Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-15 / 39. szám
4 Magyar Hírlap PÁRHUZAMOS INTERJÚ Enyhe vagy túl súlyos-e a börtönbüntetés? Orosz Balázs ügyvédet és Varga Zoltánt, a Fővárosi Bíróság bíráját arról faggattuk, hogy szerintük szükség van-e a büntetések szigorítására, vagy a jelenlegi szabadságvesztések elegendőek a bűnözés visszaszorítására. A tekintélyes büntetőjogászokat munkatársunk, Haszán Zoltán kérdezte. Orosz Balázs: nem szigorítani, gyorsítani kellene • Egyetért-e a büntetések szigorításával? A bajok okát nem abban kell keresni, hogy a magyar büntető törvénykönyv szigorú-e vagy sem. Kriminológiai alaptétel, hogy igazi megelőző hatást nem a büntetés szigorúsága, hanem az elkerülhetetlensége gyakorol. A magyar büntetőeljárási rendszer nem ezt sugallja. Túlbürokratizált, lassú, az aktatologatás jellemzi. Ezért nem látom alkalmasnak arra, ami egyébként a feladata. Ez a bűncselekmény felderítése és a tettes gyors felelőségre vonása lenne. Ehhez képest a legtökéletesebb szankciórendszer sem tölthetné be rendeltetését, hiszen mit ér az a büntetés, amit az elkövetés után öt-hat évvel szabnak ki? A büntető ítélkezés akkor hatékony, ha mind az anyagi, mind az eljárási szabályok összeillőek. Nem érthetek egyet azzal a módszerrel, hogy a teljesen más viszonyokra alkotott büntetőjogot időről időre hol itt, hol ott módosítják. • A Btk. 1978-ban lépett hatályba. Az eltelt két évtized változásai, különösen az utóbbi években megjelenő új, a közbiztonságot veszélyeztető bűncselekmények nem indokolják a szigorítást? Soha nem lehet abból kiindulni, hogy a bűnözés most támadásban van. Mivel a bűn azt jelenti, hogy valaki vét a társadalmi normák ellen, ez a támadás állandóan jelen van. Az nyilvánvaló, hogy veszélyesebb időszakot élünk meg most, mint ezelőtt - mondjuk - 15 évvel. De nem ezért kell változtatni a Btk.-n. A számtalan módosítás ellenére nem felel meg a polgári demokratikus viszonyoknak. Minden tiszteletem az igazságügyi tárcáé, de kötve hiszem, hogy néhány hónap alatt időtálló büntetőjogi szankciórendszert lehet kidolgozni. Merem remélni, hogy a közhangulat vagy sajtóvélemények nem befolyásolják majd a szankciórendszer kidolgozóit. • Ön szerint a módosítás mennyire kényszeríti rá a bírókat a nagyobb büntetés kiszabására? Túlságosan szigorúak, merevek már a jelenlegi büntetési szabályok is. Egy büntetőjogi szankciórendszer akkor jó, ha lehetőséget ad a bírónak az elkövető személy társadalomra veszélyességével és a tettel arányos büntetés kiszabására. Erre ma nem mindig van lehetőség. Ha a bíró saját igazságérzetével nem tartja összeegyeztethetőnek a törvény szigorító rendelkezéséből következő ítéletet, úgyis megtalálja a módját az általa arányosnak tartott büntetést alkalmazására. Az ítéletre ugyanis nem a magyar jogalkotás, hanem a bíró üti rá a pecsétjét. • A halálbüntetés eltörlése után többen javasolták, hogy a legsúlyosabb büntetésként kiszabható életfogytiglani szabadságvesztés ténylegesen az elítélt élete végig tartson. Jelenleg 15 és 25 év között állapíthatja meg a bíró a feltételes szabadlábra helyezés legkorábbi időpontját. Ezzel nem értek egyet. Nem azt mondom, hogy ne szabjunk ki hosszabb szabadságvesztés büntetést. A jelenlegi viszonyok között ez komolytalan lenne. Nem lenne szabad azonban az elítélteket sorsukra hagynunk. Büntetőjogunk ma még nem ad arra lehetőséget, hogy a hosszú szabadságvesztésre ítélteket időről időre megvizsgálják, hogy alkalmasak-e már a társadalomba való visszailleszkedésre. Varga Zoltán: ritka a tíz év gyilkosságért • Indokolt-e a büntetési tételek módosítása? Természetellenes lenne, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változásainak megfelelően nem változna az állam büntetőpolitikája. Közel húsz éve készült a jelenleg hatályos büntető törvénykönyv, azóta több ponton is megérett a változtatásra. Robbanásszerűen változás volt a vagyonellenes bűncselekményeknél, megjelentek a több száz milliós, milliárdos csalások, sikkasztások, miközben két évtized alatt nem változott a bíró által alkalmazható büntetési tételkeret mértéke. Az ötmillió forint feletti ügyekben a büntetőtétel kettőtől nyolc év. Ezek között a határok között nehéz arányos ítéletet hozni egy ötmilliós, és egy nagyságrendekkel nagyobb sikkasztás ügyében. A drasztikusan emelkedő elkövetési értékek szétfeszítik ezeket a kereteket. Ha a jogalkalmazónak nincs megfelelő kerete az esetek elbírálására, torzzá válik a büntetési rendszerünk. • Az utóbbi években ugrásszerűen nőtt az emberölések száma. Magyarázható ez a börtönbüntetések visszatartó erejének csökkenésével? Sajnos ma már egy emberölés nem vált ki akkor megdöbbenést a társadalomból, mint évtizedekkel korábban. Az emberölések számának emelkedése egyébként pont ellenkező tendenciát mutat, mint más növekvő számú bűncselekmények. A hatvanas-hetvenes években az erőszakos közösülések, a galeribűncselekmények, rablások elszaporodásával szigorodtak a büntetések. A visszaszorítás érdekében 8-10-15 éves büntetéseket szabtak ki. Jelenleg azonban az emberöléseknél úgy tűnik, mintha a büntetések csökkennének, és csak igen súlyos esetben kerül sor tíz év feletti vagy életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására. Ugyanakkor az emberöléseknek csak kis része hányada durva, brutális gyilkosság. Többnyire indulatból elkövetett bűncselekmények kerülnek a bíróság elé. Ezt be kell építeni a büntetésbe is. Óriási űr keletkezett a halálbüntetés hatályon kívül helyezését követően, átmenetileg felborult az egész rendszer. A legsúlyosabb büntetéssé az életfogytiglani szabadságvesztés vált, ezen belül pedig csak azzal differenciálhatja a bíró a különböző bűncselekményeket, hogy mikor engedélyezi az elítélt szabadlábra helyezését. Jelenleg a bírónak 15 és 25 év között kell megjelölnie azt a feltételesen szabadlábra helyezés idejét. Ennek az időpontnak az életfogytiglani szabadságvesztés felé történő eltolása megoldás lehet a tovább differenciálás elősegítésére. • Elégségesnek tartja-e a bíró rendelkezésére álló büntetési eszközöket? A büntetési rendszerünk elég sivár. Rendelkezésre áll a szabadságvesztés és a pénzbüntetés, valamint a közérdekű munka, de ennek szerintem múltja és igazán jövője sincs nálunk. Színesebbé kellene tenni a büntetési nemeket, akár bizonyos büntetési fajták kombinálásával. Ha valaki először kerül bíróság elé, és a rá kiszabott szabadságvesztést felfüggeszteni, nem képes igazán értékelni, hogy a bíróság büntetést szabott ki, hiszen nincs tisztában annak jellegével. Ha viszont az ítéletben meghatározott büntetés egy részét letöltenék, míg a másikat próbaidőre felfüggesztenék, minden bizonnyal az ítélet hatása is nagyobb lenne. A Pannonholding I. Kereskedelmi és Befektetési Rt. 1996. évi gyorsjelentése A Pannonholding I. Kereskedelmi és Befektetési Rt. az 1996. évi CXI. törvény előírásainak megfelelően az alábbiak szerint teszi közzé az 1996. évre vonatkozó gyrosjelentését. Mivel a társaság 1996. január 3-án alakult, így a gyorsjelentésben szereplő adatok előző évvel történő összehasonlítása nem lehetséges. A társaság szervezetében, a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak körében nem történt változás. A tulajdonosi körben bekövetkezett, az alaptőke 5%-át elérő változásokról a társaságnak nincsen tudomása. Felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben szereplő adatok nem tekinthetők auditált éves beszámolón alapuló adatoknak. A társaság eredménykimutatását összköltségeljárással készíti el, így a közvetett és közvetlen költségek megosztása utókalkulációval készült. Pannonholding I. Rt. 1578 MH Mérlegadatok, adatok ezer forintban Befektetett eszközök 1 011 Immateriális javak 525 Tárgyi eszközök 486 Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök 89 319 Készletek Követelések 177 Értékpapírok 86 031 Pénzeszközök 3 111 Aktív időbeli elhatárolások 13 Eszközök összesen 90 343 Saját tőke 89 032 Alaptőke 51 907 Tőketartalék 399 684 Eredménytartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény -362 559 Céltartalék Kötelezettségek 1 093 Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek 1 093 Passzív időbeli elhatárolások 218 Források összesen 90 343 Eredménykimutatás adatok ezer forintban Értékesítés nettó árbevétele 7 446 Egyéb bevételek 96 Értékesítés közvetlen költségei 7 285 Értékesítés közvetett költségei 34 399 Egyéb ráfordítások 947 Üzleti tevékenység eredménye -35 089 Pénzügyi műveletek bevétele 219 756 Pénzügyi műveletek ráfordítása 547 226 Pénzügyi műveletek eredménye -327 470 Szokásos vállalkozási eredmény -362 559 Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény -362 559 Célegyenesben a bírósági reform A bírói kar egyetért az igazságszolgáltatás reformjával - derült ki tegnap az Igazságügyi Minisztérium által rendezett szakmai fórumon. A nyolc törvényjavaslatból álló csomag valamennyi tervezete elkészült, és márciusban a normaszöveg a kormány elé kerül. A tervek szerint a jogszabályokról még az első félévben döntenie kell a parlamentnek. Konkoly Csaba helyettes államtitkár elmondta: egyetértés alakult ki arról, hogy a bírói függetlenség megsértése is büntethető legyen. Vita folyt viszont az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételéről, illetve a munkaügyi bíróságok önálló egységként való megszüntetéséről. Többnyire a fiatalabb bírók kifogásolták: először három évre szóló „próbaidős” szerződést kötnek velük. Szóba került a bírók esetleges politikai szerepvállalása is. Konkoly szerint a bírói kar egységes abban, hogy az igazságszolgáltatás szereplői számára tiltott legyen a politikai tevékenység. Ezért törvény mondaná ki: ha a bíró jelöltté válik az országgyűlési vagy önkormányzati választásokon, tisztsége megszűnik. •S.Z. BELFÖLD Závecz nem lát esélyt az átalakulásra Lemondott a rádió gazdasági alelnöke Závecz Ferenc, a Magyar Rádió gazdasági alelnöke tegnap benyújtotta lemondását. A március 31-e után távozó vezető a Magyar Hírlapnak nyilatkozva azzal indokolta döntését, hogy ő az intézmény átalakítására vállalkozott, márpedig a körülmények ezt jelenleg lehetetlenné teszik. Úgy véli, a médiatörvény megalkotása után megindult folyamat mára megállt, és kellő tulajdonosi vagy politikai akarat hiányában nem is várható, hogy tovább folytatódjék. A Dunaholding egykori alelnökét 1995 decemberében nevezték ki a Magyar Rádió gazdasági alelnökévé, majd tavaly augusztusban a részvénytársasággá alakult intézmény új elnöke megerősítette ebben a tisztségében. Alig több mint egy évvel ezelőtti jelölésekor Závecz Ferenc a kulturális bizottság előtt azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az intézményátalakítás terén szerzett tapasztalatait szeretné hasznosítani a rádiónál. Az eltelt időszakban mégis főként az intézmény súlyos anyagi gondjaival kellett foglalkoznia, s eredményes lépéseket is tett a pénzügyi csőd elkerülésére. A finanszírozási nehézségek azonban csak másodlagosan játszanak szerepet távozásában, hiszen úgy véli, ezeken továbbra is úrrá lehet lenni. Nem tart attól, hogy az intézmény összeomlik, szerinte a pénzügyi gondok az eddig is alkalmazott konzervatív eszközökkel változatlanul kezelhetők, ám ez nem vezet az átalakuláshoz, sőt nem is teszi azt lehetővé. Az egyfajta politikai szándék közvetítésének eszközeként alkalmazott költségvetésipénzügyi restrikciót ezért nem tartja célravezetőnek. Závecz Ferenc úgy látja, az átalakulási folyamat a médiatörvény megalkotását követően egyértelműen megindult, ám azóta erősen lefékeződött és csak észrevehetetlenül halad tovább, illetve le is állt. Az átalakulás ugyanis önmagától nyilvánvalóan nem megy végbe, ehhez valamiféle ösztökélésre, a folyamat vezérlésére hivatottak elszánt akaratára lenne szükség. Egy olyan nagy méretű szervezetnek, mint amilyen a rádió is, természetes sajátossága a stabilitásra való törekvés, a változtatási szándékokkal szembeni ellenállás. Ezért vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumnak vagy a politikai közéletnek kellene markánsan megjelenítenie a változásokat kívánó érdekeket, illetve esetleg hagyniuk kellene a piaci logika szabad érvényesülését. Jelenleg azonban Závecz Ferenc szerint a teljes médiarendszerre vonatkozóan hiányzik az átalakulási vezérmotívum. A jogi szabályozás hézagait a különböző hatóságok, kormányszervek és médiatestületek egymásnak ellentmondó értelmezéssel és akarattal kívánják betömködni, ami döntés- és cselekvésképtelenséghez vezet, s a helyzet konzerválását idézi elő. Kérdésünkre Závecz Ferenc hangsúlyozta, hogy Hajdú István elnökkel megfelelően együtt tudott dolgozni, s a rádiónak a továbbiakban is felajánlja segítségét. Eddig még nem gondolkodott rajta, hogy hol folytatja pályafutását. • Szü. L. Három egyetem fúziója a fővárosban Semmelweis Egyetem néven új felsőoktatási intézmény alakul a fővárosban, amely a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE), a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) és a Magyar Testnevelési Egyetem (MTE) integrációja révén jönne létre. A még 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény nehéz helyzetbe hozta a hazai orvostudományi egyetemeket. Aszerint ugyanis csak akkor tarthatnak igényt egyetemi rangra, ha alap-, szak- és továbbképzéssel is foglalkoznak. A feltételek között szerepel az is, hogy a három nagy tudományterületből - élő, élettelen világ és társadalomtudomány - legalább kettőt oktassanak. A lassan zajló fúziós megbeszéléseknek a törvény tavaly őszi módosítása adott újabb lökést a jogszabály módosításának eredményeként ugyanis 1998 végére meg kell születnie a lazább szövetségeknek, 2000-re pedig az universitasoknak. Bár a SOTE és a HIETE tárgyalásai korábban kezdődtek, a SOTE-MTE integrációja előrehaladottabb állapotban van, mert itt kevesebb az érdekütközés, mint a két orvosegyetem között. A HIETE - amely egy főiskolai kart is vinne a „házasságba” - több olyan tanszékkel rendelkezik, amelyekkel a SOTE nem. Problémát azoknak a tanszékeknek a jövője okoz, amelyekkel mindkét egyetem rendelkezik, s amelyek működtetésével a HIETE kiveszi részét Észak-Pest közel félmillió lakosának egészségügyi - köztük sürgősségi - ellátásából. Az integrációs tárgyalásoknak egyelőre egyetlen hozadéka annak deklarálása, hogy a fúzió nem a „nagyhal megeszi a kishalat” elve alapján történik. • Horváth Judit A Metraco Rt. szerint Szekszárdon törvényesen jártak el Tüntetésre készülnek a húsosok Továbbra is kitart eredeti álláspontja mellett a Húsipari Dolgozók Szakszervezete és hétfőn a Kossuth téren megtartják tiltakozó demonstrációjukat, amelyen - a hírek szerint - részt vesznek az ágazati szakszervezetek képviselői is. Szekszárdon továbbra is feszült a helyzet, biztonsági emberek őrzik a gyár kapuit. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Kapuvári József elmondta: petíciót nyújtanak át az Országgyűlés elnökének, melyben arra kérik a Házat, tekintse át a munkaügyi törvényeket, mert azok alapján nem tudják megvédeni a dolgozókat. Tegnapi sajtótájékoztatóján a Metraco Rt. vezérigazgatója, Tamás Ádám leszögezte: a cégnél a jogszabályi kereteknek megfelelő, a közgazdasági szempontokat figyelembe vevő és a munkavállalók érdekeit szolgáló intézkedések történtek. A Metraco azért vette bérbe a veszteséges Szekszárdi Húsipari Rt.-t, hogy az ne menjen csődbe. A vezérigazgató és az rt. jogtanácsosa hangoztatták: nem értik, miért kívánnak a dolgozók sztrájkolni. A tájékoztatón a menedzsment értetlenségének adott hangot, miért elégedetlen a szakszervezet, amikor a Metracónál 18 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, míg a húsiparban csupán 14 százalék az átlagos béremelés. Az rt. vezetői cáfolták lapunk Kapuvári Józseftől származó értesülését, miszerint a cég biztonsági emberei nyomdafestéket nem tűrő szavak kíséretében akarták elzavarni a gyár parkolójából a szakszervezeti aktivistákat, akik röpcédulákat osztogattak. A vezetők azt is elmondták, a tervezett budapesti demonstráció után is tovább kívánnak tárgyalni. Héthy Lajos, a munkaügyi tárca politikai államtitkára nyilatkozatában leszögezi: a törvények betartásáért határozottan fellépnek. Egyébként pénteken az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a szakszervezet bejelentése alapján munkaügyi ellenőrzést kezdett a húsipari rt.-nél és a Metracónál. Tegnap a húsiparnál nagy volt a csend. A bejáratot szigorúan őrzik a tulajdonos emberei, s mindenki fél. A bizonytalanságot fokozza, hogy Günther Schlegel, a húsipari részvénytársaság tulajdonosa, a másik cégével, a Metracóval bérbe vette az év elejétől a részvénytársaságot, s új kft.ket szervezett. Az ide átigazoló dolgozóknak 18 százalékos béremelést ígért, és 730-an át is léptek. Ezzel megszűnt munkaviszonyuk a húsipari rt.-vel, viszont a Metraco még nem kötött velük szerződést. Hogy a hétfői egynapos figyelmeztető sztrájkban közülük hányan vesznek részt, azt még senki nem tudja. Egyébként lapunk értesülései szerint a Kossuth térre, illetve a német követség elé tervezett demonstráción több ágazati szakszervezet - a többi között a vasasok, a bőrösök - is részt vesznek majd. Tegnap este a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat részvételével folytatott bérvitában most sem sikerült dűlőre jutni, így megszakadt a tárgyalás. A munkáltató képviselői közölték: három hónap múlva, ha a húsipari rt. gazdasági helyzete lehetővé teszi, szóba jöhet újabb háromszázalékos béremelés az eddig megajánlott 15 százalékon felül. A bértárgyalás eredménytelensége azt jelenti, hogy hétfőn megtartják a sztrájkot. •T. K.Sz. L A sztrájkolók másnap be se menjenek? „Állítsák meg Günter Schlegelt! Büntetlenül lehet-e megveretni szakszervezeti vezetőt a mai Magyarországon?” - ezzel a címmel rendezett tegnap este fórumot a Baloldali Alternatíva Egyesülés, ahol Krausz Tamás és Szalai Pál közíró elítélte a szekszárdi húsüzemben történteket. A rendezvényen Csereklei Sándor, a szekszárdi húsüzem betanított munkása, az egyik szakszervezeti tisztségviselő elmondta: a gyárból egymás után küldik kényszerszabadságra az érdekvédelmi tisztségviselőket, ő maga is december 12-e óta emiatt van otthon. Lapunk kérdésére leszögezte: biztos tudomása van arról, hogy a gyárban egy üzemvezető azzal fenyegette a dolgozókat, akik részt vesznek a hétfőre szervezett demonstráción, azok már kedden ne is jöjjenek dolgozni. A fórumon részt vevő szekszárdi munkások megerősítették ezt a hírt. Elhangzott: a szekszárdi dolgozók elhívták Jánosi Györgyöt, hogy segítsen nekik a konfliktus rendezésében, aki meg is próbálta ezt, ám nem sikerült érdemben közvetítenie a menedzsment és a munkások között. A rendezvényen tegnap egyébként jelen volt Kósáné Kovács Magda, az MSZP alelnöke is, aki nem szólt hozzá, csak tájékozódni kívánt a történtekről. 1997. FEBRUÁR 15., SZOMBAT Egyelőre csúszik a visszaküldött törvények tárgyalása Az Országgyűlés jövő heti kétnapos ülésén megkezdi a határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslatok általános vitáját. G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke a házvezetés szokásos pénteki tájékoztatóján elmondta: a frakcióvezetők - az alkotmányügyi bizottság véleményét figyelembe véve - elfogadták az úgynevezett eljárási rendet a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött összeférhetetlenségi és privatizációs törvények tekintetében. Mint arról beszámoltunk, a törvények újbóli megvitatására a tervezettnél egy héttel később, az Országgyűlés február 24-25-ei ülésén kerül sor. Az alelnök kérdésre válaszolva kijelentette: Göncz Árpád nem jelezte, hogy fel kívánna szólalni a Házban a két törvény újratárgyalásakor. Maczó Ágnes elmondta azt is, hogy a képviselők és a bizottságok is nyújthatnak be módosító indítványokat, s elvileg az Alkotmánybíróságtól is lehet előzetes normakontrollt kérni. (Mint ismeretes, több mint ötven MSZP-s képviselő már korábban jelezte, hogy az összeférhetetlenségi törvény jelenlegi formában történő elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul.) Kérdésünkre Maczó Ágnes közölte: a házbizottsági ülésen egyik frakció sem jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz kívánna fordulni. A társadalombiztosításról szóló törvény módosítása a kormány kérésére újabb egy hét csúszással kerül a Házbizottság elé, így csak március 3-án tűzheti az előterjesztést napirendre a T. Ház - hangzott el. • Cs.I. Hornt hétfőre várja a vizsgálóbizottság MH/MTI__________________ Horn Gyula - a bizottság képviselőivel történt egyeztetés alapján - hétfőn jelenik meg az ÁPV Rt. sikerdíjszerződését vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. A Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodájának tegnapi közleménye emlékeztet rá, hogy a kormányfő az országgyűlés február 10-ei ülésén jelentette be: felkérés esetén a bizottság rendelkezésére áll. Pető Iván tegnap délután még nem tudta, mikorra várja meghallgatásra a Tocsik-ügyet vizsgáló különbizottság, mert nem kapta kézhez a meghívót. Az SZDSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az, hogy az újságból tudta meg, hogy hétfőn várják a meghallgatásra, minősíti a bizottságot. Ugyanakkor kijelentette: természetesen akkor megy, amikorra hívják. Egy laptársunknak adott interjúra hivatkozva a Fidesz-MDF-székházügyet vizsgáló parlamenti albizottság beidézte meghallgatásra Tocsik Mártát. A jogásznő - aki jelezte, hogy válaszolna a testület kérdéseire - a cikkben célzott arra, hogy közreműködött a Fidesz egyik ingatlanának eladásában. Tocsikot a sikerdíjügyet vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság is meghallgatta volna, de a jogásznő többszöri felkérés ellenére sem jelent meg a testület ülésein. Erre tekintettel Deutsch Tamás, a bizottság elnöke levelet küldött Hack Péternek, az alkotmányügyi bizottság elnökének, amiben arra kéri, hogy intézkedjen: amennyiben Tocsik a Hack által vezetett testület által létrehozott ingatlanügyeket vizsgáló albizottság előtt megjelenik, akkor a vizsgálóbizottság, valamint az ügyben korábban ugyancsak vizsgálatot folytató alkotmányügyi bizottság együttes ülésen hallgathassa meg a jogásznőt. MAGYAR HÍRADÓ A Néppárt a kiábrándultakra számít (MH) Az MDNP nem fél attól, hogy kimarad a parlamentből a következő ciklusban - jelentette ki Szabó Iván pártelnök egy csütörtök esti székesfehérvári fórumon. Az MDNP a szavazók 42 százalékát kitevő, a politikából kiábrándult polgárok szavazatára számít. A volt pénzügyminiszter elmondta: a párt támogatja a nagy ellátórendszerek reformját, de a hangsúlyt a növekedésre helyezi. Az elnök a tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetésével egy időben szükségesnek tartja, hogy a külföldi biztosítók itt halmozzák fel a befizetett összeget, és erre törvényes garanciákat vár. Kulin Ferenc képviselő úgy vélekedett, hogy a nat alkalmatlan a bevezetésre, legkorábban az ezredfordulón lehet elindítani, akkor is csak az első osztálytól. Kulin a felsőoktatás legfontosabb kérdésének az integrációt nevezte, de hangsúlyozta, hogy annak nem eshet áldozatul a képzés minősége. Az SZDSZ a választójogi törvényről (MH) Az SZDSZ nem kíván hozzányúlni a választási rendszer alapelemeihez, de a mainál kisebb parlamentet szeretne, ahol jobban érvényesül az arányosság elve - hangzott el Gulyás József és Szigethy István szabad demokrata képviselők tegnapi tájékoztatóján. A kisebbik koalíciós párt 250-300 fős Országgyűlést tartana kívánatosnak, miközben az egyéni mandátumok számát 176-ról 140-150-re csökkentené. Az SZDSZ korlátozná a kampányidőszakot és a kampányra költhető pénzek összegét. Szigethy István elmondta: két választás tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártok parlamenti képviselete nincs összhangban tényleges társadalmi támogatottságukkal, így egyes pártok „túlnyerik” magukat. Az SZDSZ a népképviselet elvének tényleges érvényesítése érdekében tartja szükségesnek a választási rendszer arányosabbá tételét. Gulyás József közölte: a választások előtt egy évvel már nem lehet hozzányúlni a választójogi törvényhez, ezért a szükséges módosításokról gyorsan meg kellene egyezni. A képviselő még lát esélyt a sikeres módosításra. Reméli, hogy pártja javaslatát az MSZP is támogatja, hiszen az arányosabb választási rendszer megteremtésének szándéka a kormányprogramban is szerepel. Perlik az ÁPV Rt.-t és a Vektort (MH) Az ÁPV Rt. kontra önkormányzatok pénzügyi vitában Szeged a Vektor Rt. szolgáltatásait vette igénybe az oly nagy vihart kavart sikerdíjbotrányos ügy során. A közel 200 ezer lakosú nagyváros mintegy 1,5 milliárd forinthoz jutott jogos követeléseiből, míg a Vektor 8 százalékos sikerdíjat tehetett zsebre. Szeged város önkormányzata most úgy döntött, hogy mind az ÁPV Rt.-vel, mind a Vektor Rt.-vel szemben pert kezdeményez. Míg az állami vagyonkezelőktől 26 millió forint késedelmi kamatot szeretne behajtani, a Vektor esetében 191,7 millió forintot követel a város. Stop az energiaprivatizációnak (MH) A kormányzati döntés felelőtlensége, átgondolatlansága, az elkövetett szakmai hibák és a villamosenergia-ipar stratégiai szerepe arra készteti a Magyar Demokrata Fórumot, hogy szólítsa fel a kormányt az energiaszektor eladásának azonnali leállítására - jelentette ki Demeter Ervin frakcióvezető a képviselőcsoport szokásos pénteki sajtótájékoztatóján. Az MDF felszólítja a kormányt olyan új privatizációs stratégia kidolgozására, amely tükrözi a nemzeti érdekeket és konszenzuson alapul. Elhangzott továbbá: az új stratégiának biztosítania kell az állam többségi tulajdonát a villamosenergiaiparban és egyben kell tartani az MVM Rt.-t, az OVIT Rt.-t és a Paksi Atomerőmű Rt.-blokkot. Az MDF véleménye szerint politikailag és szakmailag átgondolatlan az energiaprivatizáció, amely megbukott az Állami Számvevőszék vizsgáján is.