Magyar Hírlap, 2000. december (33. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK BUDAPEST BANK Pénzügyi számítások a www.budapestbank.hu honlapunkon NPV, IRR, kamatos kamat, törlesztő rész­letek, betéthozam, áfa tartalom stb...Magyar Hírlap BUDAPEST BANK BONITAS BETÉT napi kamatos kamat*­­az első hónap után www.budapestbank.hu 2000. december 16., szombat 33. évfolyam, 294. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 79 forint E-mail cím: levelek@mhirlap.hu. Interneteim: www.magyarhirlap.hu/ llHNIillllil Ilii ü 770133'M 90060 1,11111,1 —* MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 1,18 százalékos csökkenéssel, 7547,18 ponton zárt pénteken. Az árfolya­mok újabb esése elsősorban a nemzetközi piacok gyengél­kedésének volt köszönhető. A forgalom ismét jelentős, majd 20 milliárd forintos volt. 10. oldal Gyűjtések Pallagnak - segít az alvilág? Nógrádi Zsolt egykori olajszőkítő lapunknak úgy nyilatko­zott: megfizeti Pintér Sándor belügyminiszternek az 1 mil­lió 250 ezer forintos kártérítést Pallag László volt olajbi­­zottági elnök helyett. Ezt neki volt olajosok ajánlották fel. Külön gyűjtene Tóth Károly képviselő (MSZP), és ő is tá­mogatásra kéri azokat, akik illegálisan hasznot hajtottak az olajbizniszekből. 4. oldal Horthy: az antiszemitizmus egy betegség Ifjabb Horthy István, a tragikus bal­esetben elhunyt kormányzóhelyettes fia a Magyar Hírlapnak beszél a kiug­rási kísérlet utáni menekülésről, nagyapja életéről és arról, miért nem vállalt szerepet a rendszerváltozás idején. „Nagyapám, Horthy Miklós kormányzó nem volt antiszemita... az antiszemitizmus és mindenféle előíté­let egy betegség az emberi lélekben. Sajnos a magyar társadalomban ez a betegség már régóta létezik, és még ma is észlelhető” - vé­lekedik. 11. oldal, Ahogy Tetszik Ellenzéki többséggel vizsgálhatják Torgyánt Elindította az összeférhetetlenségi eljárást Torgyán József és felesége ellen a mentelmi bizottság. A vagyonnyilatko­zattal kapcsolatos vizsgálat remélhetőleg három hónapon belül befejeződik. Az eljárást egy kedden létrejövő, ellen­zéki többségű, háromtagú testület folytatja majd le. A vizs­gálóbizottság a zárt borítékba is betekinthet. 3. oldal „Nincs semmiféle tudathasadásos ügyem” Az újabb visszaélésgyanús ügyletek megakadályozására a környezetvédel­mi célalap (kac) pályáztatásának átlát­hatóbbá tételét tekinti legsürgősebb feladatának Turi-Kovács Béla. A de­cember 1-jén hivatalba lépett környe­zetvédelmi miniszter a botrányairól hírhedtté vált Környezetgazdálkodási Intézetet a tárca munkáját valóban se­gítő szakmai szervezetté kívánja átala­kítani. Az FKGP egyik legbefolyásosabb politikusának szá­mító miniszter nem tart attól, hogy a költségvetési szavazás után pártja befolyása csökken a koalícióban. 6. oldal VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Alföld Dunántúl Budapest É-Magyaror­sfi * * Helyenként havas eső 6 fok Q M Változóan felhős idő 5 fok Változóan felhős Idő 5 fok # & # Elszórtan hózáporok 2 fok Leállították a csernobili reaktort Összesen két per indult Magyarországon sugárfertőzöttek halála miatt - Mohi mégsem fenyeget? Ünnepélyesen leállították teg­nap a csernobili atomerőmű utolsó működő reaktorát. Az ed­digi mérések alapján a zöldek ál­tal korábban veszélyesnek ítélt mohi atomerőmű sem jelent fe­nyegetést Magyarországnak. MH-összefoglaló A biztonsági rendszer 5. számú kulcsának elfordításával örök­re leállt a csernobili erőmű, amelyben 1986-ban az atom­­ energia történelmének legsú­lyosabb balesete következett be. Az eseményt mintegy 100 munkás követte figyelemmel, könnyekkel a szemükben. Az erőmű hatezer alkalmazottja ugyanis munka nélkül marad. A ma ismert adatok szerint 8-10 esetben merült fel, hogy a reaktorkatasztrófa idején a Szovjetunióban járó magyarok az ott elszenvedett sugárfertő­zés miatt haltak meg. Ugyan­akkor nemrégiben Vujity Tvrtko riporter tizenegy olyan egykori magyar kamionos sor­sát követte végig, aki a cserno­bili katasztrófa idején szállított árut Kijev körzetébe, s ma már egyikük sem él. A legismertebb közülük Szabadszállási Kálmán, akinek ügyében hosszas pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság 1999 februárjában először mondta ki: halála összefüggés­ben lehetett kijevi útjával, ezért a szállítási céget teljes kártérítésre kötelezték. Ennek mértékéről végül peren kívül egyeztek meg a felek. A közelmúltban indított kártérítési pert a Volán Tefu ellen egy, a csernobili kataszt­rófa idején a Szovjetunióban járt kamionos lánya. Szabó István, akit a reaktorrobbanás másnapján küldtek Moszkvá­ba, idén áprilisban hunyt el rákban. Kiss Csaba ügyvéd lapunk kérdésére elmondta, kezdet­ben peren kívüli egyezséget szerettek volna elérni, ám ezt a vállalat elutasította. Az ügyvéd a Szabó István ügyében indított kereseten kí­vül nem tud más folyamatban lévő Csernobil-perről. Ennek vélhetően az az oka, tette hoz­zá, hogy az ügyek elévültek. Munkaügyi pert ugyanis a „káreseményt”, azaz a halál­esetet követő három éven be­lül lehet indítani, s ezt a többi, korábban elhunyt áldozat hoz­zátartozója elmulasztotta. Csernobil katasztrófája óta egészen a közelmúltig a zöldek attól tartottak, hogy a két éve működésbe lépett mohi atom­erőmű veszélyt jelenthet Ma­gyarország számára. Az eddigi mérések azt bizonyítják, hogy a magyar határtól alig 40 kilo­méterre lévő létesítmény biz­tonsági rendszere megfelelő. Az utóbbi években egyszer sem volt szükség kritikus su­gárzási értékek miatt riadó el­rendelésére. Az érvényben lévő 248/ 1997. kormányrendelet értel­mében az országos nukleáris baleset-elhárítási rendszer ke­retében működtetett sugárfi­gyelő, -jelző- és -ellenőrző rendszer hivatott az ország nukleáris biztonságát garan­tálni - mondta lapunknak Bertalanits Szilárd alezredes, az Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóság (OKF) baleseti információs osztályá­nak munkatársa. Az ország különböző pontjaira - legsű­rűbben a paksi és a mohi atomerőmű közelébe telepí­tett - automata mérőállomá­sok tízpercenként juttatják el az adatokat a háttérsugárzás alakulásáról az OKF-hez tele­pített Baleseti Információs Központba. A csernobili ka­tasztrófa óta nem mértek ki­ugróan magas sugárszintet. A mohi atomerőmű közelébe telepített műszerek sem mu­tatnak az átlagos 100-120 na­­noGram/óra hazai átlagszint­nél magasabb értékeket. További információk a 2., kommentár a 7. oldalon Leonyid Kucsma ukrán elnök televíziós élő közvetítés révén nézte végig Kijevből a hármas re­aktor kikapcsolását. Az államfő javaslata szerint az erőművet a jövőben nemzetközi tudo­mányos kutatóközpontként használnák, ahol az atombalesetek következményeit tanulmá­nyoznák FOTÓ: REUTERS - MIHAIL CSERNYICSKIN Székely Zoltán előzetesben Tíz év óta először alkalmaztak ilyen kényszerintézkedést képviselővel szemben A Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken elrendelte Székely Zoltán exkisgazda országgyűlési képviselő elő­zetes letartóztatását. A rend­szerváltás óta Székely az első olyan honatya, akit előzetes letartóztatásba helyeztek. MH-összefoglaló A bíróság szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítékok elrej­tésének lehetősége miatt tar­totta indokoltnak a képviselő fogva tartását - nyilatkozta la­punknak Futó Barna, Székely Zoltán ügyvédje. A feljelen­tést Lehoczki István, Em­őd polgármestere zsarolás és vesztegetés miatt tette a kép­viselő ellen. Az ügyészség a képviselőn kívül három, Székely Zoltán által felkért szakértőnél is házkutatást tartott. Közülük kettőt vettek őrizetbe szer­dán, akiket tegnap úgyszintén előzetes letartóztatásba he­­lyezett a bíróság. Futó Barna ügyvéd indo­kolatlannak tartja az előzetes letartóztatást, ami ellen fel­lebbezést nyújtott be. Véle­ménye szerint kizárt, hogy a házkutatás során Székely la­kásán lefoglalt iratok között a gyanút alátámasztó doku­mentumok lennének. Túri András osztályvezető ügyész kérdésünkre közölte, hogy a folyamatban lévő üggyel kapcsolatban semmi­féle új tényről nem kíván be­számolni, így arról sem, hogy olyan dokumentumok birto­kába jutottak volna, amelyek más, eddig feltáratlan bűn­­cselekményekre utalnának. Részletek a 4. oldalon A kormány az alternatív energia hasznosításának megkétszerezését szeretné az elkövetkező években ✓Újabb szélerőművek építését tervezik A kormány jövőre egymilliárd forintot költ energiahatékonysági prog­ramokra, ám ebből alig pár százmillió juthat a környezetbarát energe­tikai beruházások támogatására. Pedig tíz éven belül a jelenlegi duplá­jára, vagyis 7,2 százalékra szeretnék növelni az alternatív, megújuló energiafelhasználás arányát. Ehhez hozzájárulhatnak majd a mini szél­erőművek is, melyek első példányát tegnap avatták fel Inotán. MH-összeállítás Az Európai Unióban az össz­­energia-hasznosításon belül hat százalékot képvisel a meg­újuló energia. Ezt tíz éven be­lül meg akarják kétszerezni. Hasonló tempót vállalt Ma­gyarország is, amely 2010-ig 7,2 százalékra szeretné növelni az alternatív energiaforrások - így a szél-, a nap-, a vízenergia, a geotermia és a biomassza - hasznosításának arányát. - Ahhoz, hogy ez valóban meg is valósuljon, társadalmi szemlé­letváltásra és rengeteg pénzre lesz szükség - nyilatkozta la­punknak Bohóczky Ferenc, a Gazdasági Minisztérium szak­­főtanácsosa. A kormány mindezt lehe­tőségeihez mérten támogatja, idén például 100 millió forin­tot osztottak szét a pályázók között. Ebből a keretből ka­pott például 20 milliót a teg­nap átadott inotai szélerőmű is. Egy másik, ugyancsak épü­lő szélerőművet - ami Kulcs községben valósul majd meg - 32,6 millió forinttal támogat a GM. A főtanácsos közölte: a kormány által tavaly elfoga­dott energiatakarékossági program beépül a Széchenyi tervbe. Azt még nem tudni, hogy kifejezetten a zöldenergia hasznosítására jövőre mennyi pénzt fordíthat a tárca­, csu­pán az biztos, hogy az idei 100 millió forintnál többet lehet majd igényelni. Folytatás a 9. oldalon Ha Csúcs jön, akkor Járai nem vállalja Nem vállalja a jegybankelnö­ki tisztséget Járai Zsigmond, ha a kisgazda Csúcs László al­­elnök lesz - értesült lapunk több forrásból. MH-Információ Eörsi János, Víg György Járai Zsigmond pénzügymi­niszter szűk körben kijelentet­te: nem vállalja a jegybankel­nöki megbízást, ha együtt kell dolgoznia Csúcs Lászlóval az MNB vezetőségében. Csúcsot az FKGP vezetősé­ge kívánja látni a jegybank al­elnöki székében - számoltunk be tegnapi számunkban. Ez a szék a Fidesz-FKGP koalíciós megállapodás értelmében a kisgazdákat illeti meg. Csúcs László az ügy fejle­ményeiről lapunknak elmond­ta: Torgyán József valóban fel­kérte - már másodszor - az al­elnöki posztra. Az első ajánla­tot februárban kapta, de akkor még visszautasította, mert az adó- és költségvetési ügyekre kívánt koncentrálni. Most vi­szont rábólintott az ajánlatra. Csúcs a maga részéről nem lát­ja akadályát a Járaival történő együttműködésnek. „Ez más helyzet lenne, mint amikor képviselőként kritizáltam a költségvetést” - fogalmazott. Alelnökként a gazdaságpoliti­ka formálásában segítené Já­­rait-mondta. Járai Zsigmond, az MNB- elnöki tisztség várományosa nem kíván nyilatkozni. Koráb­ban megnevezett jelöltjei az al­elnöki posztra: Szapáry György exalelnök, Auth Hen­rik, a Postabank vezérigazga­tója és Adamecz Péter helyet­tes PM-államtitkár. Szakértők úgy vélik: a koa­líciós megállapodás kitétele el­lentétben áll a jegybanktör­vénnyel. Eszerint ugyanis az alelnökök személyére az MNB-elnök tesz javaslatot, amelyet a miniszterelnök egyetértése esetén előterjeszt a köztársasági elnöknek. Szabó János: nincs lemaradásban a honvédség NATO-bírálat a vállalások elhúzódó teljesítése miatt NATO-tisztviselők kritikával illetik Magyarországot amiatt, mert túl keveset költ védelemre. A szövetség illetékese szerint csatlakozás előtti vállalásainkat sem teljesítettük, és a mosta­niak többsége sem nevezhető reálisnak. Arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy az eurohadtestben való részvétel helyett a NA­­TO-kötelezettségekre kellene koncentrálni. MH-Információ/Haszán Zoltán A NATO tisztségviselői bí­rálják Magyarországot válla­lásai teljesítésének elhúzó­dása miatt - derül ki az Or­szággyűlés külügyi bizottsá­gának legutóbbi brüsszeli út­jának jelentéséből. Kifogásolták például, hogy Magyarország az igen kedvező gazdasági mutatók ellenére túl keveset költ a védelemre. A jelenlegi ma­gyar vállalások többsége mögül hiányzik a kellő anya­gi fedezet, ráadásul még a csatlakozás előtti kötele­zettségek között is van olyan, amelyet nem teljesí­tettünk. Arra is felhívták figyel­münket, hogy teljesítmé­nyünk hatással lehet a to­vábbi bővítésre: addig nem lesznek új tagok, amíg a leg­utóbb csatlakozott három ország nem teljesített. A szövetségben úgy lát­ják, a magyar honvédségnél jelentős előrelépésekre van még szükség a civil kontroll, a tiszt-tiszthelyettesi ará­nyok kialakításában és a be­szerzéseknél. Utóbbinál kedvezőtlennek ítélik, hogy az elavult technika jelentő­sebb cseréjét 2005 utánra halasztották. A szövetség egyik magas rangú illetékese szerint az eurohadtestbe tett felajánlá­sok helyett (Magyarország egy gépesített lövészzászló­aljjal és egy légvédelmi sza­kasszal járul hozzá a közös európai védelmi erőkhöz) a NATO-kötelezettségek tel­jesítésére kellene figyelni. Egy másik tisztségviselő az átalakítás késlekedésének okai között említette a koalí­ciós kormányzásból eredő anomáliákat is, a védelmi tervezésen belül tapasztalha­tó bürokrácia és a régi gon­dolkodásmód mellett. A külügyi bizottság ta­pasztalatairól levélben szá­molt be a kormányfőnek, a külügy-, illetve a honvédelmi miniszternek, utóbbit meg is hívta a testület ülésére. A védelmi tárca vezetője megerősítette a Magyar Hír­lapnak, hogy megkapta a bi­zottsági elnök tájékoztatá­sát, amely szerinte egy fel­jegyzés NATO-tisztviselők különböző fórumokon el­hangzott véleményeiről.­­Szabó János úgy látja, hogy a három új tagországra fokozott figyelmet fordíta­nak a szövetségben, de Ma­gyarország az adott lehető­ségek között jól áll vállalásai teljesítésében. Lapunk megbízható forrásokból úgy értesült, az észak-atlanti szövetségnek tett magyar vállalások teljesítéséről várhatóan már januári ülésén tárgyal a nemzetbiztonsági kabinet.

Next