Magyar Hírlap, 1996. június (29. évfolyam, 127-139. szám)

1996-06-03 / 128. szám

1996. JÚNIUS 3., HÉTFŐ Pannonhalma ünnepel MH-információ__________ A pannonhalmi főapátság ezeréves fennállása alkalmá­ból rendezett ünnepségsoro­zat részeként szombaton ki­tüntették azokat a szakembe­reket, akik a főmonostor újjá­építésében jelentős szerepet vállaltak. Pannonhalma egy történel­mi épületegyüttes gyűjtőfo­galma, amely - Várszegi Aszt­­rik főapát megfogalmazása szerint - „ma is élettel teli”. Bencés szerzetes közösség működik a monostorban, több száz diák tanul az iskolá­ban, idős szerzetesek laknak a Szent Adalbert-otthonban. Könyvtár, levéltár és egyéb gyűjtemények gazdagítják ezt a „kulturális kincstárat”. A monostort a nyugati kul­túrát terjesztő prágai püspök, Adalbert alapította bencés szerzetesek élén 996-ban. A pannonhalmi oktatás szín­vonalát hatszáz esztendős ok­levél bizonyítja. A török hó­ el készül holtság félszáz, II. József tiltá­sa pedig tizenöt esztendőre szakította félbe a rend műkö­dését, s a Rákosi-kor korláto­zásai is súlyos károkat okoz­tak. Most azonban Pannon­halma a közel húsz esztendeje tartó rekonstrukciós munká­latok nyomán megújultan em­lékezik az ezredik évforduló­ra. Kiemelkedő eseménye lesz az ünnepségsorozatnak II. Já­nos Pál pápa szeptember 6-ai látogatása, amelyre a főapát­ság és az egész település folya­matosan készül. Szombaton Pannonhalmán a köztársasági elnök nevében millecentenáriumi emlékér­met nyújtottak át a főmonos­tor újjáépítésében jeleskedő tíz szakembernek; további hu­szonhárom építő Várszegi fő­apáttól és Hortobágyi Cirill atyától, a rekonstrukció rendi vezetőjétől vehette át a Pro Pannonhalma emlékérmet, il­letve egyéb kitüntetéseket. •N. D. Iskolavita Nyíregyházán MH-információ_________ Többszöri egyeztetés, tárgya­lás után sem jutott nyugvó­pontra a nyíregyházi önkor­mányzat és az evangélikus egyház között régóta tartó is­kolavita. A mai önkormány­zati közgyűlésen ismét napi­rendre kerül az ügy. Annak idején az egyház le­mondott egykori tulajdonáról, a 4-es, ma Kodály Zoltán ne­vét viselő, zenei képzéséről az országhatárokon túl is hírne­vet szerzett intézményről, s helyette elfogadta a Vécsey Károly Általános Iskolát. Ta­valy azonban az evangéliku­sok újra az eredetileg általuk épített iskolára jelentették be igényüket, ám az önkormány­zat január végén a szülők és a pedagógusok többségének til­takozására, valamint egy köz­vélemény-kutatásra hivatkoz­va nem adta azt vissza. Az ügyet az országos tárcaközi bi­zottság elé utalták. A vita akkor lángolt fel új­ra, amikor nemrég a testület a gyermeklétszám csökkenése és költségvetési gondok miatt úgy döntött, hogy megszünte­ti az 5-ös iskolát. Ekkor az evangélikusok - a szülők és pedagógusok aláírásával nyo­­matékosítva - bejelentették, hogy átveszik az intézményt egy többlépcsős épületcseré­vel, a város pedig gondoskod­jék az állami fejkvóta kiegé­szítéséről. Az önkormányzat állás­pontja szerint ez azért nem fo­gadható el, mert akkor a vá­ros az 5-ös iskola bezárása el­lenére sem takarít meg egy fil­lért sem. A testület által meg­bízott tárgyalódelegáció ek­kor azzal a javaslattal állt elő, hogy az egyház az 1997/98-as tanévtől alapítson iskolát úgy, hogy egyrészt végérvényesen mondjon le eredeti tulajdoná­ról, másrészt segítsen abban, hogy az önkormányzat kapja meg az államtól az őt kártala­nítás fejében megillető közel százmillió forintot. Megegyezés ezúttal sem született. Az evangélikus egy­ház törvény adta iskolaalapí­tási jogával, a meglévő gyere­kekkel és tanárokkal, ám hi­ányzó épülettel érvel, az ön­­kormányzat viszont azt mond­ja, nem ellenzi ugyan újabb egyházi iskola alapítását, de ajánlataival már eddig is túl­ment a gazdasági és politikai ésszerűség határain. Az iskola ügye a mai köz­gyűlésen is napirendre kerül. • Fe. A. Jánosi jövőre bővítené az oktatási forrásokat MTI__________________ Az államháztartási reform in­dulásakor ne vonjanak el for­rásokat az oktatás rendszeré­ből, a következő költségvetési években pedig a forrásbővü­lés felé szükséges elmozdulni - hangsúlyozta Jánosi György, az MSZP alelnöke a párt pe­dagógustagozatának szombati budapesti ülésén. Az MSZP alelnökének ál­láspontja szerint a közoktatási törvény módosításában a tan­kötelezettségi korhatár fel­emelése 18 évre kedvező fel­tételeket biztosít a 12 osztá­lyos, átfogó jellegű iskolaszer­­kezet hosszú távú megala­pozásához. Elmondta: a tör­vénymódosító javaslatok dön­tő eleme az, hogy a fejkvóta rendszerű finanszírozást fel­váltanák a feladatokra jobban orientáló, normatív rendszer­rel. A tanulócsoport létszámá­val, illetve a kötelező óraszá­mok emelésével kapcsolatban Jánosi György kifejtette: az MSZP-frakció elérte, hogy a törvénymódosításnál megma­radjon a korábbi maximális csoportlétszám, és javasolni fogják a szakmailag tájékozta­tó jellegű átlaglétszám megőr­zését is. A politikus az általá­nos és középiskolai kötelező óraszám átlagosan 10 százalé­kos emelésének bevezetését csak 1997 szeptemberétől tartja szakmailag elfogadha­tónak. Akkor is csak azzal a feltétellel, ha a pluszmunkát többletbérrel kompenzálják, a munkaügyi tárca átképzési programokat dolgoz ki a pá­lyát elhagyni kényszerülő pe­dagógusoknak, és lehetősé­gük nyílik az oktatóknak a kedvezményes nyugdíjba vo­nulásra. Az MDF önkormányzati egyeztetésekre szólítja a kormányt MTI__________________ Az MDF szerint az MSZP­­SZDSZ kormány egyre szűkí­ti az önkormányzatok moz­gásterét. A településeknek juttatott normatív támogatás összege nem fedezi a kötelező feladatok ellátását. Ezt álla­pítja meg az a nyilatkozat, amelyet a Magyar Demokrata Fórum szombaton tartott ön­­kormányzati találkozójának résztvevői fogadtak el. A fórumon 150 polgármes­ter, alpolgármester és önkor­mányzati képviselő vett részt az ország minden pontjáról­­mondta az eseményt követő sajtótájékoztatón Petróczki Ferenc, az MDF elnökségi tagja. A nyilatkozatban az MDF a kormányt folyamatos érdekegyeztetésre, a nettó fi­nanszírozásból fakadó gon­dok egyszeri előleggel való enyhítésére, és az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetbe került települések problémái­nak hatékony kezelésére szó­lítja fel. A szombati fórumon - amelyet Lezsák Sándor pártelnök nyitott meg - a köz­­igazgatási rendszer korszerű­sítéséről, az önkormányzatok működéséről és az államház­tartási reformról hallgattak meg előadásokat a jelenlévők. A találkozókat a jövőben re­gionális szinten is rendszeres­sé teszik - jelentette be Pet­róczki Ferenc. MH-tudósítás____________ Orbán Viktor a Fidesz-elnö­kök országos értekezletén le­hangosnak nevezte az elmúlt két év kormányzati munkájá­nak mérlegét. A rendezvé­nyen felszólalók élesen bírál­ták a koalíció működését. A pártelnök bejelentette, hogy szeptember végén nyil­vános vitára bocsátják a párt választási programját. El­hangzott, hogy amíg az ellen­zéki együttműködés az előké­szítés stádiumában van, addig a Fidesznek önállóan is ké­szülnie kell a választásokra. Orbán Viktor politikai helyzetelemzésében lehango­­lónak nevezte az eltelt két év kormányzati mérlegét. A ko­alíciós pártok, miközben fel­osztják egymás között a gaz­dasági és a kulturális élet po­zícióit, a nyilvánosság előtt dulakodnak - fogalmazott Orbán. A pártelnök kijelentette: a kormány lépései nemegyszer felpuhították az alkotmányos rendet, a miniszterek több al­kalommal is nyíltan semmibe vették az alkotmányt, politi­kai felelősségük pedig a gya­korlatban mára már meg­szűnt. A Fidesz elnöke szerint a kormány felelősségét súlyos­bítja az is, hogy szinte egyet­len alkalommal sem fogadták meg az ellenzék bírálatát. Or­bán Viktor emlékeztetett ar­ra, hogy a Fidesz 1994 és 1996 között harminc önálló indít­ványt tett a parlament asztalá­ra. Megállapította, hogy az utolsó negyedévben a koalíció taktikát változtatott a Fidesz­­szel szemben, és most már na­pirendre sem engedik venni a párt indítványait. A pártelnök kijelentette: ma Magyarorszá­gon a Kádár-rendszer hatalmi viszonyainak lopakodó resta­urációja folyik. Orbán tragikusnak ítélte Magyarország demográfiai mutatóit. Úgy vélte, ha öt-tíz éven belül nem válik általá­nossá a három-négy gyerme­kes családmodell, akkor Ma­gyarország a betelepítés ré­mével szembesülhet. Pokorni Zoltán alelnök a kormány oktatáspolitikáját elemezve arról beszélt, hogy a kabinet lépéseinek köszönhe­tően egyre inkább csökken a középiskolába és felsőoktatá­si intézményekbe bekerülő ta­nulók száma. Varga Mihály alelnök, a párt gazdasági kabinetjének vezetője érthetetlennek ítélte a koalíció gazdaságpolitikájá­val kapcsolatban megnyilvá­nuló sikerpropagandát. Úgy vélte, hogy az ország nemzet­közi megítélése mélyponton van, a térségben hazánk gaz­dasági növekedése a legala­csonyabb. Németh Zsolt alelnök sze­rint semmi nem valósult meg abból, amit az SZDSZ­­MSZP kabinet a külpolitiká­ban célként megfogalmazott. Példaként említette a szom­szédokkal való megbékélés szándékát. A mai tanácskozás egyet­len témával nem foglalkozott, ez pedig az ellenzéki együtt­működés - mondta Orbán Viktor az értekezletet követő sajtótájékoztatón. Ennek oka, hogy amíg az ellenzéki együtt­működés az előkészítés stá­diumában van, addig a Fidesz­nek önállóan kell készülnie a választásokra. Várhatóan szeptember kö­zepére tisztázódik, mely pon­tokon illeszkedik a KDNP, az MDF és a Fidesz választási programja - jegyezte meg Or­bán. Végül bejelentette: a ter­vek szerint szeptember végén országos vitára bocsátják a párt választási programját. • Arató Zsolt Fidesz-elnökök tanácskozása Orbán Viktor szerint a kabinet puhítja az alkotmányosságot Orbán Viktor BELFÖLD Magyar Hírlap . ­IALL A dohányzás káros az egészségre!

Next