Magyar Hírlap, 2000. december (33. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-16 / 294. szám
HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK BUDAPEST BANK Pénzügyi számítások a www.budapestbank.hu honlapunkon NPV, IRR, kamatos kamat, törlesztő részletek, betéthozam, áfa tartalom stb...Magyar Hírlap BUDAPEST BANK BONITAS BETÉT napi kamatos kamat*az első hónap után www.budapestbank.hu 2000. december 16., szombat 33. évfolyam, 294. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 79 forint E-mail cím: levelek@mhirlap.hu. Interneteim: www.magyarhirlap.hu/ llHNIillllil Ilii ü 770133'M 90060 1,11111,1 —* MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 1,18 százalékos csökkenéssel, 7547,18 ponton zárt pénteken. Az árfolyamok újabb esése elsősorban a nemzetközi piacok gyengélkedésének volt köszönhető. A forgalom ismét jelentős, majd 20 milliárd forintos volt. 10. oldal Gyűjtések Pallagnak - segít az alvilág? Nógrádi Zsolt egykori olajszőkítő lapunknak úgy nyilatkozott: megfizeti Pintér Sándor belügyminiszternek az 1 millió 250 ezer forintos kártérítést Pallag László volt olajbizottági elnök helyett. Ezt neki volt olajosok ajánlották fel. Külön gyűjtene Tóth Károly képviselő (MSZP), és ő is támogatásra kéri azokat, akik illegálisan hasznot hajtottak az olajbizniszekből. 4. oldal Horthy: az antiszemitizmus egy betegség Ifjabb Horthy István, a tragikus balesetben elhunyt kormányzóhelyettes fia a Magyar Hírlapnak beszél a kiugrási kísérlet utáni menekülésről, nagyapja életéről és arról, miért nem vállalt szerepet a rendszerváltozás idején. „Nagyapám, Horthy Miklós kormányzó nem volt antiszemita... az antiszemitizmus és mindenféle előítélet egy betegség az emberi lélekben. Sajnos a magyar társadalomban ez a betegség már régóta létezik, és még ma is észlelhető” - vélekedik. 11. oldal, Ahogy Tetszik Ellenzéki többséggel vizsgálhatják Torgyánt Elindította az összeférhetetlenségi eljárást Torgyán József és felesége ellen a mentelmi bizottság. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos vizsgálat remélhetőleg három hónapon belül befejeződik. Az eljárást egy kedden létrejövő, ellenzéki többségű, háromtagú testület folytatja majd le. A vizsgálóbizottság a zárt borítékba is betekinthet. 3. oldal „Nincs semmiféle tudathasadásos ügyem” Az újabb visszaélésgyanús ügyletek megakadályozására a környezetvédelmi célalap (kac) pályáztatásának átláthatóbbá tételét tekinti legsürgősebb feladatának Turi-Kovács Béla. A december 1-jén hivatalba lépett környezetvédelmi miniszter a botrányairól hírhedtté vált Környezetgazdálkodási Intézetet a tárca munkáját valóban segítő szakmai szervezetté kívánja átalakítani. Az FKGP egyik legbefolyásosabb politikusának számító miniszter nem tart attól, hogy a költségvetési szavazás után pártja befolyása csökken a koalícióban. 6. oldal VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Alföld Dunántúl Budapest É-Magyarorsfi * * Helyenként havas eső 6 fok Q M Változóan felhős idő 5 fok Változóan felhős Idő 5 fok # & # Elszórtan hózáporok 2 fok Leállították a csernobili reaktort Összesen két per indult Magyarországon sugárfertőzöttek halála miatt - Mohi mégsem fenyeget? Ünnepélyesen leállították tegnap a csernobili atomerőmű utolsó működő reaktorát. Az eddigi mérések alapján a zöldek által korábban veszélyesnek ítélt mohi atomerőmű sem jelent fenyegetést Magyarországnak. MH-összefoglaló A biztonsági rendszer 5. számú kulcsának elfordításával örökre leállt a csernobili erőmű, amelyben 1986-ban az atom energia történelmének legsúlyosabb balesete következett be. Az eseményt mintegy 100 munkás követte figyelemmel, könnyekkel a szemükben. Az erőmű hatezer alkalmazottja ugyanis munka nélkül marad. A ma ismert adatok szerint 8-10 esetben merült fel, hogy a reaktorkatasztrófa idején a Szovjetunióban járó magyarok az ott elszenvedett sugárfertőzés miatt haltak meg. Ugyanakkor nemrégiben Vujity Tvrtko riporter tizenegy olyan egykori magyar kamionos sorsát követte végig, aki a csernobili katasztrófa idején szállított árut Kijev körzetébe, s ma már egyikük sem él. A legismertebb közülük Szabadszállási Kálmán, akinek ügyében hosszas pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság 1999 februárjában először mondta ki: halála összefüggésben lehetett kijevi útjával, ezért a szállítási céget teljes kártérítésre kötelezték. Ennek mértékéről végül peren kívül egyeztek meg a felek. A közelmúltban indított kártérítési pert a Volán Tefu ellen egy, a csernobili katasztrófa idején a Szovjetunióban járt kamionos lánya. Szabó István, akit a reaktorrobbanás másnapján küldtek Moszkvába, idén áprilisban hunyt el rákban. Kiss Csaba ügyvéd lapunk kérdésére elmondta, kezdetben peren kívüli egyezséget szerettek volna elérni, ám ezt a vállalat elutasította. Az ügyvéd a Szabó István ügyében indított kereseten kívül nem tud más folyamatban lévő Csernobil-perről. Ennek vélhetően az az oka, tette hozzá, hogy az ügyek elévültek. Munkaügyi pert ugyanis a „káreseményt”, azaz a halálesetet követő három éven belül lehet indítani, s ezt a többi, korábban elhunyt áldozat hozzátartozója elmulasztotta. Csernobil katasztrófája óta egészen a közelmúltig a zöldek attól tartottak, hogy a két éve működésbe lépett mohi atomerőmű veszélyt jelenthet Magyarország számára. Az eddigi mérések azt bizonyítják, hogy a magyar határtól alig 40 kilométerre lévő létesítmény biztonsági rendszere megfelelő. Az utóbbi években egyszer sem volt szükség kritikus sugárzási értékek miatt riadó elrendelésére. Az érvényben lévő 248/ 1997. kormányrendelet értelmében az országos nukleáris baleset-elhárítási rendszer keretében működtetett sugárfigyelő, -jelző- és -ellenőrző rendszer hivatott az ország nukleáris biztonságát garantálni - mondta lapunknak Bertalanits Szilárd alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) baleseti információs osztályának munkatársa. Az ország különböző pontjaira - legsűrűbben a paksi és a mohi atomerőmű közelébe telepített - automata mérőállomások tízpercenként juttatják el az adatokat a háttérsugárzás alakulásáról az OKF-hez telepített Baleseti Információs Központba. A csernobili katasztrófa óta nem mértek kiugróan magas sugárszintet. A mohi atomerőmű közelébe telepített műszerek sem mutatnak az átlagos 100-120 nanoGram/óra hazai átlagszintnél magasabb értékeket. További információk a 2., kommentár a 7. oldalon Leonyid Kucsma ukrán elnök televíziós élő közvetítés révén nézte végig Kijevből a hármas reaktor kikapcsolását. Az államfő javaslata szerint az erőművet a jövőben nemzetközi tudományos kutatóközpontként használnák, ahol az atombalesetek következményeit tanulmányoznák FOTÓ: REUTERS - MIHAIL CSERNYICSKIN Székely Zoltán előzetesben Tíz év óta először alkalmaztak ilyen kényszerintézkedést képviselővel szemben A Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken elrendelte Székely Zoltán exkisgazda országgyűlési képviselő előzetes letartóztatását. A rendszerváltás óta Székely az első olyan honatya, akit előzetes letartóztatásba helyeztek. MH-összefoglaló A bíróság szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítékok elrejtésének lehetősége miatt tartotta indokoltnak a képviselő fogva tartását - nyilatkozta lapunknak Futó Barna, Székely Zoltán ügyvédje. A feljelentést Lehoczki István, Emőd polgármestere zsarolás és vesztegetés miatt tette a képviselő ellen. Az ügyészség a képviselőn kívül három, Székely Zoltán által felkért szakértőnél is házkutatást tartott. Közülük kettőt vettek őrizetbe szerdán, akiket tegnap úgyszintén előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság. Futó Barna ügyvéd indokolatlannak tartja az előzetes letartóztatást, ami ellen fellebbezést nyújtott be. Véleménye szerint kizárt, hogy a házkutatás során Székely lakásán lefoglalt iratok között a gyanút alátámasztó dokumentumok lennének. Túri András osztályvezető ügyész kérdésünkre közölte, hogy a folyamatban lévő üggyel kapcsolatban semmiféle új tényről nem kíván beszámolni, így arról sem, hogy olyan dokumentumok birtokába jutottak volna, amelyek más, eddig feltáratlan bűncselekményekre utalnának. Részletek a 4. oldalon A kormány az alternatív energia hasznosításának megkétszerezését szeretné az elkövetkező években ✓Újabb szélerőművek építését tervezik A kormány jövőre egymilliárd forintot költ energiahatékonysági programokra, ám ebből alig pár százmillió juthat a környezetbarát energetikai beruházások támogatására. Pedig tíz éven belül a jelenlegi duplájára, vagyis 7,2 százalékra szeretnék növelni az alternatív, megújuló energiafelhasználás arányát. Ehhez hozzájárulhatnak majd a mini szélerőművek is, melyek első példányát tegnap avatták fel Inotán. MH-összeállítás Az Európai Unióban az összenergia-hasznosításon belül hat százalékot képvisel a megújuló energia. Ezt tíz éven belül meg akarják kétszerezni. Hasonló tempót vállalt Magyarország is, amely 2010-ig 7,2 százalékra szeretné növelni az alternatív energiaforrások - így a szél-, a nap-, a vízenergia, a geotermia és a biomassza - hasznosításának arányát. - Ahhoz, hogy ez valóban meg is valósuljon, társadalmi szemléletváltásra és rengeteg pénzre lesz szükség - nyilatkozta lapunknak Bohóczky Ferenc, a Gazdasági Minisztérium szakfőtanácsosa. A kormány mindezt lehetőségeihez mérten támogatja, idén például 100 millió forintot osztottak szét a pályázók között. Ebből a keretből kapott például 20 milliót a tegnap átadott inotai szélerőmű is. Egy másik, ugyancsak épülő szélerőművet - ami Kulcs községben valósul majd meg - 32,6 millió forinttal támogat a GM. A főtanácsos közölte: a kormány által tavaly elfogadott energiatakarékossági program beépül a Széchenyi tervbe. Azt még nem tudni, hogy kifejezetten a zöldenergia hasznosítására jövőre mennyi pénzt fordíthat a tárca, csupán az biztos, hogy az idei 100 millió forintnál többet lehet majd igényelni. Folytatás a 9. oldalon Ha Csúcs jön, akkor Járai nem vállalja Nem vállalja a jegybankelnöki tisztséget Járai Zsigmond, ha a kisgazda Csúcs László alelnök lesz - értesült lapunk több forrásból. MH-Információ Eörsi János, Víg György Járai Zsigmond pénzügyminiszter szűk körben kijelentette: nem vállalja a jegybankelnöki megbízást, ha együtt kell dolgoznia Csúcs Lászlóval az MNB vezetőségében. Csúcsot az FKGP vezetősége kívánja látni a jegybank alelnöki székében - számoltunk be tegnapi számunkban. Ez a szék a Fidesz-FKGP koalíciós megállapodás értelmében a kisgazdákat illeti meg. Csúcs László az ügy fejleményeiről lapunknak elmondta: Torgyán József valóban felkérte - már másodszor - az alelnöki posztra. Az első ajánlatot februárban kapta, de akkor még visszautasította, mert az adó- és költségvetési ügyekre kívánt koncentrálni. Most viszont rábólintott az ajánlatra. Csúcs a maga részéről nem látja akadályát a Járaival történő együttműködésnek. „Ez más helyzet lenne, mint amikor képviselőként kritizáltam a költségvetést” - fogalmazott. Alelnökként a gazdaságpolitika formálásában segítené Járait-mondta. Járai Zsigmond, az MNB- elnöki tisztség várományosa nem kíván nyilatkozni. Korábban megnevezett jelöltjei az alelnöki posztra: Szapáry György exalelnök, Auth Henrik, a Postabank vezérigazgatója és Adamecz Péter helyettes PM-államtitkár. Szakértők úgy vélik: a koalíciós megállapodás kitétele ellentétben áll a jegybanktörvénnyel. Eszerint ugyanis az alelnökök személyére az MNB-elnök tesz javaslatot, amelyet a miniszterelnök egyetértése esetén előterjeszt a köztársasági elnöknek. Szabó János: nincs lemaradásban a honvédség NATO-bírálat a vállalások elhúzódó teljesítése miatt NATO-tisztviselők kritikával illetik Magyarországot amiatt, mert túl keveset költ védelemre. A szövetség illetékese szerint csatlakozás előtti vállalásainkat sem teljesítettük, és a mostaniak többsége sem nevezhető reálisnak. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az eurohadtestben való részvétel helyett a NATO-kötelezettségekre kellene koncentrálni. MH-Információ/Haszán Zoltán A NATO tisztségviselői bírálják Magyarországot vállalásai teljesítésének elhúzódása miatt - derül ki az Országgyűlés külügyi bizottságának legutóbbi brüsszeli útjának jelentéséből. Kifogásolták például, hogy Magyarország az igen kedvező gazdasági mutatók ellenére túl keveset költ a védelemre. A jelenlegi magyar vállalások többsége mögül hiányzik a kellő anyagi fedezet, ráadásul még a csatlakozás előtti kötelezettségek között is van olyan, amelyet nem teljesítettünk. Arra is felhívták figyelmünket, hogy teljesítményünk hatással lehet a további bővítésre: addig nem lesznek új tagok, amíg a legutóbb csatlakozott három ország nem teljesített. A szövetségben úgy látják, a magyar honvédségnél jelentős előrelépésekre van még szükség a civil kontroll, a tiszt-tiszthelyettesi arányok kialakításában és a beszerzéseknél. Utóbbinál kedvezőtlennek ítélik, hogy az elavult technika jelentősebb cseréjét 2005 utánra halasztották. A szövetség egyik magas rangú illetékese szerint az eurohadtestbe tett felajánlások helyett (Magyarország egy gépesített lövészzászlóaljjal és egy légvédelmi szakasszal járul hozzá a közös európai védelmi erőkhöz) a NATO-kötelezettségek teljesítésére kellene figyelni. Egy másik tisztségviselő az átalakítás késlekedésének okai között említette a koalíciós kormányzásból eredő anomáliákat is, a védelmi tervezésen belül tapasztalható bürokrácia és a régi gondolkodásmód mellett. A külügyi bizottság tapasztalatairól levélben számolt be a kormányfőnek, a külügy-, illetve a honvédelmi miniszternek, utóbbit meg is hívta a testület ülésére. A védelmi tárca vezetője megerősítette a Magyar Hírlapnak, hogy megkapta a bizottsági elnök tájékoztatását, amely szerinte egy feljegyzés NATO-tisztviselők különböző fórumokon elhangzott véleményeiről.Szabó János úgy látja, hogy a három új tagországra fokozott figyelmet fordítanak a szövetségben, de Magyarország az adott lehetőségek között jól áll vállalásai teljesítésében. Lapunk megbízható forrásokból úgy értesült, az észak-atlanti szövetségnek tett magyar vállalások teljesítéséről várhatóan már januári ülésén tárgyal a nemzetbiztonsági kabinet.