Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 295-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Leváltották a dél-koreai kormányfőt (MTI) Kim Jung Szam dél-koreai államfő pénteken leváltotta Ri Hong Ko miniszterelnököt, és helyére Ri Szu Szangot, a szöuli Nemzeti Egyetem elnökét nevezte ki. A hírt az államfő hivatala jelentette be Szöulban. Ri Szu Szang 56 éves pro­fesszor kinevezésének - megfigyelők szerint csaknem biztosra vehető - parlamenti jóváhagyása után haladéktalanul átalakít­ja a kormányt. A kormány átalakítása egyben újabb lehetősé­get kínál Kim Jung Szam államfőnek, hogy a választások előtt elhatárolódjon a hivatali elődeinek nevével fémjelzett, burján­zó korrupcióval terhes múlttól. A személyüket övező botrány több befolyásos politikus tekintélyén is foltot ejtett, 12 vezető nagyvállalkozó ellen pedig vádat emeltek. A korrupciós ügyek feltárásánál Kim Jung Szamra is a gyanú árnyéka vetődött. Horn Gyula miniszterelnök pénteken hazautazott Szöulból, befejezve hivatalos dél-koreai látogatását. A magyar kormány­fő előzőleg Japánban tett munkalátogatást. Horn Gyula mind­két országban igyekezett felkelteni a befektetők érdeklődését, és kérte, hogy a kormányok teremtsenek kedvezőbb feltétele­ket a magyar export számára. ASEAN - atomfegyvermentes övezet (MTI) Délkelet-Ázsia tíz országa atomfegyvermentes övezetté nyilvánította a térséget. Bangkoki csúcsértekezletükön az Dél­kelet-ázsiai Államok Szövetségéhez (ASEAN) tartozó hét ál­lam, továbbá Mianmar (Burma), Kambodzsa és Laosz kötelez­te magát az atomenergia szigorú szabályokhoz kötött, békés célú felhasználására. Az ASEAN-országok ezzel egyidejűleg kifejezésre juttatták óhajukat az Európához fűződő új partneri kapcsolatok megteremtésére. Bangkokban tartott csúcsérte­kezletük befejeztével pénteken állást foglaltak amellett is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában hajtsák végre a szüksé­gessé vált változtatásokat. Az ASEAN államszövetséghez In­donézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Viet­nam és Brunei tartozik. Az atomfegyvermentes övezetről kö­tött megállapodás értelmében a délkelet-ázsiai államok lemon­danak az atomfegyverek bevetéséről, előállításáról és tárolásá­ról. A békés célú felhasználást szigorú szabályokhoz kötik. Indiai atomkísérlet? (MTI) Amerikai hírszerzési szakértők szerint bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az 1974-ben végrehajtott „békés célú” atomkísérletét követően India újabb nukleáris robbantásra ké­szül a radzsasztáni sivatagban. A The New York Times pénte­ki számában azt írta, hogy az amerikai kormányzatot rendkívül nyugtalanítják a hírszerzési beszámolók, mert úgy véli, hogy az indiai kísérlet „láncreakciót” indítana el, és Pakisztánt is ha­sonló lépésre késztetné. A lap értesülése szerint amerikai fel­derítő műholdak az utóbbi hetekben jó néhány olyan fotót rög­zítettek a pokarani kísérleti telep körzetében, amelyek felfoko­zott tudományos és technikai tevékenységről tanúskodnak. Castro leszállt Kanadában (MTI) Meglepetésszerű villámláto­gatásra érkezett csütörtökön Kana­dába Fidel Castro kubai államfő, aki ázsiai körútjáról tér haza. A kubai delegáció repülőgépe ugyan csak üzemanyagpótlás miatt állt meg a ka­nadai városban, ennek ellenére Cast­­rót Raymond Chan ázsiai és csendes­óceáni ügyekben illetékes államtit­kár üdvözölte a repülőtéren. A poli­tikus - aki első ízben jár az észak­amerikai országban - újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Kuba lassan kiheveri a legfőbb szövetséges és kereskedelmi partner Szov­jetunió összeomlásának hatásait, s kifejezte azon véleményét, hogy a világ egyik állama sem tudott volna egy ilyen csapás után ismét lábra állni. A nagykövetség egy tisztségviselő szerint nem is tudott arról, hogy Castro­ meg akar állni Kanadában, egy kanadai külügyi szóvivő pedig hangsúlyozta, hogy semmiféle jelentős megbeszélésre nem kerül sor. Christopher Izraelbe érkezett (Reuter) Warren Christopher amerikai külügyminiszter pénte­ken Izraelbe érkezett, miután „lényeges előrelépést” sikerült elérnie Háfez Asszad Szíriai elnökkel folytatott tárgyalásain a holtpontra jutott izraeli—szíriai béketárgyalások felújítására vonatkozóan. Christopher a zsidó szombat végéig nem folytat hivatalos tárgyalásokat az izraeli vezetőkkel, de péntek este Si­mon Peresz kormányfővel vacsorázik, s várhatóan röviden is­merteti vele a szíriai elnök „gondolatait és elképzeléseit” - je­lentette az izraeli rádió. Eörsi: van készség a megoldásra (MH) A szlovák politikusokat váratlanul érte az, ahogyan a nem­zetközi közösség a n­yelvtörvény elfogadására reagált. Úgy tűnik azonban, a politikai elitben megvan a készség megoldást találni a kialakult helyzetre - foglalta össze nem hivatalos pozsonyi látoga­tásának tapasztalatait Eörsi Mátyás szabad demokrata politikus, a parlament külügyi bizottságának elnöke. A megoldási készség je­leként értékelte azt, hogy olyan politikusok is elismerték a kisebb­ségi nyelvhasználati törvény elfogadásának szükségességét, akik egyébként az államnyelvről szóló törvény mellett szavaztak. A kérdés most már nem az, hogy lesz-e, hanem hogy milyen lesz az új törvény, és mikor kerül előterjesztésre. MH-Moszkva A vasárnapi oroszországi vá­lasztások a csecsenföldi har­cok árnyékában zajlanak majd. Miközben Jelcin a bal­oldal előretörésétől óvott te­levíziós beszédében, Gracsov védelmi miniszter azzal fenye­gette meg a csecsenföldi fegy­veres csoportokat, hogy új csecsenföldi orosz offenzívát indít. Az orosz kommunista párt magabiztosan várja a vasár­napi parlamenti választáso­kat, és két évvel ezelőtti ered­ményét jelentősen felülmúló, jó szereplésre számít. A párt helyettes vezetője, Valentyin Kupcov emlékeztetett arra, hogy mozgalma 1993-ban mindössze három régióban végzett az első helyen, ezzel szemben vasárnap jó esélye van arra, hogy legalább het­ven körzetben egyértelműen maga mögé utasítsa a vetély­­társakat. A legfrissebb felmé­rések készítői az első helyre várják a jól szervezett kom­munistákat, és 15-25 százalék közötti eredményt jósolnak Zjuganovéknak. A kommu­nisták nagy erőket mozgósíta­nak a választások tisztaságá­nak ellenőrzésére, legalább 100 000 aktív párttagot ne­veznek ki megfigyelővé. Kup­cov azt mondta, a csalást még így sem lehet elkerülni, csak az a kérdés, hogy az eredmé­nyek meghamisítását sike­rül-e elfogadható korlátok közé szorítani. Az orosz védelmi miniszter elképzelhetőnek tartotta, hogy Csecsenföldön hamaro­san komoly hadműveleteket kell indítani a csecsen lázadók megfékezésére. Pavel Gra­csov újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a béketárgya­lásokat folytatni kell, de azok­ban a körzetekben, ahol Du­­dajev hívei összecsapásokat provokálnak, ismét be kell vetni a hadsereget, és a ren­delkezésre álló katonai eszkö­zökkel meg kell törni a csecse­nek ellenállását. A csecsenföldi választások második napján a csecsen lá­zadók komoly sikereket értek el az orosz csapatokkal szem­ben, és Gudermesz mellett már a Groznijtól délnyugatra elhelyezkedő Urusz-Martan­­ban is megvetették a lábukat, Satoj körzetében pedig tüzet A baloldal előretörését várják a holnapi oroszországi választásokon­­ Újabb orosz offenzíva Csecsenföldön ó­ ták a stratégiai fontosságú épületeket, megszállták a ka­tonaság és a rendőrség lakta­nyáját. A TASZSZ jelentése szerint az orosz alakulatok a csütörtök hajnal óta tartó összecsapásokban 15 katonát veszítettek, a sebesültek szá­ma meghaladja a negyvenet. Az orosz televízió felvételein jól látszott, hogy a támadás váratlanul érte a föderális ala­kulatokat, a folyamatosan ér­kező erősítés ellenére nagy a fejetlenség, a sebesültek ki­mentése szervezetlenül zajlik. Az orosz csapatok újabb tá­madásra készülnek a város el­len. Groznijban, és a köztár­saság északi vidékein reggel hétkor ismét kinyitottak a sza­vazóhelyiségek, bár az előze­tes adatok azt mutatják, hogy már csütörtökön sikerült elér­ni az orosz parlamenti, illetve az ezzel párhuzamosan meg­rendezett csecsen elnökvá­lasztás érvényességéhez szük­séges 25 százalékos­­részvételi arányt. Az eredményekre nyitottak a föderális alakula- Dudajevet támogató egység­várostól keleti irányban mind-­­ Molnár János­­ok állásaira. Az Interfax hír-­gek csaknem teljes egészében össze harminc kilométerre Választási háttér­ügynökség jelentése szerint a ellenőrzésük alá vonták a fő- fekvő Gudermeszt, elfoglal­ a 17. oldalon Fegyver és propaganda - az orosz választások csecsenföldi módja fotó: reuter azonban még várni kell. külföld A párizsi aláírás után a szarajevói szerbek okoznak fejtörést Belgrád és Zágráb nem ismerte el egymást MTI______________________ Radovan Karadzsics, a bosz­niai „szerb köztársaság’­ elnö­ke a békeegyezmény párizsi aláírása után megszűntnek nyilvánította a hadiállapotot a szerbek által ellenőrzött terü­leteken. A rendelet azonban nem terjed ki Szarajevó szerb kézen levő külvárosaira. A boszniai szerb hírügy­nökség, a SRNA jelentése szerint hadiállapot helyett alacsonyabb készültségi foko­zat, a „háborús veszély álla­pota” lépett érvénybe a day­­toni békemegállapodás csü­törtöki párizsi aláírásának következtében. Szerb Szara­jevó helyzetét később szabá­lyozzák a városi közgyűléssel együttműködve. A boszniai békemegálla­podás értelmében Szarajevó szerbek ellenőrizte Ilidza, Ili­­jas, Vogosca külvárosai, illet­ve Grbavica negyed a jövő év elején a muzulmán vezetésű kormány fennhatósága alá kerül. A szerb lakosság azon­ban megtorlástól tartva vona­kodik elfogadni a megállapo­dásnak ezt a rendelkezését. A szarajevói szerbeknek semmi okuk sincs a félelemre s a nyugtalanságra: az átme­neti időszakban elegendő idő jut majd a kívánságok és a le­hetőségek összhangba hoza­talára - jelentette ki Szlobo­­dan Milosevics szerb elnök a Tanjug tudósítójának. A politikus szerint a nem­zetközi közösség és Jugoszlá­via megoldást talál majd a szarajevói szerbek jogos gondjaira, s ezért a boszniai fővárosban élő szerbeknek bízniuk kell Belgrádban és a világ országaiban. A párizsi békekonferencián elért ered­ményeket értékelve az állam­fő kiemelte: „Világos, hogy a háborúnak vége van, s itt az ideje, hogy a háború logikáját félredobva azon kezdjünk el gondolkodni, hogy miképpen szervezzük meg a békét”. Horvátország a párizsi konferencián nem kötött egyezményt Jugoszláviával a kölcsönös elismerésről. Belg­rád hármas területcserét java­solt, de ezt a horvát delegáció elutasította. Erről Mate Gra­­nic horvát külügyminiszter számolt be, de nem részletez­te, hogy pontosan milyen te­rületekre vonatkozott a jugo­szláv indítvány. Nem lehet negatív hatása annak, hogy Párizsban nem sikerült egyezményt kötni a horvát-jugoszláv kapcsolatok rendezéséről - hangsúlyozta pénteken Franjo Tudjman. Zágrábi nemzetközi sajtó­­értekezletén a horvát elnök hozzáfűzte: a szerb fél most is kifejezésére juttatta, hogy ér­dekelt a kelet-szlavóniai egyezmény megvalósulásá­ban, de azt kérte, hogy Hor­vátország egy területcsere ke­retében mondjon le a Kotori­­öbölnél lévő Prevlaka-félszi­­getről. Ezt a horvát fél eluta­sította, helyette nemzetközi döntőbíráskodást javasolt, amit viszont a szerb fél nem fogadott el. Szerb részről - mondta tudjman - azt han­goztatták, hogy igazságtalan volt a jugoszláviai belső terü­leti felosztás, amelynek alap­ján Prevlaka Horvátország­hoz került, de ezt az álláspon­tot a horvát delegáció elutasí­totta. MH-Madrid A tegnap kezdődött kétnapos madridi EU-csúcs első dönté­seként megállapodás született arról, hogy az unió 1999. június 1-jén bevezetendő egységes valutáját „eurónak” nevezzék. A tizenötök abban is egyet­értésre jutottak, hogy 1998 elején vizsgálják majd meg, mely országok felelnek meg a pénzügyi unió Maastrichtban megállapított feltételeinek. A maastrichti szerződés egyebek mellett előírja, hogy a tagálla­mok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a nemzeti össztermék (GDP) három szá­zalékát. Ezeknek a feltételek­nek jelenleg csak Németor­szág és Luxemburg felel meg teljes mértékben; egyesek, mint például Franciaország kétségbeesett kísérletet tesz­nek teljesítésére, míg mások, élükön Nagy-Britanniával, eleve lemondtak arról, hogy az első körben csatlakozzanak a monetáris unióhoz. A tagországok eltérő tem­pója miatt az EU-nak foglal­koznia kell azzal, milyen pénz­ügyi kapcsolatokat alakítson ki a „bent lévők” és a „kívül maradók” között. Ennek a ké­nyes kérdésnek a megválaszo­lását a madridi csúcs résztve­vői nem vállalták, ehelyett megbízták az Európai Mone­táris Intézetet - a közös jegy­bank elődjét -, készítsen tanul­mányt a témáról. Az EU-veze­­tők végül abban is megálla­podtak, hogy az érintett tagál­lamok 1999. január 1-jétől már egységes valutában jegyzik majd az új államadósságot. A tagországok állampolgárainak a zsebében a tervek szerint 2002. június 1-jétől jelenik meg a közös pénz. A tizenötök most már rutin­szerűen több bizottsági tanul­mányt hallgattak meg arról, hogyan szálljon szembe az unió a munkanélküliség, a ver­senyképesség és a növekedés jelentette kihívással. Az Euró­pai Tanács elé került az úgyne­vezett reflexiós csoport jelen­tése is, amely a jövő év március 29-én Torinóban kezdődő és az unió intézményi reformjá­val foglalkozó kormányközi konferenciájára dolgoz ki ajánlásokat. A spanyol Carlos Westendorp irányításával ké­szült jelentés szerint az érte­kezletnek három feladatot kell teljesítenie: tegye vonzóvá az Európai Uniót az állampolgá­rok számára, tegye alkalmassá az intézményeket a feladatok hatékonyabb ellátására és a közösség kibővítésére, végül pedig a külpolitikában helyez­zen nagyobb hangsúlyt a közös akciókra. Három, már a keleti irányú kiterjesztés jegyében készült tanulmánnyal is megismer­kedtek a tizenötök. Az egyik dokumentum azt vizsgálja, mi­lyen hatása lenne a bővítésnek az unió kül- és belpolitikájára. Egy másik jelentés taglalja, hol tartanak a tagjelöltek a jogharmonizációval, míg a harmadik azzal foglalkozik, hogyan terjeszthető ki az EU agrárrendtartása a csatlako­zásra pályázó országokra. A kormányközi konferencia kö­zeledése és az a tény, hogy a közép- és kelet-európai orszá­gok sürgetik a felvételi tárgya­lások menetrendjének rögzí­tését, felszínre hozták a bőví­téssel kapcsolatos nézetkü­lönbségeket az EU-n belül. Kohl német kancellár például állítólag sürgette, hogy az Európai Unió Csehországnak, Lengyelországnak és Magyar­­országnak ígérje meg, hogy bekerülnek a bővítés első kö­rébe. A kilenc társult közép- és kelet-európai ország azt szeretné elérni, hogy Ciprus­hoz és Máltához hasonlóan a kormányközi konferencia be­fejezését követő hat hónapon belül megkezdődjenek a tár­gyalások. Ez azért ütközik ne­hézségbe, mert az EU Bizott­sága Máltától és Ciprustól el­térően a kelet-európaiak fel­vételi kérelmét még nem véle­ményezte, márpedig enélkül „kitöltetlen csekket” állítaná­nak ki a tagjelölteknek. Mad­ridban az az álláspont látszik felülkerekedni, hogy az EU helyezze kilátásba: a kor­mányközi értekezlet végére a bizottság elkészíti véleményét. Azokkal az országokkal, ame­lyek megfelelnek a követel­ményeknek, a konferencia le­zárulása után fél évvel meg­kezdődhetnének a csatlakozá­si tárgyalások. A reflexiós cso­port elnöke péntek esti saj­tótájékoztatóján ugyanakkor éreztette, hogy a hat hónapot sem lehet készpénznek venni, és Westerndorp kitért annak megválaszolása elől, hogy a konferencia berekesztéstől, vagy pedig a ratifikációs folya­mat lezárásától számítanák az említett fél évet. Az EU-vezetők a bővítés témakörét ma a tizenegy tár­sult ország vezetőivel elköltött ebéd alkalmával és plenáris ülésen vitatják meg. Magyar­­országot Horn Gyula minisz­terelnök és Kovács László kül­ügyminiszter képviseli az ese­ményen. • Gyévai Zoltán Ma a társult államok vezetői is Madridban tárgyalnak Euro lesz a közös pénz neve tufert! HETENTE A SZELVÉNY A NYERŐ­­GÉPI ÖTÖSLOTTÓJÁVAL A MEGJÁTSZOTT HETI TIPPEK ÉRTÉKÉNEK ÖTEZERSZERESÉT NYERHETI. Minden héten a beérkezett szelvények adataiból ■ véletlenszám generálással - kisorsolunk hat átvételi számot. A kisorsolt hat szám többször megjelenik vasárnap délelőtt a TV1 Leporelló című műsorában. Ha valamelyik sorszám megegyezik a saját szelvénye átvételi számával, azonnal hívja a megadott telefonszámot! (* a megnyerhető összeg felső határa 5 millió Ft) N JÉ Z N 1 TUDNI KELL! ŰJ| 1 ŰJ| J ÁTÉK­ ■ KIMI JÁTÉK S 1995. DECEMBER 16., SZOMBAT A BT döntött a békeakcióról MH-információ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap lapzártánk után döntött arról, hogy felkéri-e a NATO-t a boszniai béketeremtő had­művelet megkezdésére. A ma­gyar ENSZ-nagykövet szerint a kérdésről nem voltak viták a testületben, így a felkérés csak­nem bizonyos. A brüsszeli NATO-központban lázasan vártak a zöldjelzésre. Náthon István, Magyaror­szág állandó képviselője az ENSZ-ben a döntés előtt la­punknak azt mondta, hogy a béketeremtő hadműveletről már korábban egyetértés szü­letett a vezető nagyhatalmak között. A mintegy 40 paragra­fusból álló határozat a NATO- felkérés mellett politikai áldá­sát adja a daytoni egyezmény­re, és vállalja, hogy folyamato­san figyelemmel kíséri annak betartását. A háborús bűnö­sökkel kapcsolatban a határo­zat emlékezteti a a három dél­szláv állam vezetőit arra, hogy figyelembe kell venniük a Há­gai Nemzetközi Bíróság hatás­körét. A nagykövet elmondta, hogy az ENSZ BT határozata szabad utat ad a Magyaror­szágon átvonuló nemzetközi IFOR-erőknek, és a hozzájuk csatlakozó 500 fős magyar műszaki egységnek is. A ma­gyar katonák azonban a NA­­TO-tól kapják felkérésüket a feladatra. A NATO legfelső politikai döntéshozó testülete még a BT-döntés előtt ideiglenesen jóváhagyta a „Közös Erőfeszí­tés” elnevezésű boszniai béke­teremtő műveletet, miután egy nappal korábban a balkáni há­borúban érintett felek Párizs­ban aláírták a daytoni megálla­podást. Magyarország két módon vesz részt az IFOR-műveletek­­ben: logisztikai segítséget nyújt a Magyarországon áthaladó csapatoknak és 500 fős műsza­ki alakulatot küld majd Hor­vátországba. Simonyi András nagykövet, a brüsszeli­ Észak­­atlanti Összekötő Hivatal ve­zetője lapunknak elmondta, hogy ez az együttműködés Ma­gyarország és a NATO kapcso­latát gyökeresen új alapokra helyezte. A nagykövet úgy véli, hogy az együttműködésnek ez a szintje a békepartneri prog­ram előzménye nélkül nem va­lósulhatott volna meg. Az átvonulásról és az állo­­másoztatásról külön folytak a tárgyalások, hiszen az utóbbi csak az amerikai csapatokra vonatkozik. Viszont minden NATO-parancsnokság alatt ál­ló IFOR-csapat átvonulhat Magyarország területén, bele­értve a különleges státusú orosz csapatokat is. A magyarok felkészítése sok szempontból lendít a NA­­TO-csatlakozást szem előtt tar­tó együttműködésen. Az infor­mációáramlás, a katonai terve­zésben való részvétel, a szabvá­nyok átvétele-átadása, a kom­patibilitás megteremtése egy lépcsőfokot jelent. A magyar alakulatot NATO-küldöttség méri majd fel, hogy megfelel-e minőségi, kommunikációs és kiképzési szempontból a NA­­TO-mércének. Ilyen küldött­ség eddig a balti államokban és Ausztriában inspekciózott. A műszaki egység természe­tesen az IFOR-parancsnokság alá tartozik majd, de a tervezés szakaszában jelentősen számít a magyar vélemény. A belgiumi Monsban, a NA­TO Európai Haderőinek Fő­parancsnokságán külön­ részle­get hoztak létre az IBOR koor­dinálására, ott az állandó ma­gyar katonai képviselő folya­matosan részt vesz a katonai tervezésben. • Újvári Miklós - Gordon Tamás Miért pont euro? Bár a „gyermek”, a közös pénz csak 1999. január 1-jén születik meg, nevet már adtak neki. A keresztszülők, ha nem is túl lelkesen, végül a nem kifejezetten fantáziadús „euro” név mellett döntöttek. Az euro kiütötte a nyereg­ből az ECU-t, amelyet Bonn vétózott meg: az ECU-ről a németeknek nincs jó véleményük - hangzott a magyará­zat. Megbukott a „franken” is, amit Bonn javasolt, vi­szont a spanyolokat például Franco diktátor nevére emlé­keztette. Dánia és Nagy-Britannia a „florin” nevet favori­zálta, de nem nyerte el vele a többiek tetszését. Végül jobb híján eurónak hívják az egységes valutát, amelynek, úgy tűnik, az elnevezésénél már csak egy dolog lesz nehe­zebb: megszületnie. Lépcsőzetes start Nem egyszerre kezdőd­nek meg a tárgyalások a csatlakozni kívánó or­szágokkal az Európai Unió reformjával foglal­kozó kormányközi kon­ferencia befejeztével. Az EU vezető tisztvise­lője, aki neve elhallgatá­sát kérte, közölte lapunk brüsszeli tudósítójával, hogy a bizottság az érte­kezlet végét követően elkészíti jelentését a je­lölt államok helyzetéről. A miniszteri tanács dönt arról, mikor kezdődje­nek a tárgyalások. Az EU külkapcsolatokért felelős biztosa, Hans van den Broek a közelmúlt­ban még nem zárta ki, hogy egyszerre kezdőd­nek el a tárgyalások tér­ségünk országaival, bár azt ő is hangsúlyozta, hogy az nem jelent egy­idejű csatlakozást.

Next