Magyar Hírlap, 1998. április (31. évfolyam, 89-101. szám)

1998-04-30 / 101. szám

1998. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK Újból veszélyezteti a magyar almatermésűek országosan közel 31 ezer hektáros ültetvényét (alma, körte, naspolya, birsalma) a tűzelhalás baktériumos betegség. Ezen a héten már nyolc me­gyében fedezték fel a betegséget. A tűzelhalás felfedezése után a nagy árutermelő ültetvényeken az FM elrendeli a védekezést. Az egyetlen biztos védelmet nyújtó szer, a rendkívül veszélyes Streptomicyn 20 WP a világon jelenleg mindenhol betiltott, a magyar nagytermelők azonban szigorú feltételek mellett hoz­zájuthatnak az antibiotikumhoz. Az egész világon „karantén­kórokozónak” számító, eset­leg az egész gyümölcsös kivá­gásával együtt járó kór az el­múlt esztendőben Nógrád, Vas és Győr-Moson-Sopron megye kivételével komoly pusztítást okozott hazánkban. A legnagyobb kár - több mint hatszázmillió forint -, a nyár­lőrinci almásban keletkezett, ahol a fertőzött faállomány egészét megsemmisítették. Ezen a héten már Győr-Mo­­son-Sopron, Zala, Baranya, Tolna, Somogy, Bács-Kiskun, Csongrád és Szabolcs-Szat­­már-Bereg megye néhány gyümölcsösében észlelték és azonosították a betegséget. Ebben az évben a Földmű­velési Minisztérium (FM) az országban húsz helyen, min­den megyei Növény-egész­ségügyi és Talajvédelmi Állo­máson felállított speciális mű­szerrel előre jelzik a közelgő fertőzésveszélyt és elrendelik a védekezést a nagy áruter­melő ültetvényeken - vála­szolta lapunk kérdésére Biber Károly, növényvédelmi főosz­tályvezető-helyettes. A „riasztás” után a terme­lők a megyénként kijelölt he­lyeken receptszerűen vásá­rolhatják meg az erre a célra szánt leghatásosabb szert, a Streptomiryn 20 WP-t, és akár 36 órán belül megkezd­hetik a védekezést. Ezt tavaly még ingyen kapták a gazdák, de az idén már 6000 forintot kell fizetniük a szerért. A tárca szakértője szerint az állami támogatás megszű­nésének az oka az, hogy míg tavaly mindössze 2300 hektá­ron kellett bevetni a szert, idén már 31 ezer hektár szorul kezelésre. Ennek költségét az állam már nem vállalja át. (Egy hektár terület védelmé­re mintegy fél kiló Sztrepto­­micyn elegendő.) A Sztreptomicyn 20 WP egyébként a világon sehol sincs forgalomban, mezőgaz­dasági felhasználása tiltott. A szert a humán gyógyászat­ban alkalmazzák, a műtétek­nél fellépő fertőzések kezelé­sére. A veszélyt az jelenti, ha a Sztreptomicyn élelmiszerbe is kerül, a két adag együtt ugyanis antibiotikum rezisz­tenciát okozhat. Mindezek el­lenére a tűzelhalás ellen ez az egyetlen hatásos szer, alterna­tíva híján a nemzetközi egész­ségügyi szervezetek engedé­lyezték magyarországi hasz­nálatát. (Évtizedekkel koráb­ban a hasonló gondokkal küz­dő Nyugat-Európában is ezt az antibiotikumot használták a betegség megfékezésére.) Hazánk vállalta viszont azt a kompromisszumot, hogy csak a nagyobb árutermelők kap­hatnak a szerből, ők is csak re­ceptre, és a hatóság ellenőrzi a Sztreptomicyn felhasználá­sát is. A fel nem használt fe­lesleget a termelőknek vissza kell juttatniuk. Szigorúan fel­ügyelik azt is, hogy kizárólag a virágzás idején jusson a rendkívül veszélyes szerből a fákra, így a gyümölcsbe már nem kerülhet be az anyag. A másfél millió kiskerttu­lajdonosnak saját erőből kell megoldania a védekezést. Er­re a célra a nemzetközi ta­pasztalatok alapján a Kasu­­min 2L, illetve az Aliette sze­reket ajánlja az FM. Biber ígéri, hogy fertőzésveszélyről a sajtón keresztül időben tájé­koztatják a kistermelőket. A veszély-előrejelző prog­ram hazai kialakításába, a megfelelő műszerek megvá­sárlásába bevonták az osztrák növényvédelmi szakembere­ket is. Fonod Attila növényvédel­mi szakember úgy véli, hogy a hazánkban csupán a kilencve­nes évek közepén észlelt és különlegesnek tartott beteg­séggel Amerikában évtizedek óta már megtanultak együtt élni a termelők. A fertőzésve­szély kialakulására legfogéko­nyabbak a virágzó növények, de segíti a kórokozók roha­mos szaporodását a 18 fok körüli hőmérséklet és a levél­felületen gyakran előforduló, megálló nedvesség. Egyes szakértők szerint túlzás a betegség körüli pánik. Megfelelő védekezéssel, meg­előzéssel elkerülhető és meg­akadályozható a fertőzés jár­ványszerű tovaterjedése. • Varga Ibolya - Haszán Zoltán : Újra támad a tűzelhalás Az ellenszert világszerte betiltották Intézkedések a túlterhelés csökkentésére Tilos az írásbeli felvételi A művészeti szakiskolák és szakközépiskolák kivételével kilencedik évfolyamnál ala­csonyabb évfolyamára nem felvételiztethetnek írásban az iskolák. A szóbeli meghallga­tás legfeljebb 20 percig tart­hat, és ezen a szülő is jelen le­het. A következő tanév rend­jéről szóló rendeletbe azért kerültek a fenti intézkedések, hogy csökkenjen a diákok túl­terheltsége. A diákok több középisko­lai jelentkezési lapot tölthet­nek ki. Ez kiküszöböli, hogy a második, harmadik helyen megjelölt iskola esetleg elő­ítélettel fogadja az elsőként jelölt intézménybe fel nem vett diákot. Aki több iskolába is bejut, választhat, melyik is­kolában akar továbbtanulni - jelentette be Magyar Bálint művelődési miniszter tegnap. A nemzeti alaptantervben megjelenő túlterhelés-csök­kentő intézkedés, hogy a tan­órák a legfiatalabbak eseté­ben hetente legfeljebb 20 órát vehetnek igénybe, de a kö­zépiskola utolsó évfolyamán sem haladhatják meg a heti 30 órát. Az iskolák a hatodik év­folyamig élhetnek a szöveges értékelés lehetőségével - osz­tályzatok helyett. Pósfai Péter, az ELTE Apáczai Csere János Gyakor­ló Gimnáziumának igazgatója elmondta: sem a felvételi vizsgák tartására kényszerülő gimnáziumok, sem a tovább­tanulásra jelentkező diákok szempontjából nem tartja jó­nak ezt az új rendelkezést. Az Apáczai hetedik évfolyamára évente hat-nyolcszoros a túlje­lentkezés. Az igazgató szerint ha a megengedett 20 percben szóbeli felvételit tartanak, az lehetetlen helyzetbe hozza a gátlásos diákokat. A felvételi egészen bizto­san rossz hatást gyakorol egy 12 év körüli gyerekre - jelen­tette ki lapunk kérdésére Czi­­ke Bernadett pszichológus, az Alternatív Pedagógusképző Műhely szakmai vezetője, aki szerint előfordulhat, hogy a 20 perces „meghallgatás” meg­­terhelőbb lesz, mint a jelenlegi felvételi. Optimális lenne, ha a tanár ismerné annyira a diák­jait, hogy hatodik osztály vé­gén tudna néhány oldalas szö­veges értékelést adni róluk. Ebben az esetben elég lenne egy 20-30 perces beszélgetés ahhoz, hogy az iskola választa­ni tudjon. • K. E. M. BELFÖLD A rendőri segítség is kevés Fogyasztóvédelemmel a színesfém-kereskedők ellen A fogyasztóvédelmi felügye­lőségek ellenőrzéseik során még rendőri segédlettel sem tudják visszaszorítani a lo­­pottszínesfém-kereskedelmet és -feldolgozást. Az ország­ban hivatalosan működő hat­száznál több használtfém-ke­­reskedő általában betartja az érvényes szabályokat, ám leg­alább ennyien vannak, akik minden engedély nélkül űzik ezt a mesterséget. A fogyasztóvédelmi fel­ügyelőségek legutóbbi orszá­gos ellenőrzéseik során káoszt, rendezetlenséget és számos visszaélést tapasztal­tak a színesfém-kereskedelem és -feldolgozás során. Igaz, az ellenőrzött legális vállalkozók egy része igyekszik az előírá­soknak megfelelően működ­ni, ám gyakran csak azért, hogy eltereljék a figyelmet a többi illegális telephelyükről - derült ki a megyei fogyasz­tóvédelmi felügyelőségek ta­nácskozásán. Az engedéllyel rendelkezők mellett jelentős a feketén dolgozók száma. Zsákmányuk egyenesen az ol­vasztókba, a feldolgozókba kerül, ahonnan tömbökbe öntve exportálják, vagy kép­zőművészeknek házhoz szál­lítják. Különösen kelendőek a MÁV Rt. jelzőtáblái, külön­féle biztonsági berendezései, réz-, vagy alumíniumtartozé­kai, a vasúti kocsik fémfelsze­relései és a különféle, emblé­mával ellátott fedőlapok. A tolvajok évente 3-400 millió forintnyi kárt okoznak a MÁV-nak. Az orgazdák és feketeke­reskedők számát csökkenthe­ti a színesfém-kereskedelem és -feldolgozás terén hamaro­san megszülető újabb törvé­nyi szabályozás. További elő­relépést jelenthetne - véli Gyarmati András, a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség fő­igazgatója -, ha a legális felvá­sárlók csak személyi igazol­vány ellenében vehetnének át használt fémet, ám ez egyelő­re személyiségi és adatvédel­mi jogokat is sért. Ennél is cél­ravezetőbb lenne azonban az illegális kereskedelmek és ön­tödék felszámolása, ám ehhez a rendőrség, a nyomozók és a hatósági jogkörrel is rendel­kező települési jegyzők segít­ségére is szükség lenne. A színesfém az olvasztókba kerül fotó: pélyi nóta . Német H. Erzsébet Korábban kezdődik el a füvek virágzása Növekedett az allergiások száma A főváros közgyűlése várhatóan a mai napon dönt 200 millió forint elkülönítéséről a nyári gyommentesítésre. Bár az ösz­­szeg tartalmazza a súlyos allergiás megbetegedést okozó par­lagfűirtás költségeit is, azonban az is előfordulhat, hogy pont erre nem jut majd a pénzből. Az egészségügyi statisztikák ugyanakkor egyre riasztóbb képet festenek az allergiás bete­gek számának állandó növekedéséről. A csapadékosabb és mele­gebb időjárás miatt az előző évekhez viszonyítva idén vár­hatóan korábban kezdődik el a füvek virágzása - tudtuk meg Farkas Ildikótól, a Johan Béla Országos Közegészség­­ügyi Intézet főorvosától. A szokásos szezonkezdet május tizedike és huszadika közöttre tehető, idén azonban a füvek pollenjei már a jövő héttől várhatóan olyan mennyiség­ben fognak előfordulni a leve­gőben, amely komoly aller­giás tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél. A fűszezon napokon belüli indulása idő­ben egybeesik a nyárfa virág­ba borulásával. Ezek egymás hatását erősíti, hiszen a nyárfa jól ismert „szöszös” termése ilyenkor nagy mennyiségben szívja magába és hordja széj­jel a füvek pollenjét. Bár a rendkívül allergén parlagfű virágzásáig még jó két hónap hátra van, a főváro­si önkormányzat a gyommen­tesítési munkálatokra idei költségvetéséből a tervek sze­rint 200 millió forintot különít el. Ez az összeg azonban a vá­ros tulajdonában és kezelésé­ben lévő terület egész nyári gyommentesítésére, vagyis nem csupán a parlagfű irtására szolgál - mondja Pólai István, a környezetvédelmi ügyosz­tály vezetője. Ez annyit jelent, hogy adott esetben pont a par­lagfű virágzása előtti időszak­ra fogyhat el a rendelkezésre álló pénz. Az ez évre szóló in­tézkedési terv kifejezetten úgy fogalmaz, hogy a költségvetés „nem biztosít külön keretet az időzített kaszálásra”. Márpe­dig a parlagfű elleni küzdelem csak abban az esetben lehet hatékony, ha a gyomnövényt időzítetten, azaz közvetlenül virágba borulása előtt kaszál­ják le. Az ügyosztályvezető szerint ennek ellátására leg­alább még egyszer ugyanennyi pénzre lenne szükség. A hét fővárosi kerület al­­lergológiai szakrendelését el­látó Szent János kórház ada­tai szerint évről évre növek­szik az allergiás megbetegedé­sek száma - tájékoztatta la­punkat Mohácsi Edit immu­nológus. Az 1994-es nyolc és fél ezer, valamilyen allergiás panasszal a rendelésen megje­lent beteg száma a tavalyi év­ben összesen 12 ezerre növe­kedett. Az új betegek három­negyede valamilyen virágpor­ra allergiás, ötven százalékuk pedig a parlagfűre érzékeny. Ez alatt a három év alatt a fel­ső légúti allergiában szenve­dők száma másfélszeresére növekedett. Mohácsi Edit szerint a többi kerületi aller­­gológiai szakrendelésen is ha­sonló arányban növekszik az allergiás betegek száma. A tavaly elvégzett országos gyomfelvételezés megállapítá­sa szerint a parlagfű hazánk­ban az első helyre rukkolt elő a gyomnövények között. • Sz. Gy. Pályázati felhívás Az OTP Ingatlan Rt. (1066 Budapest, Mozsár u. 8.) mint kiíró - a továbbiakban: Kiíró - az ÁPV Rt. megbízása alapján mint kijelölt végelszámoló nyilvános pályázat útján értékesíti a BUDAVIDÉKI Kertész Rt. (korábban Törökbálinti Állami Gazdaság) tulajdonában lévő Budapest XI., XXII. kerületi, érdi, sóskúti és törökbálinti ingatlanait. 1. A nyilvános pályázati felhívás elválaszthatatlan részét képezi a részletes pályázati feltételeket tar­talmazó tenderfüzet: az ismertetett feltételrendszerek együtt érvényesek. Érvényes pályázat be­nyújtásának feltétele, hogy a pályázó a tenderfüzetet megvásárolja (a Budavidéki Kertész Rt. v. a. címén: 1091 Budapest, Üllői út 51 ára: 10 000 Ft + áfa), és az abban megjelölt feltételeket telje­sítse. A tenderfüzetet a pályázónak személyesen vagy meghatalmazottja útján kell megvásárolnia - titoktartási nyilatkozat aláírása mellett, melynek tényét a kiíró bizonylattal igazolja. A meghatalma­zott köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát. A pályázat benyújtásának helye és időpontja: OTP Ingatlan Vagyonkezelő Kft. (1051 Budapest, Semmelweis u. 10.1. emeleti tanácsterem) 1998. május 29-én 10 és 11 óra között. 2. A beérkezett pályázatok átvételét és bontását a bírálóbizottság közjegyző jelenlétében végzi. 3. A kiíró fenntartja a jogát, hogy a nyilvános pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. 4. A kiíró tájékoztatja a pályázókat, hogy a vételár kizárólag készpénzben fizethető meg. 5. A pályázattal kapcsolatosan további információk beszerezhetők a Budavidéki Kertész Rt. v. a.-nál (1091 Budapest, Üllői út 51.) Perger Ferenctől (tel.: 216-4415). A CASH & LIMES Vagyonkezelő és Felszámoló Rt. (a LIMES Consulting Kft. jogutódja, 1016 Bp., Gellérthegy utca 8.) mint a Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Rt. f. a. (Bp. XXL, Gyepsor utca 1.) felszámolója NYILVÁNOS PÁLYÁZATON MEGHIRDETI az ACÉLMŰDIVÍZIÓ" néven működő üzemét A pályázat benyújtásának feltétele: • a pályázati tenderfüzet megvétele a felszámoló fenti irodájában, • a bánatpénz (a vételár 10%-ának megfelelő összeg) befizetése a Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Rt. f. a. 11648000-04582200- 48000005 sz. számlájára. A pályázat benyújtásának határideje: 1998. május 15-én 12 óráig. A pályázat benyújtásának helye: 1016 Budapest, Gellérthegy utca 8. A pályázattal kapcsolatban információt ad: Oldal Lajosné felszámolóbiztos, telefon: 2774745 Ősi Tamás divízióigazgató, telefon: 2774843. (A pályázattal kapcsolatos további információt, az üzem megtekintését csak a pályázati anyag megvásárlói igényelhetik.) A pályázatnak tartalmaznia kell: • a pályázati kiírásban mellékelt adatlapot, kitöltve, • az ajánlott vételárat, a megfizetés módját, határidejét és biztosítékait, a nyilatkozatot a dolgozók továbbfoglalkoztatására, szavatossági jótállási kötelezettségek felvállalására vonatkozóan. Felhívjuk az adós cég hitelezőinek figyelmét, hogy a pályázat keretei között a hitelezői jogosultságuk dokumentálása mellett gyakorolhatják a csődtörvényben meghatározott elővásárlási jogukat. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot ered­ménytelennek nyilvánítsa. 04270 MH Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ / Új jogharmonizációs program (MTI) Az Igazságügyi Minisztérium elkészítette az új joghar­monizációs program tervezetét. Az elképzelés 2001. végéig, vagyis az uniós csatlakozás tervezett időpontjáig szól - jelentet­te be Vastagh Pál, a tárca vezetője tegnap. A dokumentum hamarosan a kormány elé kerül. Vastagh az év második felé­nek feladatai között említette a közbeszerzési törvény felül­vizsgálatát, a szerzői jog újra­szabályozását, valamint a verseny­joggal, a környezetvédelemmel, a mezőgazdasággal, az energe­tikával, a távközléssel és a közlekedéssel kapcsolatos jogszabá­lyok módosítását. Megy-e a mátészalkai bírónő? (MH) Nem kívánta megerősíteni Nagy Lászlóné mátészalkai bírónő azt a HVG-lapértesülést, miszerint lemondott bírói tisz­téről. Nagyné - aki esetenként a tárgyalásvezetést, illetve az ítélkezést átengedte fogalmazó lányának - annyit közölt: leve­let küldött Solt Pálnak. Ennek tartalmáról azonban sem a bíró­nő, sem az az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke nem kívánt beszámolni. Lapunk úgy tudja, hogy Nagy Lászlóné már tavaly június végén - vagyis a június 10-ei névtelen feljelentés után, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnöke által kezdeményezett fegyelmi eljárással egy időben - azonnali ha­tállyal benyújtotta lemondását az igazságügyi miniszterhez, ám azt később visszavonta. A bírónő állítólagos mostani lemondá­sával kapcsolatban pillanatnyilag sem a megyei, sem a máté­szalkai városi bíróság elnöke nem kívánt nyilatkozni. Ma ítélet az Agrobank-ügyben (MH) Ma hirdet jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Kunos Péter és Kovács Mihály, az Agrobank volt vezetőinek ügyében. A rendszerváltás utáni első, kiemelkedően súlyosnak minősí­tett gazdasági büntetőper két vádlottját tavaly júniusban a Fő­városi Bíróság felmentette a tízrendbeli, bűnszövetségben, üz­letszerűen elkövetett vesztegetés vádja alól, mivel a bíró indok­lása szerint Kunosék cselekménye nem éri el a társadalomra való veszélyesség fokát. Az ügyészség képviselője viszont fel­lebbezett az ítélet ellen, álláspontja szerint ugyanis alanyi és el­járásjogi szabálysértés történt, a bíróság nem tett eleget indok­lási kötelezettségének, valamint iratellenes megállapítások hangzottak el. A Pedagógus Műhely a Pázmányról (OS) A Nemzeti Pedagógus Műhely aggodalommal figyeli a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium közötti vitát, és érthetetlennek tartja azt az erőlködést, amellyel a tárca vezetése igyekszik beleszólni az egyetem belügyeibe - áll a szervezet közleményében. Az a ki­fogás, hogy a hittan nem iskolai tantárgy, nem fogadható el, mert a nyelvvizsgákat sem az iskolarendszerben szerzik meg a tanulók. Perhalasztásban a „Nyírfa-ezredes” (MH) Elhalasztották azt a polgári pert, amelyben az Informá­ciós Hivatal visszaköveteli a Nyírfa-ügyben elhíresült Földi Lászlónak még 1996-ban, a munkájához adott másfél millió fo­rintos kölcsönt. A pert kedden az alperes jogi képviselőjének kérésére halasztották el. Zsiga Zsolt ugyanis csak aznap, a tár­gyaláson értesült arról, hogy a bíróság - a felperes fellebbezésé­re megváltoztatva korábbi döntését, miszerint az ügyet Földi több mint egy évvel ezelőtt indított munkaügyi perével együtt a munkaügyi bíróság tárgyalja - mégis saját hatáskörbe helyezte a polgári peres ügyet. Az Információs Hivatal újabb bizonyíté­kokat csatolt be. Zsiga Zsolt, Földi ügyvédje lapunknak el­mondta: az ügy szorosan összefügg a több mint egy éve meg­kezdődött, és jelenleg is tartó munkaügyi perrel. Zsiga érthe­tetlennek találja, hogy miért több hónapos késéssel nyújtotta be a bíróságnak az IH keresetét a kölcsön ügyében. Tribu-ügy: perújrafelvétel? Tribuszerné levelén aláírása szerepel, lakcíme nem Perújítási kérelemmel fordult a bírósághoz a jogerősen 9 év szabadságvesztésre ítélt, ám azóta ismeretlen helyen tartóz­kodó Tribuszer Zoltánná és ügyvédje. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke lapunknak megerősítette, hogy a két kérelem április 27-én érkezett hivatalukhoz, ahonnan azokat átküldték a Veszprém Megyei Főügyészséghez. Az ügyész­ségről származó információnk szerint kevés az esélye, hogy a vád korábbi képviselője támogassa a perújrafelvételt. Tribu­­szerné ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, az esetleges új tárgyaláson, amelyen személyesen kellene megje­lennie, letartóztatnák. Tribuszerné cégei busás hoza­mok ígéretével rövid idő alatt közel négymilliárd forintot gyűjtöttek össze, mintegy huszonnégyezer befektetőtől. Az ügyfelek körülbelül har­minc százaléka jól járt, nekik ugyanis folyósították a beígért összegeket, mint később kide­rült, az újonnan belépők befi­zetéseiből. Az Állami Bankfelügyelet 1994 februárjában jogtalan betétgyűjtés címén feljelen­tette a Tribu-cégeket. Ezt kö­vetően a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a tár­saságok irodáiban, illetve ügynökeiknél talált értékeket és iratanyagot lefoglalta, s az ügyet - az elfogultság gyanú­jának elkerülése érdekében - a Veszprém Megyei Rendőr­főkapitányságnak adta át.­­A cégek könyvelését végző Bathó Erzsébet korábban Pé­csett rendőrségi sajtórefe­rensként, élettársa Lusztig Péter országgyűlési képviselő pedig megyei rendőr-főkapi­tányként dolgozott. 1994 májusában a hitele­zők felszámolást kezdemé­nyeztek Tribuszerné cégei el­lent. A felszámoló jelentése szerint a két cég 3 milliárd 810 millió forint bevételt gyűjtött anélkül, hogy egyetlen fillér adót is fizetett volna. Összes­ségében a felszámolást köve­tő pénzügyi hiány meghaladta a kétmilliárd forintot, mely összeg a mai napig sem került elő. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság 1997 nyarán mondta ki a végső ítéletet, az elítéltek azonban eltűntek. A perújrafelvételi kérelem indítványozza valamennyi károsult tanúkihallgatását, mivel erre az eljárás során nem került sor. A huszon­négyezer szerződés között ugyanis állítólag jó néhány tartalmazta a befektetések kockázatára történő utalást. Wirth szerint amennyiben a perújrafelvétel feltételei fennállnak, két lehetőség kí­nálkozik: a bíróság perújítási nyomozást rendelhet el, illet­ve kitűzheti a tárgyalást enél­­kül is. A megyei bíróság el­nöke az ügy bonyolultsága miatt azonban valószínűbb­nek tartaná az újbóli nyomo­zás elrendelését. Tribuszerné kérelmét levélben juttatta el a bírósághoz. A perben a vá­dat képviselő Veszprém Me­gyei Főügyészség tegnap még nem kapta meg kérelmét. A főügyészség a beadvány megvizsgálása után dönt ar­ról, hogy indítványozza-e a perújrafelvételt vagy azzal küldi vissza a kérelmet, hogy azt a bíróság utasítsa el. • Erdei Éva - Haszán Zoltán

Next