Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám)

1995-10-12 / 240. szám

­ Nemzetiségi onatas Felnövőben a cigány értelmiség A Gandhi gimnáziumban presztízse van a tanulásnak A cigány értelmiségi réteg kinevelését tűzte zászlajára a Pécsett működő Gandhi Gimnázium és Kollégium, mely két éve motiváló erővé vált mind a cigány gyermekeket tanító pedagógusok, mind szüleik körében. A Gandhi Alapítvány elsősorban dél-dunántúli cigány, valamint al­ternatív szervezetekből - mint az Alba Kör, a Wallenberg Egyesü­let, vagy az Orbánság Alapítvány - 1992 elején alakult. Az alapítók között ezen felül neves cigány és nem cigány értel­miségiek vettek részt. A kezdeményezőket a cigány gyerekek oktatásának siralmas ál­lapota vezette arra az elhatározásra, hogy létrehozzák a pécsi Gandhi Gimnáziumot és Kollégiumot. A cigány gyermekek közel 30 százaléka ugyanis nem fejezte be az álta­lános iskolát, s a rendszerváltást követően a szakoktatási rendszer is összeomlott. A felsőoktatásban a cigány fiatalok­ szinte egyáltalán nincsenek jelen: ezredannyi dip­lomás van köztük, mint amennyi az átlagos népesség körében. A pécsi oktatási intézmény ezen a helyzeten kíván változtatni, az egyetemi felvételi vizsgán is versenyképes tudást biztosítva a fiataloknak. Bogdán János, a Gandhi gimnázium igazgatója egyik leg­nagyobb eredményüknek azt tartja, hogy az intézmény kétéves működése alatt mo­tiváló erővé vált mind a cigány gyermeke­ket tanító pedagógusok, mind szüleik kö­rében. Valamelyest sikerült a régióban újra presztízst teremteni a tanulásnak, s a tanárokkal elfogadtatni, hogy a cigány gyermekekkel is érdemes foglalkozni. Másrészt nyilvánvalóvá vált, hogy lehet­séges cigány oktatási intézményt létre­hozni. A hagyományos cigány közösségek - melyek értékes szokásrendszert és tartást adtak tagjaiknak - a férfiak munkába ál­lásával szétzilálódtak. Ezeket újraéleszte­ni, állapította meg az iskolaigazgató, már nem lehet, de az értelmiségi réteg új kö­zösségi formákat hozhatna létre. Ehhez azonban ki kell hogy nevelődjön ez a réteg. A tanultabb roma fiatalok körében ta­pasztalható asszimilációs törekvésekkel szemben a gimnázium arra neveli tanu­lóit, hogy visszatérjenek közösségeikbe és belülről építgessék azokat. A hat plusz fél osztályos gimnázium­ban - ahová a hatodik osztály második félévétől lehet jelentkezni - jelenleg két évfolyamon, összesen 92 gyermek tanul és további 10 diák kapott még helyet a kollégiumban. A januártól induló újabb két osztályba október 24-éig még lehet je­lentkezni. Az írásbeli felvételi vizsgák 28-án lesznek. A felvázolt célok a tantárgyak szerke­zetében is tükröződnek: a nemzetiségi gimnázium a humán műveltségre fektet nagyobb hangsúlyt, bár az érettségi előtti két évben reál tárgyakból is részesülhet­nek a tanulók intenzív fakultatív képzés­ben. A normál gimnáziumhoz képest nem csupán abban nyújtanak többet, hogy cigány kultúrát, valamint beás és lo­ván cigány nyelvet is tanítanak, hanem a magyar nyelv és irodalom tantárgyat is lé­nyegesen magasabb óraszámban oktat­ják. Ezen belül részletesen kitérnek a mi­tológia és a filmművészet kérdéseire, és filozófiát sem csak a negyedik, hanem az utolsó két osztályban tanítanak. A majdan 350 tanulóval működő in­tézmény épületének eddig körülbelül harmada készült el. A pillanatnyilag 150 fős kollégium fele még felújítatlan, és - iskolaépület híján - maga az okta­tás is a kollégiumban lévő öt tanterem­ben zajlik. A Gandhi Gimnázium magánkezdemé­nyezésre olyan feladatot vállalt, amit az ál­lamnak kellene ellátnia - szögezte le Bog­dán János. Ezért elvárható, hogy a szlovák vagy a horvát gimnáziumhoz hasonlóan a központi költségvetés itt is kivegye részét a finanszírozásból. Féléves vita után végül is ennek az lett a járható útja, hogy a művelő­dési minisztériummal alkut kötöttek, s az alapítványt nemrégiben közalapítvánnyá alakították. Nagy Ildikó Emese Megszólal a Cigány Országos Önkormányzat szakértője • Óvatos kételyek a roma oktatási program kapcsán Tisztességes, előremutató koncepciónak tartja Csillér Béla az Országos Cigány Önkormányzat oktatási szakértője a minisztérium cigány oktatásfejlesztési programját, de megvalósíthatóságával kapcsolatban kételyeinek is hangot adott. A­lapvetően egyetértünk a minisz­tériummal, bár nincs szó közös programról - mondta az Orszá­gos Cigány Önkormányzat okta­tási szakértője. A kormányzat első ízben rukkolt elő önálló cigány oktatási kon­cepcióval és ez akkor is jelentős előrelé­pés, ha az elképzelés számos részlete egyelőre kidolgozatlan. Elsősorban a program által meghatározott intézmé­nyek hatásköre nem világos. A művelő­dési minisztérium kulcsszerepet szán a megyei pedagógiai intézeteknek, de ki biztosítja a többletfeladatokhoz szüksé­ges státusokat? Ha a megyei önkor­mányzatok büdzséjét terhelik a költsé­gek, akkor az intézetigazgatók foglal­koztatják majd az új munkatársakat is? A minisztérium által rájuk testált „fel­adatok” így legfeljebb csak ajánlások le­hetnek. A koncepció arra sem ad vá­laszt, hogy a program szervezésével megbízott pedagógusok bérkiegészíté­sét miből fogják kigazdálkodni az isko­laigazgatók. Talán a többi pedagógus bérkeretéből? Csillér Béla szerint illúzió abban bízni, hogy belátható időn belül felépülhet négy új roma kollégium. Ha a kiszemelt város vezetése hajlandó közművesített építési telket, esetleg ingatlant a cigány oktatásfejlesztési program rendelkezésé­re bocsátani, akkor talán létre lehet hoz­ni egyetlen kollégiumot. Ez nemcsak anyagi kérdés, számolni kell a helyiek el­lenállásával, előítéleteivel is. Az Orszá­gos Cigány Önkormányzat fontosnak tartaná, ha már az általános iskolák nyol­cadikos roma tanulói is pályázhatnának ösztöndíjakra. A cigánygyerekek általá­nos iskolai lemorzsolódása ugyan szá­mottevő, a középiskola azonban többsé­gük számára egyszerűen elérhetetlen. Talán javíthatna valamit a tehetséges ro­ma tanulók továbbtanulási esélyein, ha közvetlenül pályaválasztásuk előtt ösz­töndíj-támogatást kaphatnának. A me­gyei ösztöndíjbizottság tagjait a megyei cigány önkormányzatnak és a cigány re­ferensnek kell kijelölnie, nem pedig a pe­dagógiai intézetnek. Az iskolákat nem azzal kell rábírni a cigány népismeret ok­tatására, hogy ezt a kisebbségi fejkvóta feltételeként előírják számukra. A mi­nisztériumnak egyszerűen csak a nemze­ti alaptantervet kellene betartatnia. An­nak a gyakorlatnak viszont gátat kell vet­ni, hogy az önkormányzatok minden te­ketória nélkül elorozzák a kisebbségi fej- révóta összegét és beolvasztják költségve­tésükbe. Az Országos Cigány Önkormányzat fontosabbnak tartja romákról szóló isme­retek beépítését a tanárképzés tantervé­be annál, mint amit a minisztériumi prog­ram sugall. Nem elég rögzíteni, hogy szükség van a cigány kisebbségről szóló képzési modulra. Garanciák nélkül elsik­kadhat az interkulturális nevelés elve is, amelyet pedig a cigány önkormányzat kulcsfontosságúnak tart. Csilléi Béla nem teljesen osztja a prog­ramkészítők optimizmusát, nem bízik ab­ban, hogy a finanszírozóként megjelölt szervezetek, kormányzati szervek, alapít­ványok egyaránt megnyitják majd pénz­tárcáikat. A szakértő kétségesnek tartja, hogy a Közoktatási Modernizációs Köz­­alapítvány, vagy éppen a Munkaügyi Mi­nisztérium hajlandó lesz hozzájárulni a költségekhez, illetve részt venni a progra­mot koordináló országos egyeztető ta­nács munkájában. Az Országos Cigány Önkormányzat a minisztériumi program pedagógus-to­vábbképzési részével kapcsolatban vállal­ja a társszerzőséget - jobban mondva a szerzőséget. Az MKM alapvetően az ön­­kormányzat koncepcióját vette át, állítja Csilléi. Miután az eljárást sérelmezték, váratlanul azt kezdte hangoztatni az MKM, hogy a dokumentum a miniszté­rium és a cigány önkormányzat közös programja. Csillér szerint ez nem teljesen igaz, bár hangsúlyozta: a minisztérium tö­rekvéseit támogatják. A cigány önkor­mányzat a közeljövőben három megye 150 általános iskolájára kiterjedő inter­kulturális nevelési-módszertani kísérlet­be fog, illeszkedve a tárca programjához, de függetlenül attól, hogy jövőre elindul­hat-e az országos cigány közoktatási program. Módszertani füzeteket, szöveg­­gyűjteményeket készíttetnek, a szerzők­kel - többek között Choli Daróczi József­fel - már aláírták a szerződéseket. Az in­terkulturális programra az Országos Ci­gány Önkormányzat saját forrásából 2 millió forintot ad, de 3 millióval a műve­lődési minisztérium is hozzájárul a költsé­gekhez. 1995. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK 1995. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK A kisebbségi oktatás fejlesztése a ki­sebbségi önkormányzatok számá­ra a legfontosabb, ugyanakkor, mint összeállításunkból kiderül, az egyik legtöbb gondot okozó fel­adat. A hazánkban hivatalosan elismert 13 nemzetiség országos önkormányzatának, il­letve szövetségének illetékeseit arról kérdez­tük: mi a véleményük a kisebbségi oktatás mai helyzetéről és távlati lehetőségeiről. A romák Az Országos Cigány Kisebbségi Önkor- - mányzat Oktatási Bizottságának fejlesztési programja az iskoláztatás, a magasabb vég­zettség megszerzésére helyezi a hangsúlyt, hiszen adatok bizonyítják, hogy a társadalmi érvényesülés alapja napjainkban ez. A ci­gányság számára azonban a képzettség el­érése komoly akadályokba ütközik. Ennek hatása már a nagy létszámú cigányközössé­gekben folyamatosan megjelenik. A prog­ram hangsúlyozza, hogy az alacsony iskolá­zottság az évek során újratermelődik, kilépni belőle pedig szinte lehetetlen. A konfliktus- és feszültségmegelőző, valamint felzárkózta­tó program ezért a mindenki számára kötele­ző általános iskolai tanulmányokra épül. A németek Az országos német kisebbségi önkormány­zat felmérése szerint a nemzetiségi települé­sek 80 százalékán van lehetőség a nemzetisé­gi nyelv elsajátítására. Erdei Ferenc, az ön­­kormányzat alelnöke szerint lépni kell annak érdekében, hogy az általános iskolákban, fő­iskolákon más tantárgyakat is tanulhassanak a diákok németül. A kisebbségi kiegészítő fejkvóta tervezett csökkenése veszélybe so­dorhatja a nemzetiségek szakköreinek fenn­tartását, az oktatás fejlesztését. A kisebbségi önkormányzatok csak ab­ban az esetben tudják ellátni a nemzetiségi iskolák fenntartásának feladatát, ha ehhez a finanszírozási alapot is megteremtik. Szük­ség lenne a felnőttoktatás lehetőségének megteremtésére is, ugyanis sokan szeretnék elsajátítani a nyelvet, amelyre korábban nem volt módjuk. Erdei szerint a kisebbségi szervezetek kö­zös gondja, hogy az állami szintű döntésekbe nem vonják be őket. A nemzeti alaptanterv ismertetésére nem hívták meg például a ki­sebbségi szervezetek képviselőit. A szlovákok A magyarországi szlovák nemzetiségi okta­tás nagyon leromlott állapotban van - jelen­tette ki Mata Mihály, a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövetségének elnöke. Az államosítások során megszüntették az egynyelvű iskolákat, óvodákat, kétnyelvű is­kola is csupán öt van az országban, ebből kettő gimnázium. Hiányzik a szakosodási le­hetőség a középiskolákban, de a felsőokta­tásban is csak pedagógusképzés létezik szlo­vák nyelven. Igaz, a nemzetiségi fiataloknak van lehetőségük ösztöndíjasként egyetemi végzettséget szerezni Szlovákiában, egyrészt a magyar, másrészt a szlovák kormánynak köszönhetően. Az elnök véleménye szerint modernizálni kell a tanterveket, de a legfontosabb felada­tuk az óvodai, iskolai rendszer megerősítése, a kisebbségek számára az iskola-összevoná­sok erőltetése ugyanis végzetes lehet. Magyarországon jelenleg az oktatás álla­mi feladat, ezért a feltételek biztosítását, a segítséget is elsősorban a magyar államtól várják a magyarországi szlovákok. A szerbek A magyarországi szerb oktatás nagy múltra tekint vissza, azonban a második világhábo­rú után az iskolák államosításával megszűnt az autonóm szerb oktatási rendszer, majd az ekkor létrehozott délszláv iskolarendszerrel 13 kritikus vélemény Van még mit tenni még nehezebb helyzetbe került. A ’90-es évek elején már nem volt önálló szerb okta­tási intézmény Magyarországon, s most van csak újra kialakulóban az önálló szerb okta­tási rendszer - tudtuk meg Lásztity Pérótól, a Szerb Országos Önkormányzat elnökétől. A nemzetiségi közoktatás fő gondja a fi­nanszírozás megoldatlansága. A fejkvóta­rendszer nem kedvez a kisebb létszámú osz­tályokkal működő nemzetiségi iskoláknak, továbbá nem veszi figyelembe az eltérő okta­tási formákat sem, nem differenciálja a nyelvoktatás, illetve a drágább anyanyelvű oktatás finanszírozását. A központilag finan­szírozandó rendszer is átlagos osztálylét­számra számítja ki többek között a pedagó­guslétszámot, illetve az egy főre szánt össze­get, a nemzetiségi iskolák pedig csak 25 szá­zalékos engedményt kaphatnak. A költség­­vetési törvény tervezete szerint 1996-ban az alapkvóta jelentősen emelkedne, a kisebbsé­gi kvótát azonban a jelenlegi 16 ezerről 6,6 ezerre csökkentenék. Az anyagiak hiánya veszélyezteti az ön­­kormányzat fő céljait, a nemzetiségi oktatás versenyképessé tételét és az identitás meg­őrzését is. Az ideális az lenne, ha a nemzeti­ségi önkormányzatok iskolaalapító, illetve iskolafenntartó szerepet tudnának vállalni, de ehhez meg kell teremteni a jogi és anyagi feltételeket is. További gondot jelent a meg­felelő tankönyvek hiánya és a pedagógus­­képzés megoldatlansága is. Jelenleg tárgya­lások folynak a Budapesti Tanítóképző Fő­iskolával egy szerb nemzetiségi szak létreho­zásáról. Az elnök hangsúlyozta: az országos önkormányzatok által elfogadott saját or­szágos oktatási tantervre lenne szüksége minden kisebbségnek. A minisztérium ki­sebbségi főosztályán alapos munka kezdő­dött az oktatás fejlesztéséért, ennek sikerét azonban veszélyezteti a főosztály és az ön­­kormányzatok egyelőre még nem megfelelő kapcsolata. A románok Az oktatás területe a magyarországi kisebb­ségi politika egyik leggyengébb pontja - szögezte le Petrusán György, a Magyaror­szági Románok Szövetségének elnöke. A kisebbségi oktatás nem működik igazán ha­tékonyan, jobban kellene támaszkodni a nemzetiségek véleményére. A különböző nemzetiségek tanrendje egy kaptafára ké­szül, hiányzik a párbeszéd a nemzetiségek és a minisztérium szakértői között. Na­gyobb figyelmet kellene fordítani az egyes nemzetiségeken belüli differenciákra is. A felsőoktatás területén is igen komoly gon­dok vannak, nincs mozgástér a kisebbségek számára. Saját koncepciót a román nemzetiség kép­viselői még nem alakítottak ki, egyes elkép­zelések szerint a kétnyelvű oktatásra helyez­nék a nagyobb hangsúlyt, más tervek a nyelvoktatást és az identitástudat formálását tennék a középpontba. Egységesek azonban abban, hogy nem akarnak tiszta anyanyelvű oktatást megteremteni. A horvátok A nemzetiségi nyelvoktatás a horvátoknál is kritikus helyzetben van. A rendszervál­tás után beharangozott új tankönyvek nem készültek el, kicsi a választék. Igaz, ebben az elnök saját magukat is felelősnek érzi, későn kezdték el saját koncepciójuk kidol­gozását. A Horvátországból érkező köny­vek pedig igen drágák, de készülőben van egy terv a könyvek vámmentessé tételéről. A szövetségben örömmel olvasták a nat ki­egészítéseként megjelenő kisebbségi alap­tantervet, látnak benne perspektívát. Amennyiben meglesznek az anyagi felté­telek, megmenthetőnek tartják az anya­nyelvi oktatást. Készülnek a tantervre vonatkozó javas­latok, de helyzetüket nehezíti, hogy nem csak a zágrábi irodalmi nyelvet, hanem a népszerűbb tájszólásokat is bele kell építe­ni a tananyagba. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az igazi ráhangolást már az óvodai nyelvoktatással kell elkezdeni. A szlovénok A nemzetiségi oktatás fejlesztésével kicsit elkésett a szlovén kisebbség, lehetőség több van, mint amennyit megtesznek - tudtuk meg Glantz Lászlónétól, Felső- Szölnök iskolájának igazgatónőjétől. Az iskolák a többi kisebbségi intézményhez hasonlóan anyagi gondokkal küzdenek, a fejkvóta nem elég a nemzetiségi foglalko­zások működtetéséhez. Elavultak a tan­könyvek is, az anyaországból igyekeznek pótolni a hiányosságokat. Jelentős segítsé­get tudnak nyújtani a testvériskolák is, a gyerekek az anyaországi gyerekek társasá­gában kedvet kapnak a nyelvoktatáshoz. A lengyelek Évek óta működik lengyel iskola a buda­pesti lengyel nagykövetségen a diplomaták gyermekei számára, ahol a diákok a lengyel általános iskolák és gimnáziumok tananya­gát tanulják. Az oktatásban részt vesznek lengyel származású, de magyar állampol­gárságú gyerekek is, ám ez hosszabb távon nem jelenthet megoldást-jelentette ki Ró­nay Slaba Ewa, a Magyarországi Lengyelek Országos Önkormányzatának munkatársa. Terveik szerint jövő szeptembertől indulna egy kétnyelvű általános iskola és gimná­zium, amely magyar érettségit adna, de len­gyel nyelvet, az anyaországról szóló isme­reteket is oktatnának. Az iskola mellett egy óvoda megnyitásának szükségessége is fel­merült, ilyen ugyanis még nincs. Az úgyne­vezett vasárnapi iskolaként működő len­gyel nyelvű foglalkozás egységes tantervé­nek kidolgozása is a jövő feladata. A bolgárok A budapesti bolgár iskola már közel nyolc­vanéves múltra tekint vissza. A Magyaror­szági Bolgárok Szövetségétől megtudtuk: az intézménybe nemcsak általános iskolá­sok, hanem óvodások és középiskolások is járnak, közel százan. A bolgár és a magyar minisztérium közötti megállapodás értel­mében a diákok az iskola elvégzése után egy magyar és egy bolgár érettségi bizo­nyítványt is kapnak. Az oktatásban az anyaországból meghívott tanárok is részt vesznek, az ő fizetésüket Bulgária állja, a magyar minisztérium a fejkvótát biztosítja. A bolgár hagyományokkal, a nyelvvel hétvégi iskolákban ismerkedhetnek a ve­gyes házasságból származó gyerekek, ta­valy havonta kétszer tartottak ilyen típusú foglalkozást. A görögök A görög is azon kisebbségek közé tartozik, amelyiknek nincs saját iskolája, az anya­nyelvű foglalkozások eddig a kulturális egyesület keretén belül működtek - tudtuk meg Dzindzisz Jorgosztól, az országos ön­­kormányzat elnökétől. Terveikben azonban egy teljesen más oktatási rendszer szerepel. Bérelt tanter­mekben rövid időn belül igyekeznek a fia­talokat az anyanyelvvel megismertetni, majd görögül oktatnak történelmet, népis­meretet. A segédeszközöket egyelőre a pá­lyázatok útján elnyert összegekből finan­szírozzák, tankönyveket a követségtől kap a szövetség. A legnagyobb gond az okta­tás, illetve a tanárok fizetésének finanszí­rozása. Az önkormányzat ígéretet kapott a minisztériumtól a jövő évre, a székházuk átadása után pedig a bérletet is megtaka­ríthatják, az oktatás ugyanis a székházban kialakított tantermekben folyik majd. Az örmények Siralmasnak nevezte az örmény nyelv ok­tatási helyzetét a kisebbség országos ön­­kormányzatának elnöke, Avanesian Alex. Örmény iskola nincs, de a nyelvoktatáshoz hiányoznak a szótárak és a nyelvkönyvek is. Szponzorok és egy minisztériumi pályá­zat elnyerésével talán az idén sikerül a szó­tárat megjelentetni. A nemzetiségi foglalkozásokat hétvégi iskola keretében tervezi működtetni az ön­­kormányzat, amennyiben lesz anyagi fede­zet. Jelentkezők az ország egész területé­ről érkeztek, az oktatók is megvannak, alaptankönyvet pedig a szófiai örmény ki­sebbség küld a magyarországi iskola szá­mára. A ruszinok A magyarországi ruszinságot hivatalosan nem ismerték el a második világháború után, így ruszin nemzetiségi oktatás sem volt - közölte Hattinger Gábor, a Ma­gyarországi Ruszinok Szövetségének el­nöke. Ruszin osztályt idén szeptember­ben sikerült először indítani Mucsony községben, a minisztérium 500 ezer forin­tos támogatásából. A diákok heti két órá­ban tanulják a nyelvet, tankönyvük azon­ban még nincs, Szlovákiából szerzik be azokat a közeljövőben. A tervek szerint jövőre Komlóskán is elindulna a ruszin képzés, és óvodákban is szeretnék a nyelvre oktatni a kicsiket. Az ukránok A 13 kisebbség közül az ukránt csak nem­rég ismerték el, ezért ukrán nemzetiségi is­kola még nincs - közölte Hartyányi Jarosz­­lava szövetségi elnök. Az ukrán egyesület mellett működik egy hétvégi iskola, ahol ukránt, az anyaország irodalmát, történel­mét és népi ismereteket - többek között táncot, zenét - oktatnak. Szeptemberben je­lent meg egy tankönyv, amely kifejezetten a Magyarországon élő ukrán származású gye­rekeknek készült. A könyv kiadását, illetve a hétvégi iskola működését is támogatja a művelődési tárca, az idei évre szánt összeg azonban már elfogyott. Tankönyveket kap­nak Ukrajnából, de az ország nehéz helyze­tét ismerve többre nem számíthatnak. Kap­tak ígéretet, hogy a minisztérium további támogatással járul hozzá az oktatáshoz még az idén. A pénzre annál is inkább szükség lenne, mert van igény egy újabb csoport in­dítására. Ennek akadálya csak a hely és az anyagiak hiánya. Haszán Zoltán Nemzetiségi oktatás 3

Next