Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 293-304. szám)
1997-12-16 / 293. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kivételes jószomszédság (MTI) Oroszország Törökországot jó szomszédjának és fontos üzleti partnerének tekinti, olyan államnak, amely fontos szerepet játszik a térségben és az egész világban. Ezt mondta Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök Süleyman Demirel török államfővel és Mesut Yilmaz miniszterelnökkel folytatott hétfői ankarai tárgyalásain. Csernomirgyin és török kollégája, Mesut Yilmaz több, a politikai és gazdasági kapcsolatokat megszilárdító kétoldalú megállapodást és jegyzőkönyvet írt alá Ankarában. A legfontosabb az, amely lehetővé teszi Ankara számára, hogy a következő 25 évben mintegy 30 milliárd köbméter földgázt vásároljon Moszkvától. A szerződés nyomán Törökország a harmadik évezred elejére Németország után Oroszország második legnagyobb földgázvásárlójává válik. Algéria - öldöklés (MTI) Algériai fanatikus fegyveresek újabb 31 ember életét oltották ki az elmúlt napokban Algériában. Algír északkeleti elővárosában, Cheragában a támadók szombatra virradóra elvágták 14 ember torkát. Az El-Vatan című lap szerint a fegyveres támadók álmukban rohantak le két családot, és megöltek 14 személyt, köztük egy három hónapos csecsemőt és egy terhes asszonyt. A támadók magukkal vittek öt 16 és 25 év közötti lányt, illetve asszonyt. A mészárlást másnap reggel fedezte fel egy tízéves kislány, aki osztálytársnőjéért tért be iskolába menet előtt. Nyolc polgári személyt egy országúti torlasznál kaszaboltak le Hemisz Meliana város közelében pénteken. Előző nap Orán közelében egy faluban két férfi torkát elvágták, és országúti torlaszoknál végeztek hét emberrel. Klestil szemlézett (MTI) Az idén 5074 határsértőt fogtak el Burgenlandban az osztrák-magyar határon, tavaly 6007-et. Többek között erről tájékoztatták Burgenland tartomány vezetői és önkormányzati tisztségviselő hétfőn Thomas Klestil osztrák államfőt. Az elnök burgenlandi látogatásának célja az volt, hogy tájékozódjon az osztrák-magyar határhelyzetről. Klestil Karl Stix burgenlandi tartományi főnökkel a kismartoni (eisenstadti) Esterházy-kasélyban folytatott megbeszélést. Elmondták neki: az embercsempészek „bombaüzlete” attól függ, hogy a magyarok hogyan őrzik határaikat, illetve mennyire tartják be a most módosított magyar-osztrák toloncegyezményt. Győztek a portugál szocialisták (MH-Lisszabon) Négy év alatt ötödik választási győzelmüket aratják a szocialisták Portugáliában, miután megszerezték a szavazatok többségét a vasárnap tartott helyhatósági választásokon. A voksok 38 százalékával megelőzték legnagyobb ellenfelüket, a szociáldemokrata pártot. Lisszabon és Portó mellett a jelentősebb városok önkormányzatának élén is szocialisták állnak. Több önkormányzatot vesztettek a kommunisták, és jelentősen visszaesett a jobboldali nacionalista Néppárt is. Antonio Guterres kormányfő, a Szocialista Párt főtitkára szerint a „szocialisták győzelme hozzájárul az ország stabilitásához”. Félnek Vietnamban (MTI) Pham Van Tra vietnami védelmi miniszter a kommunista párt hatalmát fenyegető felforgató mozgolódás veszélyéről beszélt hétfőn közölt nyilatkozatában, és a hadsereg erősítését szorgalmazta az ellenséges erők letörésére. A Quan Dói Nhan Dán című katonai lapnak adott interjúban kijelentette: tűzfészkek alakultak ki az országban, ellenséges hatalmak lázadásokat szítanak, hogy megdöntsék a szocializmust Vietnamban. Reaktorüzlet (MTI) Atombomba előállítására a hatvanas években használt atomreaktor kulcsfontosságú összetevőjét adta el a Délafrikai Köztársaság Kínának. Az idén februárban létrejött szigorúan titkos üzlet keretében 40 kínai szakember és tudós két hónapot töltött egy Pretoriához közeli telephelyen, ahol részt vettek a reaktor szétszerelésében. Az üzlet megkötése idején a két ország között nem voltak - és mindmáig nincsenek - hivatalos diplomáciai kapcsolatok. Ezek felvételére csak december 28-án kerül sor, amikor Csien Csi-csen kínai külügyminiszter első ízben tesz hivatalos látogatást a Dél-afrikai Köztársaságban. Az Afrikai Egységszervezet országainak ötvenhárom igazságügyminisztere gyűlt össze vasárnap Addisz Abebában, hogy közös afrikai emberi jogi bíróságot hozzanak létre, amely nemcsak a tagországok panaszaival foglalkozik majd, de egyes állampolgárok is fordulhatnak hozzá beadványokkal. Nagy kérdés persze, hogy a menekülttáborokban szenvedők szava eljut-e a magas testületig, ám a megállapodás szimbolikus értékű, és ami korántsem véletlen, hogy arra az amerikai külügyminiszter látogatása utáni napon került sor. Ha a fekete kontinens most betartja ígéretét, jelentős lépést tesz az amerikaiak kívánta irányban, és Madeleine Albrighttól is azt várja, hogy váltsa be, amit kilátásba helyezett, vagyis szerezze meg a befektetőktől remélt összegeket. Szakértők szerint ennek a körútnak a legfontosabb eredménye az, hogy az amerikai külügyminiszter - most először - találkozhatott azokkal az afrikai vezetőkkel, akiket az új generáció képviselőiként szokott emlegetni. Hogy elmondhatta nekik: az Egyesült Államok hosszú idő óta most először igenis készen áll arra, hogy új típusú kapcsolatot alakítson ki számos afrikai országgal. Salih Booker, a washingtoni külügyminisztérium mellett működő Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa Afrika-programjának igazgatója e sorok szerzőjének kifejtette, hogy ez a mostani készség valójában többet jelent, mint egyszerű hangsúlyváltást az Egyesült Államok Afrikapolitikájában. „Azt gondolom, hogy valójában új Afrika-politika rajzolódik ki - mondta a szakértő. - Megváltozott ugyanis az amerikai döntéshozók, a politikacsinálók szemléletmódja, manapság egy kicsivel több figyelmet szentelnek a fekete kontinensnek, mint korábban bármikor. Ma már nemcsak a külügyminisztérium illetékes területi főosztálya hajlandó tudomásul venni, hogy létezik egy Afrika nevű kontinens, hanem ez néha eszébe jut a kereskedelmi apparátusnak, a pénzügyminisztériumnak is. A legfontosabb újdonság, hogy potenciális kereskedelmi partnerként is szóba kerülnek az afrikai országok.” Mindebben az tükröződik, hogy az Egyesült Államok politikai elitje elismerte, hogy Afrika bizonyos részein igen fontos pozitív változások mentek végbe. Az Afrika reneszánszaként is emlegetett folyamatot az eddiginél gyorsabb gazdasági növekedés, a konfliktusok békés megoldására való hajlam jellemzi, egyes országokban valódi a törekvés a demokratizálásra. Persze nagy kérdés, mit értünk demokrácián, hiszen Laurent Kabila kongói elnök változatlanul igen kemény kézzel bánik az ellenzékkel. Ezt azonban a politikai jogok ügyében általában szigorú Washington most elnézi neki, cserébe azért, hogy az új elnök végre engedélyezte az ENSZ-megfigyelők látogatását az országban, ahol ismét nagy érzelmi sokkot okozott a szomszédos Ruandában éppen Albright érkezésének előestéjén történt újabb hutu vérengzés. A ma még igen törékeny afrikai átalakulást a Fehér Ház több kezdeményezéssel is megpróbálja segíteni. Van egy gazdasági program, a Partnerség az esélyek növelésére, amelynek keretében befektetőket keresnek afrikai beruházásokhoz. A biztonsági kezdeményezés neve az afrikai válságkezelési program, melynek keretében afrikai békefenntartó egységeket képeznek ki, és a demokratizálási folyamat támogatására az elnök személyes megbízottat nevezett ki az ismert emberi jogi aktivista, Jesse Jackson tiszteletes személyében. Salih Booker szerint mindezeknek a programoknak a megvalósítását veszélyezteti, hogy egyelőre viszonylag kevés pénzt sikerült elkülöníteni az amerikai külpolitika afrikai céljainak megvalósítására. A programok együttes összege 650 millió dollár, míg Egyiptom és Izrael ötmilliárdot kap. A kontinens méreteivel, szegénységgel, az óriási kihívásokkal, a szegénységgel, az oktatás szervezetlenségével mérve, valójában elhanyagolható a segélyek összege. Madeleine Albright tízmillió dollárt ajánlott fel a Kongói Köztársaságnak, amely óriási ország, 45 millió lakossal, melynek saját rekonstrukciós költségvetése egymilliárd dollár, tehát a felajánlott összeg százszorosa. A 30 millió dollár, amelyet az egész térség jogi rendszerének rekonstrukciójára ígért, valójában csak terv, ennyi pénzt fog erre kérni a kongresszustól. Ez az összeg tehát egyelőre csak ígéret, és nem pénz. A fekete kontinens vezetőinek új generációja azonban most valami olyasmihez jutott hozzá, ami legalább olyan fontos számára, mint az anyagi segítség. Washington elkötelezte magát arra, hogy új szakaszt kezd az együttműködésben, a kormányzat kimondta, hogy támogatja a most hatalmon lévőket. Ez pedig alighanem apróbb és nagyobb összegekre lesz váltható, és nemcsak Észak-Amerikában, de alighanem Nyugat-Európában és a csendes-óceáni térségben is. • Barát József New York HÁTTÉR Mesebeli ígéretek Madeleine Albright KÜLFÖLD Koszovóban akár háború is lehet Ilutinovics nem vállalja a nyilvános erőpróbát Nem lesz tévépárbaj az idei negyedik szerbiai elnökválasztási forduló előtt, a kormánypárti Milan Milutinovics külügyminiszter elutasította a nyilvános erőpróbát a szélsőjobboldali Vojislav Seseljjel. Koszovóban csak idő kérdése a háború kirobbanása, állítja egy albán kisebbségi politikus. MH-Újvidék_____________ A vasárnapi elnökválasztáson a december hetediki voksoláson legjobb eredményt elért két jelölt, a baloldali hatalmi tömböt képviselő Milan Milutinovics és Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt vezetője vesz részt. Az előrejelzések nagyjából egyforma esélyeket adnak mindkét politikusnak, azzal, hogy az állami média nyíltan a kormánypárti jelölt mellett korteskedik, vetélytársát pedig száműzték a képernyőről. Seselj sajtóértekezleten bemutatta a belgrádi televíziótól kapott levelet, amelyben lemondják a korábban bejelentett tévés szópárbajt. A csetnikvajda szerint Milosevics szocialistái nem merik kiállítani ellene jelöltjüket, mert bizonyosan alulmaradna. Hasonlóan vélekedik a független sajtó is, megállapítva, hogy a kormánypártnak nincs egyetlen olyan rátermett politikusa, aki felülmúlná a csípős nyelvű, populista radikális vezért. A lapok szerint a kampány zárószakaszában a baloldali jelölt is a nacionalista szavazótábort célozta meg, és Seseljjel versengve hirdeti az össz-szerb összefogást, védelmezi Koszovót és bírálja a Szerbiával állítólag ellenséges külföldi hatalmakat. A nemzeti összefogás jegyében ütötték nyélbe a boszniai szerbek kettős állampolgárságára vonatkozó szerződést is (amelyet mellesleg Franz Schumacher, a boszniai ENSZ-főbiztos helyettese tegnapi palei látogatása során máris érvénytelennek nyilvánított). A rezsimhű Vecernje Novosti azt írja, a hamarosan horvát fennhatóság alá kerülő kelet-szlavóniai szerbek is abban reménykednek, hogy a boszniai szerbek után ugyancsak megkapják a kettős állampolgárságot, és kiválthatják a jugoszláv útlevelet. A cikkíró „még egy kis türelmet” kér a Vukováron és Baranyában maradt szerbektől, akik ezekben a napokban végeláthatatlan sorokban várakoznak a kishatárforgalmi engedélyekért, miután vasárnaptól ezen a határon is életbe lépett a vízumkényszer. Azem Vllasi, egykori magas rangú koszovói albán kommunista funkcionárius egy horvát hetilapnak nyilatkozva kijelentette: „ahogyan most alakulnak a dolgok, Koszovóban csak idő kérdése a háború kitörése”. Szavai szerint kétségtelen, hogy Koszovó többé nem tartozik Szerbiához, és a szerb vezetőségnek nincs sem ereje, sem kilátása arra, hogy megakadályozza az elszakadást. A szerbek csak áltatják magukat, és úgy látszik, semmit sem tanultak a Horvátországban és Boszniában elszenvedett vereségből, véli Azem Vllasi. Tegnap Belgrádban járt Lamberto Dini olasz külügyminiszter, és a Milosevics elnökkel és Milutinovics külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon szó volt a koszovói helyzetről is. • J. G. B. MH-Bécs A schengeni végrehajtó bizottság 1998 első felében párbeszédet kezd a 11 csatlakozásra jelölt kelet-közép-európai országgal arról, hogyan lehetne mielőbb őket is felzárkóztatni a schengeni előírásokhoz. A végrehajtó bizottság bécsi ülésén (amelyen Ausztria átadta Belgiumnak a soros elnökséget) összhangba hozták az egyezményhez tartozó országok vízumpolitikáját, és áttekintették az Ausztria, illetve Olaszország teljes jogú taggá nyilvánítása óta eltelt időszak tapasztalatait. A schengeni egyezmény 15 tagországa eddig húsz országgal szemben különböző beutazási előírásokat érvényesített, most egységesen alakították ki a vízumköteles országcsoportot. A változások közül figyelemre méltó, hogy Bosznia-Hercegovina polgárait ezentúl minden Schengen-tagország csak vízummal engedi be, Horvátországgal szemben viszont általános lett a vízummentesség. Külön napirendi pont volt az Irakból megnövekedett illegális beutazás: a végrehajtó bizottság az ellenőrzés szigorításán kívül az illegális határátlépők visszavételére vonatkozó egyezményt tartja a megoldásnak. Ilyen megállapodást Törökországgal és Nigériával lenne célszerű kötni. A csatlakozásra váró 11 közép-európai országot illetően a schengeni végrehajtó bizottság fontosnak tartja már a csatlakozási felkészülés időszakában elérni, hogy határaikon - a majdani külső EU- határon érvényesüljön a schengeni ellenőrzés szigora. Az embercsempészet csakis közös intézkedésekkel akadályozható meg. •Sz. J. A schengeniek is mérlegelnek Párbeszéd a jövevényekkel Teheránnak nem tetszik MTI Teherán visszautasította, hogy az ENSZ kifogásolta az emberi jogok helyzetét Iránban. Mahmud Mohammadi iráni külügyi szóvivő szerint az emberi jogok helyzetének javítását célzó nemzetközi együttműködésnek ideológiai vitáktól, megbízhatatlan információktól és túlzásoktól mentesnek kellene lennie. A szóvivő úgy vélekedett, hogy az ENSZ-határozatot elfogult jelentések alapján hozták. Tibetiek Indiában tiltakoznak Tibetiek tüntettek Delhiben a Kínai Népköztársaság nagykövetsége előtt, mert egy magas rangú kínai kommunista vezér Indiába látogatott fotó: reuters -kamalkishore Az ASEAN a jövő századra készül Kis segítséggel Reuter________________ A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) vezetői közölték elképzeléseiket a XXI. századra vonatkozóan, de az 1997-es év gazdasági realitásai beárnyékolták a jövővel kapcsolatos álmaikat. A kétoldalas dokumentum, amely az ASEAN Látomás 2020 címet kapta, felszólítja a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét a békés egymás mellett élésre, a stabilitás és a jólét megteremtésére. Az ázsiai vezetők elképzeléseiket még tavaly, a decemberi dzsakartai csúcson körvonalazták - hat hónappal a térséget súlyosan érintő gazdasági válság kezdete előtt. A maláj miniszterelnök, Mahathir Mohamad egy sajtótájékoztatón arról beszélt, milyen gazdasági egyenlőtlenségek jöttek létre ebben a században. Az ASEAN vezetői, valamint Kína, Japán és Dél-Korea képviselői (akik szintén részt vettek a háromnapos csúcstalálkozón) megjegyezték, hogy a XX. század legfontosabb folyamata a gyarmatok dekolonizációja volt. De Mahathir hozzátette, hogy sok függetlenné vált ország továbbra is csupán nyersanyagszállító maradt, és beletörődött a világgazdasági vagyon egyenlőtlen eloszlásába. A jövő században igazságosabb lehet a pénz elosztása - mondta a maláj kormányfő. Az ASEAN tagállamai - Malajzia, Indonézia, Szingapúr, Thaiföld, Vietnám, Brunei, Fülöp-szigetek, Burma és Laosz - csaknem valamennyien a nyugati hatalmak gyarmatai voltak. A Látomás 2020 kapcsán megkérdezték Mahathirt, miért nem tesz a dokumentum említést a demokráciáról és az emberi jogokról. A maláj kormányfő elmondta, hogy nagyon sok egyéb másról sem esik szó benne, mert lehetetlen mindent feldolgozni, főleg azokat a kérdéseket, amelyek magától értetődőek. MH-kommentár_________ A délkelet-ázsiai kilencek „csak” az Egyesült Államokhoz, az Európai Unióhoz és Japánhoz fohászkodtak azért, hogy nyújtson nekik segítséget, mert különben a térség államai aligha remélhetik, hogy lépést tarthatnak a fejlődő országokkal. A „kilencek” közös nyilatkozatukban azt hangoztatták, hogy itt olyan sürgető és globális bajról van szó, amelynek megoldása nem tűr halasztást. Hogy Brunei szultánja a pénztárcájából segíthetne, arról nem esett szó. Mint ahogy nem beszéltek arról sem, hová lett a térségbe áramoltatott külföldi tőke. Az ASEAN szerint az IMF-nek, valamint a helyi, regionális és globális szervezeteknek az ASEAN segítségére kell sietniük, mert jön a világvége. Dél-Korea nem tagja az ASEAN-nak, de többszörösét kapta annak, mint amennyit Európa annak idején a Marshall-segély keretében kapott. Az ASEAN azt igyekszik elhitetni a világ maradékával, hogy mindezért a fejlett világ a felelős. Thaiföld a G7 (a legfejlettebb ipari államok) rendkívüli ülését szorgalmazza, hogy azok „eleget tegyenek globális felelősségüknek ”. Nincs a világnak még egy olyan része, ahol az ország krémje olyan fényűző körülmények között élne, mint az ASEAN. Európát már az is felkavarta, hogy az IMF 57 milliárd dollárt odadobott Szöulnak. Ha az IMF kirántja Brunei szultánját a mocsárból, az a szolidaritás csúcsa. • F.Gy. Bagdad továbbra sem enged MH-összefoglaló________ Irak soha nem fogja megengedni, hogy az ENSZ ellenőrei megvizsgálják az elnöki palotákat - jelentette ki tegnap este az iraki vezetőkkel folytatott tárgyalásai után Richard Butler, az ENSZ-ellenőrök vezetője. Butler ezt jelenti a Biztonsági Tanácsnak, és nagyon is kétli, hogy a testület elfogadja Bagdad magyarázatait. Butler tárgyalást folytatott Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettessel. Minden egyéb „érzékeny helyszínre” vonatkozóan sikerült megállapodásra jutni. A helyszíneket három csoportra osztották: az elsőbe tartoznak az elnöki paloták, a másodikba a biztonsági létesítmények, a harmadikba azok a helyek, melyek „Irak szuverenitása alá tartoznak”. Elhúzódik a cseh kormányválság Parttalan kormányfő MH-összefoglaló_________ Csehországban minden jel szerint pártokon kívüli személyiség áll majd az átmeneti kormány élén. Ebben egyezett meg tegnap délután a cseh jobbközép kormánykoalíció három pártjának elnöke, akik több mint két hét óta most először találkoztak, hogy közösen próbáljanak kiutat találni a jelenlegi kormányválságból. „Az adott helyzetben ezt a megoldást tartjuk a legjobbnak. Ebben mind a három koalíciós párt elnöke egyetértett” - jelentette ki Václav Klaus ügyvezető kormányfő, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke az egyórás találkozót követő sajtótájékoztatón. Klaus elmondta, hogy a kormányfői tisztségre „több név is játékban van”, de a legmegfelelőbb személyiség kiválasztásához „újabb tárgyalásokra van még szükség”. Klaus megjegyezte, hogy a jelenlegi kormányfőjelöltek névsorát, amelyet az előzetes politikai tárgyalásokkal megbízott Josef Lux terjesztett partnerei elé, nem tartja véglegesnek, s nem zár ki újabb javaslatokat sem. A távozó kormányfő, akit az ODS hét végi rendkívüli kongresszusa újra pártelnökké választott, kifejtette: senkinek sem érdeke, hogy halogassa a kormányválság megoldását, de „az nem reális, hogy pár órán vagy néhány napon belül felálljon az új kormány”. Josef Lux, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), valamint Jirí Skalicky, a Polgári Demokratikus Szövetség (ODA) elnökei szintén megerősítették ezt a véleményt. Klaus jelezte, hogy várhatóan kedden délután a három párt már konkrétabb személyi javaslatokat is az államfő elé terjeszt. Konkrét neveket azonban nem volt hajlandó elárulni. Václav Havel, aki még délelőtt találkozott Jirí Skalickyval és Josef Luxszal, a találkozó után úgy fogalmazott, hogy már kedden meg kívánja nevezni azt a személyt, akit megbíz az új kormány felállításával. Addig továbbra is Josef Luxot bízta meg az előzetes politikai tárgyalások vezetésével. A koalíciós pártok vezetőinek délutáni találkozója után azonban prágai megfigyelők úgy vélik, hogy a cseh kormányválság további elhúzódására lehet számítani. Ugyanakkor mindenki szinte biztosra veszi, hogy idő előtti választásokra kerül sor Csehországban. A KDU-CSL hétfői országos tanácskozása már szintén az idő előtti választásokra való felkészülés jegyében zajlott le. Jan Kasai, a párt alelnöke újságíróknak beismerte: a KDU-CSL megkezdte a választásokra való felkészülést, s a tanácskozás fő témáját a megfelelő jelöltek kiválasztása jelentette. Minden jel arra mutat, hogy a politikai rendszernek legalább hat hónapig kisebbségi kormányt kell elviselnie - mondta Jirí Pehe, a cseh elnök politikai tanácsadója. A leendő miniszterelnökök között emlegetik Jaroslav Sedivy külügyminisztert, illetve Jan Svejnar közgazdászt. Több elemző úgy véli, hogy az előrehozott választások nyomán a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták alakíthatnak majd közös kormányt - bár a közvélemény-kutatások szerint csak nehezen szerezhetnek majd parlamenti többséget. 1997. DECEMBER 16., KEDD A német zöldek emelnék a benzin árát MH-Berlin A németországi zöldek tegnap nyilvánosságra hozták átdolgozott programtervezetüket a jövő évi parlamenti választásokra. Az eredeti tervezet novemberben heves vitákhoz vezetett a párton belül. A jelenlegi dokumentum a NATO megszüntetése helyett annak átalakítását és felváltását követeli egy összeurópai biztonsági rendszerrel. Továbbra is elutasítja viszont a nemzetközi katonai bevetéseket válságövezetekben a béke kikényszerítése céljából. A program követeli ezen kívül a hadkötelezettség megszüntetését és a német hadsereg létszámának csökkentését. A zöldek gazdasági reformelképzelései közé tartozik a környezetvédelmi adó bevezetése, az energiaadók erőteljes emelése. A párt többek között javasolja a benzin árának fokozatos felemelését tíz éven belül literenként öt márkára. A program egyetértését fejezi ki az európai valutaunióval. A felmérések szerint egy szociáldemokrata-zöld koalíció jó eséllyel rendelkezik 1998-ban a jelenlegi kormánykoalíció felváltására. A szociáldemokraták és a zöldek jelenleg öt tartományban kormányoznak közösen. A zöldek támogatottsága a választók körében jelenleg tíz százalék körül mozog. • Sasvári Attila