Magyar Hírlap, 1999. június (32. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-01 / 125. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Bírálják Budapestet (MTI) A magyar kormányt bíráló nyilatkozatot fogadott el hét­végi ungvári közgyűlésén az ukrajnai magyarság egyetlen orszá­gos képviseleti szervezete, a tíz tagszervezetet tömörítő Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). A szövetség egyfelől bírálta az anyaországi kormányszerveknek a határon túli ma­gyarsággal való kapcsolattartását, másfelől a kisebbség hazai pénzügyi támogatási rendszerét - tájékoztatta hétfőn az MTI-t Tóth Mihály, akit újabb három évre egyhangúlag elnökké vá­lasztott az UMDSZ-közgyűlés. Az UMDSZ helyteleníti azt a magyar kormánypolitikát, amely egy szervezetet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget ismeri el az ukrajnai magyarság egyetlen legitim képviselőjének. A szövetség szerint ez a politika megosztja az ukrajnai magyarságot, és ellentétes az összmagyar érdekekkel. Az UMDSZ sajnálatosnak tartja, hogy 1998 júniusa óta válasz nélkül maradnak a magyar Külügyminisztériumhoz és a Határon Túli Magyarok Hivatalához intézett levelei. Kína készülődik (MTI) A kínai hatóságok az utóbbi napokban fokozták az el­lenzékiek feletti szokásos ellenőrzéseket, és igyekeznek elejét venni annak is, hogy a demokratikus nyitás követelő mozgalom hívei külföldről hazatérjenek a Tienanmen téri események 10. évfordulójára. Pekingi értesülések szerint utasították a határőr­séget, hogy fordítsák vissza az országból korábban kiutasított, és most hazatérni szándékozó ellenzékieket. A kínai rendőrség fo­kozottan ellenőrzi a tíz évvel ezelőtti események résztvevőit és az aktivisták hozzátartozóit, nehogy nyílt megemlékezéseket rendezhessenek az évfordulón. Megszigorították az egyetemek ellenőrzését is, az újságíróknak pedig megtiltották, hogy „ké­nyes” témákról kínai értelmiségiekkel interjúkat készítsenek. Fölényes győzelem Kijevben (MTI) Olekszandr Omelcsenko kijevi polgármester fölényes győzelmet szerzett vasárnap az ukrán fővárosban megrendezett polgármester-választáson, így az elkövetkező négy évben ő állni Kijev élén. A nem hivatalos választási eredmények szerint a ki­jevi választópolgárok 76,5 százaléka támogatta Omelcsenkót, míg legfőbb ellenfele Hrihorij Szurkisz, a kijevi Dinamo futballcsapat elnöke mindössze 16,3 százalékot szerzett. A vá­lasztást a nemzetközi megfigyelők demokratikusnak értékelték, az ET jelentéstevői szerint az eseményt színvonalas szervezés jellemezte. Többen előrelépésről számoltak be a tavaly tavaszi parlamenti választásokhoz képest is: visszaélések és szabálysér­tések nélkül szavaztak a börtönök lakói és a katonák is. Szekták ellen Japánban (MTI) A felforgatásellenes törvény módosítására készül a ja­pán igazságügyi minisztérium, hogy határozottabban tudjon fel­lépni az Aum (Legfelső Igazság) nevű szekta ellen. A szekta tagjai követték el a több halálos áldozatot követelő gáztámadást négy évvel ezelőtt a tokiói metróban. Dzsinnucsi Takao minisz­ter szándéka újból felélénkíti azt a két évvel ezelőtti vitát, amely a felforgatásellenes törvény alkalmazásáról szólt. A kormány akkori, az Aum szekta feloszlatására irányuló szándékát a japán közbiztonsági bizottság elvetette azon az alapon, hogy a szekta csődbe jutott, és már nem jelent társadalmi veszélyt. Hírek sze­rint azonban az Aum üzletei virágzásnak indultak az utóbbi időkben, és a szektához kötődők száma is gyorsan növekszik. Etnikai villongások Nigériában (MTI) Legalább ötven halálos áldozata van a nigériai Warri kö­zelében vasárnap kiújult etnikai villongásoknak. Az egyik szem­tanú a Reuters tudósítójának elmondta, hogy motorcsónako­kon érkező fegyveresek támadták meg az itsekirik lakta Arun­­tont a kőolajtárolóiról ismert város közelében. A vérontással a rivális Ijaw törzs tagjait vádolják. A Warriban lévő olajtartályo­kat üzemeltető Chevron szóvivője közölte, hogy a támadás a cég létesítményeinek körzetében történt, a termelés azonban folytatódik. A vérengzés két nappal azután történt, hogy tizen­öt évi katonai uralom után Olusegun Obasanjo személyében új elnököt iktattak be az országban: a vezető megígérte, hogy meg­próbálnak gyorsan véget vetni az olajban gazdag déli területein előforduló erőszakos cselekményeknek. Vissza az UNESCO-ba (MTI) Tom Lantos amerikai képviselő hétfő este Párizsban be­jelentette: javaslatot terjesztett be a washingtoni törvényhozás­ban, indítványozva, hogy az Egyesült Államok térjen vissza az UNESCO-ba. Tom Lantos - aki az ENSZ szakosított szerveze­tének Raoul Wallenbergről tartott ünnepi megemlékezésén vett részt - úgy vélte, az elmúlt másfél évtizedben az UNESCO-ban, a nemzetközi szervezet kultúrpolitikájában és pénzügyeinek ke­zelésében bekövetkezett pozitív változások indokolják, hogy az Egyesült Államok felújítsa tagságát és az ezzel járó anyagi támo­gatását. Az amerikai fél hosszas vitát követően 1984-ben vonult ki az UNESCO-ból, elutasítva szervezet akkori politikai törek­véseit és pazarlónak tartott pénzügyi megoldásait. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ:­­ KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363,210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950, 303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! POLITIKAI NAPILAP JIÁN MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIRIVV .N­'IRR MARIIMARA LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közteteknek 1 hónapra 1200 Ft 1200- 1200 Ft negyedévre 3290 Ft 3 600 Ft 3 600 Ft félévre 5 990 Ft 7 200 Ft 7 200 Ft 1 évre 10 790 R 14400R 14400R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hír­lapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vili, Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Bu­dapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósá­ga kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur­ press.hu KÜLFÖLD • • Öcalan együttműködne Tüntettek ellene és mellette is­­ Törökország első számú közellensége golyóálló üveg mögött Sajnálatát fejezte ki a kurd szeparatista harcokban elesett török katonák hozzátartozóinak Abdullah Öcalan kurd gerillavezér, aki ellen hazaárulás és 29 ezer ember halála miatt tegnap kezdő­dött per a törökországi Imrali szigetén. Ezzel egy időben Moszk­vában a török nagykövetség előtt lezajlott az első kurd tüntetés. MH-összefoglaló__________ A Kurd Munkáspárt (PKK) 51 éves vezetője, tárgyalása első napján felajánlotta a tö­rök kormánynak az együtt­működését. „A békéért és a testvériségért életben kell maradnom. Megígérem, hogy a vérontás megállításáért fo­gok dolgozni” - mondta Öca­lan a testi épsége érdekében felállított golyóálló üveg mö­gött ülve. 29 ezer ember halá­la és hazaárulás miatt perbe fogott Abdullah Öcalan mély fájdalmát és sajnálatát fejez­te ki a kurd szeparatista har­cok során elesett török kato­nák hozzátartozóinak. Őket azonban nem hatják meg a kurd vezető szavai: a tárgyalással egy időben a csa­ládtagok Öcalan-ellenes tün­tetéseket szerveznek szerte Törökországban, amelyen követelik a „mészáros” halá­los ítéletét. Ezalatt a kurdok az orosz fővárosban a török nagykö­vetség előtt szerveztek meg­mozdulást. A békésen lezaj­lott moszkvai tüntetés részt­vevői elítélték a pert, és Öcalan szabadon bocsátására szólítottak föl. Törökország első számú közellenségét februárban - mindeddig tisztázatlan kö­rülmények között - az anka­rai titkosszolgálat emberei fogták el Kenyában, és szál­lították vissza a kis-ázsiai or­szágba. Elemzők szerint Öcalan lehet az első, akit 1984 óta először végeznek ki Törökor­szágban. „A békéért és a testvériségért életben kell maradnom” FOTÓ: REUTERS - MUSTAFA ABADAN Régi vezetők a vádlottak padján Normális megítélés szerint MTI_____________________ A Milosevics-rezsim politiká­jának elítélését és a NATO ju­goszláviai akciójának támoga­tását kimondó nyilatkozatot tett közzé hétfőn az Észak-at­lanti Közgyűlés varsói ülése. A zárónyilatkozatot a szerve­zet tavaszi ülésszakának részt­vevői egyetlen ellenszavazat­tal fogadták el. Javier Ruperez, a testület elnöke elégedettségét fejezte ki a csaknem egyhangú támo­gatással, elismerve, hogy a ter­vezet vitájához rengeteg mó­dosítójavaslat érkezett, s fel­bukkantak a NATO tevé­kenységét kifogásoló hangok is. - Parlamenti demokráciák­ban ez normális jelenség, mint ahogy az olasz képviselőnő el­lenszavazata is az - szögezte le Ruperez. A nyilatkozat ki­munkálásában 38 ország vett részt: a NATO tagállamai, a társult országok és a megfi­gyelői státussal rendelkezők. A közgyűlés elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a NA­TO beavatkozása a Jugoszlá­viában élő polgárok szabadsá­ga szempontjából pozitív lé­pésnek fog bizonyulni, mint ahogy előnyös lesz az egész délkelet-európai térség szá­mára. A légi csapások hatása már kezd megmutatkozni, a belgrádi rezsim egyre gyengül, s ezzel mind közelebb kerül a válság lezárása - mondta Ru­perez. A jugoszláv BETA hír­­ügynökség ezzel kapcsolatban megkérdezte, hogy a polgári áldozatok növekvő számát és a bombázások egyre kímélet­lenebb pusztítását leszámítva a közgyűlés milyen pozitív eredményekre alapozta közel egyhangú nyilatkozatát. „Az önök értékelése nem esik egy­be a NATO értékelésével” - hangzott az elnök válasza. A közgyűlés állandó bi­zottsága nyilatkozatot tett közzé Fehéroroszországról is. A dokumentum leszögezi, hogy az ország 1994-ben elfo­gadott alkotmánya szerint Alekszandr Lukasenko ál­lamfő megbízatása idén július 20-án lejár, s ezt követően már nem tekinthető az ország demokratikusan megválasz­tott vezetőjének. A különnyi­latkozat felhívta a minszki ve­zetést, hogy állítsa vissza a de­mokratikus rendet, tartsa tisz­teletben az emberi jogokat, szüntesse meg a média korlá­tozásának gyakorlatát, S azon­nal bocsássa szabadon a fe­hérorosz ellenzék bebörtön­zött vezetőit. A dokumentum hangsúlyozta, hogy a nemzet­közi közösség Fehéroroszor­szág legmagasabb rangú jogi dokumentumának az 1994-es alkotmányt tartja, s nem isme­ri el a Lukasenko által kezde­ményezett népszavazásnak az elnöki jogkört két évvel meg­hosszabbító döntését. EU-csatlakozási dátum az év végén Nyugtatni kell a belépőket MH-összefoglaló_________ Legkorábban a tagországok állam- és kormányfőinek de­cemberi helsinki találkozóján mondhat dátumot az Európai Unió a keleti bővítésre - jelen­tette ki hétfőn Brüsszelben Günther Verheugen német külügyi államtitkár. Az EU külügyminiszterei előzőleg áttekintették a bőví­tési és csatlakozási tárgyalási folyamatot, nem utolsósorban azzal­ a céllal, hogy megnyug­tassák az abban már részt ve­vő kelet-európai államokat: az EU balkáni nyitása nem lassít­ja csatlakozásukat. Mind a ti­zenöt EU-tagország egyetér­tett abban, hogy a jelenlegi csatlakozási folyamatot telje­sen külön kell kezelni a balká­ni stabilizálás és társulás folya­matától - hangoztatta a talál­kozó szünetében Hans van den Broek, az EU végrehajtó testületének bővítési felelőse. Verheugen sajtóértekezle­tén azt hangsúlyozta, hogy mindkét folyamatnak átlátha­tónak és hitelesnek kell len­nie. Több miniszter fontosnak tartotta azt, hogy az EU csü­törtöki kormányfői találkozó­ján üzenetet küldjenek a tag­jelölteknek: csatlakozásuk sí­nen van, és a balkáni stabilizá­lás érdekében tett EU-lépések nem befolyásolják. A tárgyalási folyamatot a júliusban hivatalba lépő finn soros EU-elnökség feladata felülvizsgálni - emlékeztetett Verheugen. Helsinkiben de­cemberben dönthetnek arról, hogy újabb államokkal kezdik meg a csatlakozási tárgyaláso­kat, és ekkor kerülhet sor leg­korábban a csatlakozási cél­dátum meghatározására is. Az EU tavalyig elutasítot­ta, hogy megjelölje a kelet­európai országok belépésének időpontját. Tavaly azonban már arról beszélt: kezd esedé­kessé válni a dátum kijelölése, hogy mindkét oldalon jobban irányítható legyen a felkészü­lés. Egy ideig az is valószínű­nek tűnt, hogy már a csütörtö­ki kölni csúcsértekezleten fog­lalkoznak ezzel a gondolattal, ám később ez lekerült a napi­rendről. Az unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság 2002-t kezeli a bővítés megkezdésé­nek hipotetikus dátumaként. Roland Dumas módraMagyar Hírlap Peking még csak MTI_____________________ Kína a vele szemben Ameri­kában elhangzott atomkém­kedési vádakra válaszolva hét­főn úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris robbanófejek tech­nológiája már régóta hozzá­férhető könyvtárakban és az interneten is, így nem volt olyan titok, amelyet el kellett volna lopnia. A Reuters jelentése szerint Csao Csi-cseng pekingi kor­mányszóvivő az amerikai vá­dakat visszautasító nyilatko­zata után bemutatta újság­íróknak az Amerikai Tudósok Szövetségének internetolda­lát, amely azoknak az atom­fegyvereknek az adatait is tartalmazza, amelyek a Kínát atomtitoklopással vádló Cox­­jelentésben szerepelnek. A republikánus Christo­pher Cox vezette különleges kongresszusi bizottság jelenté­se szerint Kína húsz éven át folytatott kémkedés során titkos információkat lopott amerikai atomtechnológiára - köztük hét robbanófejtípusra - vonatkozóan. A kormányszóvivő állítot­ta, hogy országa sohasem lo­pott külföldi technológiát nemzetvédelme számára, és „igen arrogánsnak” minősítet­ tanult­ ­e azokat az amerikai feltevé­seket, hogy Kína ne lenne ké­pes maga kifejleszteni kor­szerű atomfegyvereket. Csao rasszistának bélyegezte a Cox­­jelentés vádjait, amelyek sze­rint Kína nemcsak hivatásos hírszerző ügynököket vesz igénybe titkok megszerzésére, hanem tudósokat, diákokat, üzletembereket és hivatali ügyintézőket is. A szóvivő sze­rint a Cox-jelentéssel washing­toni Kína-ellenes erők a két ország közötti kapcsolatokat akarták akadályozni, és el akarták terelni a figyelmet a belgrádi kínai nagykövetség elleni bombatámadásról. 1999. JÚNIUS 1„ KEDD Se Jelcinnel, se nélküle? Megalakult az orosz kormány Szergej Sztyepasin tegnap bejelentette, hogy teljessé vált kabinetjének listája, mi­közben még nem volt egész­ségügyi minisztere. Mihail Gorbacsov exelnök tegnap politikailag fáradt erőnek nevezte Borisz Jelcint. MH-összefoglaló_________ Teljes az orosz kormány - jelentette be tegnap Szergej Sztyepasin kormányfő, mi­után találkozott Borisz Jel­cinnel a Kremlben. A reggeli vizitet követően Jelcin egyik szóvivőnője a Reuters hírügynökségnek még nem volt hajlandó rész­leteket elárulni, de néhány óra múltán a miniszterelnök a közvélemény segítségére sietett. Igaz, ennél sokkal több szerep alig jutott Sztyepasin­­nak a kabinet összeállítá­sában - legalábbis több re­formpárti napilap így véli -, mert az államfő jelöltjeire bólintott rá. Délután ráadá­sul felröppent a hír, hogy az egészségügyi tárca élére, Sztyepasin bejelentésétől függetlenül, Jelcin egyelőre mégsem nevezett ki senkit. A kormányban a legrövi­debb karrierrel Mihail Za­dornov dicsekedhetett, akit múlt szerdán neveztek ki el­ső kormányfő-helyettesnek, ám pénteken benyújtotta le­mondását, amelyet Jelcin szó nélkül elfogadott. Ugyanakkor Sztyepasin tegnap újságíróknak nyilat­kozva nem kívánta kom­mentálni a gyors távozást, helyette leszögezte: nem számol további lemondá­sokkal. A sajtó mellesleg napok óta hiába nyomoz a Zadornov-sztori valódi hát­tere után, homályos céloz­gatásokon kívül mást nem olvasni. A zűrzavart csak fo­kozza, hogy éppen Zadorno­­vot bízták meg: tartsa a kap­csolatot a nemzetközi pénz­intézetekkel. Moszkvai elemzők szerint egyelőre nehéz megítélni, hogy mindez milyen hatással lesz a Nemzetközi Valuta­alappal (IMF) folytatandó tárgyalásokra. Csupán azt szögezték le többen is, hogy ezekre minél előbb sort kell keríteni, mert az IMF türel­me is véges. Az IMF-nél ugyan cáfolják ezt, mond­ván: Oroszország saját érde­ke a mielőbbi megállapodás a hitel folyósításáról. Az ausztráliai előadó kör­úton tartózkodó Mihail Gor­bacsov exelnök tegnap „fá­radt erőnek” nevezte Jelcint. Gorbacsov, akivel Oroszor­szágban már nem sokat fog­lalkoznak, de külföldön fi­gyelnek szavára, politikai, fizikai és szellemi értelem­ben is fáradtnak titulálta az államfőt. Egyben felhívta a figyel­met rá, hogy éppen Jelcin miatt tüntethetnek újra Sztálin-képek alatt az em­berek Oroszországban. Ám mindezek ellenére létfontos­ságúnak tartja a politikus, hogy Jelcin kitöltse hivatali idejét, mintegy azt sugallva: egyelőre nem lát nála megfe­lelőbb személyt a posztra. India egyelőre nem tart atomháborútól Létrejöhet a külügyminiszteri találkozó a két ország között Atomfegyvereket is magába foglaló teljes hadi arzenálját is bevetheti Indiával szemben Pakisztán, területi épségének védelmében - közölte az iszlámábádi külügyminisztérium második embere. Az indiai légierő hétfőn ismét támadta a muzulmán lázadók állásait Kasmírban. Újdelhi szerint több területet visszafoglaltak, de ezt a pakisztáni vezetés által tá­mogatott gerillák határozottan cáfolták. MH-összefoglaló__________ Samsad Ahmed egy angol nyelvű pakisztáni újságnak nyilatkozva közölte, hogy országa, az atomfegyvereket is tartalmazó teljes harci ar­zenálját is bevetheti India ellen, ha fenyegetik területi épségét. Az iszlámábádi kül­ügyminisztérium második legmagasabb rangú képvi­selőjének fenyegetőzésével egy időben az indiai diplo­mácia irányítója a Reuters hírügynökségnek adott in­terjújában leszögezte, hogy nem tart az atomfegyverek bevetésétől. George Fernandes külügy­miniszter leszögezte, hogy minél hamarabb szeretnék feloldani a vitatott hovatarto­­zású területen kialakult fe­szült helyzetet, de nem a ta­valy kipróbált nukleáris csa­pásmérő eszközökkel. Az indiai hadsereg a kas­­míri konfliktus fellángolá­sának hatodik napján ismét a légierő és a tüzérség támo­gatásával mért csapást a de­markációs vonalon átszivár­gón muszlim fegyveresek el­len. „Csapataink az ellenőr­zésük alá vontak több ma­gaslatot a régióban” - jelen­tette be egy magas rangú indiai katonai illetékes hét­főn. Újdelhiben egy névte­lenségbe burkolózó védelmi forrás szerint azonban akár négy hónapig is elhúzódhat, amíg a lázadók kezére került valamennyi területet vissza­foglalják. Ezzel szemben a gerillák állítják, hogy egyetlen harcál­­láspontjukat sem veszítették el. „Az indiai bejelentés tel­jesen hamis” - mondta a lá­zadók szövetségének szóvi­vője. A muzulmán felkelők szerint egyedül vasárnap In­dia hatvan katonája vesztette életét az összecsapások so­rán. Az indiai külügyminisz­ter szerint az elmúlt hat nap során 43 katonája halt meg, míg az ellenséges oldalon csaknem ötszázan estek el. Pakisztáni források újabb in­diai harceszközök elvesztését jelentették, Újdelhi azonban továbbra is csak két repülő­gép és egy helikopter meg­semmisülését ismeri el. Mindeközben Atal Beha­­ri Vadzspaji indiai miniszter­­elnök megerősítette, hogy országa addig folytatja a lé­gi csapásokat, amíg az Iszlá­mábád támogatását élvező lázadók vissza nem vonják egységeiket a határvonal mögé. Vadzspaji azzal vá­dolta meg Pakisztánt, hogy Újdelhi kárára, a Kasmírt kettéosztó demarkációs vo­nal kitolására törekszik. Ennek ellenére az indiai kormányfő elfogadta azt az iszlámábádi javaslatot, hogy a két szomszédos dél-ázsiai ország külügyminiszteri szin­tű tárgyalásokat folytasson. A pakisztáni vezetés szerint erre akár egy héten belül sor kerülhet. Bevándorlási bajok MTI Egyre több orosz származá­sú zsidó választja Izraelt új hazájának. A döntés hátte­rében az Oroszországot súj­tó gazdasági válság és az egyre növekvő mértékű anti­szemitizmus áll - közölték hétfőn hivatalos források. A bevándorlás ügyeivel megbízott félhivatalos szer­vezet, a Zsidó Ügynökség nyilatkozata szerint 1999 el­ső negyedévében 7933 orosz zsidó érkezett Izraelbe, 116 százalékkal több, mint az előző év hasonló idősza­kában. A Zsidó Ügynökség által végzett felmérés szerint az antiszemitizmus mellett a gyermekek jövőjéért érzett aggodalom miatt választja sok orosz zsidó a közel-kele­ti országot. A volt Szovjetunió tag­­köztársaságaiból 1999 első négy hónapjában több mint 16 ezren érkeztek Izraelbe. Az ügynökség az idén még mintegy 60 ezer beván­dorlóra számít a volt szovjet köztársaságokból. Izrael 6 milliós népességéből minden hatodik lakos orosz szárma­zású - írja az AFP. Francia botrány MH-összefoglaló Roland Dumas, a francia al­kotmánybíróság „szabadsá­gon” lévő elnöke, Mitterrand volt külügyminisztere ellen újabb ügyészségi eljárás in­dult, ezúttal is a „társadalmi javak eltulajdonításának ala­pos gyanúja” miatt - közöl­ték hétfőn párizsi ügyészségi források. Dumas ellen eleve folyik már egy vizsgálat, mégpedig az évekkel korábban az ELF állami olajtársaság közvetíté­sével, több tízmillió frankos kenőpénzért Tajvannak szállí­tott francia fregattok ügyében. Ehhez képest ez a mostani ügy csupán apró részlet. Az ügyészek ezúttal olyan antik szobrok iránt érdeklődnek, amelyeket Dumas volt szere­tője az állami ELF-vállalat közvetítése nyomán kapott pénzén az akkori külügymi­niszternek vásárolt még 1990-ben, csekély 300 ezer frankért (körülbelül 12 millió forint). E nagy értékű régiségeket Christine Deviers-Joncour egy árverésen vette, majd ajándékként Dumas lakására szállíttatta. A politikus sze­rint az öt értékes szoborból csak kettőt kapott meg ép­ségben, három útközben összetört. E két műtárgyat a napokban az ügyészség egy házkutatást követően lefog­lalta, miután bebizonyoso­dott: a számlát az ELF svájci leányvállalatának hitelkár­tyájával, azaz közpénzekből rendezték. Roland Dumas egykori szeretője, aki másfél éven át, letartóztatása alatt is folyamatosan védte a magas tisztet betöltő politikust, ta­vasszal váltott, megelégelve Dumas folyamatos, az ő köz­vetítői érdemeit is cáfoló tagadását. A szezon egyik könyvsikereként akkor írt egy önéletrajzot kapcsola­tukról A köztársaság rosszlá­nya címen. Ügyészségi források sze­rint e héten sor kerül a két személy szembesítésére. A fregattüggyel kapcsolatban ha lassan is, de halad a vizs­gálat. Az ELF-társaság egy­kori elnöke, a megannyi sötét ügyletért felelőssé tett Alfred Sirven viszont változatlanul külföldön bujkál, az ellene kiadott nemzetközi elfogató­parancsot eddig nem sikerül végrehajtani.

Next