Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)

1996-12-06 / 285. szám

1996. DECEMBER 6., PÉNTEK Csak fél tucat képviselőt érint majd az összeférhetetlenség A közeljövőben várhatóan megszülető összeférhetetlenségi törvény nem rázza meg a parlamentet, hiszen a frakciók saját bevallása szerint kevés képviselőt érintene a jogszabály. Összeállításunkból kiderül: ha a törvény mostani változatát fo­gadja el az Országgyűlés, akkor csupán fél tucat képviselőnek kell választania a mandátum és a gazdasági tisztség között. Az érintettek többsége inkább a képviselőség mellett döntene. MH-összeállítás_________ Az MSZP-frakció múlt heti ülése után elhangzott: a képvi­selőcsoportban kilenc olyan személyt érintene az összefér­hetetlenségi törvény, aki álla­mi tulajdonú vállalatnál visel vezető tisztséget. Az SZDSZ által előterjesztett és az MSZP-frakció többsége által is támogatott módosító indít­vány szerint azonban csak az az állami pozíció összeférhe­tetlen, amelyet 1994 után sze­reztek meg a képviselők. Ha ezt a változatot fogadja el a törvényhozás, akkor a szocia­listák tájékoztatása szerint csak két MSZP-s képviselőt, Soós Győzőt és Pál Lászlót érintene az összeférhetetlensé­gi jogszabály. Közülük Soós a parlamenti képviselőséget vá­lasztaná, míg sajtóértesülések szerint Pál László, a Mól Rt. elnöke pártja elnökségéhez kí­ván fordulni a kérdésben. Pál kinevezését a Mól Rt. élére ugyanis az MSZP országos el­nöksége is támogatta. Az SZDSZ-frakció több képviselője is azt válaszolta megkeresésünkre, hogy a sza­bad demokraták nem mérték fel, közülük kit érintene az összeférhetetlenségi törvény. A frakció vezetése egyébként 1994-ben arra kérte a képvise­lőket, hogy ne vállaljanak megbízatást állami tulajdonú cégeknél. Ha valakit mégis érintene a jogszabály, akkor a frakció a képviselői mandátum megtartását javasolja. A Független Kisgazdapárt egyetlen képviselőjét sem érinti majd az összeférhetet­lenségi törvény. Várhelyi András elnöki főtanácsadó la­punknak elmondta: az FKGP a rendszerváltoztatás óta a leg­harcosabban szorgalmazta az összeférhetetlenségi törvény elfogadását és az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkoza­tának teljes körű nyilvánosság­ra hozatalát. Csépe Béla, a Keresztény­­demokrata Néppárt frakció­vezető-helyettese érdeklődé­sünkre elmondta: még nem le­het tudni, hogy milyen módo­sításokkal fogadja el az Or­szággyűlés a tárgyalt összefér­hetetlenségi törvényjavaslatot. Ha az igazgatótanácsi tagság is összeférhetetlen lesz majd a képviselőséggel, akkor a ke­reszténydemokrata frakció­ban ez két képviselőt érint. La­torcai Jánosnak ugyan decem­ber végén lejár a megbízatása, ám Hasznos Miklós is igazga­tótanácsi tag. A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjából két személyt érintene az összefér­hetetlenségi törvény. Sümeghy Csaba az Iparszövetség képvi­seletében tagja az egyik rész­ben állami tulajdonú vállalat vezető testületének, míg Glatt­­felder Béla az egyharmad rész­ben állami tulajdonban lévő Magyar Cukor Rt. felügyelő­bizottságának a Földművelés­­ügyi Minisztérium által dele­gált tagja. Információnk sze­rint a Fidesz frakcióvezetősé­gének mindkét képviselő úgy nyilatkozott, hogy a törvény elfogadása esetén lemond a szóban forgó megbízatásokról. Herényi Károly, az MDF szóvivője kijelentette: az MDF soraiban nincs egyetlen olyan országgyűlési képviselő sem, akinek választania kellene a képviselői mandátum és a fel­ügyelőbizottsági vagy igazga­tótanácsi tisztség között. A készülő összeférhetetlen­ségi törvény az MDNP ország­­gyűlési képviselőcsoportját nem érinti, mert jelenleg egyetlen képviselő sem tölt be a törvény hatálya alá tartozó tisztséget. Utolsóként Farkas Gabriella országgyűlési képvi­selő került ki a komáromi Ál­lami Mezőgazdasági Kombi­nát felügyelőbizottságából és a Takarékbank igazgatótaná­csából. Összeállította: Arató Zsolt, Csuhaj Ildikó, Papp János, Szerető Szabolcs A külföldiek több jogáért Újabb szószólói intés a Xénia Láznak MH/MTI_____________________ A Magyarországon tartózko­dó menekültek kiszolgáltatot­tak a sorsukat intéző és szabadságjogaikat különböző módon korlátozó hatóságok­nak. Ám nincsenek sokkal rosszabb helyzetben, mint a totáls intézményekben (elme­szociális otthon, állami gondo­zás stb.) lévő magyar állam­polgárok. Ezt hangsúlyozta Gönczöl Katalin, az állampol­gári jogok országgyűlési bizto­sa tegnapi tájékoztatóján, ahol az idegenrendészeti őrizetben lévők ellenőrzésének tapaszta­latairól adott számot. A meg­állapított alkotmányos visszás­ságok megszüntetésére aján­lással fordult az igazságügymi­­niszterhez, hogy a belügymi­niszterrel közösen kezdemé­nyezze az idegenrendészeti törvény módosítását. Ajánlása tartalmazza azt is, hogy a kül­ügyminiszter a volt Jugoszlá­via utódállamainak budapesti képviseleteinél kezdeményez­ze a hazatérési okmányokkal való ellátás egyszerűsítését. Az adatvédelmi biztos ra­gaszkodik ahhoz, hogy a Xé­nia Láz Egyesület szüntesse be a további adatgyűjtést, és egy hónapon belül várja az egye­sület értesítését a kérdőívek megsemmisítéséről. Majtényi László szerint, ha az egyesület beszerezné a szükséges bele­egyezési nyilatkozatokat és teljesítené a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségét, akkor sem küldhetné szét újra ugyanezeket a kérdőíveket, mert továbbra is sérülne az adatvédelem egyik legfonto­sabb alapeleme, a célhozkö­­töttség elve. Az egyesület ugyan kijelentette, hogy az adatokat nem adja tovább, de ha mégis megtenné, annak büntetőjogi következményei lennének - hangsúlyozta Maj­tényi László. Nagy nyilvánosság előtt el­követett rágalmazás, valamint üzleti hírnevének megsértése miatt bírósági feljelentést tett tegnap a WES Részvénytársa­ság Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke ellen. Ezzel egy idő­ben rágalmazás miatt tett felje­lentést a Xénia Láz Egyesület. Minderről az rt. és az egyesület közös közleményt adott ki. Egyben felkérik Pokorni Zol­tánt, hogy kérje mentelmi jo­gának felfüggesztését. A Pharmavit Rt. arról tá­jékoztatta a nyilvánosságot, hogy semmilyen kapcsolata nincs a Xénia Láz Egyesülettel és a sajtóban megjelent Egye­sülő Egyházzal. Nem igazak azok a felhívások, amelyek a Pharmavit Rt.-t támogatóként tüntetik fel - szögezte le közleményében a Pharmavit. Mint lapunkban megírtuk, egy ismeretlen személy a Xé­nia Láz-mozgalom népszerű­ségét az Egyesítő Egyház cél­jaira kívánta felhasználni. A szerkesztőségünkhöz érkezett tájékoztatás szerint a vallási szervezet minden tekintetben elhatárolja magát ettől az ak­ciótól. A­­ A CREDITANSTALT Rt. értesíti Kedves Ügyfeleit, hogy 1996. december 24-én, kedden és 1996. december 31-én, kedden BANKSZÜNNAPOT (könyvelési és pénztári szünnapot) tart. Az év végi teljesítési rendről Ügyfeleink részére külön értesítést küldünk, szíves megértésüket ezúton is köszönjük. Valamennyi Tisztelt Ügyfelének­­ Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kíván a EÜ CREDITANSTALT Rt. 13361 KÖZLEMÉNY A Budapest Bank Rt. értesíti tisztelt Ügyfeleit, hogy 1996. december 24-én és 1996. december 31-én bankszünnapot (könyvelési és pénztári szünnapot­ tart. A fizetési határidők számítása szempontjából 1996. december 24. és 1996. december 31. mun­kaszüneti napnak tekintendő. A bankszünnap az 1991. évi LXIX. pénzintézeti törvény 90. §-a alapján az Állami Bankfelügyeletnek és a Magyar Nemzeti Banknak bejelentésre került. Kérjük minden ügyfelünk szíves megértését. Budapest Bank Rt. Budapest Bank Rt. BELFÖLD Védelemre szorul a magyar hadiipar A jelenlegi magyar hadiipar legfőbb jellemzője, hogy a gazdaságnak szinte az egyetlen olyan területe, amelyet az álla­mi szerepvállalás drasztikus csökkentése csak hátrányosan érintett - jelentette ki Kovács Géza Péter, a Magyar Hadi­ipari Egyesület elnöke. Az érdekvédelmi szervezet éves közgyűlésén elhangzott: a hadiipar fennmaradáshoz szükséges, hogy a hazai fegy­veres erők beszerzései során növekedjen a magyar hadi­ipar beszállítói aránya, sőt ahol lehet, ott kizárólagossá kell tenni a magyar beszállí­tást. Az általános politikai enyhülés következtében csök­kent a hadiipari termékek iránti kereslet, számos cég ke­rült nehéz helyzetbe. A hat évvel ezelőtti negyvenezerről három-négyezerre csökkent a hadiiparban dolgozók száma. A honvédség költségvetése ugyan az idei 67 milliárdról jö­vőre 92 milliárdra emelkedik, ez azonban csak a reálértéken tartáshoz elegendő, a fejlesz­téshez nem. A magyar had­erőreform, valamint a NA­­TO-hoz való csatlakozás lehe­tőséget teremt a magyar hadi­ipar számára is a megrendelé­sek bővítéséhez, a kompatibi­litás szabványainak megisme­rését azonban nem segíti az állam, valamint hiányzik egy középtávú terv is, amely alap­ján meg lehetne ismerni a honvédség igényeit. Az érdekvédelmi szervezet szerint a hazai termékek versenyképessége érdekében szükség lenne piacvédelmi in­tézkedések elrendelésére is. Az országban lobbyzó külföldi hadiipari cégekkel való tárgya­lások során a magyar hadiipar érdekeit érvényesíteni és vé­deni kell, ellenkező esetben a magyar hadiipar maradéka is elsorvad majd - áll a közgyűlés állásfoglalásában. • Haszán Zoltán Magyar Hírlap . ­ Életmentő segítség beteg gyermekeknek A fővárosi Szent László Kórházban működő Alapítvány a Pseudocruppos Gyermeke­kért egy gyógyszerporlasztó készüléket kapott Mikulásra. A pszeudokrupp gyógyítá­sában a berendezés életmentő. Az ajándékozó vállalkozó nem kívánta magát reklá­mozni, mint mondta, aki megteheti, annak erkölcsi kötelessége az önhibájukon kívül szerencsétlen helyzetbe került emberek segítése fotó: szigetvári zsolt Pályáznak a bírók a megyei elnökségre Az Igazságügyi Miniszté­rium 16 megyei bírósági el­nöki posztra írt ki pályáza­tot, amelyre harmincan je­lentkeztek. Konkoly Csaba helyettes államtitkár el­mondta: néhány, jelenleg hi­vatalban levő elnök vezetői munkájával a tárca nem elé­gedett, ezért őket a minisz­ter várhatóan akkor sem ne­vezi ki, ha az összbírói érte­kezlet ismételt jelölésüket támogatja. Konkoly nem zárja ki, hogy a pályázatot több megyében is eredmény­telennek nyilvánítják. A módosított bírósági szervezeti törvény alapján határozott időre kinevezett bírósági vezetők közül 16 megyei elnök megbíztatása 1997 februárjában, további háromé pedig március végén jár le (Bácsban és Fejérben tavaly neveztek ki elnököt). Az Igazságügyi Minisztérium a megüresedő posztokra pá­lyázatot írt ki, amelyre össze­sen harmincan jelentkeztek, közöttük a 16-ból 15 hivatal­ban levő megyei elnök. A Fő­városi Bíróság, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Bíróság élére öt-öt je­lentkező van, Komárom-Esz­­tergom megyében hárman, négy megyében ketten-ket­­ten próbálkoznak, míg kilenc posztot csak a jelenlegi elnök pályázott meg. Konkoly Csaba kiemelte: a megyei bírósági elnököket a miniszter nevezi ki, ám csak azon pályázók közül, akiket az összbírói értekezlet több­sége támogat. Ha azonban egyetlen jelöltet sem tarta­nak elfogadhatónak, a pályá­zatot eredménytelennek mi­nősítik. A miniszter is dönt­het úgy, hogy az alkalmas­nak talált jelentkezők közül senkit nem fogad el. Ilyen esetben újabb pályázatot kell kiírni. Néhány megyei elnök igazgatási tevékenységével, illetve az általa vezetett bíró­ság munkájával a tárca elége­detlen, ezért előfordulhat, hogy a pályázatot a miniszter akkor sem fogadja el, ha az összbírói értekezlet a jelöltet támogatja. Konkoly Csaba annyit árult el: abban a kilenc megyében, ahol csak a hiva­talban levő elnök jelentke­zett, nem látnak súlyosabb gondokat. •L.K. SZERENCSESAROK A szerencsejátékok gazdag karácsonyt hoznak Több, telitalálatot elérő szeren­csejátékosnak volt jó hete, ami - ahogy mondani szokták - sohasem jön rosszkor, de karácsony közeled­tekor segít az ajándékozási gondo­kon. Az ötöslottóval tizenketten is közel jártak a telitalálathoz, a hatos­lottóval pedig egyvalaki 5+1 -et ért el, ezért illő jutalomban, 3 millió 440 ezer forintban részesült. A lottón azonban nem csak a telitalálathoz közeliek kapnak tetemes summát, hanem a gépi ötöslottózók közül minden héten ketten lehetnek millio­mosok. Az elmúlt héten egy buda­pesti, a XVIII. kerület, Nemes utcai totózóban váltották azt a szelvényt (száma: 6476 770571 034252), amelynek szerencsés kezű kitöltője a nagy 369 forintos nyereménye mellé még egy milliót is kapott. A másik szelvényt Kecskeméten, a Nagykőrösi úti totózóban váltották (szelvényszáma: 6453 350511 56633­2). A héten újra lehet remény­kedni a nagy nyereményekben: az ötös telitalálatos szelvénye 38 millió forintot jelent, a hatoson pedig 24 millió forintot ígérnek. Ezek az összegek önmagukban is elég csá­bítóak, ám ha hozzávesszük a Joker minden rekordot megdöntő 71 millió forintját, akkor a közel 100 milliós heti lottónyeremény igazán szép ka­rácsonyi ajándék lehet. A totón az elmúlt héten több mint 28 millió fo­rinton osztoztak a szerencsés foci­rajongók (négyen tippeltek úgy, hogy 13+1 találatot értek el), most pedig 5 millió forintot remélhet az, aki szerencsés esetben egyedül lesz telitalálatos. A góltotón is figye­lemre méltó az az 1 millió forint, amely az első nyerőosztályban várja szerencsés gazdáját. A kenőn egyelőre érik a nagy, 1 millió forinton felüli nyeremény. Az elmúlt héten 1 millió 800 ezer tippel próbáltak szerencsét a kenő hívei, és közülük több mint 255 ezren le­hettek nyertesek. A legnépszerűbb változatlanul a tízes játéktípus, eb­ben két 9 találatost regisztráltak. Mi­vel ezeket kis alaptéttel küldték já­tékba, ezért ezek a telitalálathoz kö­zeli nyeremények nem lépték túl az 1 millió forintos határt. A kenő azonban nemcsak a szel­vényes játékkal szedi „áldozatait”, hanem a manó is sokakat rabul ej­tett. Ők azok, akik lázasan kutatják és ragasztják a kenőmanódarabo­­kat, hogy szerencsés esetben egy pamut-, még szerencsésebb eset­ben pedig egy Volkswagen Pólót nyerjenek a havi sorsolásokon. A pályázók közül sorsolták ki ezúttal is az „Induljon el egymillióért” vetélke­dő játékosait, akik a Casino Buda­pest Hiltonban próbáltak szeren­csét. Vesztenivalójuk nem volt, sőt, már induláskor kaptak 40-40 ezer forintot, amit elveszíteni nem, csak gyarapítani tudtak. A december 1 -jei vetélkedőn a döntőt játszó mindhá­rom játékos 140 ezer forintot nyert, közülük Koleszár László 39 éves bu­dapesti gépész volt a legszerencsé­sebb, mert ő jutott be a december 13-ai, szerencsenapi szuperdöntőbe. A másik tévéshow, a Telemázli ezúttal a nézőknek és a játékosok­nak is bőven szerzett izgalmas per­ceket. Hogy legalább az olvasót ne csigázzuk, gyorsan eláruljuk, hogy elvitték a 15 millió 10 ezer forintot érő Jackpotot. Ez a hatalmas sze­rencse egy 42 éves sárbogárdi pos­tai dolgozót, képviselőt ért, Pau­­scher Lajost, aki eleve jól rajtolt, mert a szerencsetölcsérrel a maximumot, 480 ezer forintot, szerezte meg. De ez semmi volt ahhoz képest, hogy hengerét a 6-os számra tette, amely alatt a Jackpot volt. A henger sem dőlt fel, így aztán a műsorvezetők­nek nem maradt más dolga, mint az örömtől megrendült nyertest vigasz­talni. Lajos elmondta, hogy nyere­ményének egy részével hozzájárul körzetének Mikulás-napi ünnepsé­géhez. A másik két játékos sem jelenték­telen összeggel tért haza a Tele­mázli show hétfői felvételéről: Aszta­los Ferenc budapesti művezető összesen 350 ezer forintot nyert, Szabóné Szokol Erika tahi fiatal­­asszony pedig 240 ezret. Az otthon maradt játékosok között kisorsolt három, egyenként 100 ezer forintos nyeremény gazdái a következők let­tek: Szántó Miklósné (Budapest), Huber Mihályné (Tarján) és Lendvay István (Budapest). És ha már a sorsjegyeknél tar­tunk, érdemes figyelemmel kísérni a Szerencsés karácsony kaparós sorsjegyet, amely a szokásosnál na­gyobb esélyt kínál a nyeremények­re. Ráadásul egy akció is kapcsoló­dik hozzá, akik összegyűjtenek há­rom nyeretlen, de olyan sorsjegyet, amelynek gömb alakú csomagjában azonos összeg szerepel, és azokat nevükkel, lakcímükkel, „Karácsony 1996” jeligével ellátva beküldik a Szerencse 1830 Budapest címre úgy, hogy január 10-én éjfélig beér­kezzen, azok között január 15-én egy családos (3+1 ágyas) örökös üdülési jogot sorsolnak ki, amely Gyulára szól, és évente kétszer két heti nyaralásra jogosít. MH 13469 A Telemázli show hétfői adásának szereplői Borbás Mária és Karsai István műsor­vezetőkkel: Asztalos Ferenc, Szabóné Szokol Erika és a Jackpotot megnyerő Pau­­scher Lajos

Next