Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Aláírásgyűjtés a konzulátus ellen (MH) A kolozsvári önkormányzati tanács viharos ülésen, ki­sebbségi szavazattal jóváhagyta Gheorghe Funar kérését, hogy a testület egymillió lejt utaljon ki a kolozsvári magyar főkonzulá­tus elleni tiltakozó aláírások gyűjtésére. Bár a 31 tagú tanácsban 16-an szavaztak a kérés ellen, az ülést vezető Funar-párti tanács­tag kijelentette: az összeget jóváhagyták. A városháza jogi szak­értője, maga is Funar tisztelője, mindezt azzal támasztotta alá, hogy ilyen helyzetekben a polgármesteri voks minden törvények fölött álló. A kolozsvári polgármester közölte, azonnal hozzálát­nak az aláírásgyűjtéshez. A tanács kormánypárti tagjai, így az RMDSZ tanácsosai most a prefektúrához fellebbeznek a jogta­lan döntés ellen. Funar ugyanakkor kijelentette, a helyi önkor­mányzat amúgy sem utalna ki épületet a konzulátus számára. Hazamegy Donca román nagykövet (MH) Megbízatásának lejárta miatt a bukaresti külügyminisztérium ha­zarendelte Románia budapesti nagy­követét, Ioan Doncát. Donca 1993 óta tölti be a nagykövet tisztségét, korábban, 1990-től tanácsos volt a követségen. Donca áprilisban fejezi be budapesti tevékenységét, így még ő lesz hivatalban a román kormány­fő márciusra tervezett budapesti lá­togatása idején. Brit képviselet nyílt Hongkongban (MH) Százötven évi gyarmati uralom után júliusban Nagy-Bri­­tannia visszaszolgáltatja Hongkongot Kínának. A volt gyarma­ton konzulátus és a British Council képviseli ezentúl Londont. A közös irodákat a királynő lánya, Anna hercegnő avatta fel ün­nepélyesen. A brit kulturális kapcsolatokat képviselő British Council igazgatója sült malacot szeletelt fel, hogy a konzulátus szerencsés és sikeres legyen. Bár Hongkongnak csak hatmillió lakosa van, ott lesz Nagy-Britannia legnagyobb konzuli irodája, ugyanis 3 millió kínai megtartotta brit okmányait, amelyek ang­liai letelepedésre nem jogosítanak, de konzuli védelemre igen. A perui elnök a békés megoldás híve (MTI) Alberto Fujimori perui elnök biztosította a japán nagy­követ rezidenciáján 45 napja fogva tartott túszok családtagjait, hogy a válságot „békés úton” fogják megoldani. A CNN argen­tin televíziós hálózatnak nyilatkozva elismerte ugyanakkor, hogy a válság még hetekig, sőt akár hónapokig is elhúzódhat. Hozzáfűzte, hogy átérzi megpróbáltatásaikat, és hogy vala­mennyi perui szolidáris a 72 tússzal. Mészárlás Algériában (MTI) Algériában csütörtökön feltehetően iszlám szélsőségesek meggyilkoltak nyolc embert, közöttük egy tizenhárom hónapos csecsemőt. Biztonsági források szerint a vérengzést Szidi Kaddur település egyik farmer közösségben „gyáva módon” követték el. Az algériai biztonságiak az említett kifejezést használják, ha az áldozatokat úgy gyilkolják meg, hogy elvágják a torkukat. A cse­csemőt állítólag megfojtották. A GIA, az Iszlám Fegyveres Cso­port nevű szélsőséges szervezet falragaszokon kilátásba helyez­te, hogy a következő napokban hivatalos személyeket, köztük újságírókat, filmeseket és vezető politikusokat fognak kivégezni. Elnök a volt madagaszkári diktátor (Reuter) A madagaszkári alkotmánybíróság pénteken Didier Ratsirakát, az ország egykori katonai vezetőjét nyilvánította a múlt év decemberében megtartott elnökválasztás győztesének. Az alkotmánybíróság­­ az országban hetek óta tartó bizonyta­lanságnak véget vetve - bejelentette, hogy Ratsiraka a szavaza­tok 50,7 százalékát szerezte meg a tavalyi elnökválasztáson, ve­­télytársa, Albert Zafy 49,3 százalékával szemben. A mostani el­nökválasztást azt követően rendezték meg, hogy Albert Zafyt a parlament elmozdította tisztségéből. A törvényhozás szerint Zafy túllépte alkotmányos jogait és visszaélt hatalmával. A 60 éves Ratsiarka, aki 1975 és 1992 között irányította Madagasz­kárt, kétéves párizsi száműzetés után tért vissza tavaly novem­berben hazájában, ahol azonnal a politikai porondra lépett. Pol Pot mégis él (Reuter) A korábbi hírekkel ellentétben még mindig életben van Pol Pot, a vörös khmerek vezetője, aki több mint egymillió kam­bodzsai haláláért felelős. Ezt egyik volt helyettese és sógora, Jeng Sary mondta tegnap megjelent interjújában. A Le Point­­ban azt is közölte, hogy Pol Pot változatlanul a vörös khmerek első számú politikai és katonai vezetője, új fedőneve pedig „A 99-es”. „Ügynökeim látták őt múlt hónapban. Csak 1500 embe­re van, viszont rengeteg pénze, legalább 400 millió dollár” - állí­totta Sary. A 71 éves Pol Pot halálhíre tavaly terjedt el, de azóta többször cáfolták azt. Thaiföldi biztonsági források is megerősí­tették még októberben a Reuternak, hogy életben van. Büntetéssel fenyegetőzik a szlovák kulturális tárca A kétnyelvű szlovák-magyar iskolai bizonyítványok betil­tása miatt kibontakozott dél­szlovákiai tiltakozási hullám­ra válaszolva a kulturális tár­ca államnyelvi főosztályának vezetője kijelentette: a két­nyelvű dokumentumok kiál­lítása súlyosan sérti az állam­nyelvtörvényt. Azoknak az iskoláknak, amelyek ilyen módon tagadják meg a lojali­tást Szlovákiával szemben, számolniuk kell lépésük bün­tetőjogi következményeivel. Hasonló értelmű állásfogla­lást bocsátott közre tegnap az iskolaügyi minisztérium is. MH-Pozsony/MTI________ A nyelvtörvény szerint az isko­lai dokumentációt államnyel­ven kell vezetni. A magyar pe­dagógusszövetség ezzel szem­ben az alkotmánnyal érvel, amely biztosítja a kisebbségek számára anyanyelvük haszná­latát a hivatalos érintkezésben: az iskolai bizonyítvány nem pusztán a dokumentáció része, de a szülők számára nyújtott információ is. A pozsonyi Új Szó arról is hírt adott, hogy a nyelvtör­vénnyel párhuzamosan elfo­gadott audiovizuális törvény miatt - amely csak a szlovák feliratozással, illetve szink­ronnal ellátott kazetták for­galmazását engedélyezi - a dél-szlovákiai kölcsönzők most áron alul próbálnak megszabadulni a magyar vi­deofilmektől, s legalább egy helyen már sor került kazet­ták elkobzására is. Az amerikai külügymi­nisztérium emberi jogi jelen­tése bírálja az államnyelvtör­vényt, mivel az gátolja a szó­lásszabadság érvényesülését. Szembehelyezkedtek a szlovák oktatási szervek ren­delkezéseivel - két osztályfő­nök kivételével - a pozsonyi magyar iskola tanárai, s a diá­kok kétnyelvű bizonyítványt kaptak. A füleki magyar gim­názium tanulóinak nagy ré­sze nem vette át a bizonyít­ványt. A nagy hírű kassai ma­gyar ipariskola hallgatói két­nyelvű bizonyítványt kaptak. Hornyák László, a szomo­­tori magyar iskolaigazgató a kétnyelvű bizonyítványokért a járási hivatal illetékesétől szigorú megrovást kapott, és válaszul lemondott. Csak szlovák nyelvű bizo­­nyítványt kaptak viszont egy érsekújvári, egy párkányi és egy udvardi magyar iskola diákjai, és ugyanilyen ok­mánnyal igazolták a tanulók előmenetelét Nagydarócon, Sajógömörben, Beretkén, a kassai magyar alapiskolában, és gimnáziumban, a szepsi alapiskolában. A Bodrogköz és az Ung-vidék csaknem min­den alap- és középiskolai igaz­gatója - így a királyhelmeci, nagykaposi, bélyi, bodrogszer­­dahelyi - iskolavezető szlovák nyelvű bizonyítványt adott ki. KÜLFÖLD Chirac „döntő jelentőségű” moszkvai útja Jelcin a NATO-bővítés ellen A 66. születésnapját szombaton ünneplő Borisz Jelcin a Moszkva környéki rezidenciáján fogadta az elnöki adminiszt­ráció vezetőjét és Jevgenyij Primakov külügyminisztert. A ta­lálkozón az alkotmány szerepe és a NATO tervezett bővítése volt a fő téma. A NATO kibővítéséről lesz szó vasárnap Chirac francia és Jelcin orosz elnök háromórásra tervezett találkozó­ján. Jóllehet a Párizsba jutó hírek szerint Borisz Jelcin „igen beteg”, a francia és az orosz fővárosban egyaránt nyomatéko­san megerősítették, hogy a tárgyalásokat megtartják. MH-Moszkva/Párizs_____ A Kreml szóvivője azt mond­ta, hogy Borisz Jelcin határo­zottan ellenzi a jelenlegi al­kotmány módosítására vonat­kozó javaslatokat, és kitart amellett, hogy az ország alap­törvénye életképes. Az elnök véleménye szerint a fő feladat az, hogy hatékonyabban ki­használják az alkotmány adta lehetőségeket, és csakis ezt követően lehet megvitatni az esetleges változtatásokkal összefüggő indítványokat, méghozzá hideg fejjel, sietség nélkül. A szóvivő elmondta, hogy Oroszország továbbra is hatá­rozottan ellenzi a NATO ter­vezett kibővítését. Jevgenyij Primakov az elkövetkező he­tekben Moszkvában fogadja német, olasz, illetve amerikai kollégáját, és a tervek szerint február 23-án, Brüsszelben ta­lálkozik a NATO főtitkárával. Az orosz nacionalista ellenzék egyik vezéralakja, Szergej Baburin eközben bejelentette, hogy reményei szerint az alsó­házi képviselők legalább kétharmada csatlakozik a NATO-ellenes parlamenti csoportosuláshoz, amelynek fő feladata, hogy felhívja a figyel­met a bővítés veszélyeire. Ba­burin nem vár eredményeket Primakov tárgyalásaitól, és ki­fejtette, hogy a NATO főtitká­ra csak kötelességszerű ígére­teket tesz Moszkvának, de ah­hoz már nincs elég hatalma, hogy teljesítse is azokat. Chirac és Jelcin vasárnapi megbeszéléseit francia rész­ről „döntő jelentőségűnek” mondják, amelyek előrelépést hozhatnak az Oroszország és a nyugati államok közötti hosszas alkudozásban. Jacques Chirac hatalomra kerülése óta nem csinál titkot abból, hogy megérti az orosz aggodalma­kat, a NATO keleti kibővíté­sének határozott ellenzését. Hasonló megértéssel van ugyanakkor a kelet- és közép­európai államok belépési tö­rekvése iránt. A francia diplo­mácia támogatja, hogy Orosz­ország méltó helyet kapjon az európai biztonsági rendszer­ben. A látogatást megelőző nyilatkozatok szerint mindkét fővárosban arra számítanak, hogy vasárnap látványosan közelednek a nézetek. A NATO tagállamokban feszülten várják, milyennek találja Chirac Jelcint, miután a január elején Moszkvában járt német kancellár megdöbbent az orosz elnök szemmel látha­tó gyengeségén. Az akkori, vi­lágszerte nyugtalanságot kel­tett felvételekből okulva a Kreml most határozottan kér­te, újságírók és fotósok ne le­gyenek jelen Chirac és Jelcin találkozóján. •M.J.T.-R. H.Zs. Ciprus lemond a rakétákról? MTI Ciprus hajlandó lenne lemon­dani az orosz rakéták vásárlá­sáról, amennyiben Törökor­szággal megállapodásra jutna a ciprusi helyzetről - jelentette ki Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök pénteken Davosban. Az idei Világkereskedelmi Fórumon részt vevő államfő sajtóértekezletén a rakétavá­sárlás esetleges elmaradására vonatkozó kérdésre válaszolt: „Természetesen nincs szándé­kunkban pazarolni a pénzt.” A nicosiai kormány január 4-én írt alá megállapodást az orosz Roszvooruzsenyije vál­lalattal 20 darab SZ-300 kód­nevű légelhárító rakéta vásár­lásáról. Az üzlet értéke 420 millió dollár, szállítási határ­ideje 16 hónap. A terv komoly visszhangot váltott ki Török­országban. Ankara január óta súlyos fenyegetéseket intéz a Ciprusi Köztársaság ellen, az ügyletet „a béke elleni fenye­getésnek és hazárd kaland­nak” minősítve. Két magas beosztású orosz diplomata érkezett csütörtö­kön Ciprusra, hogy a 22 éve megosztott sziget problémái­nak rendezéséről tárgyaljon a nicosiai vezetőkkel. Moszkva állítólag egy „összekötő cso­port” felállítását javasolja, olyat, amilyet a boszniai konf­liktus idején hoztak létre. Több mint 200 ezren imádkoztak a ramadán, az iszlám böjt hónapjának negyedik péntekjén a jeruzsálemi Al Aksza mecsetnél erős izraeli biztonsági óvintézkedések közepette . FOTÓ: REUTERS -natishohat Kárpótolják a pilótajátékosokat A hét végén is tüntetnek Albániában MTI_________________ Az egységfrontba tömörült albán ellenzéki pártok pénte­ken bejelentették, hogy a múlt heti megmozdulások után végrehajtott tömeges le­tartóztatások dacára a hét vé­gén az Adriai-tenger partján fekvő Durres városában újabb tüntetéseket tartanak. A csütörtökön alakult De­mokrata Fórumhoz tartozó szocialista párt szóvivője kö­zölte, hogy a Tiranától 45 ki­lométerrel nyugatra fekvő Durres városában vasárnap nagyszabású békés tüntetése­ket szerveznek, tiltakozásul a piramisjellegű társaságok be­zárása ellen és a befektetett pénzösszegek visszaszolgálta­tását követelve. Közben az albán hatósá­gok bejelentették, hogy erő­szakcselekmények, tolvajlás és a közvagyon megrongálá­sának vádjával az országban 149 személyt tartóztattak le. A múlt héten a piramiselven működő befektetési rendszer összeomlását követően a megtakarított pénzük elvesz­tésétől tartó albánok ezrei vo­nultak az utcákra. A legheve­sebb megmozdulások az or­szág déli részén lévő Berat, Lushnje, Fieri és Vlore váro­sokban voltak, ahol a tünte­tők kormány- és középülete­ket gyújtottak fel, illetve ron­gáltak meg. . Az albán parlament csütör­tökön este ellenszavazat nél­kül jóváhagyta azt a törvényt, amely szavatolja a pilótajáté­kok közelmúltbeli összeomlá­sa miatt pénzüket elvesztett személyek „méltányos” kár­talanítását. A törvény két befektetési társaság, a Dzsaferi és a Po­­pulli összesen mintegy 200- 300 ezer ügyfelének a kártala­nításáról rendelkezik. A tár­saságok havi 35-100 százalé­kos kamatot ígértek befekte­tőinek, s január elején mentek csődbe. A kártalanítás fede­zetéül a társaságok - szakér­tői becslések szerint mintegy 300 millió dolláros - zárolt kö­vetelései, valamint ingatlanai és ingó vagyontárgyai szolgál­nak majd. A kifizetések Aleksander Meksi miniszterelnök korábbi ígéretének megfelelően feb­ruár 5-én kezdődnek, a káro­sultak készpénzt vagy az állam által garantált takarékbetét­könyvet kapnak. A törvény­ben meghatározták a „visszafi­zetési együtthatót” is, amely a két társaságnál letétbe helye­zett teljes összegnek és a társa­ságok zárolt követeléseinek a hányadosa. A befektetők pon­tos listáját az alapok megfele­lően hitelesített dokumentu­mainak alapján állítják össze, de bármely állampolgár beje­lentheti kártalanítási igényét az illetékes bizottság előtt. Washington bírálja Kínát Az emberi jogok megsértése miatt súlyos vádakkal illette Kínát az amerikai külügymi­nisztérium éves emberi jogi jelentése. MH-Washington/MTI A Kína ellen felhozott vádak között szerepelt a rövidesen kínai fennhatóság alá kerülő Hongkong szabadságjogai­nak tervezett megnyirbálása. Ez azonban nem fog változ­tatni a Clinton-kormány po­litikáján Kínával szemben: ez a politika azon az elven nyugszik, hogy nagyobb ha­ladást lehet elérni, ha kap­csolatban maradnak a pekin­gi kormánnyal, mint ha elszi­getelik. Bill Clinton amerikai elnök maga is foglalkozott a kérdés­sel e heti sajtókonferenciáján. Ő azt hangsúlyozta, hogy ami­kor Kína átveszi a hatalmat a jelenleg brit fennhatóság alatt álló Hongkong fölött, a gaz­dasági előnyökre tekintettel várhatóan nem fogja meg­fosztani a hongkongiakat sza­badságjogaiktól. Az amerikai külügymi­nisztérium éves emberjogi je­lentése Kína és Kuba mellett elmarasztalja többek között Oroszországot is a csecsen háború, a börtönvis­zonyok és az újságírók elleni erőszak el­tűrése miatt. Mind Izraelt, mind a pa­lesztin önkormányzatot sú­lyos visszaélésekkel vádolja, többek között foglyok kínzá­sával. Keményen elítélték Iránt, Észak-Koreát, Líbiát és Irakot, valamint a szerbiai rezsimet. Az Egyesült Államok szö­vetségesei közül a jelentés Németországot is bírálja a Szcientológia Egyház zakla­tásáért. A német kormány­­szóvivő ugyanakkor közölte: Bonn az amerikai bírálat el­lenére sem változtat a szcien­­tológiával szembeni eddigi magatartásán, s kötelességé­nek érzi, hogy tájékoztassa a lakosságot a szcientológia mesterkedéseiről. Oroszország nagybeteg elnöke ma tölti be 66. életévét. Bár politikai ellenfelei Oroszországot pilóta nélküli repülőhöz hasonlítják és mindent megtesznek az elnök mielőbbi nyugdíjazásáért, elem­zők szerint Borisz Jelcinre 67 évesen is egészségi állapota jelenti majd a legna­gyobb veszélyt - írta a Reuter brit hír­­ügynökség. Az egyik ellenzéki lap karikatúrája egy eltökélt Jelcint ábrázol, amint kór­házi ágyában fekve az ország hajójának kormányával viaskodik. Az elnök, aki nyolc évvel túlélte az orosz férfiak vár­ható átlagéletkorát, már csak árnyéka annak a délceg és energikus vezetőnek, aki 1991 augusztusában egy tank tetejé­re felrugaszkodva szegült szembe a Gorbacsov-ellenes államcsínykísérlet­tel. Borisz Jelcinen 65 éves korára egyértelművé váltak a hanyatlás jelei. Az összeomlás tavaly július 3-án, az orosz elnökválasztás véghajrájában kö­vetkezett be, amikor a Kreml gazdája vereséget mért kommunista kihívójára, Gennagyij Zjuganovra. Az elnök azóta több időt töltött a kórházban, mint a Kremlben: november elején szívműté­ten esett át, majd idén januárban tüdő­­gyulladást kapott. Ellenzéke szívesen látná, ha Jelcin végképp lelépne a politika színpadáról, s úgy szeretné módosítani az alkot­mányt, hogy az a jelenleginél kevesebb hatalmat adjon az elnöknek. A Reuter szerint Jelcin és csapata mindenáron el akarja kerülni az idő előtti elnökválasztást, amely Zjuganov, de még inkább Alekszandr Lebegy esé­lyeit javítaná. Az elnök tanácsadói minden látszat szerint úgy gondolják, hogy ha Jelcin képtelen is az államügyeket kézben tar­tani, pusztán az államfői tisztség meg­tartásának is fontos szerepe van. Szergej Markov politikai elemző szerint Jelcin valóban súlyos beteg és csak néhány órát képes dolgozni, de ez valószínűleg elegendő. Nem kell többé nyakába ven­nie az országot. Elég ha fizikailag jelen van, hogy a trónkövetelőket távol tart­sa. E forgatókönyv szerint Borisz „cár” vezetésével döntenek a legfontosabb, nemzeti kérdésekről, míg a mindenna­pos operatív munka hivatalvezetőjére, Anatolij Csubajszra és kormányfőjére Viktor Csernomirgyinre vár. „Az admi­nisztráció és a kormány egész jól elbol­dogul nélküle”, véli Viktor Kremenyuk, az Amerika és Kanada Kutatóintézet helyettes igazgatója. Az elnök bírálói azonban másképp látják a helyzetet. Úgy vélik, hogy a po­litikai és a gazdasági reformok megtor­pantak, s a külpolitikai döntéshozatalt is megbénítja az államfő betegsége. Még Jevgenyij Jaszin, gazdasági miniszter is szóvá tette, hogy egy helyben topog a gazdasági átalakítás. A meg-megújuló támadások ellenére is Jelcin pozíciója jelenleg stabilnak mondható. Az alkotmány módosítása hosszú és bonyolult procedúra, ami szakértők szerint kevés sikerrel kecseg­tet. „Könnyebb egy krokodilt megtaní­tani repülni, mint az alkotmányt módo­sítani”, fakadt ki nemrég Grigorij Jav­­linszkij, a liberális Jabloko vezére, így hát Jelcinre 67 évesen is valószínűleg egészségi állapotának alakulása jelen majd a legfőbb veszélyt. HÁTTÉR MMMMMMMMSHijIRMMRMISMMMMgMMMMMMMN­MM A 66 éves orosz elnök kímélő munkán 1997. FEBRUÁR 1., SZOMBAT A HÉT TÜKRE Titok Kommunikációs zavarról panaszkodnak a francia nemzet­­gyűlés képviselői. Jacques Chirac és Helmut Kohl december elején, Nürnbergben közös francia-német álláspontot dol­gozott ki az európai biztonságról és védelemről. Az okmány azonban január végéig teljes titokban maradt. Nem akartak semmit sem elrejteni - védekezik a francia kormány -, mindössze az volt a szándéka, hogy a törvényhozás ismer­kedjék meg elsőnek a fontos szöveggel. Igen ám, de másfél hónap sem volt elegendő arra, hogy a címzettek kézhez kapják a nevezetes borítékot. Végül is a honatyák csupán az újságolvasókkal egy időben értesülhet­tek a talán egész Európa sorsát befolyásoló elvekről, mert a Le Monde múlt szombati száma közölte a Chirac-Kohl-té­­ziseket. Végül most csütörtökre a képviselőknek sikerült rendkívüli vitát kikényszeríteniük. Azzal védekeznek az illetékesek, hogy végeredményben nincs semmi új az álláspontban. Mintegy összefoglalja csu­pán az elmúlt esztendőkben kifejtett elveket és nyilatkoza­tokat. Csakhogy ezzel a véleménnyel nem értenek egyet a szöveg alaposabb elemzői. A korábbiakkal szemben újdon­ságnak tartják, hogy a „közös sors és érdekek jegyében” ezentúl a legszorosabban összehangolják a francia-német katonai együttműködést és fegyverkezést. Párizs cserébe tá­mogatja Bonn állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Taná­csában, és rendszeres konzultációkban tisztázzák a nukleá­ris elrettentés szerepét, jóllehet csupán Párizsnak van atom­fegyvere. A heves bírálók szerint azonban a lényeg másutt van el­rejtve. Lionel Jospin, a szocialista párt első titkára szerint igazodás történt ahhoz a német igényhez, hogy a közös vé­delmet mindenekelőtt össze kell hangolni a NATO-val, illetve az Egyesült Államokkal, és csak aztán kerülhet napi­rendre az önálló európai védelem kialakítása. Annak a tisz­tázása, hogyan illeszkedjék be ez az európai erő a NATO szerkezetébe. Párizs korábban a fordított sorrendet tartotta szükségesnek, ezért Jospin úgy véli, hogy nem csupán a francia prioritások változtak meg, hanem valójában Európa „atlantizálásáról” van szó. Ez a vita francia belügy lehetne, ha szükségképpen nem érintené Európa egészét. Nevezetesen azt, hogy míg Párizs és Bonn ígérgeti az új közép-európai demokráciák atlanti tagságának őszinte támogatását, maga kettesben igyekszik eldönteni az alapvető kérdéseket. Ha történetesen Buda­pest, Varsó és Prága, az első fölvételi kör három jelöltje ko­molyan föl akar készülni a tárgyalásokra, bizony érdekük­ben állna az alapos tájékozódás az új helyzetben. Elsőrendű természetesen az amerikai álláspont megis­merése is, de Washingtont pillanatnyilag globálisabb össze­függések foglalkoztatják. Legutóbb az a clintoni kezdemé­nyezés, hogy az Egyesült Államok hajlandó volna több milliárd dollárral is támogatni Kubát, ha Castro rezsimje he­lyére „átmeneti, demokratikus többpártrendszerű kor­mányt” állítana. A „lider maximo” a maga megszokott stílu­sában nyomban azzal felelt, hogy „Kuba nem eladó, nincs a világon annyi pénz, amennyi minket rabszolgává változtat­na”. Nem mintha Castro annyira makacs volna, mint ami­lyennek hiszik. Engedélyezett néhány apróbb változást. Iga­zi reformot semmit, de viszonylag szabaddá tette a dollár forgalmát: a lakosság 60 százaléka, ha rokonságától hozzájut a pénzhez élvezheti a mérsékelt fogyasztói társadalom ellen­őrzött nyomorát, míg 25 százalék változatlanul jegyrend­szerben él. A tengerpartokon megjelentek az olasz és spa­nyol turisták kegyeire és pénzére vadászó örömlányok ezrei. Oda a büszkeség, hogy Kuba végképpen megtisztította ma­gát a bordélyház megszégyenítő jellegétől. Valóságos refor­mok nem, de minden alkalmazható, ami a remények szerint kitolhatja Castro személyes uralmának idejét. VÁRKONYI TIBOR Dobrev válságkoalíciót javasol Bulgáriában MTI_________________ Nikolaj Dobrev bolgár belügy­miniszter, a kormányzó szocia­listák miniszterelnök-jelöltje pénteken azt javasolta, hogy az államfő koalíciós kormányt nevezzen ki a belpolitikai vál­ság megoldása érdekében. Bulgáriában már csaknem négy hete mindennaposak a tüntetések, amelyeken a részt­vevők szót emelnek az ellen, hogy a szocialisták ismét kor­mányra kerüljenek, és előre­hozott választások kiírását kö­vetelik. Dobrev a Reuternak nyilatkozva kijelentette, hogy a válság már túlmutat a pártok politikai küzdelmén, és a kon­szenzus kedvéért kész lenne lemondani mandátumáról is. „Úgy gondolom, hogy az or­szágnak most széles politikai alapon nyugvó, alkotmányos kormányra van szüksége” - mondta. Petar Sztojanov elnök kénytelen volt a legtöbb parla­menti hellyel rendelkező szo­cialistáknak megbízást adni a kormányalakításra, miután nem sikerült megegyezésre bírnia az ellenzéket és a szocia­listákat. „A két politikai erő közül egyik sem képes egyedül megoldani az ország problé­máit” - hangsúlyozta Dobrev. Az ellenzék képviselői Sztoja­nov közvetítésével a múlt hé­ten tárgyaltak a szocialista párttal. A megbeszélések eredmény nélkül értek véget, mivel az ellenzék kijelentette, hogy nem akarnak újra tárgya­lóasztalhoz ülni a szocialisták­kal, mert velük lehetetlen a párbeszéd. Az ellenzék eluta­sította, hogy részt vegyen egy olyan kormánykoalícióban, amelyet Nikolaj Dobrev vezet. Ellenben azt javasolta, hogy átmeneti kormányt alakítsa­nak, és azonnal írják ki válasz­tásokat. Ezzel Dobrev nem ér­tett egyet, mondván, hogy egy ilyen kormány nem tárgyalhat a Nemzetközi Valutaalappal.

Next