Magyar Hírlap, 1996. június (29. évfolyam, 140-151. szám)

1996-06-24 / 146. szám

6 Magyar Hírlap BOB COHEN HÍREK Szolidaritási pályázat a fővárosban (MH) Szociális intézmények, hálózatok és civil szervezetek is indulhatnak a fővárosi önkormányzat hamarosan meghirdetés­re kerülő pályázatán. A szolidaritási alapra a közgyűlés még év elején szavazott meg 300 millió forintot, amelyből elsősorban a kerületek összefogásának elősegítésére, újfajta szociális kezde­ményezések támogatására, illetve - ahol ez gondot okoz - az önkormányzatok szociális intézményeinek fenntartásához le­het majd plusz pénzt szerezni - tájékoztatott Győri Péter, a szociális bizottság elnöke. Alapítvány az emberi jogokért (MH) Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapít­vány a napokban ingyenes jogsegélyszolgálatot hozott létre. Az alapítvány a több mint negyedszázada eredményesen mű­ködő nemzetközi szervezet magyarországi csoportja. Irodájuk a 266-6044/800-as telefonszámon érhető el. Színészműhely szorult helyzetben (MH) A Szentkirályi utca 4. szám alatt működő, Monori Lili vezette színházi műhely fennmaradását veszélyezteti, hogy a józsefvárosi önkormányzat jelentős mértékben megemelte a helyiségbérleti díjat. A bérlemény 1984 óta a kultúrát szolgál­ja, miután a színészek önerőből alakították ki, hozták helyre a vizesedő, dohos helyiséget. A társulat működéséhez szükséges összeget pályázatok útján igyekszik előteremteni, igaz egyedül ösztöndíjjellegű pénztámogatást kaphatnak. Monori Lili most abban bízik, hogy az önkormányzat méltányosságot gyakorol, s csökkenti a bérleti díjat. Egy helyi rendelet ugyanis lehetősé­get ad arra, hogy az önkormányzat a kerületben működő köz­hasznú, kulturális tevékenységet folytató intézményeknek mérsékelje, illetve egyedileg állapítsa meg a helyiségbérleti dí­ját. A művésznő azt is szeretné elérni, hogy működésüket köz­hasznú tevékenységnek minősítsék. Emléktábla a zenepedagógusnak (MH) Felavatták Molnár Imre emléktábláját a XI. kerületi Csetneki utca 5. számú ház falán. A zeneszerző-pedagógus haj­dani lakhelye előtt tartott megemlékezésen Tóth László alpol­gármester tisztelgett Molnár Imre emléke előtt, majd Gaál Gabriella énekesnő méltatta a neves hazai operaénekesek so­rát okító zenepedagógus munkásságát. klezmer zenéről tartott előadására várják az érdeklődőket ma 16 órától a Közép-európai Egyetemen (V. kerület, Nádor utca 9.). A TISZTA ROMÁNC című amerikai filmet vetítik ma este negyed kilenctől a Kossuth moziban (XIII. kerület, Váci út 14.). A Tarantino-forgatókönyv - és világkép - nyomán született mozi tanulsága: ha kezed ügyébe kerül egy tele bőrönd kokain, nehogy megkeresd a legjobb haverod, mert a végén még eladod az egészet, és repülhetsz családot alapítani valamelyik unalmas trópusi szigetre. ALMÁSI GÁBOR szobrászművész időszakos tárlata tekinthető meg július 3-áig az Erdős Renée Ház (XVII. kerület, Báthori utca 31.) kiállítótermében. Az alkotó szuggesztív tárgyai lenyűgözőek. A tárlatot nem érdemes kihagyni. Nyitva: hétfő kivételével 15-18 óra között. (­-----------------------------------------------------------­ KlfJ CiLfj J ^ If yLIjjtvCij: Az úthasználati díjas M3 autópályát (Budapest-országhatár) kormányzati beruházásként - döntően állami pénzeszközökből, a kormány garanciavállalása mellett nemzetközi pénzintézetektől felvett hitelekből, nemzetközi szervezetek segélyeiből és a visszaforgatott úthasználati díjakból - az Északkelet-magyarországi Autópályafejlesztő és -Üzemeltető Rt. (ÉKMA Rt.) létesíti A beruházás első ütemében a Budapest-Gyöngyös közötti, jelenleg is au­tópályaként üzemelő szakaszon a csomópontok átalakítását és a díjszedő lé­tesítményeket, a Gyöngyös-Füzesabony közötti szakaszon új, díjas autópá­lyát kell megépíteni, beleértve egy mérnökségi telep és korszerű üzemi hír­közlési és segélykérő rendszer létesítését is. Tárgy: Az EKMA Rt. versenytárgyalási eljárás keretében az M3 au­tópálya 13,1-113,5 km szelvények közötti szakasz (II. létesítményelem) építésével összefüggő konzultánsi, lebonyolítói („Mérnök") szolgáltatá­sok ellátására ajánlatkérési felhívást bocsát ki. A „Mérnök" tevékenységét a FIDIC „Mérnöki létesítmények munkái­nak szerződéses feltételei”ben a „Villamos és gépészeti munkák szerződéses feltételei”-ben, valamint a versenytárgyalási dokumentációban rögzített előírások szerint végzi. A résztvevők köre: A versenytárgyaláson részt vehet minden megfelelő gyakorlattal és refe­renciákkal rendelkező hazai és külföldi vállalkozó. A díjszedő létesítmé­nyekkel összefüggő szolgáltatásoknál elvárják az ilyen irányú nemzetközi ta­nácsadói tapasztalat igazolását. A teljes körű ajánlatban külön kell megadni a díjszedő­ létesítményekre vonatkozó árajánlatot. A megbízó fenntartja a jogát arra vonatkozóan, hogy a teljes körű aján­latnak csak egyik részét fogadja el, és felszólítsa a kiválasztott ajánlattevő­ket közös vállalkozás létrehozására. A kivitelezés időtartama: a munkakezdés várható időpontja: 1996. szeptember a befejezés előirányzott időpontja: 1998. augusztus A versenytárgyalási dokumentáció átvétele, információ: Az ajánlattételben érdekelt vállalkozók további információt kaphatnak, és megvásárolhatják a versenytárgyalási dokumentációt 1996. június 24- től munkanapokon 9 és 15 óra között 100 000 Ft + 25% áfa vissza nem té­rítendő összeg befizetésének igazolása esetén az alábbi címen: Északkelet-magyarországi Autópálya-Fejlesztő és -Üzemeltető Rt. H-1027 Budapest, Csalogány utca 23-25. Telefon: 201-6333/226 (Antos István, Egry János) Fax: 212-2453 A befizetést az EKMA Rt. Kereskedelmi és Hitelbanknál vezetett 10402142-21418079-00000000 számú számlájára átutalással kell teljesí­teni. Ajánlati biztosíték: Az ajánlati biztosíték összege 500 000 Ft, amelyet bankgarancia formá­jában kell az ajánlattal együtt benyújtani. Az ajánlatok beadási határideje: Az ajánlatot legkésőbb 1996. augusztus 12-én, délelőtt 9 óráig kell a fent megadott címre eljuttatni. BUDAPEST - MH-POSTA Spontán privatizáció a Ferenc-hegyen MH-információ_____________ Eltökélte, hogy visszaszerzi el­bitorolt Ferenc-hegyi területeit a I. kerületi önkormányzat. A környék új rendezési ter­vének készítésekor ugyanis ki­derült, hogy egyesek jócskán kihasítottak a köz vagyonából, amikor „privatizálták” a Fe­­renc-hegyre felvezető közterü­leteket. A bérlőkből lett tulaj­donosok állítják, hogy már az elkerített telekrésszel együtt vették meg a lakásukat, s a per­től sem riadnak vissza, ha az önkormányzat ragaszkodik az utak megnyitásához. A Ferenc-hegyre vonatkozó korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy a környék utcáiból egyenesen fel lehessen sétálni a hegyre. Az új részletes rendezé­si terv készítésekor azonban ki­derült, hogy helyszínrajzokon közterületként számon tartott részek a gyakorlatban a „spon­tán privatizáció” áldozatául es­tek. Az ingatlantulajdonosok idővel lekerítették, s sajátjuk­ként rendelkeztek az út számára fenntartott közterülettel. A II. kerületi önkormányzat eltökél­te magát, hogy az „elbirtokolt” részeket visszaszerzi, s biztosítja a feljutást mind a Zöldmáli út, mind az Ali utca s a Baba utca felől. Ez az ötlete egyébként nem aratott osztatlan elismerést sem a nyugalmukat féltő kör­nyékbeliek, sem az érintett in­gatlantulajdonosok körében. Rostás Ákos, a fővárosi köz­gyűlés közbiztonsági bizottsá­gának kisgazda elnöke évtize­dek óta él egy ilyen társasház­ban, s mint mondta, az ő keríté­sük már akkor a helyén volt, amikor 1954-ben ideköltöztek. Később a lakásukat is a közös telekrésszel együtt vették meg a BKV-tól. A tulajdonosok, ha ar­ra kerül a sor, hajlandóak piaci áron megvenni a kertjükben lé­vő feljáró területét, ám előbb az önkormányzatnak kell hitelt ér­demlően bizonyítania, hogy va­lóban a közterület nélkül érté­kesítette annak idején az ingat­lanokat - hangsúlyozza Rostás Ákos. Ha viszont az átjáróval ketté akarják szelni a telket, hosszas pereskedésre és a tulaj­donosok ellenállására számít­hatnak - tette hozzá. A barlang felszínét borító er­dőben azonban további furcsa­ságok is történtek. A Ferenc­­hegyi kőfejtőbe például az idők során egy takaros víkendház költözött, s gondozott kertjével üde színfoltot jelent a távközlé­si kutatóintézet hajdani megfi­gyelőállomása szomszédságá­ban. Gondot az jelent, hogy az épület csupán „érzéki csalódás­ként” tárul a kirándulók szeme elé, ugyanis a hivatalos papíro­kon semmilyen fellelhető nyo­ma nincs. A néhány évvel ez­előtti vagyonátadáskor a kerü­let birtokába adták a volt állami tulajdonú és a Pilisi Parkerdő Rt. kezelésében álló ingatlant, amelyen - legalábbis helyrajzi­ig - erdőnek és kőfejtőnek kel­lett volna lennie. Az illegálisan épített nyaraló használójáról egyébként sem az erdészetnél, sem a kerületnél nem tudnak. Pont került a sokat vitatott „útügy” végére is. Ennek előz­ménye, hogy az évtizedekkel ezelőtti rendezési terv előírta a hegy közepén megszakadó Fe­renc-hegyi út összekötését, a kőfejtőtől a Törökvészi út felőli oldalon lévő játszótérig tartó fél kilométeres szakasz 12 méter szélességű aszfaltúttá szélesíté­sével. A II. kerületi önkor­mányzat a Ferenc-hegyiek meg­nyugvására most hivatalosan is törölte a természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó elképzelést - tudtuk meg Koncz Imrétől, a kerületfejlesz­tési bizottság elnökétől. A Fe­renc-hegyi erdőt is érintetlenül hagyják, mi több, területe to­vábbi két hektárral bővülni fog. A rendezési terv elfogadásával egyidejűleg a II. kerületi önkor­mányzat kezdeményezte a Fe­­renc-hegy természetvédelmi te­rületté nyilvánítását. • Kriván Bence Parlagfű-tombola Húszezer szál parlagfű már biztosan nem okoz aller­giát a fővárosban, mert a hétvégén a Széchenyi-hegyi Regionális Egyesület harmadik alkalommal rendezett begyűjtési akciót. Száz szálért adtak egy tombolaje­gyet, amellyel értékes ajándékokat lehet majd nyerni augusztus 24-én, a Széchenyi-hegyi Rege parkban sor­ra kerülő sorsoláson FOTÓ: ISZA FERENC Ének az esőben p­ edig baromi jól indult - mondja Derdák András, a Banán klub ve­zetője a fából ácsolt színpadon gug­golva, hajából csöpög a víz. Épp szerelik szét a technikát, egyikük-másikuk még felnéz az égre, de reménytelen, ameddig a szem ellát, sötét a horizont. Zuhog. - Már kezdtek rájönni az emberek, hogy az út tényleg le van zárva - folytatja a klub­vezető -, hogy szabad a pálya, hogy ez itt zenenapi utcabál, szóval... Nem fejezi be a mondatot, mert vala­hová elhívják, én pedig oldaltáskámmal a fejemen sétára indulok. A Mátyás ki­rály út egy rövid szakasza tényleg le van zárva, a másik színpad felől még dübörög a gépzene, a nylonnal letakart erősítők alól, vagy tucatnyian ereszek alatt várnak a csodára. Fákhoz kötött lufik, néhány zord tekintetű utcai árus, és egy felállított utcai illemhely jelzi, hogy itt lett volna valami. Darwin szerint a zene az állathangok utánzásával kezdődött, mások a mun­karitmust tartják a zene forrásának, az is lehet, az eső ihlette. Szakadatlanul zuhog, a klubbal szem­közti oldalon az utolsó kirakodás is csomagolni kezd. Cserépkorsóit, tá­nyérjait, bögréit akkurátusan bugyolál­­ja rongyokba, az asztal fölött kifeszített fólián monoton kopog az eső. - Milyen zenét szeret? - kérdem a nyugdíjas korú férfit. - A komolyat. Vivaldit éjjel-nappal hallgatnám. - Miért? - Mert megnyugtat. De szeretem Mozartot, Beethovent... - Mi a kedves neve? - Szabó László vagyok, Szigetszent­­miklósról. De nem én gyártom itt ezeket - mutat az asztalára -, hanem a lányom. Én marós voltam, csak kisegítek. - A lánya fazekas? - Most már az. Zeneművészeti főis­kolát végzett, gyönyörűen hegedült. Csak abból nem lehet megélni. De néz­ze csak meg ezeket a korsókat, ezekben benne van a zene. - Ezt hogy tetszik érteni? - Tavaly eltörött a lányom lába, nem tudott korongozni. Felvett egy embert helyettesíteni. Aztán az történt, hogy az egyszerű falusi nénikék nem vették meg csak azt, amit a lányom készített. Mert azokban benne volt a harmónia. Érti nem? Bent a nagyteremben a csillaghegyi Kamikáze hangol, a fülledt melegben vagy százan várják ugrásra készen a ze­nét. „A szeme szép, pedig elmúlt 57, csak ne tegye fel a szemüvegét” - üvölt fel végre a helyiek által jól ismert szö­veg, s a testek telkestül táncba indulnak. Zene van. Közben Derdákot látom az iroda felé sietni, az imént jelentette be, hogy megpróbál idehívni egy francia ze­nekart, akik az eső miatt nem tudtak fellépni valamelyik helyszínen. Az eső már csak csöpörög, néhányan az épület előtt is táncolnak, virsli érkezik, 120 fo­rintért kapható. Az iroda ajtaján fény­másolt levél a gázművektől, melyben értesítik a klubot, hogy mivel „a kése­delem befizetésére nem látunk biztosí­tékot”, megszüntetik a gázszolgáltatást. De ez most senkit nem zavar, nyár van, június 21-e, és a zene napja. Kérem a klubvezetőt, mesélje el egy élményét, amiben főszerepet játszott a zene. Der­dák kicsit csodálkozik, kicsit gondolko­dik, aztán belekezd. - Úgy öt éve Zürichben volt két sza­bad órám az átszállásig, és kiengedtek a városba. Sétáltam, ódon kisvárosi han­gulat macskakövekkel, keskeny utcák­kal, faburkolatú házakkal. Aztán egyik pillanatról a másikra ömleni kezdett az eső. Futottam, és egy térre értem. A közepén szökőkút volt, előtte pedig egy srác állt, egy szál szakszefonnal a kezé­ben és nyomta a szakadó esőben. Ez jó lesz? Jó - mondom, és elköszönök. A zene egyre hangosabb, az épület előtt pedig egyre többen táncolnak. Sö­tétedik már, épp, hogy csak szemerkél az eső. Beülök az autóba, indítok. Ke­zem pedig, mint ilyenkor mindig, auto­matikusan a rádió felé nyúl. Zenét ke­resek... „ , REJTŐ GÁBOR Britannica Hungarica Az enciklopédiák fejedelmének magyar nyelvű változata 18 részből áll és a világ legkorszerűbb, legátfogóbb tudásanyagát tartalmazza. Most jelent meg a bőrkötéses sorozat 5. tagja, ezt ősszel a 6. követi, az utolsó az ezredfordulóig lát napvilágot. A magyar könyvtárosok szavazatai alapján az 1996. év szakmai nívódíjas könyve. Az alábbi címen megrendelheti, illetve Magyar Világ Kiadó 1137 Budapest, Szent István krt. 22. Tel: 112-0281,302-2948 Fax: 112-0208 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség nyílt, kétfordulós pályázatot hirdet kőolaj (orosz eredetű) beszerzésére 1996. július-november szállítási időszakra. A pályázat részletes feltételeit tartalmazó ten­derkiírás beszerezhető a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség igazgatóságán (1025 Budapest II., Csatárka utca 58.) 1996. június 28-tól munkanapokon délelőtt 9.00 és délután 14.00 óra között. A tenderfüzet ára: 60 OOO Ft + ÁFA. KRKSZ Igazgatóság Támogatás a Várbazárnak MH_______________________ Ötvenezer dollárral támogat­ja a World Monuments Watch nemzetközi műemlékvédelmi szervezet a Várkertbazár fel­újítási programját. Az Ybl Mik­lós tervezte pusztuló épület­­együttest a szervezet felvette a világ száz, legveszélyeztetet­tebb műemlékét tartalmazó listára, azon belül is az első húsz, sürgős felújításra váró kultúrkincs közé. A World Monuments Watch szerveze­tet támogató American Exp­ress Utazási Iroda most vala­mennyi „listás” műemlék re­konstrukciójához 50-50 ezer dolláros segítséget nyújt, ame­lyet az I. kerületi önkormány­zat a stratégiai tervezésre, az épület leendő funkciójának megtalálására és a 3 milliárd forintos projekt előkészítési munkálataira fordít. LEVELEK A SZERKESZTŐHÖZ Az eb nem itt van elhantolva Bodor Pál Vaddá idomítva című publicisztikájával nehéz vitat­kozni. Következtetései nem a valós tények ismeretéből fakad­nak, ezért szeretné az egész kutyatársadalmat pórázon, szájko­sárral, kerítés mögött tudni. Kétségtelen, ebből baj nem lehet. De mi, renitens ebbolondok bizony futtatnánk a szelíd vizslát, az okos német juhászt, a virgonc tacskót, a bűbájos keveréket, szóval a kutyánkat. „Akit” nagyon féltünk az úgynevezett „harci kutyáktól”, mert állandó, közvetlen veszélyben vannak, ezek a „gladiátorok” ugyanis rajtuk edzenek a betiltott kutya­viadalokra, valamint a viadalokon ők az „előétel”, a harcosok őket széttépve jönnek igazi indulatba. Különösen keresettek a rövid szőrűek, azokon jól látszik a vér, a kifordult hús, bél. Ez­után jön az igazi viadal, ahol - mondják - óriási pénzek cserél­nek gazdát. A gazdik, a fogadók az úgynevezett gazdasági elit aranyijai (valamint kevésbé ifjak, de jobban aranyozottak). Régi történet: a művelt Nyugatról kitiltott, embertelen, durva szórakozás és kellékei kelet felé léptek át a határon. A kellékek: a buta és agresszív ebfajták és keverékeik, és szenvedő alanyként az egyéb kutyák. Ha a harci kutyák egyes egyedei a társadalmi „ranglétrán” lejjebb élő, de - szerintük - feljebb állók életvitelét követő macsókhoz, szkinhedekhez és egyéb állatfajtákhoz kerülnek, jön a baj. Ugyanis az igazi „elit” ebei tanyákon, kerítés mögött várnak a jól fizető viadal­ra, miszlikelik a hozzájuk bedobott kutyákat, de a szegényebb réteg kutyaként kezeli ezeket a fenevadakat. Amíg csak álla­tot szednek szét (esetleg a gazda szeme előtt), még az olyan ér­zékeny lelkek sem háborognak, mint Bodor Pál, baj nincs. Ha embert támadnak, jönnek a könnyes, felháborodott, általában kutyaellenes riportok, megoldásként elkobzást, ke­rítést, szájkosarat ajánlva. Pedig, hogy stílusos legyek, az eb nem itt van elhantolva. Nagyon komoly és befolyásos érde­kek állnak a soha meg nem szüntetett - csak betiltott - kutya­viadalokat „nyersanyaggal” ellátó, sőt exportáló tenyésztés mellett. Ezért szónokolnak az eb elkobzásáról stb. Holott csak annyi kellene - amint ezt tudomásom szerint az állatvédők ajánlották -, hogy bizonyos fajta ebeket ivarta­­lanítsanak kötelező jelleggel. Akkor garantáltan nem szapo­rodnának, keverékeik sem jöhetnének létre. No de mi lenne a pénzhajszában megfáradt idegeket borzo­ló, nagy pénzeket hozó kutyaviadalokkal? DR. SÁL MÁRIA Gyula Nem hangzott el Pető Gábor Pál ...de zabot, azt nem! c. írásában bizonyos régi hagyományainkra utalva párhuzamot von Mária Teré­zia királynő és a magyar rendek, valamint a mai keresztény szellemű konzervatív lapok és támogatóik között. A szerző szerint előbbiek életüket és vérüket igen, de za­bot nem, utóbbiak szavazatukat igen, de pénzüket nem haj­landók áldozni. Szeretném felhívni szíves figyelmüket, hogy Endrei Walter professzor Műszaki mendemondák című könyvéből (Műsza­ki Könyvkiadó, 1985) tudjuk, hogy a megható „Életünket és vérünket!” felkiáltás nem hangzott el Mária Terézia és az ölé­ben tartott József trónörökös előtt, ahogyan sok festő és író ezt megörökítette. Egyszerűen azért, mert a gyermek csak 10 nappal később érkezett Pozsonyba. KOPIS ZOLTÁN Debrecen Zavarba ejtő A lap június 20-ai számában Kinek tartozik elszámolással Szé­kely Gábor? címmel cikket írtam, a nem túl hosszú szöveg azonban három sajtóhibával jelent meg. Nem tenném szóvá, ha a hibás közlés nem eredményezett volna álláspontomtól el­térő tartalmat, csakhogy eredményezett, mindhárom hiba más értelmet adott gondolataimnak, ezeket most föl is sorolnám. Azt írtam, hogy „Székely nem tartja jogosnak a vagyonigaz­gatóság magas fizetésével kapcsolatos kifogásokat (...)”, ehe­lyett azonban a mondat kiterjesztő tartalommal jelent meg: „Székely sem tartja (...)”. Nos, elképzelhető, hogy nem Szé­kely Gábor az egyetlen, aki helyesli a tönk szélén álló szervezet vezetőinek magas fizetését - gondolom, a további helyeslők a jól megfizetettek -, ezek száma azonban csekély, kiváltképp, ha szembeállítjuk vele azt a hatezret, amelyik nem helyesli. „Arról nem beszélve, hogy utána mi lesz” - már ha a teljes vagyon elfogy, nos, itt pedig azt szerettem volna viszontlátni, hogy „Arról nem beszél (mármint Székely), hogy utána mi lesz”, de hiába írtam azt, nem az jelent meg. Aztán: Székely Gábor művészek iránti tántoríthatatlan elkö­telezettségét az a kijelentése, mely szerint „Ha a művészeknek nem tudunk fizetni semmit, a meglévő apparátust akkor is dí­jazni kell, nem élesen bizonyítja (ahogyan az megjelent), hanem ékesen bizonyítja, ahogyan én szerettem volna, ha megjelenik. Végül pedig, ami a cikkem utáni megjegyzést illeti, miszerint az Élet és Irodalomban közölt, e tárgyban megjelent írás, vala­mint a Magyar Hírlap-beli interjú között nincsen összefüggés, és ne gyanítsanak összeesküvést ott, ahol nincsen, abban egyetér­tünk: én magam írtam, hogy „nincs szándékomban összefüggést találni a két cikk között...” Ez a mondat egyébként hibátlanul jelent meg, csakhogy a jelek szerint hiába. SZIKSZAI KÁROLY Budapest Magyar Hírap 1087 BUDAPEST, KEREPESI ÚT 29/B FAX: 210-0047 E-MAIL CÍM: levelek@mhirlap.hu 1996. JÚNIUS 24., HÉTFŐ Az 1990. évi VI. tv. 34. § 1/b) pontjára hivatkozással rendkívüli tájékoztatási kötelezettségünknek eleget téve bejelentjük, hogy az Aranypók Rt. igazgatósága 1996. június 20-i ülésén dr. Bartha András urat választotta az igazgatóság elnökévé Aranypók Rt. igazgatósága . KÖZZÉTÉTEL V

Next