Magyar Hírlap, 1997. szeptember (30. évfolyam, 203-215. szám)

1997-09-13 / 214. szám

1997. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT A magániskolák mindössze egyötöde nevezhető gazdag szü­lők gyerekeit oktató elitiskolának. Ugyancsak 20 százalékuk foglalkozik szegény vagy szociálisan hátrányos helyzetű gye­rekekkel. A magániskolák fennmaradó háromötödét szak­képző iskolák, illetve alternatív pedagógiai módszerekkel dolgozó iskolák teszik ki, s ezek többségében a tandíjat a szü­lők keresete határozza meg. Az állami közoktatást preferá­ló Franciaországban egy-egy korosztály 14-15 százaléka hullik ki az iskolarendszerből, míg a liberális oktatási rend­szeréről híres Dániában csu­pán a fiatalok 4 százaléka nem jut el az iskolai tanulmányok végéig. Svédországban, amióta sokszínűbb lett az iskolarend­szer, a kiesők 14 százalékos aránya 7-9 százalékra csök­kent. Az Európa Tanács által végzett vizsgálat eredményé­vel Vekerdy Tamás, az Iskolá­zás Szabadsága Európai Fóru­mának alelnöke azt kívánta alátámasztani: az államnak minden működési engedéllyel bíró iskolát azonos mértékben kellene finanszíroznia. Az elmúlt években az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok azt mutatják: az iskolában tanultaknak mind­össze 20 százalékát hasznosít­juk az életben, boldogulásunk javarészt érzelmi és szociá­lis készségeink fejlettségétől függ. E két utóbbit az iskola főleg a művészetek segítségé­vel tudja fejleszteni. A nem­zetközileg elfogadott alterna­tív pedagógiai módszerek - amilyen a Waldorf, a Rogers, a Montessori - többek közt erre építenek. Ezek az iskolák Magyarországon mégis csak működési költségük mintegy 40-60 százalékát kapják meg állami normatíva formájában. Az önkormányzatok által fenntartott iskolák esetében a költségek másik felét az ön­­kormányzat állja­­ a polgárok által fizetett adóból. Az Apos­toli Szentszékkel a nyáron kö­tött megállapodás értelmében pedig a katolikus egyház fenntartásában működő isko­lák teljes finanszírozásban ré­szesülnek majd. Várhegyi György, az Ala­pítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint a köztudatban az él: a magán­iskola gazdag szülők gyerme­keinek elitintézménye. Ebbe a kategóriába azonban csak a magániskolák 15-20 százaléka sorolható. A többletszolgál­tatásokat nyújtó elitiskolák azonban az önkormányzati in­tézmények körében is létrejöt­tek - jegyzi meg Várhegyi. Szintén 20 százalék körüli azon alapítványi iskolák ará­nya, amelyek szegény vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását vál­lalják, természetesen ingyen. A magániskolák fennmaradó háromötödét szakképző isko­lák, illetve alternatív pedagó­giai módszerekkel dolgozó is­kolák teszik ki, ezek többségé­ben a tandíjat a szülők kerese­te határozza meg. Az állam­nak finanszíroznia kellene minden olyan iskolát, amely vállalja, hogy ingyen látja el a közoktatási feladatokat - összegzi Várhegyi. A tandíjat fizető szülők pedig kaphas­sanak adókedvezményt. Ez utóbbit az SZDSZ javasolni fogja a jövő évi adótörvény vi­tája során. Az EU 1984-ben mondta ki, hogy bárki lehet iskola­­fenntartó, és minden iskolát azonosan kell finanszírozni - idézi Vekerdy. Magyarorszá­gon ezzel szemben úgy fest a helyzet, hogy egy kisvárosban működő önkormányzati iskola az állami támogatáson túl 70 ezer forintos normatívát kap diákonként. Ugyanebben a kisvárosban működik egy száz diákot oktató alternatív iskola, amelynek épülete sincs, egy tanévben 4 millió forint bérleti díjat fizet, az önkormányzati­hoz viszonyítva így 11 millió forintot veszít. Az előző tan­évet 3 millió forintos deficittel zárta, így a megszűnés veszé­lye fenyegeti, ám ennél érde­kesebb azonban, hogy mégis 8 millió forinttal olcsóbban mű­ködött az önkormányzatinál. Vekerdy szerint azért, mert a szülők az általuk választott is­kolára több energiát hajlan­dóak áldozni, ők csinálták pél­dául az iskola bútorait. A legtöbb nyugat-európai ország közoktatási rendszeré­ben mindössze 3-5 százalék az alternatív iskolák aránya, ám ezek nagy kihívást jelentenek a teljes közoktatásnak. A ma­gyar pedagógusok egy része teljesen elutasítja az alternatív iskolákat, a többiek viszont élénken érdeklődnek irántuk, és nem­­ egy önkormányzati is­kolában indult Waldorf- vagy Rogers-osztály. Egy pécsi fel­mérésből az is kiderült: a Wal­­dorf-osztályban lényegesen kevesebb a hiányzás, mert a gyerekek szeretnek iskolá­ba járni. A szülők számára a legfon­tosabb a minőség biztosítása. A nemzetközileg jegyzett pe­dagógiai irányzatok eleve ad­nak bizonyos garanciát - mondja Vekerdy -, de egy al­ternatív iskola mindig rizikót is jelent, hiszen nálunk még nincs ebben kialakult gyakor­lat. Törvényességi felügyeletre persze szükség van - ez az ön­­kormányzat jegyzőjének ha­tásköre -, de a sarlatánokat el­sősorban a szülők szűrik ki. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete független minősítő bizottságot hozott létre, és el­várják, hogy az egyesület min­den tagja minősíttesse magát. •K. E. M. A szülők számára a minőség a legfontosabb A magániskolák többsége nem elitintézmény Alapítványi és magániskolák száma oktatási szintenként és területtípusonként az 1996/97. tanévben Oktatási szint Budapest Vidék Összes 1. óvoda 2Spí Éjfc 33 46 79 2. Általános iskola 27 35 62 ■ ■■■ I 2? .. WM 11 lm 1 4. Szakközépiskola 12 9 21 5. Szakmunkásképző és szakiskola 8 23 31® 6. Félfelsőfokú szakiskola 29 23 52 7. Főiskola immunok 1 4 . 8. Művészeti (zene-) iskola 11 56 67 Együtt 161 224 385 Közhasznú és közhasznúbb civilek Jár-e kedvezmény a szakszervezeteknek? Magyarországon jelenleg már több mint ötvenezer civilszer­vezet működik. Közöttük az idén mindössze 260 millió fo­rintot osztott szét a parla­ment, de a szféra összbevétele becslések szerint meghaladja a 200 miliárd forintot. Csiz­­már Gábor, a Szocialista Párt civil szférával foglalkozó ügy­vivője szerint a nonprofittör­­vénynek a kormány által a hé­ten elfogadott tervezete ren­det próbál teremteni a szek­torban, és jobb lehetőségeket teremt a valóban közhasznú civilszervezetek számára. A társadalom számára egyáltalán nem közömbös törvénytervezetet fogadott el a kormány e heti ülésén, hi­szen mintegy hatmillióan ke­rülnek valamilyen kapcsolat­ba civilszervezettel, tagként, támogatóként vagy éppen a szektor által támogatottként - vélekedett Csizmár Gábor. A szocialista ügyvivő szerint a régóta készülődő törvény végre tisztább helyzetet te­remt a szférában, és remélhe­tően nem azok jutnak állami forráshoz, akik csak a külön­böző kedvezményeket ki­használva ügyeskednek a civil világban. A szervezetek mű­ködését ugyan nem vizsgálja majd külön erre a feladat­ra létrehozott felügyelőség, mint az néhány korábbi elő­terjesztésben felvetődött, de támogatásban csak a köz­hasznú minősítést elnyerők részesülhetnek. Ennek általá­nos feltétele a nonprofit mű­ködés, ami nem zárja ki, hogy a szervezet vállalkozzon, de a nyereséget céljai elérésére kell fordítania, nem oszthatja fel. A kedvezményeket ké­rőknek tartózkodniuk kell a politizálástól, és az egyelőre tisztázatlan összeférhetetlen­ségi szabályoknak is meg kell felelniük. Amelyik szervezet teljesíti a feltételeket, általá­nosan közhasznúnak minő­sül. Nagyobb kedvezmények­kel, de további két kritérium teljesítésével is jár a kiemel­ten közhasznú kategória: a szervezetnek a részben köz­pénzekből finanszírozott mű­ködéséről tájékoztatnia kell a nyilvánosságot, valamint vagy olyan tevékenységet kell folyatnia, amely törvény sze­rint állami, illetve önkor­mányzati feladat, vagy az em­beri, állampolgári jogok vé­delmét vállalja fel.­­A koalí­ciós pártok között vita van arról, hogy a szakszervezetek megkaphatják-e a kiemelten közhasznú minősítést. A kor­mánytervezet és az SZDSZ szerint nem, az MSZP támo­gatná a szakszervezetek ked­vezményhez juttatását.) Csizmár szerint a már mű­ködő gyakorlat azt mutatja, hogy a közszolgáltatás kivé­telével szinte minden felada­tot átvehetnek civilkezdemé­nyezések. A szervezetek se­gítenek többek között a gyó­gyító, a szociális munkában, az oktatásban, a természetvé­delemben, ráadásul olcsób­ban működnek, mint az álla­mi szervek - hangsúlyozta az ügyvivő, majd hozzátette: ép­pen ezért ösztönözni kell a feladatok kiadását a civil szférának. A tervezet szerint a vám-, adó- és illetékkedvezmények odaítélésben ezentúl nem­csak a szervezeti formák dön­tenek majd. (Jelenleg például csak az alapítványoknak cím­zett adományok vonhatók le az adóalapból, a társadal­mi szervezeteknek juttatott összegek nem. Pedig ez utób­bi formában működik a civil­­szervezetek kétharmada.) A szervezetek saját magu­kat minősítik közhasznúvá, ezt a bíróság legitimálja az alapító okirat, az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat alapján. Ezeket a szervezetek májusig igazít­hatják a törvényi előírások­hoz. El kell végeznie a minő­sítést az állam által alapított minden közalapítványnak és közhasznú társaságnak is. Annak ellenére, hogy hosszú ideig elhúzódott a tör­vénytervezet elkészítése, az érintett szervezeteknek nem igazán volt módjuk a szöve­get befolyásolni. Ezért az ál­talános vita befejezéséig vár­ja a szervezetek javaslatait az MSZP - jelentette be Csiz­már. Az Országgyűlés várha­tóan október végén, novem­ber elején fogadja el a non­­profittörvényt. A kiegészítő jogszabályokat pedig az év végéig. • Haszán Zoltán Folytatódik az Írisz Tv kontra ORTT per A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának eljáró tanácsa tegnapi ülésén arra kötelezte az Országos Rádió és Televí­zió Testületet (ORTT), hogy 30 napon belül küldje meg számára pótlólagosan a keres­kedelmi televíziós pályázatok elbírálását tárgyaló testületi ülések teljes jegyzőkönyvét, a készített hangfelvételeket és a pályázók által benyújtott pá­lyázati ajánlatok egy-egy pél­dányát. A kollégium elutasította az MTM-SBS Televízió Rt. jogi képviselőjének a bíróság hatáskörét megkérdőjelező kifogását, amely ellen 15 na­pon belül fellebbezést lehet benyújtani a Legfelső Bí­róságnál. Az Első Magyar Kereske­delmi Televízió jogi képvise­lői szeretnék elérni, hogy a bíróság mondja ki: az ORTT vétett a versenytörvény ellen, s kéri a pályázat újraértékelé­sét. Többek között bizonyí­tottnak vélik, hogy a bontó­­bizottság tagjai érvénytelen­nek nyilvánították a Magyar RTL pályázati anyagát, mert azt késve és hiányosan nyúj­tották át. Véleményük sze­rint emiatt ki kellett volna zárni a pályázók sorából az Magyar RTL-t, de ez nem történt meg. A felperes Írisz Tv képvi­selői meggyőződéssel állítják, hogy az ORTT elnöke előre jelezte a nyertes pályázók név­sorát, és ezzel befolyásolta a testület tagjait. A tegnapi tár­gyaláson több alkalommal is hangoztatták az Írisz képvise­lői, hogy a pályázatok elbírálá­sánál nem alkalmazták a pon­tozásos rendszert, noha ennek alapján a legjobb pályázatot az Írisz Tv nyújtotta be. • Papp János BELFÖLD Magyar Hírlap . Ne törődjön az idővel! Felejtse el az óráját és készüljön fel a hétvégi hosszú-hosszú, kötetlen beszélgetésekre! Mert a Pannon GSM elő­fizetőinek a belföldi beszélgetés percdíja az év végéig minden hétvégén csak 12 forint a szokásos 26 forint helyett. További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 1 464 6020-as, a 06 20 200 200-as vagy mobiltelefonjáról díjtalanul a 030-as telefonszámon! A kedvezmény 1997. december 31-ig minden hétvégén szombat 00.00 órától vasárnap 24.00 óráig érvényes. Az árak ÁFA nélkül értendők! 0­00­ 61

Next