Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 280-292. szám)

1997-12-11 / 289. szám

10 ■ HALLÓ 1997. DECEMBER ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ w­rmmmmfm Uniós üzenetek A távközlési technológiák és szolgáltatások kutatásának, fej­lesztésének több mint 150 nemzetközi projektjét fogja össze az Európai Unió Advanced Communications, Technology and Services - ACTS - programja. A program Eurorim pro­jektjében részt vevők a jövő évtized európai interaktív multi­média-szolgáltatásait elemzik. Sokféle alkalmazás fejlődésé­nek, egymásra hatásának lehetőségeit vizsgálják. Ilyen az ott­honról végezhető munka, a távoktatás, a hálózati banki szol­gáltatás, a távvásárlás, az Internet-hozzáférés, a virtuális CD­­ROM, a hírek lekérdezése tetszőleges időpontban, a video-, illetve audioprogramok kívánság szerinti, tetszőleges idő­pontban indíthatósága, a tévé- és rádió-műsorszórás számos új lehetősége, késleltetett műsorszórás, az interaktív játékok sora vagy akár a karaoke. Ericsson-kutatás Budapesten Mint ismeretes, az Ericsson magyarországi tevékenysége 1996-ban új területtel bővült. Tizenöt hónappal ezelőtt kezd­te meg működését Budapesten az Ericsson alapkutatással­­foglalkozó kutatólaboratóriuma, a Traffic Lab (Traffic Analy Island Network Performance Laboratory). A labora­tórium fő feladata a távközlőhálózatok modellezése, tervezé­se, menedzselése, mérése, a nagy sebességű hálózatok forgal­mi viszonyainak analizálása. A hazai és nemzetközi fórumo­kon is jelentős szakmai sikereket arató laboratórium most az Ericsson Távközlési Kft.-vel együtt ez év őszén költözött át az Ericsson új óbudai székházába. Az eddig „ideiglenes” he­lyen működő laboratórium mostantól a XXI. század techno­lógiáját alkalmazó, a feladatokhoz méltó új környezetben vé­gezheti munkáját. A konferenciát december 1-jén és 2-án az Ericsson új székházában rendezték meg 140 fő részvételével (45 külföldi vendég). A megnyitón Boda Miklós, a Traffic Lab igazgatója, Fodor István, az Ericsson Távközlési Kft. ve­zérigazgatója, Gordos Géza, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője, Erik Örnulf, az Ericsson rádiórendszere­kért felelős elnökhelyettese, valamint Torbjörn Johnson, az Ericsson üzleti infocom igazgatóságának stratégiai igazgató­ja tartott bevezető előadást. A megnyitó ünnepséget köve­tően előadások hangzottak el a Traffic Lab tevékenységéről, legfontosabb eredményeiről, továbbá a laboratórium és a Budapesti Műszaki Egyetem immár hagyományosan gyü­mölcsöző együttműködéséről. A konferencián mind az okta­tás „világa” (például BME, University of Rene Descartes, University of Texas), mind a távközlés területén kutatással foglalkozó cégek (például Télia Kutatólaboratórium, ma­gyarországi Tesco) több előadóval is képviseltette magát. A piacnyitás Híf-kódexe A távközlési törvényben nevesített szolgáltatások piacának 2002 utáni megnyitása, illetve az egyéb szolgáltatások terén meglévő szabad verseny megteremtette az alternatív távköz­lési szolgáltatók piacra lépésének lehetőségét Magyarorszá­gon. A Hírközlési Főfelügyelet (Híf) független szakértői által készített tanulmány szerint a piacra lépés esélyeit jelentősen befolyásolja, hogy milyen akadályokba ütközik a hálózat ki­építéséhez, az eszközök üzembe helyezéséhez és működteté­séhez, valamint a szolgáltatás nyújtásához szükséges engedé­lyek, jogosítványok megszerzése. Azok a potenciális belépők, akik valamely területen már rendelkeznek ezekkel, előnyt él­veznek másokkal szemben. A piaci potenciál meghatározása nagyon nehéz, kevés támpontot adhat a felmérésben, hogy milyen távközlési piacokra léphet be az új szolgáltató, s a pia­cok milyen kilátásokkal kecsegtetik a belépni szándékozókat. e­mitek T­ávközlési Rt. S' É­n ott leszek! II. Halasi Expo Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium 1997. december 11-14. Az Emitel-standnál a Halasi Expón garantáltan Ön sem fog unatkozni, hiszen sok-sok meglepetést és nyereményjátékot tartogat a társaság látogatói részére, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Bemutatótermünkben Ön szabadon szárnyalhat az Interneten, s kipróbálhatja modern szolgáltatásainkat! Mindennap 10-18 óráig ügyfélszolgálat: szolgáltatásaink bemutatása, ügyfél-tájékoztatás, videofilm-vetítés. „Képek az Emitel Rt. életéből”, nyilvános faxszolgáltatás, illetve telefonkártya, telefonkönyv és hívókártya árusítása December 11., csütörtök 12.00- 12.30 „Kérdezz, felelek!” Endrei Judit játékvezetésével 14.00 Szakmai konferencia benne: Emitel szolgáltatásbemutató 14.00- 16.00 Folyamatos tájékoztatás távközlési fejlesztéssel kapcsolatban 15.00 Emitel-zászló és karácsonyfadísz-készítés, papírhajtogatás gyerekeknek 16.00 Internet-bemutató 17.00- 17.30 „Kérdezz, felelek!” Endrei Judit játékvezetésével December 12., péntek 11.00 Internet-bemutató 11.30 Vetélkedő 14.00 Szolgáltatásbemutató 14.00- 16.00 Folyamatos tájékoztatás távközlési üzemeltetéssel kapcsolatban 15.00 Vetélkedő 16.00 Internet-bemutató December 13., szombat 10.00- 12.00 Jogi tanácsadás távközléssel kapcsolatban 11.00 Internet-bemutató 11.00- 13.00 Gyermekrajzverseny és jotóverseny ajándékokkal 14.00 Szolgáltatásbemutató 14.00- 16.00 Jogi és pénzügyi tanácsadás 15.00 Karda Beáta műsora a színpadon benne: „3 éves az Emitel!” 16.00 Internet-bemutató 16.30 Gyermekrajzverseny eredményhirdetése December 14., vasárnap 10.00- 12.00 Jogi tanácsadás távközléssel kapcsolatban 10.30 Vetélkedő 11.00 Internet-bemutató 12.00 Az Emitel-totó leadási határideje 14.00 Szolgáltatásbemutató 14.30 Léggömbfújó verseny gyerekeknek 16.00 Internet-bemutató 16.30 Emitel-totó nyereménysorsolása Jöjjön el Ön is! A három­­ nagy üzlete E­urokártyavár A hitelkártya után immár a telefonkár­tya is a legjobb úton van ahhoz, hogy or­szághatároktól függetlenül, bárhol hasz­nát lehessen venni. Természetesen eh­hez szükség van a pénzügyi háttér és az egységes standard megállapítására. Ennek elősegítésére jött létre az a szolgáltatói szövetség, amelynek alapító tagjai a hol­land, a német és a svájci táv­közlési társaságok. A nemzeti szolgáltatók nemzetközi szövetségéhez csatlakozott 1996-ban a Ma­táv is. Az üzleti terv az, hogy a társult tagok országaiban a nyilvános telefonkészülékek­nél kölcsönösen használha­tók legyenek a társaságok te­lefonkártyái. A Matávnál jelen pillanat­ban komoly korszerűsítés folyik, amelynek célja az egész országot lefedő nyilvá­nos telefonkészülék-rendszer még biztonságosabbá tétele. Az a cél, hogy ezek a készülé­kek több szolgáltatásra le­gyenek alkalmasak, mint je­lenleg. A fejlesztés célja az is, hogy korszerűbbé váljon az elszámolási rendszer a nem­zetközi forgalomban is, a he­lyi és a külföldi szolgálta­tók között. A fejlesztésben, amely mind a szoftvert, mind a hardvert érinti, részt vesz a francia Ascom Monetel és a magyar Mechanikai Művek által alapított konzorcium is. Az együttműködés vezetője a francia cég. A konzorcium magyar résztvevője az MM Rt. vezér­­igazgatója, Kasza Károly el­mondta, hogy a korszerűsí­téstől azt is várják, hogy Ma­gyarországon is forgalomba kerül majd az Európa-szerte használható második generá­ciós telefonkártya. Az MM Rt. a Monetel S. A. oldalán 1992-ben nyerte meg a Matáv Rt. által meghirdetett chip­­kártyás telefonrendszert. E világbanki tender eredmé­nyeként a mai napig több mint 17 ezer kártyás telefon került a magyar utcákra, köz­területre. A nagyszámú készülék működését 50 számítógépes felügyeleti rendszer ellenőrzi, amelynek szállítását és be­üzemelését - kevés kivétellel - az MM Rt. végezte. Magyarország készen áll arra - mondta a vezérigazga­tó -, hogy amennyiben a szö­vetség arra az elhatározásra jut, hogy az eurokártya-hasz­­nálat feltételei megteremtőd­tek, akkor Magyarország is képes lesz ezt bevezetni. A Matáv Rt. időben kezdte meg a fejlesztést, tehát ez is egy olyan terület, ahol Ma­gyarország képes lesz a világ élvonalába kerülni. Most fo­lyik a megfelelő kártya ki­választása. A különböző országok kártyáit - francia, német, hol­land kártyák - ez idő szerint tesztelik. Az eurochipkártya bevezetése után a jelenlegi kártyák továbbra is haszná­latban maradhatnak. A jelen­leg Magyarországon felsze­relt valamennyi készüléket korszerűsítik majd oly mó­don, hogy ezeknek az új kár­tyáknak a leolvasására is al­kalmasak legyenek. Egy ideig mind a két kár­tya párhuzamosan forgalom­ban lesz. Tehát aki már meg­vette a hagyományos kártyá­ját, az továbbra is felhasznál­hatja azt. (A Magyarorszá­gon felszerelt nyilvános tele­fonkészülékek hardverjének háromnegyede az MM Rt.­­nél készült és a korszerűsítés után is a hardvert itt fogják gyártani.) A magyar telefonálók a korszerűsített készülékeknél szinte semmilyen változást nem fognak észrevenni, ugyanakkor azonban a kár­tyahamisítás csaknem kizár­ható lesz. Már 1998-tól elvileg Ma­gyarországon is használhatók lesznek az eurochip kártyák, bevezetésük felsőbb szintű döntéstől függ, mely érinti majd a nemzetközi elszámolási rendszert is. Magyarországon nem gyártanak telefonkártyát, mert erre a technológiára csak két-három európai cég képes ma ezek gazdaságos előállítá­sára. Nem valószínű, hogy a közeljövőben hazai gyártásra sor kerül. Bonta Miklós : A Mechanikai Művek Rt.-t 1936-ban alapították, a hadiipari termelés céljaira. A cég hamarosan a tüzérségi lőszerek gyártásának és fejlesztésének legfontosabb oázisa lett. Jelenleg a cég 98,2 százalékos állami tulajdonban van. A céget 1996-ban kormányhatá­rozat emelte be a nemzetgazdaság és védelem szempontjából kiemelt fontosságú cégek sorába, és a privatizáció jóváhagyását kormány­hatáskörbe vonták. Ez a kormányhatá­rozat a közelmúltban született meg, és ennek szellemében történik meg a cég átalakítá­sa és több lépcsőben történő privatizálása. A privatizáció előkészítése most a közepénél tart. Megalakult a Kondenzátor Rt. és a Szerszám Kft. Mindkettő július 1-je óta műkö­dik. A telefondivízióból és a speciális divízióból kft., illetve rt. alakul majd. Ez utóbbi a hagyományos védelmi gyártási tevékenységet folytatja, de emellett igen jelentős és alapjában meghatározó a polgári, ipari robbanóanyagok és eszközök gyártása is. Az átalakítás után a cég egyes kft.-it egyenként hirdeti meg privatizálásra. A köz­ponti telephely és az ingatlangazdálkodás kezelésére, a tervek szerint, az MM Ipari Park Rt. fog megalakulni. Már ma is a központi telephelyen létezik egy ipari park, több mint 60 szereplővel, vannak közöttük bérlők és kisebb mennyiségben tulajdonostársak is. Az MM Speciális Rt. 50 százalék plusz egyszavazatnyi tulajdonrésze állami tulajdon­ban marad. A cég jelenleg legnyereségesebb része a telefondivízió, amelynek szinte teljes terme­lése export, ugyanis a hazai nyilvános telefonkészülékek is tulajdonképpen exportnak minősülnek, mivel az MM Rt. a külföldi bejegyzésű Ascom Monétel beszállítója. Egyik kiemelt exportpiaca Mexikó. A speciális divízió szintén exportorientált, bár hazai ipari megrendelése lassan, de növekszik. Barangolások a cellában Jön, lát, győz az ezernyolcszázas?! Egy cellában annál kellemetlenebb, minél többen vannak benne. Ez a megállapítás a mobiltelefóniára is igaz. A tele­fonálókat kiszolgáló, a hívásokat fogadó és továbbító egy­ségek, a bázisállomások egy adott területen - mobilos szó­val cellában - meghatározott számú telefonálót képesek ki­szolgálni. Ha valamelyik helyen túl so­kan fogadnak vagy kezdemé­nyeznek hívást, a kapcsolat létre sem jön, vagy megsza­kadhat. A zsúfoltság egyre gyakrabban okoz problémát a nagyvárosokban. A Motorola egy prágai tanácskozáson vá­zolta a fejlődés lehetőségeit. A helyszínt azért választot­ták, mert a kelet-közép-euró­­pai régióban a cég kapcsoló­­központokkal, bázisállomá­sokkal cseh, lengyel és román vezeték nélküli szolgáltatókat lát el. Magyarországon egyik legnagyobb sikerük a Matáv RLL tenderének elnyerése volt, melynek alapján egy év alatt közel kétszázezer előfize­tőt - többségüket Hajdú-Bi­­har és Szabolcs-Szatmár me­gyében - juttattak olyan tele­fonhoz, mely rádió adó-vevő segítségével tartja a kapcsola­tot a telefonközponttal. A Motorola megcélozta azt is, hogy a jelenlegi vagy meg­születő magyar GSM-szolgál­­tatók rendszerbeszállítója le­gyen. Ma ugyanis ezen a terü­leten konkurensei rendelkez­nek biztos pozíciókkal, a Nokia a Pannon GSM, az Ericsson pedig a Westel 900 partnere. A Motorolánál azt remélik, sikerül meggyőzniük a mobilcégeket arról, hogy ne egyetlen szállítóval dolgozza­nak, hanem több lábon állja­nak. Ez nem lehet könnyű fel­adat, mivel a szolgáltatók szakemberei szerint tudásban vagy árban egyelőre nincs ak­kora különbség a különböző gyártmányok közt, mely alap­ján váltást tartanának szüksé­gesnek. Ez az oka annak, hogy a GSM-társaságok versenyki­írásait a korábbi győztes szok­ta nyerni, aki azzal a helyzeti előnnyel is rendelkezik, hogy már jól ismeri a pályáztató vállalatot. , Az 1800 megahertzes frek­vencia itthon jövőre esedékes megnyitása nagy lehetősége­ket rejt a Motorola számára, mert a cég sok tapasztalattal rendelkezik e téren: elsőként mutatta be a 900-as és 1800-as frekvencián egyaránt működő telefonját, sőt a következő év­ben megszüntetik az egy sá­von üzemelő készülékek gyár­tását, s a későbbiekben csak két-, illetve háromnormás ké­zitelefont forgalmaznak majd. Elsőként jelent meg a vállalat azzal az irányítórendszerrel is, melynek segítségével a vezér­lőközpont a terheléstől füg­gően megkeresi a kétsávos te­lefonokat, és átkapcsolja a beszélgetőt a legelőnyösebb frekvenciára. Ez az egysze­rűbb készülékekkel rendelke­zőknek is kedvező, hiszen az ő sávjukban is több lesz a hely, ahogy mások átlépnek az új csatornára. „Az előfizetők gyarapodá­sával a kapacitást is növelni kell, s ezt két módon tehetjük meg: egyre kisebbre szabdal­hatjuk azokat a cellákat, me­lyeket lefedünk, s ellátásukat több kisebb bázisállomással oldjuk meg, így a lecsökken­­tett területeken tartózkodó kevesebb előfizetőt már ki­szolgálhatjuk. Érdemes lehet akár egyetlen üzletközpontot vagy irodaházat külön ellátni, ha ezt a forgalom nagysága in­dokolja. A másik lehetőség az újabb frekvencia alkalmazása, a hívások átterelése. A leg­jobb hatásfokkal a két mód­szer kombinálása működik. Az 1800 megahertzes tarto­mány egyébként olyan fizikai tulajdonságokkal bír, melyek kisebb méretű cellák kialakí­tását teszik lehetővé. E sáv fel­­használása a kis kiterjedésű, ám emberekkel teli helyeken célszerű, ahol a legnagyobb igények jelentkeznek. Ott megéri új bázisállomásokat működtetni, bevetni az új hul­lámsávot. A gyér kihasználtsá­gú helyeken, például egy pusz­tában felesleges az 1800-as ka­pacitások kiépítése, mert ott a jelenlegi háttér bőven elég” - említette meg Domingo Mu­noz, a Motorola madridi köz­pontjának munkatársa. John Harrington londoni menedzser kijelentette: „Az ügyfelet nem érdekli, milyen technikával dolgozik szolgál­tatója. Telefonálni akar, s el­várja a jó minőségű kapcsola­tot megszakadás vagy túlter­heltség nélkül. A több sávot használó (multiband) techni­ka lehetővé teszi az erőforrá­sok optimális kihasználását, a teljesen automatikus, az előfi­zető számára észrevétlen vá­lasztást egy hívás 1800 vagy 900 megahertzen továbbítása között.” „Az ezernyolcszázas rend­szer elterjedése serkenti egé­szen kis mobilcégek megala­kulását, amelyek csak saját környezetükben nyújtanak közvetlenül szolgáltatást, de bel- és külföldi nagyobb rádió­telefon-társaságokkal megál­lapodást kötnek, melyek a ki­sebb vállalkozás ügyfeleiknek akkor is biztosítják a telefoná­lás lehetőségét, ha körzetüket elhagyták. A mobil kishalak a csekélyebb beruházási és fenntartási költségek miatt rendszerükön belül nagyon kedvező árakat kínálhatnak fogyasztóiknak” - mondta a Motorola brit irodájának egyik vezetője. Magyarorszá­gon eldől rövidesen, mely szol­gáltatók kapják az új, 1800-as frekvenciát. A régiek is szíve­sen jogot szereznének, mert így megelőznék teljesítmény­hiány kialakulását a frekven­tált helyszíneken, s mert keve­sebb lenne a versenytárs, meg­szilárdíthatnák pozícióikat. Az állam minél nagyobb kon­cessziós díjat szeretne. A fo­gyasztó alacsony árakat és ma­gas minőséget. Jövőre kiderül, kik nyernek, s hogy az előfize­tők is köztük lesznek-e. I. Y. G. Kemény verseny a személyhívók piacán Miért mostohagyerekek? A mobiltelefon-szolgáltatás árnyékában szinte észrevétlenül terjednek - igaz, a szolgáltatók elképzelésétől nagymér­tékben elmaradva - a személyhívók. A piacon - akárcsak a mobil­­telefonoknál - Magyarorszá­gon három szolgáltató műkö­dik: az Operator Hungária Kft. (OH), az EasyCall Rt. (EC) és az Eurohívó Rt. Az arányaiban legnagyobb üzemeltető OH ügyvezető igazgatója, Binder László a je­lenlegi helyzetet úgy minősíti, hogy a három szolgáltató egy­másnak csak látszatkonkuren­sei, hiszen mindhármuk moz­gástere erősen beszűkült. A versenytársak nem a piac je­lentős bővítésében érdekel­tek, hanem abban, hogy a má­sik kettő előfizetőit magukhoz édesgessék. A szűk piaci lehe­tőségek egyenes következmé­nye, hogy a szolgáltatás meg­ismertetésére nem képesek megfelelő mértékben pénzt fordítani. A versenytársak ar­ra is képtelenek, hogy közös érdekeiknek együttesen adja­nak hangot. Amennyiben a külső piaci helyzet nem válto­zik és a hatóságok sem terem­tenek megfelelő működési kö­rülményeket a személyhívó­szolgáltatóknak, akkor az sem kizárt - véli Binder László, hogy két év múlva ezekről a cégekről már csak múlt idő­ben beszélhetünk. A személyhívók vásárlói mindenütt a világon a kis- és közepes vásárlóerejű rétegek közül kerülnek ki. Magyaror­szágon ez a vevőkör inkább a mobil mellett döntött. Az ala­csonyan tőkésített személyhí­vó társaságok ezért relatíve többet költenek a reklámtevé­kenységre, mint a mobiltársa­ságok, amit nehezen tudnak megvalósítani. (A személyhí­vók használata ugyan nem bo­nyolult, mégis részletesebb magyarázatot igényel az elma­­gyarázása, mint a mobiltelefo­noké, a vezetékesekről nem is beszélve.) Ez is az oka annak, hogy nehezebb számukra kel­lő mennyiségű megrendelést szerezni. A személyhívó-szol­gáltatóknak be kellett látniuk: korábban a vezetékes telefo­nok hiányából származó űrt jobban betöltötték nálunk a mobiltelefonok, mint ők ma­guk. Binder László célszerű­nek tartaná, ha a személyhí­vók számára érkező üzenetek feladása a Matáv telefonvona­lain az emelt díjas kategóriába kerülne. (A telefontársaság ugyanis a megkülönböztető számra érkező hívások díjából bizonyos hányadot átenged a szám tulajdonosának.) A személyhívópiac vezető szolgáltatója az OH. Az összes előfizető több mint a felét mondhatják a magukénak. Az országos lefedettség 75 száza­lékos mértéke is náluk a leg­magasabb. Jelenleg 20 ezer készülékük van kinn a felhasz­nálóknál, de ezekből keve­sebb mint 18 ezret használnak ténylegesen, azért csak ennyit, mert a többi előfizetőnek díj­tartozása van, és kizárták őket a forgalomból, vagy pedig mert a készüléktulajdonos nem használja a készülékét, de nem töröltette magát az előfizetők sorából, csak szüne­telteti az előfizetést. Az OH ügyvezető igazgatója a teljes, jelenlegi magyar piacot 30 ezer darab személyhívó-ké­szülékre becsüli, a potenciális piac is kisebb 100 ezernél. A piacot a stagnálás, sőt egyes társaságoknál a fogyás jellem­zi. Az OH a számára kedve­zőtlen piaci helyzet ellenére nyereséges. Működésének hét esztendeje alatt mindig fizet­tek osztalékot, a negyedik év­től már megtérült az induló befektetés, ez azonban nem a hazai tevékenységüknek kö­szönhető, hanem annak, hogy az általuk alkalmazott, hazai fejlesztésű technológiai rend­szerre sikerült külföldi meg­rendelőket találniuk. Az ex­portpiacon olyan sikereket ér­nek el, hogy a legnagyobb kül­földi rendszerszállítókkal is képesek felvenni a minőségi versenyt. Az OH által használt rend­szer működik Finnországban, a Cseh Köztársaságban, Len­gyelországban, Szlovákiában, Lettországban, továbbá Afri­kában, illetve az Egyesült Ál­lamok teljes területén. (A do­log pikantériája, hogy a kon­cessziósok ugyan az ÉRMES- rendszeren nyertek, ugyanak­kor 1996 óta az OH által ki­fejlesztett, nemzetközi szab­ványokhoz igazodó rendszer­hez közeli Pocsagot használ­ják, holott nem ennek alkal­mazásáról szólt a pályázatuk, amelyből egyébként annak idején az OH-t, a pályázati feltételek el nem fogadása miatt ki is zárták, akárcsak a Pocsag-rendszer alkalmazá­sát. Az így kialakult helyzet az OH és a két koncessziós közötti feszültség egyik forrá­sa.) A személyhívó-szolgálta­tóknak újra kell gondolniuk helyzetüket. Ha megtalálják azt a rést, ahol eredményesen működhetnek, akkor - ke­mény piaci versenyben - ja­víthatnak pozíciójukon. De, mint már említettük, a bukás sem kizárt. B.M.

Next