Magyar Hírlap, 1999. augusztus (32. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

2 Magyar Hírlap világhíradó Leállítottak egy bolgár reaktort (MTI) A villamosáram-szolgáltatásban bekövetkezett zavar következtében szombaton leállították a Duna menti kozloduji atomerőmű első számú egységét - jelentette a BTA bolgár hír­­ügynökség. Az erőmű közleménye szerint egy rövidzárlat kö­vetkeztében működésbe lépett az 1. számú egység 440 mega­wattos atomreaktorának megszakítója. A kozloduji erőmű szolgáltatja Bulgária villamos energia szükségletének mintegy 40 százalékát. Az erőmű hat egységből áll, 4 régebbi típusú 440 megawattos és két 1000 megawattos korszerűbb reaktorból, il­letve az azokhoz kapcsolódó létesítményekből. Az Európai Unió a négy régebbi reaktor leállítását sürgeti, ezek között van az 1-es számú is. Az Európai Parlament határozatot fogadott el az ilyen típusú reaktorok finanszírozásának megszüntetéséről. Asszad békét akar Izraellel (MTI) A szíriai elnök szerint hazája békében akar élni Izrael­lel, és nem tesz semmi olyasmit, ami ennek elérését akadá­lyozná. Háfez el-Asszad a szír hadsereg napján kiadott vasár­napi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a béke magasztos cél és egyben szorító szükségszerűség is a térség és az egész vi­lág számára. Az államfő közölte: nem Szíria gördít akadályo­kat a béke megteremtése elé - írta a Reuters. Asszad ugyan­akkor a szíriai-izraeli békekötés árát is megszabta, megerősít­ve: a megbékélésnek azzal kell járnia, hogy az arab területek - köztük a Golán-fennsík - az ENSZ-határozatoknak megfe­lelően visszakerülnek jogos birtokosaikhoz. Az elnök megis­mételte azt a damaszkuszi álláspontot is, hogy Szíria addig nem ír alá békemegállapodást a zsidó állammal, amíg Liba­non nem kész ugyanerre. Ugyanezen a napon az izraeli légi­erő harci gépei rakétával támadtak dél-libanoni célpontokat, nem sokkal azután, hogy rakétatámadás ért a közelben egy izraeli katonai őrposztot. Cohen: Grúzia mintaország (MTI) Az Egyesült Államok mintaszerű demokratikus állam­nak tartja Grúziát, és segít neki a hadserege fejlesztésében - jelentette ki Tbilisziben William Cohen. Az amerikai védelmi miniszter, aki vasárnap érkezett a grúz fővárosba, találkozott Eduard Sevardnadze elnökkel és David Tevzadzével, a védel­mi tárca vezetőjével. Cohen a találkozót követően a Grúziá­ról adott pozitív értékeléshez hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok fenntartja a grúz hadseregnek nyújtott támogatását. Washington eddig parti őrhajókat szállított, és azt tervezi, hogy további fegyvereket, így hat helikoptert, valamint tar­talékalkatrészeket küld Grúziának. Az amerikai miniszter előzőleg a Krímben járt, és Leonyid Kucsma elnökkel az ame­rikai-ukrán kapcsolatok katonai vetületét vitatta meg. Orosz miniszterhelyettes halála (MTI) Vasárnap hajnalban meghalt Viktor Poszuvaljuk orosz külügyminiszter-helyettes, aki a közel-keleti és észak-afrikai ügyekért felelt a kormányzatban. Halálát az ITAR-TASZSZ hírügynökség értesülése szerint „hosszan tartó, fájdalmas be­tegség” okozta. 59 éves volt. Az utóbbi években Poszuvaljuk az orosz elnök közel-keleti különmegbízottjának szerepét is betöltötte. A visszatérő iraki válságok megoldása érdekében többször is Bagdadba utazott, ahol 1991-1992-ben nagyköve­ti posztot töltött be. Halála pár órával azelőtt következett be, hogy Moszkvába látogat Ehud Barak izraeli miniszterelnök. Vallási zavargások Indonéziában (MTI) Több napig tartó zavargások után vasárnap visszatért a nyugalom az indonéziai Ambon szigetén. A muzulmánok és katolikusok elmúlt heti összecsapásait követően kinyitottak a boltok, ismét jár néhány buszjárat, de a biztonsági erők to­vábbra is járőröznek az utcákon. A katolikusok vasárnapi mi­sére mentek a biztonságiak által őrzött templomokba. Az ösz­­szesítések szerint 21 személy vesztette életét, s mintegy száz személyt tartóztattak le. Jelenleg ellenőrzésünk alatt tartjuk a helyzetet, de a zavargások bármikor újra kezdődhetnek - mondta az AFP-nek egy tiszt. Ukrajnát senki sem fenyegeti (MTI) Ukrajnát ma senki sem fenyegeti, mert az utóbbi évek­ben védőzóna alakult ki az ország körül - jelentette ki Leonyid Kucsma ukrán elnök vasárnap Szevasztopolban, ahol immár a harmadik alkalommal emlékeztek meg az ukrán flotta napjá­ról. Az államfő kitüntetést adott át az ukrán flotta haditenge­részeinek. Az ukrán flotta létrehozása 1992. április 5-én kez­dődött, amikor megjelent az államfő rendelete az ukrán hadi­tengerészeti erők megteremtéséről a Fekete-tengeri Flotta uk­rán területen állomásozó egységei alapján. A heves vitáktól sem mentes flottamegosztás első szakasza 1996. január 10-én indult. 1996. augusztus 1-jén tartották az ukrán flotta történel­mének legelső hadgyakorlatát. Az ukrán hadiflottához jelen­leg negyven hadihajó és naszád, valamint mintegy nyolcvan segédhajó tartozik, a személyi állomány mintegy 12 ezer fő. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP :Til MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ:­­ KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA. PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950, 303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén " Magánszemélyeknek Közteteknek Postai előfizetés ----------------------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra 1200 Ft 1200 Ft 1 200R negyedévre 3 290 Ft 3 600 R 3 600 Ft félévre 5 990 R 7 200 R 7 200R 1 évre 10 790 Ft 14 400R 14 400R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hír­lapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Bu­dapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósá­ga kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Vuk Draskovics attól tart, hogy Montenegró esetleges kiválásával Szerbia végleg elveszíti Koszovót. Kijelen­tésére mintegy válaszul Milo Djukanovic montenegrói el­nök Moszkvában önállóso­dással fenyegetőzött, ha nem következik be gyors változás Belgrádban. Robbanás tör­tént az épülő pristinai szerb templomban. MH-Újvidék____________ Montenegró elszakadhat Ju­goszláviától, ha Belgrád nem egyezik bele gyökeres refor­mokba - erősítette meg va­sárnap Moszkvában Milo Djukanovic montenegrói el­nök, aki rövid munkaláto­gatásra érkezett az orosz fő­városba. A montenegrói vezető Igor Ivanov orosz külügymi­niszter meghívásának tesz eleget, és moszkvai sajtóbe­számolók szerint a Jugoszlá­via elleni NATO-hadjárat utáni újjáépítés és együttmű­ködés kérdésköréről tárgyal. Moszkvai látogatásától Dju­kanovic azt várja, hogy Oroszország megfelelően ér­tékeli majd a montenegrói demokratikus átalakulást, és az egész térségre alkalmaz­ható modellként fogadja el. Vojislav Seselj radikális vezér után Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozga­lom (SPO) vezetője is úgy nyilatkozott, hogy Koszovó sorsa a szerb-montenegrói államszövetség fennmaradá­sától függ. Draskovics arra figyelmeztetett, hogy az 1244. számú biztonsági taná­csi határozat Koszovót Jugo­szlávia részeként említi, és ha Montenegró kiválik a szö­vetségből, Szerbia automati­kusan elveszíti a déli tarto­mányt, mivel „Koszovó nem lehet része valaminek, ami nincs”. Seselj egy orosz-fe­hérorosz küldöttség tagjai­nak azt fejtegette, hogy Ju­goszlávia fennmaradását a montenegróiak kiválási tö­rekvése veszélyezteti a leg­jobban. Miközben az országban napról napra terjed a Milose­vics és rendszere távozását követelő ellenzéki mozga­lom, a hadsereg képviselői a rezsim iránti elkötelezettsé­güket hangoztatják. Szomba­ton az ellenzéki pártok irá­nyította szerbiai önkormány­zatok belgrádi tanácskozásán a huszonnégy ellenzéki város és nyolc belgrádi kerület kép­viselői határozatban követel­ték Milosevics menesztését, mert enélkül - mutattak rá - lehetetlen az ország újjáépí­tése. Ugyanakkor Nebojsa Pavkovics tábornok, a Jugo­szláv Hadsereg állományá­nak csaknem a felét felölelő harmadik hadtest parancsno­ka a Blic című belgrádi lap­nak adott tegnapi nyilatkoza­tában megismételte korábbi álláspontját, hogy a hadsereg „alkotmányos kötelezettsé­geivel összhangban, kész fel­lépni a belső ellenséggel szemben”. Igaz, ezúttal mér­sékeltebben fogalmazott és azt mondta, hogy a hadsereg sohasem lépne fel a „nép" el­len, hanem csak azok ellen, akik veszélyeztetik az állam biztonságát, és erőszakkal akarják megdönteni az alkot­mányos rendet. Pavkovics tá­bornok természetesnek tart­ja, hogy az ellenzék, „mint mindenütt a világban”, hata­lomra tör, de ha rendbontá­sokat idéz elő és polgárhá­borús veszélyt teremt, akkor „ez nem természetes”. Az el­lenzék előbb szerezze meg a választási győzelmet, és ak­kor a hadsereg őket fogja védelmezni. A tábornok nem tartja elveszettnek Koszovót, mert a nemzetközi erőviszo­nyok megváltozását köve­tően úgymond Belgrád javá­ra billenhet a mérleg és a szerb haderő visszatérhet a déli tartományba. Egyelőre azonban még másfajta hírek érkeznek Ko­szovób­ól. Vasárnapra virra­dóra nagy erejű robbanás riasztotta Pristina lakóit: az épülő belvárosi szerb temp­lomba kívülről robbanó­szerkezetet dobtak. Senki sem sebesült meg, és csak kisebb anyagi kár keletke­zett, a KFOR azonban lezár­ta a körzetet, és több házból evakuálta a lakókat, mert az épületben még egy fel nem robbant bombát találtak. A szerb haderő távozása óta harmincöt szerb templo­mot és kolostort gyújtottak fel vagy rongáltak meg Ko­szovóban. A merényletet éles hangú elítélő nyilatk­o­­zatban bélyegezte meg a pristinai NATO-parancs­­nokság. Elfogadhatatlannak nevezte a templomrobban­tást Bernard Kouchner, a koszovói ENSZ-misszió ve­zetője is, hivatalos nyilatko­zatot az ügyben azonban nem adott ki - mondta szó­vivője. A belgrádi lapok szerint a nemzetközi békeerők azt fontolgatják, hogy a még Pristinában maradt és az al­bánok zaklatásának kitett szerb családokat - mintegy ezerötszáz embert - átköl­töztetik a közeli Gracanicá­­ba, mert képtelenek gondos­kodni biztonságukról. Vasár­nap a délkelet-koszovói Zi­­tinjéből hosszú autókaraván­nal már Közép-Szerbiába is indultak a szerb lakosok, az albán fenyegetőzések után. A konvojt a KFOR kísérte. Hashim Thaqi, az UCK ideiglenes kormányának ve­zetője sajtóértekezletén az­zal vádolta a KFOR kötelé­kében szolgáló orosz egy­ségeket, hogy le akarták tartóztatni az UCK főpa­rancsnokát, Agim Cheka tá­bornokot. A KFOR szóvi­vője szerint azonban az oro­szok szabályosan jártak el, mert az UCK-parancsnok nem tudta igazolni magát, és ezért le kellett őt ellen­őrizniük. •J.G.B. Kézigránátot dobtak egy pristinai ortodox templomra Montenegró kiválással fenyeget Huszonnégy jugoszláv polgármester követeli Milosevics távozását A félkész pristinai szerb templom a robbanás utáni percekben FOTÓ: HAZIR RÉKA - REUTERS KÜLFÖLD Az UCK átveszi a hatalmat Michael Jackson tábornok, a KFOR pa­rancsnoka szerint a koszovói albánok ugyan­olyan erőszakosan lépnek fel, mint koráb­ban a szerbek. „Túl sokan vannak azok az albánok, akik még nem fogták fel, hogy vala­mi újat akarunk, mást, mint ami eddig volt. Vannak albánok, akik nagyon hasonlóan vi­selkednek azokhoz, akik nemrég mentek el" -jelentette ki a The Sunday Telegraph című lapnak Pristinában adott interjújában. A tá­bornok aznap nyilatkozott a lapnak, amikor Tony Blair brit kormányfő a tartomány fő­városában békés együttélésre buzdította a koszovói albán és szerb közösséget. A brit katonai rendőrség adatai szerint a nemzetközi erők bevonulása óta eltelt hét során legalább 110 szerb esett gyilkosság ál­dozatává. A legvéresebb öldöklés egy hete történt Gracko falu határában, ahol 14 szerb parasztot mészároltak le. A tábornok szerint a biztonsági vákuum­ra nem a KFOR a megfelelő válasz. A KFOR minden tőle telhetőt megtesz, de az emberek magatartását, gondolkodásmódját nem lehet katonákkal megváltoztatni. Jack­­son az interjúban úgy vélte, hogy a háború befejezésében az oroszok fontos szerepet játszottak azzal, hogy június 3-án a Nyugat álláspontja mellé álltak. A tábornok kitért arra is, hogy a KFOR-erők bevonulásakor meglepte, milyen kevés kár érte a tarto­mányt. Az infrastruktúra úgyszólván egyben maradt, a házaknak pedig talán a 30 százalé­ka rongálódott meg, Pristinában pedig jófor­mán nem esett említésre méltó kár. Koráb­ban úgy vélte, hogy az idén Koszovóban nem lesz aratás, gyakori légi útjain viszont azt lát­ja, hogy a földeken serény munka folyik. A lap egy tudósításban arról számol be, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gyors ütemben építi ki hatalmát a tartomány tényleges kormányaként, míg az ENSZ késlekedik a polgári közigazgatás és a rendőri erő megteremtésével. Az UCK „ideiglenes kormánya” hivatali épületeket és üzleteket foglal le. Közreműködésével al­bánok veszik át a szerb tulajdonú kávéháza­kat, bárokat, kis üzleteket. Először egy fel­irat jelenik meg az ajtókon - „UCK-tulaj­­don, ne háborgasd” -, majd több nap eltelté­vel albánok veszik birtokukba. A nagy álla­mi vállalatoktól korábban elbocsátott albá­nokat az „ideiglenes kormány” visszahelyezi korábbi posztjaikra. Támadásban a tálibok Elfoglalt légibázis MH-összeállítás________ Az Afganisztán túlnyomó ré­szét hatalmukban tartó tálib erők az északi szövetség csa­pataival vívott súlyos harcok árán vasárnap hajnalban el­foglalták az ország legje­lentősebb légitámaszpontját, Bagramot, de egy ellenzéki szóvivő később azt közölte, hogy pár óra múlva vissza­verték őket. Tálib források szerint fegyvereseiknek három órá­ba tellett, hogy - helyenként kézitusába bocsátkozva - utat vágjanak maguknak a lé­gibázis peremétől a közpon­tig. A terület elvesztését elis­merte Ahmed Sah Maszud hadúr szóvivője, majd pár órával később már azt jelen­tette be, hogy egy ellentáma­dásban visszafoglalták. Füg­getlen forrásból nem ellen­őrizhetők a hírek. A tálib erők szerdán indí­tották meg a támadásukat egyszerre három fronton, Kabultól északra és észak­keletre, hogy megtörjék az északi liga ellenállását. Erőik jelenleg az ország 80-90 szá­zalékát felügyelik. Maszud a Kabulból elűzött koalíció ka­tonai vezetője, aki a húsz éve folyó polgárháborút nemzeti egységkormány megalakítá­sával szeretné lezárni. A még a Szovjetunió által épített Bagram támaszpont Kabultól 80 kilométerre van. Elvesztése arra kényszerít­­hetné Maszudot, hogy csapa­tait Kabul környékéről visz­­szavonja a Hindukus hegy­lánc helyenként 5-6000 méter magas csúcsai közé. A tálibok következő célpontja Sak­kar tartományi székhely lehet. Az oda vezető úton azonban még áll a front - írja az AFP francia hírügynökség. 1999. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ Mostarban és Szarajevóban dolgoznak a magyar katonák Még legalább két hétig dol­goznak a hercegovinái Mos­tarban a magyar katonák, ad­dig várhatóan sikerül befe­jezniük a lerombolt mostari Öreg-híd köveinek kiemelé­sét. Erről Nyers József alez­redes, a horvátországi Oku­­caniban állomásozó magyar műszaki kontingens parancs­noka tájékoztatta lapunkat. MH-információ_________ A parancsnok elmondta azt is, hogy eredetileg egy hétre szólt a mostani megbízatás, de annyi idő alatt nem lehe­tett volna a köveket kiemelni a Neretva folyóból. A napok­ban egy hatvantonnás kő ki­szedésével próbálkoztak, ám az kettétört. A harmincton­nás darab már a felszínen van és több apróbb kő felhozata­lával is végeztek már. Az elő­készítéskor ebben az esetben egy speciális kötést helyeztek el a hídelemen, síneket fek­tettek alá, majd teherautó csörlőjével közelebb vontat­ták a parthoz, ahonnan daru­val emelték ki. A parancsnok beszámolt arról is, hogy 26 katona Sza­rajevó mellett dolgozik, ahol az SFOR új központja épül, és várhatóan december vé­gére készül el. A magyarok kerítéseket, átereszeket, par­kolókat és utakat építenek ott, az SFOR alakulatok fo­lyamatosan költözködnek, amint egy épület elkészül, azonnal birtokba veszik. Ami a jövőbeli feladato­kat illeti, Nyers József alezre­des elmondta, Tuzla környé­kén szeptember elején egy 70 tonna teherbírású fahidat fognak építeni, a helyszín fel­derítése éppen a jövő héten lesz. Ezenkívül meg kell kez­deniük Dobojnál az egyik híd karbantartását, megerősítik a cölöpöket, gyakorlatilag a téli időszakra készítik fel, a híd elé egy jégtörőt is tesz­nek. Ez a munka két-három hétig tart majd. A magyar műszaki kontin­gens parancsnoka az MH kérdésére elmondta, jelenleg 240 katona állomásozik Oku­­caniban, szeptember végén lesz állományváltás, 80 kato­na cserélődik ki. December végén újabb váltás lesz, de ennek már az a feltétele, hogy a parlament meghosz­­szabbítsa mandátumukat, a magyar törvényhozás felha­talmazása ugyanis az év vé­géig szól. • Forró Evelyn MTI__________________ George Robertson brit vé­delmi miniszter, akinek jó esélyei vannak arra, hogy hétfőn Javier Solana NATO- főtitkár utódjává jelöljék, a koszovói válság ideje alatt végig támogatta azt a hajt­hatatlan álláspontot, amelyet Tony Blair miniszterelnök és amerikai szövetségesei kép­viseltek a szerb rezsimmel szemben. Az 53 éves skót politikus jelölése a szövetség élére ily módon azoknak az erőfeszí­téseknek a jutalma lenne, amelyeket a brit kormány álláspontjának védelmezésé­­re tett mind a nemzetközi életben, mind Angliában - ír­ta az AFP. George Robertson nem takarékoskodott az erőfeszí­tésekkel a NATO Belgrád el­leni légicsapásai idején. Nap­ról napra olyan vádakkal il­lette Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt, mint hogy „az etnikai tisztogatás meg­szállottja”, akit egy „gyilkos rezsimben szadista kiszolgá­lók” vesznek körül. Ez a tartózkodó személyi­ségű férfi, aki korántsem so­rolható Tony Blair megújí­tott munkáspártjának legka­­rizmatikusabb egyéniségei közé, meglepő képességet mutatott arra, hogy megőriz­ze hidegvérét a különböző válságokban, amelyekkel 1997-től a brit fegyveres erők élén szembesült. Makacssága - amely néha a csökönyösséget súrolja - és hűsége Tony Blair miniszter­­elnök politikájához kétség­kívül nagy hatást gyakorolt a kormányon belül is. Robertsont, aki egyértel­műen a Munkáspárt jobb szárnyához sorolható, elő­ször 1978. májusában válasz­tották képviselővé. 18 éven át járta a politika iskoláját a párton belül, először a skót ügyek területén. Mint tehet­séges szóvivőre, hamarosan a védelem és a diplomácia kér­déseit ruházták rá. Figyelmet keltett szerep­lése a kilencvenes évek ele­jén a maastrichti szerződés­ről szóló viták idején, amikor ügyesen kihasználta a hatal­mon lévő toryk megosztott­ságát. A Munkáspárt 1997. évi győzelme után Robert­son, akiről közismert a kato­nai dolgok iránti lelkesedése, a védelmi tárcát kapta meg. Az egyenruha iránti sze­­retetét egyesek szerint apjá­tól örökölte, aki rendőrként szolgált Islay skót szigeten. Nagyapja és testvére ugyan­csak rendőr volt. A fegyveres erők élén be­töltött funkciója lehetővé tette George Robertson szá­mára, hogy gyakran szerepel­jen a kamerák előtt, amint egy harckocsira vagy egy va­dászgépre kapaszkodik - az utóbbit láthatóan különösen kedveli. Robertson nős, három gyermeke van, akik Dunbla­ne skót faluban élnek­­ ott, ahol 1996-ban egy elmebeteg 16 iskolást ölt meg tanítónő­jükkel együtt. AZ MH BEMUTATJA George Robertson, a csökönyös skót

Next