Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 293-304. szám)

1997-12-16 / 293. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kivételes jószomszédság (MTI) Oroszország Törökországot jó szomszédjának és fon­tos üzleti partnerének tekinti, olyan államnak, amely fontos szerepet játszik a térségben és az egész világban. Ezt mondta Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök Süleyman Demi­­rel török államfővel és Mesut Yilmaz miniszterelnökkel foly­tatott hétfői ankarai tárgyalásain. Csernomirgyin és török kollégája, Mesut Yilmaz több, a politikai és gazdasági kapcso­latokat megszilárdító kétoldalú megállapodást és jegyzőköny­vet írt alá Ankarában. A legfontosabb az, amely lehetővé te­szi Ankara számára, hogy a következő 25 évben mintegy 30 milliárd köbméter földgázt vásároljon Moszkvától. A szerző­dés nyomán Törökország a harmadik évezred elejére Német­ország után Oroszország második legnagyobb földgázvásárló­jává válik. Algéria - öldöklés (MTI) Algériai fanatikus fegyveresek újabb 31 ember életét oltották ki az elmúlt napokban Algériában. Algír északkele­ti elővárosában, Cheragában a támadók szombatra virradó­ra elvágták 14 ember torkát. Az El-Vatan című lap szerint a fegyveres támadók álmukban rohantak le két családot, és megöltek 14 személyt, köztük egy három hónapos csecsemőt és egy terhes asszonyt. A támadók magukkal vittek öt 16 és 25 év közötti lányt, illetve asszonyt. A mészárlást másnap reggel fedezte fel egy tízéves kislány, aki osztálytársnőjéért tért be iskolába menet előtt. Nyolc polgári személyt egy or­szágúti torlasznál kaszaboltak le Hemisz Meliana város kö­zelében pénteken. Előző nap Orán közelében egy faluban két férfi torkát elvágták, és országúti torlaszoknál végeztek hét emberrel. Klestil szemlézett (MTI) Az idén 5074 határsértőt fogtak el Burgenlandban az osztrák-magyar határon, tavaly 6007-et. Többek között erről tájékoztatták Burgenland tartomány vezetői és önkormány­zati tisztségviselő hétfőn Thomas Klestil osztrák államfőt. Az elnök burgenlandi látogatásának célja az volt, hogy tájéko­zódjon az osztrák-magyar határhelyzetről. Klestil Karl Stix burgenlandi tartományi főnökkel a kismartoni (eisenstadti) Esterházy-kasélyban folytatott megbeszélést. Elmondták ne­ki: az embercsempészek „bombaüzlete” attól függ, hogy a magyarok hogyan őrzik határaikat, illetve mennyire tartják be a most módosított magyar-osztrák toloncegyezményt. Győztek a portugál szocialisták (MH-Lisszabon) Négy év alatt ötödik választási győzelmü­ket aratják a szocialisták Portugáliában, miután megszerez­ték a szavazatok többségét a vasárnap tartott helyhatósági választásokon. A voksok 38 százalékával megelőzték legna­gyobb ellenfelüket, a szociáldemokrata pártot. Lisszabon és Portó mellett a jelentősebb városok önkormányzatának élén is szocialisták állnak. Több önkormányzatot vesztettek a kommunisták, és jelentősen visszaesett a jobboldali naciona­lista Néppárt is. Antonio Guterres kormányfő, a Szocialista Párt főtitkára szerint a „szocialisták győzelme hozzájárul az ország stabilitásához”. Félnek Vietnamban (MTI) Pham Van Tra vietnami védelmi miniszter a kommu­nista párt hatalmát fenyegető felforgató mozgolódás veszé­lyéről beszélt hétfőn közölt nyilatkozatában, és a hadsereg erősítését szorgalmazta az ellenséges erők letörésére. A Quan Dói Nhan Dán című katonai lapnak adott interjúban kijelentette: tűzfészkek alakultak ki az országban, ellenséges hatalmak lázadásokat szítanak, hogy megdöntsék a szocializ­must Vietnamban. Reaktorüzlet (MTI) Atombomba előállítására a hatvanas években hasz­nált atomreaktor kulcsfontosságú összetevőjét adta el a Dél­afrikai Köztársaság Kínának. Az idén februárban létrejött szigorúan titkos üzlet keretében 40 kínai szakember és tudós két hónapot töltött egy Pretoriához közeli telephelyen, ahol részt vettek a reaktor szétszerelésében. Az üzlet megkötése idején a két ország között nem voltak - és mindmáig nincse­nek - hivatalos diplomáciai kapcsolatok. Ezek felvételére csak december 28-án kerül sor, amikor Csien Csi-csen kínai külügyminiszter első ízben tesz hivatalos látogatást a Dél-af­rikai Köztársaságban. Az Afrikai Egységszervezet országainak ötvenhárom igazságügyminisztere gyűlt össze vasárnap Addisz Abebában, hogy közös afrikai emberi jogi bíróságot hoz­zanak létre, amely nemcsak a tagorszá­gok panaszaival foglalkozik majd, de egyes állampolgárok is fordulhatnak hozzá beadványokkal. Nagy kérdés per­sze, hogy a menekülttáborokban szenve­dők szava eljut-e a magas testületig, ám a megállapodás szimbolikus értékű, és ami korántsem véletlen, hogy arra az ameri­kai külügyminiszter látogatása utáni na­pon került sor. Ha a fekete kontinens most betartja ígéretét, jelentős lépést tesz az ameri­kaiak kívánta irányban, és Madeleine Albrighttól is azt várja, hogy váltsa be, amit kilátásba helyezett, vagyis szerezze meg a befektetőktől remélt összegeket. Szakértők szerint ennek a körútnak a legfontosabb eredménye az, hogy az amerikai külügyminiszter - most elő­ször - találkozhatott azokkal az afrikai vezetőkkel, akiket az új generáció kép­viselőiként szokott emlegetni. Hogy el­mondhatta nekik: az Egyesült Államok hosszú idő óta most először igenis ké­szen áll arra, hogy új típusú kapcsolatot alakítson ki számos afrikai országgal. Salih Booker, a washingtoni külügymi­nisztérium mellett működő Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa Afrika-program­­jának igazgatója e sorok szerzőjének ki­fejtette, hogy ez a mostani készség való­jában többet jelent, mint egyszerű hang­súlyváltást az Egyesült Államok Afrika­­politikájában. „Azt gondolom, hogy va­lójában új Afrika-politika rajzolódik ki - mondta a szakértő. - Megváltozott ugyanis az amerikai döntéshozók, a po­litikacsinálók szemléletmódja, manap­ság egy kicsivel több figyelmet szentel­nek a fekete kontinensnek, mint koráb­ban bármikor. Ma már nemcsak a kül­ügyminisztérium illetékes területi főosz­tálya hajlandó tudomásul venni, hogy létezik egy Afrika nevű kontinens, ha­nem ez néha eszébe jut a kereskedelmi apparátusnak, a pénzügyminisztérium­nak is. A legfontosabb újdonság, hogy potenciális kereskedelmi partnerként is szóba kerülnek az afrikai országok.” Mindebben az tükröződik, hogy az Egyesült Államok politikai elitje elis­merte, hogy Afrika bizonyos részein igen fontos pozitív változások mentek végbe. Az Afrika reneszánszaként is emlegetett folyamatot az eddiginél gyorsabb gazda­sági növekedés, a konfliktusok békés megoldására való hajlam jellemzi, egyes országokban valódi a törekvés a demok­ratizálásra. Persze nagy kérdés, mit ér­tünk demokrácián, hiszen Laurent Kabi­la kongói elnök változatlanul igen ke­mény kézzel bánik az ellenzékkel. Ezt azonban a politikai jogok ügyében általá­ban szigorú Washington most elnézi ne­ki, cserébe azért, hogy az új elnök végre engedélyezte az ENSZ-megfigyelők lá­togatását az országban, ahol ismét nagy érzelmi sokkot okozott a szomszédos Ruandában éppen Albright érkezésének előestéjén történt újabb hu­tu vérengzés. A ma még igen törékeny afrikai átalaku­lást a Fehér Ház több kezdeményezéssel is megpróbálja segíteni. Van egy gazdasági program, a Part­nerség az esélyek növelésére, amelynek keretében befektetőket keresnek afri­kai beruházásokhoz. A biztonsági kez­deményezés neve az afrikai válságkeze­lési program, melynek keretében afrikai békefenntartó egységeket képeznek ki, és a demokratizálási folyamat támoga­tására az elnök személyes megbízottat nevezett ki az ismert emberi jogi aktivis­ta, Jesse Jackson tiszteletes személyé­ben. Salih Booker szerint mindezeknek a programoknak a megvalósítását ve­szélyezteti, hogy egyelőre viszonylag kevés pénzt sikerült elkülöníteni az amerikai külpolitika afrikai céljainak megvalósítására. A programok együttes összege 650 millió dollár, míg Egyiptom és Izrael ötmilliárdot kap. A kontinens méreteivel, szegénységgel, az óriási ki­hívásokkal, a szegénységgel, az okta­tás szervezetlenségével mérve, valójá­ban elhanyagolható a segélyek összege. Madeleine Albright tízmillió dollárt ajánlott fel a Kongói Köztársaságnak, amely óriási ország, 45 millió lakossal, melynek saját rekonstrukciós költségve­tése egymilliárd dollár, tehát a felaján­lott összeg százszorosa. A 30 millió dol­lár, amelyet az egész térség jogi rendsze­rének rekonstrukciójára ígért, valójá­ban csak terv, ennyi pénzt fog erre kérni a kongresszustól. Ez az összeg tehát egyelőre csak ígéret, és nem pénz. A fekete kontinens vezetőinek új ge­nerációja azonban most valami olyasmi­hez jutott hozzá, ami legalább olyan fon­tos számára, mint az anyagi segítség. Wa­shington elkötelezte magát arra, hogy új szakaszt kezd az együttműködésben, a kormányzat kimondta, hogy támogatja a most hatalmon lévőket. Ez pedig aligha­nem apróbb és nagyobb összegekre lesz váltható, és nemcsak Észak-Ameriká­­ban, de alighanem Nyugat-Európában és a csendes-óceáni térségben is. • Barát József New York HÁTTÉR Mesebeli ígéretek Madeleine Albright KÜLFÖLD Koszovóban akár háború is lehet Ilutinovics nem vállalja a nyilvános erőpróbát­­ Nem lesz tévépárbaj az idei negyedik szerbiai elnökvá­lasztási forduló előtt, a kor­mánypárti Milan Milutino­vics külügyminiszter elutasí­totta a nyilvános erőpróbát a szélsőjobboldali Vojislav Seseljjel. Koszovóban csak idő kérdése a háború kirob­banása, állítja egy albán ki­sebbségi politikus. MH-Újvidék_____________ A vasárnapi elnökválasztáson a december hetediki voksolá­son legjobb eredményt elért két jelölt, a baloldali hatalmi tömböt képviselő Milan Milutinovics és Vojislav Se­­selj, a Szerb Radikális Párt ve­zetője vesz részt. Az előrejel­zések nagyjából egyforma esélyeket adnak mindkét po­litikusnak, azzal, hogy az álla­mi média nyíltan a kormány­­párti jelölt mellett korteske­dik, vetélytársát pedig szám­űzték a képernyőről. Seselj sajtóértekezleten be­mutatta a belgrádi televíziótól kapott levelet, amelyben le­mondják a korábban bejelen­tett tévés szópárbajt. A cset­­nikvajda szerint Milosevics szocialistái nem merik kiállí­tani ellene jelöltjüket, mert bizonyosan alulmaradna. Ha­sonlóan vélekedik a független sajtó is, megállapítva, hogy a kormánypártnak nincs egyet­len olyan rátermett politiku­sa, aki felülmúlná a csípős nyelvű, populista radikális ve­zért. A lapok szerint a kam­pány zárószakaszában a bal­oldali jelölt is a nacionalista szavazótábort célozta meg, és Seseljjel versengve hirdeti az össz-szerb összefogást, védel­mezi Koszovót és bírálja a Szerbiával állítólag ellenséges külföldi hatalmakat. A nemzeti összefogás je­gyében ütötték nyélbe a bosz­niai szerbek kettős állampol­gárságára vonatkozó szerző­dést is (amelyet mellesleg Franz Schumacher, a bosz­niai ENSZ-főbiztos helyette­se tegnapi palei látogatása során máris érvénytelennek nyilvánított). A rezsimhű Ve­­cernje Novosti azt írja, a ha­marosan horvát fennhatóság alá kerülő kelet-szlavóniai szerbek is abban reményked­nek, hogy a boszniai szerbek után ugyancsak megkapják a kettős állampolgárságot, és kiválthatják a jugoszláv útle­velet. A cikkíró „még egy kis türelmet” kér a Vukováron és Baranyában maradt szerbek­től, akik ezekben a napokban végeláthatatlan sorokban vá­rakoznak a kishatárforgalmi engedélyekért, miután vasár­naptól ezen a határon is élet­be lépett a vízumkényszer. Azem Vllasi, egykori ma­gas rangú koszovói albán kommunista funkcionárius egy horvát hetilapnak nyilat­kozva kijelentette: „ahogyan most alakulnak a dolgok, Ko­szovóban csak idő kérdése a háború kitörése”. Szavai szerint kétségtelen, hogy Koszovó többé nem tar­tozik Szerbiához, és a szerb vezetőségnek nincs sem ereje, sem kilátása arra, hogy meg­­akadályozza az elszakadást. A szerbek csak áltatják magukat, és úgy látszik, sem­mit sem tanultak a Horvátor­szágban és Boszniában el­szenvedett vereségből, véli Azem Vllasi. Tegnap Belg­­rádban járt Lamberto Dini olasz külügyminiszter, és a Milosevics elnökkel és Mi­lutinovics külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon szó volt a koszovói helyzetről is. • J. G. B. MH-Bécs A schengeni végrehajtó bizott­ság 1998 első felében párbe­szédet kezd a 11 csatlakozásra jelölt kelet-közép-európai or­szággal arról, hogyan lehetne mielőbb őket is felzárkóztatni a schengeni előírásokhoz. A végrehajtó bizottság bécsi ülé­sén (amelyen Ausztria átadta Belgiumnak a soros elnöksé­get) összhangba hozták az egyezményhez tartozó orszá­gok vízumpolitikáját, és átte­kintették az Ausztria, illetve Olaszország teljes jogú taggá nyilvánítása óta eltelt időszak tapasztalatait. A schengeni egyezmény 15 tagországa eddig húsz ország­gal szemben különböző be­utazási előírásokat érvényesí­tett, most egységesen alakí­tották ki a vízumköteles or­szágcsoportot. A változások közül figyelemre méltó, hogy Bosznia-Hercegovina polgá­rait ezentúl minden Schen­­gen-tagország csak vízummal engedi be, Horvátországgal szemben viszont általános lett a vízummentesség. Külön na­pirendi pont volt az Irakból megnövekedett illegális be­utazás: a végrehajtó bizottság az ellenőrzés szigorításán kí­vül az illegális határátlé­pők visszavételére vonatkozó egyezményt tartja a megol­dásnak. Ilyen megállapodást Törökországgal és Nigériával lenne célszerű kötni. A csatlakozásra váró 11 közép-európai országot illető­en a schengeni végrehajtó bi­zottság fontosnak tartja már a csatlakozási felkészülés idő­szakában elérni, hogy határai­kon - a majdani külső EU- határon­­ érvényesüljön a schengeni ellenőrzés szigora. Az embercsempészet csakis közös intézkedésekkel akadá­lyozható meg. •Sz. J. A schengeniek is mérlegelnek Párbeszéd a jövevényekkel Teheránnak nem tetszik MTI Teherán visszautasította, hogy az ENSZ kifogásolta az em­beri jogok helyzetét Iránban. Mahmud Mohammadi iráni külügyi szóvivő szerint az em­beri jogok helyzetének javítá­sát célzó nemzetközi együtt­működésnek ideológiai viták­tól, megbízhatatlan informá­cióktól és túlzásoktól mentes­nek kellene lennie. A szóvi­vő úgy vélekedett, hogy az ENSZ-határozatot elfogult jelentések alapján hozták. Tibetiek Indiában tiltakoznak Tibetiek tüntettek Delhiben a Kínai Népköztársaság nagykövetsége előtt, mert egy magas rangú kínai kommunista vezér Indiába látogatott fotó: reuters -kamalkishore Az ASEAN a jövő századra készül Kis segítséggel Reuter________________ A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) ve­zetői közölték elképzelései­ket a XXI. századra vonat­kozóan, de az 1997-es év gaz­dasági realitásai beárnyékol­ták a jövővel kapcsolatos ál­maikat. A kétoldalas dokumen­tum, amely az ASEAN Láto­más 2020 címet kapta, felszó­lítja a Délkelet-ázsiai Nemze­tek Szövetségét a békés egy­más mellett élésre, a stabilitás és a jólét megteremtésére. Az ázsiai vezetők elképzeléseiket még tavaly, a decemberi dzsa­­kartai csúcson körvonalazták - hat hónappal a térséget sú­lyosan érintő gazdasági válság kezdete előtt. A maláj minisz­terelnök, Mahathir Mohamad egy sajtótájékoztatón arról beszélt, milyen gazdasági egyenlőtlenségek jöttek létre ebben a században. Az ASEAN vezetői, vala­mint Kína, Japán és Dél-Ko­­rea képviselői (akik szintén részt vettek a háromnapos csúcstalálkozón) megjegyez­ték, hogy a XX. század leg­fontosabb folyamata a gyar­matok dekolonizációja volt. De Mahathir hozzátette, hogy sok függetlenné vált ország továbbra is csupán nyers­anyagszállító maradt, és bele­törődött a világgazdasági va­gyon egyenlőtlen eloszlásába. A jövő században igazságo­sabb lehet a pénz elosztása - mondta a maláj kormányfő. Az ASEAN tagállamai - Ma­lajzia, Indonézia, Szingapúr, Thaiföld, Vietnám, Brunei, Fülöp-szigetek, Burma és Laosz - csaknem valamennyi­en a nyugati hatalmak gyar­matai voltak. A Látomás 2020 kapcsán megkérdezték Mahathirt, mi­ért nem tesz a dokumentum említést a demokráciáról és az emberi jogokról. A maláj kor­mányfő elmondta, hogy na­gyon sok egyéb másról sem esik szó benne, mert lehetet­len mindent feldolgozni, főleg azokat a kérdéseket, amelyek magától értetődőek. MH-kommentár_________ A délkelet-ázsiai kilencek „csak” az Egyesült Államok­hoz, az Európai Unióhoz és Japánhoz fohászkodtak azért, hogy nyújtson nekik segítsé­get, mert különben a térség ál­lamai aligha remélhetik, hogy lépést tarthatnak a fejlődő or­szágokkal. A „kilencek” közös nyilat­kozatukban azt hangoztatták, hogy itt olyan sürgető és glo­bális bajról van szó, amelynek megoldása nem tűr halasztást. Hogy Brunei szultánja a pénz­tárcájából segíthetne, arról nem esett szó. Mint ahogy nem beszéltek arról sem, hová lett a térségbe áramoltatott külföldi tőke. Az ASEAN szerint az IMF-nek, valamint a helyi, re­gionális és globális szerveze­teknek az ASEAN segítségére kell sietniük, mert jön a világ­vége. Dél-Korea nem tagja az ASEAN-nak, de többszörösét kapta annak, mint amennyit Európa annak idején a Mar­­shall-segély keretében kapott. Az ASEAN azt igyekszik elhi­tetni a világ maradékával, hogy mindezért a fejlett világ a felelős. Thaiföld a G7 (a leg­fejlettebb ipari államok) rend­kívüli ülését szorgalmazza, hogy azok „eleget tegyenek globális felelősségüknek ”. Nincs a világnak még egy olyan része, ahol az ország krémje olyan fényűző körül­mények között élne, mint az ASEAN. Európát már az is felkavarta, hogy az IMF 57 milliárd dollárt odadobott Szöulnak. Ha az IMF kirántja Brunei szultánját a mocsárból, az a szolidaritás csúcsa. • F.Gy. Bagdad továbbra sem enged MH-összefoglaló________ Irak soha nem fogja megen­gedni, hogy az ENSZ ellen­őrei megvizsgálják az elnöki palotákat - jelentette ki teg­nap este az iraki vezetőkkel folytatott tárgyalásai után Richard Butler, az ENSZ-el­lenőrök vezetője. Butler ezt jelenti a Biztonsági Tanács­nak, és nagyon is kétli, hogy a testület elfogadja Bagdad magyarázatait. Butler tárgyalást folyta­tott Tárik Aziz iraki minisz­terelnök-helyettessel. Minden egyéb „érzékeny helyszínre” vonatkozóan sikerült megál­lapodásra jutni. A helyszíne­ket három csoportra osztot­ták: az elsőbe tartoznak az elnöki paloták, a másodikba a biztonsági létesítmények, a harmadikba azok a helyek, melyek „Irak szuverenitása alá tartoznak”. Elhúzódik a cseh kormányválság Parttalan kormányfő MH-összefoglaló_________ Csehországban minden jel sze­rint pártokon kívüli személyi­ség áll majd az átmeneti kor­mány élén. Ebben egyezett meg tegnap délután a cseh jobbközép kormánykoalíció három pártjának elnöke, akik több mint két hét óta most elő­ször találkoztak, hogy közösen próbáljanak kiutat találni a je­lenlegi kormányválságból. „Az adott helyzetben ezt a megoldást tartjuk a legjobb­nak. Ebben mind a három koalíciós párt elnöke egyetér­tett” - jelentette ki Václav Klaus ügyvezető kormányfő, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke az egyórás találkozót követő sajtótájé­koztatón. Klaus elmondta, hogy a kormányfői tisztségre „több név is játékban van”, de a leg­megfelelőbb személyiség kivá­lasztásához „újabb tárgyalá­sokra van még szükség”. Klaus megjegyezte, hogy a jelenlegi kormányfőjelöltek névsorát, amelyet az előzetes politikai tárgyalásokkal megbízott Jo­sef Lux terjesztett partnerei elé, nem tartja véglegesnek, s nem zár ki újabb javaslato­kat sem. A távozó kormányfő, akit az ODS hét végi rendkívüli kongresszusa újra pártelnök­ké választott, kifejtette: senki­nek sem érdeke, hogy halo­gassa a kormányválság meg­oldását, de „az nem reális, hogy pár órán vagy néhány napon belül felálljon az új kormány”. Josef Lux, a Keresztényde­mokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), vala­mint Jirí Skalicky, a Polgá­ri Demokratikus Szövetség (ODA) elnökei szintén meg­erősítették ezt a véleményt. Klaus jelezte, hogy várha­tóan kedden délután a három párt már konkrétabb személyi javaslatokat is az államfő elé terjeszt. Konkrét neveket azonban nem volt hajlandó elárulni. Václav Havel, aki még dél­előtt találkozott Jirí Skalicky­­val és Josef Luxszal, a találko­zó után úgy fogalmazott, hogy már kedden meg kívánja ne­vezni azt a személyt, akit meg­bíz az új kormány felállításá­val. Addig továbbra is Josef Luxot bízta meg az előzetes politikai tárgyalások vezetésé­vel. A koalíciós pártok vezető­inek délutáni találkozója után azonban prágai megfigyelők úgy vélik, hogy a cseh kor­mányválság további elhúzódá­sára lehet számítani. Ugyanak­kor mindenki szinte biztosra veszi, hogy idő előtti válasz­tásokra kerül sor Csehor­szágban. A KDU-CSL hétfői orszá­gos tanácskozása már szintén az idő előtti választásokra való felkészülés jegyében zajlott le. Jan Kasai, a párt alelnöke új­ságíróknak beismerte: a KDU-CSL megkezdte a vá­lasztásokra való felkészülést, s a tanácskozás fő témáját a megfelelő jelöltek kiválasztása jelentette. Minden jel arra mutat, hogy a politikai rendszernek legalább hat hónapig kisebb­ségi kormányt kell elviselnie - mondta Jirí Pehe, a cseh el­nök politikai tanácsadója. A leendő miniszterelnökök kö­zött emlegetik Jaroslav Se­­divy külügyminisztert, illet­ve Jan Svejnar közgazdászt. Több elemző úgy véli, hogy az előrehozott választások nyo­mán a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták alakít­hatnak majd közös kormányt - bár a közvélemény-kutatá­sok szerint csak nehezen sze­rezhetnek majd parlamenti többséget. 1997. DECEMBER 16., KEDD A német zöldek emelnék a benzin árát MH-Berlin A németországi zöldek teg­nap nyilvánosságra hozták átdolgozott programterveze­tüket a jövő évi parlamenti választásokra. Az eredeti tervezet novemberben he­ves vitákhoz vezetett a pár­ton belül. A jelenlegi dokumentum a NATO megszüntetése helyett annak átalakítását és felváltását követeli egy összeurópai biztonsági rend­szerrel. Továbbra is elutasítja vi­szont a nemzetközi katonai bevetéseket válságövezetek­ben a béke kikényszerítése céljából. A program követeli ezen kívül a hadkötelezettség megszüntetését és a német hadsereg létszámának csök­kentését. A zöldek gazdasági re­formelképzelései közé tarto­zik a környezetvédelmi adó bevezetése, az energiaadók erőteljes emelése. A párt többek között javasolja a benzin árának fokozatos fel­emelését tíz éven belül lite­renként öt márkára. A prog­ram egyetértését fejezi ki az európai valutaunióval. A felmérések szerint egy szociáldemokrata-zöld koa­líció jó eséllyel rendelkezik 1998-ban a jelenlegi kor­mánykoalíció felváltására. A szociáldemokraták és a zöldek jelenleg öt tarto­mányban kormányoznak kö­zösen. A zöldek támogatott­sága a választók körében jelenleg tíz százalék körül mozog. • Sasvári Attila

Next