Magyar Hírlap, 1998. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-16 / 243. szám

­ Határozottság vagy agresszivitás? Az ellenzéki pártok a kormánynak ugyanazt a vonását bírál­ják, mint amelyet a kormánykoalíció erénynek tart és további munkája során is követendő célként tűz ki maga elé: az azon­nali, sokszor agresszivitást sem nélkülöző cselekvést. Az MSZP és SZDSZ szerint az ígéretek betartására továbbra sem látszik fedezet, a kormánypárt szerint ütemesen halad­nak előre programjuknak megfelelően. MH-összeállítás A kormány érdeme, hogy nem tett olyat, ami veszélybe sodor­ta volna az ország gazdasági stabilitását. A gazdaság kedve­ző állapotáról a miniszterek el­ismerően beszélnek, bár az el­ért eredmény nem az elmúlt száz nap, hanem az előző négy év teljesítménye - véli Kovács László, az MSZP elnöke. A választási ígéretekből a koa­líciós pártok alig teljesítettek valamit. Születtek viszont újabb ígéretek, de az agrárvál­ság csillapítására, az egészség­ügy, vagy az oktatás helyzeté­nek javítására nem látszik fe­dezet. Ezért is okoz bizonyta­lanságot a költségvetés be­nyújtásának késleltetése. Aggasztó, hogy a kormánynak nincs elképzelése a nemzetkö­zi gazdasági és pénzügyi válság magyarországi hatásainak ki­védésére. A jövő évi bérekkel, nyugdíjakkal és közterhekkel kapcsolatos elképzelések el­maradnak az ország gazdasági lehetőségeitől. A jövedelme­ket és a közterheket az ala­csony jövedelműek hátrányára kívánják megváltoztatni. Az elmúlt száz nap alatt a kor­mányzat a legnagyobb aktivi­tást a hatalom-összpontosítás terén mutatta. Ezt bizonyítja a kinevezési gyakorlat. Ennek agresszívabb folytatása, Orbán Viktor ígérete az erőviszonyok átalakítására. Mindez sérti a demokratikus politikai kultú­rát. Ugyanez mondható el a sajtóra gyakorolt növekvő kormányzati nyomásról. Ezek a jelek egy tekintélyuralmi rendszer kialakulásához vezet­hetnek. Rendkívüli erőszakossággal foglalja el a kormány a külön­böző hatalmi pozíciókat és ez jellemző a személyi politikájá­ra is, mondta lapunknak Kuncze Gábor frakcióvezető. A politikus szerint már az ap­parátusokban is politikai meg­bízottakat helyeznek el, ez ve­szélyezteti a köztisztviselői kar folyamatosságát. Ennek kö­vetkezményeként, tette hozzá, ideges, feszült, ingerült hangu­lat jellemzi a politikát, és félő, hogy ez kettéosztja a társadal­mat. Kuncze kifogásolta, hogy 1999 szempontjából nagyon fontos, például a jövede­lemadóról szóló vagy a költ­ségvetési törvény még mindig nem került a parlament elé. A koalíció vállalásai világosak Szájer József, a Fidesz parla­menti frakciójának vezetője a kormány első száz napját érté­kelve úgy vélte: 1990 óta párt­ja volt az első, amely negyven pontjának megfogalmazásával világos kötelezettségvállalás­sal lépett a választók elé. A kormány az ebből követke­ző feladatainak elvégzéséhez határozottan és dinamikusan, új politikai stílust meghonosít­va látott hozzá, s már első dön­téseivel igyekezett megakadá­lyozni a közpénzek elszivárgá­sát. Szájer kifejtette: míg az in­tézkedések egy része - mint például a tandíj eltörlése vagy a családi pótlék alanyi jogon történő juttatása­­ azonnali eredményt hozott, másik há­nyaduk egyelőre nem vezet­hetett jelentős fordulathoz, ám határozottan megszabta a kormány szerint követendő irányokat. A politikus a negyven pontban rögzített elképzelé­sek teljesítését időarányosan megfelelőnek látja, de hozzá­tette: a száz nap bizonyos ér­telemben befejezetlennek te­kinthető, mivel sok tekintet­ben az év végéig kell a kor­mánynak meghoznia a szük­séges döntéseket. A kormány jogalkotási programjához képest nincs le­maradás, vélekedett Szájer. Megállapította: a parlamenti szünet miatti esetleges késés a költségvetési és adótörvények megfelelő ütemű tárgyalása révén behozható, miáltal tart­hatóak a jogszabályokban előírt határidők. Ennek érde­kében a politikus elképzelhe­tőnek tartja mind a házsza­bálytól való eltérést, mind pe­dig azt, hogy a parlament ezeknek a törvényeknek a vi­tája során heti három-négy napot ülésezzen. Azt értékelem leginkább, hogy a kormány nem kért száz napot, hanem azonnal cselek­véshez látott, mondta kérdé­sünkre válaszolva Turi-Ko­­vács Béla, a FKGP frakcióve­zető-helyettese. Olyan kérdé­sekhez nyúlt hozzá, mondta a politikus, mint a tb-szervezet ügye, és ami a legfontosabb: elkezdte megvalósítani válasz­tási programját. Száz nap alatt sikerült igen jó nemzetközi kapcsolatokat kialakítani, a világ demokratikus közvéle­ménye bizalommal fogadta az új kormányt, mondta Túri. Kisgazda oldalról is lehetővé vált, hogy elkezdjük a vidék­­fejlesztési stratégiánk végre­hajtását, mondta a politikus, hozzátéve, hogy szerinte pozi­tívan értékelendő az is, hogy a kormány nemcsak egységes, hanem azon belül kifejezetten egymást segítő, együttműkö­dő a kapcsolat. „A kormány rendkívül energikus megnyil­vánulási intézmény lett, amely világos válaszokat ad minden kérdésre, egyértel­műen fogalmazza meg a dön­téseket, és a kritikát is vállalva következetesen működik. Ez­által a kabinet rendkívül nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki magának” - mondta a távirati irodának Balsai István, az MDF parlamenti képviselő­­csoportjának vezetője. Balsai az első intézkedések közül ki­emelte a társadalombiztosítási önkormányzatok kormányfel­ügyelet alá helyezését, a tandí­jak megszüntetését, a család­­támogatási rendszer módosí­tását és az egészségügyi ellátás korábbi szabályozásának megváltoztatását. A politikus leszögezte: a kormányprog­ram azon ígérete, hogy a nyug­díjak megőrzik vásárlóértékü­ket, teljesülni fog. A MIÉP újabb tisztogatást vár Örültünk annak, hogy ez a kormány felállhatott, ezért is szavaztunk neki bizalmat a kormányprogram elfogadása révén - értékelt lapunk kéré­sére Kiss Andor, a MIÉP pártigazgatója. Hozzátette: pártja azt is jó néven vette, hogy a kormány „kisebb tisz­togatásokba” kezdett elsősor­ban a gazdasági életben, azt viszont kevésbé tartják meg­nyugtatónak, hogy „csak ed­dig jutott vele”. Kiss kiemelte: főként a bank- és pénzügyi szférában látnak kívánatos­nak hathatósabb intézkedése­ket. A politikus kedvezően ítélte meg a kormánynak „a szociális háló foltozgatására” irányuló intézkedéseit is. Ugyanakkor úgy vélte: a törvényalkotási menetrend ki­alakítása tekintetében gondo­sabban kellene eljárni. Kiss Andor képviselői magánvéle­ményeként azt fogalmazta meg: a parlament munkája ad hoc jellegű, s a kormány késés­ben van a költségvetési és az adótörvények benyújtásával kapcsolatban. Csurka István pártelnök erről az MTI-nek azt mondta: a Fidesz fiatalos lendülettel látott a kormány­záshoz, és sok hasznos, ke­mény, jó intézkedést foganato­sított, illetve helyezett kilátás­ba. Csurka azt várja a kor­mánytól, hogy ígéretének megfelelően „átvilágítsa az egész gazdaságot, az egész ma­gyar életet”, és a választási programban foglaltak alapján felülvizsgálja az alapvető pri­vatizációs eljárásokat. 6 Magyar Hírlap A KORMÁNY SZÁZ NAPJA 1998. OKTÓBER 16., PÉNTEK Egy képzeletbeli jegyzőkönyv JÚNIUS 18.: Az Országgyűlés alakuló ülésén a köztár­sasági elnök kormányalakítási megbízást adott Orbán Viktornak. 25.: A parlament úgy döntött, október helyett már augusztustól a 2,2 százalékkal mege­melt összegű januárig visszamenőleg járó ellátást kapják a nyugdíjasok. 30.: Megkezdődött a tandíjmentességről, vala­mint az alanyi jogon járó családi pótlékról szóló előterjesztés általános vitája. A Fidesz törvénytervezetet nyújtott be az egészség­­biztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat megszüntetésére. JÚLIUS 6.: Az Országgyűlés elfogadta a kormányprog­ramot. 8. : Megalakult az új kormány. Az Országgyűlés döntése szerint nem kell tandíjat fizetnie az első alap- és kiegészítő képzésben részve­vő hallgatóknak. A T. Ház felkérte a kor­mányt, novemberig terjessze elő az alanyi jogon járó családi pótlék és a gyes visszaál­lításával kapcsolatos törvénymódosításo­kat. A parlament döntött a tb-önkormányza­­tok megszüntetéséről, illetve arról, hogy a tb-alapok felügyeletét a jövőben kormány­­biztos gyakorolja. 9. : A kormány módosította a nyugellátások és baleseti ellátások emeléséről szóló rendele­tet, mert abból kimaradt a kommunista jog­sértések 260 ezer áldozata. 13. : Megkezdődött a garantált áras gabonafel­vásárlás. Pintér Sándor belügyminiszter fel­mentette Forgách László országos rendőrfő­kapitányt. 14. : Az autonómok az MSZOSZ és a SZEF Al­kotmánybírósághoz fordult a tb-önkormány­­zatok megszüntetése miatt. 16.: Az ORFK új főkapitánya Orbán Péter lett. 23.: A kormány úgy döntött augusztus 1-jétől 8,1 százalékkal drágul az áram, 2,3 száza­lékkal a távfűtés, a földgáz ára nem változik. A tb-önkormányzatokkal kapcsolatos teen­dőket a jövőben Selmeczi Gabriella politikai államtitkár irányítja, felmentették az OEP fő­igazgatóját, Cser Ágnest. 30. : A kormány felfüggesztette a búza és a ku­korica kivitelének engedélyezési kötelezett­ségét. 31. : Orbán Péter országos főkapitány felmen­tette tisztségéről Berta Attila budapesti főkapitányt, helyére Kökényesi Antalt ne­vezte ki. AUGUSZTUS 10.: Ellenzéki politikusok parlamenti vizsgálóbi­zottság felállítását kezdeményezik, miután felmerült, hogy az ÁPV Rt. vezérigazgatója és az APEH leendő elnöke homályos gazda­sági ügyekben érintett. 13. : A kabinet úgy döntött, az 1998. előtti lakás­hiteleknél lehetővé teszik az OTP számára a tartozások átütemezését. A kormány mege­rősítette, Magyarország nem épít gátat a Du­nán. 14. : A pénzügyminiszter Simicska Lajost, a Fi­desz egykori gazdasági igazgatóját nevezte ki az APEH elnökévé. 18.: Várhegyi Attila kulturális államtitkár azt mondta az eredeti tervekkel szemben 2000 helyett 2001 augusztusát javasolják a Nem­zeti Színház átadási időpontjául. Torgyán József bejelentette a Budai Hengermalom 20 százalékkal csökkentette a liszt árát. 25.: Orbán Viktor a Fidesz választmányi ülésén bejelentette: az előző kormány idején titok­ban adatokat gyűjtöttek több Fidesz vezető­ről. 29.: A kormány és a Jegybanktanács közös döntése alapján október 1 -jétől 0,8 százalék­ról 0,7 százalékra csökken a forint csúszóle­értékelésének üteme. 31.: A BRFK nyomozást rendelt el egy ismeret­len tettes ellen, aki a horvát állampolgár­ságú Josip Tot lopott útlevelével visszaélve vett meg két Fideszhez közelálló vállal­kozást. SZEPTEMBER 7. : Járai Zsigmond bejelentette, jövőre 40 szá­zalékos lesz a személyi jövedelemadó felső kulcsa, 1 millió forintig 30 százalék, 400 ezer forint éves jövedelem alatt 20 százalék adót kell fizetni. 8. : Kovács László, az MSZP elnöke kifogásolta, hogy a kormány nem akarja teljesíteni a tör­vényben előírt nyugdíjemelést. 22.: A parlament elfogadta az államháztartási törvény módosítását. 24.: A kormány úgy döntött, hazánk Ausztriávall közösen beadja pályázatát a 2004-es labda­rúgó EB megrendezésére. Tovább éleződött a viszony a Békés­ megyei gazdák és a kor­mány között. 26.: Torgyán József bejelentette: az FM a 20 hektárnál kisebb földön gazdálkodóknak hektáronként 15 ezer, 20 és 50 hektár között 12 ezer, 50 hektár fölött 8 ezer forint támoga­tást ad. Utóbbi esetben a gazdáknak cseré­ben 10 százalékkal csökkenteniük kell a bú­za vetésterületét. 29. : Az Országgyűlés megkezdete az ügyész­ségi törvény vitáját. 30. : A parlament nemzetbiztonsági bizottsága egyhangúan úgy döntött: Pintér Sándor bel­ügyminiszter tisztázta magát az őt ért vádak alól. Orbán Viktor bejelentette, a kormány tervei szerint jövőre a legkisebb nyugdíjak 25 százalékkal nőnének, de a magasabbak is megőriznék reálértéküket. OKTÓBER 1.: A kormány elfogadta a szervezett bűnözés elleni törvénytervezetet. 14.: Az Országgyűlés engedélyezte a NATO- nak a magyar légtér használatát egy esetle­ges koszovói akció során. Július óta főszerep a médiában A kormányzati oldal elsöprő szereplése jellemezte a televíziós és a rádiós hírműsorokat az Orbán-kabinet hivatalba lépésének első hónapjában. Júliusban a médiában megjelenő politikai szereplések négyötöde kötődött a kormányhoz, illetve a koalí­cióhoz. Ez a 81 százalék az Országos Rádió és Televízió Testü­let által valaha mért legnagyobb érték - derül ki az ORTT­ elemzéséből, amely júniustól augusztus végéig vizsgálta a hír­műsorokat. Az adatok szerint az elmúlt másfél évben a legjelentősebb műsorszolgáltatók hírműsorai a szereplési lehetőségeket álta­lában a parlamenti arányokat megközelítően osztották el. E gyakorlat eredményeképpen a kormány a megjelenések több mint felét, a koalíció közel ha­todát, a parlamenti ellenzék mintegy negyedét birtokolta, míg a fennmaradó részen (1-3 százalék) a parlamenten kívüli ellenzék osztozott. Jelentős változást hozott viszont a választási kampány. Májusban és júniusban a si­kerről beszámoló műsorok szereplőinek legnagyobb há­nyada a volt kormány, azaz a mostani parlamenti ellenzék soraiból toborzódott. A vá­lasztások után a hírműsorok figyelme a győztesek felé for­dult. A csak ügyvezetői funk­ciókat ellátó Horn-kormány és az MSZP, SZDSZ képvise­lőinek médiamegjelenése a korábbi időszakokra jellemző ellenzéki arányhoz közelített, míg a győztes ellenzéki pártok a kormányt megillető mérté­kű publicitást kaptak. A kormányalakítás hónap­jában, júliusban a választások győztese, a FIDESZ-MPP vált egyértelműen a média fősze­replőjévé. Az ORTT vélemé­nye szerint az Orbán-kabinet­­ről szokatlanul hangsúlyos po­zitív képet rajzoltak fel a hír­műsorok. Júliusban ugyan je­lentősen visszaesett összességé­ben a sikeres hírek száma, ám ezeknek 84 százaléka az új kor­mányhoz kötődött. Ez az arány augusztusra valamelyest csök­kent (77 százalék). Sokkal meghatározóbb mértékben (25 százalékponttal) csökkent a ka­binet kudarcairól szóló híra­nyagok aránya. Növekedett vi­szont a Fidesz-MPP, illetve az FKGP kudarcáról szóló hírek részesedése - a fiataldemokra­ták esetében az emelkedés csaknem nyolcszoros mértékű volt. (így a Fidesz-MPP au­gusztusban „beérte” az MSZP- t.) A nyár utolsó hónapjában ugyanakkor csaknem az összes hírműsorban csökkent a kabi­net szereplőinek részaránya, és ezzel párhuzamosan nőtt az el­lenzéké. A kormánytagok júli­usban az RTL Klub hírműsorá­ban (82 százaléka), augusztus­ban a Sláger Rádióban (77 szá­zaléka) jelentek meg leggyak­rabban. A legtöbbet szereplő poli­tikus júliusban és augusztus­ban Orbán Viktor volt 310 szerepléssel. A kormányfőt júliusban még Torgyán József és Martonyi János követte, augusztusban Járai Zsigmond volt a második, a harmadik legtöbbet szereplő Torgyán előtt. A legtöbbet szereplő el­lenzéki politikus mindkét hó­napban Kovács László volt, összesen 85-ször került be a hírekbe. • H. Z. Politológusok az első száz napról Dinamikus kezdet, konfrontatív folytatás Bár a kormány politizálásának megítélésében némiképp eltér egymástól a politológusok vé­leménye, azt egybehangzóan állítják: normálisnak tekinthe­tő a végrehajtott centralizáció, s az tulajdonképpen a hatéko­nyabb kormányzást szolgálja. Mint egyikük fogalmaz: műkö­désképtelen az a kormány, melyben a miniszterek egy­mást ellensúlyozzák. Kevesebb a belső konfliktus Nagyon offenzív volt a kor­mány az első száz napban. Látszik, hogy a megkapott mandátummal élni kíván, akár úgy is, hogy nagymérték­ben függetleníti magát az el­lenzéki kritikáktól - véleke­dett Körösényi András polito­lógus, az ELTE tanára. Ennek rendelték alá a kormányzati struktúra átalakítását is, s centralizációs, hatékonyságel­vű átszervezést hajtottak vég­re. Erős az intézményi reform, határozott káderpolitikát foly­tat a kabinet, és az is látható, hogy igyekeztek lerázni ma­gukról azokat a kötöttségeket, amelyeket az olyan félállami, neokorporatív intézmények jelentenek, mint a tb vagy az Érdekegyeztető Tanács. Kö­rösényi hozzátette: a koalíciós kormányzás tekintetében nem váltak be azok a pesszimista jóslatok, melyek szerint a koa­líció tele lesz belső konfliktus­sal. Sokkal kevesebb a belső konfliktus, mint az MSZP­­SZDSZ-kormányban volt - vélekedett. Konfliktusos nyelvezet Ellentmondásosnak ítélem meg a kormány teljesítmé­nyét. Nagyon dinamikusan kezdtek, pozitívan értékelhe­tő a tb-önkormányzatokkal és a Postabankkal kapcsolatos intézkedésük, ugyanakkor nem látszik, hogy milyen kon­cepció alapján próbálják a tb­­vagyont kezelni - mondta la­punknak Bozóki András poli­tológus, az ELTE és a Közép- Európa Egyetem tanára. Re­torikailag csalódást okoztak, májusban ugyanis még nem­zedékeket átfogó, társadalmi békére törekvő politizálásról beszéltek, augusztusban azon­ban a kormány átállt egy konfliktusosabb nyelvezetre. Társadalompolitikájában an­­tiliberális intézkedéseket ho­zott, különösen a drogtörvény tervezete keltett megdöbbe­nést a fiatalok körében. Az értelmiség számos csoportja is aggodalommal figyeli a kor­mány tevékenységét. A kul­túrpolitikában Pokol Béla saj­tóval kapcsolatos indítványa, illetve a kormányfőnek a mé­diaegyensúly helyreállításával kapcsolatos kijelentései okoz­nak aggodalmakat. Ehhez tár­sul a Postabank sajtóholding­jához tartozó lapok szelektív támogatása, a Magyar Na­rancs megszüntetése, vagy az, hogy a kormány leállította a Nemzeti Színház építését. Nem osztom azokat a néze­teket, miszerint a kancellária megerősítésével veszélyben lenne a demokrácia - mondta Bozóki. Határozottság az apparátussal is Az előző, Horn-kormánnyal összehasonlítva az a különb­ség, hogy akkor nyolc hóna­pig nem történt semmi, vagy legalábbis nem lehetett tud­ni, mi történik. Ezzel szem­ben most az első száz napban történtek dolgok. A kormány egységesnek látszik, szervezete, belső ta­goltsága alkalmassá teszi a határozott cselekvésre - vé­lekedik Schlett István polito­lógus, az ELTE tanára. - Bu­taság a miniszterelnöki túlha­­talom emlegetése, hiszen va­lójában kormányzati hata­lomról van szó, arról, hogy a kormánynak egységesnek kell lennie. Működésképte­len az a kormány, amelynek miniszterei egymás ellensú­lyát képezik. Önkritikát kívá­nok gyakorolni: nem gondol­tam volna, hogy a FKGP és Torgyán József ilyen módon integrálható a kormányba. Világos az a szándék is, hogy az apparátust kormányzati célokra akarják felhasználni, de hát annak éppen az a dol­ga, hogy a kormányzati aka­ratot és a jogszerűséget kép­viselje. Ilyen szempontból az apparátusban végrehajtott személycserékkel sincs külö­nösebb gond - fogalmazott Schlett. Az eddigi dinamikus in­tézkedések elősorban a ver­sengő hatalmi elitek körében okoztak érdeksérelmeket, s a nyugdíjakkal kapcsolatos kormányzati álláspont kivé­telével a társadalom széle­sebb köreiben nem keltettek feszültséget - véli Gazsó Fe­renc. Minden kormányváltás után tapasztalható a hatalmi pozíciók megragadásáért fo­lyó harc, s a Fidesz most egy erősen beágyazott ellenzék­kel találta szembe magát, ezért a politikai klíma - leg­alábbis a hatalom felső körei­ben - jelentős feszültségek­kel telítődött. A politológus egyelőre erélyes pragmatikus lépéseket lát a kormány ré­széről, s szerinte csak a hold­udvarban tapasztalhatók vi­tatható ideológiai megnyilvá­nulások. Orbán Viktor kormányfő és Kövér László titkosszolgálatokat irányító miniszter FOTÓ: MÜLLER JUDIT Orbán a száz napról Az elmúlt nyolc év sikereiért óriási árat kellett fizetni, az ország sikerei nem ismétlődtek meg a polgárok egyéni életében. A kor­mány feladata ezért az elmúlt 100 napban az egyéni veszteségek mérséklése volt - jelentette ki Orbán Viktor csütörtök este Deb­recenben a Fidesz országos kampányzáró nagygyűlésén. El­mondta: a kormányprogram célja a nyugdíjak reálértékének megőrzése, ígéretet tett arra, hogy jövőre nem lesz olyan nyug­díjas, akinek nyugdíja kevesebbet érne, mint az idén. Még nem pipálható ki a negyven pont A Fidesz-kormány első né­hány hónapjának tervezett intézkedései negyven pontba foglalva először az április 8-ai kampányrendezvényen hang­zottak el. Szájer József, a Fi­desz frakcióvezetője a kor­mány első ötven napját érté­kelve augusztus végén a negyvenből tizenhat pontot nevezett meg „kipipálható­­ként”. A frakcióvezető meg­ítélése szerint túl vannak a pontok felén, ám úgy ítéli meg: a következő összegzés ideje január 1-jével érkezik el. A pontok elemzése nyo­mán kitűnik: azok túlnyomó hányada nem teljesíthetetlen. Valószínűtlen, hogy a 23. pont szerint a nyugdíj- és a társada­lombiztosítási önkormányza­tokban folyó pazarló gazdálko­dás megszüntetése érdekében parlamenti felügyelőbizottsá­got hozzanak létre, tekintettel arra, hogy ehelyett már kor­mánymegbízottat neveztek ki. Úgyszintén nehézségekbe üt­közik az ügyészség kormány alá rendelése, amely - miután a parlament kétharmados támo­gatását igényli - megbukhat a szocialisták elutasítása követ­keztében. A kormány ez év őszére összeállított jogalkotási prog­ramja szeptember 1-jei kelte­zésű, s két csoportba osztva ismerteti a feltétlenül, illetve az Országgyűlés munkater­­heinek alakulásától függően elfogadandó törvényjavasla­tokat. A dokumentum össze­sen harminchárom törvényt sorolt a két kategóriába. A javaslat szerint szeptem­berben az államháztartásról, a kincstári vagyonért való fe­lelősség rendjéről, valamint a hadigondozásról szóló tör­vény módosítását kellett „fel­tétlenül” elfogadnia a Ház­nak, ami csak részben történt meg. A hadigondozásról szó­ló törvény módosításához kapcsolódó módosító javasla­tokról a jövő héten szavaznak a képviselők. Tekintettel ar­ra, hogy a parlament plenáris ülései az önkormányzati vá­lasztások előtt két hétig szü­neteltek, az októberre elő­irányzott törvények elfogadá­sára a száz napon belül nem kerülhetett sor. Jelen pillanatban úgy tűnik, a költségvetési és az adótörvé­nyek vonatkozásában a kor­mányt szorítja az idő, a szerve­zett bűnözés elleni törvénycso­maggal kapcsolatban viszont a programban rögzítettekhez képest előbbre jutottak. •G.A. •S. R.J. Tükörbe néz az Antall- és a Horn-kabinet Az Antall-kormány 1990. szeptember elsején az MTI- hez eljuttatott közleményben - az európai parlamenti de­mokráciák hagyományaira hi­vatkozva - röviden értékelte a megalakulását követő első 100 napban végzett munkáját. A 100 napot áttekintve a kormány az eredmények kö­zött sorolta fel az alkotmány megváltoztatását. Meghatá­rozták a minimálbér nagysá­gát, a kormány leállította a nagymarosi építkezést, tisztáz­ta az egyházi kárpótlást. A külpolitikában az ered­mények között említik a Var­sói Szerződésből való kilépés szándékának bejelentését és az új típusú kapcsolatrendszer kialakítását a nyugati integrá­ciós szervezetekkel. A gazda­sági válságkezelés érdekében tett intézkedések között emlí­tik az ország fizetőképességé­nek megőrzését és a tulajdon­reform téziseinek elfogadását. A parlamenti ellenzék nem használta ki a kormánypártok támadására az ország nehéz helyzetéből adódó lehetősé­geket és csupán a szakszerűt­lenséget, koordinálatlanságot tette szóvá - állította magáról az ellenzék 1990-ben, amikor megtette kritikai észrevételeit a kormány első 100 napjáról. A nyolc évvel ezelőtti ellenzé­ki bírálatok elsősorban azt tették szóvá, hogy a kormány egyre több hatalmat és dönté­si lehetőséget összpontosít a kezébe. „Mi nem kértünk sem egy, sem száz nap türelmi időt, azonnal hozzákezdtünk a dol­gok rendbetételéhez” - hang­zott Horn Gyula négy évvel ezelőtti kijelentése. A korabeli kritikák elsősorban azt tették a kormány működésével kap­csolatban szóvá, hogy a sza­bad demokrata ellensúlyokkal együtt a dominánsan szocialis­ta kormányzat nem tudta ma­gában tisztázni, valójában mi is a dolga, milyen típusú tárada­lom „építésének” áll az élén. Az első száz nap elteltével úgy tűnt, hogy a nagy elánnal és az önbizalom jeleivel elindult kormányzati munka két konk­rét intézkedés, a világkiállítás lemondása, és a 8 százalékos forintleértékelés megtétele után több ponton lelassult, el­bizonytalanodott és felpuhult. Ez a politológusi megállapítás a beígért, de meg nem valósult pótköltségvetésre, társadalmi­gazdasági megállapodásra vo­natkozott elsősorban. • Sz. Gy.

Next