Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 293-304. szám)
1996-12-17 / 294. szám
1996. DECEMBER 17., KEDD Fogyókúrán a Magyar Televízió A televízió költségvetését megkurtító parlamenti döntések után az MTV-nek jelentősen vissza kell fognia a kiadásait, újra kell gondolni a műsorstruktúra kialakítását, és valószínűleg csökkenteni szükséges a saját, belső gyártású műsorok arányát - jelentette ki újságírók előtt a tévé elnöke. Peták István hangsúlyozta, hogy a körülmények rosszabbodása miatt azok a feltételek ma már nem érvényesek, amelyekre elnöki pályázatát alapozta. Részben a személyét ért legutóbbi támadásokra is reagálva Peták elmondta, hogy a legfontosabbnak a televíziós munka folyamatosságának biztosítását tartja. Az átalakítás alapját képező szabályzatokat szerinte képtelenség lett volna magalapozottan elkészíteni az eltelt alig több mint két hónap alatt. Utalt arra, hogy a szervezeti és működési, valamint a közszolgálati műsor-szolgáltatási szabályzatok összeállítására a rádió elnöksége is jövő áprilisig kapott határidőt. Azt pedig a kuratórium is tudomásul vette - mutatott rá -, hogy a televízió műsorrendje még 1997 első félévében sem változik lényegesen, hiszen az átalakítást nem ezzel kell kezdeni. Az egyetlen jelentős változással kapcsolatosan az elnök aláhúzta, hogy az Objektív megszüntetése nem jelent semmifajta diszkriminációt, a műsor riporterei továbbra is dolgozhatnak, sőt kifejezetten szükség van rájuk az új háttérműsorban. A döntéssel Bánó András főszerkesztő is egyetértett, de azt is közölte, hogy az Objektív helyébe lépő háttérműsort nem kívánja ő irányítani, inkább hetente egy Objektívtípusú riportműsort szeretne készíteni. A „heti Objektív” ügye azonban még nem dőlt el véglegesen. Színvonalas társadalmi tényfeltáró riportokat mindenesetre az elnökség szívesen látna valamenynyi, ilyen témájú műsorban. Sárközy Erika alelnök reményét fejezte ki, hogy az Objektív gárdája önálló műsorral is jelentkezhet majd. A Híradó egyik munkatársa által korábban írásban jelzett visszaélésekről, anomáliákról a bejelentés megvizsgálását követően az alelnök elmondta: a kifogásolt jelenségeket nem találta kirívónak, hiszen azok az MTV egészére jellemzőek, így azonnali intézkedést a Híradónál nem igényelnek. Peták István elmondta: az aktuális műsorokat felügyelő főszerkesztőre Hovanyecz László távozását követően is szükség van, de a helyébe lépő vezetőt már nem biztos, hogy egyben alelnökké is kinevezi majd. Az elnök azt is bejelentette, hogy az idén 317-en válnak meg (nyugdíjazással, korengedménnyel és kilépéssel, illetve elbocsátás miatt) a televíziótól, jövőre pedig ezer fő távozását jelentették be a munkaügyi központban. Ennyien azonban biztosan nem mennek majd az utcára, hiszen az elnök szerint összesen kétezer munkatárssal már nem maradna működőképes az intézmény. • Szü. L. Az orvoskamara ellenzi a túlóra emelését Alkotmányellenesnek tartja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) azt a kezdeményezést, hogy az ügyeleti munkavégzést kivonják a túlmunka fogalma alól, s így erre a tevékenységre az egészségügyben megengedhető túlmunka évi 200 órás felső határa nem vonatkozna. Ma kerül a Népjóléti Érdekegyeztető Tanács elé az ügyeleti díjak, illetve az ügyeletben végzett túlmunka kérdése. A népjóléti tárca javaslata szerint az ügyeleti munkavégzés a jövőben nem lenne túlmunka. Gyenes Géza, a MOK titkára elmondta: az ügyeletek éves átlaga jelenleg 905 óra, és ez az ágyszámcsökkentéssel járó létszámleépítés következtében tovább növekedhet a jövőben. Az orvoskamara azt kívánja elérni, hogy a túlmunka szintje az egészségügyben is közelítsen a törvényben előírt határhoz. További problémát jelentenek az ügyeleti díjhátralékok. A MOK felmérése szerint az elmúlt három év alatt mintegy 15 milliárd forintra tehető az orvosok részére kifizetetlen ügyeleti díjak összege. Az ügyeleti díjak nagysága ugyanakkor ma is a törvény által meghatározott szint alatt marad. Nem fogadható el a MOK szerint az a kormányzati terv sem, amely a fekvőbeteg intézmények bevételének felét úgynevezett bázisfinanszírozás alapján fizetné ki. A kamara a teljesítmény mérésén alapuló finanszírozási technikát tartja megfelelőnek, amelyben a bázisfinanszírozás nagysága legfeljebb 20 százalék lehet. Ellenkező esetben a finanszírozás a jobb betegellátás ellen hat, és konzerválja az egészségügyben mutatkozó területi aránytalanságokat. • K. E. M. MAGYAR HÍRADÓ Hét megyében már új bírósági elnök (MH) Hét bírósági vezetőt nevezett ki tegnap Vastagh Pál igazságügy-miniszter: Békés megyében Mártonné Hárs Márta, Borsod megyében Cserbáné Lukács Ágnes, Heves megyében Hunyadi-Búzás Ágnes, Nógrád megyében Halász Zsolt, Somogy megyében Újkéry Csaba, Vas megyében Laky Ferenc, Zala megyében Magyar Károly öt esztendőre a megyei bíróság elnöke. Hat esetben a korábbi vezető mandátumát hosszabbították meg, a miniszter csupán Békésben nevezett ki új elnököt. Jövőre összesen 17 megyei bírósági vezető, valamint a Fővárosi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökének megbízatása jár le, ezek közül most nyolc tisztségre hirdettek pályázatot. A Fővárosi Bíróság esetében Vastagh Pál a bírák által támogatott egyetlen jelölt személyét nem fogadta el, ezért ott új pályázatot írnak majd ki. Párbeszéd a kisebbségekkel (MH) Sátoraljaújhelyen a kisebbségek napja alkalmából gyűltek össze a hazánkban élő bolgár, lengyel, szlovák, görög, ruszin nemzetiségek és a cigányság képviselői. Göncz Árpád köztársasági elnök a találkozón kijelentette: a nemzetiségek helyzetére fokozott figyelmet kell fordítani határainkon innen és túl egyaránt. Az államfő a zártkörű megbeszélésen hallhatta, hogy a kisebbségi önkormányzatok kevés pénzt kapnak feladataik ellátására, de ez a helyzet megegyezik a műszaki felsőoktatás vagy az egészségügy helyzetével. A nemzetiségek a nyelvoktatásra helyezik a legnagyobb súlyt, ebben az anyaország támogatására is számítanak. A cigányok problémáinak legalább 70 százaléka szociális jellegű. A lemaradás csökkentését, a felzárkóztatást már az óvodában meg kell kezdeni - hangzott el. Göncz Árpád úgy vélekedett, hogy a kisebbségeknek az új alkotmány keretein belül biztosítani kellene az országgyűlési képviseletet, esetleg egy második kamarában. A települési önkormányzatokba részvételi joggal meghívják a kisebbségek vezetőit, akiknek szavazati jogot is célszerű lenne adni a viszonosság elve alapján - tette hozzá az államfő. Kós Károly-díjak (MTI) Településszépítési tevékenységért Kós Károly-díjakat adtak át hétfőn a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban. Egyéni Kós Károly-díjat vehetett át Herkely György mezőkövesdi polgármester, Juhász Erzsébet újságíró és Táborszky László evangélikus esperes. Kós Károly közösségi díjat vehetett át az Aszódi Városszépítő Egyesület, a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület, valamint a Kós Károly Egyesülés vándoriskolája. BELFÖLD Magyar Hírlap . Utazó nagykövet az uniós tagságért „Teljesen magaménak érzem Magyarország ügyét. Támogatni fogom hazám stabilizációs céljait, és ebben segítségemre lesz a családom, valamint a nemzetközi élet különböző döntéshozó pozícióiban lévő számos barátom is” - nyilatkozott lapunknak a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé kinevezett Habsburg György. Az utolsó magyar uralkodó unokája tegnap Horn Gyula miniszterelnöktől vette át megbízólevelét. • A miniszterelnök kinevezésekor megköszönte a Habsburg-család Magyarország integrációs törekvéseihez nyújtott támogatását. Önnek nagykövetként milyen konkrét feladatai lesznek? Nekem is elsősorban az integrációval kell foglalkoznom. Az Európai Unió tagországaiban meglévő kapcsolataim segítségével lobbizom majd Magyarországért. Közeli kapcsolatban leszek az Európai Parlamenttel is, itt édesapám és nemrég szintén képviselővé megválasztott bátyám segítségére számíthatok. Egy személyes beszélgetés sok esetben segíthet a problémák rendezésében vagy a csatlakozásunkat ellenzők meggyőzésében, de ha kell, vitatkozni is fogok hazámért. Ugyanakkor Magyarországon is képviselni fogom az Európai Uniót. Ötleteim vannak, ezeket azonban egyeztetnem kell még a Külügyminisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal, amelyekkel munkám során szorosan együttműködöm majd. • Három éve költözött Magyarországra, azóta Habsburg Ottó hivatalának vezetőjeként a magyarországi Páneurópai Mozgalmat építi. Mennyire kíséri figyelemmel a magyar belpolitika történéseit? A politikával foglalkozom, de a belpolitikai ügyekben eddig is semleges voltam, annak is kell maradnom. Munkám akkor lesz sikeres, ha széles egyetértés alakul ki nemzetünk alapvető céljaiban. Ezért nem kötődhetek egyetlen párthoz sem. A kinevezésem előtt egyébként megbeszéléseket folytattam a parlamenti pártok vezetőivel, s mindannyian támogatásukról biztosítottak. Azt a nemzeti egyetértést fogom szolgálni, amely alapja nemzetünk politikájának, ahogy azt Szent István lefektette ezer évvel ezelőtt. • Megszűnik-e utazó nagyköveti kinevezése, miután hazánk is teljes jogú tagjává válik az Európai Uniónak? Nem, a megbízatásom meghatározatlan időre szól. Remélem, a csatlakozás minél hamarabb megtörténik, a pontos időpontját azonban nem akarom megjósolni. Nagyon remélem, hogy tevékenységemmel is siettetni fogom Magyarország csatlakozását az európai közösséghez. • Haszán Zoltán Horn Gyula kormányfő koccint Habsburg Györggyel FOTÓ: ISZA FERENC A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE!