Magyar Hírlap, 1998. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-16 / 243. szám
Határozottság vagy agresszivitás? Az ellenzéki pártok a kormánynak ugyanazt a vonását bírálják, mint amelyet a kormánykoalíció erénynek tart és további munkája során is követendő célként tűz ki maga elé: az azonnali, sokszor agresszivitást sem nélkülöző cselekvést. Az MSZP és SZDSZ szerint az ígéretek betartására továbbra sem látszik fedezet, a kormánypárt szerint ütemesen haladnak előre programjuknak megfelelően. MH-összeállítás A kormány érdeme, hogy nem tett olyat, ami veszélybe sodorta volna az ország gazdasági stabilitását. A gazdaság kedvező állapotáról a miniszterek elismerően beszélnek, bár az elért eredmény nem az elmúlt száz nap, hanem az előző négy év teljesítménye - véli Kovács László, az MSZP elnöke. A választási ígéretekből a koalíciós pártok alig teljesítettek valamit. Születtek viszont újabb ígéretek, de az agrárválság csillapítására, az egészségügy, vagy az oktatás helyzetének javítására nem látszik fedezet. Ezért is okoz bizonytalanságot a költségvetés benyújtásának késleltetése. Aggasztó, hogy a kormánynak nincs elképzelése a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság magyarországi hatásainak kivédésére. A jövő évi bérekkel, nyugdíjakkal és közterhekkel kapcsolatos elképzelések elmaradnak az ország gazdasági lehetőségeitől. A jövedelmeket és a közterheket az alacsony jövedelműek hátrányára kívánják megváltoztatni. Az elmúlt száz nap alatt a kormányzat a legnagyobb aktivitást a hatalom-összpontosítás terén mutatta. Ezt bizonyítja a kinevezési gyakorlat. Ennek agresszívabb folytatása, Orbán Viktor ígérete az erőviszonyok átalakítására. Mindez sérti a demokratikus politikai kultúrát. Ugyanez mondható el a sajtóra gyakorolt növekvő kormányzati nyomásról. Ezek a jelek egy tekintélyuralmi rendszer kialakulásához vezethetnek. Rendkívüli erőszakossággal foglalja el a kormány a különböző hatalmi pozíciókat és ez jellemző a személyi politikájára is, mondta lapunknak Kuncze Gábor frakcióvezető. A politikus szerint már az apparátusokban is politikai megbízottakat helyeznek el, ez veszélyezteti a köztisztviselői kar folyamatosságát. Ennek következményeként, tette hozzá, ideges, feszült, ingerült hangulat jellemzi a politikát, és félő, hogy ez kettéosztja a társadalmat. Kuncze kifogásolta, hogy 1999 szempontjából nagyon fontos, például a jövedelemadóról szóló vagy a költségvetési törvény még mindig nem került a parlament elé. A koalíció vállalásai világosak Szájer József, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a kormány első száz napját értékelve úgy vélte: 1990 óta pártja volt az első, amely negyven pontjának megfogalmazásával világos kötelezettségvállalással lépett a választók elé. A kormány az ebből következő feladatainak elvégzéséhez határozottan és dinamikusan, új politikai stílust meghonosítva látott hozzá, s már első döntéseivel igyekezett megakadályozni a közpénzek elszivárgását. Szájer kifejtette: míg az intézkedések egy része - mint például a tandíj eltörlése vagy a családi pótlék alanyi jogon történő juttatása azonnali eredményt hozott, másik hányaduk egyelőre nem vezethetett jelentős fordulathoz, ám határozottan megszabta a kormány szerint követendő irányokat. A politikus a negyven pontban rögzített elképzelések teljesítését időarányosan megfelelőnek látja, de hozzátette: a száz nap bizonyos értelemben befejezetlennek tekinthető, mivel sok tekintetben az év végéig kell a kormánynak meghoznia a szükséges döntéseket. A kormány jogalkotási programjához képest nincs lemaradás, vélekedett Szájer. Megállapította: a parlamenti szünet miatti esetleges késés a költségvetési és adótörvények megfelelő ütemű tárgyalása révén behozható, miáltal tarthatóak a jogszabályokban előírt határidők. Ennek érdekében a politikus elképzelhetőnek tartja mind a házszabálytól való eltérést, mind pedig azt, hogy a parlament ezeknek a törvényeknek a vitája során heti három-négy napot ülésezzen. Azt értékelem leginkább, hogy a kormány nem kért száz napot, hanem azonnal cselekvéshez látott, mondta kérdésünkre válaszolva Turi-Kovács Béla, a FKGP frakcióvezető-helyettese. Olyan kérdésekhez nyúlt hozzá, mondta a politikus, mint a tb-szervezet ügye, és ami a legfontosabb: elkezdte megvalósítani választási programját. Száz nap alatt sikerült igen jó nemzetközi kapcsolatokat kialakítani, a világ demokratikus közvéleménye bizalommal fogadta az új kormányt, mondta Túri. Kisgazda oldalról is lehetővé vált, hogy elkezdjük a vidékfejlesztési stratégiánk végrehajtását, mondta a politikus, hozzátéve, hogy szerinte pozitívan értékelendő az is, hogy a kormány nemcsak egységes, hanem azon belül kifejezetten egymást segítő, együttműködő a kapcsolat. „A kormány rendkívül energikus megnyilvánulási intézmény lett, amely világos válaszokat ad minden kérdésre, egyértelműen fogalmazza meg a döntéseket, és a kritikát is vállalva következetesen működik. Ezáltal a kabinet rendkívül nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki magának” - mondta a távirati irodának Balsai István, az MDF parlamenti képviselőcsoportjának vezetője. Balsai az első intézkedések közül kiemelte a társadalombiztosítási önkormányzatok kormányfelügyelet alá helyezését, a tandíjak megszüntetését, a családtámogatási rendszer módosítását és az egészségügyi ellátás korábbi szabályozásának megváltoztatását. A politikus leszögezte: a kormányprogram azon ígérete, hogy a nyugdíjak megőrzik vásárlóértéküket, teljesülni fog. A MIÉP újabb tisztogatást vár Örültünk annak, hogy ez a kormány felállhatott, ezért is szavaztunk neki bizalmat a kormányprogram elfogadása révén - értékelt lapunk kérésére Kiss Andor, a MIÉP pártigazgatója. Hozzátette: pártja azt is jó néven vette, hogy a kormány „kisebb tisztogatásokba” kezdett elsősorban a gazdasági életben, azt viszont kevésbé tartják megnyugtatónak, hogy „csak eddig jutott vele”. Kiss kiemelte: főként a bank- és pénzügyi szférában látnak kívánatosnak hathatósabb intézkedéseket. A politikus kedvezően ítélte meg a kormánynak „a szociális háló foltozgatására” irányuló intézkedéseit is. Ugyanakkor úgy vélte: a törvényalkotási menetrend kialakítása tekintetében gondosabban kellene eljárni. Kiss Andor képviselői magánvéleményeként azt fogalmazta meg: a parlament munkája ad hoc jellegű, s a kormány késésben van a költségvetési és az adótörvények benyújtásával kapcsolatban. Csurka István pártelnök erről az MTI-nek azt mondta: a Fidesz fiatalos lendülettel látott a kormányzáshoz, és sok hasznos, kemény, jó intézkedést foganatosított, illetve helyezett kilátásba. Csurka azt várja a kormánytól, hogy ígéretének megfelelően „átvilágítsa az egész gazdaságot, az egész magyar életet”, és a választási programban foglaltak alapján felülvizsgálja az alapvető privatizációs eljárásokat. 6 Magyar Hírlap A KORMÁNY SZÁZ NAPJA 1998. OKTÓBER 16., PÉNTEK Egy képzeletbeli jegyzőkönyv JÚNIUS 18.: Az Országgyűlés alakuló ülésén a köztársasági elnök kormányalakítási megbízást adott Orbán Viktornak. 25.: A parlament úgy döntött, október helyett már augusztustól a 2,2 százalékkal megemelt összegű januárig visszamenőleg járó ellátást kapják a nyugdíjasok. 30.: Megkezdődött a tandíjmentességről, valamint az alanyi jogon járó családi pótlékról szóló előterjesztés általános vitája. A Fidesz törvénytervezetet nyújtott be az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkormányzat megszüntetésére. JÚLIUS 6.: Az Országgyűlés elfogadta a kormányprogramot. 8. : Megalakult az új kormány. Az Országgyűlés döntése szerint nem kell tandíjat fizetnie az első alap- és kiegészítő képzésben részvevő hallgatóknak. A T. Ház felkérte a kormányt, novemberig terjessze elő az alanyi jogon járó családi pótlék és a gyes visszaállításával kapcsolatos törvénymódosításokat. A parlament döntött a tb-önkormányzatok megszüntetéséről, illetve arról, hogy a tb-alapok felügyeletét a jövőben kormánybiztos gyakorolja. 9. : A kormány módosította a nyugellátások és baleseti ellátások emeléséről szóló rendeletet, mert abból kimaradt a kommunista jogsértések 260 ezer áldozata. 13. : Megkezdődött a garantált áras gabonafelvásárlás. Pintér Sándor belügyminiszter felmentette Forgách László országos rendőrfőkapitányt. 14. : Az autonómok az MSZOSZ és a SZEF Alkotmánybírósághoz fordult a tb-önkormányzatok megszüntetése miatt. 16.: Az ORFK új főkapitánya Orbán Péter lett. 23.: A kormány úgy döntött augusztus 1-jétől 8,1 százalékkal drágul az áram, 2,3 százalékkal a távfűtés, a földgáz ára nem változik. A tb-önkormányzatokkal kapcsolatos teendőket a jövőben Selmeczi Gabriella politikai államtitkár irányítja, felmentették az OEP főigazgatóját, Cser Ágnest. 30. : A kormány felfüggesztette a búza és a kukorica kivitelének engedélyezési kötelezettségét. 31. : Orbán Péter országos főkapitány felmentette tisztségéről Berta Attila budapesti főkapitányt, helyére Kökényesi Antalt nevezte ki. AUGUSZTUS 10.: Ellenzéki politikusok parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik, miután felmerült, hogy az ÁPV Rt. vezérigazgatója és az APEH leendő elnöke homályos gazdasági ügyekben érintett. 13. : A kabinet úgy döntött, az 1998. előtti lakáshiteleknél lehetővé teszik az OTP számára a tartozások átütemezését. A kormány megerősítette, Magyarország nem épít gátat a Dunán. 14. : A pénzügyminiszter Simicska Lajost, a Fidesz egykori gazdasági igazgatóját nevezte ki az APEH elnökévé. 18.: Várhegyi Attila kulturális államtitkár azt mondta az eredeti tervekkel szemben 2000 helyett 2001 augusztusát javasolják a Nemzeti Színház átadási időpontjául. Torgyán József bejelentette a Budai Hengermalom 20 százalékkal csökkentette a liszt árát. 25.: Orbán Viktor a Fidesz választmányi ülésén bejelentette: az előző kormány idején titokban adatokat gyűjtöttek több Fidesz vezetőről. 29.: A kormány és a Jegybanktanács közös döntése alapján október 1 -jétől 0,8 százalékról 0,7 százalékra csökken a forint csúszóleértékelésének üteme. 31.: A BRFK nyomozást rendelt el egy ismeretlen tettes ellen, aki a horvát állampolgárságú Josip Tot lopott útlevelével visszaélve vett meg két Fideszhez közelálló vállalkozást. SZEPTEMBER 7. : Járai Zsigmond bejelentette, jövőre 40 százalékos lesz a személyi jövedelemadó felső kulcsa, 1 millió forintig 30 százalék, 400 ezer forint éves jövedelem alatt 20 százalék adót kell fizetni. 8. : Kovács László, az MSZP elnöke kifogásolta, hogy a kormány nem akarja teljesíteni a törvényben előírt nyugdíjemelést. 22.: A parlament elfogadta az államháztartási törvény módosítását. 24.: A kormány úgy döntött, hazánk Ausztriávall közösen beadja pályázatát a 2004-es labdarúgó EB megrendezésére. Tovább éleződött a viszony a Békés megyei gazdák és a kormány között. 26.: Torgyán József bejelentette: az FM a 20 hektárnál kisebb földön gazdálkodóknak hektáronként 15 ezer, 20 és 50 hektár között 12 ezer, 50 hektár fölött 8 ezer forint támogatást ad. Utóbbi esetben a gazdáknak cserében 10 százalékkal csökkenteniük kell a búza vetésterületét. 29. : Az Országgyűlés megkezdete az ügyészségi törvény vitáját. 30. : A parlament nemzetbiztonsági bizottsága egyhangúan úgy döntött: Pintér Sándor belügyminiszter tisztázta magát az őt ért vádak alól. Orbán Viktor bejelentette, a kormány tervei szerint jövőre a legkisebb nyugdíjak 25 százalékkal nőnének, de a magasabbak is megőriznék reálértéküket. OKTÓBER 1.: A kormány elfogadta a szervezett bűnözés elleni törvénytervezetet. 14.: Az Országgyűlés engedélyezte a NATO- nak a magyar légtér használatát egy esetleges koszovói akció során. Július óta főszerep a médiában A kormányzati oldal elsöprő szereplése jellemezte a televíziós és a rádiós hírműsorokat az Orbán-kabinet hivatalba lépésének első hónapjában. Júliusban a médiában megjelenő politikai szereplések négyötöde kötődött a kormányhoz, illetve a koalícióhoz. Ez a 81 százalék az Országos Rádió és Televízió Testület által valaha mért legnagyobb érték - derül ki az ORTT elemzéséből, amely júniustól augusztus végéig vizsgálta a hírműsorokat. Az adatok szerint az elmúlt másfél évben a legjelentősebb műsorszolgáltatók hírműsorai a szereplési lehetőségeket általában a parlamenti arányokat megközelítően osztották el. E gyakorlat eredményeképpen a kormány a megjelenések több mint felét, a koalíció közel hatodát, a parlamenti ellenzék mintegy negyedét birtokolta, míg a fennmaradó részen (1-3 százalék) a parlamenten kívüli ellenzék osztozott. Jelentős változást hozott viszont a választási kampány. Májusban és júniusban a sikerről beszámoló műsorok szereplőinek legnagyobb hányada a volt kormány, azaz a mostani parlamenti ellenzék soraiból toborzódott. A választások után a hírműsorok figyelme a győztesek felé fordult. A csak ügyvezetői funkciókat ellátó Horn-kormány és az MSZP, SZDSZ képviselőinek médiamegjelenése a korábbi időszakokra jellemző ellenzéki arányhoz közelített, míg a győztes ellenzéki pártok a kormányt megillető mértékű publicitást kaptak. A kormányalakítás hónapjában, júliusban a választások győztese, a FIDESZ-MPP vált egyértelműen a média főszereplőjévé. Az ORTT véleménye szerint az Orbán-kabinetről szokatlanul hangsúlyos pozitív képet rajzoltak fel a hírműsorok. Júliusban ugyan jelentősen visszaesett összességében a sikeres hírek száma, ám ezeknek 84 százaléka az új kormányhoz kötődött. Ez az arány augusztusra valamelyest csökkent (77 százalék). Sokkal meghatározóbb mértékben (25 százalékponttal) csökkent a kabinet kudarcairól szóló híranyagok aránya. Növekedett viszont a Fidesz-MPP, illetve az FKGP kudarcáról szóló hírek részesedése - a fiataldemokraták esetében az emelkedés csaknem nyolcszoros mértékű volt. (így a Fidesz-MPP augusztusban „beérte” az MSZP- t.) A nyár utolsó hónapjában ugyanakkor csaknem az összes hírműsorban csökkent a kabinet szereplőinek részaránya, és ezzel párhuzamosan nőtt az ellenzéké. A kormánytagok júliusban az RTL Klub hírműsorában (82 százaléka), augusztusban a Sláger Rádióban (77 százaléka) jelentek meg leggyakrabban. A legtöbbet szereplő politikus júliusban és augusztusban Orbán Viktor volt 310 szerepléssel. A kormányfőt júliusban még Torgyán József és Martonyi János követte, augusztusban Járai Zsigmond volt a második, a harmadik legtöbbet szereplő Torgyán előtt. A legtöbbet szereplő ellenzéki politikus mindkét hónapban Kovács László volt, összesen 85-ször került be a hírekbe. • H. Z. Politológusok az első száz napról Dinamikus kezdet, konfrontatív folytatás Bár a kormány politizálásának megítélésében némiképp eltér egymástól a politológusok véleménye, azt egybehangzóan állítják: normálisnak tekinthető a végrehajtott centralizáció, s az tulajdonképpen a hatékonyabb kormányzást szolgálja. Mint egyikük fogalmaz: működésképtelen az a kormány, melyben a miniszterek egymást ellensúlyozzák. Kevesebb a belső konfliktus Nagyon offenzív volt a kormány az első száz napban. Látszik, hogy a megkapott mandátummal élni kíván, akár úgy is, hogy nagymértékben függetleníti magát az ellenzéki kritikáktól - vélekedett Körösényi András politológus, az ELTE tanára. Ennek rendelték alá a kormányzati struktúra átalakítását is, s centralizációs, hatékonyságelvű átszervezést hajtottak végre. Erős az intézményi reform, határozott káderpolitikát folytat a kabinet, és az is látható, hogy igyekeztek lerázni magukról azokat a kötöttségeket, amelyeket az olyan félállami, neokorporatív intézmények jelentenek, mint a tb vagy az Érdekegyeztető Tanács. Körösényi hozzátette: a koalíciós kormányzás tekintetében nem váltak be azok a pesszimista jóslatok, melyek szerint a koalíció tele lesz belső konfliktussal. Sokkal kevesebb a belső konfliktus, mint az MSZPSZDSZ-kormányban volt - vélekedett. Konfliktusos nyelvezet Ellentmondásosnak ítélem meg a kormány teljesítményét. Nagyon dinamikusan kezdtek, pozitívan értékelhető a tb-önkormányzatokkal és a Postabankkal kapcsolatos intézkedésük, ugyanakkor nem látszik, hogy milyen koncepció alapján próbálják a tbvagyont kezelni - mondta lapunknak Bozóki András politológus, az ELTE és a Közép- Európa Egyetem tanára. Retorikailag csalódást okoztak, májusban ugyanis még nemzedékeket átfogó, társadalmi békére törekvő politizálásról beszéltek, augusztusban azonban a kormány átállt egy konfliktusosabb nyelvezetre. Társadalompolitikájában antiliberális intézkedéseket hozott, különösen a drogtörvény tervezete keltett megdöbbenést a fiatalok körében. Az értelmiség számos csoportja is aggodalommal figyeli a kormány tevékenységét. A kultúrpolitikában Pokol Béla sajtóval kapcsolatos indítványa, illetve a kormányfőnek a médiaegyensúly helyreállításával kapcsolatos kijelentései okoznak aggodalmakat. Ehhez társul a Postabank sajtóholdingjához tartozó lapok szelektív támogatása, a Magyar Narancs megszüntetése, vagy az, hogy a kormány leállította a Nemzeti Színház építését. Nem osztom azokat a nézeteket, miszerint a kancellária megerősítésével veszélyben lenne a demokrácia - mondta Bozóki. Határozottság az apparátussal is Az előző, Horn-kormánnyal összehasonlítva az a különbség, hogy akkor nyolc hónapig nem történt semmi, vagy legalábbis nem lehetett tudni, mi történik. Ezzel szemben most az első száz napban történtek dolgok. A kormány egységesnek látszik, szervezete, belső tagoltsága alkalmassá teszi a határozott cselekvésre - vélekedik Schlett István politológus, az ELTE tanára. - Butaság a miniszterelnöki túlhatalom emlegetése, hiszen valójában kormányzati hatalomról van szó, arról, hogy a kormánynak egységesnek kell lennie. Működésképtelen az a kormány, amelynek miniszterei egymás ellensúlyát képezik. Önkritikát kívánok gyakorolni: nem gondoltam volna, hogy a FKGP és Torgyán József ilyen módon integrálható a kormányba. Világos az a szándék is, hogy az apparátust kormányzati célokra akarják felhasználni, de hát annak éppen az a dolga, hogy a kormányzati akaratot és a jogszerűséget képviselje. Ilyen szempontból az apparátusban végrehajtott személycserékkel sincs különösebb gond - fogalmazott Schlett. Az eddigi dinamikus intézkedések elősorban a versengő hatalmi elitek körében okoztak érdeksérelmeket, s a nyugdíjakkal kapcsolatos kormányzati álláspont kivételével a társadalom szélesebb köreiben nem keltettek feszültséget - véli Gazsó Ferenc. Minden kormányváltás után tapasztalható a hatalmi pozíciók megragadásáért folyó harc, s a Fidesz most egy erősen beágyazott ellenzékkel találta szembe magát, ezért a politikai klíma - legalábbis a hatalom felső köreiben - jelentős feszültségekkel telítődött. A politológus egyelőre erélyes pragmatikus lépéseket lát a kormány részéről, s szerinte csak a holdudvarban tapasztalhatók vitatható ideológiai megnyilvánulások. Orbán Viktor kormányfő és Kövér László titkosszolgálatokat irányító miniszter FOTÓ: MÜLLER JUDIT Orbán a száz napról Az elmúlt nyolc év sikereiért óriási árat kellett fizetni, az ország sikerei nem ismétlődtek meg a polgárok egyéni életében. A kormány feladata ezért az elmúlt 100 napban az egyéni veszteségek mérséklése volt - jelentette ki Orbán Viktor csütörtök este Debrecenben a Fidesz országos kampányzáró nagygyűlésén. Elmondta: a kormányprogram célja a nyugdíjak reálértékének megőrzése, ígéretet tett arra, hogy jövőre nem lesz olyan nyugdíjas, akinek nyugdíja kevesebbet érne, mint az idén. Még nem pipálható ki a negyven pont A Fidesz-kormány első néhány hónapjának tervezett intézkedései negyven pontba foglalva először az április 8-ai kampányrendezvényen hangzottak el. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a kormány első ötven napját értékelve augusztus végén a negyvenből tizenhat pontot nevezett meg „kipipálhatóként”. A frakcióvezető megítélése szerint túl vannak a pontok felén, ám úgy ítéli meg: a következő összegzés ideje január 1-jével érkezik el. A pontok elemzése nyomán kitűnik: azok túlnyomó hányada nem teljesíthetetlen. Valószínűtlen, hogy a 23. pont szerint a nyugdíj- és a társadalombiztosítási önkormányzatokban folyó pazarló gazdálkodás megszüntetése érdekében parlamenti felügyelőbizottságot hozzanak létre, tekintettel arra, hogy ehelyett már kormánymegbízottat neveztek ki. Úgyszintén nehézségekbe ütközik az ügyészség kormány alá rendelése, amely - miután a parlament kétharmados támogatását igényli - megbukhat a szocialisták elutasítása következtében. A kormány ez év őszére összeállított jogalkotási programja szeptember 1-jei keltezésű, s két csoportba osztva ismerteti a feltétlenül, illetve az Országgyűlés munkaterheinek alakulásától függően elfogadandó törvényjavaslatokat. A dokumentum összesen harminchárom törvényt sorolt a két kategóriába. A javaslat szerint szeptemberben az államháztartásról, a kincstári vagyonért való felelősség rendjéről, valamint a hadigondozásról szóló törvény módosítását kellett „feltétlenül” elfogadnia a Háznak, ami csak részben történt meg. A hadigondozásról szóló törvény módosításához kapcsolódó módosító javaslatokról a jövő héten szavaznak a képviselők. Tekintettel arra, hogy a parlament plenáris ülései az önkormányzati választások előtt két hétig szüneteltek, az októberre előirányzott törvények elfogadására a száz napon belül nem kerülhetett sor. Jelen pillanatban úgy tűnik, a költségvetési és az adótörvények vonatkozásában a kormányt szorítja az idő, a szervezett bűnözés elleni törvénycsomaggal kapcsolatban viszont a programban rögzítettekhez képest előbbre jutottak. •G.A. •S. R.J. Tükörbe néz az Antall- és a Horn-kabinet Az Antall-kormány 1990. szeptember elsején az MTI- hez eljuttatott közleményben - az európai parlamenti demokráciák hagyományaira hivatkozva - röviden értékelte a megalakulását követő első 100 napban végzett munkáját. A 100 napot áttekintve a kormány az eredmények között sorolta fel az alkotmány megváltoztatását. Meghatározták a minimálbér nagyságát, a kormány leállította a nagymarosi építkezést, tisztázta az egyházi kárpótlást. A külpolitikában az eredmények között említik a Varsói Szerződésből való kilépés szándékának bejelentését és az új típusú kapcsolatrendszer kialakítását a nyugati integrációs szervezetekkel. A gazdasági válságkezelés érdekében tett intézkedések között említik az ország fizetőképességének megőrzését és a tulajdonreform téziseinek elfogadását. A parlamenti ellenzék nem használta ki a kormánypártok támadására az ország nehéz helyzetéből adódó lehetőségeket és csupán a szakszerűtlenséget, koordinálatlanságot tette szóvá - állította magáról az ellenzék 1990-ben, amikor megtette kritikai észrevételeit a kormány első 100 napjáról. A nyolc évvel ezelőtti ellenzéki bírálatok elsősorban azt tették szóvá, hogy a kormány egyre több hatalmat és döntési lehetőséget összpontosít a kezébe. „Mi nem kértünk sem egy, sem száz nap türelmi időt, azonnal hozzákezdtünk a dolgok rendbetételéhez” - hangzott Horn Gyula négy évvel ezelőtti kijelentése. A korabeli kritikák elsősorban azt tették a kormány működésével kapcsolatban szóvá, hogy a szabad demokrata ellensúlyokkal együtt a dominánsan szocialista kormányzat nem tudta magában tisztázni, valójában mi is a dolga, milyen típusú táradalom „építésének” áll az élén. Az első száz nap elteltével úgy tűnt, hogy a nagy elánnal és az önbizalom jeleivel elindult kormányzati munka két konkrét intézkedés, a világkiállítás lemondása, és a 8 százalékos forintleértékelés megtétele után több ponton lelassult, elbizonytalanodott és felpuhult. Ez a politológusi megállapítás a beígért, de meg nem valósult pótköltségvetésre, társadalmigazdasági megállapodásra vonatkozott elsősorban. • Sz. Gy.