Magyar Hírlap, 1997. május (30. évfolyam, 101-112. szám)
1997-05-03 / 102. szám
4 Magyar Hírlap Évről évre több a megvesztegethető rendőr Az ügyész szerint a társadalomban igény mutatkozik a korrupcióra A bíróságok tavaly 54 rendőr ellen hoztak jogerős ítéletet korrupciós jellegű bűncselekmények miatt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt megduplázódott az ilyen ügyekben bűnösnek talált rendőrök száma. Gáspár Attila, a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal vezetője szerint azonban a számokból a jelenlegi helyzetre nem lehet következtetni, hiszen a jogerős ítéletek néhány évvel ezelőtti ügyekben születtek. A hivatalban azonban kétségkívül nőtt a rendőrök ellen indított eljárások száma. Többségében hivatali visszaélés, illetve egyre többször kényszervallatás és bántalmazás miatt indul nyomozás, de szinte a teljes Btk. szerepel a palettán - közölte Gáspár Attila. Új jelenség az egyre gyakrabban előforduló bajtársi lopás, általában a kolléga helyszíni bírságolási nyugtatömbje tűnik el a rendőrségi épületből. Ez a zsebre menő közúti bírságoknál hasznos, az idegen nyugtákkal ugyanis nem kell elszámolni. Egyébként Gáspár szerint itt óriási a látencia. Ha egy rendőr nyugta nélkül teszi el a bírságot, azt általában egymás között intézi el a megbüntetett és az egyenruhás. Mindketten jól járnak, feljelentés pedig csak a legritkább esetben érkezik a rendőr ellen - mondta Gáspár, majd hozzátette: a társadalomban igény mutatkozik a korrupcióra. De nem csak az utakon fizethetők le a testület tagjai. Egy orgazda rendőr segítségével például 14 átütött motorszámú, hamis adásvételi papírokkal igazolt autó került újra forgalomba, de nincs biztonságban a számítógépes nyilvántartás sem. Két rendőr ellen is eljárás indult, akik pénzért változtattak a gépben tárolt adatokon. Az épületekben azonban szigorúbb az ellenőrzés, mint az utakon - vélekedett a hivatal vezetője. A korrupciós ügyek mellett gazdasági bűncselekményekben is évről évre több rendőrt talál bűnösnek a bíróság: az 1994-es öt ítélet helyett tavaly már huszonegy született. Nő a közrend ellen vétő és a kényszervallatással információkat szerző rendőrök száma, ugyanakkor 1991 óta folyamatosan csökken az ittas vezetés miatt elítéltek száma. A hat évvel ezelőtti 105 helyett tavaly csak 66 ittas vezetőt talált bűnösnek a bíróság. Magyarországon évről évre egyre több bűncselekményt követnek el, a rendőrök ellen indított nyomozások száma azonban Pest megyében nem nő lényegesen. A testület tagjai körében némileg több a vagyon elleni bűncselekmény, de ez még nem tendencia - nyilatkozta lapunknak Gantner László, a Pest Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal ügyésze. A rendőr is része a társadalomnak, neki is lehetnek anyagi gondjai. Ez persze nem indokolja a korrupciót - vélekedett Gantner. Egyébként meggyőződése szerint akkor sem lenne kevesebb dosszié az ügyészségen, ha a jelenleginél kétszer-háromszor több fizetést vinnének haza a testület tagjai. A rendszerváltás előtt a szakmai vezetők és a belbiztonsági szolgálat jobban figyeltek a rendőrökre, ma ilyen szigorú ellenőrzés nincs. Senki sem csodálkozik, ha egy rendőr vesz egy BMW-t vagy mobiltelefont a 28 ezer forintos fizetéséből. Ugyanakkor az ügyész elismeri, hogy a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata másfél éve érezhetően hatékonyabb munkát végez. Általában tiszthelyettesek ellen indul eljárás, de ennek valószínűsíthető oka, hogy ők vannak a legtöbben. Az ügyész szerint főleg az alacsony fizetések kényszerítik a testület tagjait a szolgálaton kívüli munkára, ám a másodálláshoz parancsnoki engedély szükséges. A rend őrei egyre gyakrabban vállalnak munkát szórakozóhelyeken engedély nélkül kidobóemberként. Gantner hangsúlyozta: a rendőrök nagyító alatt dolgoznak, bármit tesznek, azt nagy figyelem kíséri a társadalom részéről. Szerinte nem szerencsés például, ha az autólopások témájával foglalkozó konferencia résztvevőit egy rendőri vezető főváros környéki panziójában szállásolják el, még akkor sem, ha ő adta a legkedvezőbb árajánlatot. Az ügyész egy dabasi példát is említett, ahol egy vállalkozó több ezer autót vásárolt fel, majd csütörtökön beállított a rendőrségre, mondván, hétfőre intézzék el a forgalmi engedélyeket. A munkaidőbe ez már nem fért bele, de az üzletember megfizette a túlmunkáért járó díjat, s a kapitányság alapítványába fizette be az összeget. A vizsgálatok megállapították, hogy egyetlen fillér sem ment zsebbe, mégsem szabadna támogatni, hogy magánügyintézésre vásárolják meg a rendőrséget - hangoztatta az ügyész. • Haszán Zoltán Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények miatt elítélt rendőrök 1996-ban Az Országházban járt tegnap az Országos Diákparlament küldöttsége. A mintegy 250 fiatalt Gál Zoltán házelnök köszöntötte. Az ifjak „nyílt kormányülésen” vettek részt, ahol tíz szaktárca képviselői - köztük Keleti György honvédelmi miniszter - válaszoltak az ifjúsággal, oktatással, a generáció munkavállalási esélyeinek javításával kapcsolatos kérdésekre fotó: isza ferenc MAGYAR HÍRADÓ Alacsonyabb női nyugdíjkorhatárt (MTI) A kisgazdapárt hatalomra kerülve azzal fogja kimutatni a nők iránti megbecsülését, hogy visszaállítja a nők nyugdíjkorhatárát - hangoztatta Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke tegnap Jánoshalmán, a párt nagygyűlésén. A közelgő Anyák napja alkalmából a pártelnök kritikusan megjegyezte: a jelenlegi kormánykoalíció a nőket felemelt nyugdíjkorhatárral, alacsony nyugdíjjal „becsüli meg”. Torgyán megtekintett egy mezőgazdasági gépkiállítást, ennek kapcsán a nagygyűlésen szólt arról, hogy ezek a gépek, munkaeszközök nagyon hiányoznak az agrártermelésből. A bőséges kínálat ellenére ugyanis csak kevesen tudnak a termelőeszközökhöz hozzájutni, hiszen a 345 milliárd forintért konszolidált bankok szinte szóba sem állnak a mezőgazdasági termelőkkel. Rendezvénysorozat 2000-ben (MTI) A Magyar Demokrata Fórum megkezdte a megbeszéléseket a különböző társadalmi szervezetekkel az államalapítás ezredik évfordulójának méltó megünnepléséről - közölte Herényi Károly szóvivő. Az MDF a jelenlegi kormánykoalíció bűnös mulasztásának tekinti, hogy 1994 nyarán lemondta a világkiállítást, 2000-ben azonban ismét korszakos évfordulóhoz ér az ország, amikor expó méretű rendezvénysorozattal emlékezhetne az államalapításra. A rendezvényeknek tükrözniük kell a magyar államiság történetét, a magyar nemzet kapcsolatait a térség népeivel, és az ország felkészülését a következő évezredre. Nyugati URH-sávon a Petőfi rádió (MH) A Magyar Rádió megrendelésére - kísérleti jelleggel - hétfőtől az Antenna Hungária Rt. Budapesten, a 94,8 MHz-es frekvencián megindítja a Petőfi rádió műsorának a sugárzását. A kísérlet tapasztalatai az ősszel induló országos rádióhálózatok kiépítéséhez nyújtanak segítséget. A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény értelmében ugyanis két új kereskedelmi és két közszolgálati műsor - valószínűleg a Bartók és a Petőfi rádióé - kerül az Európai Unió szabványainak megfelelő CCIR frekvenciatartományba 1997 harmadik negyedévében. Alulfizetett könyvszakértők Az elmúlt tíz évben a főfoglalkozású igazságügyi könyvszakértők száma mintegy a tizedére csökkent, míg azoknak a pereknek a mennyisége, amelyekben szükség lenne munkájukra, jelentősen nőtt. Mivel a peres eljárásokban végzett munkáért járó díjazás igen alacsony, a szakértők nagy része a jövedelmezőbb könyvvizsgálói vagy más vállalkozói tevékenységet választja. Gazdasági peres ügyet 1989-ben 2600 esetben tárgyalt a bíróság, jelenleg ez a szám 26 ezerre tehető. Ennek ellenére mindössze 14 hivatásos igazságügyi könyvszakértő dolgozik az Igazságügyi Minisztérium intézeteiben, közülük hat a fővárosban. A hatályos szabályozás szerint a bíróság ugyan önálló szakértőt is kirendelhet, ha az rendelkezik a megfelelő jogosítványokkal, de a jogszabályok sem az intézeti, sem az önálló tevékenységet folytató könyvszakértők anyagi elismerését nem biztosítják - állítják a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara könyv-, adó-, vámszakértői szakosztályának tagjai. Amíg a könyvvizsgálói tevékenységért 4500-10 000 forint az óránkénti piaci díjazás, addig a peres eljárásokban a hatóságilag kirendelt könyvszakértők ugyanilyen tevékenységért legfeljebb 800 forintot kaphatnak óránként. Ráadásul a szakértői munka 1996. január 1-jétől kimaradt az adókedvezményre jogosító szellemi tevékenység köréből. Nem csoda, hogy a könyvszakértők nagy része otthagyta intézeti állását, és jövedelmezőbb tevékenységbe kezdett. A igazságügyi könyvszakértők helyzetét nehezíti az is, hogy az áprilisban megalakult Igazságügyi Szakértői Kamara mellett tagjai kell legyenek a Könyvvizsgálói Kamara megfelelő szekciójának, és vállalkozóként még valamelyik gazdasági kamarának is kénytelenek tagdíjat fizetni. Az intézetben dolgozó szakértők túlterheltsége pedig nem gyorsítja meg az amúgy is lassú bírósági eljárásokat. • K. H. P. BELFÖLD Borús demográfiai távlatok Minden eddigi negatív rekordot „alulmúltak” 1997 első hónapjainak házasságkötési adatai. A gyermekáldás is tovább csökkent, és ha év végéig ugyanilyen arányú lesz a visszaesés, idén százezer alá zuhan az évi születésszám. Az elhalálozások év eleji mérlege viszont az elmúlt évhez képest javuló tendenciát mutat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint januárban alig több mint ezerkétszáz pár lépett az anyakönyvvezető elé, ami nem éri el még a tavalyi, ugyancsak rendkívül alacsony szintet sem. Az év első két hónapjának házasságkötési mérlege csaknem 15 százalékkal rosszabb 1996 azonos időszakáénál. Kamarás Ferenc, a KSH osztályvezetője elmondta: statisztikailag megmagyarázhatatlan a rohamosan csökkenő házassági kedv, ugyanis a hetvenes évek első felében született - és most húszévesnél idősebb - nagyon sok gyerek jelenleg a lakosság egyik legnépesebb korosztályát alkotja, ám a hivatalos párkapcsolat kiépítésére nem mutat hajlandóságot. Kamarás ezt a demográfiai helyzet alakulása szempontjából a legaggasztóbb tünetnek minősítette. Az élveszületések számszerű alakulása a több évtizede tartó csökkenési folyamatba illeszkedik: az év első két hónapjában hét százalékkal kevesebb volt a gyermekáldás, mint tavaly januárban és februárban. Amennyiben továbbra is ugyanilyen arányú marad a csökkenés, az élveszületések egész évi száma a 100 ezres küszöb alá zuhan. Összehasonlításként: 1980-ban 148 ezer, de még 1992-ben is 121 ezer újszülött neve került az anyakönyvbe Magyarországon. Javuló tendenciát mutat ellenben az év első hónapjaiban a halálozási mutató: csaknem 3 ezerrel kevesebben hunytak el, mint 1996 hasonló időszakában. A népesség csökkenése folytatódott ugyan, de kisebb mértékben. Az ország lakossága tavasz elején - az előzetes adatok szerint - 10 millió 165 ezer volt, 200 ezerrel kevesebb mint 1990-ben. • N.O. Népességmozgalmi adatok az év elején Év, hónap Házasság Születés Halálozás Természetes fogyás száma (pár fő) 1996. január-február 3272 17 612 27 932 -10 320 1997. január-február 2807 16 368 25191 -8 823 Forrás: KSH Hétfőtől ingó zálogjogi nyilvántartás Hétfőtől működik az ingó zálogjogi nyilvántartás: a közjegyzők országos adatbázisban rögzítik, ha magánszemélyek vagy vállalkozások hitel fedezetéül ingóságaikat kínálják fel. A Polgári törvénykönyv módosítása tette lehetővé, hogy kölcsön biztosítéka gyanánt vagyontárgyak is szolgálhassanak, amelyek - a kézizálogtól eltérően - a tulajdonos használatában maradnak. A gazdálkodók számára újabb hitelforrás nyílik meg, mert a pénzintézetek, illetve más vállalkozások az általuk nyújtott kölcsön fedezetéül az adós ingóságait is elfogadhatják. Ilyen biztosítékok lehetnek például a termelőeszközök, járművek, de még vagyoni értékkel bíró jogok, akár vállalkozásban birtokolt tulajdonrészek is. Az adós így többletforrásokhoz juthat, és gazdasági tevékenységét is zavartalanul folytathatja, miközben a zálogjogi nyilvántartás a hitelező számára biztosítékot jelent, hogy visszakapja a pénzét. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közelmúltban kiépítette országos adatbázisát, de a pénzintézetek, illetve a nagyobb autókereskedők vagy használtcikk-forgalmazók is közvetlen számítógépes vonalon vehetik igénybe e szolgáltatást. A nyitvántartás tartalmazza az adós nevét, a hitel összegét és a biztosítékul felkínált ingóság azonosítására alkalmas adatokat. Ezzel elérhető, hogy üzleti kapcsolatainak hitelképességét bárki ellenőrizze. Ugyanakkor megakadályozható az is, hogy a jelzáloggal terhelt javakat értékesítsék. Az ingó dolgokat terhelő jelzálogjogról szóló kormányrendelet hétfőn lép hatályba, s a záloghitel-szerződéseket a közjegyzői irodák veszik majd nyilvántartásba. •L.K. 1997. MÁJUS 3., SZOMBAT Vizitlimit Bár az országgyűlés tavaly márciusi döntésével zöld utat adott a házi szakápolási rendszer országos bevezetésének, az új ellátási forma általánossá válása nehézkesen halad. Most éppen az hátráltatja, hogy az e célra elkülönített kasszából elvettek 800 millió forintot. Az Országgyűlés tavaly 600 millió forintot különített el a házi szakápolás finanszírozására, ebből azonban mindössze 20-30 millió forintot költöttek el a zömmel vállalkozási formában működő szolgáltatók. Az egészségbiztosító idei költségvetésében már 1,2 milliárd forint szerepelt. Az egészségügyi dolgozók béremelésének fedezésére azonban a keret közel 70 százalékát átcsoportosították - derült ki a házi szakápolási szervezetek konzultációján. Tavaly többek között az elhúzódó szerződéskötési procedúra hátráltatta a házi szakápolókat, idén az alacsonyan meghúzott vizitlimit juttathatja csődbe némelyiket. A szervezetekkel ugyanis a megyei egészségpénztárak (mep) kötnek szerződést, amelyek központilag meghatározott keretből gazdálkodhatnak. Például egy megye 2000 szakápolási vizit finanszírozására kap lehetőséget, míg a Magyar Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke, Falus Ferenc számításai szerint havi 1500 vizit szükséges a vállalkozások talpon maradásához. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetői viszont úgy vélik, a házi szakápolással a biztosítóba „betolták a trójai falovat”. Székely Tamás, a finanszírozási főosztály vezetője szerint problémát okoz az esetleges kettős finanszírozás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egyegy beteg után kétszer fizet a biztosító: egyszer, amíg a kórházban fekszik, majd amikor hazakerül. Az OEP szakértői a legfrissebb adatokat emlegetik: a tavalyi év hasonló időszakához képest januárban és februárban több és súlyosabb beteg került a kórházakba. • Horváth Judit Nyugdíj: cseberből vederbe? A kormány a parlament elé terjeszti a nyugdíjreform törvénytervezetét. A döntést - társadalmi vitát követően - hosszas egyeztetés előzte meg az Érdekegyeztető Tanács bizottságaiban és plenáris ülésein. Ezzel együtt az utolsó - keddi - ülésen mind a munkavállalók, mind a munkáltatók vonakodtak kimondani, hogy megegyezés született, szóvivőik úgy fogalmaztak: tudomásul veszik a javaslat beterjesztését. A tartózkodás oka, hogy a kormány ragaszkodott a tőkefedezeti alapon működő magánnyugdíj bevezetéséhez. A koncepciót a munkáltatók kezdettől fogva ellenezték, a szakszervezetek véleménye pedig megoszlott: némelyek elutasították, mások kisebbnagyobb módosításokkal elfogadták azt. A társadalmi vita során a szakértők többsége úgy vélekedett, hogy a tőkefedezeti magánnyugdíj elvben lehet jó, de túl drága az átállás, hiszen a magánpénztárakba folyó összeg hiányozni fog a tb-kasszából, a mai nyugdíjasok ellátását tehát a költségvetésnek kell fedeznie. Decemberig a reform legnagyobb vihart kavaró lépésének a tavalyi korhatáremelés tűnt, hiszen ez sokakat azonnal és közvetlenül érintő rendelkezés. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer hibának kiküszöbölése pedig kizárólag szakmai vitának ígérkezett. Az átalakulás folyamatát az Országgyűlés 1991. évi 60. számú határozata indította el, amely felvázolja a sokat emlegetett három pillérből álló nyugdíjrendszert: első pillére a szociális alapnyugdíj, második a felosztó-kirovó elven működő munkanyugdíj, harmadik az önkéntes megtakarításból származó magánnyugdíj. A magánpénztárak kötelezővé tételét a pénzügyi tárca már a reform kezdetétől szorgalmazta, ám a kormány csak tavaly februárban foglalt állást emellett. A kormány eredeti elképzelése szerint a nyugdíjjárulék kétharmada folyt volna a hagyományos, felosztó-kirovó rendszerbe és harmada a magánpénztárakba. A pénzügyi tárca legfőbb érve a tőkefedezeti rendszer mellett úgy szólt: nagyjából azonos ellátást tud nyújtani, mint a jelenlegi rendszer, de sokkal inkább segíti a gazdaság növekedését. Az egyeztetés során a kormány a tervezett egyharmadról egynegyedre csökkentette a magánnyugdíj arányát a társadalombiztosítási nyugellátáson belül, de koncepcionális engedményt nem tett, így érthetőek a reformtervet változatlanul érő bírálatok. Bod Péter professzor, a nyugdíjbiztosító elnökségi tagja a legutóbbi közgyűlésen elmondta: a kormány által leírt tőkefedezeti rendszer csak befizetések gyűjtésére és vagyonkezelésre lesz alkalmas, de nem derül ki, milyen ellátást nyújt és a biztosítási kockázatokat - amilyen például a megrokkanás - sem viseli. Ezért felesleges egy költséges pénztári rendszert ilyen formában kiépíteni. Egy nemzetközi kutatócsoport - amelyet Augusztinovics Mária, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete kutatója vezetett - arra a következtetésre jutott, hogy el kell választani a szolidaritás elvét és a biztosítási feladatokat a nyugdíjrendszeren belül, mert ezek homlokegyenest ellentmondanak egymásnak, és fellazítják a befizetett járulék, illetve a majdani nyugdíj közti kapcsolatot. Augusztinovics szerint a nyugdíjreform nem orvosolja a szerkezeti hibákat. A járulék és a nyugdíj közötti kapcsolat szorosabbá tétele pedig a reform egyik sarkpontja, hiszen köztudott, hogy mindenki igyekszik kibújni a járulékfizetés alól. Kérdés, hogy a magánpénztárak eléggé érdekeltté teszik-e a polgárokat a befizetésben. Szociológiai felmérések azt mutatják, a polgárok számára fontos a pénz biztonságos kezelése és a pénztárválasztás szabadsága. Ez utóbbi tenné elkerülhetővé, hogy a járulékfizetők azt érezzék: cseberből vederbe kerülnek a reform után. • K. E. M. Felosztó-kirovó nyugdíjrendszer (ilyen a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer is) a mindenkori aktív dolgozóktól beszedett nyugdíjjárulékot osztja szét a mindenkori nyugdíjasok között. Ebből következik, hogy minél több a nyugdíjas az aktív keresőkhöz képest, annál több járulékot kell levonni a bérekből, hogy a nyugdíjakat kifizethessék. Tőkefedezeti nyugdíjrendszer a dolgozó munkában töltött évei során pénzalapot halmoz fel, ezt nyugdíjazásakor évjáradékra váltják át. Nyugdíjának nagysága tehát csak a felhalmozott összeg nagyságától függ, és ő viseli a megtérülés és az infláció kockázatát is. RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG A BorsodChem Rt. 1997. április 25-i éves rendes közgyűlésének határozatai: • A közgyűlés 1/1997. számú határozatában megválasztotta a jegyzőkönyv hitelesítőit és a szavazatszámlálókat • A közgyűlés 2/1997. számú határozatában az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló jelentése alapján - a részvénytársaság 199. évi éves beszámolóját - mérleg, eredménylevezetés, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés - beleértve az eredményfelosztásra tett javaslatot is 30 795 572 E Ft mérlegfőösszeggel és 3 368 570 E Ft mérleg szerinti eredménnyel elfogadta. A közgyűlés az 1996-ban kifizetett 100 Ft/részvény rendkívüli osztalékelőleg osztalékká történő átalakítását jóváhagyta és ezen felül további 120 Ft/részvény osztalék kifizetését rendelte el. Az osztalékfizetés napja: 1997. augusztus 15. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot az osztalékkifizetés lebonyolításának megszervezésével. • A közgyűlés 3/1997. számú határozatában az alapszabály 4. § 15. pont c) alpontjának utolsó bekezdését kiegészítette a következőkkel: „.. .és összeszámított részesedésük a társaságban az 5%-ot meghaladja.” Az alapszabály 4. § 15. pontja kiegészült a következő bekezdéssel: „Nincs szükség a részvénykönyvbe történő hatályos bejegyzéshez a jelen pontban foglalt külön kérelemre abban az esetben, ha a részvényes részesedése a társaságban önmagán vagy a hozzá kapcsolódó személyekkel összeszámítva nem éri el az 5%-ot, és a részvényes részvénytulajdon 995 máról a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. értesítette a társaságot a részvényes nevének (cégének) és lakcímének (székhelyének), továbbá részvényei sorszámának közlésével együtt. Ez esetben az értékesítés egyben kérelemnek is számít” Az alapszabály 9. § 7. pontja a következők szerint módosult: , . Az igazgatóság üléseit szükség szerint de legalább nyolchetenként tartja.” • A közgyűlés 4/1997. számú határozatában Michele Positano lemondását elfogadta és 1997. április 25-i hatállyal visszahívta a felügyelő bizottságból. • A közgyűlés 5/1997. számú határozatában 1997. április 25-től 1999. május 10-ig terjedő időszakra Sebesvári Lászlót a felügyelő bizottság tagjává választotta. • A közgyűlés 6/1997. számú határozatában a Price Waterhouse megbízását az 1997. üzleti évre meghosszabbította A megbízatás tárgya a BorsodChem Rt éves beszámolójának, illetve konszolidált éves beszámolójának auditálása mind a magyar, mind a nemzetközi szabályoknak megfelelően. • A közgyűlés 7/1997. számú határozatában elfogadta az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló díjazását • A közgyűlés 8/1997. számú határozatában elfogadta az igazgatóság azon tagjainak egyszeri jutalomban történő részesítését, akik a BorsodChem Rt-vel nem állnak munkavállalói viszonyban. Az egyszeri jutalmazás formája részvényopció. BorsodChem Rt igazgatósága kínai étterem tlf® PARADISE Bp. V., Szabadsajtó utca 6. tel.:266 m Nyitva mindennap 11.30-23.30 óráig Május hónapban 10% kedvezmény! ____________________________________MH 4980 A Kertvárosi Mg Szövetkezet Ágfalva igazgatósága meghívja tagjait és üzletrész-tulajdonosait 1997. május 16-án 9 óra 30 perckor a szövetkezet tanácskozótermében tartandó zárszámadó közgyűlésre. A szövetkezet igazgatósága :984 MH