Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-11 / 9. szám

4 Magyar Hírlap • Folytatás az 1. oldalról Az Európa Tanács küldöttsé­ge a III. és a VI-VIII. kerületi kapitányság fogdáit elfogad­hatónak találta, ám a VIII. ke­rületi fogdát emberi tartózko­dásra alkalmatlannak minősí­tette. Itt nyolc négyzetméte­res, ablaktalan cellákban há­rom személyt is őriztek, s volt olyan őrizetes, akit már öt hó­napja tartottak benn. Az ész­revételek alapján a rendőrség vezetői a fogda azonnali bezá­rása és felújítása mellett dön­töttek. De a Pest megyei főka­pitányságon sem jobb a hely­zet: kilenc négyzetméteren három, illetve 23 négyzetmé­teren hat személyt tartanak fogva. A BRFK vizsgálati osz­tályán egyébként nyolc, mind­össze egy méter magas, nyolc­van centiméter hosszú és hat­van centiméter széles zárkát is találtak, amelyeket a személy­zet szerint már évek óta nem használnak. Az őrizetesek esetenként több hónapot töltenek rend­őrségi zárkákban, ahol sem­milyen programlehetőséget nem biztosítanak számukra; a napi testmozgásra esetenként alig fél órát kapnak, látogatót havonta egyszer fogadhatnak, ezenkívül csak a kihallgatás, illetve a tisztálkodás idejére hagyhatják el a cellát. Volt olyan fogvatartott, aki el­mondta: előfordul, hogy több hét is eltelik a kihallgatások között, vagyis „a cellában hagynak rohadni minket”. A bizottság úgy véli, hogy elő­nyösebb lenne, ha az őrizete­seket mielőbb büntetés-vég­rehajtási intézetekben helyez­nék el, mert azokban embe­ribb körülményeket biztosít­hatnak számukra, és kisebb a bántalmazás valószínűsége is. A fogva tartottak joga, hogy értesítsék hozzátartozó­jukat, s ezt többnyire lehetővé is tették. Az Európa Tanács bizottsága azonban felhívta a figyelmet arra: pontosítani kell, hogy mely esetekben és milyen időtartamra korlátoz­ható ez a lehetőség. Hasonló­képpen javasolták, hogy jog­szabály rögzítse, pontosan mi­kortól érvényesülhet a véde­lemhez való jog. Emellett fel­vetették, hogy célszerű lenne egyfajta kihallgatási kódexet kidolgozni, illetve meg kelle­ne teremteni a kihallgatáson történtek hang- vagy képfel­vételen való rögzítésének fel­tételeit. Ez védené a hatóság tagjait, de hatékonyabbá ten­né a jegyzőkönyvek utólagos értékelését is. A bizottság ellátogatott a kistarcsai idegenrendészeti szállásra, ahol elviselhetetlen viszonyokat talált. A gyakor­latilag törvényi felhatalmazás nélkül fogva tartottak szerint rendszeres a fizikai erőszak, a hálóhelyiségek és a mosdók elviselhetetlenül piszkosak voltak, a folyosókon szemét­hegyeket láttak, az élelmezés szegényesnek tűnt. Ezt a léte­sítményt azóta bezárták, és a jogellenesen hazánkban tar­tózkodó külföldieket a határ­őrség szálláshelyein helyezik el, ahol viszonylagos szabad­ságot élveznek. A jelentés leszögezi, hogy a magyar kormány, illetve vala­mennyi érintett szerv és sze­mély megfelelő együttműkö­dési készséget tanúsított, amelyért a bizottság köszöne­tét fejezte ki. Ugyanakkor megjegyezték: egy veszélyes­nek tartott elítélttel csak ki­sebb késedelem után találkoz­hattak, s ugyanakkor a rend­őrségnél körlevelet bocsátot­tak ki, amely szerint egyes do­kumentumokról a bizottság nem készíthet és nem kaphat másolatokat. Utóbb azonban ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezték, és a szakér­tők valamennyi kért anyaghoz hozzájutottak. A bizottság vizsgálatait kö­vetően, s immár saját kezde­ményezésre a rendőrség 23 fogdáját azonnal bezárták. Ezeket a létesítményeket ha­marosan felújítják - mondta kérdésünkre Nyíri Sándor be­lügyminisztériumi helyettes államtitkár. Január 1-jével pe­dig új fogdaszabályzat lépett életbe, amely előírja a megfe­­­lelő testmozgás biztosítását, illetve pontosan rögzíti az őri­zetesek jogait. Nyíri Sándor egyetért azzal, hogy az előze­tes letartóztatásban levő sze­mélyek minél kevesebb időt töltsenek rendőrségi fogdák­ban, ezért intézkedtek a nyo­mozások gyorsítása érdeké­ben. A kihallgatások rögzíté­se viszont alapvetően költség­­vetési kérdés, így egyelőre csupán a kiemelt ügyeknél van mód hang- vagy képfelvé­tel készítésére. Az intézkedé­sekről egyébként fél éven be­lül kell tájékoztatni az Európa Tanács bizottságát. A fogva tartottakat ért at­rocitások kapcsán a helyettes államtitkár kijelentette, hogy Magyarországon évente né­hány száz eset miatt indul el­járás, de az ügyek egy részé­ben nem sikerül bizonyítani a bántalmazást, illetve a kény­szervallatást. Ám ha a vád megalapozott, a rendőrnek nem lehet helye a testületben. A rendőrségi törvény egyéb­ként deklarálja, hogy a rendőr védi és tiszteletben tartja az emberi jogokat, s Nyíri Sán­dor szerint ez a fordulat nem maradhat dekoráció a demok­rácia homlokzatán. • Lencsés Károly A rendőri eljárásban túl nagy a bántalmazás kockázata „A cellában hagynak rohadni minket” A Kozma utcai börtön. Lehet, hogy az jár jól, aki már ide kerül? fotó: mh archív - müller Judit Látleletek A XX. kerületi rendőrkapitányságon 1994 márciusában bántalmaztak egy fogvatartottat. Az orvosi jelentés sze­rint mindkét járomcsont felett szabálytalan formájú elszí­neződés található, a jobb könyök tájékán, illetve az egyik comb felső harmadán nyomásra érzékeny duzzanat van, a másik combon pedig vörös árnyalatú horzsolás látható. Az orvos szerint valószínűsíthető a bántalmazás. A IX. kerületi kapitányságon 1994 áprilisában tett pa­naszt egy fiatalember, akit közlekedési vétség gyanúja miatt vettek őrizetbe. Az orvos a járomcsontokon talált duzzanatot, a bal halántékon nyomásra érzékeny sérülést, a háton három 25-30 centiméter hosszú vöröses ütésnyo­mot, a csuklókon pedig a bilincstől származó sérülésnyo­mokat. A fiatalember által elmondottakat a szakértő megállapításai alátámasztották. A XI. kerületi kapitányságon az Európa tanácsi bizott­ság látogatását megelőző napon többen gumibottal ütlegel­tek egy férfit, akin az orvos számos sérülést talált, így mind­két hónaljtól hátrafelé vöröses csíkot, az arcon több kiter­jedt bőrelszíneződést s halványkék foltot az egyik szem alatt. A bántalmazás tényét a vizsgálat valószínűsítette. Húsz százalékkal többet kapnak a sorkatonák Szeptembertől további emelés várható MH-információ A sorkatonák illetményének 20 százalékos emelését biztosítja idén az Országgyűlés döntése. Az illetmény növelésére két lépcsőben kerül sor, a február elsejei szerényebb emelést vár­hatóan szeptemberben követi jelentősebb bővítés. A tervek szerint január végétől a jelen­leg napi 230 forintnál több jut egy sorkatona étkeztetésére is. A februári illetményemelés a kétlépcsős, 20 százalékos emelés kisebb részét teszi ki, a honvédek 200, a tisztesek 300 forinttal kapnak többet, mint az előző hónapban - tudtuk meg Szedres Lászlótól, az Ma­gyar Honvédség pénzügyi és számviteli csoportfőnöksége illetmény- és munkaügyi osz­tályának vezetőjétől. A sorka­tonák alapilletménye így 2400 forintra módosul. Ez az összeg szeptember elsejétől, a hadkö­telesek jogállásáról szóló tör­vény várható hatálybalépésé­től további 600 forinttal nő. A hatálybalépés után az illetmé­nyeket már nem miniszteri utasítás, hanem törvény sza­bályozza. Az illetmény változásával szerény mértékben, de módo­sul a parancsnoki jutalmazási keret és a leszerelési segélyke­ret­ mértéke is. A jutalmazá­sokra fordítható keretet a kifi­zetett sorkatonai illetmények csupán egy százaléka után le­het képezni, és abból csak a ki­emelkedő teljesítményt nyújtó katonákat lehet részesíteni. Az összeg azonban általában így sem haladja meg az 1500-2000 forintot. Jelentősebb a polgári élet­be való visszailleszkedést segí­tő leszerelési segély kerete, ez a honvédek havi alapilletmé­nyének kétszereséből adódik össze. Ezt szintén nem kötele­ző adni, aki azonban szociális helyzetére való tekintettel eb­ben részesül, az a honvéd­alapilletménynek minimum a másfélszeresét megkapja, vagyis februártól 3600 forintot (szeptembertől 4500 forintot). A segély maximum összege az alapilletmény 5,5-szerese, az­az 13200 forint a jövő hónap­tól­(a következő ütemben már 17500 forint). A bevonulási segélyt a pol­gármesteri hivatalnál kell kér­ni a bevonulást megelőzően. Az összeget a jegyző folyósítja. Ennek mértéke, ha a sorköte­les teljes munkaidőben dolgo­zott, a minimálbér (jelenleg 12200 forint) hatvan százalé­ka. Teljes összeget kap a jegy­zőtől a fiatal, ha eltartásra kö­teles gyermeke van. A bevo­nulási segélyt csak egyszeri al­kalommal fizetik ki, tehát ha valakit létszámfelesleg miatt küldenek vissza, nem kérhet újra pénzt a következő bevo­nuláskor. A segély teljes össze­gét a Magyar Honvédség saját költségvetéséből megtéríti az önkormányzatoknak. A napi bruttó 230 forintos étkezési költség (reggeli 67, ebéd 107, vacsora 56 forint) emelésének javaslata már a miniszter előtt van - közölték a minisztérium élelmezési szol­gálatának főnökségén. A ter­vezet szerint január végén 15- 20 százalékkal emelkedne az egy főre jutó költség. A pontos összeg az árváltozások függvé­nye, a beszállítók a hónap kö­zepén küldik meg módosított javaslataikat. • Haszán Zoltán Thürmer nem fogadja el a népszavazás elutasítását Az Alkotmánybírósághoz fordult a Munkáspárt MH-információ A Munkáspárt kedden az Al­kotmánybírósághoz fordult, és beadványában úgy véli, hogy a parlament népszavazá­si kezdeményezést elutasító december 22-ei határozata al­kotmánysértő volt. A Munkáspárt szerint az Országgyűlés megakadályozta a pártot alkotmányos jogának gyakorlásában, amikor a nép­­szavazási törvényt önkényesen értelmezve elutasította a ha­zánk NATO-csatlakozása ügyében tett népszavazási kez­deményezését. Az alkotmány szerint ugyanis „a pártok köz­reműködnek a népakarat ki­alakításában és kinyilvánításá­ban” - vélelmezi a Munkás­párt. E bekezdésnek megfele­lően a párt 142 ezer érvényes aláírást gyűjtött össze, és nem lett volna akadálya annak, hogy a parlament ügydöntő népszavazást írjon ki - mondta Thürmer Gyula pártelnök teg­napi sajtótájékoztatóján. Thürmer szerint az Ország­­gyűlés megfosztotta a népet attól a jogától, hogy a népszu­verenitást közvetlenül gyako­rolja, vagyis megsértette az al­kotmánynak azt a passzusát, mely szerint „a Magyar Köz­társaságban minden hatalom a népé, mely a népszuverenitást választott képviselői útján, va­lamint közvetlenül gyakorol­ja”. Az Országgyűlés megsér­tette azt a jogelvet is, hogy a népszavazás a parlamenti ha­talomgyakorlás kiegészítésére és befolyásolására szolgáló eszköz. A hazánk szuverenitá­sát alapvetően érintő nemzet­közi szerződések pedig a par­lament hatáskörébe tartoz­nak. Végül Thürmer szerint az Országgyűlés megsértette az alkotmánynak azt a rendelke­zését is, miszerint „az alkot­mány és az alkotmányos jog­szabályok mindenkire nézve kötelezőek”. A Munkáspárt elnöke re­ményét fejezte ki, hogy az Al­kotmánybíróság helyreállítja az alkotmányos rendet. Az al­kotmány és a törvények meg­sértése ugyanis aláássa az em­berek bizalmát a jogállamban, ami politikai bizonytalansá­got, a bűnözés további növe­kedését eredményezi, s ked­vezőtlen megvilágításba he­lyezi a magyarországi fejlő­dést - mondta Thürmer. • B. B. Gy. BELFÖLD Állandó a nyugdíjak értékvesztése nyugdíjasok hat tízezred része kapott ennél magasabb nyugdí­jat, az infláció ellenére még 1995-ben is csupán a nyugdíja­sok 1,1 százalékának folyósítot­tak harmincezer forintnál több pénzt havonta. A nyugdíjas­statisztika egyébként külön nem tartja nyilván a legmaga­sabb nyugdíjat. • D-Varga Judit MH-információ Évről évre csökkent a nyugdí­jak vásárlóértéke az utóbbi öt évben - kivéve 1994-et, ami­kor az árak is és a nyugdíjak is 18 százalékkal nőttek. Az idén 12 százalékos emelésre szá­míthatnak az idősek, de lega­lább ezer és legfeljebb 4500 forinttal emelkedhet havonta ellátásuk. Tavaly átlagosan 15009 fo­rint nyugdíjat kapott a kétmil­lió öregségi nyugdíjas - tájé­koztatta lapunkat a Nyugdíjfo­lyósító Intézet statisztikai fő­osztályát vezető Marosi György. Az országban össze­sen hárommillióan kapnak nyugdíjat, egyharmadukat a korhatár elérése előtt nyugdí­jazták. Az utóbbi öt évben több mint kétszeresére nőtt az átlagnyugdíj összege, az árak 1990 és 1994 között 2,4-szere­­sükre ugrottak. 1992-ben a nyugdíjakat átlagosan 19,5 szá­zalékkal emelte a biztosító, ez az alacsonyabb ellátásokra na­gyobb emelést jelentett, mert a parlament szinte, minden év­ben szabott meg maximumot, amelynél nagyobb összeggel nem emelhetők a nyugdíjak. Ugyanakkor 1992-ben 23 szá­zalékkal nőttek az árak; a kö­vetkező évben a nyugdíjak 14, az árak pedig 22,5 százalékkal nőttek, s a kivételnek számító 1994-es évben a 18 százalékos áremelést 18 százalékos nyug­díjemelés követte; 1995-ben pedig 15 százalékkal nőttek a nyugdíjak, az infláció pedig az előzetes becslések szerint 28,5 százalék volt - ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak majdnem 15 százalékkal kevesebbet érnek ma a boltokban, mint egy évvel korábban. Idén 12 százalék lesz a nyug­díjemelés, , a szakemberek ugyanakkor 19,5 százalékos inflációra számítanak 1996- ban. Majdnem 20 százalékkal csökkent a legkisebb nyugdíj értéke 1990 és 1995 között a minimálbérhez mérve: öt éve még a minimálbér 86 százalé­kát érte a legkisebb nyugdíj, tavaly már csak 68 százalékát. Ennél kevesebbet romlottak az átlagos nyugdíjak az utóbbi években, bár az is igaz, hogy már öt éve is csak töredékét érték az átlagos fizetéseknek. Az öt éve 6450 forintos átlag­nyugdíj 47 százaléka volt az akkori 13446 forintos átlagfi­zetésnek, a tavalyi 15009 fo­rintos átlagnyugdíj pedig már csak 45 százalékát érte a tava­lyi (33289 forintos) átlagfize­tésnek. A harmincezer forint feletti nyugdíj mindmáig kivételnek számít - válaszolta kérdésünk­re Marosi György. A biztosító kimutatásai szerint 1993-ban a Nyugellátási minimumok (Ft) (rendelet szerint) Öregségi nyugdíj 1990.1.1-VII. 31. . , 4.300. 1990. Vili. 1.-XII. 31. 4600 1991.1.1. -XII. 31.­­ 5200 1992.1.1. -Vili. 31. 5­700 1992. IX. 1.-1993. II. 28. 6 000 1993. III. 1.-Vili. 31. 6 400 1993. IX. 1.-XII. 31. 6 600 1994.1. 1.-XII. 31. 7 480 1995.1.1. -XII. 31. 8 400 • 30 ezer Ft feletti ellátások aránya 1993. jan. 0,06% 1994.­­ 0,2% 1995.­­ 1,1 Nyugellátások átlagösszege (Ft) Öregségi Rokkantsági nyugdíj nyugdíj 1990 6 450 6 222 1991 8 290 7 954 1992 9 503 8 957 1993 10 563 9 875 1994 ■­ 12 626 11 664 1995 15 009 13 758 Kiegészül a korhatár emelésének terve Újra kéri a társadalmi szervek véleményezé­sét a kormány a nyugdíjkorhatár ügyében. Tavaly decemberben a nyugdíj-biztosítási ön­­kormányzat azzal az indokkal utasította el a korhatár emelését, hogy a teljes koncepció is­merete nélkül a korhatárral kapcsolatos el­képzelés nem értékelhető. Az Érdekegyeztető Tanács a kormányol­dal kérésére nem is tárgyalt a korhatáreme­lésről. A kérés oka az a hiányzó normaszöveg volt, amelyet a kormány jelenleg készül az emelés tervéhez csatolni. Ez a tavaly ősszel el­fogadott reformkoncepció mellett tartalmaz egy foglalkoztatáspolitikai, valamint egy jog­szabályi kiegészítést is. Mint ismeretes, a kor­mány elképzelése szerint bevezetnék a köte­lező alap- és munkanyugdíjat, ezek együtt összesen a kereset háromnegyedét tenné ki. A korhatár előtt nyugdíjba vonulók alacso­nyabb összegben részesülnének, egy 55 éve­sen nyugdíjazását kérő nő például bérének mintegy 58 százalékát kapná. Ugyanakkor kedvezmények ösztönöznék a tovább dolgo­zókat. Közös kormánydöntést követően a korhatáremelésről szóló határozatot és a nor­maszöveget ismét megkapja a nyugdíj-biztosí­tási önkormányzat, és kérik az ET vélemé­nyezését is. A nyugdíjkorhatár változatlanul 62 évre módosulna, a nőké jövőre, a férfiaké 1998. január 1-jén. K.E.M. 1996. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK 3,5 millió dollárért javították a Boeingot MH-információ___________ A napokban zárult le a hivata­los vizsgálat a tavaly augusztus­ban a Ferihegyi repülőtéren fel­szállás közben megsérült Boeing-737-es repülőgép ügyé­ben. A vizsgálat megállapításai szerint a pilóták nem hibáztak, a szerencsére nagyobb bajt nem okozó balesetet egy ritka meteorológiai mikrojelenség, az úgynevezett szélnyírás okoz­ta. A gép javítása körülbelül 3,5 millió dollárba került, a költsé­get a biztosító állja. A vizsgála­ti jelentést hamarosan a ma­gyar légitársaság illetékesei is kézhez kapják. Lapunk is beszámolt arról, hogy a múlt nyár végén csak­­nem­ katasztrófa történt Ferihe­gyen. (MH, 1995. szeptember 6.) A Malév egy Boeing- 737-es repülőgépe egy augusz­tus végi délutánon 79 utassal a fedélzetén felszálláshoz ké­szült. Ferihegyen borult idő volt, ahogyan mondani szok­ták, lógott az eső lába. Ennek ellenére a repülőtéri meteoro­lógiai szolgálat - teljes joggal - repülésre alkalmas időt jelzett. Amikor a gép megkapta a fel­szállási engedélyt, s egyre gyor­sulva elindult a kifutópályán, már esett az eső. A Boeing elérte a felszállás­hoz szükséges minimális sebes­séget, elrugaszkodott a beton­ról, és emelkedni kezdett. A pi­lóták megkezdték a futóművek behúzását. A nemrég elkészült hatósági jelentés szerint ekkor következett be az a bizonyos szélnyírás. E meteorológiai mikrojelen­ség leírását a fel- és leszállás közbeni repülőgép-balesetek­ből ismerjük. Lényege az, hogy bizonyos körülmények egyide­jű fennállása esetén helyileg megváltoznak a légköri viszo­nyok, elsősorban a szél erőssé­ge és iránya. Előfordul, hogy az éppen fel- és leszálló repülőgép számára előnytelenül: a kriti­kus pillanatban hirtelen jelen­tősen csökkenhet a szárnyakon a felhajtóerő, sőt ha még nem elég nagy a gép sebessége, akár teljesen meg is szűnhet. A Malév Boeing-737-esével éppen ez történt. A hajtómű­vek csaknem maximális teljesít­ménye mellett még mindig gyorsuló repülőgép mintegy tíz méter magasból visszasüllyedt a kifutópálya betonjára, s mivel futóit már behúzta, a törzs alsó részén, illetve rövid ideig a haj­tóművek fémburkolatán csú­szott tovább. Végül - részben a csupán néhány másodpercig tartó szélnyírás megszűntével, részben pedig azért, mert a gép ilyen körülmények között is to­vább gyorsult - a Boeing ismét a levegőbe emelkedett, s elin­dult Győr felé. Bár a szélnyírást a modern repülőgép műszerei jelezték, a pilóták nem vették észre, hogy bármilyen rendkívüli esemény történt volna. Felszállás után előírás­szerűen ellenőrizték a gép összes műszerét és az elekt­ronikus rendszereket, de min­dent rendben találtak. Meghi­básodást csak mintegy három­ezer méteres magasságban ész­leltek, amikor a szokásos túl­nyomás alá akarták helyezni az utaskabint. Ekkor ugyanis ész­revették, hogy valahol szökik a gépből a levegő. Előbb rövid ideig köröztek Nyugat-Ma­­gyarország fölött, hogy fo­gyasszák a gép üzemanyag­­készletét, és ezzel könnyebbé tegyék a repülőt a leszálláshoz, majd visszatértek Ferihegyre. A vizsgálat megállapításai szerint a Boeing törzsének alsó borítása súlyosan megsérült, akárcsak a bal oldali hajtómű sugárfékje. A betonon csúszás következtében fellépett hatal­mas erők nyomán a csomagtér ajtaja mellett csaknem egymé­teres, ujjnyi szélességű, kereszt­­irányú nyílás keletkezett. Itt szökött ki a gépből a levegő. A HA-LEJ lajstromjelű re­pülőgépet azóta a Ferihegyen működő Aeroplex vállalat -külső beszállítók segítségével - megjavította, a gép december 20-a óta ismét repül. A javítás körülbelül 3,5 millió dollárba került, amit a biztosító fizet. A hatósági vizsgálat megál­lapította, a pilóták nem követ­tek el mulasztást a csaknem végzetessé vált felszállás köz­ben. Ilyen esetekben a szél­nyírás jelenségének­ felismeré­­sére kevesebb mint 4 másod­percük van, ám a beavatkozás esélye szinte kizárt: a mű­szerek csak bizonyos késéssel reagálnak a kapott paran­csokra. Hasonló esetekben a pilóták nem tehetnek mást, mint foly­tatják a felszállást, s arra törek­szenek, hogy gépük minél job­ban felgyorsulva biztonságos magasságba emelkedjék. Ezt tették a Malév pilótái is, Huszár Mihály parancsnok és Héjja Péter elsőtiszt azon az augusz­tus végi napon. • Tardos János

Next