Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 282-294. szám)

1995-12-02 / 283. szám

4 Magyar Hírlap Nagyobb nyilvánosságot kapnak a romák MH-információ Fiatal roma újságírók és a ci­gányügyet szívükön viselő szakemberek közreműködé­sével egyedülálló kezdemé­nyezés lépett a médiapiacra. Az újonnan alakult Roma Sajtóközpont az MTI-n ke­resztül tegnap ünnepélyesen útjára bocsátotta első híreit. A romákat ma kommuni­­ kációs gettó övezi - hangzott el az ügynökség sajtótájékoz­tatóján. Tragikus szociális kö­rülményeik és az őket ért at­rocitások hírei nem jutnak el kellő mértékben és kellő tár­gyilagossággal a közvéle­ményhez. A sajtóközpont, mely egyelőre az írott sajtót célozza meg, a cigányság gondjainak, törekvéseinek és eredményeinek elfogulatlan bemutatását tűzte zászlajára. A Romapress nagy hangsúlyt helyez a politikai pártoktól és cigány szervezetektől való függetlenségre. A 17 vidéki tudósítóval és 8 fővárosi munkatárssal dolgo­zó hírügynökség három tema­tikus rovatra oszlik. Belpolitikai rovata, mely­nek vezetője Kerényi György, a cigánypolitika aktuális kér­déseiről, valamint a romákat érintő kormányzati döntések­ről tudósít. A kulturális és ok­tatási területtel foglalkozó munkatársak, élükön Bernáth Gáborral amellett hogy ren­dezvényekről, eseményekről adnak hírt, köztiszteletben ál­ló roma személyiségeket is bemutatnak. A Csalog Zsolt vezette társadalmi és gazdasá­gi rovat a cigányság gazdasági és szociális helyzetéről készít szakértői anyagokat, helyzet­jelentéseket, s napi kapcsola­tot alakít ki a téma kutatóival. A romák rendkívül alacsony számban vesznek részt a mé­diapiacon. A jövőben ezért olyan szolgáltatásokat is nyúj­tanak majd, amelyek kiszéle­síthetik a roma újságírók, saj­tószervezők körét. Emellett segítséget nyújtanak a fonto­sabb roma intézmények saj­tótájékoztatóinak, rendez­vényeinek megszervezéséhez, kapcsolatrendszerük kiépíté­séhez. A hírügynökség legitim működése érdekében a roma társadalom reprezentatív kép­viselőiből tanácsadó kollégiu­mot hoz létre, valamint egy etikai bizottságot, melynek ál­lásfoglalásait kötelezővé teszi a maga számára.­ ­ N. I. E. Tartós munkanélküliség: 197 nap az átlag Kevesebb állástalant jegyeznek a hivatalok MH-információ Októberben már „csak” 10 szá­zalék volt a munkanélküli ráta az országban, miután 12,3 ezer fővel csökkent a nyilvántartott állástalanok száma. Az Orszá­gos Munkaügyi Központ (OMK) adatai szerint az állam 1,8 milliárd forintot fizetett ki munkanélküli járadékra, illetve­­segélyre októberben. Azért csökkent a korábbinál jobban a bejegyzett állástala­nok tábora, mert jóval többen hagyták el az állami ellátórend­szert, mint amennyien újonnan jelentkeztek - indokolják a vál­tozást az OMK szakemberei. Csongrád megyében csökkent leginkább a regisztrált munka­­nélküliek száma: ott 5,6 száza­lékkal kevesebben vannak állás nélkül, mint egy hónappal ko­rábban. A hó végén 56,1 ezer állástalan pályakezdőt tartott nyilván a hivatal, ez 3,8 ezer fő­vel kevesebb,,mint a szeptem­ber havi, és 11,3 ezer fővel ke­vesebb, mint az előző év októ­beri létszámuk. Október végén 423 ezer nem pályakezdő mun­kanélküliről tudott az OMK, ez 8,5 ezerrel kevesebb a szeptem­beri adatnál. Az újonnan mun­kanélkülivé váltak legnagyobb része (37 százalék) legutolsó munkahelye az úgynevezett „nem anyagi ágak” területén volt, legkevesebben (3,5 száza­lék) a szállítás területén veszí­tették el állásukat. A korábbi­nál kevesebb üres állást tartot­tak nyilván októberben: mind­össze 61, 2 ezret. Újonnan 32,6 ezer új üresedést jelentettek be. A következő hónapokban 18,6 ezer munkavállaló elbocsátásá­ra lehet számítani a munkálta­tók bejelentései alapján. Munkanélüli járadékot 150 ezer ember kapott, 26 ezer pá­lyakezdőnek pedig segélyt fo­lyósított az OMK októberben. 192,9 ezer állástalan kapta a munkanélküliek jövedelem­­pótló támogatását, 26 ezren szüneteltették ellátásukat. Semmilyen ellátást sem kapott a nyilvántartottak közül 109 ezer­ munkanélküli. Az állam 1,8 milliárd forintot fizetett ki októberben segélyre, illetve já­radékra, ez átlagosan havi 12063 (napi 402) forintos ellá­tást jelentett. Átlagosan 197 napot tölt ma ellátásban az ál­lástalanná vált munkavállaló - derül ki a szervezet kimutatá­saiból. Átképzésben októberben valamivel több mint húszez­ren vettek részt, közhasznú foglalkoztatásban több mint 25 ezren találtak átmeneti munkát. •D­ V.J. MTI Magyarországon jelenleg a pillanatnyi anyagi érdekek és nem a hosszú távú megfonto­lások motiválják a munkavál­lalók és a munkaadók tárgya­lásait, megállapodásait. Ezt Göncz Árpád köztársasági elnök hangsúlyozta pénteken az ENSZ Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezetének (ILO) nemzetközi bérpolitikai ta­nácskozásán Budapesten. A partnerek nem képesek távlati érdekeiket felismerni, az ütközések is élesebbek, a követelések esetenként mindkét részről túlzóak - mondta a köztársasági elnök aki szerint a megegyezés sem mindig jelent optimális meg­oldást. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az Európai Unió bizottságával közös, többnapos budapesti ren­dezvényének záró ülését tar­tották pénteken a parla­mentben. Göncz Árpád elismerően szólt az ILO tevékenységé­ről. A nemzetközi szervezet objektíven értékelheti az egyes országokban a szociális partnerek között meglévő ér­dekkülönbségeket, következ­tetéseket vonhat le a nemzeti sajátosságokból, illetve a problémák azonosságából, különbségéből. Nehezen értik meg az ál­lam mindenhatóságához hoz­zászokott társadalmak prob­lémáit azok, akik olyan nyu­gati országokból érkeztek a konferenciára - mondta a köztársasági elnök -, ahol régóta kialakult, jól bevált módja van a valóságos érde­kek egyeztetésének. Ezeket a szokásokat nem lehet egy csapásra eltörölni. Nehéz el­fogadni, hogy az érdekegyez­tetésben valamennyi partner érdekeit figyelembe kell ven­ni, s nem a mindenható állam diktál. A szakszervezeteknek is meg kell tanulniuk az érdek­­egyeztetés új módszereit - folytatta Göncz Árpád. A kisüzemekben nincsenek szakszervezetek, a dolgozók gyakran rossz anyagi helyzet­be kerülnek, s a munkaadók­nak teljesen kiszolgálta­tottak. ILO-konferencia Budapesten Göncz: az állam már nem mindenható BELFÖLD Kónya szerint a kormány a felelős MH-információ Jelentős politikai üzenetnek minősítette az Alkotmánybí­róság hatáskörének megvál­toztatásáról megjelent kor­mánypárti nyilatkozatokat Kónya Imre, az MDF frakció­vezető-helyettese a párt teg­napi sajtótájékoztatóján. Kónya szerint a kormány sajátos viszonyban van az al­kotmányossággal és az Alkot­mánybírósággal is. A Bokros­csomagot érintő első alkot­mánybírósági döntés óta a kormány részéről durva táma­dás folyik a testület ellen. A kampány egyszerre alkalmas az Alkotmánybíróság hitelte­­lenítésére, illetve egyfajta nyomásgyakorlásra is, de az alkotmányellenes javaslato­kat kidolgozó kormány fele­lőssége így a háttérben marad. A politikus hangsúlyozta: nem lehet számítani a táma­dás megszűnésére. Ezt mutat­ja a pénzügyminiszter által benyújtott módosító indít­vány is, amely a kedvezmé­nyes lakáskamatokról szóló alkotmánybírósági döntés el­lenére mégis emelné a kama­tokat. Rendkívül sajnálatos, hogy a koalíciós pártok ebben a kérdésben találták meg az egységet, sőt a koalíción belül megjelentek olyan vélemé­nyek is, hogy vészhelyzetben akár át is lehet lépni az alkot­mányosság kereteit. Az MDF szerint viszont akkor van vészhelyzet, ha a kormány az alkotmányosságot átlépi közölte Kónya. Kónya reagált azokra a sza­bad demokrata nyilatkoza­tokra, amelyek az alkotmány­bírák jelölésének módosítását kezdeményezik. A politikus szerint azonban nem a jelölte­ket állító rendszer rossz, ha­nem a koalíciós pártok utasít­ják el a hatpárti konszenzust. A politikus cáfolta azokat a véleményeket, miszerint szá­molni kell az Alkotmánybíró­ság működésének megbénulá­sával és minél hamarabb szükséges a bírák megválasz­tása, 1998-ig ugyanis a testü­let, a nyugdíjkorhatárt elérő, és ezért leköszönő bírák elle­nére, döntésképes marad. • Haszán Zoltán Kónya Imre ­ Az alkotmánybírósági törvény vitája A várakozással ellentétben a parlament alkotmány-előkészí­tő bizottsága e héten nem tár­gyalt az Alkotmánybíróságról. A testület megválasztásának módja, eljárásainak határideje, a határozathozatal rendje nem újkeletű vitatéma, hiszen az új alkotmány megalapozásával kapcsolatos koncepciók mind­egyike foglalkozik e kérdések­kel. A testület ügyrendjéről a parlament már tárgyalt, ám az ügyrendi törvényt nem sikerült mind a mai napig tető alá hozni. Lehet véletlen egybeesés, mindenesetre a pénzügyminisz­ter Alkotmánybíróságot kriti­záló megjegyzései után hang­zottak el a testület működését kifogásoló megjegyzések és elemzések, valamint a jogi sza­bályozást módosító, nem telje­sen ötletszerű, bár helyenként ellentmondásos javaslatok. Több kritika érte a bíróság tagjainak megválasztását. A kritika jogos, hiszen mindmáig betöltetlen két bírói tisztség. Jelenleg a parlamenti pártok frakcióvezetői jelölik az Alkot­mánybíróság tagjait, és a jelölés alapján a parlament kétharma­dos többsége választja meg a bírákat. A parlamenti erőviszo­nyok viszont patthelyzetet te­remtettek. A négy ellenzéki párt, a koalíció ellenére is jelöl­het, a koalíció viszont meg­kontrázhatja a megválasztást, kétharmados többsége birtoká­ban. Valószínűleg ennek kö­szönhető, hogy hosszú ideje ke­ringenek különböző nevek az Alkotmánybíróság körül, az új bírák személyében mégsem si­került megállapodni. Pillanat­nyilag a legesélyesebb ellenzéki jelölt Pokol Béla, akit mind a négy ellenzéki párt támogat. Ennek ellenére politikai alku nélkül aligha képzelhető el Po­kol megválasztása. Úgy tűnik talán meg is lehet egyezni, mert a koalíció jelöltje, Holló And­rás, az Alkotmánybíróság főtit­kára, az ellenzék számára is el­fogadható személyiség. A jelölés és megválasztás, il­letve kinevezés tekintetében különféle elgondolások kerül­tek terítékre. Az igazságügyi tárca azt az elképzelést támo­gatja, hogy 12 főre - vagyis egy bíróval - bővítsék a létszámot. A tizenkét bírát a köztársasági elnök nevezte ki, úgy, hogy né­gyet a parlamenti frakcióve­zetők jelölnek, négyet a bírói önkormányzat, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Ügy­védi Kamara, a jogi felsőokta­tás. Az államfő - saját hatáskö­rében - előzetes konzultációk alapján nevezné ki a többieket. Ez szakmailag és politikailag is kiegyensúlyozott összetételű testületet eredményezhetne, föloldaná a mostani választási görcsöt, bár a jelenlegi szabá­lyok erősebb legitimációt bizto­sítanak a testület számára, mint az elnöki kinevezés. Az Alkotmánybíróságot gyakran bírálták amiatt, hogy a testület saját maga - akár ten­denciózusan - határozhatja meg, hogy melyik beadványt, mikor tárgyalja meg. A testület tehát rangsorolhatja a beadvá­nyokat, fontossági sorrendet ál­lapíthat meg, előtérbe állíthat vagy háttérbe szoríthat bizo­nyos indítványokat. Az érvelés szerint ez a jogosítvány egyik­másik döntésnek akár politikai színezetet is kölcsönözhet. A javaslat az, hogy határozza meg a parlament, milyen határidő­ket köteles betartani a testület. Fölmerült az is, hogy kéthar­mados törvényekről a bíróság is csak kétharmados többséggel dönthessen. A javaslatok megfontolásra érdemesek lehetnek, ám a tes­tületnek pillanatnyilag még tör­vénnyel szabályozott ügyrendje sincsen. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kezdeményezte, hogy ügyrendjét törvény szabályoz­za, egyúttal el is készítette a szabályzatot. A törvényjavasla­tot a házbizottság többször megvitatta, ám nem került ple­náris ülés elé a tervezet. • S.B. A témáról vezércikk a 7. oldalon 1995. DECEMBER 2., SZOMBAT AXON Lízing Kötvény 6 x Hat Jegyzési helyek: Az Inter-Európa Befektetési Kft. és szervezésében az Inter-Európa Bank Rt. országos hálózata. A City Bróker Kft. irodái és szervezésében: a Dunaholding országos hálózata, az IBUSZ Utazási Irodák, a CO-NEXUS Rt. irodái és ügynökei. A Tokaj és Vidéke, valamint a Polgár és Vidéke Takarékszövetkezetek fiókjai. A Takarék Bróker Kft. irodája és szervezésében a Takarékbank Rt. országos hálózata. Bank Austria Girocredit Befektetési Rt. Első Magyarországi Német Értékpapírkeresk. Kft. hat x hat , 36% MOL MAGYAR OLAJ- és GAZIPARI Részvénytá­rsaság M OL MAGYAR OLAJ- és GÁZIPARI Részvénytársaság I M WW M • ■ ... # I Qm 7Ep dm­ikor felfedezii hogy az évi kamat 36% MÁSODSZOR fr­atról"'. hogy ahányszor 10 000 Ft-ot köt le, annyiszor 15 400 Ft-ot kap vissza, ami csábítóan jó hozam HARMADSZOR r*"... hogy így könnyedén legyőzheti az inflációt NEGYEDSZER aikik". november 20-tól december 8-ig •• •• •• ÖTÖDSZÖR amikor megnyugszik, mert pénze biztos helyen van HATODSZOR amikor kiveszi és kiderül, hogy ez valóban gyümöl­csöző befektetés FELHÍVÁS Értesítjük Tisztelt Vásárlóinkat, hogy a kedvezményes HTO értékesítési akciónk 1995. december 3-án, 2­4 órakor véget ér. Köszönjük, hogy nálunk vásárolt!

Next