Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 295-305. szám)
1995-12-16 / 295. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Leváltották a dél-koreai kormányfőt (MTI) Kim Jung Szam dél-koreai államfő pénteken leváltotta Ri Hong Ko miniszterelnököt, és helyére Ri Szu Szangot, a szöuli Nemzeti Egyetem elnökét nevezte ki. A hírt az államfő hivatala jelentette be Szöulban. Ri Szu Szang 56 éves professzor kinevezésének - megfigyelők szerint csaknem biztosra vehető - parlamenti jóváhagyása után haladéktalanul átalakítja a kormányt. A kormány átalakítása egyben újabb lehetőséget kínál Kim Jung Szam államfőnek, hogy a választások előtt elhatárolódjon a hivatali elődeinek nevével fémjelzett, burjánzó korrupcióval terhes múlttól. A személyüket övező botrány több befolyásos politikus tekintélyén is foltot ejtett, 12 vezető nagyvállalkozó ellen pedig vádat emeltek. A korrupciós ügyek feltárásánál Kim Jung Szamra is a gyanú árnyéka vetődött. Horn Gyula miniszterelnök pénteken hazautazott Szöulból, befejezve hivatalos dél-koreai látogatását. A magyar kormányfő előzőleg Japánban tett munkalátogatást. Horn Gyula mindkét országban igyekezett felkelteni a befektetők érdeklődését, és kérte, hogy a kormányok teremtsenek kedvezőbb feltételeket a magyar export számára. ASEAN - atomfegyvermentes övezet (MTI) Délkelet-Ázsia tíz országa atomfegyvermentes övezetté nyilvánította a térséget. Bangkoki csúcsértekezletükön az Délkelet-ázsiai Államok Szövetségéhez (ASEAN) tartozó hét állam, továbbá Mianmar (Burma), Kambodzsa és Laosz kötelezte magát az atomenergia szigorú szabályokhoz kötött, békés célú felhasználására. Az ASEAN-országok ezzel egyidejűleg kifejezésre juttatták óhajukat az Európához fűződő új partneri kapcsolatok megteremtésére. Bangkokban tartott csúcsértekezletük befejeztével pénteken állást foglaltak amellett is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában hajtsák végre a szükségessé vált változtatásokat. Az ASEAN államszövetséghez Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam és Brunei tartozik. Az atomfegyvermentes övezetről kötött megállapodás értelmében a délkelet-ázsiai államok lemondanak az atomfegyverek bevetéséről, előállításáról és tárolásáról. A békés célú felhasználást szigorú szabályokhoz kötik. Indiai atomkísérlet? (MTI) Amerikai hírszerzési szakértők szerint bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az 1974-ben végrehajtott „békés célú” atomkísérletét követően India újabb nukleáris robbantásra készül a radzsasztáni sivatagban. A The New York Times pénteki számában azt írta, hogy az amerikai kormányzatot rendkívül nyugtalanítják a hírszerzési beszámolók, mert úgy véli, hogy az indiai kísérlet „láncreakciót” indítana el, és Pakisztánt is hasonló lépésre késztetné. A lap értesülése szerint amerikai felderítő műholdak az utóbbi hetekben jó néhány olyan fotót rögzítettek a pokarani kísérleti telep körzetében, amelyek felfokozott tudományos és technikai tevékenységről tanúskodnak. Castro leszállt Kanadában (MTI) Meglepetésszerű villámlátogatásra érkezett csütörtökön Kanadába Fidel Castro kubai államfő, aki ázsiai körútjáról tér haza. A kubai delegáció repülőgépe ugyan csak üzemanyagpótlás miatt állt meg a kanadai városban, ennek ellenére Castrót Raymond Chan ázsiai és csendesóceáni ügyekben illetékes államtitkár üdvözölte a repülőtéren. A politikus - aki első ízben jár az északamerikai országban - újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Kuba lassan kiheveri a legfőbb szövetséges és kereskedelmi partner Szovjetunió összeomlásának hatásait, s kifejezte azon véleményét, hogy a világ egyik állama sem tudott volna egy ilyen csapás után ismét lábra állni. A nagykövetség egy tisztségviselő szerint nem is tudott arról, hogy Castro meg akar állni Kanadában, egy kanadai külügyi szóvivő pedig hangsúlyozta, hogy semmiféle jelentős megbeszélésre nem kerül sor. Christopher Izraelbe érkezett (Reuter) Warren Christopher amerikai külügyminiszter pénteken Izraelbe érkezett, miután „lényeges előrelépést” sikerült elérnie Háfez Asszad Szíriai elnökkel folytatott tárgyalásain a holtpontra jutott izraeli—szíriai béketárgyalások felújítására vonatkozóan. Christopher a zsidó szombat végéig nem folytat hivatalos tárgyalásokat az izraeli vezetőkkel, de péntek este Simon Peresz kormányfővel vacsorázik, s várhatóan röviden ismerteti vele a szíriai elnök „gondolatait és elképzeléseit” - jelentette az izraeli rádió. Eörsi: van készség a megoldásra (MH) A szlovák politikusokat váratlanul érte az, ahogyan a nemzetközi közösség a nyelvtörvény elfogadására reagált. Úgy tűnik azonban, a politikai elitben megvan a készség megoldást találni a kialakult helyzetre - foglalta össze nem hivatalos pozsonyi látogatásának tapasztalatait Eörsi Mátyás szabad demokrata politikus, a parlament külügyi bizottságának elnöke. A megoldási készség jeleként értékelte azt, hogy olyan politikusok is elismerték a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadásának szükségességét, akik egyébként az államnyelvről szóló törvény mellett szavaztak. A kérdés most már nem az, hogy lesz-e, hanem hogy milyen lesz az új törvény, és mikor kerül előterjesztésre. MH-Moszkva A vasárnapi oroszországi választások a csecsenföldi harcok árnyékában zajlanak majd. Miközben Jelcin a baloldal előretörésétől óvott televíziós beszédében, Gracsov védelmi miniszter azzal fenyegette meg a csecsenföldi fegyveres csoportokat, hogy új csecsenföldi orosz offenzívát indít. Az orosz kommunista párt magabiztosan várja a vasárnapi parlamenti választásokat, és két évvel ezelőtti eredményét jelentősen felülmúló, jó szereplésre számít. A párt helyettes vezetője, Valentyin Kupcov emlékeztetett arra, hogy mozgalma 1993-ban mindössze három régióban végzett az első helyen, ezzel szemben vasárnap jó esélye van arra, hogy legalább hetven körzetben egyértelműen maga mögé utasítsa a vetélytársakat. A legfrissebb felmérések készítői az első helyre várják a jól szervezett kommunistákat, és 15-25 százalék közötti eredményt jósolnak Zjuganovéknak. A kommunisták nagy erőket mozgósítanak a választások tisztaságának ellenőrzésére, legalább 100 000 aktív párttagot neveznek ki megfigyelővé. Kupcov azt mondta, a csalást még így sem lehet elkerülni, csak az a kérdés, hogy az eredmények meghamisítását sikerül-e elfogadható korlátok közé szorítani. Az orosz védelmi miniszter elképzelhetőnek tartotta, hogy Csecsenföldön hamarosan komoly hadműveleteket kell indítani a csecsen lázadók megfékezésére. Pavel Gracsov újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a béketárgyalásokat folytatni kell, de azokban a körzetekben, ahol Dudajev hívei összecsapásokat provokálnak, ismét be kell vetni a hadsereget, és a rendelkezésre álló katonai eszközökkel meg kell törni a csecsenek ellenállását. A csecsenföldi választások második napján a csecsen lázadók komoly sikereket értek el az orosz csapatokkal szemben, és Gudermesz mellett már a Groznijtól délnyugatra elhelyezkedő Urusz-Martanban is megvetették a lábukat, Satoj körzetében pedig tüzet A baloldal előretörését várják a holnapi oroszországi választásokon Újabb orosz offenzíva Csecsenföldön ó ták a stratégiai fontosságú épületeket, megszállták a katonaság és a rendőrség laktanyáját. A TASZSZ jelentése szerint az orosz alakulatok a csütörtök hajnal óta tartó összecsapásokban 15 katonát veszítettek, a sebesültek száma meghaladja a negyvenet. Az orosz televízió felvételein jól látszott, hogy a támadás váratlanul érte a föderális alakulatokat, a folyamatosan érkező erősítés ellenére nagy a fejetlenség, a sebesültek kimentése szervezetlenül zajlik. Az orosz csapatok újabb támadásra készülnek a város ellen. Groznijban, és a köztársaság északi vidékein reggel hétkor ismét kinyitottak a szavazóhelyiségek, bár az előzetes adatok azt mutatják, hogy már csütörtökön sikerült elérni az orosz parlamenti, illetve az ezzel párhuzamosan megrendezett csecsen elnökválasztás érvényességéhez szükséges 25 százalékosrészvételi arányt. Az eredményekre nyitottak a föderális alakula- Dudajevet támogató egységvárostól keleti irányban mind- Molnár Jánosok állásaira. Az Interfax hír-gek csaknem teljes egészében össze harminc kilométerre Választási háttérügynökség jelentése szerint a ellenőrzésük alá vonták a fő- fekvő Gudermeszt, elfoglal a 17. oldalon Fegyver és propaganda - az orosz választások csecsenföldi módja fotó: reuter azonban még várni kell. külföld A párizsi aláírás után a szarajevói szerbek okoznak fejtörést Belgrád és Zágráb nem ismerte el egymást MTI______________________ Radovan Karadzsics, a boszniai „szerb köztársaság’ elnöke a békeegyezmény párizsi aláírása után megszűntnek nyilvánította a hadiállapotot a szerbek által ellenőrzött területeken. A rendelet azonban nem terjed ki Szarajevó szerb kézen levő külvárosaira. A boszniai szerb hírügynökség, a SRNA jelentése szerint hadiállapot helyett alacsonyabb készültségi fokozat, a „háborús veszély állapota” lépett érvénybe a daytoni békemegállapodás csütörtöki párizsi aláírásának következtében. Szerb Szarajevó helyzetét később szabályozzák a városi közgyűléssel együttműködve. A boszniai békemegállapodás értelmében Szarajevó szerbek ellenőrizte Ilidza, Ilijas, Vogosca külvárosai, illetve Grbavica negyed a jövő év elején a muzulmán vezetésű kormány fennhatósága alá kerül. A szerb lakosság azonban megtorlástól tartva vonakodik elfogadni a megállapodásnak ezt a rendelkezését. A szarajevói szerbeknek semmi okuk sincs a félelemre s a nyugtalanságra: az átmeneti időszakban elegendő idő jut majd a kívánságok és a lehetőségek összhangba hozatalára - jelentette ki Szlobodan Milosevics szerb elnök a Tanjug tudósítójának. A politikus szerint a nemzetközi közösség és Jugoszlávia megoldást talál majd a szarajevói szerbek jogos gondjaira, s ezért a boszniai fővárosban élő szerbeknek bízniuk kell Belgrádban és a világ országaiban. A párizsi békekonferencián elért eredményeket értékelve az államfő kiemelte: „Világos, hogy a háborúnak vége van, s itt az ideje, hogy a háború logikáját félredobva azon kezdjünk el gondolkodni, hogy miképpen szervezzük meg a békét”. Horvátország a párizsi konferencián nem kötött egyezményt Jugoszláviával a kölcsönös elismerésről. Belgrád hármas területcserét javasolt, de ezt a horvát delegáció elutasította. Erről Mate Granic horvát külügyminiszter számolt be, de nem részletezte, hogy pontosan milyen területekre vonatkozott a jugoszláv indítvány. Nem lehet negatív hatása annak, hogy Párizsban nem sikerült egyezményt kötni a horvát-jugoszláv kapcsolatok rendezéséről - hangsúlyozta pénteken Franjo Tudjman. Zágrábi nemzetközi sajtóértekezletén a horvát elnök hozzáfűzte: a szerb fél most is kifejezésére juttatta, hogy érdekelt a kelet-szlavóniai egyezmény megvalósulásában, de azt kérte, hogy Horvátország egy területcsere keretében mondjon le a Kotoriöbölnél lévő Prevlaka-félszigetről. Ezt a horvát fél elutasította, helyette nemzetközi döntőbíráskodást javasolt, amit viszont a szerb fél nem fogadott el. Szerb részről - mondta tudjman - azt hangoztatták, hogy igazságtalan volt a jugoszláviai belső területi felosztás, amelynek alapján Prevlaka Horvátországhoz került, de ezt az álláspontot a horvát delegáció elutasította. MH-Madrid A tegnap kezdődött kétnapos madridi EU-csúcs első döntéseként megállapodás született arról, hogy az unió 1999. június 1-jén bevezetendő egységes valutáját „eurónak” nevezzék. A tizenötök abban is egyetértésre jutottak, hogy 1998 elején vizsgálják majd meg, mely országok felelnek meg a pénzügyi unió Maastrichtban megállapított feltételeinek. A maastrichti szerződés egyebek mellett előírja, hogy a tagállamok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a nemzeti össztermék (GDP) három százalékát. Ezeknek a feltételeknek jelenleg csak Németország és Luxemburg felel meg teljes mértékben; egyesek, mint például Franciaország kétségbeesett kísérletet tesznek teljesítésére, míg mások, élükön Nagy-Britanniával, eleve lemondtak arról, hogy az első körben csatlakozzanak a monetáris unióhoz. A tagországok eltérő tempója miatt az EU-nak foglalkoznia kell azzal, milyen pénzügyi kapcsolatokat alakítson ki a „bent lévők” és a „kívül maradók” között. Ennek a kényes kérdésnek a megválaszolását a madridi csúcs résztvevői nem vállalták, ehelyett megbízták az Európai Monetáris Intézetet - a közös jegybank elődjét -, készítsen tanulmányt a témáról. Az EU-vezetők végül abban is megállapodtak, hogy az érintett tagállamok 1999. január 1-jétől már egységes valutában jegyzik majd az új államadósságot. A tagországok állampolgárainak a zsebében a tervek szerint 2002. június 1-jétől jelenik meg a közös pénz. A tizenötök most már rutinszerűen több bizottsági tanulmányt hallgattak meg arról, hogyan szálljon szembe az unió a munkanélküliség, a versenyképesség és a növekedés jelentette kihívással. Az Európai Tanács elé került az úgynevezett reflexiós csoport jelentése is, amely a jövő év március 29-én Torinóban kezdődő és az unió intézményi reformjával foglalkozó kormányközi konferenciájára dolgoz ki ajánlásokat. A spanyol Carlos Westendorp irányításával készült jelentés szerint az értekezletnek három feladatot kell teljesítenie: tegye vonzóvá az Európai Uniót az állampolgárok számára, tegye alkalmassá az intézményeket a feladatok hatékonyabb ellátására és a közösség kibővítésére, végül pedig a külpolitikában helyezzen nagyobb hangsúlyt a közös akciókra. Három, már a keleti irányú kiterjesztés jegyében készült tanulmánnyal is megismerkedtek a tizenötök. Az egyik dokumentum azt vizsgálja, milyen hatása lenne a bővítésnek az unió kül- és belpolitikájára. Egy másik jelentés taglalja, hol tartanak a tagjelöltek a jogharmonizációval, míg a harmadik azzal foglalkozik, hogyan terjeszthető ki az EU agrárrendtartása a csatlakozásra pályázó országokra. A kormányközi konferencia közeledése és az a tény, hogy a közép- és kelet-európai országok sürgetik a felvételi tárgyalások menetrendjének rögzítését, felszínre hozták a bővítéssel kapcsolatos nézetkülönbségeket az EU-n belül. Kohl német kancellár például állítólag sürgette, hogy az Európai Unió Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak ígérje meg, hogy bekerülnek a bővítés első körébe. A kilenc társult közép- és kelet-európai ország azt szeretné elérni, hogy Ciprushoz és Máltához hasonlóan a kormányközi konferencia befejezését követő hat hónapon belül megkezdődjenek a tárgyalások. Ez azért ütközik nehézségbe, mert az EU Bizottsága Máltától és Ciprustól eltérően a kelet-európaiak felvételi kérelmét még nem véleményezte, márpedig enélkül „kitöltetlen csekket” állítanának ki a tagjelölteknek. Madridban az az álláspont látszik felülkerekedni, hogy az EU helyezze kilátásba: a kormányközi értekezlet végére a bizottság elkészíti véleményét. Azokkal az országokkal, amelyek megfelelnek a követelményeknek, a konferencia lezárulása után fél évvel megkezdődhetnének a csatlakozási tárgyalások. A reflexiós csoport elnöke péntek esti sajtótájékoztatóján ugyanakkor éreztette, hogy a hat hónapot sem lehet készpénznek venni, és Westerndorp kitért annak megválaszolása elől, hogy a konferencia berekesztéstől, vagy pedig a ratifikációs folyamat lezárásától számítanák az említett fél évet. Az EU-vezetők a bővítés témakörét ma a tizenegy társult ország vezetőivel elköltött ebéd alkalmával és plenáris ülésen vitatják meg. Magyarországot Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter képviseli az eseményen. • Gyévai Zoltán Ma a társult államok vezetői is Madridban tárgyalnak Euro lesz a közös pénz neve tufert! HETENTE A SZELVÉNY A NYERŐGÉPI ÖTÖSLOTTÓJÁVAL A MEGJÁTSZOTT HETI TIPPEK ÉRTÉKÉNEK ÖTEZERSZERESÉT NYERHETI. Minden héten a beérkezett szelvények adataiból ■ véletlenszám generálással - kisorsolunk hat átvételi számot. A kisorsolt hat szám többször megjelenik vasárnap délelőtt a TV1 Leporelló című műsorában. Ha valamelyik sorszám megegyezik a saját szelvénye átvételi számával, azonnal hívja a megadott telefonszámot! (* a megnyerhető összeg felső határa 5 millió Ft) N JÉ Z N 1 TUDNI KELL! ŰJ| 1 ŰJ| J ÁTÉK ■ KIMI JÁTÉK S 1995. DECEMBER 16., SZOMBAT A BT döntött a békeakcióról MH-információ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap lapzártánk után döntött arról, hogy felkéri-e a NATO-t a boszniai béketeremtő hadművelet megkezdésére. A magyar ENSZ-nagykövet szerint a kérdésről nem voltak viták a testületben, így a felkérés csaknem bizonyos. A brüsszeli NATO-központban lázasan vártak a zöldjelzésre. Náthon István, Magyarország állandó képviselője az ENSZ-ben a döntés előtt lapunknak azt mondta, hogy a béketeremtő hadműveletről már korábban egyetértés született a vezető nagyhatalmak között. A mintegy 40 paragrafusból álló határozat a NATO- felkérés mellett politikai áldását adja a daytoni egyezményre, és vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri annak betartását. A háborús bűnösökkel kapcsolatban a határozat emlékezteti a a három délszláv állam vezetőit arra, hogy figyelembe kell venniük a Hágai Nemzetközi Bíróság hatáskörét. A nagykövet elmondta, hogy az ENSZ BT határozata szabad utat ad a Magyarországon átvonuló nemzetközi IFOR-erőknek, és a hozzájuk csatlakozó 500 fős magyar műszaki egységnek is. A magyar katonák azonban a NATO-tól kapják felkérésüket a feladatra. A NATO legfelső politikai döntéshozó testülete még a BT-döntés előtt ideiglenesen jóváhagyta a „Közös Erőfeszítés” elnevezésű boszniai béketeremtő műveletet, miután egy nappal korábban a balkáni háborúban érintett felek Párizsban aláírták a daytoni megállapodást. Magyarország két módon vesz részt az IFOR-műveletekben: logisztikai segítséget nyújt a Magyarországon áthaladó csapatoknak és 500 fős műszaki alakulatot küld majd Horvátországba. Simonyi András nagykövet, a brüsszeli Északatlanti Összekötő Hivatal vezetője lapunknak elmondta, hogy ez az együttműködés Magyarország és a NATO kapcsolatát gyökeresen új alapokra helyezte. A nagykövet úgy véli, hogy az együttműködésnek ez a szintje a békepartneri program előzménye nélkül nem valósulhatott volna meg. Az átvonulásról és az állomásoztatásról külön folytak a tárgyalások, hiszen az utóbbi csak az amerikai csapatokra vonatkozik. Viszont minden NATO-parancsnokság alatt álló IFOR-csapat átvonulhat Magyarország területén, beleértve a különleges státusú orosz csapatokat is. A magyarok felkészítése sok szempontból lendít a NATO-csatlakozást szem előtt tartó együttműködésen. Az információáramlás, a katonai tervezésben való részvétel, a szabványok átvétele-átadása, a kompatibilitás megteremtése egy lépcsőfokot jelent. A magyar alakulatot NATO-küldöttség méri majd fel, hogy megfelel-e minőségi, kommunikációs és kiképzési szempontból a NATO-mércének. Ilyen küldöttség eddig a balti államokban és Ausztriában inspekciózott. A műszaki egység természetesen az IFOR-parancsnokság alá tartozik majd, de a tervezés szakaszában jelentősen számít a magyar vélemény. A belgiumi Monsban, a NATO Európai Haderőinek Főparancsnokságán külön részleget hoztak létre az IBOR koordinálására, ott az állandó magyar katonai képviselő folyamatosan részt vesz a katonai tervezésben. • Újvári Miklós - Gordon Tamás Miért pont euro? Bár a „gyermek”, a közös pénz csak 1999. január 1-jén születik meg, nevet már adtak neki. A keresztszülők, ha nem is túl lelkesen, végül a nem kifejezetten fantáziadús „euro” név mellett döntöttek. Az euro kiütötte a nyeregből az ECU-t, amelyet Bonn vétózott meg: az ECU-ről a németeknek nincs jó véleményük - hangzott a magyarázat. Megbukott a „franken” is, amit Bonn javasolt, viszont a spanyolokat például Franco diktátor nevére emlékeztette. Dánia és Nagy-Britannia a „florin” nevet favorizálta, de nem nyerte el vele a többiek tetszését. Végül jobb híján eurónak hívják az egységes valutát, amelynek, úgy tűnik, az elnevezésénél már csak egy dolog lesz nehezebb: megszületnie. Lépcsőzetes start Nem egyszerre kezdődnek meg a tárgyalások a csatlakozni kívánó országokkal az Európai Unió reformjával foglalkozó kormányközi konferencia befejeztével. Az EU vezető tisztviselője, aki neve elhallgatását kérte, közölte lapunk brüsszeli tudósítójával, hogy a bizottság az értekezlet végét követően elkészíti jelentését a jelölt államok helyzetéről. A miniszteri tanács dönt arról, mikor kezdődjenek a tárgyalások. Az EU külkapcsolatokért felelős biztosa, Hans van den Broek a közelmúltban még nem zárta ki, hogy egyszerre kezdődnek el a tárgyalások térségünk országaival, bár azt ő is hangsúlyozta, hogy az nem jelent egyidejű csatlakozást.