Magyar Hírlap, 1998. március (31. évfolyam, 51-62. szám)
1998-03-06 / 55. szám
4 Magyar Hírlap Ma kezdődik az MSZP kongresszusa - Szekeres: a szocialista párt nem elbizakodott Kampány és kormányfelelősség Az ellenzék és az SZDSZ kapcsolata akkor válhat a jelenleginél szorosabbá, ha a tagadáson túl fontos ügyekben közös mondanivalójuk lesz. Erre ebben a pillanatban kicsi az esély - nyilatkozta lapunknak Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője és kampányfőnöke. Szerinte összeegyeztethető a két mostani koalíciós párt programja. A politikust abból az alkalomból kérdeztük, hogy ma kezdődik az MSZP kongresszusa. • Az egyik közvélemény-kutató cég legutóbbi felmérése szerint az MSZP és a Fidesz fej-fej mellett vezetik a pártok népszerűségi listáját. Nem tartja ezt figyelmeztető jelnek, hiszen korábban behozhatatlannak látszott az MSZP előnye? A négy nagy közvélemény-kutató cég közül három szerint igen magas, 34-36 százalékos a támogatottságunk, az utánunk következő pártoké ennél jóval alacsonyabb. Én ezt tekintem mérvadónak. A kampány során számítok kisebb-nagyobb ingadozásokra, de a jelenlegi magas támogatottság stabilnak látszik. • Ezek szerint igazuk lenne azoknak, akik olyan elbizakodott pártnak látják az MSZP-t, amely már csak saját magát verheti meg? Nem vagyunk elbizakodottak. Mindannyian tudjuk, hogy a választási kampány kiszámíthatatlan elemeket is tartalmaz. Abban bízunk, hogy mértéktartó magatartásunkat és négy év kormányzati teljesítményét értékelni fogják a választók. A kampány időszakában is elsősorban a kormányzati feladatokra összpontosítunk. Emellett a következő négy év legfontosabb feladatairól, tehát az esélyegyenlőség biztosításáról, a gazdasági növekedésről és a közbiztonság javításáról kívánunk beszélni. Nem tapasztalok elbizakodottságot vagy önhittséget az MSZP soraiban. • Hogyan befolyásolhatja a párt választási esélyeit a vízlépcső körüli politikai vihar? Szeretnék emlékeztetni arra: annak idején az MSZP a Fidesszel együtt nem támogatta, hogy a hágai bírósághoz forduljunk. Az előző kormány vállalta, hogy az ítélet után hat hónapon belül megegyezik Szlovákával. Mi tehát ezt a problémát örököltük. Az ellenzék többször is megváltoztatta álláspontját, hiszen például az ítélet kihirdetése után még egyetértett a szlovákokkal folytatott tárgyalások megkezdésével. Mára eljutottunk odáig, hogy egyetértés alakult ki egy későbbi megállapodás lehetséges irányairól. A konkrét megoldási javaslatokhoz kapcsolódó vizsgálatok viszont átnyúlnak a következő parlamenti ciklusba. A magyar tárgyalódelegációnak sikerült elérnie, hogy a végleges döntés határidejét 2000. június 30-áig tolták ki. Az MSZP-nek az volt a szándéka, hogy a hágai ítélet végrehajtása - amely nemzeti érdek - ne legyen a választási kampány témája. • Ebben a kérdésben hasonló álláspontot képvisel az ellenzék és az SZDSZ Nem tart attól, hogy egyedül marad az MSZP, ami szűkítheti a párt mozgásterét a választások után? Az ellenzék és az SZDSZ kapcsolata akkor válhat a jelenleginél szorosabbá, ha a tagadáson túl fontos ügyekben közös mondanivalójuk lesz. Erre ebben a pillanatban kevés esélyt látok. • Kovács László külügyminiszter és Nemcsók János államtitkár nyilatkozataiból nem világos a számomra, hogy a kormány szocialista többsége eldöntött ténynek tekinti-e az alsó vízlépcső megépítését. A Pozsonyban aláírt jegyzőkönyv a tárgyalások első szakaszát zárta le. Most a kormány vizsgálja meg a többi között azt, hogy a szóba jöhető megoldások mennyibe kerülnek, illetve biztosítják-e a környezetvédelmi szempontok érvényesülését. Nyitott kérdés, hogy pontosan mit tartalmaz majd a később megkötendő keretmegállapodás. Azt is a hatástanulmányok döntik el, hogy miként oldjuk meg a duzzasztást. • Az ellenzéki pártok már nyilvánosságra hozták választási programjaikat. Ezek ismeretében egyetért a miniszterelnök korábbi kijelentésével, hogy az ellenzék nem képes kormányozni, mert nincsenek elképzelései és szakemberei? Áttanulmányoztam a programokat, s úgy látom, hogy a legtöbb nem más, mint választási fogás. Ha valamelyik ellenzéki párt kormányra kerülne, akkor valószínűleg hozzá sem kezdene irreális programjának végrehajtásához. Vagy ha igen, akkor annak igen súlyos következményei lennének. A Fidesz egyszerre beszél évi hét százalékos gazdasági növekedésről, az adóterhek radikális csökkentéséről és a szociális juttatások kiterjesztéséről. Ez a gazdaságpolitika csak az ország ismételt eladósodása árán lenne megvalósítható. A kisgazdák mindenkinek ígérnek valamit, csak az nem világos, hogy milyen forrásból finanszíroznák ezt. Az MDF programja pedig megmarad az ideológiai általánosságok szintjén. • A politikusok nyilatkozatai szerint a koalíciókötés a választási eredmények és a programok összeegyeztethetőségének függvénye. Ha az ellenzék elképzelései nem reálisak, akkor a programok alapján ismét csak az SZDSZ-szel tud koalícióra lépni az MSZP? Akkor vizsgáljuk meg ezt a kérdést, ha a választások után mi kapunk megbízást a kormányalakításra. Tény, hogy az MSZP és az SZDSZ közös kormányzása sikeres volt, a két párt programja közel áll egymáshoz. A koalícióról a végső szót azonban csak a választások után lehet kimondani. • Mi történik abban az esetben, ha önmagában sem a jelenlegi koalíció, sem a Fidesz által vezetett jobbközép szövetség nem tud kormányt alakítani? A jelenlegi felmérések alapján azt valószínűsítem, hogy a következő parlamentben a legtöbb mandátummal az MSZP rendelkezik majd. Rajtunk kívül három, nagyjából hasonló támogatottságú párt lesz a törvényhozásban: a Fidesz, az FKGP és az SZDSZ. Számunkra most az a legfontosabb kérdés, hogy ismét mi kapunk-e kormányalakítási megbízást. A választók lényegében két lehetőség között dönthetnek: vagy folytatódik a mostani kormánypolitika, vagy egy Orbán-Torgyán-koalíció irányítja az országot. • Egyes hírek szerint a választások után a gazdasági csúcsminiszter posztja várja önt a kormányban. Az elmúlt években többször kerültem választás elé, s a miniszteri tisztség helyett mindig a frakcióvezetés mellett döntöttem. Választási győzelem esetén az MSZP vezetésével együtt azt kell mérlegelnem, hogy a kormányban vagy a frakció élén tudok-e hasznosabb munkát végezni. • Szerető Szabolcs Szekeres Imre Az MSZP dönt a kormányfőjelöltről Programalkotás, az országos lista jóváhagyása és a párt miniszterelnök-jelöltjének megnevezése szerepel az MSZP ma kezdődő kétnapos kongresszusának napirendjén. A lapunk birtokába került választási programtervezet a következő időszakban évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel, az infláció fokozatos leszorításával és a gazdaság versenyképességének javításával számol. Az MSZP kongresszusa ma zárt ülésen módosítja a párt alapszabályát és dönt az ügyrendi kérdésekben. Az alapszabály módosítására tett, kétharmados többséget igénylő javaslat arra irányul, hogy a választás évében az új parlament megalakulása után tartsanak tisztújítást a pártban. A jelenlegi szabályozás szerint ebben a hónapban járna le a vezető testületek mandátuma, ám általános az egyetértés az MSZP-n belül, hogy közvetlenül a parlamenti választások előtt nem lenne szerencsés tisztújítással foglalkozni. Szombaton titkos szavazással döntenek a párt miniszterelnök-jelöltjéről és országos listájáról. Az ügyrendi vitában arról kell dönteni, hogy együtt vagy külön-külön szavazzanak a két kérdésről. Ismeretes, hogy a párt elnöksége és választmánya Horn Gyula pártelnököt javasolta kormányfőjelöltnek és az országos lista vezetőjének. A kongresszus elé kerülő választási programtervezet szerint a mostani kormány kijavította konzervatív elődje súlyos hibáit. Az eredményes stabilizáció megalapozta a tartós gazdasági növekedést. Lezárult a nagy megrázkódtatások időszaka, miközben az elmúlt években nem álltak rendelkezésre a súlyos társadalmi feszültségek kezeléséhez szükséges források - olvasható a dokumentumban. A programtervezet súlyos gondnak nevezi a nagy szociális, regionális és esélybeli különbségeket, a közbiztonság állapotát és a gazdasági bűnözést. Az MSZP reményei szerint a következő években a társadalmi folyamatok valódi haszonélvezői a fiatalok lesznek. • Sz. Sz. Választási célra eladó az adatbázis Egy szavazópolgár adataihoz már egy forint hatvanért hozzájuthatnak a választásra készülő pártok, ám ha öntapadós címkén kérik ugyanezt, a tarifa négy forint nyolcvan, plusz áfa. A választás valamennyi szavazókörre kiterjedő gyorsadataiért nyolcvanezret kell majd fizetni, míg a választástörténeti adattár ára mágneses adathordozón kilencvenezer forint. A választási eljárásról szóló törvény szerint a pártok, illetve a független jelöltek a kampány céljára adatokat igényelhetnek a Központi Nyilvántartó és Választási Hivataltól (Könyv). A polgárok nevét és címét nem, életkor és lakóhely szerinti bon tásban kaphatják meg, de a Könyv számos más információval is szolgál, így például megvásárolható a lakosság számát, nevét és korcsoportonkénti megoszlását tartalmazó adatbázis, mégpedig településenként vagy akár országgyűlési egyéni választókerületenként bontva. A személyes adatokat azonban csak a kampány céljára használhatják fel, s azokat a választást követően meg kell semmisíteni. A könyv azok adatait nem adja ki, akik ezt személyesen vagy levélben a hivatalnál megtiltották. Az információkért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Könyv, illetve a helyi adatokat átadó polgármesteri hivatal bevétele. Feltehetően a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok indokolják, hogy adatokat csak a díj befizetésének igazolását követően adnak ki. Egy választópolgár neve és lakcíme - ha mágneslemezen kérik - egy forint hatvan plusz áfa, leporellóra nyomtatva 2,50, öntapadós címkén 3,20. A pártok és a jelöltek a szavazók közszemlére tett névjegyzékének másolatát oldalanként 4,80-ért vihetik haza, míg egy-egy település lakosságszámáról, nemenkénti megoszlásáról és korösszetételéről 15,60-ért kapható tájékoztatás. A települések választókerületek szerinti besorolását tartalmazó anyag 12 ezer forintba kerül, a fővárosi szavazókörzetekről háromezer forintért szerezhető részletes információ, a települési polgármesterek jegyzékéért pedig harmincezret kell fizetni. A pártoknak fontos lehet az előző választások eredménye is. A választástörténeti adatállomány mágneslemezen választásonként kilencvenezerbe kerül, egy-egy országgyűlési egyéni választókerület szavazóköri és összesítő jegyzőkönyveiért pedig tízezerért lehet hozzájutni. A jelölteket tartalmazó teljes lista ára 12 ezer forint lesz, míg a választás nem hiteles eredményét tartalmazó gyorsadatokért nyolcvanezret kell majd fizetni. •LK. BELFÖLD Téli élénkülés a munkaerőpiacon A télen megszokott munkaerő-piaci pangással ellentétes módon februárban csökkent a regisztrált állástalanok száma az előző hónaphoz képest. Az előző években a regisztrált munkanélküliek serege télen mindig növekedett. A szakértők szerint a jelenség oka az, hogy ilyenkor szünetelnek a szezonjellegű állások a mezőgazdaságban, az idegenforgalomban és az építőiparban is. Az idén az élénkülő munkaerőpiac rácáfolt a hagyományra: az elmúlt hónapban januárnál 10 ezer fővel kevesebben szerepeltek a munkaügyi központok nyilvántartásában. A regisztrált állástalanok összlétszáma a februári zárónapon 471 ezer volt, ami az elmúlt év hasonló időszakához képest is jelentős - több mint 5 százalékos - csökkenést jelent. A munkanélküliségi ráta - az állástalanok és a gazdaságilag aktív népesség aránya februárban 10,6 százalék volt, 0,2 tized százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban. Az állástalanként regisztrált pályakezdők száma ugyancsak visszaesett. Februárban 33 ezer olyan fiatal szerepelt a nyilvántartásban, aki az iskolavégzés után még sohasem dolgozott. Arányuk a munkanélküli állományon belül a tavalyi 8,5 százalékról 7 százalékra csökkent. Továbbra is sok a szociális jellegű jövedelempótló-támogatásban részesülő tartósan munkanélküli, több mint 200 ezer, pedig nem számították be azokat, akik csak ideiglenesen szakították félbe ellátásukat. Arányuk a teljes regisztrált munkanélküli táboron belül még így is 43 százalékos. • N. 0. Csökkenés a válságövezetben is A válságövezetnek számító Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is kisebb lett az elmúlt hónapban a regisztrált munkanélküliek száma. Az 1312 fős csökkenés azt eredményezte, hogy az állástalansági ráta ismét a tavaly ősszel mért 19,6 százalékos szintre került vissza. Csaknem minden kilencedik munkanélküli - pályakezdő, ez az arány is jóval meghaladja az országos átlagot. A munkaerő iránti kereslet növeléséhez a szokásosnál korábban indított közhasznú foglalkoztatás és a feldolgozóipar élénkülése járult hozzá. A most jóváhagyott közmunkaprogramok a megye csaknem 3 és fél ezer munkanélkülije számára teremtenek 6-9 hónapos foglalkoztatási lehetőséget. Zala megyében az állástalansági ráta 9,3 százalékosra csökkent februárban, ami jobb az országos átlagnál. A betanított női munkaerő rendkívül alacsony bérért azonnal munkára akadhat, annál nehezebben helyezkednek el a vasas szakmájú középkorú férfiak. Fe. A. - He. A. Az induló pártokat nyilvántartásba veszik Eddig körülbelül tucatnyi párt jelezte, hogy a májusi parlamenti választáson indulni kíván, de hivatalosan még egyetlen szervezetet sem vettek nyilvántartásba. A pártok április 17-éig regisztráltathatják magukat. A választáson részt vevő pártokat a választási szervek nyilvántartásba veszik. Ennek érdekében a politikai szervezeteknek a bejegyzés tényét tanúsító bírósági végzés, illetve a párt lényeges adataiban történt esetleges változást tanúsító okirat hiteles másolatát kell benyújtaniuk, valamint adatlapot kell kitölteniük. Puskás Imre, az OVI helyettes vezetője elmondta: a bejelentési kötelezettségnek a pártok bármely választási szervnél eleget tehetnek. Az ehhez szükséges dokumentumokat tehát csupán egyetlen helyen kell beterjeszteni, mert a szervezet ezzel az országos számítógépes adatbázisba kerül. Mindazonáltal javasolják, hogy a regisztrációt az országos listát állítani kívánó pártok az OVI Páfrány utcai központjában kezdeményezzék. Eddig körülbelül tucatnyi párt jelezte, hogy a májusi választáson indulni kíván, de hivatalosan még egy szervezetet sem vettek nyilvántartásba - tudtuk meg Rytkó Emíliától, az OVI helyettes vezetőjétől. A bejelentkezésnek nincs határideje, de a regisztráció a választáson való részvétel feltétele, így legkésőbb az egyéni jelöltek állítására megszabott határidőig, vagyis április 17-éig kell a pártokat nyilvántartásba venni. Rytkó Emília felhívta a figyelmet arra: csak a formai követelményeknek megfelelő okiratokat fogadják el. A nyilvántartásba vételről a választási szervek, országos listát állítani kívánó pártok esetében az Országos Választási Bizottság (OVB) dönt. Ez a testület azonban jelenleg nem működik, miután az OVB tagjainak megbízatása a választás kitűzését követően megszűnt, az új testületet pedig a parlamentnek még meg kell választania. •L.K. Marad a Szomszédok Nem vált csatornát a Szomszédok című sorozat, miután a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége úgy döntött, hogy ragaszkodik a szappanoperához, és nem járul hozzá, hogy a további részeket a konkurens TV 2 sugározza. Hétfőn még azt jelentette be Pintér Dezső, a TV 2 elnöke, hogy áprilistól a kereskedelmi adóra költözik át a teleregény. Megszületett az előzetes megállapodás is a TV 2 és a sorozat producerei között, az MTV közalapítvány kuratóriumának elnöksége azonban legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy nem járul hozzá a Szomszédok eladásához. Rományi Béla, a testület szóvivője lapunknak elmondta: a sorozat az MTV egyik legnézettebb és sikeres műsora, ezért ragaszkodnak megtartásához. A nevet levédette a Szabadalmi Hivatalnál az MTV, a sorozat készítőivel pedig 1998 december végéig szól a megállapodás. Ennek felbontásával egyoldalú szerződésszegést követne el Mahír Film Kft. - vélekedett Rományi, aki szerint nem kellő indok a szerződés felbontására az, hogy a Magyar Televízió két rész árával tartozott a készítőknek. A 16 millió forintos adósság törlesztése megkezdődött, az MTV tízmilliót már átutalt a Mahír Film Kft. részére. A sorozat producere, Bujtor István is megerősítette lapunknak, hogy maradnak a közszolgálati televízióban. ígéretet kaptunk rá, hogy az MTV továbbra is finanszírozza a teleregény előállítását, mi pedig figyelembe vesszük a Magyar Televízió nehéz anyagi helyzetét - mondta Bujtor. Közölte: elképzelhető, hogy kevesebb pénz jut majd a sorozatra. Ajánlatunkat továbbra is fenntartjuk, ha a Szomszédok veszélybe kerül, készek vagyunk megmenteni - szögezte le Pintér Dezső. Lapunknak elmondta: Horváth Ádám rendező kért segítséget a TV 2-től, miután az MTV-nél közölték vele, hogy nem akarják tovább finanszírozni a sorozatot. Pintér a megkeresés után tárgyalt Horváth Lóránttal, az MTV ügyvezető alelnökével is. A megbeszélésen szintén elhangzott, hogy az MTV nem tudja tovább finanszírozni a teleregény készítését. Ezek után a kuratórium valószínűleg presztízsokokból döntött úgy, hogy a Szomszédokat semmiképpen nem engedni átköltözni a TV 2-re - tette hozzá az elnök. Pintér szerint számítani lehet az ügy folytatására, de a részletekről nem kívánt nyilatkozni. • Haszán Zoltán 1998. MÁRCIUS 6., PÉNTEK Külön törvény a fogyatékos támogatásról Kökény tárgyalna a MOK új elnökével A kormány nem tud azonosulni azzal a Magyar Orvosi Kamara által közzétett felhívással, mely az egészségügy összeomlásáról beszél. A kabinet tegnapi ülésén úgy ítélte meg, nincsenek olyan súlyos gondok az egészségügyben, amelyek pótköltségvetését készítését indokolnák - jelentette ki Kökény Mihály népjóléti miniszter. A Magyar Orvosi Kamarának a napokban közzétett felhívása mögött az időzítést és a tartalmat tekintve is politikai szándék rejlik, nem szakmai - állította a népjóléti miniszter. Jelezte, hogy a kabinet hajlandó tárgyalni a szakmai testület új elnökével a MOK március 21-ei küldöttgyűlése után. A kormányülést követő sajtótájékoztatón Kökény Mihály azt is elmondta, hogy a szerdai egészségpolitikai fórum tapasztalatai nem igazolják a MOK meglátásait. A fórumon tájékoztatása szerint egységes álláspont alakult ki arról, hogy az egészségügy működőképességének megőrzése érdekében egy konszenzuson alapuló modellt kell alkotni. E modell alapfeltétele az lenne, hogy nem szabad megbontani a kötelező közfinanszírozást az egészségügyben. A népjóléti tárca vezetője a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényjavaslat kapcsán jelezte: a kormány szerint szerencsésebb lett volna a javaslatba iktatni a rokkantellátási rendszer változásának a kérdését is. Ugyanakkor az SZDSZ által az Országgyűlés elé terjesztett javaslatot módosító indítványokkal kívánja a kormány eredeti koncepciójához közelebb vinni. A kormány továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy a jogosultság feltételeiről és a támogatás mértékéről külön törvényt kell alkotni. E jogszabálynak a tervezetét legkésőbb jövő szeptemberig nyújtaná be a népjóléti tárca, s így 2000-től be lehetne vezetni az új fogyatékos támogatási rendszert. • Cs. I. Sokan egyáltalán nem fizetnek közműdíjat Május végéig lehet kompenzációt kérni Az idén eddig mintegy 40 ezer család kért támogatást közműdíjszámláinak kifizetéséhez a fővárosban, ám az igényeket még május végéig le lehet adni a kerületi polgármesteri hivatalokban. A fizetésképtelenek a kerületi családsegítő központokon keresztül - és javaslatukra - kérhetnek hátralékkiegyenlítő segítséget a Hálózat - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítványtól. Több tucatra tehető azoknak a háztartásoknak száma a fővárosban, ahol négy éve egyetlen számlát sem fizettek ki. A Díjbeszedő Rt.-nél jelenleg 5,7 milliárd forintnyi kiegyenlítetlen számlát tartanak nyilván és 350 ezerre tehető azoknak a hátralékos ügyeknek a száma, amelyek miatt a cég bírósági eljárást kezdeményezhet. A fővárosi önkormányzat a többségi tulajdonában lévő közművállalatokkal négy évvel ezelőtt, összesen 500 millió forinttal hozta létre a víz-, csatorna-, távfűtési, majd később a szemétszállítási díj támogatására a kompenzációs rendszert. A támogatások folyósítására létrehozott Hálózat - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítványon (Hálózat Alapítvány) keresztül tavaly összesen 80 ezer család számláit csökkentették, idén egyelőre 40 ezren adták be kérelmeiket - mondta Győri Péter, a Hálózat Alapítvány kuratóriumának elnöke. Tapasztalatok szerint sokan még mindig szégyellnek segítséget kérni, pedig a kompenzációval a közműszámlák mintegy 20 százalékának terhét veszik le a rászorulók válláról. Ebben a támogatási formában csak azok részesülhetnek, akik az önkormányzattól valamilyen rendszeres szociállis támogatást kapnak és vállalják a csökkentett számlák kifizetését. Több tízezerre te- hető viszont azoknak a csalá- doknak a száma, amelyek te-temes - 200-300 ezer forintos - hátralékot halmoztak fel és a kompenzációs feltételeknek nem felelnek meg. Ők a kerületi családsegítő szolgálatok javaslatára hátralékkiegyenlítő támogatásra számíthatnak a Hálózat Alapítványtól. Az alapítvány erre a célra a köz-, műdíj-kompenzáció fennmaradó részét, évente átlagosan 100-200 millió forintot fordít és a folyamatosan érkező kérelmeket havonta bírálja el. A kompenzációnak köszönhetően tavaly a hátralékok reálértéke stabilizálódott és a fizetésképtelenek száma sem emelkedett radikálisan - mondta Kozsa Pál, a Díjbeszedő Rt. vezérigazgatója. Ez a fajta kompenzáció azonban csak átmeneti megoldás, amely nélkül a főváros nem hozhatta volna piacképes helyzetbe a közműszolgáltatókat. A kormány segítsége nélkül a hátralékosok problémáját nem lehet meg- oldani - hívta fel a figyelmet Győri Péter. • N. H. E. Konferenciaszervezőket bírál Tőkés László Tőkés László püspök, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke éles hangvételű levélben „kormányzati demonstrációnak” titulálta a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa szervezésében ma kezdődő, kétnapos, VI. Partiumi Önkormányzati Konferenciát A HTMH elnöke, Törzsök Erika szerint „vegytiszta” konferenciára gyűlnek össze a részvevők. Az erdélyi Félixfürdőn, immár hetedszer összehívott konferencián a térség polgármesterei, több román és magyar tárca államtitkára, illetve szakértők folytatnak eszmecserét az önkormányzati autonómiák lehetőségeiről. Az idei rendezvényt a vállalkozások és a helyhatóságok viszonyának szentelik. A előadások többsége infrastrukturális beruházásokról, a területfejlesztés és a környezetvédelem kapcsolatáról, illetve a gyorsforgalmú közutak építéséről hangzik el. A hét elején Tőkés László püspök és Csapó József Bihar megyei szenátor a résztvevőkhöz, valamint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsához írt levelében többek között kifejti: „...a VI. Partiumi Önkormányzati Konferencia programja, szervezésének módja, felkért előadóinak önkormányzati hatáskörön kívül álló illetékessége, a partiumi helyi autonómia gyakorlásával felhatalmazottak háttérbe szorítása és az értekezési lehetőségtől való megfosztása távol áll régiónk önszerveződési törekvéseitől, és idei tanácskozásunkat merő kormányzati demonstrációvá alakítja.” A levélírók nehezményezik, hogy az összejövetelen nem vitatják meg a Regionális Autonómia Európa Chartájának tervezetét és elvi álláspontjuk kifejezéseképpen nem vesznek részt a konferencián. - Nem tudni, melyik kor-' mányzatra gondol Tőkés püs- pök úr, hiszen egyes számban fogalmaz az írás, de ettől füg-' getlenül is meghökkentett a levél - mondta a Magyar Hírlapnak Törzsök Erika. A HTMH elnöke, aki részt vesz a konferencián, emlékeztetett rá, hogy a HTMH jó néhány hasonló szakmai összejövetelnél bábáskodott. A félixfürdői konferencia annyiban érinti a politika szféráját, hogy felhívja a figyelmet: Romániában még mindig nincs törvényileg szabályozva a kompetenciák megosztása a helyhatóságok és a kormányzat között. Enélkül pedig aligha beszélhetünk valódi önkormányzatiságról - tette hozzá a HTMH elnöke. Lapunk értesülése szerint Tőkés László püspök a konfe- rencia ideje alatt egy korábban szervezett - budapesti meghívásnak tesz eleget. • Sengel Ferenc