Magyar Hírlap, 1997. május (30. évfolyam, 101-112. szám)
1997-05-12 / 109. szám
1997. MÁJUS 12., HÉTFŐ KÜLFÖLD - BELFÖLD Mim Hírlap 3 Katasztrófa Iránban Reuter_______________ Az iráni televízió képei szerint Qaen városban, a rengés epicentrumának közelében a szinte teljesen elpusztult település maradványai között gyerekek, totyogó óvodások téblábolnak céltalanul, miközben az emberek vadul lapátolják a törmeléket. A helyi sportcsarnokban ugyan kialakítottak egy szükségkórházat, de alig van élelem, gyógyszer. Az Afganisztánnal határos Khorasan tartományba - ahol 10 ezer ház dőlt romba - három tábori kórházat telepítenek. A teheráni rádió szerint kétezer ember 300 munkagéppel rohamtempóban folytatja a mentést, de ez egyáltalán nem elég. Irán tegnap bejelentette, hogy nagy szükség van a nemzetközi segítségre. A helyszínre küldött ENSZ-kárfelmérők már ma előterjeszthetik jelentésüket New Yorkban, s ennek nyomán megindulhatnak a segélyszállítmányok - gyógyszer, élelmiszer, a mentésre alkalmas gépek, felszerelések és a hajléktalanná vált emberek elhelyezéséhez játrak. Ugyanakkor egy 80 fős svájci mentőalakulattal közölték, hogy eltekintenek a segítségüktől. A svájci csoport már a zürichi repülőtéren rakodott be, hogy 15 kereső kutyával Iránba induljon, amikor az iráni hatóságok jelezték, hogy közreműködésük nem szükséges. A német külügyminisztérium bejelentette, hogy Bonn is kész segítséget nyújtani, de erre Teherán még nem kérte fel. Irán ugyan segítséget kért a nemzetközi közösségtől, ám a világ egyik legjobban felszerelt és felkészült szakértői gárdájának nem adott beutazási vízumot. Az International Rescue Corps nevű brit csapat a világ minden táján ismert, s Irán londoni nagykövetsége már korábban szóbeli nyilatkozatot adott ki arról, hogy a szakemberek sürgősséggel megkapják a beutazáshoz szükséges pecséteket. A képviselet azonban vasárnap mégis megtagadta az engedélyek kiadását. A földrengés szombaton dél tájban tört ki, és Irán négy tartományát sújtotta. Ez a legnagyobb katasztrófa azóta, hogy 1990-ben 35 ezer ember pusztult el hasonló katasztrófában. Az iráni légierő hat C-130-as Hercules szállítógépe már megkezdte a legszükségesebbek eljuttatását a helyszínre. A sebesültek számáról nagyon eltérő adatokat lehet hallani 6 ezertől 40 ezerig. Teherán hajlandó arra is, hogy a szomszédos Afganisztánban, Heratban is felállítson segélyközpontot, és közreműködjék a segélyek odaszállításában. Huszonkét órával a nagy rengés kezdete óta mintegy 130 utórezgést észleltek a térségben. Katonai manőverek Hadgyakorlatot kezdtek vasárnap az iráni haditengerészet és a légierő egységei. A manőverek a Perzsa-öböl és az Ománitenger térségében, a Hormuzi-szoros közelében zajlanak - jelentette vasárnap az iráni hírügynökség. A gyakorlat célja, hogy begyakorolják a válaszcsapást az előre nem látható ellenséges támadásra. A hadgyakorlat időtartamát nem jelentették be, s azon hadihajók, tengeralattjárók, rakétakitövő naszádok, helikopterek és vadászbombázók vesznek részt. A négy kiválasztott elnököt keresnek Teheránban MTI_________________ Iránban szombaton hivatalosan is kezdetét vette az elnökválasztási kampány, amelynek végén, május 23-án választja meg a négy jelöltből az ország 33 millió szavazásra jogosult állampolgára a köztársasági elnököt. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint erre Ali Akbar Nateg-Nuri parlamenti elnök a legesélyesebb, akinek támogatottsága eléri a 40,8 százalékot. A második helyen alig hét százalékkal leszakadva (33,8 százalékos támogatottsággal) Mohammad Katami áll, aki korábban a kulturális tárca vezetője volt. Elenyésző mértékű, mindössze 8,2 százalékos támogatottságot élvez Mohammad Mohammadi Reysari volt hírszerzési és belbiztonsági miniszter. A negyedik, gyakorlatilag esélytelenül induló jelölt egy jogász, Reza Zavarei, aki az igazságszolgáltatási tanács alelnöke. Összesen 234-en, köztük kilenc nő jelentkezett a jogászokból és vallási méltóságokból álló választási tanácsnál, hogy bejegyezzék elnökjelöltségüket. A testület múlt szerdán döntött úgy, hogy az elnöki poszt betöltéséhez szükséges, az alkotmányban rögzített szigorú feltételeknek csak az előbb megnevezett négy jelölt tesz eleget. A kiválasztottak mindegyike síita muzulmán, és Zavarei kivételével vallási vezetők is. Valamenynyien az 1979-es forradalom által létrehozott iszlám elkötelezett hívei. A jelenlegi köztársasági elnök, Ali Akbar Hasemi Rafszandzsi az alkotmány értelmében nem indulhat a választáson, mert most tölti második elnöki mandátumát. Ali Akbar Nateg-Nurit az egyház konzervatív része és Teherán nagykereskedői támogatják. Fő riválisa, Mohammad Katami Rafszandzsani híve, ennek megfelelően a baloldalt és a rendszer mérsékelt híveit tudhatja maga mögött. Mohammad Mohammadi Reysari és Reza Zavarei keményvonalas konzervatív politikusok hírében állnak. Még bizakodik a szlovák elnök A tíznapos hivatalos népszavazási kampány tegnapi kezdetének előestéjén Michal Kovác szlovák államfő arra kérte az állampolgárokat, minél nagyobb számban járuljanak az urnákhoz május 23- án és 24-én. MH-Pozsony__________ A szlovák államfő a küszöbön álló népszavazással kapcsolatban hangsúlyozta: Szlovákiának szomszédainál kisebb az esélye arra, hogy már az idén júliusban meghívást kapjon a NATO-ba. A népszavazás pozitív eredménye azonban, ha nem is változtatja meg gyökeresen a tagállamok véleményét, jelentősen befolyásolhatja azt - vélekedett Michal Kovác. Az igen szavazatok megnyitják annak lehetőségét, hogy amikor majd Szlovákia megoldja a belpolitikai problémáit, ismét bekerülhessen a tagságra esélyes országok közé. Az államfő még az első körbe való bekerülés lehetőségét sem zárta ki. Ehhez azonban - nyilatkozta a rádióban - a választópolgárok akarata mellett szükség lenne arra is, hogy a kormánypártok már a parlament holnap kezdődő ülésén a Nyugatnak legalább néhány, már évek óta ismételgetett kifogására pozitív választ adjanak: engedjenek teret az ellenzéknek a parlament és az egyes bizottságok vezetésében, biztosítsák az arányos pártképviseletet valamennyi bizottságban, vonják ellenőrzés alá a civil és a katonai titkosszolgálatot, mozdítsák előre a politikai hátterű bűncselekmények kivizsgálását. Kovác a sürgős teendők közé sorolta a szlovák televízió közszolgálati jellegének viszszaállítását is. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a kormány legutóbbi intézkedéseivel elbizonytalanította a választókat, veszélybe sodorva ezzel a népszavazás érvényességét nemcsak a közvetlen elnökválasztásra, de a NATO-tagságra vonatkozó kérdések esetében is. • S.E. Belgium is a román NATO-tagság mellett A belga kormány támogatja, hogy Románia a NATO-bővítés első körében felvételt nyerjen a szervezetbe. A brüsszeli NATO-központban meglepetést váltott ki a belga nyilatkozat. MH-Brüsszel__________ Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök síkra szállt annak érdekében, hogy Románia is benne legyen a NATO kibővítésének első körében. A brüsszeli kormány álláspontja szerint a NATO keleti irányú bővítésének a földrajzi folytonosság jegyében kell történnie, és ezért Dehaene kívánatosnak tartja, hogy Lengyelország, Magyarország és Csehország mellett Szlovéniát és Romániát is meghívják a NATO tagjai sorába a júliusi madridi csúcstalálkozón. Ugyanakkor óva intette Bukarestet a túlzó derűlátástól. A szövetség egyhangúlag hozza meg döntéseit, és egyelőre konszenzus csak Budapest, Prága és Varsó kedvező elbírálásában van. Dahaene meglehetősen szokatlan nyíltsággal bírálta a NATO-t, amiért a jelölt országok mérlegeléséhez nem volt képes objektív feltételeket kijelölni. A madridi „eredményhirdetés” politikai és szövetségi megfontolásokat tükröz majd. A belga kormányfő reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió bővítésekor nem esnek ugyanebbe a hibába. A brüsszeli NATO-központban meglepetést keltett, hogy a belga kormány a nyilvánosság elé vitte a szövetség úgymond belső ügyét. Románia felvételét elsőként Franciaország vetette fel, majd nyomában a többi latin ország, de például Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok ellenzi az ország gyors csatlakozását. Megfigyelők úgy vélik, hogy a román ambíciók támogatásával javul Szlovénia helyzete is. •G.T. A pápa Bejrútban a felekezetek megbékéléséről szólt Csillapodik a gyűlölet MTI_________________ A keresztény-muzulmán megbékélés üzenetét vitte el Bejrút háborús képet mutató központjába II. János Pál pápa, aki vasárnap hatalmas tömeg előtt mutatott be szabadtéri misét a libanoni fővárosban - jelentette a Reuter. A katolikus egyházfő mintegy félórás késéssel érkezett meg a pápamobilon Harissából, Libanon legnagyobb maronita kegyhelyéről, ahol a pátriárka rezidenciáján töltötte az éjszakát. A pápai zászlókat lengető tengernyi sokaság virágesővel, kiáltásokkal és énekekkel fogadta a Szentatyát. A jelentések szerint annyian akartak részt venni az eseményen, hogy a tengerparti sétányra sokan be sem fértek - az AFP szerint a szervezők több mint 250 ezer résztvevőről számoltak be, míg a Reuter több mint 300 ezerre, Libanon lakosságának mintegy tizedére tette azok számát, akik megjelentek a misén, vagy útközben üdvözölték a pápát. Az AP szerint a mise kezdetén II. János Pál arabul üdvözölte a megjelenteket, majd hangsúlyozta: biztos abban, hogy az elmúlt évek szenvedései nem voltak hiábavalóak, hanem megerősítik a libanoniak szabadságát és egységét. Mint mondta, régóta és oly sok ok miatt szerette volna felkeresni a közel-keleti országot, többek között azért, mert ide az elsők között jutott el Krisztus üzenete. Libanon történelmi küldetését kiemelve a szentatya azt a szeretetet is hangsúlyozta, amelyet az egyház és a Szentszék minden libanoni iránt táplál. A pápa a vallási közösségek egymás mellett élésének példájaként említette Libanont, s olyan azonnali és tartós békét sürgetett a térségben, amely mindenki jogait és reményeit tiszteletben tartja. A misén megjelent a libanoni vezetés, köztük Eliasz al-Hravi maronita keresztény elnök, Rafik Hariri szunnita muzulmán miniszterelnök és Nabih Berri síita muzulmán parlamenti elnök is. Mint az AP megjegyezte, a pápa első libanoni útján tapasztalt meleg fogadtatás azt tükrözte, hogy a „keményvonalas” keresztényektől kezdve a Hezbollah harcos iszlám szervezetig lényegében minden csoport hivatalosan is elfogadta a látogatást, noha a szentatya országjárása közben időnként a régi gyűlölet jelei is megmutatkoztak az 1975-1990-es polgárháború egykori ellenfelei között. Hazautazott vasárnap kétnapos bejrúti látogatása után II. János Pál pápa. Személyében 33 év óta először járt katolikus egyházfő a Közel-Keleten. Több mint háromszázezer ember köszöntötte Bejrútban a II. János Pált, aki pápamobilon tartott az oltár felé FOTÓ: MTI/AP - NABIL ISMAIL A kormány szakítópróbája Lemondanak az RMDSZ-miniszterek? MH-Bukarest__________ A román kormányban résztvevő több RMDSZ-politikus is kész szolidaritást vállalni Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszterrel, aki bejelentette, kilép a kormányból, ha nyárig nem módosítják a kormányprogramban foglaltak szellemében az oktatási törvény kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezéseit. Az erre vonatkozó javaslatcsomagnak a miniszterelnök és az oktatási tárcavezető ígérete szerint április végén az illetékesek elé kellett volna kerülnie, ám ez nem történt meg. Olyan fontos változtatásokról van szó, amelyek lehetővé tennék minden szinten az anyanyelvű felvételizést, megszüntetnék az anyanyelvű oktatás tiltásait az orvosi és jogi tanulmányok, a szakoktatás esetében, a román szakszókincs elsajátításának feltételével, a román nyelvet pedig a nemzetiségi iskolákban az eddigitől eltérően nem a román iskolák tananyaga, hanem külön programok szerint tanítanák. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter elmondta, nemcsak azt tartja fontosnak, hogy a javaslatcsomag időben a parlament elé kerüljön, hanem azt is, hogy a kisebbségi oktatás korlátozásainak megszüntetésével se késlekedjenek. „Ellenkező esetben nincs mit keresnem ebben a kormányban” - szögezte le. Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét idézve kijelentette, a kisebbségi oktatás ügye a kormány szakítópróbája lehet. Az oktatási tárca államtitkára, Béres András úgyszintén közölte, szolidáris Birtalannal. Ugyanakkor mindhárman kijelentették, lépésükre valószínűleg nem lesz szükség, a módosításokra várhatóan már a közeljövőben sor kerül. A hétvégén Kolozsvár központjában a városháza előtti járdán tartotta meg fogadóóráját Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora. A szokatlan gesztusra azért került sor, mert a magyar honatya mindeddig nem kapott szenátusi irodát a város vezetőitől. Utcai „fogadóirodája” egy székből és egy asztalból állt, rajta a tábla: 13- as számú kolozsvári szenátori iroda. Eckstein Kovács Péter január óta várja, hogy a törvénynek megfelelően a polgármesteri hivatal megfelelő irodahelyiséget utaljon ki számára. Közölte, ha nem kapja meg az irodát, pert indít Funar polgármester ellen. A kolozsvári városatya viszont kihágási jegyzőkönyvet akar felvétetni a magyar szenátor ellen. • Bogdán Tibor Csehák Judit érintett, de nem mond le • Folytatás az 1. oldalról A parlament elnökének átvilágítása pedig azért késlekedett, mert a bizottság az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte arról, hogy a bírák szerint munkáltatóként szereplő házelnököt ellenőrizhetik-e. Most folyik annak a képviselőnek az átvilágítása is, aki egykori megyei főkapitányként férhetett hozzá állambiztonsági anyagokhoz. Gondot okoz azonban, hogy egyelőre nem sikerült pontosan megállapítani, milyen dokumentumok mentek át a kezén. Egyébként mások esetében is hasonlóképpen nehézkes a bizonyítás, miután titkos PB-határozatokban szabták meg azoknak a körét, akik a különféle állambiztonsági jelentésekbe betekinthettek. Ezek egy részét egyelőre nem sikerült megtalálni, a rendelkezésre álló hivatalos elosztók - amelyekből kiderül, hogy kinek mely anyagokat kellett megküldeni - pedig nem minden esetben pontosak. Csehák Judit az átvilágításról szóló szigorúan titkos határozatot közzétette, más képviselők viszont fenntartásaikat fogalmazták meg, hogy a dokumentum tartalmát nyilvánosságra hozhatják-e. Kérdésünkre szakértők kijelentették: a határozatot elsősorban a személyiségi okok védelme érdekében titkosítják, vagyis az érintett szabadon dönthet annak sorsáról. Abban az esetben viszont, ha az irat másokra nézve is tartalmaz adatokat, tartalmát csak a személyiségi jogok tiszteletben tartásával lehet nyilvánosságra hozni. Az úgynevezett Dunagate-botrány kapcsán 1990-ben végzett parlamenti vizsgálat megállapította, hogy az 1989. október 23-a után törvényellenesen végzett megfigyelésekkel kapcsolatos jelentéseket a kormány egyes tagjain túl az állampárt jogutódjaként létrejött MSZP néhány akkori vezetője is megkapta. A vizsgálat szerint a jelentések címzettje volt Szűrös Mátyás, Németh Miklós, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Nyers Rezső, Kovács Jenő, Medgyessy Péter és Kárpáti Ferenc. Közülük Szűrös Mátyás, Horn Gyula és Nyers Rezső ma is a parlament tagjai. Medgyessy Péter pénzügyminiszert a képviselők után, várhatóan júliusban világítják át. Információink szerint egyébként az átvilágító bizottság tagjai eddig egy ügynökgyanús képviselőről hoztak határozatot, aki bírósághoz fordult. Egyébként a kiszivárgott adatok alapján feltételezhető, hogy húsz alatt van az átvilágítási törvény által érintett képviselők száma. •LK.-Sz.Sz. Rasszista támadások MTI_________________ A nemzeti kisebbségek Nyugat-Európán belül Nagy-Britanniában szenvednek a leggyakrabban faji alapú üldöztetéstől, s az ilyen jellegű incidensek száma meredeken emelkedik - ez derül ki az egyik legnagyobb amerikai emberi jogi szervezet Londonban és New Yorkban kiadott legújabb jelentéséből. A Human Rights Watch által vizsgált időszakban -1989— 1996 - az ismert rasszista támadások száma meghaladta a 12 ezret, vagyis megháromszorozódott az előző hasonló időszak adataihoz képest. A szervezet szerint azonban a faji alapú támadások valós száma inkább valahol 32 és fél ezer körül járhatott a vizsgált években, s ezeket legalább további 26 ezer, vagyon elleni vandál cselekmény tetézte. A nemzeti kisebbségek által elszenvedett bűncselekményeknek csaknem az ötöde összefüggésben állt az áldozatok bőrszínével - áll a jelentésben. Az összefoglaló szerint a brit rendőrség nemhogy nem vizsgálja ki rendesen a rasszista támadásokról érkező bejelentéseket, de megdöbbentő az olyan faji incidensek száma, amelyekért magát a rendőrséget terheli felelősség. Mindennaposak a súlyos rendőri brutalitás megnyilvánulásai; a jelentése tíz olyan fekete bőrű letartóztatott haláláról közöl részleteket, akik rendőri őrizetben vesztették életüket. Horn Gyula keletnémet felfedezőúton MTI________________ A politikai kapcsolatépítést és a gazdasági együttműködés fellendítését szolgálja Horn Gyula kormányfő holnap kezdődő látogatása négy keletnémet tartományban. Szászországban, Türingiában, Brandenburgban és Berlinben a magyar miniszterelnök találkozik a tartományi kormányfőkkel és a gazdasági élet vezető képviselőivel, s a magyarországi üzleti lehetőségek iránt érdeklődő vállalkozókkal is tanácskozik. A háromnapos látogatás holnap a kora délutáni órákban a 4,5 millió lakosú Szászország fővárosában, Drezdában kezdődik Hom és Kurt Biedenkopf tartományi kormányfő megbeszélésével. Kedden Erfurtban folytatódik a program, ahol a 2,5 millió lakosú Türingia kormányfője várja a magyar kormányfőt és kíséretét, Fazakas Szabolcs ipari és kereskedelmi minisztert, Szli Katalint, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárát, valamint Pataki István helyettes külügyi államtitkárt. Ekkor írják alá a kormányközi vegyesbizottság felállításáról szóló szerződést és a testület meg is tartja alakuló ülését. Szerdán Brandenburg tartomány vendége a magyar küldöttség, ahol véglegesítik és aláírják a kétoldalú gazdasági együttműködési szerződést. A 2,5 millió lakosú, Berlint körülölelő tartománnyal a következő években várhatóan dinamikusan bővül a gazdasági együttműködés. Horn Gyula részt vesz a Magyar-Brandeburgi Gazdasági Napok megnyitóján. A kelet-németországi körút berlini tárgyalásokkal fejeződik be. Vizsgázik a vén diák Csaknem egyötöddel több maturáló a szakközepekben Ma reggel közel nyolcvanezer nappali tagozatos középiskolás diák kezdi meg érettségi vizsgáját, 14 százalékkal többen, mint tavaly. Az érettségi vizsga biztonságosságáról Juhász József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa elmondta: a hibák, botrányok mindig akkor következtek be, ha a megbízott tanárok korábban bontják fel a borítékot, illetve nem az előírásoknak megfelelően jártak el. A tételeket a BM által használt, átláthatatlan, többszörös pecséttel ellátott biztonsági borítékban, futárral továbbították szerdán az intézményfenntartóknak, akik eljuttatták azt a középiskolákhoz. Kivétel a mai magyar, illetve a holnapi matematika tételsor, amelyekről a visszaélések elkerülése végett a vizsgák reggelén sorsolással dönt a vizsgabizottság. A magyar tételeket ma reggel, a matematika tételeket kedd reggel 8 óra 5 perckor hirdetik ki egy időben a tv 1- es csatornáján, illetve a Kossuth rádióban. A művelődési tárca illetékesétől megtudtuk: magyarból és matematikából három komplett tételsort készítenek elő, biztonsági okokból egyet vészhelyzetre, egyet pedig az októberi javító-pótló vizsgákra. A három és fél ezer bizottsági elnök is startra készen várja a nagy napot. Őket az országos vizsgáztaatói névjegyzékből választhatták ki a középiskolák. Díjazásukról megtudtuk, hogy a minisztérium bruttó 650 forintos hozzájárulást ad tanulónként a bizottságot vezető tanároknak, amelyet a fenntartó önkormányzat még kiegészíthet. A vizsgák idején a művelődési minisztérium háttérintézménye, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, valamint a társminisztériumok hasonló intézményei telefonügyeletet tartanak. A négy éve bevezetett angol tannyelvű nemzetközi érettségi (IB) iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Míg tavaly 28-an vizsgáztak, az idén már 38 diák felelt meg a rendkívül erős vizsgára bocsátási követelményeknek. Ők már egy hete vizsgáznak - tudtuk meg Bognár Anikótól, a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium két tannyelvű tagozatának vezetőjétől. Mint ismeretes, az IB érettségit több mint 80 ország 800 egyeteme fogadja el felvételiként. A most zajló IB (International Baccalaureate) vizsgákat szúrópróbaszerűen ellenőrizte a vizsgaszervezet európai igazgatója, és példásan szervezettnek tartotta a pestlőrinci gimnáziumban folyó munkát. Megtudtuk azt is, hogy az igazgató idei ellenőrző útja során a 14 keleteurópai IB-iskolából kettőben szabálytalanságok miatt felfüggesztette a vizsgáztatást, további két középiskolától pedig elvonta az oktatási programot. Az 1996-97-es tanév újdonsága, hogy az IB-sek a Karinthy Gimnáziumban már vizsgát tehetnek pszichológiából, környezetkultúra és filozófia tantárgyakból. Bognár Anikó megjegyezte azt is, hogy óriási a nyomás a szülők és a diákok részéről, hogy a közgazdaság tantárgyat is felvehessék vizsgatárgyként. Ezt eddig főként az akadályozta, hogy nem tudták megfizetni az állásra jelentkező tanárokat, de az 1997-98-as tanévben végre elkezdődhet ez a képzés. A másik magyarországi nemzetközi érettségit adó intézmény az Amerikai Nemzetközi Iskola, ahová zömében diplomatacsemeték járnak. Az idén vizsgázó 26 diák között három magyar is van. A magániskola tandíjairól, illetve az IB-vizsgadíjakról nem kaptunk tájékoztatást, ám annyi tudható, hogy Bécsben a hasonló képzés 300 ezer osztrák schillingbe kerül. • Szarvas Zsolt