maradna. A két változat előkészítése párhu­zamosan folyik, s a tanácsadó­nak felkért CSFB számára fel­adatul tűzték - mondta Straub Elek -, hogy a megvalósításnál a magyar állam érdekeinek érvényesítését mindenképpen biztosítani kell. Ez utóbbival egybecsengően nyilatkozott Suchman Tamás is, aki hangsúlyozta: a Matáv Rt. további privatizációjának hármas követelménynek kell megfelelnie. A legfontosabb, hogy a tartósan állami tulajdon­ban maradó 25 százalék része­sedés megfelelő beleszólást biz­tosítson az állami érdekek érvé­nyesítésére, ezt szerződésben kell garantálni. Második szem­pont, hogy a leendő tulajdono­soknak is vállalniuk kell: a Ma­táv Rt. utóbbi években fenntar­tott dinamikus fejlődése a to­vábbiakban is töretlen marad. Ezzel kapcsolatban Suchman emlékeztetett arra, hogy a je­lenlegi külföldi tulajdonosoktól is ígéretet kapott arra, jövőre legalább 250 ezer új előfizetőt kapcsolnak be. A harmadik szempont a privatizációs bevé­tel. Hangsúlyozta, a Matáv Rt. az egyik legjelentősebb hazai társaság, ezért semmi sem indo­kolhatja, hogy értéken alul ad­ják el a cég részvényeit. Nincs eladási kényszerben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. - szögezte le Suchman -, annak ellenére sem, hogy a költségvetésben 150 milliárd privatizációs bevétel elérése a cél. Ha a lényeges feltételekben sikerül megegyezni, akkor még az idén bevétel származhat a Matáv Rt. részvényeinek el­adásából - tette hozzá. huI MTI A teljes munkaidőben foglal­koztatottak bruttó átlagkerese­te augusztusban 40 894 forint volt, mintegy 200 forinttal több mint az előző hónapban, az egy évvel korábbi adatnál pedig 20,1 százalékkal magasabb. Az év első nyolc hónapjában a bruttó kereseti átlag 37 924 fo­rintot tett ki, 20,7­ százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a szel­lemi dolgozók 57072 forintot kerestek átlagosan, ez 21,6 szá­zalékkal haladta meg a tavalyit. A fizikai munkások átlagkere­sete 29 035 forint volt, 18,9 szá­zalékkal több, mint a múlt év­ben. Változatlanul a pénzügyi területeken dolgozók keresték a legtöbbet, átlagosan 67 841 foridWilshist fáidmöfrim Negyvenezer felett az átlagkereset MH-információ____________ A vállalkozók elől az állam szívja el a jövőben is a hitelfor­rásokat, és ez az alapvető oka annak, hogy a reálszféra nem tud bízni a fellendülésben. A Magyar Gyáriparosok Szövet­ségének (MGYOSZ) tegnapi elnökségi ülése után Széles Gá­bor nagyjából így foglalta össze azokat a következtetéseket, amelyeket a testület a kormány 1996-os költségvetési terveze­téből az Érdekegyeztető Ta­nácsban kialakult patthelyzet­ből és a különböző gazdasági reformtervezetekből levont. A belső államadósság ka­matterhei idén előreláthatólag 500 milliárd forintot tesznek ki a tavalyi 350 milliárddal szem­ben. Jövőre pedig ez a kötele­zettség elérheti a 700 milliárd forintot is. Széles Gábor meg­fogalmazásában ez annyit je­lent, hogy az államháztartás to­vábbra is „megeszi” a gazdaság hitelforrásait, és ezért sem a ka­matok csökkenésére, sem a hi­telkínálat feljavulására nem le­het számítani. Széles Gábor ke­ményen bírálta a kormány mo­netáris politikáját, és megfogal­mazta fenntartásait a Bokros­csomag folytatásával szemben is. Az MGYOSZ elnöksége szerint a jelenlegi válságkezelés­­ nagy társadalmi konfliktusok árán - legfeljebb 10-20 milliárd forintot tud lefaragni a költség­­vetésről, holott minimálisan legalább 100 milliárddal kelle­ne csökkenteni a deficitet. Rendkívül kedvezőtlenül ítéli meg az MGYOSZ az 1996-os költségvetésnek a vállalkozók­ra vonatkozó irányszámait, így például a vállalkozók tb-járulé­­kát hiába csökkentik 3 száza­lékkal, ha közben a béradó 2 százalékkal növekszik és a munkaadóknak az eddigi 10 nap helyett 25 napig kell a be­tegszabadságot fizetni. Az a terv pedig, hogy a tárgyi eszkö­zök után járó áfa-visszatérítést csak a felhasználók után kérhe­tik a befektetők, a gyáriparo­sok szerint tovább rontja az amúgy is nehezen élénkülő be­ruházási kedvet. Az MGYOSZ szövetségeseket keres a maga számára. Erre vonatkozik az el­nökségnek az az utalása, hogy megkezdték az egyeztető tár­gyalásokat a kamara korábbi érdek-képviseleti szerepét fel­vállaló Munkaadói Szövetség­gel. Egy oldalvágást jelentett a VOSZ felé, hogy megkérdője­lezték, megfelelő módon képvi­­­selik e az ország érdekeit azok, akik most a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezetekben helyet kapnak. Közismert, hogy an­nak idején a VOSZ szerezte meg ezekhez a delegálások­hoz a jogosítványokat. Az MGYOSZ az Érdekegyeztető Tanácson belül is szükségesnek látja a munkaadói oldal sorait átrendezni, a szereplők valós súlyának megfelelően. • B. Zs. A hitelforrásokat elnyeli az állam Borúlátóak a gyáriparosok Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT MH-információ___________ Az ÁPV Rt. a 400 milliárd fo­rintot elemésztő bankkonszoli­dációt követően piaci alapra helyezné a pénzintézetek „re­noválását”: a holding értesülé­seink szerint azt szeretné, hogy a kereskedelmi bankok rossz hiteleit a Pénzintézeti Központ (PK) kezelje. A privatizációs szervezet igazgatósága első lé­pésként úgy döntött, hogy a PK-t megvásárolják a Ma­gyar Befektetési és Fejleszté­si Banktól. Az ÁPV Rt. elképzelései szerint a PK megvásárolhatná vagy megbízási szerződés alap­ján kezelhetné a bankok rossz­nak minősített követeléseit. A kereskedelmi bankok problémáinak kezelésére piaci módszerek kellenek - indokol­ta a tervet Ábel István, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a holding azért is támogatná a konstruk­ciót, mert az nem igényelne plusz állami támogatást. Ábel kérdésünkre nem zárta ki, hogy a „hitelgondozásba” ver­sengő piaci szereplők is be­szállhatnának. A Pénzintézeti Központ há­rom okból is alkalmas lenne a rossz hitelek kezelésére - ma­gyarázta az ÁPV Rt­.­ ügyve­zető igazgatója. jelentős felszámolá­si részlegük van, ezért üzleti alapon foglalkozhatnak a rossz hitelekkel, az Investbank meg­szerzése óta rendelkeznek „be­fektetési vonallal”, tőkeerejük pedig komoly. Ha a privati­zációs szervezet elgondolása megvalósul, az nem jelenti a kisbankok bekebelezését, a PK inkább katalizátorként segíthe­ti a „kicsik” magánosítását - vélekedett Ábel István. A Magyar Hitel Banknál és a Kereskedelmi Banknál már megindult a portfóliótisztítás - vagyis a pénzintézetek összes rossz hitelüket bevitték egy sa­ját tulajdonú társaságba -, de Ábel szerint a folyamat mind­két esetben megrekedt - rész­ben tőkehiány miatt. Az új privatizációs törvény értelmében a konszolidált ban­kok állami tulajdonú részvé­nyei fölött a tulajdonosi jo­gokat a Pénzügyminisztérium gyakorolja, bár a vagyonkeze­lés és a magánosítás az ÁPV Rt. feladata marad. Ábel István elmondta, hogy a PK-val kap­csolatos elgondolásuk alapját a PM anyagai képezték. A terv­vel kapcsolatban a tárca illeté­keseit lapzártánkig nem tudtuk megszólaltatni. • Szily László A Pénzintézeti Központ új szerepben Egy kézben a rossz hitelek? GAZDASÁG Panasonic Business Systems Monitorok TX-T1562 TX-D1733 TX-D2051 15" MONITOR • 0.27mm képpont távolság • max. 160Hz függ. szinkron • On Screen kijelző • max. felbontás: 1280x1024 képpont 71.760 Ft+áfa 17" DIGITALIS MONITOR • 0.27mm képpont távolság • max. 160Hz függ. szinkron • On Screen kijelző • max. felbontás: 1280x1024 képpont 139.364 Ft+áfa 20" DIGITÁLIS MONITOR 0.28mm képpont távolság max. 160Hz függ. szinkron On Screen kijelző max. felbontás: 1600x1280 képpont 264.660 Ft+áfa FORDULJON HIVATALOS DEALEREINKHEZ VAGY KÖZVETLENÜL KÉPVISELETÜNKHÖZ: HIVATALOS MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET INTEC Kft. 1138 Budapest, Váci út 168. Telefon: 120-8363,270-2155,270-2255 Fax: 129-6058 Negatívba billenhet a gabonamérleg Exportőrök harca az idővel MH-információ Az igazi kérdés búzaügyben az, hogy december 31-éig mennyi gabonát sikerül az ex­portőröknek kivinniük az or­szágból - véli Márkus István, az AGP Brókerház Rt. igazga­tója. Információi szerint a „ko­molyan vehető” szerződések alapján idén több mint 2 millió tonna búza kerülhetne ki az országból, s ez negatív irányba billentené a gabonamérleget. Az exportőrök jelenleg az idővel és a szállítási kapacitá­sokkal harcolnak, s megpró­bálják „kipréselni” az ország­ból a leszerződött búzát - állít­ja Márkus. Korlátokat csak a szállítási kapacitás szabhat, a szűk keresztmetszet a legtöbb búzát felszívó adriai kikötők felé vezető Murakeresztúr át­eresztőképessége lehet. A rendelkezésre álló adatok alapján a januári nyitókészlet 390 ezer tonna volt, a termés pedig valamennyivel megha­ladta a 4,5 millió tonnát. (A termelők állítása szerint ezzel szemben 4 millió tonna búza termett.) Az őrlési és az egyéb célú felhasználást is beállítva a gabonamérlegbe 1,8 millió tonna lehet a nettó export. Szerződéseket viszont­­ még a tapasztalatok szerint komoly­talannak minősíthető mintegy 800 ezer tonnáról szólóakat le­számítva is - több mint 2 millió tonnára kötöttek a kereske­dők, s jelenleg is jó áron szület­nek újabb üzletek. Ha pedig ennyi kimegy, negatív tarto­mányba billen a gabonamér­leg, ami már tavaszi gabonaim­portot vonhat maga után - ál­lítja a bróker. (A jelenlegi helyzetet az is bonyolítja, hogy hiteles információkkal senki sem rendelkezik a valóban ex­portra kerülő készletekről, ugyanakkor az agrártárca által is bevallottan legalább 8 millió tonnára szóló kiviteli enge­délyt adtak ki. - A szerk.) Az esetleges importnál az a kérdés, hogy honnan, meny­nyiért jöhet áru. Papp Imre, az AGP szakértője szerint a CEF­­TA-val rozsra és árpára vannak kedvezményes kontingensek, amelyekkel bizonyos mértékig helyettesíteni lehet a takar­mánybúzát. A két és félszeres őrlési kapacitásfelesleggel ren­delkező malmok élethalálhar­cán viszont ez már nem segít - vélte. Akik készletezni tudtak, az egyre magasabb lisztárakat kivárva tetemes hasznot húz­hatnak a jelenlegi piaci helyzet­ből, a kis malmok pedig - ame­lyek zömében alultőkésített, E- hitellel gazdálkodó vállalkozá­sok és a gabonaipari decentrali­zált privatizáció következmé­nyeként számuk sem csekély - várhatóan tönkremennek. K. B.Z. Magyar Hírlap 11 HÍRSOROK Csak egy pályázó az Antennára (MH) Csak a francia Tele Diffusion de France (TDF) adott be formailag megfelelő ajánlatot az Antenna Hungária privatizációs pályázatán. A befektető tőkeemelés után a távközlési társaság részvényeinek 50 százalék plusz egyszavazatnyi részét kaphatja meg, 15 éves országos és regionális sugárzási és műsorszórási kon­cesszió mellett. Az ÁPV Rt. illetékesei a nyáron még körülbelül 10 pályázóval számoltak, végül öten vásárolták meg a tenderdo­kumentációt, de lapunk már akkor úgy értesült, hogy csak egy ko­moly jelentkező van. Az igen csekély érdeklődés egyik oka lehet a médiatörvény hiánya. Svájci hitel a földnyilvántartáshoz (MH) A svájci kormány 2,1 millió svájci frank hitellel járul hozzá a fővárosi kerületek földnyilvántartásának korszerűsítéséhez - ál­lapodtak meg tegnap a svájci nagykövetségen a svájci kormány ál­tal kijelölt konzultáns cég képviselői, illetve Fenyő György, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. A pénzösszeget az agrártárca a számítógépes földnyilvántartás fejlesztésére, az adatbevitel és a földtulajdonok bejegyzésének gyorsítására, a ka­taszteri térképek digitalizálására és korszerű mérőműszerek vá­sárlására fordítja. A svájci szakemberek a rendszer know-how-ját is átadják a magyar hivataloknak, és az ingatlan-nyilvántartás re­formjában is segítséget nyújtanak, e Henkel oktatási alapítvány (MH) Faipari kutatási alapítványt hozott létre tegnap a Henkel Magyarország Kft., a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, vala­mint 13 jelentős faipari vállalat. Az induló vagyon félmillió forint, ugyanakkor az aláírók vállalták: minden kilogramm felhasznált ragasztóanyag után 1-1 forintot fizetnek az alapba a szakember­­képzés támogatására. Forgalmunk megfelel az idén 9,9 milliárd forintra tervezett időarányos részének - közölte Fekete István, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a tájékoztatót követően -, a nyereség valamelyest elmarad a tervezettől. Új helyesírás-ellenőrzők (MH) Az 1991-ben alakult MorphoLogic elkészítette az első ma­gyar mondatellenőrző rendszert, a Helyesebb nevű szoftvert. A Windows 95-tel egy időben fejlesztették ki a Helyes-eb 95 helyes­írás-ellenőrzőt. Mivel a magyar nyelv szóalakjai sokaságáról is­mert, a magyarra kifejlesztett programokat alkalmazni tudják a kevésbé bonyolult morfológiával rendelkező kelet-európai nyel­vekre is; a lengyel és a román program már elkészült, s dolgoznak a török, a bolgár, az ukrán, a cseh és a horvát változaton. Hosszabb távú terveik szerint a beérkező nagy mennyiségű infor­máció előolvasására és rendszerezésére szeretnének egy „elektro­nikus titkárnő”-rendszert kidolgozni, s terveik között szerepel a beszéd- és írásfelismerő rendszerek fejlesztése is. Nem kell IMF-hitel a lengyeleknek (Reuter/MTI) Jövőre már nem lesz szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteleire Lengyelországnak - jelentette be a pénzügyminiszter. Gregorz Kolodko az IMF-fel hétvégén foly­tatandó tárgyalások előtt kifejtette, 1990 óta először jövőre nem kívánnak az IMF-től készenléti hitelt lehívni. Ez pedig a lengyel gazdaság fejlődésének új szakaszát jelzi. Kolodko ugyanakkor elmondta, noha az 1995-re kitűzött 17 százalékos inflációs szint­ teljesítése végérvényesen elúszni látszik, szep­temberben lassulni kezdett a pénzromlás mértéke. A pénzügy­­miniszter szerint október végére az infláció 22,6 százalékra mérséklődik. Orosz gabonagondok (Reuter/MTI) Harminc éve nem tapasztalt rossz gabonater­més sújtja Oroszországot, előrejelzések szerint a tavalyi 81,3 millió tonna után idén mindössze 65-66 millió tonna terem. Ugyanakkor az államnak nincs pénze külföldi vásárláshoz, az idei költségvetésben erre nem különítettek el keretet. Közpon­ti állami importra tehát nem lehet számítani, nem zárják vi­szont ki annak lehetőségét, hogy orosz kereskedelmi cégek im­portálnak majd gabonát. Hasonló gondokkal küzd a FÁK töb­bi állama is. Ugyanakkor az ENSZ élelmezésügyi szervezete (FAO) úgy becsli, a FÁK gabonaimportja 1995-1996-ban 700 ezer tonnával, 11 millió tonnára csökken. Norvég költségvetési többlet (Reuter) Közel 11 milliárd koronás (1,7 milliárd dolláros) többletet mutat a jövő évi norvég költségvetés tervezete, melyben a 373,8 milliárd koronás bevételi oldallal szemben 363,2 milliárd koronányi kiadás szerepel. A többlet forrása a becslések szerint 13,9 milliárd koronával nagyobb, összesen 49,3 milliárdos energiakitermelésből származó nyereség. A jövő évi többlet, mely az idei 8,6 milliárd koronára előrejel­­zett hiányt követi, az állami olajalapba folyik be. Eleddig az alap kormányzati kiadásokat támogatott, 1996-tól megtakarí­tási alappá formálódik, és a jövőbeli állami nyugdíjak biztosí­tása érdekében külföldi befektetéseket eszközöl. Norvégia olajtermelése jövő év elején napi hárommillió hordóval éri el csúcspontját, a kitermelés csökkenni várhatóan az ezredfor­dulón kezd. Soros a kanadai dollárra tesz (MH) Háromszázmillió kanadai dollárt vásárolt Soros György cége, miáltal ezen valuta árfolyama centenként kilenctizeddel ugrott meg a zöldhasú dollárral szemben. A kanadai valuta fel­lendülésére politikai okokból számítanak a szakemberek, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint az október végére ki­tűzött népszavazáson a francia ajkú Québec lakossága nem az autonómiára voksol, így az ország stabilitását semmi sem ve­szélyezteti. Sorosról egyébként az utóbbi napokban izraeli vál­lalkozási tervével kapcsolatban lehetett hallani. Híre ment ugyanis, hogy Edgar Bronfmannal, Ted Alisonnal és a Wall Street-i Goldman Sachs céggel összefogva 500 millió dollárért meg akarta vásárolni Izrael legnagyobb bankjának, a Hapoa­­limnak a többségi tulajdonát. Ez végül nem sikerült, a jeruzsá­­lemi kormány ugyanis úgy látta, hogy ezzel túlzott befolyásuk lenne az ország gazdasági életére. Egy ajánlat a MÁV-j­ár­műjavítóra MH-információ Hiába jelentkeztek korábban komoly érdeklődők a MÁV tulajdonában levő dunakeszi székhelyű Vagongyártó és Ja­vító Kft.-re, a júliusban kiírt pályázatra végül mindössze két ajánlat érkezett. Ráadásul - mint Balogh Sándortól, a MÁV Vagyongazdálkodási Igazgatóság tanácsadójától megtudtuk - ezek egyike for­mai hiányosság miatt érvény­telen. Külföldi érdeklődő nyújtotta be a másik, a MÁV által most vizsgált érvényes pályázatot a 900 milliós limit­árral kínált, vasúti személy­­kocsikat gyártó és javításukat végző cégre. A MÁV legtöbb alkalma­zottat foglalkoztató járműja­vító vállalkozása évi 3 mil­liárd forintos forgalmat bo­nyolít le. A Vagongyártó és Javító Kft. tavalyi adózatlan nyeresége 30 millió forint volt, ez a 772 millió forintos vagyon nem egészen 4 száza­lékát érte el. Vélhetően ez is hozzájárult a szerény érdek­lődéshez. Balogh Sándor az egyetlen értékelhető ajánlat­ról annyit árult el, hogy a je­lentkező számos feltételhez kötötte a vásárlást. Amennyi­ben ezeket a MÁV nem tudja elfogadni, november 10-én ez a pályázat sajnos eredmény­telenül zárul - mondta a ta­nácsadó. A vasútépítéssel foglalkozó dombóvári Mávép Kft. külföldi befektetőknek történt idei sikeres eladását követően, a mostani egyetlen ajánlat értékelésével párhu­zamosan a MÁV még további társaságaira is pályázatok ki­írását tervezi. • M. G.

Next