Magyar Hírlap, 1996. június (29. évfolyam, 127-139. szám)

1996-06-10 / 134. szám

1996. JÚNIUS 10., HÉTFŐ Fórum a munkásjuniálison MH-tudósítás Nem az szolgálja a munkások érdekeit, aki osztogat, hanem az, aki megalapozza a gazdasá­gi növekedést - mondta Horn Gyula miniszterelnök tegnap az MSZP munkástagozata és az MSZOSZ szocialista-szo­ciáldemokrata platformja által rendezett hűvösvölgyi mun­kásjuniálison. A politikus sze­rint az állam még mindig túl­költekezik. Horn azt áhította: az elmúlt két évben annyi mun­kahelyet teremtettek, ahány megszűnt, így megáhították a munkanélküliség növekedését. Mint megtudtuk, a kormány még júniusban megtárgyalja az új lakáskoncepciót. Horn Gyula közölte: a tör­­ vény szerint most fél százalék emelés jár a nyugdíjasoknak, de ha lesz rá forrás, akkor újabb emelésre is van lehető­ség. A kormányfő azt is el­mondta, hogy az 1942-ben született nők számára jövőre is lesz lehetőség a nyugdíjba vonulásra. A nyugdíjreform kapcsán Sándor László, az MSZOSZ elnöke megjegyez­te: ha nem nyúlnak hozzá a rendszerhez, 20 év múlva sen­kinek sem tudnak nyugdíjat fizetni. A vita tehát nem a reform szükségességéről, ha­nem annak módjáról szól. Sándor László elismerte, hogy a CM Klinikáknak ki­utalt 150 millió forintos támo­gatásnál ő is hibát követett el. Ugyanakkor az összeget a ka­matokkal együtt visszakap­ták, így az Egészségbiztosítási önkormányzatot nem érte kár. Az MSZOSZ elnöke sze­rint a kiutalásnál formai hi­bák történtek. A nemzetbiztonsági kabinet ma tárgyal a szervezett bűnö­zés elleni fellépés javításáról - erősítette meg a fórumon Horn Gyula, aki maga is részt vesz a Kuncze Gábor belügy­miniszter vezette kabinet ta­nácskozásán. Horn elmondta: meg kell találni a szervezeti megoldást a hatékonyabb fel­lépések érdekében. A kor­mányfő bejelentette: a jövő­ben folyamatosan beszámol­tatja a bűnüldöző szervezetek vezetőit, s a kormány a gazda­sági bűnözés kezelésére tör­vényjavaslatot kíván előter­jeszteni. Horn Gyula reméli, hogy a kérdésben sikerül egyetértésre jutnia a koalíciós partnerrel. A fórumon a miniszterel­nök egy kérdésre kijelentette: az MSZP többször elhatároló­dott az elmúlt 40 év bűneitől, a szocialisták elődeik tetteiért már bocsánatot kértek. Horn szerint ma nem az ilyen jellegű kérdésekkel, hanem az ország problémáival kell foglalkozni. A kormányfő kijelentette: reméli, hogy a parlament kedden Solt Pált ismét a Leg­felsőbb Bíróság elnökévé választja.­ ­ Sz. Sz. BELFÖLD Solt Pál másodszor is jelölt MH-tudósítás___________ Ma kezdi tárgyalni a parla­ment a személyi szám helyébe lépő azonosító jelekről szóló előterjesztést. Holnap indul az egyes köztartozások behajtá­sával összefüggő törvények módosításáról szóló előter­jesztés tárgyalása. Ugyancsak kedden új sza­vazásra kerül sor a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyé­ről. Mint ismeretes, Solt Pál újraválasztásához a múlt hé­ten négy szavazat hiányzott. A házbizottság csütörtökön elfogadta a kormánynak azt a javaslatát, hogy a parla­ment július 15-éig nyári rendkívüli ülésszakot tartson, s a nyári szünet előtt még 17 jogszabályt fogadjon el - tudtuk meg az Országgyűlés sajtóirodáján­ . • B. B.Gy. MH-tudósítás A közoktatási törvény módo­sításának alapvető célja, hogy az oktatás finanszírozása ne képezhesse költségvetési alku tárgyát. A törvénybe beépí­tett támogatási automatizmu­sok és a rögzített belső ará­nyok biztosíthatják, hogy az oktatásra fordítható összeg ne csökkenjen évről évre - jelen­tette ki Magyar Bálint műve­lődési és közoktatási minisz­ter a hétvégén első alkalom­mal megrendezett országos is­kolaigazgatói fórumon. A művelődési tárca által összehívott rendezvényen a minisztérium a közoktatási törvény módosításának legfon­tosabb elemeiről adott tájékoz­tatást közel ezer iskolaigazga­tónak. A törvényben megjele­nő, a finanszírozás rendszerét kiszámíthatóbbá tevő automa­tizmusokról a miniszter el­mondta: a törvénymódosítás rögzíti az oktatás állami támo­gatásának arányát. Az összeg nem lehet kevesebb a két évvel korábban közoktatásra fordí­tott állami támogatás 75 száza­lékánál. A miniszter szerint ez az arány akár nyolcvan száza­lékra is emelkedhet a parla­menti vita során. Tovább kell fejleszteni a létszám- és fel­adatarányos normatívát, a spe­ciális oktatást (kistelepülési, nemzetiségi iskolák) figyelem­be vevő kiegészítő támogatá­sokkal együtt. A törvényterve­zetben költségvetési előirány­zatokat dolgoztak ki a pedagó­gusok tovább-, illetve átképzé­sére, a szakmai szolgáltatások, és szakszolgálatok működésé­nek támogatására. A pedagógusok kötelező óraszámemeléséről a minisz­ter közölte: a lépés elkerülhe­tetlen, és szakmailag is indo­kolt, hiszen európai össze­hasonlításban hazánkban a legalacsonyabbak a kötelező óraszámok. Szabó Zoltán, a tárca politikai államtitkára a téma kapcsán közölte: a köte­lező óraszámemeléssel az ön­­kormányzatok pénzt takarít­hatnak meg, amellyel a köz­oktatási többletfeladatokat finanszírozhatják. Enélkül - egyéb forrás hiányában - a fenntartók kénytelenek len­nének bezárni az iskolákat. Az iskolaigazgatók bére­zést firtató kérdésre a minisz­ter közölte: nem ígérheti meg, hogy több pénz jut a közokta­tásra, ehhez a pozíciója nem elég erős. A tárca mindent megtesz a nagyobb támogatás kiharcolására, de nagyon va­lószínű, hogy fájdalmas vere­ségek sorozatát fogja elszen­vedni, sőt személy szerint a miniszter is. Arra a véleményre reagál­va, hogy a fórumot későn hívták össze, Magyar Bálint elmondta: a javaslatok kidol­gozását széles körű egyezte­tés előzte meg. A törvényről még nem döntött a parlament, lehetőség van számos módosí­tás, tehát a rendezvényen el­hangzott javaslatok beterjesz­tésére is. • Haszán Zoltán Óraszámemelés vagy intézménybezárás? Az iskolaigazgatók előtt a közoktatási törvény módosítása corporate networks A jövő kommunikációja Ha az egész világra kiterjedő kommunikációs lehetőséget igényel, keresse a Kapsch-ot, a „Corporate Networks” szolgáltatásaival kapcsolatban. A „Wide Area Networks” segítségével akár több földrészre kiterjedő kommunikációt folytathat szöveg-, adat-, vagy képátvitel útján. A rendszerhez kapcsolódó asztali vagy hordozható személyi számítógépekkel gyorsan és biztonságosan cserélheti, küldheti, vagy dolgozhatja fel az információkat. A Kapsch már most kialakítja a jövő vállalatainak magas szintű beszéd-és adatkommunikációs hálózatait. Kapsch Telecom Kft., 1119 Budapest, Fehérvári út 70. Tel.: (1) 204-5720, fax: (1) 204-5721 KAPSCH the communications company Magtm Híbiap 5 Bővült a pártelnök hatásköre Jövőre tisztújítás lesz a KDNP-ben MH-tudósítás A KDNP országos választmá­nya úgy döntött, hogy a párt­ban négyévenként legyen tisztújítás, ám a testület nem hosszabbította meg a jelenlegi tisztségviselők mandátumát. A választmány megszüntette az ügyvezető elnöki tisztséget, melyet eddig Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke töl­tött be. A Kereszténydemokrata Néppárt országos választmá­nya hétvégi kétnapos ülésén elfogadta a párt Szociális biz­tonság - kiszámítható jövő cí­mű középtávú programját, költségvetését, valamint mó­dosította az alapszabályt. La­torcai János, a választmány el­nöke a vasárnapi tájékoztatón úgy ítélte meg, hogy a kétna­pos ülés kiegyensúlyozott volt, s a határozatokban a jó­zan önmérséklet mellett meg­nyilvánult a demokrácia iránti érzék is. Giczy György pártelnök el­mondta: a választmány nagy többséggel úgy döntött, hogy a KDNP a ’98-as önkormányza­ti választásokat követő három hónapon belül - azután pedig négyévenként - tartson tiszt­újítást. A testület ugyanakkor nem hosszabbította meg a je­lenlegi, 1995-ben választott vezetőség mandátumát, így az országgyűlési választások előtt még sor kerül egy tiszt­újításra. A pártelnök közölte: egy szavazat hiányzott a jelen­legi vezetés mandátumának meghosszabbításához. A résztvevők elvették Gi­czy György indítványát is, melyben azt javasolta, hogy az országgyűlési választások előtt csak a pártelnök méret­tessék meg újra. A választ­mány megszüntette az ügyve­zető elnöki posztot, melyet eddig az Országgyűlés alelnö­­kévé választott Füzessy Tibor töltött be. Giczy jelezte: Fü­zessy Tibort a szokásjog alap­ján minden alkalommal meg­hívja majd az elnökségi ülés­re, annak ellenére, hogy nem lesz szavazati joga. (Füzessy Tibor érdeklődésünkre el­mondta: maga kérte, hogy a plénum ne döntsön a hatodik alelnöki tisztről.) Az ügyveze­tő elnöki hatáskört a választ­mány megosztotta a pártel­nök és az ügyvezető titkár kö­zött. Ezentúl az adminisztra­tív feladatokat az ügyvezető titkár látja el, míg a pártelnök jogosítványai közé tartozik a politikai taktikai-stratégiai kérdések meghatározása. Gi­czy Görgy ezt a döntést úgy értékelte, hogy „a választ­mány erős elnököt akar”. Kérdésekre válaszolva Gi­czy elmondta: a választmányi határozat szerint jövő január végéig minden tisztségviselőt újra kell választani­­ a helyi elnököktől a pártelnökig. Utalt arra, hogy nehéz felada­tot jelent majd a teljes tiszt­újítás lebonyolítása és a par­lamenti választásokra való felkészülés. Éppen ezért azt javasolta, hogy a lehető leggyorsabban zárják le a tisztségviselők újraválasztá­sát. A pártelnök egyébként úgy vélekedett, hogy a tiszt­újítás befejezéséig, ’97 január végéig az ellenzéki pártok kö­zött még nem jön létre válasz­tási megállapodás. - Cs. I. HÁTTÉR Giczynek bizonyítania kell Azt Giczy György pártelnök politikai ellenfelei is elismerik, hogy két év meglehetősen kis idő a bizonyításra. A pártelnök sikerét leginkább azon lehet majd mérni a jövő évi tisztújításon, mennyi­re volt képes politikai koncepcióját érvényre juttatni pártja veze­­tőtestületeiben és parlamenti frakciójában, mit mutatott fel az el­lenzéki együttműködés terén, valamint milyen mértékben emel­kedett a KDNP népszerűségi mutatója. Jelzésértékű, hogy Giczy György a KDNP parlamenti képvi­selőcsoportjának legutóbbi frakcióvezető-választásán nem tudta érvényre juttatni akaratát, nem kapta meg a pártelnökség több­ségi támogatását a frakcióvezetői tisztségre való jelöléshez, s a képviselőcsoport újra Isépy Tamást erősítette meg. A pártelnök a KDNP márciusi rendkívüli választmányi ülésén sikerként könyvelhette el, hogy politikai ellenlábasainak nem sikerült Fü­zessy Tibor ügyvezető elnöki tisztét megszüntetniük, ám a hét­végi választmányi ülés megtette ezt, sőt az országgyűlés alelnö­­kévé választott Füzessy Tibor kikerült a párt vezetőtestületeiből is. Az ügyvezető elnöki poszt megszűnésével bővült ugyan a pártelnök hatásköre, ez azonban nem jelenti azt, hogy a KDNP első embere megerősödött. Füzessy Tibor természetszerűen az eddig eltelt időszakban is Giczyt erősítette. A párt két vezető po­litikusa egyetértett az ellenzéki együttműködés létrehozásának legfontosabb feltételeiben is, s hogy az egyeztetésekben hídsze­repet kell a KDNP-nek felvállalnia. Míg korábban sokan fur­csállták, hogy a kereszténydemokraták kerültek az ellenzéki együttműködés centrumába, az MDF kettéválását és az FKGP távolmaradását követően ez akár indokolható azzal, hogy a KDNP bír a második legerősebb frakcióval az Országgyűlésben. A kisgazdapárt elnöksége egyébként lényegesen megkönnyítet­te az MDF-Fidesz, valamint az FKGP irányába is nyitott KDNP-elnök helyzetét azzal a nyilatkozatával, mely utal arra, hogy egyetlen párttal sem kívánnak szövetséget kötni a választá­sok előtt. A KDNP tehát továbbra is a hárompárti ellenzéki együttműködés sikeres koordinátora lehet. A tisztújításig azon­ban Gizey Györgynek meg kell találnia a módját, hogyan növel­heti pártja stagnáló népszerűségi mutatóját. , CSUHAJ ILDIKÓ

Next