Magyar Hírlap, 1998. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-07 / 32. szám
4 Magyar Hírlap Az MTV felügyelőbizottságának elnöke szerint a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása nem jelenti Peták ártatlanságát, és a testület tovább folytatja a vizsgálatait a Magyar Televízió Rt. korábbi gazdálkodásáról. A csütörtökön közzétett állásfoglalás szerint nem állapítható meg bűncselekmény alapos gyanúja a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának beadványa alapján azokkal a szerződéskötésekkel kapcsolatban, amelyeket Peták István még elnökként jegyzett. A kuratórium elnöksége Peták menesztésével egy időben, január elején kereste meg a Legfőbb Ügyészséget. A beadvány alapját az a vizsgálat jelentette, amelyet az rt. felügyelőbizottsága készített az MTV éves gazdasági tevékenységéről. Ebben a testület több szabálytalanságot állapított meg, kifogásolta például, hogy az elnök nem tájékoztatta a kuratóriumot 300 millió forint feletti szerződésekről, pedig ezekhez előzetes jóváhagyást kellett volna kérnie (ilyen például a Friderikusz Kft.-vel kötött megállapodás), de támadta a Felesport Kft. működését is. A Legfőbb Ügyészség nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint a megkeresésben ismertetett, illetve az ahhoz csatolt okiratok alapján „sem hűtlen kezelés, illetve gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, sem más bűncselekmény alapos gyanúja nem állapítható meg”. A vizsgálatokat végző felügyelőbizottság elnöke, Ladvánszky György az állásfoglalásra reagálva lapunknak elmondta: Peták nem a Büntető törvénykönyvet, hanem a médiatörvényt és a részvénytársasági szabályzatokat sértette meg. A kuratórium beadványa ezért nem is feljelentés volt, hanem csupán kérdés, amely alapján döntenek a polgári perek indításáról. Az elnök hangsúlyozta: semmi sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy más, a megkeresés óta feltárt ügyekben feljelentést tesznek Peták ellen, miként felülvizsgálják a kifogásolt szerződéseket is. A Legfőbb Ügyészség ugyanis megállapította azt is, hogy „létre nem jött szerződéseknek kell tekinteni” azokat a megállapodásokat, amelyeket nem hagyott jóvá a kuratórium. „Ezekre a szerződésekre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ezért, ha ilyen szerződésből eredően a részvénytársaságnak követelése van, azt a Polgári törvénykönyv rendelkezései szerint érvényesítheti” - fogalmaz a Legfőbb Ügyészség. A közlemény tartalmazza azt is, hogy a munkajogi szabályok szerint felelősségre vonható az a személy, aki az rt. részéről az előnytelen vagy más okból kifogásolt döntést meghozta. Vagyis Ladvánszky szerint ennek alapján már megkezdődhetnek a polgári, kártérítési perek Peták ellen. Hogy erre eddig miért nem került sor, annak Ladvánszky szerint az az oka, hogy a perek alapos előkészítést igényelnek. A polgári perekben ugyanis nem a nyomozóhatóságokat, hanem a felperest terheli a bizonyítási kötelezettség. Ladvánszky elmondta: nem Peták István elleni személyes bosszúról van szó. A felügyelőbizottság azt szeretné elérni, hogy ne lehessen következmények nélkül megsérteni például a médiatörvény előírásait. Peták nem tudott úrrá lenni a káoszon, sőt elősegítette azt - vélekedett az fb elnöke. Az ügyészségi állásfoglalást eddig sem a felügyelőbizottság, sem a kuratórium nem kapta meg. Ligeti Imre, a kuratórium szóvivője ennek ellenére úgy véli, hogy a testület elnöksége keddi ülésén mindenképpen foglalkozik majd az üggyel. Peták István nem kívánt reagálni az ügyészség állásfoglalására, mert sem a beadvány tartalmát, sem a közlemény szövegét nem ismeri. Annyit jegyzett meg, hogy eddig tisztában volt vele, hogy nem követett el bűncselekményt. A volt tévéelnök cáfolta azt a lapértesülést, hogy megállapodott az MTV ügyvezető elnökével, és a jövőben a regionális szerkesztőségében dolgozik tovább. - Horváth Lóránttal valóban tárgyaltam, és az ügyvezető nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy folytathatom a tévés munkát. Egy hónap alatt azonban semmi sem történt, ami azt mutatja, hogy nem mindenki támogatja a visszatérésem - mondta Peták. A volt elnök szerint nincs szó végkielégítésről. Ő legszívesebben az MTV-nél vállalna munkát. • Haszán Zoltán Peták nem gyanúsítható bűncselekménnyel A vizsgálat folytatódik Mit mondott Horn? (MTI) Nem felelnek meg a valóságnak azok a tudósítások és állítások, amelyek bejelentésként értelmezték Horn Gyula Debrecenben - a kenyér árával kapcsolatban - elhangzott szavait - közölte a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs és sajtóirodája. A közlemény emlékeztet arra, hogy egyes tudósítások a lakossági fórumon elhangzott egyik kérdést ismertették a kormányfő válaszaként. A felszólalás arra vonatkozott, hogy a sajtó rendszeresen ír a kenyér árának 30 százalékos emeléséről, ezért szükség lenne maximálni azt. A miniszterelnök válaszában leszögezte: „Nem tudom elképzelni, hogyan lehet 30 százalékos kenyéráremelést tervezni. 1998. január elsejétől 4,95 százalék körül emelkedett a gáz és a villanyáram ára. A legmagasabb, kenyérsütéssel kapcsolatos áremelés 15 százalék volt. Tényleg indokolatlan, felháborító, ha 30 százalékos áremelés lesz. Én is fontosnak tartom, hogy legalább háromfajta kenyér legyen, amelynek kedvezményes az ára, ha nem is maximált, mert annak nincsen törvényes alapja.” A Fidesz területi listái (MH) Lezárult a területi listaállítás a Fidesz-Magyar Polgári Pártban. A párt országos választmánya mai ülésén hagyja jóvá a fővárosi és a megyei listákat, illetve véglegesíti az egyéni képviselőjelölteket. Értesüléseink szerint a párt vezetői közül Kövér László ügyvezető alelnök Veszprém, Áder János parlamenti alelnök Győr-Moson-Sopron, Varga Mihály alelnök pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében vezeti a Fidesz listáját. A budapesti választmány korábban azt javasolta, hogy a fővárosi lista első három helyén Pokorni Zoltán parlamenti frakcióvezető, Tirts Tamás fővárosi frakcióvezető és Deutsch Tamás alelnök szerepeljen. Információink szerint elképzelhető, hogy az országos választmány mai ülésén vita alakul ki arról, Pokorni vagy Deutsch vezesse-e a budapesti listát. A tervek szerint az egyéni körzetben is induló Várhegyi Attila választmányi elnök és Szájer József alelnök a Fidesz országos listáján kap helyet, melynek összetételéről várhatóan február végén döntenek. Az országos listát Orbán Viktor pártelnök vezeti majd, aki a párt vezetői közül egyedül nem indul egyéni választókörzetben. Mizsei: elkésett Maczó javaslata (MH) Az Új Szövetség tárgyalásokat kezdeményez a Kereszténydemokrata Néppárttal és a MIÉP-pel annak érdekében, hogy jelenítsenek meg együtt olyan nemzetileg elkötelezett politikát, amely „reményt és erőt adhat a magyar társadalom többségének” - tudatta tegnap G. Nagyné Maczó Ágnes nyílt levelében. A közelmúltban alakult párt elnöke levelében közli, hogy az Új Szövetség február végén befejezi és lezárja országgyűlési képviselőjelöltjeinek kiválasztását. Eredményes tárgyalások esetén azt javasolja, hogy a három párt vezetői március 15-én ünnepélyes keretek között aláírásukkal ellátva hozzák nyilvánosságra együttműködési megállapodásukat. Mizsei Zsuzsanna, a KDNP országos választmányának elnöke lapunknak elmondta: szerinte kicsit megkésett az ajánlat. Az idő nagyon rövid ahhoz, hogy a KDNP új választási stratégiát alakítson ki. Ehhez egyébként is a párt országos választmányának a döntése lenne szükséges. A testület azonban arra hatalmazta fel az országos elnökséget, hogy a Független Kisgazdapárttal folytasson tárgyalásokat arról, hogy 20-20 egyéni választókerületben a két párt kölcsönösen támogatja egymás jelöltjeit - emlékeztetett Mizsei. BELFÖLD 1998. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Kormányhatározatra vár a cigány művelődési központ OCKÖ: milliárdos tervek A cigány kisebbségi önkormányzatiságnak a szociális autonómia irányába kell elmozdulnia, de a már deklarált kulturális önrendelkezés is csak egy egymiliárd forintos oktatási alap létrehozása esetén lenne biztosított - hangsúlyozta az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) elnöksége tegnapi sajtótájékoztatóján. Bejelentették: az Országos Területfejlesztési Tanácstól kapott 100 millió forinton felül a Népjóléti Minisztérium is ennyivel kívánja támogatni a tavaly elfogadott középtávú romaprogram végrehajtását. A budapesti VII. kerületi Damjanich utca 27. alatt az OCKÖ tervei szerint márciusban Országos Cigány Művelődési Központ kezdi meg működését - erre további 1,1 milliárd forintot kérnek a kormánytól, illetve a művelődési minisztériumtól. Ezzel kapcsolatban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium januárban kinevezett kisebbségi főosztályvezetője, Kardos László lapunknak úgy nyilatkozott, hogy még vannak nyitott kérdések, és szükséges egy kormányhatározat is, mely rögzíti a pontos funkciókat és költségeket. Amennyiben ez megszületik, nincs akadálya a márciusi indulásnak. A cigány oktatási alapra vonatkozó javaslat még nem jutott el a minisztériumhoz, de nyitottak minden tervre, ha amögött megfelelő szakmai háttér áll - jegyezte meg. A tájékoztatón elhangzott, hogy az OCKÖ a többi országos kisebbségi önkormányzattal közösen önálló tervezetet készített a kisebbségi törvény módosítására vonatkozóan, melyben nagyobb hatáskört javasolnak a helyi kisebbségi önkormányzatoknak. (A miniszterelnök ígérete szerint februárban kormány elé kerül a törvénymódosítás tervezete, ugyanakkor a ciklus végéig szóló jogalkotási programban nem szerepel a módosítás.) A kisebbségek parlamenti képviseletéről szólva az OCKÖ vezetői kifejtették: nem támogatják a jelenlegi tervezetben szereplő 7500 fős küszöbszám csökkentését, sőt a 10 ezres határt tartanák megfelelőnek. Farkas Flórián, az OCKÖ elnöke újságírói kérdésre cáfolta, hogy a több száz milliós minisztériumi pénzekkel kárpótolná a kormány a várhatóan elmaradó kisebbségi országgyűlési képviseletüket. •N.I. E. Védtelenek vagyunk az ipari katasztrófák következményeivel szemben? Hárommillió forint lehet a tűzvédelmi bírság Tavaly 26 ezernél több tűzesetet regisztráltak, ami negyedével haladja meg az utóbbi tíz év átlagát. Bleszity János, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a tűzvédelem helyzete megfelelő, az ipari katasztrófák és a balesetek következményeinek elhárításához viszont szinte egyáltalán nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. A tűzoltók az elmúlt évben több mint 26 ezer tűzhöz és nyolcezer balesethez vonultak ki, hat és fél ezerszer pedig téves riasztás történt. A lángok 177 halálos áldozatot követeltek, míg 576 személy megsérült, közöttük 34 tűzoltó. Tavaly 1996-hoz képest harmadával több tűzeset történt, ám ez nem jelenti a helyzet romlását, mert a száraz időjárás miatt elsősorban a mezőgazdasági és az erdőtüzek száma emelkedett - mondta Bleszity. A parancsnok kiemelte, hogy tavaly minden korábbinál jelentősebb fejlesztés indult meg: a 8,7 milliárdos program első ütemében 35 korszerű tűzoltógépjármű már megérkezett, míg az idén és jövőre további mindegy 170 Mercedes-alvázra épített fecskendőt vásárolnak. Az önkormányzati tűzoltóságok költségvetési pozíciói is jelentősen javulnak, hiszen a működési kiadásokra harminc százalékkal többet fordíthatnak, mint tavaly. Gondot jelent viszont, hogy 25- 30-ra tehető azoknak a laktanyáknak a száma, amelyek ilyen célra eleve alkalmatlanok. Ezzel szemben évente legfeljebb egy új létesítmény kialakítására van mód. A tűzvédelmi törvény elfogadását követően tavaly a végrehajtási jogszabályok többsége is elkészült, így tisztázódott egyebek mellett az is, hogy a tűzvédelmi szakhatósági jogkört a tűzoltóság és a jegyzők közösen gyakorolják. Az elmúlt évben a tűzoltók 75 ezer alkalommal működtek közre létesítmények létesítésével és használatba vételével összefüggő engedélyezési eljárásban, emellett 17 ezer tűzvédelmi ellenőrzést tartottak. Szabálytalanságot észlelve a jegyzők akár hárommillió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak, s tavaly már egy esetben alkalmaztak is ilyen súlyos büntetést, mégpedig az egyik fővárosi bevásárlóközpont üzemeltetőjével szemben. A tűzoltóparancsnok kijelentette: miközben a tűzoltás terén mind jobb eszközökkel rendelkeznek, az ipari katasztrófák, illetve a veszélyes anyagokat szállító járművek balesetei esetén szinte tehetetlenek. Egy tavalyi budafoki sósavömlés helyszínén is kiderült, hogy efféle esetekre egyáltalán nincsenek felkészülve. A tervek szerint kilenc katasztrófavédelmi központot alakítottak volna ki, ám az ezek fedezetéül szolgáló tűzvédelmi hozzájárulást az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek minősítette. Most a kormány újabb tervezetet tárgyalt meg, amely szerint a biztosítóknak a vagyonbiztosításból származó bevétel egy százalékát változatlanul tűzvédelmi célra kellene átadniuk. •L.K. Tavaly minden korábbinál jelentősebb fejlesztés indult meg FOTÓ: HABIK CSABA Az SZDSZ erősítené az önkormányzatokat Alapvetően kell változtatni az önkormányzatok finanszírozásán - hangzott el tegnap a szabad demokraták országos önkormányzati találkozóján. A kisebbik kormányzó párt szakértői a önkormányzati számvevőszék felállítását, erősebb belső ellenőrzést és - a fővárosi példára hivatkozva - városházi ombudsmant ajánlanak a forráshiányos helyi testületeknek. Wekler Ferenc kijelentette: pártja kiáll a területi autonómia mellett, s nem ért egyet az MSZP vezető gazdaságpolitikusaival, hogy az önkormányzatok viseljék az állami szanálások terheit. Az SZDSZ programjában a finanszírozás átalakítását javasolja, s kiáll amellett, hogy a forráshiányos önkormányzatok minél több saját bevételt szedhessenek be az állami adók terhére. A szabad demokraták először ismertették a Politikai Tanulmányok Intézetének 19 város 13 ezer polgárával készített interjúk alapján összeállított tavalyi közvélemény-kutatását, mely alapvetően meghatározza a párt jelöltállítási stratégiáját. Mivel az adatok szerint a polgároknak mindössze 40 százaléka érdeklődik csak az országos, de közel 50 százaléka a helyi politika iránt, a párt jelöltjeinek harmada polgármester vagy helyi frakciók vezetője lesz. A pártok hitelének csökkenése ellenére a települések első embereinek ismertsége és népszerűsége folyamatosan nő: a választásokon az SZDSZ egyik favoritja Bencsik János, Tatabánya polgármestere lehet, akinek ismertsége városában 98, népszerűsége pedig 65 százalékos. • Klecska Ernő Speciális szakképzés fogyatékosoknak A fogyatékos fiatalok közül csak minden tizedik szerez szakképesítést. E tendencián akar fordítani a kormány rehabilitációs programja, amely speciális szakképző intézmények létrehozásával évente körülbelül 2000 fiatalt juttathatna szakmához. A tavaly indított rehabili tációs program most újabb szakhoz érkezett. A Nyírszőlősön már működő kísérleti intézet mellett a további kilenc központot már jövőre létrehozzák. A modellközpontokra még ebben a hónapban pályázatot írnak ki - jelentette be Kiss Péter munkaügyi miniszter. A központok a képzés mellett bentlakásos rehabilitációt és begyakorló foglalkoztatást is biztosítanak. A speciális szakképző intézmények működtetése évente mintegy 700 ezer forintba kerül. A felzárkóztatásra fordítható rehabilitációs alapba azoknak a 20 főnél többet foglalkoztató cégeknek a befizetése kerül, amelyek a munkahelyek legalább 5 százalékát nem töltik be fogyatékosokkal és ennek fejében munkahelyenként 11 ezer forintot fizetnek. Ezenkívül 100 millió forintot fordít a kormány távmunkahelyek kialakítására. Ez elsősorban a sérültek számára jelent megoldást, mivel a februári pályázaton fogyatékosoknak létrehozott munkahelyeket támogatnak majd. Kedvezően érintheti még a sérült embereket a távoktatás fejlesztése. A távoktatás segítésére, ezen belül főként tananyagfejlesztésre közel 1 milliárd forintot biztosít az idén a kormány. • K. E. M.