Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 293-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

1996. DECEMBER 17., KEDD Fogyókúrán a Magyar Televízió A televízió költségvetését megkurtító parlamenti dön­tések után az MTV-nek je­lentősen vissza kell fognia a kiadásait, újra kell gondolni a műsorstruktúra kialakítá­sát, és valószínűleg csökken­teni szükséges a saját, belső gyártású műsorok arányát - jelentette ki újságírók előtt a tévé elnöke. Peták István hangsúlyozta, hogy a körül­mények rosszabbodása miatt azok a feltételek ma már nem érvényesek, amelyekre elnö­ki pályázatát alapozta. Részben a személyét ért legutóbbi támadásokra is rea­gálva Peták elmondta, hogy a legfontosabbnak a televíziós munka folyamatosságának biztosítását tartja. Az átalakí­tás alapját képező szabályza­tokat szerinte képtelenség lett volna magalapozottan el­készíteni az eltelt alig több mint két hónap alatt. Utalt arra, hogy a szervezeti és mű­ködési, valamint a közszolgá­lati műsor-szolgáltatási sza­bályzatok összeállítására a rádió elnöksége is jövő áprili­sig kapott határidőt. Azt pe­dig a kuratórium is tudomá­sul vette - mutatott rá -, hogy a televízió műsorrendje még 1997 első félévében sem vál­tozik lényegesen, hiszen az átalakítást nem ezzel kell kezdeni. Az egyetlen jelentős változással kapcsolatosan az elnök aláhúzta, hogy az Ob­jektív megszüntetése nem je­lent semmifajta diszkriminá­ciót, a műsor riporterei to­vábbra is dolgozhatnak, sőt kifejezetten szükség van rá­juk az új háttérműsorban. A döntéssel Bánó András fő­­szerkesztő is egyetértett, de azt is közölte, hogy az Objek­tív helyébe lépő háttérmű­sort nem kívánja ő irányítani, inkább hetente egy Objektív­típusú riportműsort szeretne készíteni. A „heti Objektív” ügye azonban még nem dőlt el véglegesen. Színvonalas társadalmi tényfeltáró ripor­tokat mindenesetre az elnök­ség szívesen látna valameny­­nyi, ilyen témájú műsorban. Sárközy Erika alelnök remé­nyét fejezte ki, hogy az Ob­jektív gárdája önálló műsor­ral is jelentkezhet majd. A Híradó egyik munkatár­sa által korábban írásban jel­zett visszaélésekről, anomá­liákról a bejelentés megvizs­gálását követően az alelnök elmondta: a kifogásolt jelen­ségeket nem találta kirívó­nak, hiszen azok az MTV egészére jellemzőek, így azonnali intézkedést a Híra­dónál nem igényelnek. Peták István elmondta: az aktuális műsorokat felügyelő főszerkesztőre Hovanyecz László távozását követően is szükség van, de a helyébe lé­pő vezetőt már nem biztos, hogy egyben alelnökké is ki­nevezi majd. Az elnök azt is bejelentette, hogy az idén 317-en válnak meg (nyugdíja­zással, korengedménnyel és kilépéssel, illetve elbocsátás miatt) a televíziótól, jövőre pedig ezer fő távozását jelen­tették be a munkaügyi köz­pontban. Ennyien azonban biztosan nem mennek majd az utcára, hiszen az elnök sze­rint összesen kétezer munka­társsal már nem maradna mű­ködőképes az intézmény. • Szü. L. Az orvoskamara ellenzi a túlóra emelését Alkotmányellenesnek tartja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) azt a kezdeménye­zést, hogy az ügyeleti munka­végzést kivonják a túlmunka fogalma alól, s így erre a te­vékenységre az egészségügy­ben megengedhető túlmunka évi 200 órás felső határa nem vonatkozna. Ma kerül a Népjóléti Ér­dekegyeztető Tanács elé az ügyeleti díjak, illetve az ügye­letben végzett túlmunka kér­dése. A népjóléti tárca javas­lata szerint az ügyeleti mun­kavégzés a jövőben nem len­ne túlmunka. Gyenes Géza, a MOK titkára elmondta: az ügyeletek éves átlaga jelenleg 905 óra, és ez az ágyszám­­csökkentéssel járó létszám­­leépítés következtében to­vább növekedhet a jövőben. Az orvoskamara azt kívánja elérni, hogy a túlmunka szint­je az egészségügyben is köze­lítsen a törvényben előírt ha­tárhoz. További problémát jelentenek az ügyeleti díjhát­ralékok. A MOK felmérése szerint az elmúlt három év alatt mintegy 15 milliárd fo­rintra tehető az orvosok ré­szére kifizetetlen ügyeleti dí­jak összege. Az ügyeleti díjak nagysága ugyanakkor ma is a törvény által meghatározott szint alatt marad. Nem fogadható el a MOK szerint az a kormányzati terv sem, amely a fekvőbeteg in­tézmények bevételének felét úgynevezett bázisfinanszíro­zás alapján fizetné ki. A ka­mara a teljesítmény mérésén alapuló finanszírozási tech­nikát tartja megfelelőnek, amelyben a bázisfinanszíro­zás nagysága legfeljebb 20 százalék lehet. Ellenkező esetben a finanszírozás a jobb betegellátás ellen hat, és konzerválja az egészség­ügyben mutatkozó területi aránytalanságokat. • K. E. M. MAGYAR HÍRADÓ Hét megyében már új bírósági elnök (MH) Hét bírósági vezetőt nevezett ki tegnap Vastagh Pál igazságügy-miniszter: Békés megyében Mártonné Hárs Már­ta, Borsod megyében Cserbáné Lukács Ágnes, Heves megyé­ben Hunyadi-Búzás Ágnes, Nógrád megyében Halász Zsolt, Somogy megyében Újkéry Csaba, Vas megyében Laky Fe­renc, Zala megyében Magyar Károly öt esztendőre a megyei bíróság elnöke. Hat esetben a korábbi vezető mandátumát hosszabbították meg, a miniszter csupán Békésben nevezett ki új elnököt. Jövőre összesen 17 megyei bírósági vezető, va­lamint a Fővárosi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság elnökének megbízatása jár le, ezek közül most nyolc tiszt­ségre hirdettek pályázatot. A Fővárosi Bíróság esetében Vas­tagh Pál a bírák által támogatott egyetlen jelölt személyét nem fogadta el, ezért ott új pályázatot írnak majd ki. Párbeszéd a kisebbségekkel (MH) Sátoraljaújhelyen a kisebbségek napja alkalmából gyűl­tek össze a hazánkban élő bolgár, lengyel, szlovák, görög, ruszin nemzetiségek és a cigányság képviselői. Göncz Árpád köztársasági elnök a találkozón kijelentette: a nemzetiségek helyzetére fokozott figyelmet kell fordítani határainkon innen és túl egyaránt. Az államfő a zártkörű megbeszélésen hallhat­ta, hogy a kisebbségi önkormányzatok kevés pénzt kapnak fel­adataik ellátására, de ez a helyzet megegyezik a műszaki felső­­oktatás vagy az egészségügy helyzetével. A nemzetiségek a nyelvoktatásra helyezik a legnagyobb súlyt, ebben az anyaor­szág támogatására is számítanak. A cigányok problémáinak legalább 70 százaléka szociális jellegű. A lemaradás csökken­tését, a felzárkóztatást már az óvodában meg kell kezdeni - hangzott el. Göncz Árpád úgy vélekedett, hogy a kisebbségek­nek az új alkotmány keretein belül biztosítani kellene az or­szággyűlési képviseletet, esetleg egy második kamarában. A települési önkormányzatokba részvételi joggal meghívják a ki­sebbségek vezetőit, akiknek szavazati jogot is célszerű lenne adni a viszonosság elve alapján - tette hozzá az államfő. Kós Károly-díjak (MTI) Településszépítési tevékenységért Kós Károly-díjakat adtak át hétfőn a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mi­nisztériumban. Egyéni Kós Károly-díjat vehetett át Herkely György mezőkövesdi polgármester, Juhász Erzsébet újságíró és Táborszky László evangélikus esperes. Kós Károly közös­ségi díjat vehetett át az Aszódi Városszépítő Egyesület, a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület, valamint a Kós Ká­roly Egyesülés vándoriskolája. BELFÖLD Magyar Hírlap . Utazó nagykövet az uniós tagságért „Teljesen magaménak érzem Ma­gyarország ügyét. Támogatni fogom hazám stabilizációs céljait, és ebben segítségemre lesz a családom, vala­mint a nemzetközi élet különböző döntéshozó pozícióiban lévő számos barátom is” - nyilatkozott lapunk­nak a Magyar Köztársaság rendkívü­li és meghatalmazott nagykövetévé kinevezett Habsburg György. Az utolsó magyar uralkodó unokája tegnap Horn Gyula miniszterelnök­től vette át megbízólevelét. • A miniszterelnök kinevezésekor megköszönte a Habsburg-család Magyarország integrációs törekvé­seihez nyújtott támogatását. Ön­nek nagykövetként milyen konkrét feladatai lesznek? Nekem is elsősorban az integráció­val kell foglalkoznom. Az Európai Unió tagországaiban meglévő kap­csolataim segítségével lobbizom majd Magyarországért. Közeli kap­csolatban leszek az Európai Parla­menttel is, itt édesapám és nemrég szintén képviselővé megválasztott bátyám segítségére számíthatok. Egy személyes beszélgetés sok eset­ben segíthet a problémák rendezé­sében vagy a csatlakozásunkat el­lenzők meggyőzésében, de ha kell, vitatkozni is fogok hazámért. Ugyanakkor Magyarországon is képviselni fogom az Európai Uniót. Ötleteim vannak, ezeket azonban egyeztetnem kell még a Külügymi­nisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal, amelyekkel munkám so­rán szorosan együttműködöm majd. • Három éve költözött Magyaror­szágra, azóta Habsburg Ottó hiva­talának vezetőjeként a magyaror­szági Páneurópai Mozgalmat építi. Mennyire kíséri figyelemmel a ma­gyar belpolitika történéseit? A politikával foglalkozom, de a bel­politikai ügyekben eddig is semle­ges voltam, annak is kell marad­nom. Munkám akkor lesz sikeres, ha széles egyetértés alakul ki nem­zetünk alapvető céljaiban. Ezért nem kötődhetek egyetlen párthoz sem. A kinevezésem előtt egyéb­ként megbeszéléseket folytattam a parlamenti pártok vezetőivel, s mindannyian támogatásukról bizto­sítottak. Azt a nemzeti egyetértést fogom szolgálni, amely alapja nem­zetünk politikájának, ahogy azt Szent István lefektette ezer évvel ezelőtt. • Megszűnik-e utazó nagyköveti kinevezése, miután hazánk is teljes jogú tagjává válik az Európai Uniónak? Nem, a megbízatásom meghatáro­zatlan időre szól. Remélem, a csatla­kozás minél hamarabb megtörténik, a pontos időpontját azonban nem akarom megjósolni. Nagyon remé­lem, hogy tevékenységemmel is siet­tetni fogom Magyarország csatlako­zását az európai közösséghez. • Haszán Zoltán Horn Gyula kormányfő koccint Habsburg Györggyel FOTÓ: ISZA FERENC A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE!

Next