Magyar Hírlap, 1998. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07 / 32. szám

4 Magyar Hírlap Az MTV felügyelőbizottságának elnöke szerint a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása nem jelenti Peták ártatlanságát, és a testület tovább folytatja a vizsgálatait a Magyar Televízió Rt. korábbi gazdálkodásáról. A csütörtökön közzétett állásfogla­lás szerint nem állapítható meg bűncselekmény alapos gyanú­ja a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának bead­ványa alapján azokkal a szerződéskötésekkel kapcsolatban, amelyeket Peták István még elnökként jegyzett. A kuratórium elnöksége Pe­ták menesztésével egy időben, január elején kereste meg a Legfőbb Ügyészséget. A bead­vány alapját az a vizsgálat je­lentette, amelyet az rt. felügye­lőbizottsága készített az MTV éves gazdasági tevékenységé­ről. Ebben a testület több sza­bálytalanságot állapított meg, kifogásolta például, hogy az el­nök nem tájékoztatta a ku­ratóriumot 300 millió forint feletti szerződésekről, pedig ezekhez előzetes jóváhagyást kellett volna kérnie (ilyen pél­dául a Friderikusz Kft.-vel kö­tött megállapodás), de támad­ta a Felesport Kft. működését is. A Legfőbb Ügyészség nyil­vánosságra hozott állásfoglalá­sa szerint a megkeresésben is­mertetett, illetve az ahhoz csa­tolt okiratok alapján „sem hűt­len kezelés, illetve gazdasági társaság vezető tisztségviselő­jének visszaélése, sem más bűncselekmény alapos gyanú­ja nem állapítható meg”. A vizsgálatokat végző fel­ügyelőbizottság elnöke, Lad­­vánszky György az állásfogla­lásra reagálva lapunknak el­mondta: Peták nem a Büntető törvénykönyvet, hanem a mé­diatörvényt és a részvénytársa­sági szabályzatokat sértette meg. A kuratórium beadványa ezért nem is feljelentés volt, hanem csupán kérdés, amely alapján döntenek a polgári perek indításáról. Az elnök hangsúlyozta: semmi sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy más, a megkeresés óta feltárt ügyekben feljelentést tesznek Peták ellen, miként felülvizs­gálják a kifogásolt szerződése­ket is. A Legfőbb Ügyészség ugyanis megállapította azt is, hogy „létre nem jött szerződé­seknek kell tekinteni” azokat a megállapodásokat, amelyeket nem hagyott jóvá a kurató­rium. „Ezekre a szerződésekre az érvénytelenség jogkövet­kezményeit kell alkalmazni. Ezért, ha ilyen szerződésből eredően a részvénytársaság­nak követelése van, azt a Pol­gári törvénykönyv rendelkezé­sei szerint érvényesítheti” - fo­galmaz a Legfőbb Ügyészség. A közlemény tartalmazza azt is, hogy a munkajogi szabályok szerint felelősségre vonható az a személy, aki az rt. részéről az előnytelen vagy más okból kifogásolt döntést meghozta. Vagyis Ladvánszky szerint en­nek alapján már megkezdőd­hetnek a polgári, kártérítési perek Peták ellen. Hogy erre eddig miért nem került sor, an­nak Ladvánszky szerint az az oka, hogy a perek alapos elő­készítést igényelnek. A polgári perekben ugyanis nem a nyo­mozóhatóságokat, hanem a felperest terheli a bizonyítási kötelezettség. Ladvánszky elmondta: nem Peták István elleni személyes bosszúról van szó. A felügye­lőbizottság azt szeretné elérni, hogy ne lehessen következmé­nyek nélkül megsérteni pél­dául a médiatörvény előírásait. Peták nem tudott úrrá lenni a káoszon, sőt elősegítette azt - vélekedett az fb elnöke. Az ügyészségi állásfoglalást eddig sem a felügyelőbizott­ság, sem a kuratórium nem kapta meg. Ligeti Imre, a ku­ratórium szóvivője ennek elle­nére úgy véli, hogy a testület elnöksége keddi ülésén min­denképpen foglalkozik majd az üggyel. Peták István nem kívánt reagálni az ügyészség állásfog­lalására, mert sem a beadvány tartalmát, sem a közlemény szövegét nem ismeri. Annyit jegyzett meg, hogy eddig tisz­tában volt vele, hogy nem kö­vetett el bűncselekményt. A volt tévéelnök cáfolta azt a lapértesülést, hogy megállapo­dott az MTV ügyvezető elnö­kével, és a jövőben a regionális szerkesztőségében dolgozik tovább. - Horváth Lóránttal valóban tárgyaltam, és az ügy­vezető nem zárta ki annak a le­hetőségét, hogy folytathatom a tévés munkát. Egy hónap alatt azonban semmi sem tör­tént, ami azt mutatja, hogy nem mindenki támogatja a visszatérésem - mondta Peták. A volt elnök szerint nincs szó végkielégítésről. Ő legszíve­sebben az MTV-nél vállalna munkát. • Haszán Zoltán Peták nem gyanúsítható bűncselekménnyel A vizsgálat folytatódik Mit mondott Horn? (MTI) Nem felelnek meg a valóságnak azok a tudósítások és állítások, amelyek bejelentésként értelmezték Horn Gyula Debrecenben - a kenyér árával kapcsolatban - el­hangzott szavait - közölte a Miniszterelnöki Hivatal kom­munikációs és sajtóirodája. A közlemény emlékeztet arra, hogy egyes tudósítások a lakossági fórumon elhangzott egyik kérdést ismertették a kormányfő válaszaként. A fel­szólalás arra vonatkozott, hogy a sajtó rendszeresen ír a ke­nyér árának 30 százalékos emeléséről, ezért szükség lenne maximálni azt. A miniszterelnök válaszában leszögezte: „Nem tudom elképzelni, hogyan lehet 30 százalékos ke­nyéráremelést tervezni. 1998. január elsejétől 4,9­5 százalék körül emelkedett a gáz és a villanyáram ára. A legmaga­sabb, kenyérsütéssel kapcsolatos áremelés 15 százalék volt. Tényleg indokolatlan, felháborító, ha 30 százalékos áreme­lés lesz. Én is fontosnak tartom, hogy legalább háromfajta kenyér legyen, amelynek kedvezményes az ára, ha nem is maximált, mert annak nincsen törvényes alapja.” A Fidesz területi listái (MH) Lezárult a területi listaállítás a Fidesz-Magyar Pol­gári Pártban. A párt országos választmánya mai ülésén hagyja jóvá a fővárosi és a megyei listákat, illetve véglege­síti az egyéni képviselőjelölteket. Értesüléseink szerint a párt vezetői közül Kövér László ügyvezető alelnök Veszp­rém, Áder János parlamenti alelnök Győr-Moson-Sopron, Varga Mihály alelnök pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben vezeti a Fidesz listáját. A budapesti választmány ko­rábban azt javasolta, hogy a fővárosi lista első három he­lyén Pokorni Zoltán parlamenti frakcióvezető, Tirts Tamás fővárosi frakcióvezető és Deutsch Tamás alelnök szerepel­jen. Információink szerint elképzelhető, hogy az országos választmány mai ülésén vita alakul ki arról, Pokorni vagy Deutsch vezesse-e a budapesti listát. A tervek szerint az egyéni körzetben is induló Várhegyi Attila választmányi elnök és Szájer József alelnök a Fidesz országos listáján kap helyet, melynek összetételéről várhatóan február vé­gén döntenek. Az országos listát Orbán Viktor pártelnök vezeti majd, aki a párt vezetői közül egyedül nem indul egyéni választókörzetben. Mizsei: elkésett Maczó javaslata (MH) Az Új Szövetség tárgyalásokat kezdeményez a Kereszténydemokrata Néppárttal és a MIÉP-pel annak ér­dekében, hogy jelenítsenek meg együtt olyan nemzetileg el­kötelezett politikát, amely „reményt és erőt adhat a magyar társadalom többségének” - tudatta tegnap G. Nagyné Mac­zó Ágnes nyílt levelében. A közelmúltban alakult párt elnö­ke levelében közli, hogy az Új Szövetség február végén be­fejezi és lezárja országgyűlési képviselőjelöltjeinek kivá­lasztását. Eredményes tárgyalások esetén azt javasolja, hogy a három párt vezetői március 15-én ünnepélyes kere­tek között aláírásukkal ellátva hozzák nyilvánosságra együttműködési megállapodásukat. Mizsei Zsuzsanna, a KDNP országos választmányának elnöke lapunknak el­mondta: szerinte kicsit megkésett az ajánlat. Az idő nagyon rövid ahhoz, hogy a KDNP új választási stratégiát alakítson ki. Ehhez egyébként is a párt országos választmányának a döntése lenne szükséges. A testület azonban arra hatalmaz­ta fel az országos elnökséget, hogy a Független Kisgazda­­párttal folytasson tárgyalásokat arról, hogy 20-20 egyéni vá­lasztókerületben a két párt kölcsönösen támogatja egymás jelöltjeit - emlékeztetett Mizsei. BELFÖLD 1998. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Kormányhatározatra vár a cigány művelődési központ OCKÖ: milliárdos tervek A cigány kisebbségi önkor­mányzatiságnak a szociális autonómia irányába kell el­mozdulnia, de a már dekla­rált kulturális önrendelkezés is csak egy egymiliárd forin­tos oktatási alap létrehozása esetén lenne biztosított - hangsúlyozta az Országos Ci­gány Kisebbségi Önkor­mányzat (OCKÖ) elnöksége tegnapi sajtótájékoztatóján. Bejelentették: az Országos Területfejlesztési Tanácstól kapott 100 millió forinton felül a Népjóléti Miniszté­rium is ennyivel kívánja tá­mogatni a tavaly elfogadott középtávú romaprogram vég­rehajtását. A budapesti VII. kerületi Damjanich utca 27. alatt az OCKÖ tervei szerint már­ciusban Országos Cigány Művelődési Központ kezdi meg működését - erre továb­bi 1,1 milliárd forintot kér­nek a kormánytól, illetve a művelődési minisztériumtól. Ezzel kapcsolatban a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium januárban kinevezett kisebbségi főosztályvezetője, Kardos László lapunknak úgy nyilatkozott, hogy még vannak nyitott kérdések, és szükséges egy kormányhatá­rozat is, mely rögzíti a pontos funkciókat és költségeket. Amennyiben ez megszületik, nincs akadálya a márciusi in­dulásnak. A cigány oktatási alapra vonatkozó javaslat még nem jutott el a minisztériumhoz, de nyitottak minden tervre, ha amögött megfelelő szak­mai háttér áll - jegyezte meg. A tájékoztatón elhang­zott, hogy az OCKÖ a többi országos kisebbségi önkor­mányzattal közösen önálló tervezetet készített a kisebb­ségi törvény módosítására vonatkozóan, melyben na­gyobb hatáskört javasolnak a helyi kisebbségi önkormány­zatoknak. (A miniszterelnök ígérete szerint februárban kormány elé kerül a törvény­­módosítás tervezete, ugyan­akkor a ciklus végéig szóló jogalkotási programban nem szerepel a módosítás.) A kisebbségek parlamenti képviseletéről szólva az OC­­KÖ vezetői kifejtették: nem támogatják a jelenlegi terve­zetben szereplő 7500 fős kü­szöbszám csökkentését, sőt a 10 ezres határt tartanák meg­felelőnek. Farkas Flórián, az OCKÖ elnöke újságírói kérdésre cá­folta, hogy a több száz milliós minisztériumi pénzekkel kár­pótolná a kormány a várha­tóan elmaradó kisebbségi or­szággyűlési képviseletüket. •N.I. E. Védtelenek vagyunk az ipari katasztrófák következményeivel szemben? Hárommillió forint lehet a tűzvédelmi bírság Tavaly 26 ezernél több tűz­esetet regisztráltak, ami ne­gyedével haladja meg az utóbbi tíz év átlagát. Bleszity János, a BM Tűzoltóság or­szágos parancsnoka tegnapi sajtótájékoztatóján hangsú­lyozta: a tűzvédelem helyzete megfelelő, az ipari katasztró­fák és a balesetek következ­ményeinek elhárításához vi­szont szinte egyáltalán nem rendelkeznek megfelelő esz­közökkel. A tűzoltók az elmúlt évben több mint 26 ezer tűzhöz és nyolcezer balesethez vonultak ki, hat és fél ezerszer pedig té­ves riasztás történt. A lángok 177 halálos áldozatot követel­tek, míg 576 személy megsé­rült, közöttük 34 tűzoltó. Ta­valy 1996-hoz képest harma­dával több tűzeset történt, ám ez nem jelenti a helyzet rom­lását, mert a száraz időjárás miatt elsősorban a mezőgaz­dasági és az erdőtüzek száma emelkedett - mondta Bleszity. A parancsnok kiemelte, hogy tavaly minden korábbi­nál jelentősebb fejlesztés in­dult meg: a 8,7 milliárdos program első ütemében 35 korszerű tűzoltógépjármű már megérkezett, míg az idén és jövőre további mindegy 170 Mercedes-alvázra épített fecskendőt vásárolnak. Az önkormányzati tűzoltóságok költségvetési pozíciói is je­lentősen javulnak, hiszen a működési kiadásokra har­minc százalékkal többet for­díthatnak, mint tavaly. Gon­dot jelent viszont, hogy 25- 30-ra tehető azoknak a lakta­nyáknak a száma, amelyek ilyen célra eleve alkalmatla­nok. Ezzel szemben évente legfeljebb egy új létesítmény kialakítására van mód. A tűzvédelmi törvény el­fogadását követően tavaly a végrehajtási jogszabályok többsége is elkészült, így tisz­tázódott egyebek mellett az is, hogy a tűzvédelmi szakha­tósági jogkört a tűzoltóság és a jegyzők közösen gyakorol­ják. Az elmúlt évben a tűzol­tók 75 ezer alkalommal mű­ködtek közre létesítmények létesítésével és használatba vételével összefüggő engedé­lyezési eljárásban, emellett 17 ezer tűzvédelmi ellenőr­zést tartottak. Szabálytalan­ságot észlelve a jegyzők akár hárommillió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak, s ta­valy már egy esetben alkal­maztak is ilyen súlyos bünte­tést, mégpedig az egyik fővá­rosi bevásárlóközpont üze­meltetőjével szemben. A tűzoltóparancsnok kije­lentette: miközben a tűzoltás terén mind jobb eszközökkel rendelkeznek, az ipari ka­tasztrófák, illetve a veszélyes anyagokat szállító járművek balesetei esetén szinte tehe­tetlenek. Egy tavalyi budafoki só­­savömlés helyszínén is kide­rült, hogy efféle esetekre egyáltalán nincsenek felké­szülve. A tervek szerint ki­lenc katasztrófavédelmi köz­pontot alakítottak volna ki, ám az ezek fedezetéül szolgá­ló tűzvédelmi hozzájárulást az Alkotmánybíróság alkot­mánysértőnek minősítette. Most a kormány újabb ter­vezetet tárgyalt meg, amely szerint a biztosítóknak a va­gyonbiztosításból származó bevétel egy százalékát válto­zatlanul tűzvédelmi célra kel­lene átadniuk. •L.K. Tavaly minden korábbinál jelentősebb fejlesztés indult meg FOTÓ: HABIK CSABA Az SZDSZ erősítené az önkormányzatokat Alapvetően kell változtatni az önkormányzatok finanszí­rozásán - hangzott el tegnap a szabad demokraták orszá­gos önkormányzati találko­zóján. A kisebbik kormányzó párt szakértői a önkormány­zati számvevőszék felállítá­sát, erősebb belső ellenőrzést és - a fővárosi példára hivat­kozva - városházi ombuds­mant ajánlanak a forráshiá­nyos helyi testületeknek. Wekler Ferenc kijelentet­te: pártja kiáll a területi auto­nómia mellett, s nem ért egyet az MSZP vezető gazda­ságpolitikusaival, hogy az ön­­kormányzatok viseljék az ál­lami szanálások terheit. Az SZDSZ programjában a fi­nanszírozás átalakítását java­solja, s kiáll amellett, hogy a forráshiányos önkormányza­tok minél több saját bevételt szedhessenek be az állami adók terhére. A szabad demokraták elő­ször ismertették a Politikai Tanulmányok Intézetének 19 város 13 ezer polgárával készített interjúk alapján összeállított tavalyi közvéle­mény-kutatását, mely alap­vetően meghatározza a párt jelöltállítási stratégiáját. Mi­vel az adatok szerint a polgá­roknak mindössze 40 száza­léka érdeklődik csak az or­szágos, de közel 50 százaléka a helyi politika iránt, a párt jelöltjeinek harmada polgár­­mester vagy helyi frakciók vezetője lesz. A pártok hitelének csök­kenése ellenére a települések első embereinek ismertsége és népszerűsége folyamato­san nő: a választásokon az SZDSZ egyik favoritja Ben­­csik János, Tatabánya polgár­­mestere lehet, akinek ismert­sége városában 98, népszerű­sége pedig 65 százalékos. • Klecska Ernő Speciális szakképzés fogyatékosoknak A fogyatékos fiatalok közül csak minden tizedik szerez szakképesítést. E tendencián akar fordítani a kormány rehabilitációs programja, amely speciális szakképző in­tézmények létrehozásával évente körülbelül 2000 fiatalt juttathatna szakmához. A tavaly indított rehabili­­ tációs program most újabb szakhoz érkezett. A Nyírsző­lősön már működő kísérleti intézet mellett a további ki­lenc központot már jövőre létrehozzák. A modellköz­pontokra még ebben a hó­napban pályázatot írnak ki - jelentette be Kiss Péter mun­kaügyi miniszter. A közpon­tok a képzés mellett bentla­kásos rehabilitációt és begya­­korló foglalkoztatást is bizto­sítanak. A speciális szakkép­ző intézmények működtetése évente mintegy 700 ezer fo­rintba kerül. A felzárkóztatásra fordít­ható rehabilitációs alapba azoknak a 20 főnél többet foglalkoztató cégeknek a be­fizetése kerül, amelyek a munkahelyek legalább 5 szá­zalékát nem töltik be fogya­tékosokkal és ennek fejében munkahelyenként 11 ezer fo­rintot fizetnek. Ezenkívül 100 millió forintot fordít a kormány távmunkahelyek kialakítására. Ez elsősorban a sérültek számára jelent megoldást, mivel a februári pályázaton fogyatékosoknak létrehozott munkahelyeket támogatnak majd. Kedvezően érintheti még a sérült embereket a távokta­tás fejlesztése. A távoktatás segítésére, ezen belül főként tananyagfejlesztésre közel 1 milliárd forintot biztosít az idén a kormány. • K. E. M.

Next