Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám)
1995-10-12 / 240. szám
Nemzetiségi onatas Felnövőben a cigány értelmiség A Gandhi gimnáziumban presztízse van a tanulásnak A cigány értelmiségi réteg kinevelését tűzte zászlajára a Pécsett működő Gandhi Gimnázium és Kollégium, mely két éve motiváló erővé vált mind a cigány gyermekeket tanító pedagógusok, mind szüleik körében. A Gandhi Alapítvány elsősorban dél-dunántúli cigány, valamint alternatív szervezetekből - mint az Alba Kör, a Wallenberg Egyesület, vagy az Orbánság Alapítvány - 1992 elején alakult. Az alapítók között ezen felül neves cigány és nem cigány értelmiségiek vettek részt. A kezdeményezőket a cigány gyerekek oktatásának siralmas állapota vezette arra az elhatározásra, hogy létrehozzák a pécsi Gandhi Gimnáziumot és Kollégiumot. A cigány gyermekek közel 30 százaléka ugyanis nem fejezte be az általános iskolát, s a rendszerváltást követően a szakoktatási rendszer is összeomlott. A felsőoktatásban a cigány fiatalok szinte egyáltalán nincsenek jelen: ezredannyi diplomás van köztük, mint amennyi az átlagos népesség körében. A pécsi oktatási intézmény ezen a helyzeten kíván változtatni, az egyetemi felvételi vizsgán is versenyképes tudást biztosítva a fiataloknak. Bogdán János, a Gandhi gimnázium igazgatója egyik legnagyobb eredményüknek azt tartja, hogy az intézmény kétéves működése alatt motiváló erővé vált mind a cigány gyermekeket tanító pedagógusok, mind szüleik körében. Valamelyest sikerült a régióban újra presztízst teremteni a tanulásnak, s a tanárokkal elfogadtatni, hogy a cigány gyermekekkel is érdemes foglalkozni. Másrészt nyilvánvalóvá vált, hogy lehetséges cigány oktatási intézményt létrehozni. A hagyományos cigány közösségek - melyek értékes szokásrendszert és tartást adtak tagjaiknak - a férfiak munkába állásával szétzilálódtak. Ezeket újraéleszteni, állapította meg az iskolaigazgató, már nem lehet, de az értelmiségi réteg új közösségi formákat hozhatna létre. Ehhez azonban ki kell hogy nevelődjön ez a réteg. A tanultabb roma fiatalok körében tapasztalható asszimilációs törekvésekkel szemben a gimnázium arra neveli tanulóit, hogy visszatérjenek közösségeikbe és belülről építgessék azokat. A hat plusz fél osztályos gimnáziumban - ahová a hatodik osztály második félévétől lehet jelentkezni - jelenleg két évfolyamon, összesen 92 gyermek tanul és további 10 diák kapott még helyet a kollégiumban. A januártól induló újabb két osztályba október 24-éig még lehet jelentkezni. Az írásbeli felvételi vizsgák 28-án lesznek. A felvázolt célok a tantárgyak szerkezetében is tükröződnek: a nemzetiségi gimnázium a humán műveltségre fektet nagyobb hangsúlyt, bár az érettségi előtti két évben reál tárgyakból is részesülhetnek a tanulók intenzív fakultatív képzésben. A normál gimnáziumhoz képest nem csupán abban nyújtanak többet, hogy cigány kultúrát, valamint beás és lován cigány nyelvet is tanítanak, hanem a magyar nyelv és irodalom tantárgyat is lényegesen magasabb óraszámban oktatják. Ezen belül részletesen kitérnek a mitológia és a filmművészet kérdéseire, és filozófiát sem csak a negyedik, hanem az utolsó két osztályban tanítanak. A majdan 350 tanulóval működő intézmény épületének eddig körülbelül harmada készült el. A pillanatnyilag 150 fős kollégium fele még felújítatlan, és - iskolaépület híján - maga az oktatás is a kollégiumban lévő öt tanteremben zajlik. A Gandhi Gimnázium magánkezdeményezésre olyan feladatot vállalt, amit az államnak kellene ellátnia - szögezte le Bogdán János. Ezért elvárható, hogy a szlovák vagy a horvát gimnáziumhoz hasonlóan a központi költségvetés itt is kivegye részét a finanszírozásból. Féléves vita után végül is ennek az lett a járható útja, hogy a művelődési minisztériummal alkut kötöttek, s az alapítványt nemrégiben közalapítvánnyá alakították. Nagy Ildikó Emese Megszólal a Cigány Országos Önkormányzat szakértője • Óvatos kételyek a roma oktatási program kapcsán Tisztességes, előremutató koncepciónak tartja Csillér Béla az Országos Cigány Önkormányzat oktatási szakértője a minisztérium cigány oktatásfejlesztési programját, de megvalósíthatóságával kapcsolatban kételyeinek is hangot adott. Alapvetően egyetértünk a minisztériummal, bár nincs szó közös programról - mondta az Országos Cigány Önkormányzat oktatási szakértője. A kormányzat első ízben rukkolt elő önálló cigány oktatási koncepcióval és ez akkor is jelentős előrelépés, ha az elképzelés számos részlete egyelőre kidolgozatlan. Elsősorban a program által meghatározott intézmények hatásköre nem világos. A művelődési minisztérium kulcsszerepet szán a megyei pedagógiai intézeteknek, de ki biztosítja a többletfeladatokhoz szükséges státusokat? Ha a megyei önkormányzatok büdzséjét terhelik a költségek, akkor az intézetigazgatók foglalkoztatják majd az új munkatársakat is? A minisztérium által rájuk testált „feladatok” így legfeljebb csak ajánlások lehetnek. A koncepció arra sem ad választ, hogy a program szervezésével megbízott pedagógusok bérkiegészítését miből fogják kigazdálkodni az iskolaigazgatók. Talán a többi pedagógus bérkeretéből? Csillér Béla szerint illúzió abban bízni, hogy belátható időn belül felépülhet négy új roma kollégium. Ha a kiszemelt város vezetése hajlandó közművesített építési telket, esetleg ingatlant a cigány oktatásfejlesztési program rendelkezésére bocsátani, akkor talán létre lehet hozni egyetlen kollégiumot. Ez nemcsak anyagi kérdés, számolni kell a helyiek ellenállásával, előítéleteivel is. Az Országos Cigány Önkormányzat fontosnak tartaná, ha már az általános iskolák nyolcadikos roma tanulói is pályázhatnának ösztöndíjakra. A cigánygyerekek általános iskolai lemorzsolódása ugyan számottevő, a középiskola azonban többségük számára egyszerűen elérhetetlen. Talán javíthatna valamit a tehetséges roma tanulók továbbtanulási esélyein, ha közvetlenül pályaválasztásuk előtt ösztöndíj-támogatást kaphatnának. A megyei ösztöndíjbizottság tagjait a megyei cigány önkormányzatnak és a cigány referensnek kell kijelölnie, nem pedig a pedagógiai intézetnek. Az iskolákat nem azzal kell rábírni a cigány népismeret oktatására, hogy ezt a kisebbségi fejkvóta feltételeként előírják számukra. A minisztériumnak egyszerűen csak a nemzeti alaptantervet kellene betartatnia. Annak a gyakorlatnak viszont gátat kell vetni, hogy az önkormányzatok minden teketória nélkül elorozzák a kisebbségi fej- révóta összegét és beolvasztják költségvetésükbe. Az Országos Cigány Önkormányzat fontosabbnak tartja romákról szóló ismeretek beépítését a tanárképzés tantervébe annál, mint amit a minisztériumi program sugall. Nem elég rögzíteni, hogy szükség van a cigány kisebbségről szóló képzési modulra. Garanciák nélkül elsikkadhat az interkulturális nevelés elve is, amelyet pedig a cigány önkormányzat kulcsfontosságúnak tart. Csilléi Béla nem teljesen osztja a programkészítők optimizmusát, nem bízik abban, hogy a finanszírozóként megjelölt szervezetek, kormányzati szervek, alapítványok egyaránt megnyitják majd pénztárcáikat. A szakértő kétségesnek tartja, hogy a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, vagy éppen a Munkaügyi Minisztérium hajlandó lesz hozzájárulni a költségekhez, illetve részt venni a programot koordináló országos egyeztető tanács munkájában. Az Országos Cigány Önkormányzat a minisztériumi program pedagógus-továbbképzési részével kapcsolatban vállalja a társszerzőséget - jobban mondva a szerzőséget. Az MKM alapvetően az önkormányzat koncepcióját vette át, állítja Csilléi. Miután az eljárást sérelmezték, váratlanul azt kezdte hangoztatni az MKM, hogy a dokumentum a minisztérium és a cigány önkormányzat közös programja. Csillér szerint ez nem teljesen igaz, bár hangsúlyozta: a minisztérium törekvéseit támogatják. A cigány önkormányzat a közeljövőben három megye 150 általános iskolájára kiterjedő interkulturális nevelési-módszertani kísérletbe fog, illeszkedve a tárca programjához, de függetlenül attól, hogy jövőre elindulhat-e az országos cigány közoktatási program. Módszertani füzeteket, szöveggyűjteményeket készíttetnek, a szerzőkkel - többek között Choli Daróczi Józseffel - már aláírták a szerződéseket. Az interkulturális programra az Országos Cigány Önkormányzat saját forrásából 2 millió forintot ad, de 3 millióval a művelődési minisztérium is hozzájárul a költségekhez. 1995. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK 1995. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK A kisebbségi oktatás fejlesztése a kisebbségi önkormányzatok számára a legfontosabb, ugyanakkor, mint összeállításunkból kiderül, az egyik legtöbb gondot okozó feladat. A hazánkban hivatalosan elismert 13 nemzetiség országos önkormányzatának, illetve szövetségének illetékeseit arról kérdeztük: mi a véleményük a kisebbségi oktatás mai helyzetéről és távlati lehetőségeiről. A romák Az Országos Cigány Kisebbségi Önkor- - mányzat Oktatási Bizottságának fejlesztési programja az iskoláztatás, a magasabb végzettség megszerzésére helyezi a hangsúlyt, hiszen adatok bizonyítják, hogy a társadalmi érvényesülés alapja napjainkban ez. A cigányság számára azonban a képzettség elérése komoly akadályokba ütközik. Ennek hatása már a nagy létszámú cigányközösségekben folyamatosan megjelenik. A program hangsúlyozza, hogy az alacsony iskolázottság az évek során újratermelődik, kilépni belőle pedig szinte lehetetlen. A konfliktus- és feszültségmegelőző, valamint felzárkóztató program ezért a mindenki számára kötelező általános iskolai tanulmányokra épül. A németek Az országos német kisebbségi önkormányzat felmérése szerint a nemzetiségi települések 80 százalékán van lehetőség a nemzetiségi nyelv elsajátítására. Erdei Ferenc, az önkormányzat alelnöke szerint lépni kell annak érdekében, hogy az általános iskolákban, főiskolákon más tantárgyakat is tanulhassanak a diákok németül. A kisebbségi kiegészítő fejkvóta tervezett csökkenése veszélybe sodorhatja a nemzetiségek szakköreinek fenntartását, az oktatás fejlesztését. A kisebbségi önkormányzatok csak abban az esetben tudják ellátni a nemzetiségi iskolák fenntartásának feladatát, ha ehhez a finanszírozási alapot is megteremtik. Szükség lenne a felnőttoktatás lehetőségének megteremtésére is, ugyanis sokan szeretnék elsajátítani a nyelvet, amelyre korábban nem volt módjuk. Erdei szerint a kisebbségi szervezetek közös gondja, hogy az állami szintű döntésekbe nem vonják be őket. A nemzeti alaptanterv ismertetésére nem hívták meg például a kisebbségi szervezetek képviselőit. A szlovákok A magyarországi szlovák nemzetiségi oktatás nagyon leromlott állapotban van - jelentette ki Mata Mihály, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöke. Az államosítások során megszüntették az egynyelvű iskolákat, óvodákat, kétnyelvű iskola is csupán öt van az országban, ebből kettő gimnázium. Hiányzik a szakosodási lehetőség a középiskolákban, de a felsőoktatásban is csak pedagógusképzés létezik szlovák nyelven. Igaz, a nemzetiségi fiataloknak van lehetőségük ösztöndíjasként egyetemi végzettséget szerezni Szlovákiában, egyrészt a magyar, másrészt a szlovák kormánynak köszönhetően. Az elnök véleménye szerint modernizálni kell a tanterveket, de a legfontosabb feladatuk az óvodai, iskolai rendszer megerősítése, a kisebbségek számára az iskola-összevonások erőltetése ugyanis végzetes lehet. Magyarországon jelenleg az oktatás állami feladat, ezért a feltételek biztosítását, a segítséget is elsősorban a magyar államtól várják a magyarországi szlovákok. A szerbek A magyarországi szerb oktatás nagy múltra tekint vissza, azonban a második világháború után az iskolák államosításával megszűnt az autonóm szerb oktatási rendszer, majd az ekkor létrehozott délszláv iskolarendszerrel 13 kritikus vélemény Van még mit tenni még nehezebb helyzetbe került. A ’90-es évek elején már nem volt önálló szerb oktatási intézmény Magyarországon, s most van csak újra kialakulóban az önálló szerb oktatási rendszer - tudtuk meg Lásztity Pérótól, a Szerb Országos Önkormányzat elnökétől. A nemzetiségi közoktatás fő gondja a finanszírozás megoldatlansága. A fejkvótarendszer nem kedvez a kisebb létszámú osztályokkal működő nemzetiségi iskoláknak, továbbá nem veszi figyelembe az eltérő oktatási formákat sem, nem differenciálja a nyelvoktatás, illetve a drágább anyanyelvű oktatás finanszírozását. A központilag finanszírozandó rendszer is átlagos osztálylétszámra számítja ki többek között a pedagóguslétszámot, illetve az egy főre szánt összeget, a nemzetiségi iskolák pedig csak 25 százalékos engedményt kaphatnak. A költségvetési törvény tervezete szerint 1996-ban az alapkvóta jelentősen emelkedne, a kisebbségi kvótát azonban a jelenlegi 16 ezerről 6,6 ezerre csökkentenék. Az anyagiak hiánya veszélyezteti az önkormányzat fő céljait, a nemzetiségi oktatás versenyképessé tételét és az identitás megőrzését is. Az ideális az lenne, ha a nemzetiségi önkormányzatok iskolaalapító, illetve iskolafenntartó szerepet tudnának vállalni, de ehhez meg kell teremteni a jogi és anyagi feltételeket is. További gondot jelent a megfelelő tankönyvek hiánya és a pedagógusképzés megoldatlansága is. Jelenleg tárgyalások folynak a Budapesti Tanítóképző Főiskolával egy szerb nemzetiségi szak létrehozásáról. Az elnök hangsúlyozta: az országos önkormányzatok által elfogadott saját országos oktatási tantervre lenne szüksége minden kisebbségnek. A minisztérium kisebbségi főosztályán alapos munka kezdődött az oktatás fejlesztéséért, ennek sikerét azonban veszélyezteti a főosztály és az önkormányzatok egyelőre még nem megfelelő kapcsolata. A románok Az oktatás területe a magyarországi kisebbségi politika egyik leggyengébb pontja - szögezte le Petrusán György, a Magyarországi Románok Szövetségének elnöke. A kisebbségi oktatás nem működik igazán hatékonyan, jobban kellene támaszkodni a nemzetiségek véleményére. A különböző nemzetiségek tanrendje egy kaptafára készül, hiányzik a párbeszéd a nemzetiségek és a minisztérium szakértői között. Nagyobb figyelmet kellene fordítani az egyes nemzetiségeken belüli differenciákra is. A felsőoktatás területén is igen komoly gondok vannak, nincs mozgástér a kisebbségek számára. Saját koncepciót a román nemzetiség képviselői még nem alakítottak ki, egyes elképzelések szerint a kétnyelvű oktatásra helyeznék a nagyobb hangsúlyt, más tervek a nyelvoktatást és az identitástudat formálását tennék a középpontba. Egységesek azonban abban, hogy nem akarnak tiszta anyanyelvű oktatást megteremteni. A horvátok A nemzetiségi nyelvoktatás a horvátoknál is kritikus helyzetben van. A rendszerváltás után beharangozott új tankönyvek nem készültek el, kicsi a választék. Igaz, ebben az elnök saját magukat is felelősnek érzi, későn kezdték el saját koncepciójuk kidolgozását. A Horvátországból érkező könyvek pedig igen drágák, de készülőben van egy terv a könyvek vámmentessé tételéről. A szövetségben örömmel olvasták a nat kiegészítéseként megjelenő kisebbségi alaptantervet, látnak benne perspektívát. Amennyiben meglesznek az anyagi feltételek, megmenthetőnek tartják az anyanyelvi oktatást. Készülnek a tantervre vonatkozó javaslatok, de helyzetüket nehezíti, hogy nem csak a zágrábi irodalmi nyelvet, hanem a népszerűbb tájszólásokat is bele kell építeni a tananyagba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazi ráhangolást már az óvodai nyelvoktatással kell elkezdeni. A szlovénok A nemzetiségi oktatás fejlesztésével kicsit elkésett a szlovén kisebbség, lehetőség több van, mint amennyit megtesznek - tudtuk meg Glantz Lászlónétól, Felső- Szölnök iskolájának igazgatónőjétől. Az iskolák a többi kisebbségi intézményhez hasonlóan anyagi gondokkal küzdenek, a fejkvóta nem elég a nemzetiségi foglalkozások működtetéséhez. Elavultak a tankönyvek is, az anyaországból igyekeznek pótolni a hiányosságokat. Jelentős segítséget tudnak nyújtani a testvériskolák is, a gyerekek az anyaországi gyerekek társaságában kedvet kapnak a nyelvoktatáshoz. A lengyelek Évek óta működik lengyel iskola a budapesti lengyel nagykövetségen a diplomaták gyermekei számára, ahol a diákok a lengyel általános iskolák és gimnáziumok tananyagát tanulják. Az oktatásban részt vesznek lengyel származású, de magyar állampolgárságú gyerekek is, ám ez hosszabb távon nem jelenthet megoldást-jelentette ki Rónay Slaba Ewa, a Magyarországi Lengyelek Országos Önkormányzatának munkatársa. Terveik szerint jövő szeptembertől indulna egy kétnyelvű általános iskola és gimnázium, amely magyar érettségit adna, de lengyel nyelvet, az anyaországról szóló ismereteket is oktatnának. Az iskola mellett egy óvoda megnyitásának szükségessége is felmerült, ilyen ugyanis még nincs. Az úgynevezett vasárnapi iskolaként működő lengyel nyelvű foglalkozás egységes tantervének kidolgozása is a jövő feladata. A bolgárok A budapesti bolgár iskola már közel nyolcvanéves múltra tekint vissza. A Magyarországi Bolgárok Szövetségétől megtudtuk: az intézménybe nemcsak általános iskolások, hanem óvodások és középiskolások is járnak, közel százan. A bolgár és a magyar minisztérium közötti megállapodás értelmében a diákok az iskola elvégzése után egy magyar és egy bolgár érettségi bizonyítványt is kapnak. Az oktatásban az anyaországból meghívott tanárok is részt vesznek, az ő fizetésüket Bulgária állja, a magyar minisztérium a fejkvótát biztosítja. A bolgár hagyományokkal, a nyelvvel hétvégi iskolákban ismerkedhetnek a vegyes házasságból származó gyerekek, tavaly havonta kétszer tartottak ilyen típusú foglalkozást. A görögök A görög is azon kisebbségek közé tartozik, amelyiknek nincs saját iskolája, az anyanyelvű foglalkozások eddig a kulturális egyesület keretén belül működtek - tudtuk meg Dzindzisz Jorgosztól, az országos önkormányzat elnökétől. Terveikben azonban egy teljesen más oktatási rendszer szerepel. Bérelt tantermekben rövid időn belül igyekeznek a fiatalokat az anyanyelvvel megismertetni, majd görögül oktatnak történelmet, népismeretet. A segédeszközöket egyelőre a pályázatok útján elnyert összegekből finanszírozzák, tankönyveket a követségtől kap a szövetség. A legnagyobb gond az oktatás, illetve a tanárok fizetésének finanszírozása. Az önkormányzat ígéretet kapott a minisztériumtól a jövő évre, a székházuk átadása után pedig a bérletet is megtakaríthatják, az oktatás ugyanis a székházban kialakított tantermekben folyik majd. Az örmények Siralmasnak nevezte az örmény nyelv oktatási helyzetét a kisebbség országos önkormányzatának elnöke, Avanesian Alex. Örmény iskola nincs, de a nyelvoktatáshoz hiányoznak a szótárak és a nyelvkönyvek is. Szponzorok és egy minisztériumi pályázat elnyerésével talán az idén sikerül a szótárat megjelentetni. A nemzetiségi foglalkozásokat hétvégi iskola keretében tervezi működtetni az önkormányzat, amennyiben lesz anyagi fedezet. Jelentkezők az ország egész területéről érkeztek, az oktatók is megvannak, alaptankönyvet pedig a szófiai örmény kisebbség küld a magyarországi iskola számára. A ruszinok A magyarországi ruszinságot hivatalosan nem ismerték el a második világháború után, így ruszin nemzetiségi oktatás sem volt - közölte Hattinger Gábor, a Magyarországi Ruszinok Szövetségének elnöke. Ruszin osztályt idén szeptemberben sikerült először indítani Mucsony községben, a minisztérium 500 ezer forintos támogatásából. A diákok heti két órában tanulják a nyelvet, tankönyvük azonban még nincs, Szlovákiából szerzik be azokat a közeljövőben. A tervek szerint jövőre Komlóskán is elindulna a ruszin képzés, és óvodákban is szeretnék a nyelvre oktatni a kicsiket. Az ukránok A 13 kisebbség közül az ukránt csak nemrég ismerték el, ezért ukrán nemzetiségi iskola még nincs - közölte Hartyányi Jaroszlava szövetségi elnök. Az ukrán egyesület mellett működik egy hétvégi iskola, ahol ukránt, az anyaország irodalmát, történelmét és népi ismereteket - többek között táncot, zenét - oktatnak. Szeptemberben jelent meg egy tankönyv, amely kifejezetten a Magyarországon élő ukrán származású gyerekeknek készült. A könyv kiadását, illetve a hétvégi iskola működését is támogatja a művelődési tárca, az idei évre szánt összeg azonban már elfogyott. Tankönyveket kapnak Ukrajnából, de az ország nehéz helyzetét ismerve többre nem számíthatnak. Kaptak ígéretet, hogy a minisztérium további támogatással járul hozzá az oktatáshoz még az idén. A pénzre annál is inkább szükség lenne, mert van igény egy újabb csoport indítására. Ennek akadálya csak a hely és az anyagiak hiánya. Haszán Zoltán Nemzetiségi oktatás 3