Magyar Hírlap, 1997. augusztus (30. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-14 / 189. szám
1997. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Torgyán ma világítja át önmagát A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója szeptember első hetében ad tájékoztatást a kisgazda képviselők átvilágításáról - tudtuk meg. Torgyán József pártelnök-frakcióvezető az előzetes nyilatkozatok szerint azonban ma ismerteti átvilágításának eredményét. „Bár az idézés úgy jelent meg, mintha érintett lennék, az átvilágítóbírák júniusi meghallgatásomon egyértelműen megmondták, hogy a rendelkezésükre álló iratok szerint ártatlan vagyok” - állította a pártelnök korábban. Torgyán József tisztának nevezte magát azt követően, hogy idén június 19-én megjelent az átvilágítóbizottság előtt. Meghallgatása után néhány nappal ugyanakkor levélben szólította fel Kuncze Gábor belügyminisztert, hogy vonja vissza azt az 1995. november 29-én kelt levelében foglalt rágalmazó tényállítást, miszerint „Torgyán József az ügynöktörvény 1. paragrafus b. pontjában meghatározott tevékenységet végzett”. Ugyancsak levélben kérte az átvilágítóbizottságot: igazolják, hogy nem tartozik az ügynöktörvény hatálya alá. Torgyán azt elismerte, hogy az 1956-os forradalom után megkísérelték a beszervezését, ám állítása szerint beszervezési nyilatkozatot soha nem írt alá, a papírost összetépte és az együttműködést elutasította. A kisgazda pártelnök állítólagos ügynökmúltjával kapcsolatos találgatások azért kaptak lábra, mert 1991 nyarán az FKGP elnökségi tagjaként nem volt hajlandó átvenni Antall József miniszterelnöktől a róla szóló zárt borítékot. Továbbá Torgyán júniusi meghallgatását követően néhány egykori kisgazda elnökségi tag - akiket azóta kizártak az FKGP-ből - kijelentette: a bíróság előtt is készek tanúskodni arról, hogy az Antall József által átadott levél szerint Torgyán József Szatmári Lajos fedőnéven tagja volt az egykori III/III-as ügyosztálynak. Torgyán szerint Antall József soha nem állította ezt. Július 31-én Torgyán József megkapta az átvilágítóbizottságtól a róla szóló dokumentumot, annak tartalmáról azonban csak a mai, rendkívüli sajtótájékoztatóján számol be. Gerócs József kisgazda képviselő megerősítette azt a lapértesülést, hogy bírósághoz fordult, mert az átvilágítók szerint ő is az ügynöktörvény hatálya alá esik. • Cs. I. A beszervezettek többsége jelentett is Akit az egykori állambiztonság beszervezett, az nagy valószínűséggel jelentéseket is készített. Ha pedig a dossziéban jutalomra utaló adat szerepel, a pénzt az ügynök csaknem bizonyosan át is vette - jelentette le kérdésünkre a volt IlI/III-as csoportfőnökség vezetője. Horváth József tehát cáfolja az ügynöktörvény által érintett néhány politikus állítását, akik azzal védekeznek, hogy csupán a beszervezési nyilatkozatot írták alá, de információkkal nem szolgáltak. A volt hálózati személyek ostobaságot beszélnek, amikor azt állítják, hogy legfeljebb beszervezni hagyták magukat, de az együttműködést utóbb megtagadták - hangsúlyozta Horváth. Szerinte a múltat mindenkinek vállalnia kellene, hiszen az egykori ügynökök döntő többsége hazafias alapon dolgozott a szolgálatnak. Sokan tehát minden külső kényszer nélkül elfogadták, hogy - a törvényes rend védelme érdekében - az állambiztonságnak hálózati személyekre van szüksége, akiktől az akkor hatályos Btk.-ba ütköző cselekményekről vártak jelzéseket. A nyugalmazott tábornok felvetésünkre nem tagadta: a beszervezéseknél előfordulhatott, hogy az ügynökjelöltekre nyomást gyakoroltak, de utoljára 1956-ot követően jártak el azokkal szemben, akik nem vállalták ezt a szerepet. A retorzió egyébként általában az volt, hogy lefolytatták a büntetőeljárást a forradalomban végzett tevékenység miatt. A hatvanas évektől viszont már nem volt következménye annak, ha valaki megtagadta az együttműködést. Horváth József ennek ellenére sem tartja kizártnak, hogy a hálózati személyek harmadát, esetleg felét is a félelem motiválta, amikor aláírta a beszervezési nyilatkozatot. Mindazonáltal az ügynököknek utóbb csak tíz-húsz százaléka bizonyult alkalmatlannak, ami nem volt rosszabb arány, mint a világ bármely titkosszolgálatánál. Ha pedig valaki használhatatlannak bizonyult, vagy később megtagadta az együttműködést, azt a hálózati személyek éves értékelésekor kizárták, s az aktákban ennek is nyoma maradt. Miután az informátorok több mint kilencven százalékát hazafias alapon szervezték be, fizetést szinte senki nem kapott. De Horváth szerint az is kivételesnek számított, hogy az ügynöknek jutalmat adtak volna. Ha azonban a dossziéban erre utaló adat szerepel, szinte bizonyos, hogy a pénzt az ügynök átvette, még akkor is, ha nem írt alá elismervényt. Az ezzel kapcsolatos belső szabályok ugyanis rendkívül szigorúak voltak, ráadásul az összeg sem volt olyan jelentős, hogy a kapcsolattartó tisztnek érdemes lett volna manipulálnia. Az egykori ügynökök pontos létszámáról a nyugalmazott tábornok nem kívánt nyilatkozni, azt viszont elmondta: a nyolcvanas években a III/III-as szolgálat hálózati személyeinek száma nem érte el az ezret. Ebben az időszakban egyébként a csoportfőnökség hivatásos állományának létszáma négyszáz körül alakult, így megítélése szerint túlzó az az állítás, amely szerint a politikai rendőrség, illetve később a belső biztonsági szolgálat az 1945 és az 1990 közötti időszakban százezernél több emberrel került volna kapcsolatba. Az ügynöktörvény kapcsán Horváth József kiemelte: szerencsétlen dolog, hogy az informátorokat meghurcolják, miközben a politikai döntéshozók pellengérre állítását senki nem követeli. Pedig - amint a volt csoportfőnök állította - 1973 óta a III/III-as szolgálat egyetlen büntetőeljárást sem kezdeményezett, miközben a rendőrség évente 50-100 állam elleni bűncselekményben nyomozott. A büntetőeljárást azonban többnyire pártfunkcionáriusok kezdeményezték: egy megyei hatalmasságnak az is elég volt, hogy „odaszóljon”, ha valaki a kocsmában szidta a rendszert. Horváth utalt arra is, hogy az ügynököket csak korlátozottan ellenőrizhették - bár a fontosabb területeken párhuzamos hálózatokkal dolgoztak így sokan a kisebb súlyú jogsértésekről, például a szűkebb körben elhangzott izgató kijelentésekről nyilván nem is tettek jelentést. LK. Mit ellenőriznek az átvilágítók? Az egyes fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény szerint vizsgálni kell, hogy a jogszabályban meghatározott személyek hivatásos tisztként teljesítettek-e szolgálatot a volt III/III-as csoportfőnökségnél vagy elődeinél, tehát a rendőrség politikai vagy államvédelmi osztályánál, az államvédelmi hatóság, illetve a BM politikai nyomozóosztálya belső reakció elleni egységeinél. Ellenőrizni kell továbbá, hogy a törvény hatálya alá tartozó vezetők aláírtak-e hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot és adtak-e jelentést; kaptak-e ezektől a szervektől valamilyen juttatást vagy kedvezményt, s aláírtak-e beszervezési nyilatkozatot, vagy adtak-e jelentést; szerepelnek-e a fenti szervek nyilvántartásaiban, és kaptak-e ezektől valamilyen juttatást vagy adtak-e jelentést. Az ellenőrzés kiterjed arra is, hogy az érintettek betöltöttek-e olyan politikai vagy állami tisztséget, ahol az állambiztonsági szervek jelentéseit megkapták, teljesítettek-e szolgálatot 1956-57-ben karhatalmi alakulatnál, illetve tagjai voltak-e a Nyilaskeresztes Pártnak. Az ügynöktörvény szerint tehát a volt hálózati személyek esetében a bírák az érintettséget csak több feltétel egyidejű fennállása esetén állapíthatják meg, így a beszervezési nyilatkozat aláírása mellett bizonyítani kell, hogy az egykori ügynök tevékenységéért valamilyen juttatásban részesült, illetve jelentést adott. Kevés tehát például az, ha a dokumentumokban csak annyi szerepel, hogy valakit hálózati személyként nyilvántartásba vettek. BELFÖLD Takarítás biztosan lesz Egy újoncokkal teli folyosó nem vidám hely. Ráadásul nem is túl hangos. Sápadt, megtört tekintetű fiatalokat méregetnek az öreg katonák, erőltetett keménységgel. Néhány új fiú már a laktanyában töltött első percekben megpróbál egy kicsit nyomulni a veteránoknál, a laza bratyizásra viszont csak annyi a válasz: 76. Ennyi nap van még a novemberi leszerelésig. A Petőfi a lakói szerint a rosszabb laktanyák közé tartozik, de van, aki szerint ez most a legrosszabb. Az biztos, hogy a protekciósok nem ide kerülnek. Fekete hajú ceglédi ifjú lógatja a fejét a padon, még civil ruhában vár az utolsó orvosi vizsgálatra. Hogy miért pont a Petőfibe került? Mert ide helyeztek - mondja. Azért reménykedik, csak ki lehet bírni. Valahogy. Hozzáteszi azt is, hogy az lesz ember, aki volt már katona. A repedezett falakon a hét vezér meg Zrínyi arcképe tovább edzi ezt a harci szellemet. A ceglédi fiú mellett ülő szemüveges surranótárs viszont nem osztja az élet iskolája elméletet. Vettem volna hamis leletet - magyarázza -, de ez már nem megy. Csalódottan meséli, hogy az orvosok félnek a lebukástól, még kétszázezerért sem minősítették alkalmatlannak. Az öreg katonák szerint az újoncoknak az első hónapban nincs is olyan rossz dolguk. A kiképzés alatt a „kopaszok” külön körletekbe kerülnek, ott mindenki egyidős. Persze takarítani kell, de az igazi „szívatás” akkor jön, amikor beeresztik a frissen vonultakat az öregek közé. Ez mindig így lesz, a mosószer meg ugye, habzik - mondják, és tovább irányítgatják az új barna alsógatyában és zöld trikóban tanácstalanul tébláboló „riadtszeműeket”. Egy-egynek be is szólnak: sika, kefe rendel. Horváth Ervin alezredes, törzsfőnök szerint különösebben nem kell félteni a mundért most felölteket, bár azt nem tudja, nem is akarja garantálni, hogy elmarad a takarítás. A problémát az jelenti - vélekedik -, hogy a fiúk eddig burokban éltek, apuka, anyuka tartotta el őket, így a legapróbb parancsot vagy feladatot is sérelmezik. A durva bánásmódot egyébként kivizsgálják, és arra is ügyelnek, hogy kiket választanak az újoncok rajparancsnokaivá. Sokan nehezen viselik a helyzetet, évente több százan szerelnek le azok közül, akik alkalmasnak lettek nyilvánítva. Pedig az orvos szerint fizikailag bírják a fiatalok, különösen a pestiek, ahol a legnépszerűbb a hadizás. Ha magas, díszszázad, ha alacsony akkor ér, a széles pedig rendész lesz - világosít fel néhány rutinos harcos. A civilt viszont csak az esküig kell félretenni, akkor mindenki mehet haza. A felöltött katonaruha a legkevésbé méretre szabott. A raktárosok panaszkodnak, az ellátóközpontból csak 46-os vagy 65-ös méretű zubbonyt lehet szerezni, vagyis a legnagyobbat és a legkisebbet. Egyikük még tovább rontja a képet: a mosodába küldött ezer gatyából legalább 300 selejtes. De azért rutinból megoldják az öltöztetést. Az egyenformára alakítás utolsó lépéseként visszafogottabb frizurát rendelnek az újoncoknak. A hajigazítás 300 forint, a kopaszra nyírás csak 250, zselé vagy lakk még egy húszas. Jó lett, ide fogok járni vágatni - kászálódik ki egy fiú a székből poénkodva, aztán rádöbben, hogy ez azért annyira nem is jó vicc. A falakon még megbámulja a szexképeket. Legalább itt vannak nők - sóhajt, és indul új szálláshelyére. HASZAN ZOLTÁN ...az orvosok félnek a lebukástól, még kétszázezerért sem minősítették alkalmatlannak. Ha magas, díszszázad, ha alacsony, akkor ér, ha széles pedig rendész lesz FOTÓ: MÜLLER JUDIT Magyar hírlap . Menet közben nem lehet kézben! Mobiltelefon + kártya + autós szett jássáv a á. k . EGYÜTT! Megjelent egy szeptemberre keltezett rendelet, melyben lefektettetett, menetben vezetve kezekben nem lehet ketyere, melybe bele hebegnek. De eszes embernek nem fellegzett be! Mert vehet egy eleve eme helyzetre teremtett remek szerkezetet, mellyel csevegve vezethet. Eme remek szerkezet neve: szett! A Westel 900 ajánlata azoknak akik autóvezetés közben is telefonálni szeretnének. • Motorola DIGO/SL mobiltelefon autós szettel csak nettó 19.900 Ft*, IMobia 1611/SL készülék kihangosító szettel mindössze nettó 24.900 Ft* Amíg a készlet tart. Információ: 265-90-90, 06-30/30-30-30 http://www.westel900.hu Eme zsebnek szerfelett kedves fejezet veleje. Egy szettel vezethet. *Csak új Westel 900 előfizetéssel! Csak Westel 900 előfizetési kártyával használható! További feltételek a Westel 900, a Westel Rádiótelefon Kft., a Keravill, a Fotex 2000 és az Ofotért üzleteiben.