Magyar Hírlap, 1999. szeptember (32. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-10 / 211. szám
Haladékot adott magának az indulásra az Alfa Tv Már az áramot is kikapcsolták - Újabb állami segítség Megmenekül a végrehajtástól a közép- és kelet európai országok televíziójának szánt Alfa Tv-t szervező Első Közép- és Kelet-európai Együttműködési Alapítvány, miután megkapja a Horn-kabinet idején kormányhatározatban vállalt állami támogatást. Az előző ciklusban a Fidesz folyamatosan fenntartásait jelezte az elképzeléssel kapcsolatban. A kancelláriaminiszter csak hosszas vita után döntött az 570 millió forintról. Ezzel 1,4 milliárd forint fölé emelkedett az Alfa Tv létrehozásában az állami segítség. A műsornak két éve el kellett volna indulnia, ehelyett az áramot és a telefont is kikapcsolták a központjában. Soknyelvű, 25 országhoz szóló kommunikációs eszköz, amely a világ legnagyobb nyelviskolája lehet - fogalmaz a regionális televíziós csatornáról szóló bemutatkozó kiadvány még 1994-ből. Az Alfa Tv az első ígéretek szerint 1997-től sugározta volna műsorát. Ezzel szemben jelenleg a központnak szánt, főként állami támogatásból felújított Hild- és Yblvillában kikapcsolták a telefont és az áramot. A nagy ívű elképzelés kidolgozására öt éve 92 magánszemély hozta létre az Első Közép- és Kelet-európai Együttműködési Alapítványt, amely már a megalakulása évében 50 millió forintos támogatást kapott a kormánytól, amelyet az évente újabb összegekkel fejelt meg. A regionális televízió ötletét számos politikus, a köztársasági elnök és közéleti szereplő támogatta, az alapító okiratot Horn Gyula üdvözlő szavai kíséretében írták alá. A megvalósítás módja és az egyre növekvő állami támogatás miatt azonban már többen tiltakoztak, leginkább a Fidesz nevében Kosztolányi Dénes és Illés Zoltán. Különösen nagy vihart kavart az az 1996-os, 290 millió forintos vissza nem térintendő hitel, amelyet a Környezetvédelmi Alap utalt át az alapítványnak. Találgatásra adott okot, hogy az alapért felelős államtitkár, Szilvásy György alapító tagja volt az Alfa Tv létrehozásán munkálkodó alapítványnak. A támogatás indoklása szerint az alapítvány megvásárolja és felújítja a Tv központjának kiszemelt két, Budakeszi úti lerobbant műemlék épületet, az Ybl-, illetve a Hild-villát, és az azokat körülvevő ősparkot is. Emellett az Alfa Tv ígérete szerint a hatnyelvű, 400 millió emberhez eljutó műsor kiemelten foglalkozik majd az ökologikus gondolkodásmód és a természeti környezet megóvása népszerűsítésével. A műemlékvédelmi pályázatok ekkor ennek az összegnek legfeljebb az egytizedét kapták. A Fidesz „az Alfa Tv előkészületeinek panamagyanús körülményei miatt” felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy rendeljen el vizsgálatot az alapnál. A támogatás elszámolását már a Pepó Pál által irányított környezetvédelmi tárca végezte, és az ellen nem emelt kifogást. Szintén megfelelőnek találta az összesen 800 millió forintot is meghaladó költségvetési pénzek felhasználását a Miniszterelnöki Hivatal ellenőrzési főosztálya tavaly novemberben. A Hild-, illetve az Ybl-villát a felújítás után állami tulajdonba kellett volna adni, majd azokat jelképes összegért bérelte volna az alapítvány. Mindeddig ez nem történt meg. A beruházás befejezéséhez a különböző forrásokból kapott több mint félmilliárd forintos állami támogatáson felül 1997-ben további támogatást kértek az Alfa Tv szervezői. Ennek eleget téve a Horn-kabinet 1997 decemberében 570 millió forintot szavazott meg az ötlet megvalósítására. A kormányhatározat végrehajtása azonban mindeddig váratott magára. Információnk szerint Stumpf István kancelláriaminiszter hosszas vita után már döntött a félmilliárd megadásáról, azt a napokban alá is írja. Úgy tudjuk, hogy az alapítvány nem készpénzt, hanem ingatlanokat kap 570 millió forint értékben. Ebből az összegből kívánja kifizetni az alapítvány az évek alatt felhalmozott adósságait. Ennek pontos összegét nem közölték, mindenesetre a tavalyi évet 270 milliós veszteséggel zárták, az állami támogatással felújított ingatlanok lapjait pedig sűrűn ellátták széljegyzettel a követelésükre hiába váró hitelezők, köztük a kivitelező Ökocentrum. A februárban az alapítvány felügyelőbizottságának elnökévé választott Benyhe István, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezető-helyettese lapunknak elmondta: az állam veszni hagyna egy egymilliárd forintos beruházással létrehozott, jelenleg kétmilliárd forintot érő ingatlanegyüttest, ha nem adná meg a támogatást. Az 570 millió forintos segítséggel ugyanis elhárulna az a veszély, hogy az állam helyett a hitelezők szerezzék meg az ingatlanokat. Ez rövid időn belül megtörtént volna, a telefonokat és az áramot már kikapcsolták az épületekben. Ugyanakkor a kormányhatározat végrehajtásának késése miatt az alapítvány nem tudja teljesíteni az állami támogatás feltételeit, így a környezetvédelmi minisztérium is bármikor visszakövetelhetné a több mint negyedmilliárdos támogatást. Értesülésünk szerint továbbra sem dőlt el, hogy a kabinet az 570 millió forinton túl hajlandó-e további támogatást adni az Alfa Tv-nek, vagy csak az ingatlanok elvesztésétől tartva adja meg a kormányhatározatban szereplő összeget. Mindenesetre a televízió előkészítői új időpontot jelöltek meg a tervezett indulásra: 2001. január elsejét. • Haszán Zoltán BELFÖLD Az eredeti határidőben, hétfőn átadják a vasúti forgalomnak a Campona áruház megnyitójára épített új budatétényi vasúti megállóhelyet, annak ellenére, hogy a Közlekedési Főfelügyelet a használatba vételhez biztonsági okok miatt nem járult hozzá. A vonatforgalom mégis megindulhat, mert a közlekedési tárca a felügyelet egyetértésével mentesítette a beruházókat az Országos Vasúti Szabályzat előírásai alól. A mintegy 20 milliárd forintos belga-német beruházásból épült bevásárlóközpontot tegnap nyitották meg. A Campona bevásárlóközponthoz új vasúti megállóhelyet építettek a beruházók, melynek építését, tervezését MÁV-érdekeltségű cégekkel végeztették, ennek ellenére a 189 milliós beruházás nem felel meg a balesetvédelmi előírásoknak. A hét elején a beruházók ezért lemondtak a vasúti beruházás átadásáról. A Budapest-Érd közötti vonalon a jövőben a vonatok tervezett óránkénti sebessége 160 kilométer lesz, így ezen a pályaszakaszon a vasúti vágány közepétől a 4 méteres biztonsági sávot kellett volna hagynia a beruházónak. Ennek hiányában szeptember elején a megálló használatba vételét a Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelete elutasította - közölte kérdésünkre Rege Béla osztályvezető-főmérnök. A másodfokon eljáró a hatóság, a Közlekedési Minisztérium Vasúti Főosztálya engedélyezte utólag a szabályzatól való eltérést - közölte Müller Mihály, a tárca sajtófőnöke. Utólagos engedélyezésre évente mintegy húsz esetben kerül sor - tette hozzá a szóvivő. A vasúti szabályzattól való eltérés azzal indokolható, hogy a vasúti pálya rekonstrukciója után, környezetvédelmi okokból csak a főváros határain túl tervezik a nagy sebességű vonatok közlekedtetését - magyarázta Rege Béla. A budatétényi megállóhely fővárosi belterületen fekszik, így ott évtizedek múlva is csak 100 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek majd a szerelvények, így viszont megfelel az előírásoknak a keskeny peronnal épített állomás is - mondta Rege Béla. A Budatétényben tegnap megnyílt Buda legnagyobb bevásárlóközpontja, a negyvenezer négyzetméteres Campona. A budatétényi létesítmény egy belga-német konzorcium belga tagjának 150 millió márkás, mintegy 20 milliárd forintos beruházásában valósult meg. Az építkezést még a kilencvenes évek első felében határozták el, de a létesítmény még ma sincs készen: jövő márciusban nyílik meg a Tropicarium, ahol cápákat láthatnak az érdeklődők, de lesz ott alligátorpark is. A 11 termes multiplex mozi (amely az első lesz Budán) október 28-án nyitja meg kapuit. A teljes beruházást egy belga-német konzorciumon belül a belga tulajdonú Campona ’99 Bevásárlóközpont Kft. vállalta magára. • P. Zs.-Sz.I. M. Buda legnagyobb bevásárlóközpontja Tétényben Keskeny a peron a Camponánál Felmentést kapott az előírások betartása alól a bevásárlóközpont vasúti peronja FOTÓ: PÉLYI NÓRA Avatások napja Hévízen Hévízen tegnap a 9-es szám jegyében tartottak egész napos ünnepségsorozatot, ugyanis 1999. szeptember 9-én, 9 órakor avatták fel a Szent Istvánt ábrázoló tűzzománc képet, és az új Dísz téren Marton László szobrászművész díszkútját. A Dísz tér egyik oldalán felszentelte Márfi Gyula veszprémi érsek a több száz millió forintos költséggel épült római katolikus templomot, a tér másik részén a 670 millió forintos beruházással készült új Városházát avatta fel Stumpf István. Deutsch Tamás sportminiszter 100 millió forintba kerülő sportcentrumot adott át. Vértes Árpád, Hévíz polgármestere lapunknak elmondta: a város 1 milliárd forintot költött összesen a tegnap avatott létesítményekre. •J. B. Baja ellen tanúskodott az államtitkár Baja Ferenc minisztersége utolsó évében a fejlesztési pályázatokra, támogatásokra rendelkezésre álló 15 milliárd forintból távozásáig 11,6 milliárd forintot használt fel a Központi Környezetvédelmi Alapból - mondta a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Vass Nándor, a KHVM helyettes államtitkára. 5,3 milliárd forintról 1998. május 14. és július 7. között, a választások idején, illetve azt követően döntöttek. A pert Baja Ferenc indította a Mahir Rt., valamint Illés Zoltán fideszes politikus ellen egy, a Napi Magyarországban megjelent interjú miatt. A napilap „A leköszönt kormány 5 mlliárdról döntött jogtalanul” című írása szerint Baja minisztersége utolsó heteiben törvénysértő módon milliárdokat juttatott hozzá közel állóknak. Baja elmondta: környezetvédelmi érdek volt, hogy a pályázók megkapják a támogatást, mert attól tartottak, hogy az alapban maradó pénzt a PM zárolja. A tárgyalás november 4-én folytatódik. • Jó. .. 1999. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK Tanuló rendőrök a dugóban Kilométeres közlekedési dugókat okoznak a forgalomirányítással ismerkedő rendőrtanoncok Zuglóban az Egressy úton. A trolibuszok lépésben haladnak, a BKV-t pedig kár éri. Az egyenruhába bújt tanulók csoportosan várakoznak a Róna utcai és aMexikói úti kereszteződésben, s oktatóik irányításával egyenként próbálkoznak a forgalom irányításával minden év szeptemberében. Ennek eredményeként kilométeres kocsisorok torlódnak s haladnak lépésben az Egressy úton. Az erre közlekedő 77-es trolibusz félórás késéssel fut be a Népstadionhoz. Az utasok közül többen a sétát választják. Budapesten három kereszteződésben okítják a forgalomirányítást, mindhárom a XIV. kerületben található, közülük kettő az amúgy is túlterhelt Egressy úton. Takó Sándor, a Budapesti Rendőr Szakközépiskola szakcsoportjának vezetője ezt azzal indokolta, hogy az Egressy út és Róna utca kereszteződése alkalmas leginkább erre a feladatra. Az oktatás a reggeli csúcsforgalom idején, nyolc órától kezdődik és fél egyig tart. Takó Sándor szerint ilyenkor sincs nagyobb torlódás az Egressy úton, mint máskor. A dugó a Hungária körúti jelzőlámpa miatt alakul ki - véli. A BKV-nál másként látják. Kandolka László szolgálatvezető lapunknak elmondta,, ilyenkor 77-es trolik rendszeresen félórákat késnek,. A trolibuszüzemágat így kár éri, ugyanis a teljesítmény alapján részesülnek a BKV költségvetéséből. Bízik abban, hogy a rendőrtanoncok hamarosan belejönnek az irányításba. •V.Z. Bővül a független társulás Szocialista kerület csatlakozott a fővárostól független parkolási társuláshoz. Értesülésink szerint elmérgesedőben van az eddigi jó viszony Erzsébetváros és a fővárosi önkormányzat között. Úgy tudjuk, a városháza megakadályozhatja a Fidesz által kezdeményzezett társulás működését. A szocialista vezetésű Erzsébetváros a józsefvárosi Fidesz által létrehozott parkolási társuláshoz csatlakozott. Mind ez ideig felhőtlen volt a viszony a VIII. kerület és a főváros között, amely kiemelten támogatta a kerületi fejlesztéseket, a rehabilitációt.Úgy tudjuk, Szabó Zoltán polgármester nem támogatta ezt az elképzelést. Értesüléseink szerint találkozót kért Demszkytől, hogy elsimítsák a nézeteltérést. Mint ismert, Juharos Róbert VIII. kerületi fideszes képviselő kezdeményezte a fővárostól független társulás létrehozását azzal az indokkal, hogy így a kerületeknek nem kell osztozniuk a fővárossal a területükön felállított parkolóautomaták bevételein. Bár Józsefváros élén Csécsei Béla szocialista polgármester áll, a képviselő-testület fideszes túlerővel keresztülvitte az elképzelést, majd a fideszes vezetésű VI. kerület is csatlakozott a fővárosi önkormányzattól független szerveződéshez. A független társulás lényege, hogy a kerületek közösen kiválasztják az üzemeltető céget. A vállalkozás hozza majd az automatákat, így az önkormányzatoknak semmibe nem kerül a rendszer kiépítése. A kerületek bérleti díjat fizetnek az üzemeltetőnek, évekkel később pedig megvásárolják az amortizált berendezéseket. A kerületek egyenként állapodnak meg a vállalkozóval, maguk határozzák meg a működési és a gazdasági feltételeket, maguk intézik a pénzügyeket, így nem tudnak a másik kasszájában kotorászni. A főpolgármester szerint ami a VII. kerületben történt, „gyermekbetegség”. Demszky Gábor részletesen nem kívánta kommentálni a történteket, csak annyit mondott: „meglátjuk, lesz-e belőle valami.” Megjegyezte, szerinte a három kerület nem fogja tudni működtetni a társulást. Értesülésink szerint a fővárosi közgyűlés engedélye szükséges ahhoz, hogy működhessen az alternatív parkolási társulás, ugyanis módosítani kell az erről szóló rendeletet, és az engedélyeket is a fővárosi önkormányzat adja ki. Mindeközben négy budai kerület is csatlakozni készül a független parkolási társuláshoz. • Vajta Zoltán Számháború a foglalkoztatásról Néhány szakértő hihetetlennek tartja a foglakoztatottak létszámának azt a szokatlanul nagy mértékű növekedését, amelyről a Orbán Viktor is szólt a parlamentben. A Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Munkaügyi Módszertani Központ statisztikája viszont alátámasztja a miniszterelnöki kijelentést. A pozitív folyamat már négy esztendeje megindult. Az Országgyűlés őszi ülésszakának megnyitóján a miniszterelnök a polgári kormány sikerei között említette, hogy az utóbbi évben 150 ezerrel több embernek jutott kenyérkereseti lehetőség, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a 15 és 74 év közötti népesség gazdasági aktivitásáról szóló jelentése 1999 második negyedévében 3 millió 804 ezer foglalkoztatottat jelez, míg egy évvel korábban a munkával rendelkezők száma 3 millió 663 ezer volt. A növekedés egy év leforgása alatt 141 ezer fős. Több munkaügyi szakember lapunknak kifejtette, hogy a foglalkozottak seregének ilyen mértékű gyarapodása nem lehet reális. Nem tapasztalható ugyanis olyan átütő sikerű gazdasági változás, amely a növekedést rövid távon hihetővé tette volna. Arra gyanakodnak - de adatok hiányában nem állíthatják teljes biztonsággal -, hogy a munka világába állami támogatással ideiglenesen visszakerült állástalanok duzzasztották fel a statisztikát. Tehát olyan emberekről van szó, akik rövidesen ismét munkanélküliekké válnak. Székely Judit, az Országos Munkaügyi Módszertani Központ (OMMK) igazgatója szerint viszont a támogatott álláshelyek száma az idei második félévben kisebb volt, mint 1998. megfelelő időszakában, tehát a kenyérkeresők nem ilyen úton lettek többen. Mint lapunknak elmondta: a KSH felmérései eddig is pontosan tükrözték a foglalkoztatottak számának az alakulását, és a mostani 141 ezres növekedés is megfelel a valóságnak. Az OMMK rövid távú prognózisai - csaknem ötezer cég létszámváltoztatási szándékait elemezve - már 1995 végétől előre jelezték, hogy a foglalkoztatottság csökkenése Magyarországon rövidesen megtorpan. A munkából élő emberek számának jelenlegi gyarapodása a négy éve tartó folyamat része: előbb a visszaesés mérséklődött, majd 1997-től lassú növekedés következett. Székely Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy az új foglalkoztatottak nem elsősorban a munkanélküliek közül kerültek ki. Az állástalan tábor is zsugorodik, de kevésbé látványosan. Csökkent viszont a gazdaságilag inaktív emberek száma, akik régebben elhelyezkedésük reménytelensége miatt menekültek ki a munkaerőpiacról. Ebből a „tartalékból” olyankor szivárognak át sokan a foglalkoztatottak közé, amikor a cégek munkaerőkereslete élénkül. Az inaktív tömeg a 15-74 évesek között a tavalyi második negyedévben még 3 millió 777 ezer volt (nagyobb, mint a az akkori foglalkoztatott tábor), míg a legutóbbi adatok szerint 3 millió 634 ezer. A csökkenés - 143 ezer fő - szinte pontosan megegyezik a foglalkoztatottak számának növekedésével. • N. 0.