Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 293-304. szám)
1996-12-18 / 295. szám
1996. DECEMBER 18., SZERDA Több mint 300 milliárdos hiány * többlet Forrás: Európai Monetáris Intézet (EMI), magyar költségvetések A jövő évi költségvetési törvény értelmében - a büdzsé és a jegybank közötti adósságcsere miatt - 309,7 milliárd forintra nő a költségvetés hiánya, az idén várható 140-160 milliárddal szemben. Az államháztartás összes deficitje - a társadalombiztosítás, az önkormányzatok és az elkülönített alapok egyenlegével együtt - 392,5 milliárd forint lesz, ami a bruttó hazai termék 4,9 százaléka. Ez meghaladja az Európai Unió tagországai számára követelményként rögzített 3 százalékot. Ilyen Nyugat-Európában is előfordul. Táblázatunkból kiderül: a 3 százalékos korlát alatt csak Dánia, Írország, Luxemburg és Hollandia áll. Európai államháztartási deficitek (A GDP százalékában, becsült adatok, 1996) Belgium 3,3 Dánia 1,4 Németország 4,0 Görögország 7,9 Spanyolország 4,4 Franciaország 4,0 Írország 1,6 Olaszország 6,6 Luxemburg +0,9* Hollandia 2,6 Ausztria 4,3 Portugália 4,0 Finnország 3,3 Svédország 3,9 Nagy-Britannia 4,6 Magyarország, 1996 4 Magyarország, 1997 4 n BELFÖLD Módosítanák a kisebbségi törvényt A kisebbségi törvény módosításra szorul, a konkrét javaslatot azonban széles körű társadalmi vitára kell bocsátani - jelentette ki a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke tegnap. Hegyesiné Orsós Éva az elmúlt év kisebbségpolitikai eseményeit tekintette át Az elnök asszony szerint szükségesnek látszik a települési és a kisebbségi önkormányzatok együttműködésének részletesebb szabályozása, a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatok viszonyrendszerének kidolgozása, illetve az országos önkormányzatok jogállására, működésére, megszűnésére, törvényességi ellenőrzésére vonatkozó szabályozás pontosítása. A módosítást a jövő év elején lehetne megvitatni, s az eredményt márciusra összegezhetné is a kisebbségi hivatal. Hegyesiné elmondta: az év folyamán valamennyi országos kisebbségi önkormányzat állami tulajdonú ingatlant kapott ingyenes használatba, melyeknek jelenleg folyik a felújítása. Szólt arról is, hogy az év elejétől folyamatosan érkeztek a nemzetiségi iskolák krízishelyzetére utaló jelzések a hivatalba. Elsősorban azok a települések kértek sürgős segítséget, ahol az önkormányzat több iskolát is fenntart. •N.I.E. Az egyetemek többsége januárig zárva tartja kapuit küszöbön a vizsgaidőszak Az általános és középiskolákban, valamint a felsőoktatás legtöbb intézményében ezen a héten pénteken van az utolsó tanítási nap a téli szünet, iletve a vizsgaidőszak megkezdése előtt Az egyetemek és főiskolák jó részében karácsony és újév között zárva lesznek a kapuk, az intézmények ugyanis a „szénszünet” révén próbálnak némi költségmegtakarítást elérni. A közoktatás számára a tanév rendjéről a művelődési tárca augusztus végén adott ki rendeletet. Ezek szerint a téli szünet az általános és középiskolákban december 21-étől január 3-áig tart, az első tanítási nap január 6-a lesz, ha az iskola vezetése nem dönt másképp. Ezen kívül az intézmények vezetőinek jogában áll a tanév folyamán 10 tanítási napot szünetté nyilvánítani, így akár januárban vagy februárban is tarthatnak síszünetet. Az egyetemek és a főiskolák saját hatáskörben döntenek a vizsgaidőszak, illetve a téli szünet hosszáról. Az Államigazgatási Főiskolán például már múlt pénteken véget ért a szorgalmi időszak. Az elsőéveseknek január 10-éig, a másodikosoknak 17-éig, a harmadikosoknak pedig 24- éig kell letenniük vizsgáikat, s ennek megfelelően a második félév is lépcsőzetesen kezdődik január 20-án, illetve 27-én. Szénszünet nem lesz, s mint megtudtuk, a tandíjat is befizette már mindenki, így nincs akadálya a vizsgaidőszak elkezdésének. A tanulmányi eredmények miatt - a korábbi évekhez hasonlóan - nagyobb lemorzsolódás nem várható. Az intézmény gondja inkább az, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű, jó képességű hallgatóit hogyan segítse. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói ugyancsak a hét eleje óta vizsgázhatnak, s a következő félév február első hétfőjén indul. Az ünnepek alatt azonban az egyetem összes kara bezár, ám az érintettek az Egyetemi Könyvtárat, miután az külön épületben működik, igénybe vehetik. Vizsgázni lehet tandíjfizetés nélkül, ám a következő félévre csak a megfelelő összeg leszurkolása után lehet beiratkozni. Gémesi Ferenc, a hallgatói képviselet vezetője szerint sem a bölcsész-, sem a természettudományi karon nem jellemző a lemorzsolódás. Az utóbbin már csak azért is „vigyáznak” a hallgatókra, mert alig lehetett betölteni a felvételi keretszámokat, és a diákok után fejkvóta szerint járó támogatás miatt nem mindegy, hogy marad-e ugyanaz a létszám, mint az első félévben. A Budapesti Műszaki Egyetemen péntektől azonnal a szénszünettel kezdődik a vizsgaidőszak, de január első hetétől már mindenki számot adhat tudásáról. A kényszerszünet miatt a második félév kezdési időpontja is eltolódik egy héttel, február 12-ére. Más intézményekkel ellentétben, itt nem a beiratkozás, hanem a vizsgák megkezdésének feltétele a tandíj befizetése. Jelentős lemorzsolódástól itt sem tartanak, s ez elsősorban a rugalmas, kreditrendszerű képzésnek köszönhető. Többnyire csak a másod-, harmadévesek beiratkozásánál látszik meg, hogy ki nem tudta a rendelkezésre álló idő alatt a különböző tárgyakból a megfelelő kreditpontokat összegyűjteni a továbblépéshez. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ugyancsak bezár az ünnepek alatt, így a vizsgaidőszak januárra korlátozódik. A tandíjakat elvileg már a leckekönyv felvételekor be kellene fizetni, de az intézmény türelmes: mindenki levizsgázhat, de a beiratkozásnak feltétele a fizetés. Az elsőéveseknek jó hír, hogy a kreditrendszer bevezetése némi haladékot ad a vizsgák letételére. Eddig a rettegett analízis- és makroökonómiavizsgák az évfolyamok 5-6 százalékát „küldték” félévismétlésre, ám most több idő lesz a követelmények teljesítésére. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nem zárja be kapuit az év végén. Az intézmény gazdasági főigazgatója, Szász Tibor elmondta: az egyetem épületei úgy helyezkednek el, hogy csak részlegesen lehetne megoldani a fűtés leállítását. A vezetékekkel teli kémiai épületben a komolyabb hideg jelentős károkat okozna, de fűteni kell az egyetem területén lévő professzori lakásokat, a kollégiumot és a botanikus kertet is. A főépület fűtésével lehetne takarékoskodni, a hallgatók azonban itt készülnek a vizsgákra. A főigazgató szerint napi 20 ezer forintot spórolhatnának meg az egyetem kapuinak bezárásával, ez azonban nem olyan összeg, amiért érdemes lenne tíz nappal elhalasztani a vizsgákat. Az egyetem szabályzata alapján egyébként csak az a hallgató veheti fel leckekönyvét, aki igazolja, hogy befizette a tandíjat. A hallgatók 20 százaléka a törvény alapján tandíjmentességet kap, 150-en az egyetemen létrehozott alapítványtól kapnak támogatást. Évekkel ezelőtt próbálkoztak „szénszünettel” a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, a költségek azonban meghaladták a bezárásból származó előnyöket - közölte Víg Gábor, az intézmény főigazgatója. Így nyitva lesz az egyetem, de az intézmény gazdasági helyzete nem is teszi szükségessé a bezárást. A tandíjak befizetése egyébként a hallgatóknak nem jelent komoly problémát: az egyetemisták 98 százaléka teljesítette határidőre kötelezettségét. Az év végén, az ünnepeket leszámítva, nem lesz szünet a József Attila Tudományegyetemen. Mészáros Rezső, az egyetem rektora elmondta: a januári energiaár-emelések miatt elképzelhető, hogy meg kell vizsgálniuk az egyetem néhány napos bezárásának lehetőségét. Erre azonban csak a jövő évben kerülhet sor. • Barabás Katalin - Haszán Zoltán Magyar Hírlap . Jövőre kevesebb pénz az állástalanok passzív segélyezésére Félmillió alatt marad a munkanélküliek száma Az Országos Munkaügyi Központ (OMK) tegnap nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a regisztrált állástalanok száma mostantól 1997 júniusáig alig változik. A munkaügyi miniszter értelmezésében ez azt jelenti, hogy a korábbi negatív folyamatok megtorpantak és a foglalkoztatás területén elérkezett a minőségi átrendeződés ideje. Az OMK tizenegyedik alkalommal készítette el rövid távú prognózisát és a nyilvántartott munkanélküliségre vonatkozó számok csekély eltéréssel rendre beigazolódtak. A mostani előrejelzés, amely a jövő év júniusáig méri fel a reál- és pénzügyi folyamatok, valamint a foglalkoztatás perspektíváit, 4744 gazdálkodó szervezet megkérdezése alapján született. Ezeknél a cégeknél alkalmazzák a jogi személyiségű vállalatoknál foglalkoztatottak csaknem a harmadát - a minta tehát reprezentatívnak minősül. Székely Judit, az OMK megbízott főigazgatója elmondta: a felmérés alapján valószínűsíthető, hogy a következő évben a cégek kapacitáskihasználtsága, illetve a beruházási kedv csekély mértékben növekszik, a foglalkoztatotti létszám csökkenése megáll. A munkaerő-keresleti többlet a szakképzett fizikai dolgozóknál lehet a legnagyobb arányú, az alacsony iskolázottságú fiatalok elhelyezkedési esélyei viszont tovább romlanak. A regisztrált munkanélküliek száma 1997 júniusában a mostani szinthez közel helyezkedik majd el, vagyis 480-490 ezer lesz. A prognózis nem vette tekintetbe a jogszabályváltozások valamint a tartósan állástalanok számára szervezett közhasznú munkaprogramok hatását. Székely Judit szerint a cégek vezetői általában alábecsülik a munkaerőmozgást - ezért óvatosan kell kezelni a véleményük alapján kialakult adatokat. A jelenlegi helyzetben viszont a több éve romló mutatók stagnálása is jó eredménynek számít. Kiss Péter munkaügyi miniszter az OMK-előrejelésből és más forrásból származó statisztikákból azt a fő következtetést vonta le, hogy a foglalkoztatásban megtorpantak a kedvezőtlen folyamatok, és ez alkalmat nyújt a munkanélküliségi elleni aktív eszközök következetesebb „bevetésére”. Egyre nagyobb súlya lesz a képzésnek, a vállalkozóvá válás támogatásának, a közmunkának, és kevesebb pénz megy el az állástalanok „passzív” segélyezésére. Lapunk kérdésére a miniszter elmondta, hogy a pályakezdők elhelyezkedését segítő - és fél éve működő - új rendszer értékelése elkezdődött, januárra kialakulhatnak a javaslatok a fiatal munkanélküliek foglalkoztatására vonatkozó kormányrendelet esetleges korrekcióiról. Az Országos Munkaügyi Központ januártól módszertani központtá alakul, míg a megyei munkaügyi központok a minisztérium részlegeihez kapcsolódnak majd. Kiss Péter aláhúzta, hogy új szerepében az Országos Munkaügyi és Módszertani Központnak mértékadó szellemi műhellyé kell válnia, amely nagyobb befolyást gyakorolhat a munkaerő-piaci szervezetre, mint amikor még hatóságilag irányította azt. • Neumann Ottó Közmunka szárazon és vízen További néhány száz fővel bővülhet az országos programokban közmunkát végzők tábora. Többnyire olyan tartós munkanélküliekről van szó, akik e lehetőség nélkül mindenféle ellátásból kikerülnének. A Közmunkatanács legutóbbi ülésén két új program támogatásáról döntött. Az első a közútfenntartási munka, amely kiegészíti a már októberben jóváhagyott pályázatot. Eredetileg három, nehéz gazdasági helyzettel küzdő megyében (Borsod- Abaúj-Zemplénben, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Beregben) csaknem 1400 állástalan foglalkoztatását tervezték. A létszám felvételekor kiderült, hogy jóval nagyobb a potenciális munkavállalók igénye. Ezért a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium benyújtotta pályázatát az északkelet-magyarországi térség országos közforgalmi útjainak fenntartási munkálataira szervezett program kiegészítő támogatására, amelyet a Közmunkatanács jóváhagyott. A többletlétszám így 327 fő lesz negyven napon keresztül. Foglalkoztatásukra csaknem 41 millió forintot fordítanak. A másik program célja a Kis-Balaton és vízgyűjtő területén található teljes nádfelület learatása és 200 hektárnyi területen új nád telepítése. Ezzel olyan optimális nádvagyon alakulhat ki, amely hosszú távon biztosítani tudná a Balaton vízminőségének tartós javulását. A program - melynek kidolgozását Nemcsók János kormánybiztos irányította - 85 személy számára biztosít 110 napos munkalehetőséget a Közmunkatanács által megítélt 28 millió forintból. N.O. ... telefonálni még nem késő MATÁV