Magyar Hírlap, 1997. május (30. évfolyam, 101-112. szám)

1997-05-03 / 102. szám

4 Magyar Hírlap Évről évre több a megvesztegethető rendőr Az ügyész szerint a társadalomban igény mutatkozik a korrupcióra A bíróságok tavaly 54 rendőr ellen hoztak jogerős ítéletet korrupciós jellegű bűncselek­mények miatt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt megduplá­zódott az ilyen ügyekben bű­nösnek talált rendőrök száma. Gáspár Attila, a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal vezetője szerint azonban a számokból a jelenlegi hely­zetre nem lehet következtet­ni, hiszen a jogerős ítéletek néhány évvel ezelőtti ügyek­ben születtek. A hivatalban azonban kétségkívül nőtt a rendőrök ellen indított eljárá­sok száma. Többségében hivatali visszaélés, illetve egyre több­ször kényszervallatás és bán­talmazás miatt indul nyomo­zás, de szinte a teljes Btk. sze­repel a palettán - közölte Gáspár Attila. Új jelenség az egyre gyakrabban előforduló bajtársi lopás, általában a kol­léga helyszíni bírságolási nyugtatömbje tűnik el a rend­őrségi épületből. Ez a zsebre menő közúti bírságoknál hasznos, az idegen nyugtákkal ugyanis nem kell elszámolni. Egyébként Gáspár szerint itt óriási a látencia. Ha egy rend­őr nyugta nélkül teszi el a bír­ságot, azt általában egymás között intézi el a megbünte­tett és az egyenruhás. Mind­ketten jól járnak, feljelentés pedig csak a legritkább eset­ben érkezik a rendőr ellen - mondta Gáspár, majd hozzá­tette: a társadalomban igény mutatkozik a korrupcióra. De nem csak az utakon fizethetők le a testület tagjai. Egy orgazda rendőr segítsé­gével például 14 átütött mo­torszámú, hamis adásvételi papírokkal igazolt autó került újra forgalomba, de nincs biz­tonságban a számítógépes nyilvántartás sem. Két rendőr ellen is eljárás indult, akik pénzért változtattak a gépben tárolt adatokon. Az épületek­ben azonban szigorúbb az el­lenőrzés, mint az utakon - vé­lekedett a hivatal vezetője. A korrupciós ügyek mel­lett gazdasági bűncselekmé­nyekben is évről évre több rendőrt talál bűnösnek a bíró­ság: az 1994-es öt ítélet helyett tavaly már huszonegy szüle­tett. Nő a közrend ellen vétő és a kényszervallatással infor­mációkat szerző rendőrök száma, ugyanakkor 1991 óta folyamatosan csökken az ittas vezetés miatt elítéltek száma. A hat évvel ezelőtti 105 he­lyett tavaly csak 66 ittas veze­tőt talált bűnösnek a bíróság. Magyarországon évről évre egyre több bűncselekményt követnek el, a rendőrök ellen indított nyomozások száma azonban Pest megyében nem nő lényegesen. A testület tag­jai körében némileg több a va­gyon elleni bűncselekmény, de ez még nem tendencia - nyilatkozta lapunknak Gant­­ner László, a Pest Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal ügyésze. A rendőr is része a társadalomnak, neki is lehet­nek anyagi gondjai. Ez persze nem indokolja a korrupciót - vélekedett Gantner. Egyéb­ként meggyőződése szerint akkor sem lenne kevesebb dosszié az ügyészségen, ha a jelenleginél kétszer-három­­szor több fizetést vinnének ha­za a testület tagjai. A rendszerváltás előtt a szakmai vezetők és a belbiz­tonsági szolgálat jobban fi­gyeltek a rendőrökre, ma ilyen szigorú ellenőrzés nincs. Senki sem csodálkozik, ha egy rendőr vesz egy BMW-t vagy mobiltelefont a 28 ezer forin­tos fizetéséből. Ugyanakkor az ügyész elismeri, hogy a BM Rendvédelmi Szervek Védel­mi Szolgálata másfél éve érez­hetően hatékonyabb munkát végez. Általában tiszthelyet­tesek ellen indul eljárás, de ennek valószínűsíthető oka, hogy ők vannak a legtöbben. Az ügyész szerint főleg az alacsony fizetések kényszerí­tik a testület tagjait a szolgála­ton kívüli munkára, ám a má­sodálláshoz parancsnoki en­gedély szükséges. A rend őrei egyre gyakrabban vállalnak munkát szórakozóhelyeken engedély nélkül kidobóem­berként. Gantner hangsúlyozta: a rendőrök nagyító alatt dol­goznak, bármit tesznek, azt nagy figyelem kíséri a társa­dalom részéről. Szerinte nem szerencsés például, ha az autólopások témájával foglal­kozó konferencia résztvevőit egy rendőri vezető főváros környéki panziójában szállá­solják el, még akkor sem, ha ő adta a legkedvezőbb árajánla­tot. Az ügyész egy dabasi pél­dát is említett, ahol egy vállal­kozó több ezer autót vásárolt fel, majd csütörtökön beállí­tott a rendőrségre, mondván, hétfőre intézzék el a forgalmi engedélyeket. A munkaidőbe ez már nem fért bele, de az üz­letember megfizette a túl­munkáért járó díjat, s a kapi­tányság alapítványába fizette be az összeget. A vizsgálatok megállapították, hogy egyet­len fillér sem ment zsebbe, mégsem szabadna támogatni, hogy magánügyintézésre vá­sárolják meg a rendőrséget - hangoztatta az ügyész. • Haszán Zoltán Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények miatt elítélt rendőrök 1996-ban Az Országházban járt tegnap az Országos Diákparlament küldöttsége. A mintegy 250 fiatalt Gál Zoltán házelnök köszöntötte. Az ifjak „nyílt kormányülésen” vettek részt, ahol tíz szaktárca képviselői - köztük Keleti György hon­védelmi miniszter - válaszoltak az ifjúsággal, oktatással, a generáció munkavállalási esélyeinek javításával kapcso­latos kérdésekre fotó: isza ferenc MAGYAR HÍRADÓ Alacsonyabb női nyugdíjkorhatárt (MTI) A kisgazdapárt hatalomra kerülve azzal fogja kimutat­ni a nők iránti megbecsülését, hogy visszaállítja a nők nyugdíj­­korhatárát - hangoztatta Torgyán József, a Független Kisgaz­dapárt elnöke tegnap Jánoshalmán, a párt nagygyűlésén. A közelgő Anyák napja alkalmából a pártelnök kritikusan meg­jegyezte: a jelenlegi kormánykoalíció a nőket felemelt nyug­díjkorhatárral, alacsony nyugdíjjal „becsüli meg”. Torgyán megtekintett egy mezőgazdasági gépkiállítást, ennek kapcsán a nagygyűlésen szólt arról, hogy ezek a gépek, munkaeszközök nagyon hiányoznak az agrártermelésből. A bőséges kínálat el­lenére ugyanis csak kevesen tudnak a termelőeszközökhöz hozzájutni, hiszen a 345 milliárd forintért konszolidált bankok szinte szóba sem állnak a mezőgazdasági termelőkkel. Rendezvénysorozat 2000-ben (MTI) A Magyar Demokrata Fórum megkezdte a megbeszélé­seket a különböző társadalmi szervezetekkel az államalapítás ez­redik évfordulójának méltó megünnepléséről - közölte Herényi Károly szóvivő. Az MDF a jelenlegi kormánykoalíció bűnös mu­lasztásának tekinti, hogy 1994 nyarán lemondta a világkiállítást, 2000-ben azonban ismét korszakos évfordulóhoz ér az ország, amikor expó méretű rendezvénysorozattal emlékezhetne az ál­lamalapításra. A rendezvényeknek tükrözniük kell a magyar ál­lamiság történetét, a magyar nemzet kapcsolatait a térség népei­vel, és az ország felkészülését a következő évezredre. Nyugati URH-sávon a Petőfi rádió (MH) A Magyar Rádió megrendelésére - kísérleti jelleggel - hétfőtől az Antenna Hungária Rt. Budapesten, a 94,8 MHz-es frekvencián megindítja a Petőfi rádió műsorának a sugárzását. A kísérlet tapasztalatai az ősszel induló országos rádióhálózatok ki­építéséhez nyújtanak segítséget. A rádiózásról és a televíziózás­ról szóló törvény értelmében ugyanis két új kereskedelmi és két közszolgálati műsor - valószínűleg a Bartók és a Petőfi rádióé - kerül az Európai Unió szabványainak megfelelő CCIR frekven­ciatartományba 1997 harmadik negyedévében. Alulfizetett könyvszakértők Az elmúlt tíz évben a főfog­lalkozású igazságügyi könyv­­szakértők száma mintegy a ti­zedére csökkent, míg azok­nak a pereknek a mennyisé­ge, amelyekben szükség len­ne munkájukra, jelentősen nőtt. Mivel a peres eljárások­ban végzett munkáért járó díjazás igen alacsony, a szak­értők nagy része a jövedel­mezőbb könyvvizsgálói vagy más vállalkozói tevékenysé­get választja. Gazdasági peres ügyet 1989-ben 2600 esetben tár­gyalt a bíróság, jelenleg ez a szám­ 26 ezerre tehető. Ennek ellenére mindössze 14 hivatá­sos igazságügyi könyvszakér­tő dolgozik az Igazságügyi Minisztérium intézeteiben, közülük hat a fővárosban. A hatályos szabályozás szerint a bíróság ugyan önálló szak­értőt is kirendelhet, ha az rendelkezik a megfelelő jo­gosítványokkal, de a jogsza­bályok sem az intézeti, sem az önálló tevékenységet foly­tató könyvszakértők anyagi elismerését nem biztosítják - állítják a Budapesti Igazság­ügyi Szakértői Kamara könyv-, adó-, vámszakértői szakosztályának tagjai. Amíg a könyvvizsgálói tevékenysé­gért 4500-10 000 forint az óránkénti piaci díjazás, addig a peres eljárásokban a ható­ságilag kirendelt könyvszak­értők ugyanilyen tevékenysé­gért legfeljebb 800 forintot kaphatnak óránként. Ráadá­sul a szakértői munka 1996. január 1-jétől kimaradt az adókedvezményre jogosító szellemi tevékenység köré­ből. Nem csoda, hogy a könyvszakértők nagy része otthagyta intézeti állását, és jövedelmezőbb tevékenység­be kezdett. A igazságügyi könyvszak­értők helyzetét nehezíti az is, hogy az áprilisban megala­kult Igazságügyi Szakértői Kamara mellett tagjai kell le­gyenek a Könyvvizsgálói Ka­mara megfelelő szekciójá­nak, és vállalkozóként még valamelyik gazdasági kama­rának is kénytelenek tagdíjat fizetni. Az intézetben dolgo­zó szakértők túlterheltsége pedig nem gyorsítja meg az amúgy is lassú bírósági eljá­rásokat. • K. H. P. BELFÖLD Borús demográfiai távlatok Minden eddigi negatív rekor­dot „alulmúltak” 1997 első hó­napjainak házasságkötési ada­tai. A gyermekáldás is tovább csökkent, és ha év végéig ugyanilyen arányú lesz a visszaesés, idén százezer alá zuhan az évi születésszám. Az elhalálozások év eleji mérlege viszont az elmúlt évhez képest javuló tendenciát mutat. A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) adatai szerint ja­nuárban alig több mint ezer­kétszáz pár lépett az anya­könyvvezető elé, ami nem éri el még a tavalyi, ugyancsak rendkívül alacsony szintet sem. Az év első két hónapjának há­zasságkötési mérlege csaknem 15 százalékkal rosszabb 1996 azonos időszakáénál. Kamarás Ferenc, a KSH osztályvezetője elmondta: sta­tisztikailag megmagyarázha­tatlan a rohamosan csökkenő házassági kedv, ugyanis a het­venes évek első felében szüle­tett - és most húszévesnél idő­sebb - nagyon sok gyerek je­lenleg a lakosság egyik legné­pesebb korosztályát alkotja, ám a hivatalos párkapcsolat ki­építésére nem mutat hajlandó­ságot. Kamarás ezt a demográ­fiai helyzet alakulása szem­pontjából a legaggasztóbb tü­netnek minősítette. Az élveszületések számsze­rű alakulása a több évtizede tartó csökkenési folyamatba illeszkedik: az év első két hó­napjában hét százalékkal ke­vesebb volt a gyermekáldás, mint tavaly januárban és feb­ruárban. Amennyiben tovább­ra is ugyanilyen arányú marad a csökkenés, az élveszületések egész évi száma a 100 ezres kü­szöb alá zuhan. Összehasonlí­tásként: 1980-ban 148 ezer, de még 1992-ben is 121 ezer új­szülött neve került az anya­könyvbe Magyarországon. Javuló tendenciát mutat el­lenben az év első hónapjaiban a halálozási mutató: csaknem 3 ezerrel kevesebben hunytak el, mint 1996 hasonló idősza­kában. A népesség csökkenése folytatódott ugyan, de kisebb mértékben. Az ország lakossá­ga tavasz elején - az előzetes adatok szerint - 10 millió 165 ezer volt, 200 ezerrel kevesebb mint 1990-ben. • N.O. Népességmozgalmi adatok az év elején Év, hónap Házasság Születés Halálozás Természetes fogyás száma (pár­ fő) 1996. január-február 3272 17 612 27 932 -10 320 1997. január-február 2807 16 368 25191 -8 823 Forrás: KSH Hétfőtől ingó zálogjogi nyilvántartás Hétfőtől működik az ingó zá­logjogi nyilvántartás: a köz­jegyzők országos adatbázisban rögzítik, ha magánszemélyek vagy vállalkozások hitel fede­zetéül ingóságaikat kínálják fel. A Polgári törvénykönyv módosítása tette lehetővé, hogy kölcsön biztosítéka gya­nánt vagyontárgyak is szolgál­hassanak, amelyek - a kézizá­logtól eltérően - a tulajdonos használatában maradnak. A gazdálkodók számára újabb hitelforrás nyílik meg, mert a pénzintézetek, illetve más vállalkozások az általuk nyújtott kölcsön fedezetéül az adós ingóságait is elfogad­hatják. Ilyen biztosítékok le­hetnek például a termelőesz­közök, járművek, de még va­gyoni értékkel bíró jogok, akár vállalkozásban birtokolt tulajdonrészek is. Az adós így többletforrásokhoz juthat, és gazdasági tevékenységét is zavartalanul folytathatja, mi­közben a zálogjogi nyilván­tartás a hitelező számára biz­tosítékot jelent, hogy vissza­kapja a pénzét. A Magyar Országos Köz­jegyzői Kamara a közelmúlt­ban kiépítette országos adat­bázisát, de a pénzintézetek, illetve a nagyobb autókereske­dők vagy használtcikk-forgal­­mazók is közvetlen számítógé­pes vonalon vehetik igénybe e szolgáltatást. A nyitvántartás tartalmazza az adós nevét, a hitel összegét és a biztosítékul felkínált ingóság azonosítására alkalmas adatokat. Ezzel elér­hető, hogy üzleti kapcsolatai­nak hitelképességét bárki el­lenőrizze. Ugyanakkor meg­akadályozható az is, hogy a jel­záloggal terhelt javakat érté­kesítsék. Az ingó dolgokat terhelő jelzálogjogról szóló kormány­­rendelet hétfőn lép hatályba, s a záloghitel-szerződéseket a közjegyzői irodák veszik majd nyilvántartásba. •L.K. 1997. MÁJUS 3., SZOMBAT Vizitlimit Bár az országgyűlés tavaly márciusi döntésével zöld utat adott a házi szakápolási rend­szer országos bevezetésének, az új ellátási forma általánossá válása nehézkesen halad. Most éppen az hátráltatja, hogy az e célra elkülönített kasszából el­vettek 800 millió forintot. Az Országgyűlés tavaly 600 millió forintot különített el a házi szakápolás finanszírozá­sára, ebből azonban mind­össze 20-30 millió forintot köl­töttek el a zömmel vállalkozási formában működő szolgálta­tók. Az egészségbiztosító idei költségvetésében már 1,2 mil­liárd forint szerepelt. Az egészségügyi dolgozók bér­emelésének fedezésére azon­ban a keret közel 70 százalékát átcsoportosították - derült ki a házi szakápolási szervezetek konzultációján. Tavaly többek között az el­húzódó szerződéskötési proce­dúra hátráltatta a házi szak­ápolókat, idén az alacsonyan meghúzott vizitlimit juttathat­ja csődbe némelyiket. A szer­vezetekkel ugyanis a megyei egészségpénztárak (mep) köt­nek szerződést, amelyek köz­pontilag meghatározott keret­ből gazdálkodhatnak. Például egy megye 2000 szakápolási vi­zit finanszírozására kap lehe­tőséget, míg a Magyar Otthon­­ápolási és Hospice Egyesület elnöke, Falus Ferenc számítá­sai szerint havi 1500 vizit szük­séges a vállalkozások talpon maradásához. Az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár vezetői viszont úgy vélik, a házi szakápolással a biztosítóba „betolták a trójai falovat”. Székely Tamás, a finanszírozási főosztály veze­tője szerint problémát okoz az esetleges kettős finanszírozás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy­­egy beteg után kétszer fizet a biztosító: egyszer, amíg a kór­házban fekszik, majd amikor hazakerül. Az OEP szakértői a legfrissebb adatokat emlege­tik: a tavalyi év hasonló idősza­kához képest januárban és februárban több és súlyosabb beteg került a kórházakba. • Horváth Judit Nyugdíj: cseberből vederbe? A kormány a parlament elé terjeszti a nyugdíjreform tör­vénytervezetét. A döntést - társadalmi vitát követően - hosszas egyeztetés előzte meg az Érdekegyeztető Tanács bi­zottságaiban és plenáris ülésein. Ezzel együtt az utolsó - ked­di - ülésen mind a munkavállalók, mind a munkáltatók vona­kodtak kimondani, hogy megegyezés született, szóvivőik úgy fogalmaztak: tudomásul veszik a javaslat beterjesztését. A tartózkodás oka, hogy a kormány ragaszkodott a tőke­­fedezeti alapon működő ma­gánnyugdíj bevezetéséhez. A koncepciót a munkáltatók kezdettől fogva ellenezték, a szakszervezetek véleménye pedig megoszlott: némelyek elutasították, mások kisebb­­nagyobb módosításokkal el­fogadták azt. A társadalmi vi­ta során a szakértők többsége úgy vélekedett, hogy a tőkefe­dezeti magánnyugdíj elvben lehet jó, de túl drága az átál­lás, hiszen a magánpénztárak­ba folyó összeg hiányozni fog a tb-kasszából, a mai nyugdí­jasok ellátását tehát a költség­­vetésnek kell fedeznie. Decemberig a reform leg­nagyobb vihart kavaró lépé­sének a tavalyi korhatáreme­lés tűnt, hiszen ez sokakat azonnal és közvetlenül érintő rendelkezés. A jelenlegi fel­­osztó-kirovó rendszer hibá­nak kiküszöbölése pedig kizá­rólag szakmai vitának ígérke­zett. Az átalakulás folyamatát az Országgyűlés 1991. évi 60. számú határozata indította el, amely felvázolja a sokat emle­getett három pillérből álló nyugdíjrendszert: első pillére a szociális alapnyugdíj, máso­dik a felosztó-kirovó elven működő munkanyugdíj, har­madik az önkéntes megtaka­rításból származó magán­­nyugdíj. A magánpénztárak kötelezővé tételét a pénzügyi tárca már a reform kezdetétől szorgalmazta, ám a kormány csak tavaly februárban foglalt állást emellett. A kormány eredeti elkép­zelése szerint a nyugdíjj­árulék kétharmada folyt volna a ha­gyományos, felosztó-kirovó rendszerbe és harmada a ma­gánpénztárakba. A pénzügyi tárca legfőbb érve a tőkefede­zeti rendszer mellett úgy szólt: nagyjából azonos ellátást tud nyújtani, mint a jelenlegi rendszer, de sokkal inkább se­gíti a gazdaság növekedését. Az egyeztetés során a kor­mány a tervezett egyharmad­­ról egynegyedre csökkentette a magánnyugdíj arányát a tár­sadalombiztosítási nyugellá­táson belül, de koncepcionális engedményt nem tett, így érthetőek a reformter­vet változatlanul érő bírála­tok. Bod Péter professzor, a nyugdíjbiztosító elnökségi tagja a legutóbbi közgyűlésen elmondta: a kormány által le­írt tőkefedezeti rendszer csak befizetések gyűjtésére és va­gyonkezelésre lesz alkalmas, de nem derül ki, milyen ellá­tást nyújt és a biztosítási koc­kázatokat - amilyen például a megrokkanás - sem viseli. Ezért felesleges egy költséges pénztári rendszert ilyen for­mában kiépíteni. Egy nemzetközi kutatócso­port - amelyet Augusztinovics Mária, az MTA Közgazdaság­­tudományi Intézete kutatója vezetett - arra a következte­tésre jutott, hogy el kell vá­lasztani a szolidaritás elvét és a biztosítási feladatokat a nyugdíjrendszeren belül, mert ezek homlokegyenest ellent­mondanak egymásnak, és fel­lazítják a befizetett járulék, illetve a majdani nyugdíj közti kapcsolatot. Augusztinovics szerint a nyugdíjreform nem orvosolja a szerkezeti hibákat. A járulék és a nyugdíj kö­zötti kapcsolat szorosabbá té­tele pedig a reform egyik sarkpontja, hiszen köztudott, hogy mindenki igyekszik ki­bújni a járulékfizetés alól. Kérdés, hogy a magánpénz­­tárak eléggé érdekeltté te­szik-e a polgárokat a befize­tésben. Szociológiai felméré­sek azt mutatják, a polgárok számára fontos a pénz biz­tonságos kezelése és a pénz­tárválasztás szabadsága. Ez utóbbi tenné elkerülhetővé, hogy a járulékfizetők azt érezzék: cseberből vederbe kerülnek a reform után. • K. E. M. Felosztó-kirovó nyugdíjrend­szer (ilyen a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer is) a minden­kori aktív dolgozóktól besze­dett nyugdíjjárulékot osztja szét a mindenkori nyugdíja­sok között. Ebből következik, hogy minél több a nyugdíjas az aktív keresőkhöz képest, annál több járulékot kell le­vonni a bérekből, hogy a nyugdíjakat kifizethessék. Tőkefedezeti nyugdíjrend­szer a dolgozó munkában töl­tött évei során pénzalapot hal­moz fel, ezt nyugdíjazásakor évjáradékra váltják át. Nyug­díjának nagysága tehát csak a felhalmozott összeg nagyságá­tól függ, és ő viseli a megtérü­lés és az infláció kockázatát is. RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG A BorsodChem Rt. 1997. április 25-i éves rendes köz­gyűlésének határozatai: • A közgyűlés 1/1997. számú határozatában megválasz­totta a jegyzőkönyv hitelesítőit és a szavazatszámlálókat • A közgyűlés 2/1997. számú határozatában­­ az igazga­tóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló jelentése alapján - a részvénytársaság 199. évi éves beszámolóját - mérleg, eredménylevezetés, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés - beleértve az eredményfelosztásra tett javaslatot is 30 795 572 E Ft mérlegfőösszeggel és 3 368 570 E Ft mérleg szerinti eredménnyel elfogadta. A közgyűlés az 1996-ban kifizetett 100 Ft/részvény rend­kívüli osztalékelőleg osztalékká történő átalakítását jóvá­hagyta és ezen felül további 120 Ft/részvény osztalék ki­fizetését rendelte el. Az osztalékfizetés napja: 1997. augusztus 15. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot az osztalékkifizetés lebonyolításának megszervezésével. • A közgyűlés 3/1997. számú határozatában az alapsza­bály 4. § 15. pont c) alpontjának utolsó bekezdését kiegé­szítette a következőkkel: „.. .és összeszámított részesedé­sük a társaságban az 5%-ot meghaladja.” Az alapszabály 4. § 15. pontja kiegészült a következő bekezdéssel: „Nincs szükség a részvénykönyvbe történő hatályos be­jegyzéshez a jelen pontban foglalt külön kérelemre abban az esetben, ha a részvényes részesedése a társaságban ön­magán vagy a hozzá kapcsolódó személyekkel összeszá­mítva nem éri el az 5%-ot, és a részvényes részvénytulajdon­ 995 máról a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. értesítette a társaságot a részvényes nevének (cégének) és lakcímének (székhelyének), továbbá részvényei sorszámá­nak közlésével együtt. Ez esetben az értékesítés egyben ké­relemnek is számít” Az alapszabály 9. § 7. pontja a következők szerint mó­dosult: , . Az igazgatóság üléseit szükség szerint de legalább nyolc­hetenként tartja.” • A közgyűlés 4/1997. számú határozatában Michele Po­­sitano lemondását elfogadta és 1997. április 25-i hatállyal visszahívta a felügyelő bizottságból. • A közgyűlés 5/1997. számú határozatában 1997. április 25-től 1999. május 10-ig terjedő időszakra Sebesvári Lászlót a felügyelő bizottság tagjává választotta. • A közgyűlés 6/1997. számú határozatában a Price Wa­terhouse megbízását az 1997. üzleti évre meghosszabbí­totta A megbízatás tárgya a BorsodChem Rt éves beszá­molójának, illetve konszolidált éves beszámolójának au­­ditálása mind a magyar, mind a nemzetközi szabályoknak megfelelően. • A közgyűlés 7/1997. számú határozatában elfogadta az igaz­gatóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló díjazását • A közgyűlés 8/1997. számú határozatában elfogadta az igazgatóság azon tagjainak egyszeri jutalomban történő részesítését, akik a BorsodChem Rt-vel nem állnak mun­kavállalói viszonyban. Az egyszeri jutalmazás formája részvényopció. BorsodChem Rt igazgatósága kínai étterem tlf® PARADISE Bp. V., Szabadsajtó utca 6. tel.:266­ m Nyitva mindennap 11.30-23.30 óráig Május hónapban 10% kedvezmény! ____________________________________MH 4980 A Kertvárosi Mg Szövetkezet Ágfalva igazgatósága meghívja tagjait és üzletrész-tulajdonosait 1997. május 16-án 9 óra 30 perckor a szövetkezet tanácskozótermében tartandó zárszámadó közgyűlésre. A szövetkezet igazgatósága :984 MH

Next