Magyar Hírlap, 1998. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-21 / 17. szám
Alig több mint másfél éve folyik a felkészülés a NATO-val való együttműködésre a tatai 25. Klapka György Gépesített Lövész Dandárnál, az eredmények máris jól érzékelhetőek. A NATO vezetési elvei szerint átszervezték a dandár irányítását, a tiszti állomány jelentős része megtanult angolul, s a nemzetközi hadgyakorlatokon kiváló az összhang a NATO-tagországok katonái és a tataiak között. Nagy Tibor ezredes, a dandár parancsnoka szerint az átállás elsősorban a gondolkodásmód megváltozását igényli. A tatai dandárt az 1995-ös átszervezések során határozottan azzal a céllal hozták létre, hogy a magyar NATO- tagság valóra válásával bekerüljön a szövetség katonai struktúrájába. „Alakulatunkat szervezetében és struktúrájában már úgy állították fel, hogy az megfeleljen a szövetség követelményeinek” - mondta az MH-nak Nagy Tibor ezredes, a dandár parancsnoka, aki 25 éves katonai pályafutása során szolgált Szombathelyen, Budapesten, még a Varsói Szerződés fennállásának idején katonai akadémiát végzett Lengyelországban, a rendszerváltozás utáni szelek azonban az Egyesült Államokba vitték, ahol 1993-94-ben az amerikai szárazföldi erők katonai akadémiáján tanult. A tatai dandár élére 1995-ben került. Nagy Tibor szerint a Varsói Szerződés kemény, centralizált vezetési rendje és a NATO-ban alkalmazott vezetési módszer között az a leglényegesebb különbség, hogy saját területükön nagyobb mozgásszabadságot kapnak az alsóbb szintek parancsnokai, az adott egység vezetésének feladatát pedig több és szakmailag jobban felkészült tiszt látja el. A dandár vezetése, törzse mellett a zászlóaljtörzsek vezetési rendjét is a NATO gyakorlatának megfelelően alakították át. Míg régebben egy ilyen zászlóaljat négy tiszt irányított, most a törzs 15 tagú. A zászlóalj-parancsnoki beosztás ma már magas iskolai végzettséghez kötött. „26 évesen főhadnagyként voltam zászlóaljparancsnok, s 450 főt kellett vezetnem. Nem biztos, hogy szakmailag és az addig szerzett tapasztalataim alapján három másik kollégámmal tényleg képesek lettünk volna helytállni egy háborús helyzetben” - idézte a korábbi állapotokat az ezredes. A NATO-ban alkalmazott irányítás lényege, hogy a felsőbb szinteken feladatokat és célokat határoznak meg, amelyeket a beosztottak saját belátásuk és döntésük szerint oldanak meg. Ezzel pedig sokkal hatékonyabbá válik a munkavégzés, s javul a hadrafoghatóság és a túlélőképesség egy „éles” helyzetben. Megalakulása óta a tatai dandár több békepartnerségi hadgyakorlaton bizonyíthatta felkészültségét, s mindig kiválóan helytálltak. Nemrégiben pedig békefenntartók kiképzését is megkezdték, most éppen ciprusi békefenntartásra készül egy alegység, amely a kint lévő magyarok egy részét váltja majd. „Másfél év alatt gyakorlatilag sikerült képessé tenni magunkat az együttműködésre a NATO-tagországok alakulataival. A nyelvtanfolyamoknak köszönhetően jelenleg a tiszti állomány 40 százaléka beszél nyugati nyelvet, és megkezdtük a tiszthelyettesi, valamint a szerződéses állomány nyelvi felkészítését. Megnyílt a külföldi tanulás lehetősége, de már egy nemzetközi hadgyakorlat is képes alapvetően megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját” - mutatott rá Nagy Tibor, aki szerint mindez magával hozza a társadalmi elismertséget, a katonai munka presztízsének növekedését. Az ezredes úgy vélte, hogy a NATO-val való együttműködés szempontjából az a legfontosabb, hogy nyelvileg és gondolkodásmódban értsék egymást, vagyis meglegyen a szellemi összhang. Ami a műszaki alkalmazkodást illeti, bizonyos lépések megtételére szükség van, de nem kell a technikát lecserélni. Az elmúlt időszakban komoly számítógépparkot alakítottak ki, ebben az évben pedig a rádiórendszereket cserélik le. A meglévő harci járműveket azonban semmi esetre sem kell kidobni. „Nekünk a legutóbbi hadgyakorlaton szovjet tankjaink, BMP-ink voltak, a hollandoknak pedig modern Leopard-2-eseik. Mégis nagyon jól tudtunk együtt támadni. Ebben a pillanatban nincs akkora jelentősége, hogy milyen technikával rendelkezünk. Egy török, görög, egy portugál vagy spanyol hadseregnek sem a legújabb technikája van, pedig már jó ideje NATO-tagok. Alapvetően nem ez határozza meg az együttműködés képességét” - fejtette ki a parancsnok. Az is biztos, hogy a NATO-ba történő belépéssel nem kell lecserélni a tábori szakácsot sem. „Egy jó magyar babgulyás többet ér, mint egy amerikai hamburger, és nem is szeretném, ha ez megváltozna” - jegyezte meg Nagy Tibor. De nem csak a konyhában, a harcmezőn is lehetnek jobbak a magyarok: többször bebizonyosodott már, hogy a magyar műszaki zászlóalj többre képes, mint például egy amerikai műszaki egység. S hogy mennyiben lesz más a tatai dandár élete 1999 áprilisa után, amikor a remények szerint Magyarország ténylegesen belép a szövetségbe? Attól az időponttól a haza védelme mellett meg kell majd felelni a kollektív védelmi rendszerben a dandárra szabott feladatoknak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a NATO adja ki a parancsokat. A szövetség ugyanis egy követelményrendszert fogalmaz meg, amelyet a magyar katonai vezetéssel közösen alakít ki. „Hiába akarná a NATO majd tőlünk, hogy mondjuk, egyik napról a másikra fehérre fessünk mindent a laktanyában, ha erre a helyi viszonyok nem adnak lehetőséget” - mondta szemléltetésképpen a parancsnok. Mindamellett a magyar alkotmány előírja, hogy a parlamentnek kell határoznia minden esetben magyar katonai egységek külföldi bevetéséről. A tatai mellett már a debreceni és a hódmezővásárhelyi dandár is készül arra, hogy be tudjon illeszkedni a NATO katonai struktúrájába. • Dajka Béla A tatai dandárnál javában készülnek a tagságra A gondolkodás változik, a babgulyás marad Játékos lövészet FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Több mint harminc évvel azt követően, hogy Párizsból Brüsszelbe költözött, az észak-atlanti szövetség „kihízta” eddigi főhadiszállását. A NATO jövendőbeli központja is a belga fővárosban marad, de hogy milyen formában, arról a tervek szerint január végéig döntenek a tizenhat tagállam nagykövetei. Az atlanti szervezet 1967- ben tette át a székhelyét Párizsból Brüsszelbe, miután De Gaulle tábornok kivezette Franciaországot a szövetség katonai szervezetéből. A NATO politikai szervezete egy, a brüsszeli nemzetközi repülőtérhez közeli, meglehetősen jellegtelen ingatlanban húzta meg magát 31 éven keresztül. A szövetség három új taggal bővülése, illetve az a szándék, hogy helyet biztosítsanak mind a 28 partnerország összekötő irodáinak, sürgetővé tette az eddigi ingatlan kibővítését vagy a szervezet átköltöztetését egy másik épületbe. A jelenlegi központot már eddig is többször átépítgették. Legutóbb akkor, amikor egy új, a NATO korábbi főtitkáráról, Manfred Wörnerről elnevezett szárnyat toldottak hozzá a főépülethez. Ebben az épületrészben kaptak helyet a közép- és kelet-európai partnerországok, köztük Magyarország is. A három állam - Magyar-, Lengyel- és Csehország - kiválasztása azonban újabb költözést vont maga után. Ezután a három jövendőbeli szövetséges birtokolja majd a Wörner-szárnyat, a többiek számára a NATO a közelben bérel irodákat. A létszámában is fokozatosan gyarapodó magyar képviselet a földszintet kapta, s nemsokára ugyanazok a szigorú beléptetési szabályok lesznek érvényesek itt is, mint a tagállamok küldöttségeinél. A Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelső Parancsnoksága (SHAPE) Párizsból a Brüsszeltől mintegy 60 kilométerre délre lévő Monsba költözött. A SHAPE-nél dolgozó magyar tisztek azóta már a főépületben dolgoznak. A nagykövetek - hogy úrrá legyenek a helyszűkén - négy megoldás közül választhatnak. Az egyik elképzelés szerint a NATO új központja a főváros egyik külső kerületében található Astrid királyné katonai kórház épületében lenne. A terv kivitelezése azonban olyan sokba kerülne, hogy a tagállamok a hírek szerint hajlanak ennek elvetésére. Egy másik megoldás a jelenlegi ingatlan kibővítése lenne. Szóba jöhet még, hogy a mostani telken új főhadiszállást építenek. Végül elvileg az a megoldás sem zárható ki, hogy a közelben húznak fel új székházat. Ebből a négy variációból választanak ki egyet január végéig a tizenhat tagállam nagykövetei. A hivatalosan meg nem erősített becslések szerint a kibővítési akció költségei 167 és 417 millió dollár között mozognak. A szövetség éves költségvetése 1,8 milliárd dollárra tehető. Ebből az első látásra nem is olyan nagy összegből, sokszor meglepő, hogy mi mindenre futja, illetve mire nem. Egy belga lap például annak idején nem kis kajánsággal jelentette, hogy a főhadiszállás épületének mellékhelyiségeiben elhelyezett WC- papír tekercsek számát központi rendelettel háromról egyre csökkentették. Az egyre gyarapodó tudósítói gárda ugyanakkor a mai napig ingyen és bérmentve használhatja a sajtóteremben elhelyezett telefonokat. • Gy. Z. Kihízták a brüsszeli főhadiszállást Kórház nem kell a szövetségnek? NATO-panoráma A posztokról mi is dönthetünk A NATO-ba küldött katonák között lesznek, akik Magyarországot képviselik, de olyanok is, akik kinevezésük idejére „elvesznek” számunkra. Ők nem kaphatnak utasítást a Honvédelmi Minisztériumból, kizárólag szakmai munkát végeznek majd a különböző parancsnokságokon - tudtuk meg a honvédelmi tárca NATO-főosztályának helyettes vezetőjétől, Nagy Zoltántól. Részben Magyarország politikai szándékán és anyagi lehetőségein múlik, hogy hányan képviselik majd az észak-atlanti szervezetben. Több központba ugyanis annyi katonát küldünk, amennyit jónak látunk. Nagy Zoltán szerint alapos megfontolást igényel, hol képviseltessük magunk. A tervezgetésnek nem csak a pénzügyi ráfordítás miatt van értelme, bár az sem elhanyagolható, hiszen a szövetséghez küldött magyarok fizetését, lakását, de még az iroda működési költségeit és bérletét sem vállalja át a NATO az esetek többségében. A NATO-bürokraták létszámát az is befolyásolja, hogy menynyire szeretnénk részt venni a szakmai munkában, például a hadgyakorlatok tervezésében. Elvileg elképzelhető, hogy csak a „kötelező” posztokat töltjük be, ez azonban kevéssé valószínű. Ami már most biztosnak tűnik: néhány magyar katona a tengerentúlon teljesít majd szolgálatot. Vagyis nem kizárólag az európai főparancsnokságon, hanem az atlanti központban, Norfolkban is képviseltetjük magunkat - igaz, csak néhány fővel. Ennek elmulasztása a tagok felé azt mutatná, hogy nem vagyunk tisztában a szervezet felépítésével - magyarázza a szakértő, aki szerint még a haditengerészeti bázis iránt sem mutathatunk közömbösséget. Súlyozni persze lehet, és kell is. Két-három magyar összekötő lesz az északi parancsnokságon, ennél tízszer többen szolgálnak a déli központban. Vagyis képviseletünk Nápolyban jóval markánsabb lesz. Egyszerűsíti a szolgálati helyek kiválasztását, hogy a NATO-t karcsúsítják. A szervezet munkáját eddig 64 parancsnokság irányította, számuk húszra csökken, így jön létre a sokat emlegetett déli és északi parancsnokság. (Eddig három szint volt az Európai Főparancsnokság alatt: a High Wycombe-i központú északi-nyugati, a brunsiumi székhelyű közép-európai és a nápolyi déli parancsnokság.) Egyelőre tehát nem végleges, hogy hol és hányan képviselik Magyarországot. Februárban biztosan felkerekedik 10 vagy 15 katona. Ők a brüsszeli NATO-misszió keretében a jövő hónapban létrejövő katonai hivatalban szolgálnak tovább. Simonyi András nagykövet továbbra is a misszió vezetője, a közvetlen parancsokat azonban a vezérkartól kapja majd a katonai hivatal új vezetője, Szenes Zoltán. A költözéssel csupán azért kell egy hónapot várni, mert a misszió új tagjai előbb nem foglalhatják el az épületben nekik kijelölt részt. Monsi képviseletünk is átalakult. A békepartnerségi program kezdete óta ötfős magyar csoport vesz részt a PfP munkájában, illetve most már kevesebben. A képviselet fele ugyanis új feladatot kapott. Hazánk, a többi tagországhoz hasonlóan, Nemzeti Katonai Képviseletet állíthat fel az Európai Főparancsnokságon, Monsban, de csak a tagság időpontjától. A felkészülés viszont már most megkezdődött. A parancsnokságot már jól ismerő „békepartner” szakasz feléből állították fel azt az összekötő csoportot, amely a szövetség és a Honvédelmi Minisztérium között közvetít. Ideális esetben hat fő végzi a munkát, ennyi csoportra kell koncentrálniuk: a humán, a felderítés, a hadművelet, a logisztika, a védelmi tervezés és a vezetés területére. Összekötő csoportok állnak majd fel a többi parancsnokságon is. El kell különíteni viszont a brüsszeli magyar NATO- misszióban és a Nemzeti Katonai Képviseletben szolgáló magyarokat, és azokat, akik a NATO nemzetközi posztjain tevékenykednek. Az előbbiek feladata Magyarország képviselete és a kapcsolattartás. Az utóbbiaknak viszont félre kell tenniük nemzeti érdekeiket. Ők a NATO-nak dolgoznak, utasítást sem kaphatnak Budapestről, bár a fizetésüket Magyarország állja, miként kinti költségeiket is. Eltérést az jelent a többi kint szolgáló magyartól, hogy a nemzetközi posztnál az iroda „rezsijét” vállalja a szövetség. A NATO nemzetközi posztjából is kétféle van: kvótás és nem kvótás. Előbbit a szövetség ajánlja fel Magyarországnak, elfogadni nem kötelező. Nagy Zoltán szerint a felajánlott posztok többsége egyezik a magyar elképzelésekkel, de hogy pontosan mennyi helyre számíthatunk, azt még nem tudni. A másik típusú beosztást a NATO nem felajánlja, hanem meghirdeti. A tagországok bármelyike jelentkezhet, közülük választanak. A nekünk felajánlott beosztásokat fokozatosan töltjük fel, várni kell ugyanis az üresedésekre, hiszen az új tagok nem csak újonnan létesített posztokra számíthatnak. A feszültségek elkerülése végett azonban várni kell. Lesz tehát olyan magyar poszt, amelyet csak öt-hat év múlva tölthetünk be. A NATO egyébként nemcsak tisztekre, hanem tiszthelyettesekre is számít. A hiányos angoltudás miatt azonban tavaly nem sikerül külföldi képzésre küldeni tiszthelyettest. A nyelvtudás javítása lesz a felkészítés egyik fontos része. • Haszán Zoltán 1998. JANUÁR 21., SZERDA A NATO éve Sok szempontból az észak-atlanti szövetség esztendeje lehet az 1998-as év, s egyáltalán nem csak a szervezetbe készülő három újonc számára. A NATO-ban idén igazi szervezeti átalakulásokat hajtanak végre - ha a bürokratikus vízfej esetleg a kelleténél nagyobbra növekedett, akkor most kieresztik belőle a fáradt gőzt, s noha a szövetségre eddig sem volt jellemző a pazarlás, most minden korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a kiadások ésszerű tervezésére. S ebben a munkában immár Magyarország is részt vesz, a lengyelekkel és a csehekkel együtt. A három tagállamjelöltnek, ha voltak is kisebb-nagyobb gondjaik, együtt kell bizonyítania, hogy érett a felvételre. A különböző országokban, az Egyesült Államokkal az élen m árgus tekintettel lesik, hogy mire számíthatnak, az adófizetők pénzét hová pumpálják. Tavaly novemberben a magyar népszavazás előtt lehetett hallani először azokat a hangokat, amelyek szerint a referendum kudarca esetén könnyen kikerülhetne az első körből Lengyelország és a Cseh Köztársaság is, mert a NATO-ban egyfajta csomagként kezelik a belépés kérdését. Különösen Prágában aggódtak. Ám azóta kiderült, hogy a három állam közül pillanatnyilag éppen Csehországban kell a legtöbb problémával megküzdeni, s ami azt illeti, a szövetségi tagság támogatása is a cseheknél a legalacsonyabb. Ilyen alapon ezúttal Budapesten és Varsóban tarthatnának attól, hogy a csehek esetében sima lesz-e a ratifikáció, ám felesleges hangulatkeltés lenne Prága okán riadót fújni. Félelemre semmi ok, s az együttműködést jelzi, hogy a három ország külügyminisztere hamarosan az Egyesült Államokba utazik, hogy közösen győzzék meg azokat, akik ma még kételkednek a brüsszeli döntés helyességében. Brüsszelben egyébként gőzerővel folyik az új feladatok végrehajtása. Javier Solana NATO-főtitkár hamarosan Varsóban, Prágában és Budapesten vizitál, s a tárgyalások már a nyitott kérdések legkonkrétabb megválaszolását szolgálják majd. Mert tennivaló rengeteg van: a felkészülés idei esztendejében a diplomácia után immár a honvédségnek kell bizonyítania felkészültségét, hogy 1998 áprilisában Magyarország ne lógjon ki a sorból. A honvédség azonban a politika támogatása nélkül nem mozdulhat el a holtpontról, az Országgyűlésnek mihamarabb döntenie kell a finanszírozás alappontjaiban. Ez lesz az újabb ütközet, amikor az országgal ismét meg kell értetni, hogy a pillanatnyilag nagyobb mértékű kiadások a jövőben kamatostul megtérülnek. A NATO éve lesz az idei abból a szempontból is, hogy 1998-ban százezrek térhetnek majd haza Boszniába, ami az ENSZ-szel teljesített misszió nélkül reménytelen lett volna. Júliustól az SFOR más néven és csökkentett létszámmal folytatja küldetését, aminek eredményeként remélhetőleg egyre több, ma még zártnak nyilvánított városba térhetnek haza a menekültek. Az észak-atlanti szervezet még egy területen bizonyíthatja érettségét az új tagok felvételének ratifikálásakor. Törökország az Európai Unióba való bejutásért csatázik, s ezért sokan felvetették, hogy a NATO-szerződések alá nem írásával akar nyomást gyakorolni másokra. Ankara azonban éppen most bizonyíthatja, hogy a NATO egységes politikai szervezetként dolgozik, s ebbe a munkába nem fér bele a kicsinyes bosszúállás, a politikai zsarolás pedig még annyira sem. SZERDAHELYI CSABA Átalakul a magyar képviselet Hamarosan befejeződik a brüsszeli magyar NATO-misszió átszervezése. A szövetséghez várhatóan jövő áprilisban csatlakozó Magyarországot már idén meghívták, hogy egyelőre szavazati jog nélkül vegyen részt a NATO legfontosabb testületeinek ülésein. A megnövekedett munka és a fokozott tempó indokolja, hogy az ország képviseletét Brüsszelben ellátó misszió is a NATO-nál szokásos szervezeti háttérrel működjön. Az észak-atlanti szövetségben közel 700 bizottság és albizottság működik. Bár Magyarországnak nyilván nem kell mindegyik fórum munkájába bekapcsolódnia, a teljes jogú tagság az eddigihez képest összehasonlíthatatlanul nagyobb munkamegosztást és összehangoltabb tevékenységet követel a Brüsszelben működő képviselettől. Az eddigi katonai képviselő, Hatvani Károly ezredes egészen 1997 nyaráig például másodmagával látta el a katonai feladatokat Brüsszelben. Monsban, a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelső Parancsnokságának főhadiszállásán ugyancsak két egyenruhás tevékenykedett. Az öbölháború idején az iraki-iráni határon ENSZ- misszióban közreműködő, majd 1995. márciusban induló brüsszeli karrierjének kezdetéig a Honvédelmi Minisztérium nemzetközi főosztályvezető-helyetteseként dolgozó Hatvaninak ma már négy munkatársa van. Az ezredes eddig az Atlanti Összekötő Hivatalon belül a katonai kapcsolatokat felügyelte, emellett saját szakterületén tanácsokkal látta el a nagykövetet. Úgy is lehet mondani, hogy Simonyi András nagykövet a magyar diplomáciát, Hatvani ezredes pedig a Honvédelmi Minisztériumot és a honvédséget képviselte az atlanti szervezet mellett. A nagykövet ezután is politikai felügyeletet gyakorol majd a képviselet tevékenysége felett. Alá tartozik majd a politikai osztály és a katonai képviselői hivatal. A politikai osztályon belül lesz egy politikai és egy védelmipolitikai részleg (Hatvani Károly ez utóbbit irányítja). A katonai képviselői hivatal (élén a helyét Brüsszelben napokon belül elfoglaló Szenes Zoltán dandártábornok áll majd) a NATO legfelső katonai szervénél, a Katonai Bizottságnál képviseli az országot, s a vezérkari főnöknek lesz alárendelve. A monsi egység is a katonai képviselői hivataltól kapja majd az utasításokat, miként azok a katonatisztek is, akik a jövőben a NATO különböző parancsnokságaihoz kerülnek. A hivatal munkáját Brüsszelben 5-10 katona segíti majd. Magyarország eddigi katonai képviselőjének a tárcák újraelosztása után is tengernyi munkája lesz. Mindazokon a NATO-fórumokon képviselnie kell az országot, amelyeken védelmi-tervezési, beszerzési és infrastrukturális kérdésekről tanácskoznak. A nagykövet társaságában az észak-atlanti tanács szerdai ülésein is jelen lesz, továbbá védelmi kérdésekben tanácsokkal látja el a nagykövetet. Hatvani úgy véli: a NATO- nál nem az információhiány jelenti a gondot. Ellenkezőleg, az információbőség, illetve az, hogy a tömérdek információból ki kell választani azokat, amelyek a magyar érdekeket érintik. •Gy.Z. ÉSZAK-ATLANTI HÍREK A Saab svéd repülőgépgyár esélyes a 90-150 vadászrepülő vásárlására kiírt tender megnyerésére - jelentette be a svéd fővárosban Janusz Onyszkiewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter. Onyszkiewicz, aki svéd kollégája, Björn von Sidow meghívására tartózkodott Stockholmban, reményét fejezte ki, hogy a lengyel parlament támogatni fogja a legkevesebb 6 milliárd dollár értékű katonai felszerelés vásárlását. A lengyel miniszter hangsúlyozta, hogy országa jelenlegi katonai kiadásai csupán a nyolcvanas évek elejei védelmi kiadások egyharmadát érik el. - Évente 60-70 új harckocsira van szükségünk, miközben csak 5-10-et áll módunkban finanszírozni - mutatott rá. Európa e századi történelme tanúsítja, hogy a gazdasági jólét elszakíthatatlan a biztonságtól és stabilitástól - hangsúlyozta Stuart Eizenstat amerikai külügyminisztériumi államtitkár azon a fórumon, amelyet a washingtoni magyar nagykövetségen rendeztek a NATO-csatlakozás előtt álló három közép-európai ország diplomáciai képviseletének közös szervezésében. A biztonsági és gazdasági környezet kölcsönös összefüggését a NATO-bővítés folyamatába ágyazva az államtitkár kifejtette, hogy az atlanti szövetség kiszélesítése mindazonáltal nem helyettesítheti az Európai Unió (EU) kapujának kizárását a keleti partnerek előtt. A magas rangú diplomata megítélése szerint szükség van mindkét szervezet megnyitására. Észtország NATO-csatlakozása nem mond ellent Oroszország nemzeti érdekeinek - nyilatkozta az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek adott exkluzív interjúban Lennart Meri. Az észt államfő kijelentette, hogy pozitívan viszonyul a szövetség bővítéséhez, mivel abban nem a hidegháború újjáélesztését látja. „Észtországnak, mint a többi balti államnak, teljes joga van ahhoz, hogy saját maga válassza ki azokat a mechanizmusokat, amelyek véleményünk szerint garantálják Észak-Európa biztonságát és stabilitását. Ez az Európai Unió célja is, amely nem véletlenül tekint a Baltitengerre, mint az északot déllel és a nyugatot kelettel összekötő hatalmas folyosóra, így nem látok itt semmilyen ellentmondást, még kevésbé olyasmit, ami ellentétes lenne Oroszország nemzeti érdekeivel. A stabilitás korunk parancsa” - fejtette ki Lennart Meri.