Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-08 / 6. szám

4 Magyar Hírlap BELFÖLD Hárommilliárd jut fejlesztésre a tűzoltóknál Az idén összesen hárommilliárd forintot fordíthat a tűzoltó­ság az elavult tűzoltógépjárművek, -felszerelések, valamint az egyéni védőeszközök cseréjére. Az 1996-os évet értékelő saj­tótájékoztatóján Bleszity János, a Tűzoltóság Országos Pa­rancsnokságának vezetője elmondta: technikai eszközeik rendkívül rosszak, átlagéletkoruk kilenc év, a különleges fel­szerelések pedig ennél is öregebbek. Az ipari balesetekhez, veszélyes anyagokhoz kiszálló tűzoltók részére pedig csak mi­nimális mennyiségű védőruha áll rendelkezésre. A korábbi évekhez képest ta­valy csökkent a tűzesetek szá­ma, összesen 19 ezer oltáshoz vonultak ki a tűzoltók, további tízezer esetnél (baleset, termé­szeti csapás, környezet­szennyezés) pedig a veszély elhárításában segédkeztek. A tűz 165 ember életét oltotta ki (ez a tavalyinál 30-nál keve­sebb), míg 147-et kimentettek. Tavaly a műszaki mentések száma ugrásszerűen, több mint negyven százalékkal növeke­dett. A legtöbb esetben közúti balesethez vonultak ki a tűzol­tók, Bleszity szerint azonban tarthatatlan, hogy az autóból fűrészlappal szabadítják ki a sérülteket. A tűzoltóság egyik alapfeladatává a tavaly elfoga­dott tűzvédelmi törvény tette a műszaki mentést, és így a ka­tasztrófaelhárítást is, ez pedig jelentős fejlesztéseket igényel. Idén indul el az az összesen 8,5 milliárd forintos, három­éves fejlesztési program, amelyről egy kormányhatáro­zat rendelkezik. Erre az évre 1,5 milliárd forint jut, amelyet elsősorban a gépjárműfecsken­dők cseréjére fordítanak. A parancsnok szerint három éven belül­ a gépjárműfecsken­dők 70 százalékát kicserélik. További forrást jelent az is, hogy egy tavaly elfogadott ren­delet szerint a vagyonbiztosí­tásból befolyó összeg egy szá­zalékát a biztosítóknak a tűzol­tóság technikai fejlesztésére kell átutalni. A parancsnok szerint 800 millió forint jár, a biztosítók viszont az Alkot­mánybírósághoz fordultak. Kedvezőbb lesz az önkor­mányzati tűzoltóságok helyze­te az idén, a tavalyinál 1,4 milli­­árddal több jut működtetésük­re. Az összeg felhasználása to­vábbra is kötött. Tavaly ugyan volt példa arra, hogy az önkor­mányzat a költségvetésből erre a célra kapott pénzt másra pró­bálta fordítani, ám az ügyben érintett szeghalmi polgármes­teri hivatal ellen eljárás indult. Bleszity elmondta: idén nem tart jelentősebb tűzoltó­demonstrációtól, annak elle­nére sem, hogy tisztában van vele, hogy anyagilag nem is­merik el az életét naponta koc­káztató tűzoltó munkáját. Egy ember átlagos nettó fizetése 30 ezer forint, s az idei tervezett bérfejlesztés 17 százalék, amely kis mértékben esetleg emelhető. Ennél jelentősebb béremelést követelni viszont nem reális - fogalmazott a fő­­parancsnok. ■ Haszán Zoltán Az idén 1,4 milliárddal több jut az önkormányzati tűzoltóságoknak fotó: szigetvary zsolt Szponzorok nélkül minden koncerten csak a "Csend hangjai" lenne műsoron Unplugged-est, vagy óriáskoncert a Népstadionban,­egyre megy: reklámok nélkül nincsen meg egy koncert sem. És ezt értsék szó szerint: a szponzorok támogatása ma már létszükséglet. A tőlük származó bevételek fedezik a fellépő zenészek gázsijának, a bérleti díjaknak, a technikai berendezések költségeinek, az alkalmazottak bérének nagy részét. Ha nem lennének szponzorok, a jegyek így sem alacsony árát kellene a csillagos égig emelni. Vajon hányan tudnák ezt megfizetni? És ha nem kelnének el a jegyek, könnyen megeshetne, hogy a koncertről nem csak a közönség hiányozna... MAGYAR LAPKIADÓK EGYESÜLETE REKLÁM VILÁGSZÖVETSÉG MAGYAR TAGOZATA REKLÁM. A VÁLASZTÁS LEHETŐSÉGE. 1997. JANUÁR 8., SZERDA Korlátozzák a titkosszolgálatnál a mellékfoglalkozást A teljes tiltás lenne a legszerencsésebb A titkosszolgálatoknál a más kereső foglalkozás engedé­lyezésére mind ez ideig nem volt egységes szabályozás - tudtuk meg a polgári titkos­­szolgálatokat felügyelő mi­niszter kabinetirodáján. El­készült azonban annak a mi­niszteri rendeletnek a terve­zete - a dokumentum állam­­igazgatási egyeztetése ma kezdődik meg -, amely vala­mennyi szolgálatra egységes elveket határoz meg, s min­den kereső foglalkozást elő­zetes engedélyhez köt. A közelmúltban öngyil­kosságot elkövetett Tokaji Lajos alezredes, a Nemzet­­biztonsági Hivatal írásszak­értője korábban hivatalos engedélyt kapott vállalkozá­sa működtetésére, de a szol­gálatnak volt olyan hivatá­sos állományú tagja is, aki szabad idejében taxisofőr­ként dolgozott. Miután a fegyveres erők és a rendé­szeti szervek tagjaira általá­nosan érvényes szabályozás eddig nem született, az egyes szervek vezetői saját hatás­körben hoztak belső utasí­tást, illetve egyedileg bírál­ták el beosztottjaik mellék­­foglalkozás vállalására irá­nyuló kérelmét. Így adódha­tott, hogy míg a rendőrség­nél például a taxizáshoz a tiszthelyettesi állomány kö­rében sem járultak hozzá, ugyanezt a titkosszolgálatnál nem tartották a hivatással összeegyeztethetetlennek. Korábban a tárca nélküli miniszter csak felügyelte a polgári titkosszolgálatokat, a nemzetbiztonsági törvény vi­szont irányító jogkörrel ru­házta fel, így nincs akadálya annak, hogy valamennyi szol­gálatra érvényes utasítást ad­jon. Ugyanakkor hatályba lé­pett a szolgálati törvény, amelynek végrehajtási ren­deleteit hat hónapon belül kell kiadni. Ez a határidő feb­ruár végén telik le, vagyis ad­dig kell szabályozni többek között a más kereső foglalko­zás vállalásának feltételeit. Egyébként az illetékesek sze­rint a legszerencsésebb a tel­jes tiltás lenne, ám a jövedel­mi viszonyok miatt ezt a tör­vény sem mondja ki. A közelmúltban elkészült a tárca nélküli miniszter ren­deletének tervezete, amely nyílt jogszabály lesz. A javas­lat a magasabb vezetők köré­ben generálisan tiltaná más kereső foglalkozás űzését, egyébként - a szolgálati tör­vénnyel összhangban - enge­dély beszerzését, vagy bizo­nyos esetekben bejelentési kötelezettséget írna elő. A szolgálat hivatásos állomá­nyú tagjának engedélyt ak­kor kellene kérnie, ha szemé­lyes közreműködéssel járó jogviszonyt kívánna létesíte­ni, míg a személyes munkát nem igénylő pénzszerzési le­hetőségről - ilyen lehet pél­dául a saját tulajdonú vállal­kozás, amelynek tevékenysé­gében a hivatásos nem vesz részt - csupán bejelentést kellene tenni. A rendelettervezet sze­rint az egyes szolgálatok fő­igazgatóinak visszamenőle­gesen felül kell majd vizsgál­niuk a már kiadott munka­­vállalási engedélyeket, s ha azok az új szabályozással el­lentétesek, a más kereső fog­lalkozás folytatását meg kell tiltani. Egyébként a vezetők a csupán bejelentési kötele­zettség alá eső esetekben is megállapíthatják az össze­férhetetlenséget. Az illeté­kesek a javaslat részleteiről azonban egyelőre nem kí­vántak nyilatkozni, miután az egyeztetés eredményétől függ, hogy tételesen tilta­nak-e majd bizonyos tevé­kenységi köröket. Hasonló­képpen még kérdéses, hogy miként értelmezzék az üzlet­rész birtoklásából származó jövedelmet; e tekintetben nyilván más megítélés alá esik néhány tucatnyi rész­vény birtoklása vagy egy cég többségi tulajdonlása. «Lencsés Károly Nincs használható bejelentés az ellopott fegyverekről A kétmillió forintos nyomra­vezetői jutalom ellenére ed­dig csupán két bejelentés ér­kezett a rendőrségre a II. ke­rületi kapitányságról ellopott kilenc géppisztoly ügyében. Annak ellenére, hogy az egyik információ komolynak tűnt, a két telefonáló nem se­gítette a nyomozást. Bánhe­gyi Gábor, a Budapesti Kato­nai Ügyészség helyettes ve­zetője elismerte, hogy jóval több bejelentésre számítot­tak, különösen a magas pénz­jutalom miatt. Bánhegyi sze­rint elképzelhető, hogy a géppisztolyokon még nem adtak túl a tolvajok, ezért nincsenek információk az ügyben. Az ügyészség megvizsgál­ta a fegyverszobában decem­ber 26-a és január 2-a között megfordult közel húsz rend­őr előéletét, ám egyikük sem volt korábban gyanúsítva semmilyen visszaéléssel. A kerületi kapitányságon dolgozó rendőr közreműkö­dése nélkül biztosan nem le­hetett volna kicsempészni a fegyvereket az épületből, a módszert azonban még nem ismeri az ügyészség. Bánhe­gyi szerint a kilenc géppisz­toly két sporttáskában elfér, a válltámlák ugyanis vissza­­hajthatók a fegyveren. A mindössze ötven kilóval pedig akár egyedül is kisétál­hatott valaki az ajtón, hiszen a hazafelé tartó rendőröket nem ellenőrizték a kapuban. Elképzelhető az is, hogy egy, a rendőrség zárt parkolójá­ban lévő autóba pakolták be a géppisztolyokat, hiszen a kapunál szintén nem vizsgál­ták át a járműveket. A tolvaj megrendelése va­lószínűleg kilenc géppisztoly­ra szólt, a fegyverszobában ugyanis közel száz géppisz­toly volt. A fegyverek több­sége olyan rendőr nevén volt, aki hosszabb ideje nem lépett be a kapitányságra, gyesen, gyeden van, vagy másik szol­gálati helyre vezényelték. A kilenc közül csupán egy olyan akadt, amelyet a szol­gálatba lépő rendőr bármi­kor felvehetett volna, a hiá­nya azonban ennek ellenére sem tűnt fel senkinek. ■H.Z. Tolnában is kinevezték az új főkapitányt Új főkapitánya van Tolna megyének: Bátorfi György ezredes, a megyei főkapitány közbiztonsági helyettese lé­pett az új budapesti főrend­őr, Barta Attila helyébe. A megbízólevelet tegnap dél­után adta át Forgács László, az ORFK vezetője Szekszár­­don az új főkapitánynak. Bátorfi György ötvenéves, 32 éve egyenruhás. Előbb ha­tárőr volt, elvégezte a Kos­suth Lajos katonai főiskolát, a Zrínyi Miklós katonai aka­démiát, majd a Rendőrtiszti Főiskolát is. Húsz éve rend­őr, s az utóbbi tíz évben az egymást váltó Tolna megyei főkapitányok közbiztonsági helyettese volt. Az új pa­rancsnok a megyében nem akar változtatásokat. A kö­vetkezetes, fegyelmezett munka híve, s a határozottsá­got, kiszámíthatóságot tartja a legfontosabb erénynek. Tolna megye új főkapitá­nya az ünnepség előtt szokat­lan akciót vezényelt: kora reggel Tolnanémediben - a pincehelyi kórházban történt változások ellen tiltakozás­ként - a termelőszövetkezet elnöke mezőgazdasági erőgé­pet irányított a Dunaföldvár és Nagykanizsa közötti 61-es útra, hogy megbénítsa a for­galmat. Akciójához senkitől nem kért engedélyt, csak az újságírókat értesítette tervé­ről. A vontatót annak vezető­je a rendőrök utasítására az út szélére állította, mire a szövetkezet elnöke saját La­dájával állt az úttest közepé­re, s nem volt hajlandó a ko­csit elvinni onnan. Végül a személyautót a rendőrök el­távolították, gazdája ellen pedig gyorsított büntetőeljá­rást kezdeményeztek. •Szepesi László

Next