Magyar Hírlap, 1996. március (29. évfolyam, 52-63. szám)
1996-03-11 / 60. szám
1996. MÁRCIUS 11., HÉTFŐ MH-információ___________ Az államháztartási reform az emberek felkészítését jelenti arra, hogy saját maguk gon doskodjanak magukról - jelentette ki Medgyessy Péter pénzügyminiszter, aki a kormányfő társaságában részt vett az MSZP munkás-, érdekvédelmi és vállalkozói tagozatának vasárnapi, budapesti fórumán. Medgyessy szerint ez a folyamat 15-20 évig is eltarthat. - Ne várják tőlem, hogy olyan ígéreteket tegyek, melyeket nem tudok betartani - fordult a fórum résztvevőihez az új pénzügyminiszter. Medgyessy Péter hangsúlyozta: a közeljövőben nem lehet dinamikus növekedésre számítani, ugyanis nem szabad semmivé tenni a stabilizáció eddigi eredményeit. Most a gazdasági növekedés feltételeit kell megteremteni. Medgyessy Péter szerint 1997-ben megállítható az életszínvonal csökkenése, s a gazdasági növekedés üteme elérheti a 4-5 százalékot. A pénzügyminiszter elmondta: gátat kell vetni az állami túlköltekezésnek, hiszen az a vállalkozások elől szívja el a pénzt. Gazdasági növekedés, infláció elleni harc, reformok és szolidaritás - így összegezte elképzeléseit Medgyessy Péter. Horn Gyula miniszterelnök felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az év eleje óta erőteljes nyomás nehezedik a kormányra, ami az ár-bér spirál, az infláció felpörgését eredményezheti. A kormányfő ezért határozottan ellenez mindenfajta gazdaságpolitikai fordulatot. Horn Gyula közölte: a kormány nem tesz semmilyen szakszervezet-ellenes lépést, de nem engedheti meg a stabilizáció felpuhítását. A politikus szerint az MSZP közelgő kongresszusának azzal kell foglalkoznia, hogy miként oldhatók fel az államháztartási reform kapcsán megjelenő, egymást kioltó érdekellentétek. - A kormány egyedül nem boldogul, ezért a problémák megoldásában számít az önkormányzatok, a különféle civilszervezetek támogatására - hangsúlyozta a miniszterelnök. Azt is elmondta, hogy a kormány betartja az egészségügyi dolgozókkal kötött megállapodást. Horn Gyula megismételte: a feketegazdaság ellen nem lehet sikeresen fellépni határozott központi intézkedések nélkül. A kormány nem akar alkotmányt vagy más jogszabályokat sérteni, de módosítani kívánja azokat a törvényeket, amelyek akadályozzák a határozott fellépést. A kormányfő közölte: a Miniszterelnöki Hivatalon belül jogászok és pénzügyi szakemberek bevonásával létre akar hozni egy 50-60 fős nyomozóhivatalt, amely felderíti a nagy horderejű gazdasági visszaéléseket. Kérdésre válaszolva Horn Gyula elmondta, hogy csak támogatni tudja az MSZP kongresszusát, ha Nagy Sándort a párt elnökségébe választaná, de ehhez módosítani kell az alapszabályt. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a parlament mai ülésén reagálni kíván a Független Kisgazdapárt írásos programjára. • Szerető Szabolcs A pénzügyminiszter nem ígérget Horn védelmébe vette a stabilizációt Horn és Medgyessy a vasasoknál FOTÓ: HABIK CSABA A vállalkozók és az MSZP Az MSZP munkás-, érdekvédelmi és vállalkozói tagozatának tegnapi ülésén Hujber Ottó kijelentette: a szocialistákat több támadás érte az elmúlt időszakban azért, mert soraikban vállalkozók is vannak. A vállalkozói tagozat elnöke szerint ebben nincs semmi kivetnivaló, hiszen a többi párt mögött is állnak vállalkozók. Az MSZP vállalkozói tagozata ugyanazt várja el a szocialista többségű koalíciótól, mint amit minden más kormánytól is elvárna - hangsúlyozta Hujber Ottó. Horn Gyula miniszterelnök ennek kapcsán megjegyezte, hogy az MSZP-ben minden tisztességes vállalkozónak helye van. A politikus közölte: elutasítja a vállalkozók és más társadalmi rétegek szembeállítását. Gyász és tiltakozás MH-információ Az Izraelben végrehajtott terrorcselekmények áldozatait gyászolták és a Magyar Népjóléti Szövetség vezetőinek felmentése miatt tiltakoztak annak a demonstrációnak a résztvevői, amelyet tegnap rendeztek Budapesten. Az összejövetelt a vészkorszak alatti cionista ellenállás Duna-parti emlékgálájánál rendezte az Oneg Sábát Klub, a Magyarországi Cionista Szövetség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Felhívásukra mintegy két-háromezer ember gyűlt össze az emlékműnél. A szervezők szerint céljuk a galád módon meggyilkolt békés izraeli polgárok iránti gyász kinyilvánítása és a fajgyűlölő ideológiának Magyarországon tapasztalható már-már törvényes keretek közötti feléledése elleni tiltakozás volt. Ez utóbbi közvetlen kiváltó oka, hogy a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette a hungarista ideológiát hirdető Magyar Népjóléti Szövetség vezérkarát, élén Szabó Alberttel. A demonstráció egyetlen szónoka Jancsó Miklós rendező volt. Beszédében aláhúzta: bízik benne, hogy a demokratikusnak mondott társadalom törvényhozói, törvényértelmezői és törvényalkalmazói végül mégis tisztázzák majd, mit jelent embernek lenni, és lesz, aki az ordítozók torkára forrasztja a szót. Időközben a demonstrációt biztosító rendőrök eltanácsolták a helyszínről a Szabó Albert-per egyik vádlottját, aki videokamerával érkezett oda. A Munkáspárt aktivistái olyan röplapokkal jelentek meg, amelyek baloldali összefogást sürgettek Szabó Alberték megállítása érdekében. Jancsó Miklós beszéde után csaknem egy órán keresztül vonultak az összejövetel résztvevői az emlékgálához, ahol a gyász zsidó hagyomány szerinti szimbólumaiként köveket helyeztek el. A sort Joel Áron, Izrael budapesti nagykövete nyi totta meg, ott volt Schweitzer József országos főrabbi, több idős ember, a holocaust túlélői, de olyan fiatalok is, akik a náci népirtást csak könyvekből ismerik. • N. D. Elhelyezik a megemlékezés köveit FOTÓ: ISZA FERENC Hajósiak a társadalmi minimumról MH-információ Tegnap a Képviselői Irodaházban a „hajósi csoport” kezdeményezésére mintegy 30 szocialista politikus tanácskozott az MSZP közelgő kongresszusának előkészületeiről. Mások mellett részt vett Gál Zoltán házelnök, Kiss Péter munkaügyi miniszter, Jánosi György alelnök, valamint Kósáné Kovács Magda és Nagy Sándor. A résztvevők megállapodtak, hogy keddig véglegesítik azt a nyilatkozatot, amelyben azt a társadalmi minimumot szeretnék megfogalmazni, „ami alá egy baloldali párt nem mehet”. Alföldi Albert országgyűlési képviselő, a megbeszélés egyik szervezője közölte, hogy a nyilatkozatot a kongresszus előtt eljuttatják a párt területi szervezeteihez. Azt is elmondta, hogy a hajósiak támogatják Medgyessy Péter pénzügyminszter programját. • Sz. Sz. BELFÖLD Megosztottság a megyékben Kilépő és maradó vidéki szervezetek az MDF-ben MTI A Magyar Demokrata Fórum megyei választmányai közül három a hétvégén tartott választmányi ülésen értékelte a pártszakadás következményeit. A Zala megyei választmány tagjainak többsége belépett a Magyar Demokrata Néppártba, Győr-Sopronban, illetve Békésben egyelőre nem szakad a demokrata fórum. Szombatra nyúlt át az MDF Zala megyei választmányának pénteken megkezdődött rendkívüli ülése. A testület a X. országos gyűlés, illetve a pártszakadás nyomán kialakult helyzetet értékelte. A választmány elnöke, Tóth Tihamér országgyűlési képviselő bejelentette: ő és még két választmányi tag mostantól a Magyar Demokrata Néppárt 40 alapítója közé tartozik, további négy testületi tag pedig bejelentette az új pártba való belépési szándékát. Ezzel a többség ki-, illetve átlépése miatt - az MDF „régi” Zala megyei vezető testülete gyakorlatilag megszűnt. Az MDF helyi szervezeteinek jövő héten kezdődő taggyűlésein dől el, maradnak-e annyian a demokrata fórumban, hogy új megyei választmányt választhassanak. Az MDF Győr-Moson- Sopron megyei választmánya és a megyében működő szervezetek elnökei döntő többségben továbbra is az MDF demokratikusan megválasztott elnöke és elnöksége irányításával kívánják folytatni munkájukat - közölte Medgyasszay László, a párt megyei elnöke az MTI-vel. Az MDF országgyűlési képviselője a párt megyei választmányának aktuális politikai helyzetet értékelő kibővített üléséről nyilatkozott. Elmondta: a választmány tagjai és a megyei szervezetek elnökei megerősítették azt a nézetüket, hogy változatlanul egyetértenek az 1988-ban Lakitelekről indult szellemi áramlattal, valamint az Antall József nevével fémjelzett hármas értékrenddel és politikai irányvonallal. A kibővített ülés 25 résztvevője közül hárman hangoztattak más véleményt. A pártszakadási törekvések helyett a Magyar Demokrata Fórum Békés megyei terjeszkedéséről, új helyi szervezetek létrehozásáról számoltak be a résztvevők az MDF szombaton Békéscsabán tartott megyei kibővített választmányi ülésén, s a testület teljes szolidaritást vállalt az új országos elnökséggel. Mint a tanácskozáson elmondták, újjáalakul a korábban feloszlott mezőhegyesi és kőröstarcsai szervezet, s új alakul abban a kisvárosban - Battonyán -, ahol eddig nem volt helyi MDF-csoport. Ilii ■■■■■I WmmmmSKlm I1 ISII W ft litt il I WH Ili 11 Szabad Györggyel a Magyar Demokrata Néppártról „Nemzeti alapon állunk” A Kereszténydemokrata Néppárt és az újonnan alakult Magyar Demokrata Néppárt összetéveszthetetlen - nyilatkozta Szabad György lapunknak. Az MDNP egyik alapító tagját, az Országgyűlés volt elnökét az új párt névválasztásáról s a nemzeti hagyományokhoz való viszonyáról kérdeztük. • A Kereszténydemokrata Néppártban egyesek barátságtalan lépésnek tartják, hogy az MDF-ből kilépők pártjuk nevében a demokrata néppárt elnevezést használják. A Magyar Demokrata Néppárt alapító tagjai nem akarnak rivalizálni, illetve szembefordulni a Kereszténydemokrata Néppárttal. Az új párt neve jogilag nem foglalt. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Barankovics István a Demokrata Néppárt elnevezéssel élt pártja megalakításakor. A néppárt kifejezés - mely elterjedt német és angol nyelvterületen is - azonban nem tekinthető olyan tulajdonnévnek, mely egyetlen párt által használható csupán. A néppárt kifejezés valóban megegyezik a KDNP nevének utolsó tagjával, s e párt nevében is arra utal, amit mi is nagyon szeretnénk hangsúlyozni: nem rétegpártként, sőt nem is osztálypártként kívánunk működni, hanem a társadalom legkülönbözőbb rétegeire kiterjedő hatással. A Magyar Demokrata Néppárt nevének első két tagját a pártalapítók ugyanakkor a Magyar Demokrata Fórum nevéből eredeztetik. A fogalmak együttes használata azért is megengedhető az új párt nevében, mert a KDNP „keresztény” jelzője egyértelművé teszi, hogy két különböző pártról van szó, így a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Néppárt összetéveszthetetlen. • Ez vajon jelentheti-e azt, hogy a Magyar Demokrata Néppárt Barankovics István szellemi örökösének is tekinti magát? Történelmi múltunk számos nagy személyiségével együtt Barankovics Istvánra is tisztelettel tekintünk, sok vonatkozásban követőjének tekintjük magunkat, mindenekelőtt az erkölcs és a politika követelményeinek egyeztetésének kérdésében. • Mely értékek hangsúlyossá tétele jellemzi, s teszi sajátossá az újonnan alakult pártot? Nemzeti alapon állunk, s az örökség, amit képviselünk, ötvözi a népnek a nemzetbe emelését, a reformkorban kialakult nemzeti szabadelvűséget. Emellett a piacgazdaságra való átmenetnek a szociális törődéssel való társítását képviseljük, s az értékőrzést és értékgyarapítást Antall József hajdani irányadása nyomán. Antall József számára egyébként Barankovics István nem egyszerűen egy párthoz volt köthető: a volt miniszterelnök úgy tekintett rá is, mint számos nagy történelmi személyiségre, akik helytálltak a próbatételek idején. Számunkra is ugyanezt jelenti Barankovics István. Mi tehát nem akarjuk a múltat, a nemzet nagyjait felosztani pártállás szerint - a közös eszmei kapcsolódási pontokat viszont örömmel találjuk meg. • Csuhaj Ildikó Vitanap a sajtószabadságról MTI___________________ A sajtószabadság helyzetével foglalkozó vitanapot tartott szombaton, Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány konferenciatermében a Magyar Újságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége és a Magyar Keresztény Újságírók Szövetsége. Kereszty András, a MÚOSZ elnöke szerint ma Magyarországon teljes és tökéletes a sajtószabadság, de a sajtó szabad működésének számos korlátja is van. Ezek: a kialakulatlan tulajdoni és sajtóviszonyok, az „ügyek” szolgálatának hagyománya a szakmában, a sajtópiac beszűkülése, alapárak emelkedése stb., valamint cikkek és írások bizonyos politikai és gazdasági erők által történő előzetes „letiltása”. Kósa Csaba, a MÚK elnöke viszont úgy vélekedett, hogy ma Magyarországon nincs sajtószabadság. Ennek okát a sajtószerkezetben látta. Mint mondta: a lapok legalább 95-98 százaléka liberális szemléletű. Kifogásolta a valóság eltűnését is a lapok hasábjairól. A MÚK elnöke felhívta a figyelmet a helyi lapok pusztulására, a vidéki újságírók egzisztenciális fenyegetettségére és a velük szemben érvényesülő politikai nyomásgyakorlás eseteire. Krómer István publicista, a Mahúsz tagja ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság kérdését elsősorban a közönség oldaláról érdemes elemezni. Véleménye szerint a sajtóban az utóbbi években tovább erősödött a baloldali hegemónia és az aktív politikaformáló újságírói magatartás. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy véleménye szerint nincs semleges újságíró, ezért - mint aláhúzta - ki kell alakítani a műhelyek és a személyek egyensúlyát a sajtóban. Magyar Hírlap . Vezérkarának átalakítását tervezi a KDNP MH-MTI-információ________ A KDNP országos választmánya Füzessy Tibor ügyvezető elnököt ajánlja országgyűlési alelnöknek. Kiszivárgott hírek szerint Giczy György pártelnök és Isépy Tamás frakcióvezető alkut kötött, melynek lényege, hogy a frakció támogatásáért cserébe Füzessy lemond jelenlegi tisztségéről. Az ügyvezető elnöki posztot kettéválasztják, Latorcai János országos választmányi elnök pártelnökhelyettes lesz, a főtitkári posztért pedig Csenger-Zalán Attila indul, aki korábban már töltött be hasonló tisztséget. Barátságtalan és erkölcsileg elfogadhatatlan lépésnek tartja a KDNP, hogy a Szabó Iván nevével fémjelzett új párt a demokrata néppárt elnevezést használja. Ezt a KDNP Országos Elnöksége szombati ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón jelentették be. A testület által kiadott nyilatkozat szerint a név választása mögött tudatos félrevezetési szándék áll. Remélik, hogy az új párt vezetése megtalálja a megfelelő megoldást ebben a kérdésben, ellenkező esetben ugyanis az elnevezés kifejezetten gátolhatja a KDNP-vel való együttműködésüket. A kereszténydemokraták azért tiltakoznak a demokrata néppárt nevének használata ellen, mert a KDNP alapszabálya szerint is képviselője a negyvenes években működött, azonos nevű „Barankovics-párt” hagyományainak, értékrendjének. A testület szombaton arról is döntött, hogy a parlamenti erősorrend változása miatt a KDNP igényt tart az Országgyűlés egyik (jelenleg az MDF által jelölt Salamon László által betöltött) alelnöki posztjára, amelyre Füzessy Tibor ügyvezető elnököt javasolja. Arra a kérdésre, hogy az ügyvezető elnök lemond-e majd pártbeli tisztségéről, illetve hogy lemondása esetén ki látná el a feladatait, Giczy György nem tudott választ adni. Mint mondta, Füzessy Tibor döntésén múlik, hogy adott esetben együtt kívánja-e betölteni a két pozíciót. Füzessy szerint nyilvánvaló, hogy a két feladat együtt nem látható el, de hozzátette: csak akkor válik meg az ügyvezető elnöki tiszttől, ha biztosítva látja megfelelő utánpótlását. Erre több jelöltje is van, de nem látja kizártnak az ügyvezető elnök feladatainak felosztását sem. Isépy Tamás frakcióvezető érdeklődésünkre elmondta: az országos elnökség csupán ajánlást fogalmaz meg, Füzessy jelöléséről a frakció hétfői ülésén szavaznak. Mindennek előfeltétele, hogy az MDNP képviselőcsoportja bejelentse megalakulását, és mind az MDNP-, mind az MDF-frakció kisebb legyen 22 főnél, vagyis a KDNP létszámánál. A hétfői szavazás után a keddre összehívott rendkívüli házbizottsági ülésen jelentik be a KDNP igényét a parlament alelnöki posztjára, valamint hogy a jelölt Füzessy Tibor. Információink szerint Füzessy jelölését Giczy György pártelnök és Isépy Tamás frakcióvezető közösen terjesztette az elnökség elé, s a 31 elnökségi tagból 29-en igennel szavaztak. Mindez arra utal, hogy Giczy és Isépy előzőleg megegyezett. Kiszivárgott hírek szerint Giczy belátta, hogy sikertelen kísérlete a frakcióvezetői poszt megszerzéséért, valamint az, hogy a legutóbbi országos választmányon Füzessy leváltása ellen csupán 90-en szavaztak (79-en elmozdították volna, és 16-an tartózkodtak) azt jelzi: az általa képviselt szárny nincs döntő fölényben. A frakció támogatásáért cserébe Giczy beleegyezett abba, hogy az ügyvezető elnöki tisztséget kettéválasztják elnökhelyettesi és főtitkári posztra. A hírek szerint az alku része volt az is, hogy elfogadja Latorcai János országos választmányi elnök személyét az elnökhelyettesi posztra, a főtitkár pedig Csenger-Zalán Attila lesz, aki korábban már töltött be hasonló tisztséget. Minderről egy áprilisban megtartandó országos választmányi ülés dönt majd. Megfigyelők szerint a KDNP-ben hirtelen támadt béke egyik oka az MDF-éhez hasonló pártszakadástól való félelem lehetett. Az MDNP „örökségbitorlását” elítélő határozat megszavazására az elnökség azon tagjainak megnyugtatása érdekében lehetett szükség, akik Isépyben a polgári szövetség „restaurátorát” látják. Füzessy parlamenti alelnöksége egyrészt alkalmas arra, hogy demonstrálja a pártvezetés megnövekedett önbizalmát a tagság és a szavazók felé, másrészt pedig elegáns visszavonulási lehetőséget ad a kis híján megbukott ügyvezető elnöknek. • Balázsi György Budapesti javaslatok az MSZP vezetői tisztségeire MH-információ___________ A szocialista párt elnöki posztjára Horn Gyula a budapesti szervezetek egyetlen jelöltje. Elnökhelyettesnek közel azonos arányban Katona Bélát, illetve Kósáné Kovács Magdát javasolják a kerületi szervezetek - jelentette be Hajdú László, a fővárosi jelölést előkészítő bizottság elnöke az MSZP V. kongresszusát előkészítő budapesti küldöttértekezleten. Lendvai Ildikó, a szocialista párt budapesti elnöke közölte: a kongresszuson elsősorban a párt belső működésének javításával kívánnak foglalkozni, nem készülnek alapvető politikai módosításra. A hatékonyabb működés ugyanakkor áttételesen a kormányzati munkára is hathat. A kongresszus feladata lesz a kormány és a párt hatáskörének pontos tisztázása is. Lendvai hangsúlyozta: a küldöttek nagyobb erkölcsi igényességet várnak a vezetőségtől, vagyis azt, hogy az érintettek a jogi normák mellett vállaljanak pluszkötelezettségeket is - például gazdasági tevékenységük nyilvánossá tételével, az összeférhetetlenség elvének tiszteletben tartásával. A küldöttértekezleten ismertették a fővárosi szervezetek által a párt vezető posztjaira jelöltek listáját. A pártelnöki tisztségre Horn Gyula az egyetlen jelölt. Lendvai a javaslatról elmondta: egyes szervezeteknél felvetődtek más nevek is, a jelölést azonban senki sem vállalta. A fővárosi tagszervezetek csaknem egyöntetűen az országos elnökhelyettesi poszt létrehozása mellett foglaltak állást, a tisztségre közel azonos arányban Katona Bélát, illetve Kósáné Kovács Magdát javasolták. Lendvai szerint a két volt kormánytag jelölése nem Horn ellenpontozását jelenti, ezt támasztja alá az is, hogy a pártelnöki posztra nem jelölték őket. Szerepelnek ugyanakkor az alelnöki posztra javasoltak között. Ebben a pozícióban szeretné látni a szervezetek többsége Szekeres Imrét és Jánosi Györgyöt is. A listán szerepelt Lendvai Ildikó is, ő azonban nem vállalja a jelölést. Kisebb támogatást kapott Csintalan Sándor, Filó Pál, Kovács Pál, Csehák Judit és Nagy Sándor. Az országos választmány elnöki tisztére a budapesti szervezetek körében Vitányi Iván a legesélyesebb jelölt, de Baja Ferenc esetleg vállalná a jelölést. A fővárosi szervezetek személyi javaslatait egyelőre csak tájékoztató jelleggel ismerhették meg a küldöttek, végleges álláspontjukat március 19-én alakítják ki. • Haszán Zoltán