Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-11 / 9. szám
4 Magyar Hírlap • Folytatás az 1. oldalról Az Európa Tanács küldöttsége a III. és a VI-VIII. kerületi kapitányság fogdáit elfogadhatónak találta, ám a VIII. kerületi fogdát emberi tartózkodásra alkalmatlannak minősítette. Itt nyolc négyzetméteres, ablaktalan cellákban három személyt is őriztek, s volt olyan őrizetes, akit már öt hónapja tartottak benn. Az észrevételek alapján a rendőrség vezetői a fogda azonnali bezárása és felújítása mellett döntöttek. De a Pest megyei főkapitányságon sem jobb a helyzet: kilenc négyzetméteren három, illetve 23 négyzetméteren hat személyt tartanak fogva. A BRFK vizsgálati osztályán egyébként nyolc, mindössze egy méter magas, nyolcvan centiméter hosszú és hatvan centiméter széles zárkát is találtak, amelyeket a személyzet szerint már évek óta nem használnak. Az őrizetesek esetenként több hónapot töltenek rendőrségi zárkákban, ahol semmilyen programlehetőséget nem biztosítanak számukra; a napi testmozgásra esetenként alig fél órát kapnak, látogatót havonta egyszer fogadhatnak, ezenkívül csak a kihallgatás, illetve a tisztálkodás idejére hagyhatják el a cellát. Volt olyan fogvatartott, aki elmondta: előfordul, hogy több hét is eltelik a kihallgatások között, vagyis „a cellában hagynak rohadni minket”. A bizottság úgy véli, hogy előnyösebb lenne, ha az őrizeteseket mielőbb büntetés-végrehajtási intézetekben helyeznék el, mert azokban emberibb körülményeket biztosíthatnak számukra, és kisebb a bántalmazás valószínűsége is. A fogva tartottak joga, hogy értesítsék hozzátartozójukat, s ezt többnyire lehetővé is tették. Az Európa Tanács bizottsága azonban felhívta a figyelmet arra: pontosítani kell, hogy mely esetekben és milyen időtartamra korlátozható ez a lehetőség. Hasonlóképpen javasolták, hogy jogszabály rögzítse, pontosan mikortól érvényesülhet a védelemhez való jog. Emellett felvetették, hogy célszerű lenne egyfajta kihallgatási kódexet kidolgozni, illetve meg kellene teremteni a kihallgatáson történtek hang- vagy képfelvételen való rögzítésének feltételeit. Ez védené a hatóság tagjait, de hatékonyabbá tenné a jegyzőkönyvek utólagos értékelését is. A bizottság ellátogatott a kistarcsai idegenrendészeti szállásra, ahol elviselhetetlen viszonyokat talált. A gyakorlatilag törvényi felhatalmazás nélkül fogva tartottak szerint rendszeres a fizikai erőszak, a hálóhelyiségek és a mosdók elviselhetetlenül piszkosak voltak, a folyosókon szeméthegyeket láttak, az élelmezés szegényesnek tűnt. Ezt a létesítményt azóta bezárták, és a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföldieket a határőrség szálláshelyein helyezik el, ahol viszonylagos szabadságot élveznek. A jelentés leszögezi, hogy a magyar kormány, illetve valamennyi érintett szerv és személy megfelelő együttműködési készséget tanúsított, amelyért a bizottság köszönetét fejezte ki. Ugyanakkor megjegyezték: egy veszélyesnek tartott elítélttel csak kisebb késedelem után találkozhattak, s ugyanakkor a rendőrségnél körlevelet bocsátottak ki, amely szerint egyes dokumentumokról a bizottság nem készíthet és nem kaphat másolatokat. Utóbb azonban ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezték, és a szakértők valamennyi kért anyaghoz hozzájutottak. A bizottság vizsgálatait követően, s immár saját kezdeményezésre a rendőrség 23 fogdáját azonnal bezárták. Ezeket a létesítményeket hamarosan felújítják - mondta kérdésünkre Nyíri Sándor belügyminisztériumi helyettes államtitkár. Január 1-jével pedig új fogdaszabályzat lépett életbe, amely előírja a megfelelő testmozgás biztosítását, illetve pontosan rögzíti az őrizetesek jogait. Nyíri Sándor egyetért azzal, hogy az előzetes letartóztatásban levő személyek minél kevesebb időt töltsenek rendőrségi fogdákban, ezért intézkedtek a nyomozások gyorsítása érdekében. A kihallgatások rögzítése viszont alapvetően költségvetési kérdés, így egyelőre csupán a kiemelt ügyeknél van mód hang- vagy képfelvétel készítésére. Az intézkedésekről egyébként fél éven belül kell tájékoztatni az Európa Tanács bizottságát. A fogva tartottakat ért atrocitások kapcsán a helyettes államtitkár kijelentette, hogy Magyarországon évente néhány száz eset miatt indul eljárás, de az ügyek egy részében nem sikerül bizonyítani a bántalmazást, illetve a kényszervallatást. Ám ha a vád megalapozott, a rendőrnek nem lehet helye a testületben. A rendőrségi törvény egyébként deklarálja, hogy a rendőr védi és tiszteletben tartja az emberi jogokat, s Nyíri Sándor szerint ez a fordulat nem maradhat dekoráció a demokrácia homlokzatán. • Lencsés Károly A rendőri eljárásban túl nagy a bántalmazás kockázata „A cellában hagynak rohadni minket” A Kozma utcai börtön. Lehet, hogy az jár jól, aki már ide kerül? fotó: mh archív - müller Judit Látleletek A XX. kerületi rendőrkapitányságon 1994 márciusában bántalmaztak egy fogvatartottat. Az orvosi jelentés szerint mindkét járomcsont felett szabálytalan formájú elszíneződés található, a jobb könyök tájékán, illetve az egyik comb felső harmadán nyomásra érzékeny duzzanat van, a másik combon pedig vörös árnyalatú horzsolás látható. Az orvos szerint valószínűsíthető a bántalmazás. A IX. kerületi kapitányságon 1994 áprilisában tett panaszt egy fiatalember, akit közlekedési vétség gyanúja miatt vettek őrizetbe. Az orvos a járomcsontokon talált duzzanatot, a bal halántékon nyomásra érzékeny sérülést, a háton három 25-30 centiméter hosszú vöröses ütésnyomot, a csuklókon pedig a bilincstől származó sérülésnyomokat. A fiatalember által elmondottakat a szakértő megállapításai alátámasztották. A XI. kerületi kapitányságon az Európa tanácsi bizottság látogatását megelőző napon többen gumibottal ütlegeltek egy férfit, akin az orvos számos sérülést talált, így mindkét hónaljtól hátrafelé vöröses csíkot, az arcon több kiterjedt bőrelszíneződést s halványkék foltot az egyik szem alatt. A bántalmazás tényét a vizsgálat valószínűsítette. Húsz százalékkal többet kapnak a sorkatonák Szeptembertől további emelés várható MH-információ A sorkatonák illetményének 20 százalékos emelését biztosítja idén az Országgyűlés döntése. Az illetmény növelésére két lépcsőben kerül sor, a február elsejei szerényebb emelést várhatóan szeptemberben követi jelentősebb bővítés. A tervek szerint január végétől a jelenleg napi 230 forintnál több jut egy sorkatona étkeztetésére is. A februári illetményemelés a kétlépcsős, 20 százalékos emelés kisebb részét teszi ki, a honvédek 200, a tisztesek 300 forinttal kapnak többet, mint az előző hónapban - tudtuk meg Szedres Lászlótól, az Magyar Honvédség pénzügyi és számviteli csoportfőnöksége illetmény- és munkaügyi osztályának vezetőjétől. A sorkatonák alapilletménye így 2400 forintra módosul. Ez az összeg szeptember elsejétől, a hadkötelesek jogállásáról szóló törvény várható hatálybalépésétől további 600 forinttal nő. A hatálybalépés után az illetményeket már nem miniszteri utasítás, hanem törvény szabályozza. Az illetmény változásával szerény mértékben, de módosul a parancsnoki jutalmazási keret és a leszerelési segélykeret mértéke is. A jutalmazásokra fordítható keretet a kifizetett sorkatonai illetmények csupán egy százaléka után lehet képezni, és abból csak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó katonákat lehet részesíteni. Az összeg azonban általában így sem haladja meg az 1500-2000 forintot. Jelentősebb a polgári életbe való visszailleszkedést segítő leszerelési segély kerete, ez a honvédek havi alapilletményének kétszereséből adódik össze. Ezt szintén nem kötelező adni, aki azonban szociális helyzetére való tekintettel ebben részesül, az a honvédalapilletménynek minimum a másfélszeresét megkapja, vagyis februártól 3600 forintot (szeptembertől 4500 forintot). A segély maximum összege az alapilletmény 5,5-szerese, azaz 13200 forint a jövő hónaptól(a következő ütemben már 17500 forint). A bevonulási segélyt a polgármesteri hivatalnál kell kérni a bevonulást megelőzően. Az összeget a jegyző folyósítja. Ennek mértéke, ha a sorköteles teljes munkaidőben dolgozott, a minimálbér (jelenleg 12200 forint) hatvan százaléka. Teljes összeget kap a jegyzőtől a fiatal, ha eltartásra köteles gyermeke van. A bevonulási segélyt csak egyszeri alkalommal fizetik ki, tehát ha valakit létszámfelesleg miatt küldenek vissza, nem kérhet újra pénzt a következő bevonuláskor. A segély teljes összegét a Magyar Honvédség saját költségvetéséből megtéríti az önkormányzatoknak. A napi bruttó 230 forintos étkezési költség (reggeli 67, ebéd 107, vacsora 56 forint) emelésének javaslata már a miniszter előtt van - közölték a minisztérium élelmezési szolgálatának főnökségén. A tervezet szerint január végén 15- 20 százalékkal emelkedne az egy főre jutó költség. A pontos összeg az árváltozások függvénye, a beszállítók a hónap közepén küldik meg módosított javaslataikat. • Haszán Zoltán Thürmer nem fogadja el a népszavazás elutasítását Az Alkotmánybírósághoz fordult a Munkáspárt MH-információ A Munkáspárt kedden az Alkotmánybírósághoz fordult, és beadványában úgy véli, hogy a parlament népszavazási kezdeményezést elutasító december 22-ei határozata alkotmánysértő volt. A Munkáspárt szerint az Országgyűlés megakadályozta a pártot alkotmányos jogának gyakorlásában, amikor a népszavazási törvényt önkényesen értelmezve elutasította a hazánk NATO-csatlakozása ügyében tett népszavazási kezdeményezését. Az alkotmány szerint ugyanis „a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában” - vélelmezi a Munkáspárt. E bekezdésnek megfelelően a párt 142 ezer érvényes aláírást gyűjtött össze, és nem lett volna akadálya annak, hogy a parlament ügydöntő népszavazást írjon ki - mondta Thürmer Gyula pártelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Thürmer szerint az Országgyűlés megfosztotta a népet attól a jogától, hogy a népszuverenitást közvetlenül gyakorolja, vagyis megsértette az alkotmánynak azt a passzusát, mely szerint „a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, mely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja”. Az Országgyűlés megsértette azt a jogelvet is, hogy a népszavazás a parlamenti hatalomgyakorlás kiegészítésére és befolyásolására szolgáló eszköz. A hazánk szuverenitását alapvetően érintő nemzetközi szerződések pedig a parlament hatáskörébe tartoznak. Végül Thürmer szerint az Országgyűlés megsértette az alkotmánynak azt a rendelkezését is, miszerint „az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek”. A Munkáspárt elnöke reményét fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság helyreállítja az alkotmányos rendet. Az alkotmány és a törvények megsértése ugyanis aláássa az emberek bizalmát a jogállamban, ami politikai bizonytalanságot, a bűnözés további növekedését eredményezi, s kedvezőtlen megvilágításba helyezi a magyarországi fejlődést - mondta Thürmer. • B. B. Gy. BELFÖLD Állandó a nyugdíjak értékvesztése nyugdíjasok hat tízezred része kapott ennél magasabb nyugdíjat, az infláció ellenére még 1995-ben is csupán a nyugdíjasok 1,1 százalékának folyósítottak harmincezer forintnál több pénzt havonta. A nyugdíjasstatisztika egyébként külön nem tartja nyilván a legmagasabb nyugdíjat. • D-Varga Judit MH-információ Évről évre csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke az utóbbi öt évben - kivéve 1994-et, amikor az árak is és a nyugdíjak is 18 százalékkal nőttek. Az idén 12 százalékos emelésre számíthatnak az idősek, de legalább ezer és legfeljebb 4500 forinttal emelkedhet havonta ellátásuk. Tavaly átlagosan 15009 forint nyugdíjat kapott a kétmillió öregségi nyugdíjas - tájékoztatta lapunkat a Nyugdíjfolyósító Intézet statisztikai főosztályát vezető Marosi György. Az országban összesen hárommillióan kapnak nyugdíjat, egyharmadukat a korhatár elérése előtt nyugdíjazták. Az utóbbi öt évben több mint kétszeresére nőtt az átlagnyugdíj összege, az árak 1990 és 1994 között 2,4-szeresükre ugrottak. 1992-ben a nyugdíjakat átlagosan 19,5 százalékkal emelte a biztosító, ez az alacsonyabb ellátásokra nagyobb emelést jelentett, mert a parlament szinte, minden évben szabott meg maximumot, amelynél nagyobb összeggel nem emelhetők a nyugdíjak. Ugyanakkor 1992-ben 23 százalékkal nőttek az árak; a következő évben a nyugdíjak 14, az árak pedig 22,5 százalékkal nőttek, s a kivételnek számító 1994-es évben a 18 százalékos áremelést 18 százalékos nyugdíjemelés követte; 1995-ben pedig 15 százalékkal nőttek a nyugdíjak, az infláció pedig az előzetes becslések szerint 28,5 százalék volt - ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak majdnem 15 százalékkal kevesebbet érnek ma a boltokban, mint egy évvel korábban. Idén 12 százalék lesz a nyugdíjemelés, , a szakemberek ugyanakkor 19,5 százalékos inflációra számítanak 1996- ban. Majdnem 20 százalékkal csökkent a legkisebb nyugdíj értéke 1990 és 1995 között a minimálbérhez mérve: öt éve még a minimálbér 86 százalékát érte a legkisebb nyugdíj, tavaly már csak 68 százalékát. Ennél kevesebbet romlottak az átlagos nyugdíjak az utóbbi években, bár az is igaz, hogy már öt éve is csak töredékét érték az átlagos fizetéseknek. Az öt éve 6450 forintos átlagnyugdíj 47 százaléka volt az akkori 13446 forintos átlagfizetésnek, a tavalyi 15009 forintos átlagnyugdíj pedig már csak 45 százalékát érte a tavalyi (33289 forintos) átlagfizetésnek. A harmincezer forint feletti nyugdíj mindmáig kivételnek számít - válaszolta kérdésünkre Marosi György. A biztosító kimutatásai szerint 1993-ban a Nyugellátási minimumok (Ft) (rendelet szerint) Öregségi nyugdíj 1990.1.1-VII. 31. . , 4.300. 1990. Vili. 1.-XII. 31. 4600 1991.1.1. -XII. 31. 5200 1992.1.1. -Vili. 31. 5700 1992. IX. 1.-1993. II. 28. 6 000 1993. III. 1.-Vili. 31. 6 400 1993. IX. 1.-XII. 31. 6 600 1994.1. 1.-XII. 31. 7 480 1995.1.1. -XII. 31. 8 400 • 30 ezer Ft feletti ellátások aránya 1993. jan. 0,06% 1994. 0,2% 1995. 1,1 Nyugellátások átlagösszege (Ft) Öregségi Rokkantsági nyugdíj nyugdíj 1990 6 450 6 222 1991 8 290 7 954 1992 9 503 8 957 1993 10 563 9 875 1994 ■ 12 626 11 664 1995 15 009 13 758 Kiegészül a korhatár emelésének terve Újra kéri a társadalmi szervek véleményezését a kormány a nyugdíjkorhatár ügyében. Tavaly decemberben a nyugdíj-biztosítási önkormányzat azzal az indokkal utasította el a korhatár emelését, hogy a teljes koncepció ismerete nélkül a korhatárral kapcsolatos elképzelés nem értékelhető. Az Érdekegyeztető Tanács a kormányoldal kérésére nem is tárgyalt a korhatáremelésről. A kérés oka az a hiányzó normaszöveg volt, amelyet a kormány jelenleg készül az emelés tervéhez csatolni. Ez a tavaly ősszel elfogadott reformkoncepció mellett tartalmaz egy foglalkoztatáspolitikai, valamint egy jogszabályi kiegészítést is. Mint ismeretes, a kormány elképzelése szerint bevezetnék a kötelező alap- és munkanyugdíjat, ezek együtt összesen a kereset háromnegyedét tenné ki. A korhatár előtt nyugdíjba vonulók alacsonyabb összegben részesülnének, egy 55 évesen nyugdíjazását kérő nő például bérének mintegy 58 százalékát kapná. Ugyanakkor kedvezmények ösztönöznék a tovább dolgozókat. Közös kormánydöntést követően a korhatáremelésről szóló határozatot és a normaszöveget ismét megkapja a nyugdíj-biztosítási önkormányzat, és kérik az ET véleményezését is. A nyugdíjkorhatár változatlanul 62 évre módosulna, a nőké jövőre, a férfiaké 1998. január 1-jén. K.E.M. 1996. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK 3,5 millió dollárért javították a Boeingot MH-információ___________ A napokban zárult le a hivatalos vizsgálat a tavaly augusztusban a Ferihegyi repülőtéren felszállás közben megsérült Boeing-737-es repülőgép ügyében. A vizsgálat megállapításai szerint a pilóták nem hibáztak, a szerencsére nagyobb bajt nem okozó balesetet egy ritka meteorológiai mikrojelenség, az úgynevezett szélnyírás okozta. A gép javítása körülbelül 3,5 millió dollárba került, a költséget a biztosító állja. A vizsgálati jelentést hamarosan a magyar légitársaság illetékesei is kézhez kapják. Lapunk is beszámolt arról, hogy a múlt nyár végén csaknem katasztrófa történt Ferihegyen. (MH, 1995. szeptember 6.) A Malév egy Boeing- 737-es repülőgépe egy augusztus végi délutánon 79 utassal a fedélzetén felszálláshoz készült. Ferihegyen borult idő volt, ahogyan mondani szokták, lógott az eső lába. Ennek ellenére a repülőtéri meteorológiai szolgálat - teljes joggal - repülésre alkalmas időt jelzett. Amikor a gép megkapta a felszállási engedélyt, s egyre gyorsulva elindult a kifutópályán, már esett az eső. A Boeing elérte a felszálláshoz szükséges minimális sebességet, elrugaszkodott a betonról, és emelkedni kezdett. A pilóták megkezdték a futóművek behúzását. A nemrég elkészült hatósági jelentés szerint ekkor következett be az a bizonyos szélnyírás. E meteorológiai mikrojelenség leírását a fel- és leszállás közbeni repülőgép-balesetekből ismerjük. Lényege az, hogy bizonyos körülmények egyidejű fennállása esetén helyileg megváltoznak a légköri viszonyok, elsősorban a szél erőssége és iránya. Előfordul, hogy az éppen fel- és leszálló repülőgép számára előnytelenül: a kritikus pillanatban hirtelen jelentősen csökkenhet a szárnyakon a felhajtóerő, sőt ha még nem elég nagy a gép sebessége, akár teljesen meg is szűnhet. A Malév Boeing-737-esével éppen ez történt. A hajtóművek csaknem maximális teljesítménye mellett még mindig gyorsuló repülőgép mintegy tíz méter magasból visszasüllyedt a kifutópálya betonjára, s mivel futóit már behúzta, a törzs alsó részén, illetve rövid ideig a hajtóművek fémburkolatán csúszott tovább. Végül - részben a csupán néhány másodpercig tartó szélnyírás megszűntével, részben pedig azért, mert a gép ilyen körülmények között is tovább gyorsult - a Boeing ismét a levegőbe emelkedett, s elindult Győr felé. Bár a szélnyírást a modern repülőgép műszerei jelezték, a pilóták nem vették észre, hogy bármilyen rendkívüli esemény történt volna. Felszállás után előírásszerűen ellenőrizték a gép összes műszerét és az elektronikus rendszereket, de mindent rendben találtak. Meghibásodást csak mintegy háromezer méteres magasságban észleltek, amikor a szokásos túlnyomás alá akarták helyezni az utaskabint. Ekkor ugyanis észrevették, hogy valahol szökik a gépből a levegő. Előbb rövid ideig köröztek Nyugat-Magyarország fölött, hogy fogyasszák a gép üzemanyagkészletét, és ezzel könnyebbé tegyék a repülőt a leszálláshoz, majd visszatértek Ferihegyre. A vizsgálat megállapításai szerint a Boeing törzsének alsó borítása súlyosan megsérült, akárcsak a bal oldali hajtómű sugárfékje. A betonon csúszás következtében fellépett hatalmas erők nyomán a csomagtér ajtaja mellett csaknem egyméteres, ujjnyi szélességű, keresztirányú nyílás keletkezett. Itt szökött ki a gépből a levegő. A HA-LEJ lajstromjelű repülőgépet azóta a Ferihegyen működő Aeroplex vállalat -külső beszállítók segítségével - megjavította, a gép december 20-a óta ismét repül. A javítás körülbelül 3,5 millió dollárba került, amit a biztosító fizet. A hatósági vizsgálat megállapította, a pilóták nem követtek el mulasztást a csaknem végzetessé vált felszállás közben. Ilyen esetekben a szélnyírás jelenségének felismerésére kevesebb mint 4 másodpercük van, ám a beavatkozás esélye szinte kizárt: a műszerek csak bizonyos késéssel reagálnak a kapott parancsokra. Hasonló esetekben a pilóták nem tehetnek mást, mint folytatják a felszállást, s arra törekszenek, hogy gépük minél jobban felgyorsulva biztonságos magasságba emelkedjék. Ezt tették a Malév pilótái is, Huszár Mihály parancsnok és Héjja Péter elsőtiszt azon az augusztus végi napon. • Tardos János