Magyar Hírlap, 1998. március (31. évfolyam, 51-62. szám)

1998-03-06 / 55. szám

4 Magyar Hírlap Ma kezdődik az MSZP kongresszusa - Szekeres: a szocialista párt nem elbizakodott Kampány és kormányfelelősség Az ellenzék és az SZDSZ kapcsolata akkor válhat a jelenleginél szorosab­bá, ha a tagadáson túl fontos ügyekben közös mondanivalójuk lesz. Erre ebben a pillanatban kicsi az esély - nyilatkozta lapunknak Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője és kampányfőnöke. Szerinte összeegyeztethető a két mostani koalíciós párt programja. A politikust abból az alkalomból kérdeztük, hogy ma kezdődik az MSZP kongresszusa. • Az egyik közvélemény-kutató cég legutóbbi felmérése szerint az MSZP és a Fidesz fej-fej mellett ve­zetik a pártok népszerűségi listáját. Nem tartja ezt figyelmeztető jelnek, hiszen korábban behozhatatlannak látszott az MSZP előnye? A négy nagy közvélemény-kutató cég közül három szerint igen magas, 34-36 százalékos a támogatottsá­gunk, az utánunk következő pártoké ennél jóval alacsonyabb. Én ezt te­kintem mérvadónak. A kampány so­rán számítok kisebb-nagyobb inga­dozásokra, de a jelenlegi magas tá­mogatottság stabilnak látszik. • Ezek szerint igazuk lenne azok­nak, akik olyan elbizakodott párt­nak látják az MSZP-t, amely már csak saját magát verheti meg? Nem vagyunk elbizakodottak. Mindannyian tudjuk, hogy a válasz­tási kampány kiszámíthatatlan ele­meket is tartalmaz. Abban bízunk, hogy mértéktartó magatartásunkat és négy év kormányzati teljesítmé­nyét értékelni fogják a választók. A kampány időszakában is elsősorban a kormányzati feladatokra összpon­tosítunk. Emellett a következő négy év legfontosabb feladatairól, tehát az esélyegyenlőség biztosításáról, a gazdasági növekedésről és a közbiz­tonság javításáról kívánunk beszélni. Nem tapasztalok elbizakodottságot vagy önhittséget az MSZP soraiban. • Hogyan befolyásolhatja a párt választási esélyeit a vízlépcső körü­li politikai vihar? Szeretnék emlékeztetni arra: annak idején az MSZP a Fidesszel együtt nem támogatta, hogy a hágai bíró­sághoz forduljunk. Az előző kor­mány vállalta, hogy az ítélet után hat hónapon belül megegyezik Szlová­kával. Mi tehát ezt a problémát örö­költük. Az ellenzék többször is meg­változtatta álláspontját, hiszen pél­dául az ítélet kihirdetése után még egyetértett a szlovákokkal folytatott tárgyalások megkezdésével. Mára eljutottunk odáig, hogy egyetértés alakult ki egy későbbi megállapodás lehetséges irányairól. A konkrét megoldási javaslatokhoz kapcsolódó vizsgálatok viszont átnyúlnak a kö­vetkező parlamenti ciklusba. A ma­gyar tárgyalódelegációnak sikerült elérnie, hogy a végleges döntés ha­táridejét 2000. június 30-áig tolták ki. Az MSZP-nek az volt a szándéka, hogy a hágai ítélet végrehajtása - amely nemzeti érdek - ne legyen a választási kampány témája. • Ebben a kérdésben hasonló állás­pontot képvisel az ellenzék és az SZDSZ Nem tart attól, hogy egye­dül marad az MSZP, ami szűkítheti a párt mozgásterét a választások után? Az ellenzék és az SZDSZ kapcsolata akkor válhat a jelenleginél szorosab­bá, ha a tagadáson túl fontos ügyek­ben közös mondanivalójuk lesz. Erre ebben a pillanatban kevés esélyt lá­tok. • Kovács László külügyminiszter és Nemcsók János államtitkár nyilat­kozataiból nem világos a számom­ra, hogy a kormány szocialista többsége eldöntött ténynek tekinti-e az alsó vízlépcső megépítését. A Pozsonyban aláírt jegyzőkönyv a tárgyalások első szakaszát zárta le. Most a kormány vizsgálja meg a töb­bi között azt, hogy a szóba jöhető megoldások mennyibe kerülnek, il­letve biztosítják-e a környezetvédel­mi szempontok érvényesülését. Nyi­tott kérdés, hogy pontosan mit tar­talmaz majd a később megkötendő keretmegállapodás. Azt is a hatásta­nulmányok döntik el, hogy miként oldjuk meg a duzzasztást. • Az ellenzéki pártok már nyilvá­nosságra hozták választási prog­ramjaikat. Ezek ismeretében egyet­ért a miniszterelnök korábbi kije­lentésével, hogy az ellenzék nem ké­pes kormányozni, mert nincsenek elképzelései és szakemberei? Áttanulmányoztam a programokat, s úgy látom, hogy a legtöbb nem más, mint választási fogás. Ha vala­melyik ellenzéki párt kormányra ke­rülne, akkor valószínűleg hozzá sem kezdene irreális programjának vég­rehajtásához. Vagy ha igen, akkor annak igen súlyos következményei lennének. A Fidesz egyszerre beszél évi hét százalékos gazdasági növeke­désről, az adóterhek radikális csök­kentéséről és a szociális juttatások kiterjesztéséről. Ez a gazdaságpoliti­ka csak az ország ismételt eladóso­dása árán lenne megvalósítható. A kisgazdák mindenkinek ígérnek va­lamit, csak az nem világos, hogy mi­lyen forrásból finanszíroznák ezt. Az MDF programja pedig megmarad az ideológiai általánosságok szintjén. • A politikusok nyilatkozatai sze­rint a koalíciókötés a választási eredmények és a programok össze­egyeztethetőségének függvénye. Ha az ellenzék elképzelései nem reáli­sak, akkor a programok alapján is­mét csak az SZDSZ-szel tud koalí­cióra lépni az MSZP? Akkor vizsgáljuk meg ezt a kérdést, ha a választások után mi kapunk megbízást a kormányalakításra. Tény, hogy az MSZP és az SZDSZ közös kormányzása sikeres volt, a két párt programja közel áll egymás­hoz. A koalícióról a végső szót azon­ban csak a választások után lehet ki­mondani. • Mi történik abban az esetben, ha önmagában sem a jelenlegi koalí­ció, sem a Fidesz által vezetett jobb­közép szövetség nem tud kormányt alakítani? A jelenlegi felmérések alapján azt valószínűsítem, hogy a következő parlamentben a legtöbb mandátum­mal az MSZP rendelkezik majd. Rajtunk kívül három, nagyjából ha­sonló támogatottságú párt lesz a tör­vényhozásban: a Fidesz, az FKGP és az SZDSZ. Számunkra most az a legfontosabb kérdés, hogy ismét mi kapunk-e kormányalakítási megbí­zást. A választók lényegében két le­hetőség között dönthetnek: vagy folytatódik a mostani kormánypoli­tika, vagy egy Orbán-Torgyán-koa­­líció irányítja az országot. • Egyes hírek szerint a választások után a gazdasági csúcsminiszter posztja várja önt a kormányban. Az elmúlt években többször kerül­tem választás elé, s a miniszteri tiszt­ség helyett mindig a frakcióvezetés mellett döntöttem. Választási győze­lem esetén az MSZP vezetésével együtt azt kell mérlegelnem, hogy a kormányban vagy a frakció élén tu­dok-e hasznosabb munkát végezni. • Szerető Szabolcs Szekeres Imre Az MSZP dönt a kormányfőjelöltről Programalkotás, az országos lista jóváhagyása és a párt mi­niszterelnök-jelöltjének meg­nevezése szerepel az MSZP ma kezdődő kétnapos kong­resszusának napirendjén. A lapunk birtokába került vá­lasztási programtervezet a következő időszakban évi 4-5 százalékos gazdasági növeke­déssel, az infláció fokozatos leszorításával és a gazdaság versenyképességének javítá­sával számol. Az MSZP kongresszusa ma zárt ülésen módosítja a párt alapszabályát és dönt az ügyrendi kérdésekben. Az alapszabály módosítására tett, kétharmados többséget igénylő javaslat arra irányul, hogy a választás évében az új parlament megalakulása után tartsanak tisztújítást a pártban. A jelenlegi szabá­lyozás szerint ebben a hónap­ban járna le a vezető testüle­tek mandátuma, ám általános az egyetértés az MSZP-n be­lül, hogy közvetlenül a parla­menti választások előtt nem lenne szerencsés tisztújítással foglalkozni. Szombaton titkos szava­zással döntenek a párt mi­niszterelnök-jelöltjéről és or­szágos listájáról. Az ügyrendi vitában arról kell dönteni, hogy együtt vagy külön-kü­­lön szavazzanak a két kérdés­ről. Ismeretes, hogy a párt el­nöksége és választmánya Horn Gyula pártelnököt ja­vasolta kormányfőjelöltnek és az országos lista vezetőjé­nek. A kongresszus elé kerülő választási programtervezet szerint a mostani kormány kijavította konzervatív elődje súlyos hibáit. Az eredményes stabilizáció megalapozta a tartós gazdasági növekedést. Lezárult a nagy megrázkód­tatások időszaka, miközben az elmúlt években nem álltak rendelkezésre a súlyos társa­dalmi feszültségek kezelésé­hez szükséges források - ol­vasható a dokumentumban. A programtervezet súlyos gondnak nevezi a nagy szo­ciális, regionális és esélybeli különbségeket, a közbizton­ság állapotát és a gazdasági bűnözést. Az MSZP remé­nyei szerint a következő években a társadalmi folya­matok valódi haszonélvezői a fiatalok lesznek. • Sz. Sz. Választási célra eladó az adatbázis Egy szavazópolgár adataihoz már egy forint hatvanért hozzájuthatnak a választásra készülő pártok, ám ha önta­padós címkén kérik ugyan­ezt, a tarifa négy forint nyolcvan, plusz áfa. A vá­lasztás valamennyi szavazó­körre kiterjedő gyorsada­taiért nyolcvanezret kell majd fizetni, míg a választás­történeti adattár ára mágne­ses adathordozón kilencven­ezer forint. A választási eljárásról szóló törvény szerint a pártok, il­letve a független jelöltek a kampány céljára adatokat igényelhetnek a Központi Nyilvántartó és Választási Hivataltól (Könyv). A polgá­rok nevét és címét nem, élet­kor és lakóhely szerinti bon­­ tásban kaphatják meg, de a Könyv számos más informá­cióval is szolgál, így például megvásárolható a lakosság számát, nevét és korcsopor­tonkénti megoszlását tartal­mazó adatbázis, mégpedig településenként vagy akár országgyűlési egyéni válasz­tókerületenként bontva. A személyes adatokat azonban csak a kampány céljára hasz­nálhatják fel, s azokat a vá­lasztást követően meg kell semmisíteni. A könyv azok adatait nem adja ki, akik ezt személyesen vagy levélben a hivatalnál megtiltották. Az információkért igazga­tási szolgáltatási díjat kell fi­zetni, amely a Könyv, illetve a helyi adatokat átadó pol­gármesteri hivatal bevétele. Feltehetően a korábbi ked­vezőtlen tapasztalatok indo­kolják, hogy adatokat csak a díj befizetésének igazolását követően adnak ki. Egy vá­lasztópolgár neve és lakcíme - ha mágneslemezen kérik - egy forint hatvan plusz áfa, leporellóra nyomtatva 2,50, öntapadós címkén 3,20. A pártok és a jelöltek a szava­zók közszemlére tett név­jegyzékének másolatát olda­lanként 4,80-ért vihetik haza, míg egy-egy település lakos­ságszámáról, nemenkénti megoszlásáról és korösszeté­teléről 15,60-ért kapható tá­jékoztatás. A települések vá­lasztókerületek szerinti be­sorolását tartalmazó anyag 12 ezer forintba kerül, a fő­városi szavazókörzetekről háromezer forintért szerez­hető részletes információ, a települési polgármesterek jegyzékéért pedig harminc­ezret kell fizetni. A pártoknak fontos lehet az előző választások eredmé­nye is. A választástörténeti adatállomány mágnesleme­zen választásonként kilenc­­venezerbe kerül, egy-egy or­szággyűlési egyéni választó­­kerület szavazóköri és össze­sítő jegyzőkönyveiért pedig tízezerért lehet hozzájutni. A jelölteket tartalmazó teljes lista ára 12 ezer forint lesz, míg a választás nem hiteles eredményét tartalmazó gyorsadatokért nyolcvanez­ret kell majd fizetni. •L­K. BELFÖLD Téli élénkülés a munkaerőpiacon A télen megszokott munka­erő-piaci pangással ellentétes módon februárban csökkent a regisztrált állástalanok szá­ma az előző hónaphoz ké­pest. Az előző években a re­gisztrált munkanélküliek se­rege télen mindig növeke­dett. A szakértők szerint a je­lenség oka az, hogy ilyenkor szünetelnek a szezonjellegű állások a mezőgazdaságban, az idegenforgalomban és az építőiparban is. Az idén az élénkülő munkaerőpiac rá­cáfolt a hagyományra: az el­múlt hónapban januárnál 10 ezer fővel kevesebben szere­peltek a munkaügyi közpon­tok nyilvántartásában. A re­gisztrált állástalanok összlét­­száma a februári zárónapon 471 ezer volt, ami az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest is jelentős - több mint 5 százalékos - csökkenést je­lent. A munkanélküliségi rá­ta - az állástalanok és a gaz­daságilag aktív népesség ará­nya­­ februárban 10,6 száza­lék volt, 0,2 tized százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban. Az állástalanként regiszt­rált pályakezdők száma ugyancsak visszaesett. Feb­ruárban 33 ezer olyan fiatal szerepelt a nyilvántartásban, aki az iskolavégzés után még sohasem dolgozott. Arányuk a munkanélküli állományon belül a tavalyi 8,5 százalékról 7 százalékra csökkent. Továbbra is sok a szociális jellegű jövedelempótló-tá­mogatásban részesülő tartó­san munkanélküli, több mint 200 ezer, pedig nem számí­tották be azokat, akik csak ideiglenesen szakították fél­be ellátásukat. Arányuk a teljes regisztrált munkanél­küli táboron belül még így is 43 százalékos. • N. 0. Csökkenés a válságövezetben is A válságövezetnek számító Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is kisebb lett az elmúlt hónapban a regisztrált munkanélküliek száma. Az 1312 fős csökkenés azt eredményezte, hogy az állás­talansági ráta ismét a tavaly ősszel mért 19,6 százalékos szintre került vissza. Csaknem minden kilencedik munkanélküli - pá­lyakezdő, ez az arány is jóval meghaladja az országos átlagot. A munkaerő iránti kereslet növeléséhez a szokásosnál korábban indított közhasznú foglalkoztatás és a feldolgozóipar élénkülése járult hozzá. A most jóváhagyott közmunkaprogramok a megye csaknem 3 és fél ezer munkanélkülije számára teremtenek 6-9 hónapos foglalkoztatási lehetőséget. Zala megyében az állásta­lansági ráta 9,3 százalékosra csökkent februárban, ami jobb az országos átlagnál. A betanított női munkaerő rendkívül ala­csony bérért azonnal munkára akadhat, annál nehezebben he­lyezkednek el a vasas szakmájú középkorú férfiak. Fe. A. - He. A. Az induló pártokat nyilvántartásba veszik Eddig körülbelül tucatnyi párt jelezte, hogy a májusi parlamenti választáson indul­ni kíván, de hivatalosan még egyetlen szervezetet sem vet­tek nyilvántartásba. A pártok április 17-éig regisztráltathat­ják magukat. A választáson részt vevő pártokat a választási szervek nyilvántartásba veszik. Ennek érdekében a politikai szerve­zeteknek a bejegyzés tényét tanúsító bírósági végzés, illet­ve a párt lényeges adataiban történt esetleges változást ta­núsító okirat hiteles másolatát kell benyújtaniuk, valamint adatlapot kell kitölteniük. Puskás Imre, az OVI helyet­tes vezetője elmondta: a beje­lentési kötelezettségnek a pártok bármely választási szervnél eleget tehetnek. Az ehhez szükséges dokumentu­mokat tehát csupán egyetlen helyen kell beterjeszteni, mert a szervezet ezzel az or­szágos számítógépes adatbá­zisba kerül. Mindazonáltal ja­vasolják, hogy a regisztrációt az országos listát állítani kívá­nó pártok az OVI Páfrány ut­cai központjában kezdemé­nyezzék. Eddig körülbelül tucatnyi párt jelezte, hogy a májusi vá­lasztáson indulni kíván, de hi­vatalosan még egy szervezetet sem vettek nyilvántartásba - tudtuk meg Rytkó Emíliától, az OVI helyettes vezetőjétől. A bejelentkezésnek nincs ha­tárideje, de a regisztráció a vá­lasztáson való részvétel felté­tele, így legkésőbb az egyéni jelöltek állítására megszabott határidőig, vagyis április 17-éig kell a pártokat nyilvántartásba venni. Rytkó Emília felhívta a figyelmet arra: csak a formai követelményeknek megfelelő okiratokat fogadják el. A nyil­vántartásba vételről a választá­si szervek, országos listát állíta­ni kívánó pártok esetében az Országos Választási Bizottság (OVB) dönt. Ez a testület azonban jelenleg nem műkö­dik, miután az OVB tagjainak megbízatása a választás kitű­zését követően megszűnt, az új testületet pedig a parlament­nek még meg kell választania. •L.K. Marad a Szomszédok Nem vált csatornát a Szom­szédok című sorozat, miután a Magyar Televízió Közalapít­vány kuratóriumának elnök­sége úgy döntött, hogy ragasz­kodik a szappanoperához, és nem járul hozzá, hogy a to­vábbi részeket a konkurens TV 2 sugározza. Hétfőn még azt jelentette be Pintér Dezső, a TV 2 elnö­ke, hogy áprilistól a kereske­delmi adóra költözik át a tele­­regény. Megszületett az elő­zetes megállapodás is a TV 2 és a sorozat producerei kö­zött, az MTV közalapítvány kuratóriumának elnöksége azonban legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy nem járul hozzá a Szomszédok eladásához. Rományi Béla, a testület szóvivője lapunknak elmond­ta: a sorozat az MTV egyik legnézettebb és sikeres műso­ra, ezért ragaszkodnak meg­tartásához. A nevet levédette a Szabadalmi Hivatalnál az MTV, a sorozat készítőivel pedig 1998 december végéig szól a megállapodás. Ennek felbontásával egyoldalú szer­ződésszegést követne el Mahír Film Kft. - vélekedett Rományi, aki szerint nem kel­lő indok a szerződés felbontá­sára az, hogy a Magyar Tele­vízió két rész árával tartozott a készítőknek. A 16 millió fo­rintos adósság törlesztése megkezdődött, az MTV tíz­milliót már átutalt a Mahír Film Kft. részére. A sorozat producere, Buj­­tor István is megerősítette la­punknak, hogy maradnak a közszolgálati televízióban.­­ ígéretet kaptunk rá, hogy az MTV továbbra is finanszíroz­za a teleregény előállítását, mi pedig figyelembe vesszük a Magyar Televízió nehéz anya­gi helyzetét - mondta Bujtor. Közölte: elképzelhető, hogy kevesebb pénz jut majd a so­rozatra. Ajánlatunkat továbbra is fenntartjuk, ha a Szomszédok veszélybe kerül, készek va­gyunk megmenteni - szögezte le Pintér Dezső. Lapunknak elmondta: Horváth Ádám rendező kért segítséget a TV 2-től, miután az MTV-nél kö­zölték vele, hogy nem akarják tovább finanszírozni a soroza­tot. Pintér a megkeresés után tárgyalt Horváth Lóránttal, az MTV ügyvezető alelnökével is. A megbeszélésen szintén elhangzott, hogy az MTV nem tudja tovább finanszíroz­ni a teleregény készítését. Ezek után a kuratórium való­színűleg presztízsokokból döntött úgy, hogy a Szomszé­dokat semmiképpen nem en­gedni átköltözni a TV 2-re - tette hozzá az elnök. Pintér szerint számítani lehet az ügy folytatására, de a részletekről nem kívánt nyilatkozni. • Haszán Zoltán 1998. MÁRCIUS 6., PÉNTEK Külön törvény a fogyatékos támogatásról Kökény tárgyalna a MOK új elnökével A kormány nem tud azono­sulni azzal a Magyar Orvosi Kamara által közzétett felhí­vással, mely az egészségügy összeomlásáról beszél. A ka­binet tegnapi ülésén úgy ítélte meg, nincsenek olyan súlyos gondok az egészségügyben, amelyek pótköltségvetését készítését indokolnák - jelen­tette ki Kökény Mihály nép­jóléti miniszter. A Magyar Orvosi Kamará­nak a napokban közzétett fel­hívása mögött az időzítést és a tartalmat tekintve is politikai szándék rejlik, nem szakmai - állította a népjóléti miniszter. Jelezte, hogy a kabinet hajlan­dó tárgyalni a szakmai testület új elnökével a MOK március 21-ei küldöttgyűlése után. A kormányülést követő sajtó­­tájékoztatón Kökény Mihály azt is elmondta, hogy a szerdai egészségpolitikai fórum ta­pasztalatai nem igazolják a MOK meglátásait. A fórumon tájékoztatása szerint egységes álláspont alakult ki arról, hogy az egészségügy működőké­pességének megőrzése érde­kében egy konszenzuson ala­puló modellt kell alkotni. E modell alapfeltétele az lenne, hogy nem szabad megbontani a kötelező közfinanszírozást az egészségügyben. A népjóléti tárca vezetője a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló tör­vényjavaslat kapcsán jelezte: a kormány szerint szerencsé­sebb lett volna a javaslatba ik­tatni a rokkantellátási rend­szer változásának a kérdését is. Ugyanakkor az SZDSZ ál­tal az Országgyűlés elé ter­jesztett javaslatot módosító indítványokkal kívánja a kor­mány eredeti koncepciójához közelebb vinni. A kormány továbbra is fenntartja azt a vé­leményét, hogy a jogosultság feltételeiről és a támogatás mértékéről külön törvényt kell alkotni. E jogszabálynak a tervezetét legkésőbb jövő szeptemberig nyújtaná be a népjóléti tárca, s így 2000-től be lehetne vezetni az új fogya­tékos támogatási rendszert. • Cs. I. Sokan egyáltalán nem fizetnek közműdíjat Május végéig lehet kompenzációt kérni Az idén eddig mintegy 40 ezer család kért támogatást köz­­műdíjszámláinak kifizetésé­hez a fővárosban, ám az igé­nyeket még május végéig le lehet adni a kerületi polgár­mesteri hivatalokban. A fize­tésképtelenek a kerületi csa­ládsegítő központokon ke­resztül - és javaslatukra - kér­hetnek hátralékkiegyenlítő segítséget a Hálózat - Buda­pesti Díjfizetőkért és Díjhát­ralékosokért Alapítványtól. Több tucatra tehető azokn­ak a háztartásoknak száma a fő­városban, ahol négy éve egyetlen számlát sem fizettek ki. A Díjbeszedő Rt.-nél je­lenleg 5,7 milliárd forintnyi kiegyenlítetlen számlát tarta­nak nyilván és 350 ezerre te­hető azoknak a hátralékos ügyeknek a száma, amelyek miatt a cég bírósági eljárást kezdeményezhet. A fővárosi önkormányzat a többségi tulajdonában lévő közművállalatokkal négy év­vel ezelőtt, összesen 500 millió forinttal hozta létre a víz-, csa­torna-, távfűtési, majd később a szemétszállítási díj támoga­tására a kompenzációs rend­szert. A támogatások folyósí­tására létrehozott Hálózat - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvá­nyon (Hálózat Alapítvány) keresztül tavaly összesen 80 ezer család számláit csökken­tették, idén egyelőre 40 ezren adták be kérelmeiket - mond­ta Győri Péter, a Hálózat Ala­pítvány kuratóriumának elnö­ke. Tapasztalatok szerint so­kan még mindig szégyellnek segítséget kérni, pedig a kom­penzációval a közműszámlák mintegy 20 százalékának ter­hét veszik le a rászorulók vál­láról. Ebben a támogatási for­­­mában csak azok részesülhet­nek, akik az önkormányzattól valamilyen rendszeres szociál­­lis támogatást kapnak és vál­lalják a csökkentett számlák kifizetését. Több tízezerre te-­ hető viszont azoknak a csalá-­ doknak a száma, amelyek te-­­temes - 200-300 ezer forintos - hátralékot halmoztak fel és a kompenzációs feltételeknek nem felelnek meg. Ők a kerü­leti családsegítő szolgálatok javaslatára hátralékkiegyenlí­tő támogatásra számíthatnak a Hálózat Alapítványtól. Az­ alapítvány erre a célra a köz-, műdíj-kompenzáció fennma­radó részét, évente átlagosan 100-200 millió forintot fordít és a folyamatosan érkező ké­­­relmeket havonta bírálja el. A kompenzációnak kö­szönhetően tavaly a hátralé­­­kok reálértéke stabilizálódott és a fizetésképtelenek száma sem emelkedett radikálisan -­ mondta Kozsa Pál, a Díjbe­szedő Rt. vezérigazgatója. Ez a fajta kompenzáció azonban csak átmeneti meg­oldás, amely nélkül a főváros nem hozhatta volna piacké­pes helyzetbe a közműszol­gáltatókat. A kormány segít­sége nélkül a hátralékosok problémáját nem lehet meg-­ oldani - hívta fel a figyelmet­­ Győri Péter. • N. H. E. Konferenciaszervezőket bírál Tőkés László Tőkés László püspök, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke éles hangvételű le­vélben „kormányzati demonstrációnak” titulálta a Határon Tú­li Magyarok Hivatala (HTMH) és az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa szervezésében ma kezdődő, kétnapos, VI. Partiumi Ön­­kormányzati Konferenciát A HTMH elnöke, Törzsök Erika szerint „vegytiszta” konferenciára gyűlnek össze a részvevők. Az erdélyi Félixfürdőn, immár hetedszer összehívott konfe­rencián a térség polgármeste­rei, több román és magyar tár­ca államtitkára, illetve szakér­tők folytatnak eszmecserét az önkormányzati autonómiák lehetőségeiről. Az idei rendez­vényt a vállalkozások és a helyhatóságok viszonyának szentelik. A előadások többsé­ge infrastrukturális beruházá­sokról, a területfejlesztés és a környezetvédelem kapcsolatá­ról, illetve a gyorsforgalmú közutak építéséről hangzik el. A hét elején Tőkés László püspök és Csapó József Bihar megyei szenátor a résztvevők­­höz, valamint az RMDSZ Or­szágos Önkormányzati Taná­csához írt levelében többek között kifejti: „...a VI. Partiu­mi Önkormányzati Konferen­cia programja, szervezésének módja, felkért előadóinak ön­­kormányzati hatáskörön kívül álló illetékessége, a partiumi helyi autonómia gyakorlásával felhatalmazottak háttérbe szo­rítása és az értekezési lehető­ségtől való megfosztása távol áll régiónk önszerveződési tö­rekvéseitől, és idei tanácskozá­sunkat merő kormányzati de­monstrációvá alakítja.” A levélírók nehezményezik, hogy az összejövetelen nem vi­tatják meg a Regionális Auto­nómia Európa Chartájának tervezetét és elvi álláspontjuk kifejezéseképpen nem vesznek részt a konferencián. - Nem tudni, melyik kor-' mányzatra gondol Tőkés püs-­ pök úr, hiszen egyes számban fogalmaz az írás, de ettől füg-' getlenül is meghökkentett a le­vél - mondta a Magyar Hírlap­nak Törzsök Erika. A HTMH­ elnöke, aki részt vesz a kon­ferencián, emlékeztetett rá, hogy a HTMH jó néhány ha­sonló szakmai összejövetelnél bábáskodott. A félixfürdői konferencia annyiban érinti a politika szféráját, hogy felhívja a figyelmet: Romániában még­ mindig nincs törvényileg sza­­­bályozva a kompetenciák megosztása a helyhatóságok és­ a kormányzat között. Enélkül pedig aligha beszélhetünk va­­­lódi önkormányzatiságról - tette hozzá a HTMH elnöke. Lapunk értesülése szerint Tőkés László püspök a konfe-­ rencia ideje alatt­­ egy koráb­ban szervezett - budapesti­­ meghívásnak tesz eleget. • Sengel Ferenc

Next