Magyar Hírlap, 1996. március (29. évfolyam, 52-63. szám)

1996-03-11 / 60. szám

1996. MÁRCIUS 11., HÉTFŐ MH-információ___________ Az államháztartási reform az emberek felkészítését jelenti arra, hogy saját maguk gon­­ doskodjanak magukról - je­lentette ki Medgyessy Péter pénzügyminiszter, aki a kor­mányfő társaságában részt vett az MSZP munkás-, ér­dekvédelmi és vállalkozói ta­gozatának vasárnapi, buda­pesti fórumán. Medgyessy szerint ez a folyamat 15-20 évig is eltarthat. - Ne várják tőlem, hogy olyan ígéreteket tegyek, me­lyeket nem tudok betartani - fordult a fórum résztvevőihez az új pénzügyminiszter. Med­gyessy Péter hangsúlyozta: a közeljövőben nem lehet dina­mikus növekedésre számíta­ni, ugyanis nem szabad sem­mivé tenni a stabilizáció eddi­gi eredményeit. Most a gaz­dasági növekedés feltételeit kell megteremteni. Med­gyessy Péter szerint 199­7-ben megállítható az életszínvonal csökkenése, s a gazdasági nö­vekedés üteme elérheti a 4-5 százalékot. A pénzügyminiszter el­mondta: gátat kell vetni az ál­lami túlköltekezésnek, hiszen az a vállalkozások elől szívja el a pénzt. Gazdasági növeke­dés, infláció elleni harc, refor­mok és szolidaritás - így összegezte elképzeléseit Med­gyessy Péter. Horn Gyula miniszterelnök felszólalásában azt hangsú­lyozta, hogy az év eleje óta erőteljes nyomás nehezedik a kormányra, ami az ár-bér spi­rál, az infláció felpörgését eredményezheti. A kormány­fő ezért határozottan ellenez mindenfajta gazdaságpolitikai fordulatot. Horn Gyula közöl­te: a kormány nem tesz sem­milyen szakszervezet-ellenes lépést, de nem engedheti meg a stabilizáció felpuhítását. A politikus szerint az MSZP kö­zelgő kongresszusának azzal kell foglalkoznia, hogy miként oldhatók fel az államháztartá­si reform kapcsán megjelenő, egymást kioltó érdekellenté­tek. - A kormány egyedül nem boldogul, ezért a problé­mák megoldásában számít az önkormányzatok, a különféle civilszervezetek támogatására - hangsúlyozta a miniszterel­nök. Azt is elmondta, hogy a kormány betartja az egészség­­ügyi dolgozókkal kötött meg­állapodást. Horn Gyula megismételte: a feketegazdaság ellen nem lehet sikeresen fellépni hatá­rozott központi intézkedések nélkül. A kormány nem akar alkotmányt vagy más jogsza­bályokat sérteni, de módosí­tani kívánja azokat a törvé­nyeket, amelyek akadályoz­zák a határozott fellépést. A kormányfő közölte: a Minisz­terelnöki Hivatalon belül jo­gászok és pénzügyi szakem­berek bevonásával létre akar hozni egy 50-60 fős nyomozó­­hivatalt, amely felderíti a nagy horderejű gazdasági visszaéléseket. Kérdésre válaszolva Horn Gyula elmondta, hogy csak támogatni tudja az MSZP kongresszusát, ha Nagy Sán­dort a párt elnökségébe vá­lasztaná, de ehhez módosítani kell az alapszabályt. A mi­niszterelnök azt is bejelentet­te, hogy a parlament mai ülé­sén reagálni kíván a Függet­len Kisgazdapárt írásos prog­ramjára. • Szerető Szabolcs A pénzügyminiszter nem ígérget Horn védelmébe vette a stabilizációt Horn és Medgyessy a vasasoknál FOTÓ: HABIK CSABA A vállalkozók és az MSZP Az MSZP munkás-, érdekvédelmi és vállalkozói tagoza­tának tegnapi ülésén Hujber Ottó kijelentette: a szocialis­tákat több támadás érte az elmúlt időszakban azért, mert soraikban vállalkozók is vannak. A vállalkozói tagozat el­nöke szerint ebben nincs semmi kivetnivaló, hiszen a töb­bi párt mögött is állnak vállalkozók. Az MSZP vállalko­zói tagozata ugyanazt várja el a szocialista többségű koa­líciótól, mint amit minden más kormánytól is elvárna - hangsúlyozta Hujber Ottó. Horn Gyula miniszterelnök ennek kapcsán megjegyez­­te, hogy az MSZP-ben minden tisztességes vállalkozónak helye van. A politikus közölte: elutasítja a vállalkozók és más társadalmi rétegek szembeállítását. Gyász és tiltakozás MH-információ Az Izraelben végrehajtott ter­rorcselekmények áldozatait gyászolták és a Magyar Népjó­léti Szövetség vezetőinek fel­mentése miatt tiltakoztak an­nak a demonstrációnak a részt­vevői, amelyet tegnap rendez­tek Budapesten. Az összejövetelt a vészkor­szak alatti cionista ellenállás Duna-parti emlékgálájánál rendezte az Oneg Sábát Klub, a Magyarországi Cionista Szö­vetség és a Magyarországi Zsi­dó Hitközségek Szövetsége. Felhívásukra mintegy két-há­­romezer ember gyűlt össze az emlékműnél. A szervezők sze­rint céljuk a galád módon meg­gyilkolt békés izraeli polgárok iránti gyász kinyilvánítása és a fajgyűlölő ideológiának Ma­gyarországon tapasztalható már-már törvényes keretek kö­zötti feléledése elleni tiltakozás volt. Ez utóbbi közvetlen kivál­tó oka, hogy a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette a hun­garista ideológiát hirdető Ma­gyar Népjóléti Szövetség vezér­karát, élén Szabó Alberttel. A demonstráció egyetlen szónoka Jancsó Miklós rende­ző volt. Beszédében aláhúzta: bízik benne, hogy a demokrati­kusnak mondott társadalom törvényhozói, törvényértelme­zői és törvényalkalmazói végül mégis tisztázzák majd, mit je­lent embernek lenni, és lesz, aki az ordítozók torkára forrasztja a szót. Időközben a demonstrációt biztosító rendőrök eltanácsol­ták a helyszínről a Szabó Al­­bert-per egyik vádlottját, aki vi­deokamerával érkezett oda. A Munkáspárt aktivistái olyan röplapokkal jelentek meg, amelyek baloldali összefogást sürgettek Szabó Alberték meg­állítása érdekében. Jancsó Miklós beszéde után csaknem egy órán keresztül vo­nultak az összejövetel résztve­vői az emlékgálához, ahol a gyász zsidó hagyomány szerinti szimbólumaiként köveket he­lyeztek el. A sort Joel Áron, Iz­rael budapesti nagykövete nyi­­ totta meg, ott volt Schweitzer József országos főrabbi, több idős ember, a holocaust túlélői, de olyan fiatalok is, akik a náci népirtást csak könyvekből is­merik. • N. D. Elhelyezik a megemlékezés köveit FOTÓ: ISZA FERENC Hajósiak a társadalmi minimumról MH-információ Tegnap a Képviselői Irodaház­ban a „hajósi csoport” kezde­ményezésére mintegy 30 szo­cialista politikus tanácskozott az MSZP közelgő kongresszu­sának előkészületeiről. Mások mellett részt vett Gál Zoltán házelnök, Kiss Péter munka­ügyi miniszter, Jánosi György alelnök, valamint Kósáné Ko­vács Magda és Nagy Sándor. A résztvevők megállapodtak, hogy keddig véglegesítik azt a nyilatkozatot, amelyben azt a társadalmi minimumot szeret­nék megfogalmazni, „ami alá egy baloldali párt nem mehet”. Alföldi Albert országgyűlési képviselő, a megbeszélés egyik szervezője közölte, hogy a nyi­latkozatot a kongresszus előtt eljuttatják a párt területi szer­vezeteihez. Azt is elmondta, hogy a hajósiak támogatják Medgyessy Péter pénzügy­­minszter programját. • Sz. Sz. BELFÖLD Megosztottság a megyékben Kilépő és maradó vidéki szervezetek az MDF-ben MTI A Magyar Demokrata Fórum megyei választmányai közül három a hétvégén tartott vá­lasztmányi ülésen értékelte a pártszakadás következményeit. A Zala megyei választmány tagjainak többsége belépett a Magyar Demokrata Néppárt­ba, Győr-Sopronban, illetve Békésben egyelőre nem szakad a demokrata fórum. Szombatra nyúlt át az MDF Zala megyei választmányának pénteken megkezdődött rend­kívüli ülése. A testület a X. or­szágos gyűlés, illetve a pártsza­kadás nyomán kialakult hely­zetet értékelte. A választmány elnöke, Tóth Tihamér ország­gyűlési képviselő bejelentette: ő és még két választmányi tag mostantól a Magyar Demokra­ta Néppárt 40 alapítója közé tartozik, további négy testületi tag pedig bejelentette az új pártba való belépési szándékát. Ezzel­­ a többség ki-, illetve át­lépése miatt - az MDF „régi” Zala megyei vezető testülete gyakorlatilag megszűnt. Az MDF helyi szervezeteinek jövő héten kezdődő taggyűlésein dől el, maradnak-e annyian a demokrata fórumban, hogy új megyei választmányt választ­hassanak. Az MDF Győr-Moson- Sopron megyei választmánya és a megyében működő szer­vezetek elnökei döntő több­ségben továbbra is az MDF demokratikusan megválasz­tott elnöke és elnöksége irá­nyításával kívánják folytatni munkájukat - köz­ölte Med­­gyasszay László, a párt me­gyei elnöke az MTI-vel. Az MDF országgyűlési képvise­lője a párt megyei választmá­nyának aktuális politikai hely­zetet értékelő kibővített ülé­séről nyilatkozott. Elmondta: a választmány tagjai és a me­gyei szervezetek elnökei meg­erősítették azt a nézetüket, hogy változatlanul egyetérte­nek az 1988-ban Lakitelekről indult szellemi áramlattal, va­lamint az Antall József nevé­vel fémjelzett hármas érték­renddel és politikai irányvo­nallal. A kibővített ülés 25 résztvevője közül hárman hangoztattak más véleményt. A pártszakadási törekvé­sek helyett a Magyar Demok­rata Fórum Békés megyei ter­jeszkedéséről, új helyi szerve­zetek létrehozásáról számol­tak be a résztvevők az MDF szombaton Békéscsabán tar­tott megyei kibővített választ­mányi ülésén, s a testület tel­jes szolidaritást vállalt az új országos elnökséggel. Mint a tanácskozáson elmondták, új­jáalakul a korábban feloszlott mezőhegyesi és kőröstarcsai szervezet, s új alakul abban a kisvárosban - Battonyán -, ahol eddig nem volt helyi MDF-csoport. Ilii ■■■■■I WmmmmSKlm I1 ISII W ft litt il I WH Ili 11 Szabad Györggyel a Magyar Demokrata Néppártról „Nemzeti alapon állunk” A Kereszténydemokrata Néppárt és az újonnan alakult Magyar Demokrata Néppárt összetéveszthetetlen - nyilatkozta Szabad György lapunknak. Az MDNP egyik alapító tagját, az Országgyűlés volt elnökét az új párt névválasztásáról s a nemzeti hagyományokhoz való viszonyáról kérdeztük. • A Kereszténydemokrata Nép­pártban egyesek barátságtalan lé­pésnek tartják, hogy az MDF-ből kilépők pártjuk nevében a demok­rata néppárt elnevezést használ­ják. A Magyar Demokrata Néppárt alapító tagjai nem akarnak rivalizálni, illetve szembefordulni a Kereszténydemokrata Néppárttal. Az új párt neve jogilag nem foglalt. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Ba­­rankovics István a Demokrata Néppárt el­nevezéssel élt pártja megalakításakor. A néppárt kifejezés - mely elterjedt német és angol nyelvterületen is - azonban nem te­kinthető olyan tulajdonnévnek, mely egyetlen párt által használható csupán. A néppárt kifejezés valóban megegyezik a KDNP nevének utolsó tagjával, s e párt nevében is arra utal, amit mi is nagyon sze­retnénk hangsúlyozni: nem rétegpártként, sőt nem is osztálypártként kívánunk mű­ködni, hanem a társadalom legkülönbö­zőbb rétegeire kiterjedő hatással. A Ma­gyar Demokrata Néppárt nevének első két tagját a pártalapítók ugyanakkor a Magyar Demokrata Fórum nevéből ere­deztetik. A fogalmak együttes használata azért is megengedhető az új párt nevében, mert a KDNP „keresztény” jelzője egyér­telművé teszi, hogy két különböző pártról van szó, így a Kereszténydemokrata Nép­párt és a Magyar Demokrata Néppárt összetéveszthetetlen. • Ez vajon jelentheti-e azt, hogy a Magyar Demokrata Néppárt Ba­rankovics István szellemi örökösé­nek is tekinti magát? Történelmi múltunk számos nagy szemé­lyiségével együtt Barankovics Istvánra is tisztelettel tekintünk, sok vonatkozásban követőjének tekintjük magunkat, minde­nekelőtt az erkölcs és a politika követel­ményeinek egyeztetésének kérdésében. • Mely értékek hangsúlyossá tétele jellemzi, s teszi sajátossá az újon­nan alakult pártot? Nemzeti alapon állunk, s az örökség, amit képviselünk, ötvözi a népnek a nemzetbe emelését, a reformkorban kialakult nem­zeti szabadelvűséget. Emellett a piacgaz­daságra való átmenetnek a szociális törő­déssel való társítását képviseljük, s az ér­tékőrzést és értékgyarapítást Antall József hajdani irányadása nyomán. Antall József számára egyébként Barankovics István nem egyszerűen egy párthoz volt köthető: a volt miniszterelnök úgy tekintett rá is, mint számos nagy történelmi személyiség­re, akik helytálltak a­ próbatételek idején. Számunkra is ugyanezt jelenti Baranko­vics István. Mi tehát nem akarjuk a múltat, a nemzet nagyjait felosztani pártállás sze­rint - a közös eszmei kapcsolódási ponto­kat viszont örömmel találjuk meg. • Csuhaj Ildikó Vitanap a sajtószabadságról MTI___________________ A sajtószabadság helyzetével foglalkozó vitanapot tartott szombaton, Budapesten a Ma­gyar Kultúra Alapítvány kon­ferenciatermében a Magyar Újságírók Szövetsége, a Ma­gyar Újságírók Közössége és a Magyar Keresztény Újságírók Szövetsége. Kereszty András, a MÚOSZ elnöke szerint ma Magyaror­szágon teljes és tökéletes a saj­tószabadság, de a sajtó szabad működésének számos korlátja is van. Ezek: a kialakulatlan tu­lajdoni és sajtóviszonyok, az „ügyek” szolgálatának hagyo­mánya a szakmában, a sajtó­piac beszűkülése, a­lapárak emelkedése stb., valamint cik­kek és írások bizonyos politikai és gazdasági erők által történő előzetes „letiltása”. Kósa Csaba, a MÚK elnöke viszont úgy vélekedett, hogy ma Magyarországon nincs saj­tószabadság. Ennek okát a saj­tószerkezetben látta. Mint mondta: a lapok legalább 95-98 százaléka liberális szemléletű. Kifogásolta a valóság eltűnését is a lapok hasábjairól. A MÚK elnöke felhívta a figyelmet a helyi lapok pusztulására, a vi­déki újságírók egzisztenciális fenyegetettségére és a velük szemben érvényesülő politikai nyomásgyakorlás eseteire. Krómer István publicista, a Mahúsz tagja ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a sajtósza­badság kérdését elsősorban a közönség oldaláról érdemes elemezni. Véleménye szerint a sajtóban az utóbbi években to­vább erősödött a baloldali he­gemónia és az aktív politikafor­máló újságírói magatartás. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy véleménye szerint nincs semleges újságíró, ezért - mint aláhúzta - ki kell alakítani a műhelyek és a személyek egyensúlyát a sajtóban. Magyar Hírlap . Vezérkarának átalakítását tervezi a KDNP MH-MTI-információ________ A KDNP országos választmá­nya Füzessy Tibor ügyvezető elnököt ajánlja országgyűlési alelnöknek. Kiszivárgott hí­rek szerint Giczy György pártelnök és Isépy Tamás frakcióvezető alkut kötött, melynek lényege, hogy a frak­ció támogatásáért cserébe Fü­zessy lemond jelenlegi tisztsé­géről. Az ügyvezető elnöki posztot kettéválasztják, La­torcai János országos választ­mányi elnök pártelnökhelyet­tes lesz, a főtitkári posztért pedig Csenger-Zalán Attila indul, aki korábban már töl­tött be hasonló tisztséget. Barátságtalan és erkölcsi­leg elfogadhatatlan lépésnek tartja a KDNP, hogy a Szabó Iván nevével fémjelzett új párt a demokrata néppárt el­nevezést használja. Ezt a KDNP Országos Elnöksége szombati ülésének szüneté­ben tartott sajtótájékoztatón jelentették be. A testület által kiadott nyilatkozat szerint a név választása mögött tudatos félrevezetési szándék áll. Re­mélik, hogy az új párt vezeté­se megtalálja a megfelelő megoldást ebben a kérdésben, ellenkező esetben ugyanis az elnevezés kifejezetten gátol­hatja a KDNP-vel való együtt­működésüket. A keresztény­­demokraták azért tiltakoznak a demokrata néppárt nevének használata ellen, mert a KDNP alapszabálya szerint is képviselője a negyvenes évek­ben működött, azonos nevű „Barankovics-párt” hagyo­mányainak, értékrendjének. A testület szombaton arról is döntött, hogy a parlamenti erősorrend változása miatt a KDNP igényt tart az Ország­­gyűlés egyik (jelenleg az MDF által jelölt Salamon László által betöltött) alelnö­ki posztjára, amelyre Füzessy Tibor ügyvezető elnököt java­solja. Arra a kérdésre, hogy az ügyvezető elnök lemond-e majd pártbeli tisztségéről, il­letve hogy lemondása esetén ki látná el a feladatait, Giczy György nem tudott választ ad­ni. Mint mondta, Füzessy Ti­bor döntésén múlik, hogy adott esetben együtt kívánja-e betölteni a két pozíciót. Fü­zessy szerint nyilvánvaló, hogy a két feladat együtt nem látható el, de hozzátette: csak akkor válik meg az ügyvezető elnöki tiszttől, ha biztosítva látja megfelelő utánpótlását. Erre több jelöltje is van, de nem látja kizártnak az ügyve­zető elnök feladatainak fel­osztását sem. Isépy Tamás frakcióvezető érdeklődésünkre elmondta: az országos elnökség csupán ajánlást fogalmaz meg, Fü­zessy jelöléséről a frakció hét­fői ülésén szavaznak. Minden­nek előfeltétele, hogy az MDNP képviselőcsoportja bejelentse megalakulását, és mind az MDNP-, mind az MDF-frakció kisebb legyen 22 főnél, vagyis a KDNP lét­számánál. A hétfői szavazás után a keddre összehívott rendkívüli házbizottsági ülé­sen jelentik be a KDNP igé­nyét a parlament alelnöki posztjára, valamint hogy a je­lölt Füzessy Tibor. Információink szerint Fü­zessy jelölését Giczy György pártelnök és Isépy Tamás frakcióvezető közösen ter­jesztette az elnökség elé, s a 31 elnökségi tagból 29-en igennel szavaztak. Mindez ar­ra utal, hogy Giczy és Isépy előzőleg megegyezett. Kiszi­várgott hírek szerint Giczy be­látta, hogy sikertelen kísérlete a frakcióvezetői poszt meg­szerzéséért, valamint az, hogy a legutóbbi országos választ­mányon Füzessy leváltása el­len csupán 90-en szavaztak (79-en elmozdították volna, és 16-an tartózkodtak) azt jelzi: az általa képviselt szárny nincs döntő fölényben. A frakció támogatásáért cserébe Giczy beleegyezett abba, hogy az ügyvezető elnöki tisztséget kettéválasztják el­nökhelyettesi és főtitkári posztra. A hírek szerint az al­ku része volt az is, hogy elfo­gadja Latorcai János országos választmányi elnök személyét az elnökhelyettesi posztra, a főtitkár pedig Csenger-Zalán Attila lesz, aki korábban már töltött be hasonló tisztséget. Minderről egy áprilisban megtartandó országos választ­mányi ülés dönt majd. Megfigyelők szerint a KDNP-ben hirtelen támadt béke egyik oka az MDF-éhez hasonló pártszakadástól való félelem lehetett. Az MDNP „örökségbitorlását” elítélő határozat megszavazására az elnökség azon tagjainak meg­nyugtatása érdekében lehe­tett szükség, akik Isépyben a polgári szövetség „restauráto­rát” látják. Füzessy parlamen­ti alelnöksége egyrészt alkal­mas arra, hogy demonstrálja a pártvezetés megnövekedett önbizalmát a tagság és a sza­vazók felé, másrészt pedig elegáns visszavonulási lehető­séget ad a kis híján megbukott ügyvezető elnöknek. • Balázsi György Budapesti javaslatok az MSZP vezetői tisztségeire MH-információ___________ A szocialista párt elnöki posztjára Horn Gyula a buda­pesti szervezetek egyetlen je­löltje. Elnökhelyettesnek kö­zel azonos arányban Katona Bélát, illetve Kósáné Kovács Magdát javasolják a kerületi szervezetek - jelentette be Hajdú László, a fővárosi jelö­lést előkészítő bizottság elnö­ke az MSZP V. kongresszusát előkészítő budapesti küldött­­értekezleten. Lendvai Ildikó, a szocialis­ta párt budapesti elnöke kö­zölte: a kongresszuson első­sorban a párt belső működé­sének javításával kívánnak foglalkozni, nem készülnek alapvető politikai módosítás­ra. A hatékonyabb működés ugyanakkor áttételesen a kor­mányzati munkára is hathat. A kongresszus feladata lesz a kormány és a párt hatásköré­nek pontos tisztázása is. Lendvai hangsúlyozta: a kül­döttek nagyobb erkölcsi igé­nyességet várnak a vezetőség­től, vagyis azt, hogy az érin­tettek a jogi normák mellett vállaljanak pluszkötelezettsé­geket is - például gazdasági tevékenységük nyilvánossá tételével, az összeférhetetlen­ség elvének tiszteletben tartá­sával. A küldöttértekezleten is­mertették a fővárosi szerve­zetek által a párt vezető posztjaira jelöltek listáját. A pártelnöki tisztségre Horn Gyula az egyetlen jelölt. Lendvai a javaslatról elmond­ta: egyes szervezeteknél fel­vetődtek más nevek is, a jelö­lést azonban senki sem vállal­ta. A fővárosi tagszervezetek csaknem egyöntetűen az or­szágos elnökhelyettesi poszt létrehozása mellett foglaltak állást, a tisztségre közel azo­nos arányban Katona Bélát, illetve Kósáné Kovács Mag­dát javasolták. Lendvai sze­rint a két volt kormánytag je­lölése nem Horn ellenponto­zását jelenti, ezt támasztja alá az is, hogy a pártelnöki poszt­ra nem jelölték őket. Szere­pelnek ugyanakkor az alelnö­ki posztra javasoltak között. Ebben a pozícióban szeretné látni a szervezetek többsége Szekeres Imrét és Jánosi Györgyöt is. A listán szerepelt Lendvai Ildikó is, ő azonban nem vál­lalja a jelölést. Kisebb támo­gatást kapott Csintalan Sán­dor, Filó Pál, Kovács Pál, Csehák Judit és Nagy Sán­dor. Az országos választmány elnöki tisztére a budapesti szervezetek körében Vitányi Iván a legesélyesebb jelölt, de Baja Ferenc esetleg vállal­ná a jelölést. A fővárosi szervezetek sze­mélyi javaslatait egyelőre csak tájékoztató jelleggel is­merhették meg a küldöttek, végleges álláspontjukat már­cius 19-én alakítják ki. • Haszán Zoltán

Next