Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-15 / 39. szám

4 Magyar Hírlap PÁRHUZAMOS INTERJÚ Enyhe vagy túl súlyos-e a börtönbüntetés? Orosz Balázs ügyvédet és Varga Zoltánt, a Fővárosi Bíróság bíráját arról faggattuk, hogy szerintük szükség van-e a büntetések szigorítására, vagy a jelenlegi szabadságvesztések elegendőek a bűnözés visszaszorítására. A tekintélyes büntetőjogászokat munkatársunk, Haszán Zoltán kérdezte. Orosz Balázs: nem szigorítani, gyorsítani kellene • Egyetért-e a büntetések szigorításával? A bajok okát nem abban kell keresni, hogy a magyar büntető törvénykönyv szigorú-e vagy sem. Kriminológiai alaptétel, hogy igazi megelőző hatást nem a büntetés szigorúsága, hanem az el­kerülhetetlensége gyakorol. A magyar büntetőeljárási rendszer nem ezt sugallja. Túlbürokratizált, lassú, az aktatologatás jel­lemzi. Ezért nem látom alkalmasnak arra, ami egyébként a fel­adata. Ez a bűncselekmény felderítése és a tettes gyors felelő­ségre vonása lenne. Ehhez képest a legtökéletesebb szankció­­rendszer sem tölthetné be rendeltetését, hiszen mit ér az a bün­tetés, amit az elkövetés után öt-hat évvel szabnak ki? A bünte­tő ítélkezés akkor hatékony, ha mind az anyagi, mind az eljárá­si szabályok összeillőek. Nem érthetek egyet azzal a módszerrel, hogy a teljesen más viszonyokra alkotott büntetőjogot időről időre hol itt, hol ott módosítják. • A Btk. 1978-ban lépett hatályba. Az eltelt két évtized változá­sai, különösen az utóbbi években megjelenő új, a közbiztonságot veszélyeztető bűncselekmények nem indokolják a szigorítást? Soha nem lehet abból kiindulni, hogy a bűnözés most támadás­ban van. Mivel a bűn azt jelenti, hogy valaki vét a társadalmi nor­mák ellen, ez a támadás állandóan jelen van. Az nyilvánvaló, hogy veszélyesebb időszakot élünk meg most, mint ezelőtt - mondjuk - 15 évvel. De nem ezért kell változtatni a Btk.-n. A számtalan módosítás ellenére nem felel meg a polgári demok­ratikus viszonyoknak. Minden tiszteletem az igazságügyi tárcáé, de kötve hiszem, hogy néhány hónap alatt időtálló büntetőjogi szankciórendszert lehet kidolgozni. Merem remélni, hogy a köz­hangulat vagy sajtóvélemények nem befolyásolják majd a szank­ciórendszer kidolgozóit. • Ön szerint a módosítás mennyire kényszeríti rá a bírókat a nagyobb büntetés kiszabására? Túlságosan szigorúak, merevek már a jelenlegi büntetési szabá­lyok is. Egy büntetőjogi szankciórendszer akkor jó, ha lehetősé­get ad a bírónak az elkövető személy társadalomra veszélyessé­gével és a tettel arányos büntetés kiszabására. Erre ma nem min­dig van lehetőség. Ha a bíró saját igazságérzetével nem tartja összeegyeztethetőnek a törvény szigorító rendelkezéséből kö­vetkező ítéletet, úgyis megtalálja a módját az általa arányosnak tartott büntetést alkalmazására. Az ítéletre ugyanis nem a ma­gyar jogalkotás, hanem a bíró üti rá a pecsétjét. • A halálbüntetés eltörlése után többen javasolták, hogy a leg­súlyosabb büntetésként kiszabható életfogytiglani szabadság­­vesztés ténylegesen az elítélt élete végig tartson. Jelenleg 15 és 25 év között állapíthatja meg a bíró a feltételes szabadlábra helye­zés legkorábbi időpontját. Ezzel nem értek egyet. Nem azt mondom, hogy ne szabjunk ki hosszabb szabadságvesztés büntetést. A jelenlegi viszonyok között ez komolytalan lenne. Nem lenne szabad azonban az el­ítélteket sorsukra hagynunk. Büntetőjogunk ma még nem ad arra lehetőséget, hogy a hosszú szabadságvesztésre ítélteket időről időre megvizsgálják, hogy alkalmasak-e már a társada­lomba való visszailleszkedésre. Varga Zoltán: ritka a tíz év gyilkosságért • Indokolt-e a büntetési tételek módosítása? Természetellenes lenne, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változásainak megfelelő­en nem változna az állam büntetőpoliti­kája. Közel húsz éve készült a jelenleg hatályos büntető törvény­­könyv, azóta több ponton is megérett a változtatásra. Robbanás­szerűen változás volt a vagyonellenes bűncselekményeknél, megjelentek a több száz milliós, milliárdos csalások, sikkasztá­sok, miközben két évtized alatt nem változott a bíró által alkal­mazható büntetési tételkeret mértéke. Az ötmillió forint feletti ügyekben a büntetőtétel kettőtől nyolc év. Ezek között a hatá­rok között nehéz arányos ítéletet hozni egy ötmilliós, és egy nagyságrendekkel nagyobb sikkasztás ügyében. A drasztikusan emelkedő elkövetési értékek szétfeszítik ezeket a kereteket. Ha a jogalkalmazónak nincs megfelelő kerete az esetek elbírálására, torzzá válik a büntetési rendszerünk. • Az utóbbi években ugrásszerűen nőtt az emberölések szá­ma. Magyarázható ez a börtönbüntetések visszatartó erejé­nek csökkenésével? Sajnos ma már egy emberölés nem vált ki akkor megdöbbenést a társadalomból, mint évtizedekkel korábban. Az emberölések számának emelkedése egyébként pont ellenkező tendenciát mu­tat, mint más növekvő számú bűncselekmények. A hatva­nas-hetvenes években az erőszakos közösülések, a galeribűncse­lekmények, rablások elszaporodásával szigorodtak a bünteté­sek. A visszaszorítás érdekében 8-10-15 éves büntetéseket szab­tak ki. Jelenleg azonban az emberöléseknél úgy tűnik, mintha a büntetések csökkennének, és csak igen súlyos esetben kerül sor tíz év feletti vagy életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására. Ugyanakkor az emberöléseknek csak kis része hányada durva, brutális gyilkosság. Többnyire indulatból elkövetett bűncselek­mények kerülnek a bíróság elé. Ezt be kell építeni a büntetésbe is. Óriási űr keletkezett a halálbüntetés hatályon kívül helyezését követően, átmenetileg felborult az egész rendszer. A legsúlyo­sabb büntetéssé az életfogytiglani szabadságvesztés vált, ezen belül pedig csak azzal differenciálhatja a bíró a különböző bűn­­cselekményeket, hogy mikor engedélyezi az elítélt szabadlábra helyezését. Jelenleg a bírónak 15 és 25 év között kell megjelölnie azt a feltételesen szabadlábra helyezés idejét. Ennek az időpont­nak az életfogytiglani szabadságvesztés felé történő eltolása megoldás lehet a tovább differenciálás elősegítésére. • Elégségesnek tartja-e a bíró rendelkezésére álló büntetési eszközöket? A büntetési rendszerünk elég sivár. Rendelkezésre áll a szabad­ságvesztés és a pénzbüntetés, valamint a közérdekű munka, de ennek szerintem múltja és igazán jövője sincs nálunk. Színeseb­bé kellene tenni a büntetési nemeket, akár bizonyos büntetési fajták kombinálásával. Ha valaki először kerül bíróság elé, és a rá kiszabott szabadságvesztést felfüggeszteni, nem képes igazán értékelni, hogy a bíróság büntetést szabott ki, hiszen nincs tisztá­ban annak jellegével. Ha viszont az ítéletben meghatározott büntetés egy részét letöltenék, míg a másikat próbaidőre felfüg­gesztenék, minden bizonnyal az ítélet hatása is nagyobb lenne. A Pannonholding I. Kereskedelmi és Befektetési Rt. 1996. évi gyorsjelentése A Pannonholding I. Kereskedelmi és Befektetési Rt. az 1996. évi CXI. törvény előírásainak megfelelően az alábbiak szerint teszi közzé az 1996. évre vonatkozó gyrosjelentését. Mivel a társaság 1996. január 3-án alakult, így a gyorsjelentésben szereplő adatok előző évvel történő összehasonlítása nem lehetséges. A társaság szervezetében, a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak körében nem történt változás. A tulajdonosi körben bekövetkezett, az alaptőke 5%-át elérő változásokról a társaságnak nincsen tudomása. Felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsje­lentésben szereplő adatok nem tekinthetők auditált éves beszámolón alapuló adatoknak. A társaság eredménykimutatását összköltségeljárással készíti el, így a közvetett és közvetlen költségek megosztása utókalkulációval készült. Pannonholding I. Rt. 1578 MH Mérlegadatok, adatok ezer forintban Befektetett eszközök 1 011 Immateriális javak 525 Tárgyi eszközök 486 Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök 89 319 Készletek Követelések 177 Értékpapírok 86 031 Pénzeszközök 3 111 Aktív időbeli elhatárolások 13 Eszközök összesen 90 343 Saját tőke 89 032 Alaptőke 51 907 Tőketartalék 399 684 Eredménytartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény -362 559 Céltartalék Kötelezettségek 1 093 Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek 1 093 Passzív időbeli elhatárolások 218 Források összesen 90 343 Eredménykimutatás adatok ezer forintban Értékesítés nettó árbevétele 7 446 Egyéb bevételek 96 Értékesítés közvetlen költségei 7 285 Értékesítés közvetett költségei 34 399 Egyéb ráfordítások 947 Üzleti tevékenység eredménye -35 089 Pénzügyi műveletek bevétele 219 756 Pénzügyi műveletek ráfordítása 547 226 Pénzügyi műveletek eredménye -327 470 Szokásos vállalkozási eredmény -362 559 Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény -362 559 Célegyenesben a bírósági reform A bírói kar egyetért az igaz­ságszolgáltatás reformjával - derült ki tegnap az Igazságügyi Minisztérium által rendezett szakmai fórumon. A nyolc tör­vényjavaslatból álló csomag valamennyi tervezete elké­szült, és márciusban a norma­szöveg a kormány elé kerül. A tervek szerint a jogszabályok­ról még az első félévben dön­tenie kell a parlamentnek. Konkoly Csaba helyettes államtitkár elmondta: egyetér­tés alakult ki arról, hogy a bírói függetlenség megsértése is büntethető legyen. Vita folyt viszont az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács összetéte­léről, illetve a munkaügyi bíró­ságok önálló egységként való megszüntetéséről. Többnyire a fiatalabb bírók kifogásolták: először három évre szóló „pró­baidős” szerződést kötnek ve­lük. Szóba került a bírók eset­leges politikai szerepvállalása is. Konkoly szerint a bírói kar egységes abban, hogy az igaz­ságszolgáltatás szereplői szá­mára tiltott legyen a politikai tevékenység. Ezért törvény mondaná ki: ha a bíró jelöltté válik az országgyűlési vagy ön­­kormányzati választásokon, tisztsége megszűnik. •S.Z. BELFÖLD Závecz nem lát esélyt az átalakulásra Lemondott a rádió gazdasági alelnöke Závecz Ferenc, a Magyar Rá­dió gazdasági alelnöke teg­nap benyújtotta lemondását. A március 31-e után távozó vezető a Magyar Hírlapnak nyilatkozva azzal indokolta döntését, hogy ő az intéz­mény átalakítására vállalko­zott, márpedig a körülmé­nyek ezt jelenleg lehetetlen­né teszik. Úgy véli, a média­­törvény megalkotása után megindult folyamat mára megállt, és kellő tulajdonosi vagy politikai akarat hiányá­ban nem is várható, hogy to­vább folytatódjék. A Dunaholding egykori alelnökét 1995 decemberé­ben nevezték ki a Magyar Rádió gazdasági alelnökévé, majd tavaly augusztusban a részvénytársasággá alakult intézmény új elnöke megerő­sítette ebben a tisztségében. Alig több mint egy évvel ezelőtti jelölésekor Závecz Ferenc a kulturális bizottság előtt azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az intézményát­alakítás terén szerzett tapasz­talatait szeretné hasznosítani a rádiónál. Az eltelt időszak­ban mégis főként az intéz­mény súlyos anyagi gondjai­val kellett foglalkoznia, s eredményes lépéseket is tett a pénzügyi csőd elkerülésére. A finanszírozási nehézsé­gek azonban csak másodla­gosan játszanak szerepet tá­vozásában, hiszen úgy véli, ezeken továbbra is úrrá lehet lenni. Nem tart attól, hogy az intézmény összeomlik, sze­rinte a pénzügyi gondok az eddig is alkalmazott konzer­vatív eszközökkel változatla­nul kezelhetők, ám ez nem vezet az átalakuláshoz, sőt nem is teszi azt lehetővé. Az egyfajta politikai szándék közvetítésének eszközeként alkalmazott költségvetési­pénzügyi restrikciót ezért nem tartja célravezetőnek. Závecz Ferenc úgy látja, az átalakulási folyamat a média­­törvény megalkotását köve­tően egyértelműen megin­dult, ám azóta erősen leféke­ződött és csak észrevehetetle­nül halad tovább, illetve le is állt. Az átalakulás ugyanis ön­magától nyilvánvalóan nem megy végbe, ehhez valamiféle ösztökélésre, a folyamat ve­zérlésére hivatottak elszánt akaratára lenne szükség. Egy olyan nagy méretű szervezet­nek, mint amilyen a rádió is, természetes sajátossága a sta­bilitásra való törekvés, a vál­toztatási szándékokkal szem­beni ellenállás. Ezért vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumnak vagy a politi­kai közéletnek kellene mar­kánsan megjelenítenie a vál­tozásokat kívánó érdekeket, illetve esetleg hagyniuk kel­lene a piaci logika szabad ér­vényesülését. Jelenleg azon­ban Závecz Ferenc szerint a teljes médiarendszerre vo­natkozóan hiányzik az átala­kulási vezérmotívum. A jogi szabályozás hézagait a kü­lönböző hatóságok, kor­mányszervek és médiatestü­letek egymásnak ellentmon­dó értelmezéssel és akarattal kívánják betömködni, ami döntés- és cselekvésképte­lenséghez vezet, s a helyzet konzerválását idézi elő. Kérdésünkre Závecz Fe­renc hangsúlyozta, hogy Haj­dú István elnökkel megfele­lően együtt tudott dolgozni, s a rádiónak a továbbiakban is fel­ajánlja segítségét. Eddig még nem gondolkodott rajta, hogy hol folytatja pályafutását. • Szü. L. Három egyetem fúziója a fővárosban Semmelweis Egyetem néven új felsőoktatási intézmény alakul a fővárosban, amely a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem (SOTE), a Hay­­nal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) és a Ma­gyar Testnevelési Egyetem (MTE) integrációja révén jönne létre. A még 1993-ban elfoga­dott felsőoktatási törvény ne­héz helyzetbe hozta a hazai orvostudományi egyeteme­ket. Aszerint ugyanis csak akkor tarthatnak igényt egyetemi rangra, ha alap-, szak- és továbbképzéssel is foglalkoznak. A feltételek között szerepel az is, hogy a három nagy tudományterü­letből - élő­, élettelen világ és társadalomtudomány - leg­alább kettőt oktassanak. A lassan zajló fúziós megbeszé­léseknek a törvény tavaly őszi módosítása adott újabb lökést a jogszabály módosítá­sának eredményeként ugyan­is 1998 végére meg kell szü­letnie a lazább szövetségek­nek, 2000-re pedig az univer­­sitasoknak. Bár a SOTE és a HIETE tárgyalásai korábban kezdőd­tek, a SOTE-MTE integrá­ciója előrehaladottabb álla­potban van, mert itt kevesebb az érdekütközés, mint a két orvosegyetem között. A HIETE - amely egy főiskolai kart is vinne a „házasságba” - több olyan tanszékkel rendel­kezik, amelyekkel a SOTE nem. Problémát azoknak a tanszékeknek a jövője okoz, amelyekkel mindkét egyetem rendelkezik, s amelyek mű­ködtetésével a HIETE kive­szi részét Észak-Pest közel félmillió lakosának egészség­­ügyi - köztük sürgősségi - el­látásából. Az integrációs tár­gyalásoknak egyelőre egyet­len hozadéka annak deklará­lása, hogy a fúzió nem a „nagyhal megeszi a kishalat” elve alapján történik. • Horváth Judit A Metraco Rt. szerint Szekszárdon törvényesen jártak el Tüntetésre készülnek a húsosok Továbbra is kitart eredeti álláspontja mellett a Húsipari Dolgo­zók Szakszervezete és hétfőn a Kossuth téren megtartják tiltako­zó demonstrációjukat, amelyen - a hírek szerint - részt vesznek az ágazati szakszervezetek képviselői is. Szekszárdon továbbra is feszült a helyzet, biztonsági emberek őrzik a gyár kapuit. A Húsipari Dolgozók Szak­­szervezetének elnöke, Kapu­vári József elmondta: petíciót nyújtanak át az Országgyűlés elnökének, melyben arra kérik a Házat, tekintse át a munka­ügyi törvényeket, mert azok alapján nem tudják megvédeni a dolgozókat. Tegnapi sajtótájékoztató­ján a Metraco Rt. vezérigazga­tója, Tamás Ádám leszögezte: a cégnél a jogszabályi keretek­nek megfelelő, a közgazdasági szempontokat figyelembe ve­vő és a munkavállalók érdeke­it szolgáló intézkedések tör­téntek. A Metraco azért vette bérbe a veszteséges Szekszárdi Húsipari Rt.-t, hogy az ne menjen csődbe. A vezérigaz­gató és az rt. jogtanácsosa han­goztatták: nem értik, miért kí­vánnak a dolgozók sztrájkolni. A tájékoztatón a menedzs­ment értetlenségének adott hangot, miért elégedetlen a szakszervezet, amikor a Met­­racónál 18 százalékos bérfej­lesztést hajtottak végre, míg a húsiparban csupán 14 százalék az átlagos béremelés. Az rt. vezetői cáfolták lapunk Kapu­vári Józseftől származó értesü­lését, miszerint a cég biztonsá­gi emberei nyomdafestéket nem tűrő szavak kíséretében akarták elzavarni a gyár par­kolójából a szakszervezeti ak­tivistákat, akik röpcédulákat osztogattak. A vezetők azt is elmondták, a tervezett buda­pesti demonstráció után is to­vább kívánnak tárgyalni. Héthy Lajos, a munkaügyi tárca politikai államtitkára nyilatkozatában leszögezi: a törvények betartásáért határo­zottan fellépnek. Egyébként pénteken az Országos Munka­­biztonsági és Munkaügyi Fő­felügyelőség a szakszervezet bejelentése alapján munka­ügyi ellenőrzést kezdett a hús­ipari rt.-nél és a Metracónál. Tegnap a húsiparnál nagy volt a csend. A bejáratot szi­gorúan őrzik a tulajdonos emberei, s mindenki fél. A bi­zonytalanságot fokozza, hogy Günther Schlegel, a húsipari részvénytársaság tulajdonosa, a másik cégével, a Metracóval bérbe vette az év elejétől a részvénytársaságot, s új kft.­­ket szervezett. Az ide átiga­zoló dolgozóknak 18 százalé­kos béremelést ígért, és 730-an át is léptek. Ezzel megszűnt munkaviszonyuk a húsipari rt.-vel, viszont a Metraco még nem kötött velük szerződést. Hogy a hétfői egynapos figyel­meztető sztrájkban közülük hányan vesznek részt, azt még senki nem tudja. Egyébként lapunk értesülései szerint a Kossuth térre, illetve a német követség elé tervezett de­monstráción több ágazati szakszervezet - a többi között a vasasok, a bőrösök - is részt vesznek majd. Tegnap este a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szol­gálat részvételével folytatott bérvitában most sem sikerült dűlőre jutni, így megszakadt a tárgyalás. A munkáltató kép­viselői közölték: három hónap múlva, ha a húsipari rt. gazda­sági helyzete lehetővé teszi, szóba jöhet újabb háromszáza­lékos béremelés az eddig megajánlott 15 százalékon fe­lül. A bértárgyalás eredmény­telensége azt jelenti, hogy hét­főn megtartják a sztrájkot. •T. K.­Sz. L A sztrájkolók másnap be se menjenek? „Állítsák meg Günter Schlegelt! Büntetlenül lehet-e megveret­ni szakszervezeti vezetőt a mai Magyarországon?” - ezzel a címmel rendezett tegnap este fórumot a Baloldali Alternatíva Egyesülés, ahol Krausz Tamás és Szalai Pál közíró elítélte a szekszárdi húsüzemben történteket. A rendezvényen Csereklei Sándor, a szekszárdi húsüzem betanított munkása, az egyik szakszervezeti tisztségviselő elmondta: a gyárból egymás után küldik kényszerszabadságra az érdekvédelmi tisztségviselőket, ő maga is december 12-e óta emiatt van otthon. Lapunk kérdé­sére leszögezte: biztos tudomása van arról, hogy a gyárban egy üzemvezető azzal fenyegette a dolgozókat, akik részt vesznek a hétfőre szervezett demonstráción, azok már kedden ne is jöjje­nek dolgozni. A fórumon részt vevő szekszárdi munkások meg­erősítették ezt a hírt. Elhangzott: a szekszárdi dolgozók elhívták Jánosi Györgyöt, hogy segítsen nekik a konfliktus rendezésében, aki meg is pró­bálta ezt, ám nem sikerült érdemben közvetítenie a menedzs­ment és a munkások között. A rendezvényen tegnap egyéb­ként jelen volt Kósáné Kovács Magda, az MSZP alelnöke is, aki nem szólt hozzá, csak tájékozódni kívánt a történtekről. 1997. FEBRUÁR 15., SZOMBAT Egyelőre csúszik a visszaküldött törvények tárgyalása Az Országgyűlés jövő heti kétnapos ülésén megkezdi a határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvényja­vaslatok általános vitáját. G. Nagyné Maczó Ágnes, az Or­szággyűlés alelnöke a házve­zetés szokásos pénteki tájé­koztatóján elmondta: a frak­cióvezetők - az alkotmány­­ügyi bizottság véleményét figyelembe véve - elfogadták az úgynevezett eljárási rendet a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött összeférhetetlenségi és priva­tizációs törvények tekinteté­ben. Mint arról beszámoltunk, a törvények újbóli megvitatá­sára a tervezettnél egy héttel később, az Országgyűlés feb­ruár 24-25-ei ülésén kerül sor. Az alelnök kérdésre válaszol­va kijelentette: Göncz Árpád nem jelezte, hogy fel kívánna szólalni a Házban a két tör­vény újratárgyalásakor. Ma­czó Ágnes elmondta azt is, hogy a képviselők és a bizott­ságok is nyújthatnak be mó­dosító indítványokat, s elvileg az Alkotmánybíróságtól is le­het előzetes normakontrollt kérni. (Mint ismeretes, több mint ötven MSZP-s képviselő már korábban jelezte, hogy az összeférhetetlenségi törvény jelenlegi formában történő el­fogadása esetén az Alkot­mánybírósághoz fordul.) Kérdésünkre Maczó Ág­nes közölte: a házbizottsági ülésen egyik frakció sem je­lezte, hogy Alkotmánybíró­sághoz kívánna fordulni. A társadalombiztosításról szóló törvény módosítása a kor­mány kérésére újabb egy hét csúszással kerül a Házbizott­ság elé, így csak március 3-án tűzheti az előterjesztést napi­rendre a T. Ház - hangzott el. • Cs.I. Hornt hétfőre várja a vizsgálóbizottság MH/MTI__________________ Horn Gyula - a bizottság kép­viselőivel történt egyeztetés alapján - hétfőn jelenik meg az ÁPV Rt. sikerdíjszerződését vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. A Miniszterelnöki Hi­vatal sajtóirodájának tegnapi közleménye emlékeztet rá, hogy a kormányfő az ország­­gyűlés február 10-ei ülésén je­lentette be: felkérés esetén a bizottság rendelkezésére áll. Pető Iván tegnap délután még nem tudta, mikorra várja meghallgatásra a Tocsik-ügyet vizsgáló különbizottság, mert nem kapta kézhez a meghívót. Az SZDSZ elnöke tegnapi saj­tótájékoztatóján elmondta: az, hogy az újságból tudta meg, hogy hétfőn várják a meghall­gatásra, minősíti a bizottságot. Ugyanakkor kijelentette: ter­mészetesen akkor megy, ami­korra hívják.­­ Egy laptársunknak adott interjúra hivatkozva a Fi­desz-MDF-székházügyet vizs­gáló parlamenti albizottság be­idézte meghallgatásra Tocsik Mártát. A jogásznő - aki jelez­te, hogy válaszolna a testület kérdéseire - a cikkben célzott arra, hogy közreműködött a Fidesz egyik ingatlanának el­adásában. Tocsikot a sikerdíj­­ügyet vizsgáló parlamenti vizs­gálóbizottság is meghallgatta volna, de a jogásznő többszöri felkérés ellenére sem jelent meg a testület ülésein. Erre te­kintettel Deutsch Tamás, a bi­zottság elnöke levelet küldött Hack Péternek, az alkotmány­­ügyi bizottság elnökének, ami­ben arra kéri, hogy intézked­jen: amennyiben Tocsik a Hack által vezetett testület ál­tal létrehozott ingatlanügyeket vizsgáló albizottság előtt meg­jelenik, akkor a vizsgálóbizott­ság, valamint az ügyben koráb­ban ugyancsak vizsgálatot folytató alkotmányügyi bizott­ság együttes ülésen hallgathas­sa meg a jogásznőt. MAGYAR HÍRADÓ A Néppárt a kiábrándultakra számít (MH) Az MDNP nem fél attól, hogy kimarad a parlamentből a következő ciklusban - jelentette ki Szabó Iván pártelnök egy csütörtök esti székesfehérvári fórumon. Az MDNP a szavazók 42 százalékát kitevő, a politikából kiábrándult polgárok szava­zatára számít. A volt pénzügyminiszter elmondta: a párt támo­gatja a nagy ellátórendszerek reformját, de a hangsúlyt a növe­kedésre helyezi. Az elnök a tőkefedezeti nyugdíjrendszer beve­zetésével egy időben szükségesnek tartja, hogy a külföldi bizto­sítók itt halmozzák fel a befizetett összeget, és erre törvényes garanciákat vár. Kulin Ferenc képviselő úgy vélekedett, hogy a nat alkalmatlan a bevezetésre, legkorábban az ezredfordulón lehet elindítani, akkor is csak az első osztálytól. Kulin a felsőok­tatás legfontosabb kérdésének az integrációt nevezte, de hang­súlyozta, hogy annak nem eshet áldozatul a képzés minősége. Az SZDSZ a választójogi törvényről (MH) Az SZDSZ nem kíván hozzányúlni a választási rendszer alapelemeihez, de a mainál kisebb parlamentet szeretne, ahol jobban érvényesül az arányosság elve - hangzott el Gulyás Jó­zsef és Szigethy István szabad demokrata képviselők tegnapi tájékoztatóján. A kisebbik koalíciós párt 250-300 fős Ország­­gyűlést tartana kívánatosnak, miközben az egyéni mandátu­mok számát 176-ról 140-150-re csökkentené. Az SZDSZ korlá­tozná a kampányidőszakot és a kampányra költhető pénzek összegét. Szigethy István elmondta: két választás tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártok parlamenti képviselete nincs össz­hangban tényleges társadalmi támogatottságukkal, így egyes pártok „túlnyerik” magukat. Az SZDSZ a népképviselet elvé­nek tényleges érvényesítése érdekében tartja szükségesnek a választási rendszer arányosabbá tételét. Gulyás József közölte: a választások előtt egy évvel már nem lehet hozzányúlni a vá­lasztójogi törvényhez, ezért a szükséges módosításokról gyor­san meg kellene egyezni. A képviselő még lát esélyt a sikeres módosításra. Reméli, hogy pártja javaslatát az MSZP is támo­gatja, hiszen az arányosabb választási rendszer megteremtésé­nek szándéka a kormányprogramban is szerepel. Perlik az ÁPV Rt.-t és a Vektort (MH) Az ÁPV Rt. kontra önkormányzatok pénzügyi vitában Szeged a Vektor Rt. szolgáltatásait vette igénybe az oly nagy vihart kavart sikerdíjbotrányos ügy során. A közel 200 ezer lakosú nagyváros mintegy 1,5 milliárd forinthoz jutott jogos követeléseiből, míg a Vektor 8 százalékos sikerdíjat tehetett zsebre. Szeged város önkormányzata most úgy döntött, hogy mind az ÁPV Rt.-vel, mind a Vektor Rt.-vel szemben pert kezdeményez. Míg az állami vagyonkezelőktől 26 millió fo­rint késedelmi kamatot szeretne behajtani, a Vektor esetében 191,7 millió forintot követel a város. Stop az energiaprivatizációnak (MH) A kormányzati döntés felelőtlensége, átgondolatlansá­ga, az elkövetett szakmai hibák és a villamosenergia-ipar stra­tégiai szerepe arra készteti a Magyar Demokrata Fórumot, hogy szólítsa fel a kormányt az energiaszektor eladásának azonnali leállítására - jelentette ki Demeter Ervin frakcióve­zető a képviselőcsoport szokásos pénteki sajtótájékoztatóján. Az MDF felszólítja a kormányt olyan új privatizációs straté­gia kidolgozására, amely tükrözi a nemzeti érdekeket és kon­szenzuson alapul. Elhangzott továbbá: az új stratégiának biz­tosítania kell az állam többségi tulajdonát a villamosenergia­iparban és egyben kell tartani az MVM Rt.-t, az OVIT Rt.-t és a Paksi Atomerőmű Rt.-blokkot. Az MDF véleménye szerint politikailag és szakmailag átgondolatlan az energiaprivatizá­ció, amely megbukott az Állami Számvevőszék vizsgáján is.

Next