Magyar Hírlap, 1996. június (29. évfolyam, 140-151. szám)

1996-06-17 / 140. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍR­ADÓ Az ENSZ-ellenőrök távoztak Irakból (Reuter) Az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-megfigyelők elhagyták vasárnap az arab országot, mivel az iraki hatóságok lehetetlenné tették munkájuk elvégzését. A cso­port vezetője, Nyikita Szmidovics orosz rakétaszakértő szerint az iraki Köztársasági Gárda nem engedte be a mintegy félszáz ENSZ-szakértőt öt ellenőrizendő létesítmény területére, köztük egy Bagdad melletti hadiüzembe, ahol a világszervezet gyanúja szerint baktériumfegyver előállításán munkálkodnak. Ismét elmaradt Meciar interjúja (MH) Pénteken ismételten elmaradt Vladimír Meciar szlovák kormányfő szokásos rádióinterjúja, annak ellenére hogy közvetí­tését még néhány órával a kitűzött időpont előtt is jelezték. A kor­mányfő szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette: Meciar állapota jelentősen javult, orvosai azonban még további pihenést írtak elő számára. Leszögezte továbbá, hogy az egyetlen, az orvosok által újra megerősített diagnózis szerint a kormányfő vírus okozta inf­luenzában szenved. „Minden egyéb találgatás hazug, etikátlan és félrevezető” - mondta a szóvivő. A Nova magántelevízió értesü­lése szerint Vladimír Meciart egy tomográfiai vizsgálatnak is alá­vetették, annak eredménye azonban negatív volt. Az angolok a franciáknál kémkedtek (MTI) Ellenséges atom-tengeralattjárók felkutatására kidolgo­zott, szigorú titokként kezelt haditechnikát lopott Franciaország­tól a brit hírszerzés (MI6) - adta hírül a The Sunday Times. Az el­ső számú londoni vasárnapi lap értesülése szerint a bresti haditen­gerészeti támaszpont egyik mérnökét tavaly sikerült több ezer font segítségével rávenni arra, hogy az éppen elkészült, műholdas lézertechnológiára épülő francia hadifejlesztés dokumentumait átadja Nagy-Britanniának. Az eset csak egy eleme volt annak a ki­terjedt, Jetstream fedőnevű műveletnek, amelyet az MI6 kezdett a legfontosabb európai szövetségesek haditechnikai és gazdasági titkainak kifürkészésére, Franciaország pedig már több mint két évtizede a brit hírszerzés egyik fő célpontja. Részlegesen megismételt voksolás (DPA) Albániában megismételt választások kezdődtek vasárnap reggel az ország 115 választókörzete közül 17-ben. Mintegy 300 ezren járulhatnak ismét az urnákhoz, három héttel a parlamenti választások után, amelyek az albán ellenzék szerint - és ezt rész­ben a külföldi megfigyelők is megerősítették - antidemokratiku­­sak voltak. Az ellenzék - köztük az Albán Szocialista Párt (a volt kommunisták pártja) - bojkottálja az ismétlést, csakúgy mint há­rom héttel ezelőtt a tulajdonképpeni választásokat. Dole közelít Clintonhoz (MTI) A legújabb közvélemény-kutatás adatai szerint számot­tevően csökkent Bill Clinton amerikai elnök előnye várható el­ső számú ellenfelével, Bob Dole-lal szemben. Mindössze hat százalékpont a kettejük közötti különbség. A CNN és a Time magazin közös felmérése Clinton 49 százalékos és Dole 43 szá­zalékos támogatottságát mutatja. Egy hónappal ezelőtt az el­nök 56 százalékot mondhatott magáénak, míg riválisa csak 34- et. Hosszú hónapok óta ez volt az első olyan felmérés, amely Clinton előnyét tíz százalék alatt határozta meg. A dalai láma párbeszédet akar (MTI) A dalai láma, Tibet vallási vezetője szombaton Bonnban párbeszédre, a kulturális pusztítás beszüntetésére szólította fel a kínai vezetést. A Tibetet támogató szervezetek második nemzet­közi konferenciáját megnyitó beszédében annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy a pekingi vezetés be fogja látni: tárgyal­nia kell a tibeti probléma megoldásáról. Valótlannak nevezte azt a kínai állítást, hogy Tibet mindig is Kína része lett volna. Szavai szerint Tibetnek autonómiát kell kapnia, de nem részletezte, hogy ennek milyen mértékű kell lennie. Leszögezte azonban, hogy az erőszakmentes út az egyetlen, amely elvezethet a megoldáshoz. Isztambuli nyilatkozat (MTI) Befejeződött az ENSZ isztambuli váro­skonferenciája, amelynek zárónyilatkozatát és cselekvési programját a 185 or­szág küldöttei szombaton hajnalban fogadták el kemény viták után. Az isztambuli nyilatkozat legalábbis kitűzött célként - egyetemes jogként rögzíti a megfelelő otthonhoz való jogot. A Habitat II. elnevezésű, két hete kezdődött konferencián el­hangzott adatok szerint a világon jelenleg mintegy százmillió a hajléktalanok száma, és hatszázmillió körül van azoké, akiknek otthona életükre veszélyes vagy káros egészségükre. Az ENSZ-konferenciának a XXI. század első évtizedének végéig szóló cselekvési programja legfontosabb célkitűzésként rögzíti, hogy mindenkinek emberhez méltó otthona legyen, s a város­­fejlesztést a jövő követelményeihez igazítsák. Új osztrák gazdasági miniszter (MH) Ausztria új gazdasági minisztere Johann Farnleitner, a szövetségi gazdasági kamara 57 éves eddigi főtitkárhelyettese. A hét elején lemondott Johannes Ditz utódát Wolfgang Schüssel, az ÖVP elnöke tegnap este váratlanul összehívott sajtóértekezletén mutatta be. Farnleitner kinevezése megle­petés, neve nem szerepelt az utódjelöltek között. A nyilvános­ság előtt viszonylag ritkán szereplő gazdaságpolitikus az el­múlt évben az EU szociális és gazdasági bizottságában képvi­selte Ausztriát. Tegnap volt tíz éve, hogy Franz Vra­nitzky átvette a kancellárságot Fred Si­­nowatztól. A banki ranglétrán felfelé in­duló, majd Hannes Androsch pénzügy­­miniszter titkáraként, később utódaként a politikába átkerülő Vranitzky a konf­liktusok elsimításának képességével hív­ta fel magára Sinowatz figyelmét, aki ak­kor éppen a belpolitikai válságból kive­zető utat kereste. Azt azonban valószínű­leg maga sem gondolta volna, hogy Vra­nitzky tíz év múltán - ha nem is népsze­rűsége csúcsán, de egy sikeres választás után - a legbiztosabb pont az osztrák bel­politikában. A Vranitzky-korszak egyik legna­gyobb vívmánya, hogy ma Ausztria az Európai Unió harmadik leggazdagabb országa. A liberális gazdaságpolitika megvalósításával, az állami ipar privati­zációjával klasszikus szociáldemokrata értékeken kellett felülemelkedni. Igaz, ez bírálatra is okot ad: sokan vannak, akik Vranitzkyt soha nem tartották vér­beli „szocdemnek”. Talán ez a csalódás az oka, hogy a nevét öt évvel ezelőtt szo­cialistáról szociáldemokratára változtató pártból, az SPÖ-ből tíz év alatt 170 ezren léptek ki, s a legutóbbi (december 17-ei) választásokat leszámítva a párt évek óta szinte minden tartományi és országos vá­lasztáson visszaesett. A gazdaság- és szociálpolitika sikerlistá­ján előkelő helyen áll a több lépcsőben be­vezetett korszerű adótörvény. A legsúlyo­sabb, egyre nagyobb terhet jelentő hiba pe­dig a költségvetési hiány szabadon ereszté­­se volt. Ma már látszik, hogy az ország túl nagy árat fizet az életszínvonal és a szociá­lis biztonság szinten tartásáért. A legna­gyobb bravúr az volt, ahogyan Vranitzky­­nak sikerült az SPÖ kezdeti idegenkedését lelkes Európai Unió-pártisággá alakítania, s Alois Mock külügyminiszterrel és Erhard Busek alkancellárral karöltve az országot az EU-ba kormányoznia. Vranitzky a tíz év alatt tökélyre fejlesz­tette a problémák cáfolatának vagy lega­lábbis kicsinyítésének művészetét. Ezért ellenfelei bírálják, az osztrákok azonban a jelek szerint igénylik a megnyugtatást, a kancellárból áradó nyugalmat, higgadtsá­got és biztonságérzetet. Tíz év alatt nem változott az a határozottság, ahogyan Vra­nitzky szembeszáll a jobboldallal: alig két hónapja volt kancellár, amikor az akkor vele koalícióban kormányzó Szabadság­­párt élére Jörg Haider került. Vranitzky felismerte Haider politikájának lényegét, elutasította a vele való szövetséget, s ehhez mindmáig tartja magát. Következetességé­nek köszönhető, hogy Ausztria a nemzet­közi szintéren megszabadult a „fasiszta” bélyegtől. Tíz év alatt öt kormányban miniszterek tucatjait „fogyasztotta el”, néppárti alkan­­cellárjai (Josef Riegler, Alois Mock, Er­hard Busek és Wolfgang Schüssel) közül a sokak szerint leghalványabb Busekkel érte el a legjobb eredményeket. Legnagyobb örömének a két évvel ezelőtti EU-népsza­­vazást tartja, legkeserűbb csalódása pedig az 1994. októberi országos választási ered­mény volt. Vranitzky korainak tartja eldönteni, in­dul-e a három és fél év múlva esedékes újabb választásokon. S hogy hogyan összegzi az elmúlt tíz évet? „Sikerült né­hány métert úszni az árral szemben.” • Szászi Júlia „ ,­­ Franz Vranitzky tíz éve KÜLFÖLD Szeparatista kísérlet Mostarban MH-Újvidék_____________ A mostari horvátok újravá­lasztották az úgynevezett Her­­cegboszna Köztársaság kor­mányát, muzulmán szélsősége­sek pedig fejbe verték a kam­­pánykörúton levő Haris Silaj­­dzic volt bosnyák kormányfőt. Szarajevóban a bosnyák­­horvát föderációra mért újabb csapásként értékelik, hogy a mostari szeparatisták de­monstratív módon újraválasz­tották „Hercegboszna” veze­tőségét, holott a daytoni meg­állapodás értelmében régen fel kellett volna számolni bábállamukat. A hercegovi­­nai horvát szélsőségesek, a szerb példát szem előtt tartva, kitartanak a saját külön álla­muk mellett, s nem mondanak le szándékukról, hogy Mos­tart a boszniai „Horvát Köz­társaság” fővárosává tegyék. Minden jel arra utal, hogy a hó végére kiírt helyi választá­sokon is a nacionalisták dia­dalmaskodnak, meghiúsítva a város újraegyesítésére tett tö­rekvéseket. A választási körúton levő Haris Silajdzic az északnyugat­boszniai Cazinban szombaton nem tarthatta meg Boszniáért nevű pártjának nagygyűlését, mert Alija Izetbegovic elnök Demokratikus Akciópártjá­nak fanatikus hívei megtámad­ták őt, és megzavarták a ren­dezvényt. Silajdzicot vasrúddal fejbe verték, és pártjának szó­vivője szerint állapota nagyon súlyos. Silajdzic azzal vádolja vetélytársát, hogy a szerb és a horvát szeparatisták kezére játszik, és nem híve a multikul­turális és többfelekezetű Bosz­niának. Belgrádban kedvezően érté­kelik a múlt heti firenzei Bosz­­nia-konferenciát, amelyen - mint az állami rádió tegnapi kommentárja hangoztatta - a külföld végérvényesen elis­merte a „boszniai realitást”, vagyis a Szerb Köztársaság fennállását, amelynek képvise­lői egyenrangú félként írhatták alá a fegyverzetkorlátozásról szóló egyezményt. A kormány­­párti lapok elmarasztalják An­tonio Cassesét, a hágai ENSZ- bíróság elnökét, aki Firenzé­ben újabb „szerbellenes” ak­ciót folytatott, és megpróbálta kieszközölni az olimpiai boj­kott bevezetését Belgrád és Pa­le ellen. Aleksa Buha paléi „külügyminiszter” úgy nyilat­kozott, hogy Firenze forduló­pontot jelentett, ami után „csil­lapodni látszik a Karadzsics és Mladics kiadatása körül folyó nemzetközi hisztéria”. D­r. Garai Béla Bosznia kincsei a feketepiacon London vált a központjává a boszniai háború idején összerabolt templomi és múzeumi kincsek feketekereskedelmének - írta saját vizsgálatainak eredményeit ismertető összefoglalójában a The Sunday Times. A vezető vasárnapi londoni újság szerint a Horvátországban, Szerbiában és Boszniában tevékenykedő csempészbandák szabályos, korszerű videokatalógusokban ajánlgatják londoni műkereskedőknek a lerombolt templomok­ból, kifosztott köz- és magángyűjteményekből összeszedett, ese­tenként több tízezer font eszmei értékű alkotásokat. A kínálat­ban arany kegytárgyak, évszázados ortodox ikonok, feszületek ugyanúgy szerepelnek, mint kortárs műalkotások - olvasható a feltáró elemzésben. A Christie’s aukciós ház szakértői szerint kínált tárgyak - jóllehet igen értékesek - egyenként nem képvi­selnek rendkívüli, több milliós értéket, s nehezen is azonosítha­tók, vagyis éppen megfelelnek a törvényes műkereskedelem ha­tárain kívül tevékenykedő bandák számára. Netanjahu jól halad a kormányalakítással MH-összefoglaló Benjamin Netanjahu, a május végi kormányfőválasztás győz­tese a hét végén folytatta a kor­mányalakítási alkut lehetséges koalíciós partnereivel, a jobb­oldali, a vallásos és centrista pártok képviselőivel. Két párt­tal vasárnap estére sikerült is megegyeznie. Benjamin Netanjahu koalí­ciós megállapodást kötött va­sárnap este két vallási párttal, a Sasszal és a Nemzeti Vallási Párttal - jelentette az AFP, s így sikerült legalább közelebb jutnia a parlamenti többségre támaszkodó kormánykoalíció­hoz. Munkáját külön megnehe­zítik a Likudon belüli, a tárcák elosztását illető nézeteltérések. A párt vezetői, akik tegnap tár­gyaltak a megválasztott minisz­terelnökkel, nem voltak hajlan­dók elárulni a várakozó újság­íróknak, milyen posztot aján­lott nekik. Az izraeli rádió azonban úgy tudja, hogy Ariel Saron volt védelmi minisz­ter megfenyegette Netanjahut: nem vállal szerepet a kabinet­ben, ha nem kapja meg a védel­mi vagy a pénzügyi tárcát. A Reuter jelentése szerint vi­szont ez utóbbira Jacob Fren­kel, a központi bank kormány­zója az esélyes. A pénzintézet szóvivője bejelentette, hogy Netanjahu felkérte a miniszté­rium vezetésére Frenkelt, aki még mérlegeli a választ. A megválasztott kormányfő a vá­rakozások szerint hétfőn mu­tatja be kabinetjét. Ezt támaszt­ja alá, hogy a Simon Peresz ve­zette koalíciós kormány tegnap megtartotta utolsó ülését. Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter egy izraeli lap vasárnapi híre szerint a jö­vő héten Jeruzsálembe utazik, hogy tájékoztassa Netanjahut az Izrael és Szíria között ameri­kai segédlettel eddig lezajlott tárgyalások részleteiről. Netan­jahu szóvivője cáfolta a The Je­rusalem Post értesülését. A lap tudni véli azt is, hogy a State Department feje Netanjahu washingtoni látogatása előké­szítésének jegyében fog tár­gyalni Jeruzsálemben. Az új iz­raeli kormányfőt a július 8-ával kezdődő héten várják Egyesült Államokba. Koreai egység - fokozatosan MTI Egy nemzedéken belül a két Korea 110 millió lakosával egységes gazdasági blokkot al­kothat, feltéve ha Észak- Korea békés szándékokkal közeledik Dél-Koreához, és hajlandó piacgazdasági refor­mokat bevezetni - tette közzé derűlátó forgatókönyvét a re­mélt eseményekről a Koreai Fejlesztési Intézet. A szöuli kutatók elismerik, egyelőre semmi jele annak, hogy Észak-Korea feladná a sztálini stílusú, központi gazda­ság irányítását, vagy hogy a mostani élelmezési válság kö­zepette mezőgazdasági refor­mokban keresné a megoldást, így egyelőre csak vágyálom, hogy 2020-ra létrejöjjön az egy­séges koreai gazdaság, megva­lósuljon ez a kutatók által legkí­vánatosabbnak tartott forgató­­könyv. Az intézet mégis ezt, az Észak „fokozatos gazdasági in­tegrálását” ajánlja a dél-koreai vezetésnek, mert a válságforga­tókönyvek mindegyike óriási felfordulással és veszteségekkel járna. Ez utóbbiakat már ko­rábban elemezte a dél-koreai kormány, és kimutatta, hogy mekkora terhet jelentene az észak-koreai rendszer bukása, ha a 65 millió lakosú KNDK- ból hirtelen megindulna a me­nekültáradat a 45 milliós Dél- Koreába. - Óriási károkkal jár­na az országegyesítés akkor is - állítják a kutatók -, ha az Észak háborút indítana a Dél ellen. Ez esetben az országegyesítés Dél-Korea ellentámadásával venné kezdetét. A válság elkerülésére java­solja tehát az intézet a fokoza­tos közeledést, és sürgeti a szö­uli kormányt, hogy oldja föl a két Korea közti közvetlen szál­lítási, kereskedelmi, beruházási kapcsolatokat akadályozó tilal­makat. Dél-Koreának segítenie kellene Észak-Koreát abban, hogy a nemzetközi szervezetek tagjává váljék - olvasható a ta­nulmányban. A kutatók hang­súlyozzák, hogy mindez Észak- Korea érdekében is állna, ha ugyanis a phenjani vezetés to­vábbra is igyekszik megkerülni Dél-Koreát, és nem nyit a kül­világ felé, úgy „átfogó válsága” elkerülhetetlen lesz. ­ Több mint 350 ezren tüntettek Bonnban „Forró nyarat” várnak MTI__________________ Németország második világ­háború utáni történelmének egyik legnagyobb tömegmeg­mozdulásán több mint 350 ezer ember tiltakozott szombaton Bonnban a kormány által ter­vezett szociális megszorítások ellen. A szakszervezetek által szervezett nagygyűlés szóno­kai felszólították Helmut Kohl kancellár keresztény-liberális kormányát, hogy mondjon le a társadalmi békét veszélyeztető intézkedésekről. Bonn belvá­rosának tereit és utcáit teljesen megtöltötte a tömeg, és a köz­ponti színpadon felszólalók beszédét minden nagyobb té­ren hatalmas vetítővásznak­ról követhették a résztvevők. A szakszervezetek mellett egyházi szociális szervezetek, az ellenzéki pártok és több nő­szervezet is támogatta a tilta­kozó megmozdulás szervezé­sét. Az ellenzéki pártok veze­tői is részt vettek a gyűlésen a hallgatóság soraiban. A nagygyűlés első szóno­kaként Dieter Schulte, a Né­met Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke azt hangsúlyoz­ta, hogy a kormány által meg­hirdetett lépések az ígéretek­kel ellentétben nem a munka­helyteremtést és a gazdasági növekedést szolgálják, hanem elsősorban a szociális jutta­tások csökkentését jelentik. „Nagy társadalmi viszály” ki­robbanásának veszélyét ecse­telte, és felszólította a szövet­ségi­­ parlament képviselőit, hogy­ egy „országos vihar” el­hárítása érdekében utasítsák el a kormány előterjesztéseit. Ismét felhívta a kormánykoalí­ciót, hogy mondjon le a mun­kanélküli és a szociális segély, valamint a nyugdíjak tervezett lefaragásáról és a családi pót­lék emelésének elhalasztásá­ról. Ha az értelmes beszéd nem segít, nem marad más mint a harc - hangsúlyozta a korábban is már többször „for­ró nyarat” ígérő Schulte a tö­meg lelkes tapsával kísért be­szédében. A tüntetők számos transzparense a Kohl-kor­­mány lemondását követelte, és általános sztrájkra hívott fel. A kormány tervei a politi­kai radikalizálódás veszélyé­nek növekedésével járnak - fi­gyelmeztetett Roland Issen, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének elnöke, aki szerint a weimari köztársaság idejéből ismert radikalizálódás és politi­kai szétzilálódás következhet be, és ez kiszámíthatatlan koc­kázattal jár. Irmgard Jalowy, a 11 millió tagot tömörítő Német Nőtanács elnöke úgy véleke­dett, hogy a kormány intézke­déseivel megosztja a társadal­mat és újabb súlyos terheket rak a családos nőkre. Több mint 3 ezer rendőr irányította a forgalmat és védte a kormányzati negyed épüle­teit az esetleges rendzavarások ellen. A készenlétben álló egyik rohamosztagnak akadt is dolga, amikor néhány száz szélsőséges fiatal kövekkel és palackokkal dobálta a rend­­fenntartókat A hatalmas rendezvény az egyébként csak 300 ezer lako­sú Bonnban teljesen megbéní­totta az életet, és a tüntetőkön kívül szinte senki nem tudott se ki, se bejutni a városba, ahol viszont gyakorlatilag csak gyalog vagy kerékpárral lehe­tett közlekedni. A napsütéses meleg időben viszont rekord­­forgalmat bonyolítottak a ven­déglősök. Vezércikk a 7. oldalon A tüntetők megmutatták, mit kívánnak FOTÓ: MTI - AP 1996. JÚNIUS 17., HÉTFŐ NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL Az Imperiál Befektetési Alapkezelő Kft. nyilvános forgalomba hozatal útján értékesíti az IMPERIÁL NYÍLT VÉGŰ ÉRTÉKPAPÍR BEFEKTETÉSI ALAP befektetési jegyeit. Az ÁÉFT- engedély száma: 110.055/1996., kelte: 1996. június 14. Az alap Az IMPERIÁL Nyílt Végű Értékpapír Befektetési Alap, (a továbbiakban: alap) az Imperiál Befektetési Alapkezelő Kft. (a továbbiakban: alapkezelő) által a befektetési alapokról szóló, módosított 1991. évi LXIII. számú törvény alapján Magyarországon nyilvános módon létrehozott, nyit végű értékpapír befektetési alap. Az alap az ÁÉTF-nél történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A kibocsátandó befektetési jegyek kibocsátásra kerül minimum 100 000 000 db, vagyis minimum 100 000 000, azaz Százmillió forint névértékű befektetési jegy. A befektetési jegyek bemutatóra szólóak és visszaválthatók. A forgalomba kerülő befektetési jegyek névértéke 1 Ft, azaz Egy forint. A kibocsátandó jegyek pontos sorszámát és címletezését az alapkezelő a jegyzés lezárta után állapítja meg és hozza nyilvánosságra. Az alap célja Az alap célja, hogy elsődlegesen igen alacsony kockázatú, de magas hozamú, államadósságot megtestesítő értékpapírokba történő befektetéseken keresztül biztosítsa növekedését. Az alap futamideje Az alap futamideje az alap nyilvántartásba vételétől határozatlan ideig tart. Forgalmazó: GÓG Értékpapír Kft. (1051 Budapest, Vigadó tér 3 ) Letétkezelő­: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) Kibocsátási ár: a befektetési jegyek kibocsátási ára 1 Ft, azaz Egy forint. Jegyzési időszak: a jegyzés 1996. június 24-től 1996. június 28-ig tart. Jegyzők köre A befektetési jegyek belföldi magánszemélyek, jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által egyaránt jegyezhetők. Jegyzés: a jegyzési helyen a jegyzés a jegyzési ív személyesen vagy meghatalmazott révén történő aláírásával, minden esetben a kért befektetési jegyek számának megfelelő összeg megfizetésével az alábbiak szerint történik: Fizetési feltételek: a befektetők kötelesek a jegyezni kívánt befektetési jegyek teljes vételárát ter­észetes személyek esetén csak a jegyzési helyen egy összegben, készpénzben befizetni, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén a jegyzési helyen egy összegben, készpénzben befizetni, vagy az alap letétkezelőnél lévő 10402166-21637128-70070000 számú, elkülönített letéti bankszámlájára, "IMPERIÁL Nyíltvégű Értékpapírpapír Befektetési Alap jegyzés" megjelöléssel átutalni és a befizetést igazoló terhelési értesítést bemutatni. A bankátutalással történő jegyzésnél a pénz beérkezésének dátuma számít a jegyzéselfogadás időpontjának. A késés ez esetben a befektetőt terheli. Túljegyzés: a kibocsátó túljegyzést korlátlanul elfogad. A befektetési jegyek átvétele, letétbe, illetve tőkeszámlára helyezése A jegyzők a jegyzési íven nyilatkoznak arról, hogy a befektetési jegyeiket az alap nyilvántartásba vételét követően a jegyzés helyén letétbe, illetve tőkeszámlára helyezik. A letéti igazolások és a tőkeszámla- szerződések a jegyzést követő követő 15. naptól vehetők át. Az alapkezelő a konstrukció jellegéből fakadóan alacsony összegben határozta meg a befektetési jegyek névértékét. Az egyforintos alapcímlet kinyomtatása igen magas egységre eső költségeket eredményezne, ezért az alapkezelő nem javasolja, hogy a befektetők jegyeiket fizikailag is átvegyék, inkább a befektetési jegyek letétbehelyezését illetve tőkeszámlán való elhelyezését kívánja ösztönözni. Kizárólag azok a befektetési jegyek kerülnek kinyomtatásra, amelyek fizikai kiadását a befektető kéri. A jegyzési íven az értékpapírok kiadását kérő befektetők az alap nyilvántartásba vételét követő 30. naptól vehetik át befektetési jegyeiket a jegyzés helyén, a pénztári órákban, a jegyzési ív bemutatása mellett. A fizikailag kikért befektetési jegyek csak 1 000 Ft, 10 000 Ft, 100 000 Ft, és 1 000 000 Ft-os összevont címletekben kerülnek kinyomtatásra. A címlet felváltásának díja befektetési jegyenként 1 Ft, de minimum 5 000 Ft. Hozamfizetés Az alapkezelő évente, a tárgyév december 31-én számít hozamot az alap aznapi nettó eszközértéke alapján. A hozam kifizetésére ténylegesen nem kerül sor,amennyiben a befektetők a befektetési jegy jegyzésekor, illetve vásárlásakor úgy nyilatkoznak, hogy minden év első munkanapján az előző évi hozam felvétele helyett, ezen összegből a befektetési jegyeikre jutó tőkenövekmény egész forintra lefelé kerekített összegének megfelelő névértékű befektetési jeget vásárolnak. Ezen konstrukció eredményeként a befektetőknek járó hozam már az év elejétől befektetésre kerül, és a befektetők vagyonát gyarapítja. Amennyiben a befektető fel kívánja venni a hozamot, azt úgy teheti meg, hogy a hozamnak megfelelő értékű befektetési jegyet visszaváltja. Kivétel az utolsó üzleti év hozama, amelynek kifizetésére az alap végelszámolása után a saját tőke költségekkel és kötelezettségekkel csökkentett arányos hányadának kifizetésével egyidőben kerül sor. Folyamatos forgalomba hozatal Az alapot az alapkezelő nyílt végű alapként hozza létre visszaváltható befektetési jegyek forgalomba hozatalával és forgalmazásával. Az alapkezelő megbízásából a letétkezelő a forgalmazón keresztül az alapkezelési szabályzatban meghatározott módon a befektetési jegyeket a befektető által megjelölt napon nettó eszközértéken visszaváltja, és végzi a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását. Befektetők tájékoztatása Az alapkezelő székhelyén, az ügyfélforgalmi időben (kedd 9-11 óráig és csütörtök 13-15 óráig) a befektetők tanulmányozhatják, illetve díjmentesen elvihetik a kibocsátási tájékoztatót. Az alapkezelő az alap auditált éves tájékoztatóját a tárgyévet követő 120 napon belül, a féléves tájékoztatót a tárgyfélévet követő 60 napon belül a letétkezelőnél és az alapkezelőnél hozzáférhetővé­­ teszi. A letétkezelő naponta állapítja meg és teszi közzé az alap nettó eszközértéké­t az alap nyilvántartásba vételét követő első munkanaptól kezdődően. Az alap nettó eszközértékét az alapkezelő a Magyar Hírlapban, a Napi Gazdaságban, valamint az ÁÉTF és a BÉT hivatalos lapjában, a Magyar Tőkepiac című lapban teszi közzé. Jegyzési hely: GÓG Értékpapír Kft. (1051 Budapest, Vigadó tér 3.)

Next