Magyar Hírlap, 2000. december (33. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-14 / 292. szám

6 Magyar Hírlap VILLANÓFÉNYBEN Szolzsenyicin francia kitüntetése (MTI) Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz írónak Moszkvában átadták a francia erkölcs- és politikatudomá­nyi akadémia nagydíját. A moszkvai francia nagykövetsé­gen tartott ünnepségen vehette át a 82 esztendős, világhírű orosz író - a Gulag-szigetcsoport, a Rákosztály és más re­mekművek szerzője - a kitüntetést, amelyet 1983 óta ítél oda a francia akadémia a kultúra, a tudomány és a művészet jeles művelőinek. Magyar hangverseny Brüsszelben (MTI) A brüsszeli városháza gótikus nagytermében ka­marahangversenyt tartott Jeremiás Margit magyar ének­művésznő és tanítványai a szombathelyi Vianna da Motta kamarazenekar kíséretével. Jeremiás Margit, aki a világ­hírű zongoraművész, Cziffra György unokahúga, 1956- ban Nyugatra menekült, és Belgiumban települt le. A salzburgi Mozart énekverseny győztese, majd a brüsszeli királyi konzervatórium tanára jelenleg három belgiumi akadémián tanít, és alt hangja ma is gyakran hallható a pódiumokon. A brüsszeli hangverseny műso­rán a barokk zene gyöngyszemeiből - Pergolesi, Bach, Händel, Purcell, Mozart műveiből­­ adott elő részleteket tanítványaival. Tíz éve hunyt el Friedrich Dürrenmatt (MTI) Friedrich Dürrenmatt sok honfitársa szemében első­sorban nem a világhírű író volt, hanem a „csúnya” ember, aki „saját fészkébe piszkított”. 1990 novemberében, alig néhány héttel halála előtt még alaposan megleckéztette a polgári Svájcot, amikor börtönnek nevezte hazáját, ahol „minden fogoly egyúttal a maga börtönőre is”. Hazájában december 14-én, halálának tizedik évfordulóján egész sor irodalmi rendezvénnyel emlékeznek meg a nagy drámaíró­ról. A Dürrenmatt-láz Hollywoodot is hatalmába kerítet­te. A mozik műsorára kerül Sean Penn rendezésében Az ígéret legújabb filmváltozata. Az 1958-ban íródott művé­szi krimiben Jack Nicholson alakítja a főszerepet. Özve­gye, Charlotte Kerr szeptemberben Neuchatelban megnyi­totta a férje nevét viselő központot, ahol elsősorban az író festményei és rajzai láthatók. Dürrenmatt néhány héttel 70. születésnapja előtt, december 14-én hunyt el otthoná­ban, Neuchatelban. Halálát szívinfarktus okozta. A Fókusz Könyváruház sikerlistája Magyar szerzők: Kepes András: Krónika - Történetek Esterházy: Harmonia Caelestis Kiszely Gábor: ÁVH - Egy terrorszervezet története Lengyel László: Fortinbras királysága Vámos Miklós: Apák könyve Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos Görög Ibolya: Mindennapi maceráink Vujity Tvrtko: Tizenkét pokoli történet Bolgár György: Beszéljük meg! Nagy Lajos: Képtelen természetrajz Külföldi szerzők: J. K. Rowling: Harry Potter és a tűz serlege Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai Christopher Andrew-Vaszilij Mitrohin: A Mitrohin-archívum Elizabeth Kim: Tízezer könnycsepp Terah K. Collins: Feng Shui - A térrendezés ősi kínai művészete Gabriel García Márquez: Tizenkét vándor novella Louis Sachar: Stanley, a szerencse fia És várlak téged tudhatod... Francia novellák a szerelemről J. R. R. Tolkien: A gyűrűk ura J. K. Rowling: Harry Potter és a titkok kamrája KULTÚRA 2000. december 14., csütörtök Kerényi Miklós Gábor, Meczner János, Novák János, Sas József és Megyeri László kapott bizalmat Ez is operett, az is operett Az igazgatóválasztás kétfordulós „játékában” megszületett az első olyan direktor, aki újnak számít a palettán. A fővárosi önkormány­zat kulturális bizottsága tegnap Kerényi Miklós Gábort válasz­totta a Budapesti Operettszínház igazgatójává. A tizenegy érvényes szavazatból Kerényi hetet, az ed­digi direktor, Halasi Imre kettőt, Kol­­tay Gábor és Kalmár Pé­ter pedig egy-egy vok­­sot tudhat magáénak. Az Operett Színházra egyébként hét érvényes pályázat szü­letett, ezek közül első helyen az átépítést irányító Halasi Imrét ja­vasolta a hattagú szakmai testület. Másodiknak Kerényi Miklós Gá­bort, harmadiknak pedig Kalmár Pétert helyezték el a képzeletbeli ranglétrán. A kulturális bizottság meglehe­tősen hosszúra nyúló vita után döntött, ki legyen az Operett igaz­gatója. A személyeskedéstől sem mentes ügyrendi vita szinte hosszabbra nyúlt, mint az érdemi meghallgatás. Ekkorra már újravá­lasztották a Budapest Bábszínház eddigi direktorát, Meczner Jánost, a Kolibri Színház eddigi direkto­rát, Novák Jánost és a Mikroszkóp Színpad igazgatóját, Sas Józsefet. Az előbbi kettő egyhangúlag nyer­te el a bizottság tetszését. Sas Jó­zseffel kissé pikírt vita keveredett a politikai kabaré műfajáról. Sas erőteljesen hangsúlyozta, hogy a jó kabaré mindig bánt valakit, a rendszersemleges butaságot és tör­vényszerűen a hatalmon lévőket. Sas József után került sor az Ope­rett Színház tárgyalására. Élénk szóvál­tás kereke­dett a szak­mai zsűri funkciójáról, volt olyan kulturális bi­zottsági tag, aki azt állítot­ta,­ hogy a szakmai gré­mium szinte helyettük akar dönteni. A jelöltek meghallgatása szinte drámai volt. Volt olyan, aki láthatóan szoron­gott, szinte belesápadt a meghall­gatásába, más kétségbeesetten két kézzel kapaszkodott az általa tar­tott mikrofonba, jó néhány vizs­gáztató jellegű keresztkérdés is el­hangzott. Az egyik bizottsági tag meg is kérdezte az elnöktől, hogy a kulturális bizottság ülésén va­gyunk-e, mert néhány felszólalás már ezt is kétségessé tette. Halasi Imréről többen elmondták, ő maga is elmondta, hogy nem teljesíthette az általa vállalt programot, hiszen közbejött az építkezés. Ezért min­denki elismerését fejezte ki Halasi­nak. De szóba került, hogy a felújí­tás után is igen rossz lesz a színház színpada. Nem megfelelő ugyanis a mérete, nyolc lakást kellett volna megvásárolni ahhoz, hogy elfogad­ható alakú és méretű legyen. Schiffer János főpolgármester-he­lyettes elmondta, hogy megpróbál­ták kivásárolni a lakásokat, de nem sikerült. És bizonyos építési enge­délyre kapták a címzett támoga­tást, sajnos a törvények értelmé­ben egy szöget sem lehet máshogy beverni, különben elvonnák a pénzt. A pénzhiányra egyébként többen panaszkodtak, és szorgal­mazták a Budapest Bábszínház so­káig nem halasztható rekonstruk­cióját. Eközben burleszkjelenetek játszódtak le a mikrofonok adoga­tásával, régóta megoldatlan, hogy minden képviselőnek külön mik­rofonja legyen. Sustorgásoktól, összenevetésektől volt zajos a terem. A maratoni ülés végén az eddi­giekhez képest röviden hallgatta meg az elcsigázott bizottság a szin­tén kissé elcsigázott három jelöltet, akik a Thália Színházra aspiráltak. Bálikó Tamás és Görgey Gábor is elmondta, hogy nincs eléggé arcu­lata a teátrumnak, ők szeretnének határozottabb profilt adni neki. A bizottság azonban értékelte Me­gyeri László direktor eddigi mun­káját, és egyhangúan este negyed hétkor őt erősítette meg mandátu­mában. Bóta Gábor „Volt olyan, aki láthatóan szorongott, szinte belesápadt a meghallgatásába, más kétségbeesetten két kézzel kapaszkodott az általa tartott mikrofonba.” Benedek Miklós, Verebes István, Fábri Péter és Sas József - döntésre várva fotó: isza ferenc Igazolni a női nézőpont jogosultságát Könyv a társadalmi nemekről­­ Lévai Katalin: régi beidegződéseket bolygattam meg „Olyan tudást akartam nyilvá­nosságra hozni, amely jellem­ző viselkedésformák és érték­rendek bemutatásával igazolja a női nézőpont létjogosultsá­gát” - írja Lévai Katalin, A nő szerint a világ című könyvének előszavában. - Mi volt a szándéka a könyvvel? - Azt gondoltam, megírom azokat a nőkkel kapcsolatos mítoszokat, amelyekről nem tudjuk pontosan, hogy míto­szok, de állandóan szembeta­lálkozunk velük. A jó anya, a jó feleség és hasonlók mítoszát. Aztán rájöttem, ha ezt teszem, arról írok, hogy a társadalom hogyan látja a nőket, és nem azt, hogy egy nő hogyan látja a világot, írok a feminizmusról, és arról, a minket körülvevő vi­lág, a tömegkultúra, a reklá­mok hogyan szabnak ránk kü­lönböző szerepeket, és hogy ezeknek megfelelünk-e vagy sem. Ez a rész szól a férfiasság­ról, a nőiességről, a szexualitás­ról. A könyv harmadik része az igazi mikrovilág, interjúk, le­vélben megírt életek szerepel­nek benne. - Ez akkor egy feminista kötet? - Rengeteg fenntartásom volt a feminizmussal szemben, de ahogy elolvastam sok sze­mélyes hangú visszaemléke­zést, egyre inkább a téma bűv­körébe kerültem. Rájöttem, kevés és torz az ismeretünk a feminizmusról. - Kiknek írta a könyvet? - Harminc évtől felfelé azok a nők fogják leginkább olvasni, akik Valahol már meg­tapasztalták, hogy hátrány ér­te őket, csak azért mert nők. Vagyis, akik reflektáltak már saját nem biológiai, hanem tár­sadalmi nemükre. - Olvashatunk a könyv­ben amolyan női sikersztori­kat is? - Azok a „sikersztorik", amelyeket én elolvastam, többnyire inkább drámai élet­helyzetek voltak - az a siker bennük, hogy túlélték a nehéz szituációkat. - De ugye, azért nem az derül ki, hogy merő szenve­dés nőként élni? Biztos van olyan története, amely a ne­mek egészséges viszonyát mutatja be. - Találtam azért ilyet is. A leíró módszer ellenére a szellemi életet provokáló szándékkal írtam a könyvet. - Ezek szerint a férfiaknak és a férfiakról is szól, hogy ők, mint a másik nem képviselői, hogyan élik meg a nőkérdést? - Kiderül, hogy a férfiak is tudnak szenvedni attól a kény­szertől, meg kell felelniük a győztes ideálnak. Örültem, hogy férfiak, akik olvasták a könyvet, azt mondták, régi beidegződé­seiket bolygattam meg. Dusza Erika ­ Érettségi tételanalízis AZ ÍRÁSBELI V. Érték- és időszembesítés Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versében - Lírai műelemző írásbeli érettségi tétel - írta. Kovács András Berzsenyi elégiáiban olyan összetett, összegző élmények jutnak ki­fejezésre, ahol az illúziókból való kiábrándulás a valóság felismeréséig jut. Az ifjúság elmúlásának fájdalmát a költő az elmúlás egyetemes él­ményévé teszi. Elégikus versei tele vannak olyan hangulati jelzőkkel, amelyek elvezetnek az érzelmesség felszínétől a vallomások telítettsé­géig, így a romantikus elvágyódás bánattá és lemondássá érik. A Ber­zsenyi-féle elégiai táj talán a legszebben az érték- és időszembesítő, il­letve létösszegző költeményében, a Közelítő térben ölt testet. A verset dús források táplálják: a költő magánya, az élethez fűződő drága kapcsolatnak megszakadása, kiábrándulása, sorsára való rádöbbe­­nése. A költő életének őszéhez ért az utolsó szerelmi vágyakkal szívé­ben. Maga a cím is hordozza ezt a lopva közeledő elmúlás riadalmát, és ez predesztinálja az egész vers hangvételét. Mégis elsősorban nem a ha­lálfélelem szólal meg költeményében, sokkal inkább a lélek kiégettsége, elsivárosodása, az ifjúság elmúltával az öröm és a szépség nélküli élet kifosztottsága, egyhangú monotóniája és az egyre elviselhetetlenebbé váló elmagányosodás. Életéből lassan eltűnnek a magasra röpítő szen­vedélyek, érzelmek, köztük a szerelem is. A vers témájából fakadóan Berzsenyi a múlt és jelen értékeit vizsgálja, így a nosztalgikus életérzé­sek feltárása, illetve a költő által vágyott eszmények és a tapasztalati va­lóság feloldhatatlan ellentéte adja a mélyen elégikus hangnemet. A mű felépítése könnyen követhető, a költő gondolatmenete logikus: az első szerkezeti egységben az őszi természetet festi le, majd egy álta­lánosító rész következik, zárásként pedig saját életére alkalmazza a ta­nulságot. (Érdemes megfigyelni, hogy Babits Mihály az ősz és tavasz közönben a Közelítő tél több motívumát is átvette, így a szerkezeti felépítést is.) Az első három strófában a költő nemcsak az őszt festi le, hanem a nyár és a tavasz hiányát is, így átminősül a cím ígérte leírás, s ez kettős hatást vált ki: nemcsak a jelen sivárságára döbbent rá, hanem a múlt értékeinek visszahozhatatlan elvesztésére is. Annál is inkább, mert a múltat idillé próbálja varázsolni a visszafelé néző emlékezet, a megszépítő időbeli távolság. Ezt nyomatékosítják a múlthoz kötődő po­zitív értékű, antik hangulatú szavak, utalások: a kertet „ligetté”, „rózsás labirinth”-tá eszményíti Berzsenyi, melyben „Zephyr” lengedezett és „symphonia szólt”. Az első három versszakban összesen hét tagadószó fordul elő és ezt fokozzák a negatív tartalmú szavak: „hervad”, „hull­nak”, „homály”, „borong”, „szomorú”, „kihalt”, melyek egy ellenidillt vázolnak fel. A pompa tagadása teszi még élesebbé, fájdalmasabbá a verszene sugallta melankóliát. A képi ellentétek konkrétságukon túl az öröm és a gyász, az élet és a halál komor szembenállását képviselik. Fon­tos megjegyezni, hogy a természet - mint a Levéltöredékben - lelki tá­jat is jelent, s e kettő harmóniája jelenti a költő számára az idilli nyugal­mat. Ezért érdekes, hogy az elmúlás egységes drámája játszódik le előt­tünk a természetben, az egyetemes létben és az egyén életében egyszer­re. A tartalom és a forma ilyen művészi egysége a világirodalomban is ritka, talán csak Goethe tudta megvalósítani: „Immár minden bércet / Csend ül, / Halk lomb, alig érzed, / Lendül, / Sóhajt az éj. / Már búvik a berki madárka, / Te is nemsokára / Nyugszol, ne félj...” (Vándor éji da­la)., Berzsenyi az első három szakaszban a természet leírásával érzékelte­ti az idő kérlelhetetlen múlását, majd a táj korlátait romantikus merész­séggel töri át, és a „szárnyas” idővel a végtelenségbe ér, ahonnan nézve minden csak átmeneti jelenség: „Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, / S minden mivé tűnő szárnya körül lebeg! / Minden csak jelenés; minden az ég alatt, / Mint a kis nefelejcs, enyész.” Míg Kemény Zsigmond min­dent úgy élt át, hogy észrevette a bennük rejlő tragikumot, Berzsenyi minden dolognak - így a törékeny kis nefelejcsnek is - a múlandóságát érezte rögtön: „Még eddig a múlandóságnak magvát sem éreztem ereim­ben, de most érzem egész semmiségemet és csüggedek” - írja a har­minchárom éves, fiatal költő. Az erő mint formateremtő energia jelenik meg, s nála alakult át a statikus világkép dinamikussá (minden erő egy­­felé rohan, az elmúlás felé). A vers zárlatában szomorú lemondással veszi tudomásul, hogy ész­revétlenül, kihasználatlanul örökre elmúlt fiatalsága. Most már a költő egész eddigi fiatalsága szétfoszlottságában lepleződik le, egyszerre su­galmazva önnön teltségét, s e teltség mögött tünékeny pillanatnyiságát: „Még alig ízleli nektárját ajakam, még alig illetem egy-két zsenge virá­gait.” A közeledő téllel megszakad a természet és az emberi lét párhu­zama, harmóniája: a lírai én számára nincs több kikelet, ugyanakkor lel­kében egyaránt igenli magát az élet és a halál. Ezt az érzést erősíti vala­melyest az „Itt hágy” kétszeri ismétlése, mondatpárhuzama. (A már em­lített Babits műben mindez így hangzik: „Csak az én telem nem ily mú­landó. /Csak az én halálom nem halandó. /... Lombom, ami lehullt, sohse hajt ki... / Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!”) Berzsenyi számára az élet immár a vágyat fájdalommá, a gyönyört bánattá érleli. A halálsejtelem a pillanatot az érzelem és értelem teljes­ségével tölti meg s egyszerre kell átélnie az elmúlást mint természeti je­lenséget, egyéni élményt és egyetemes törvényszerűséget: „Itt hágy s vissza se tér majd gyönyörű korom. / Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!” Az illatok, színek, fények és kedves hangok az idő egyetlen szárnycsapására elhalványulnak, s a „mégeket” és a „majdot” véglege­sen érvényteleníti a „soha” szigorúsága. Ez az ősz, az élet és a halál, a születés és az elmúlás, a gyönyör és a fájdalom egysége. A költő nem a kezdetet és a véget, hanem a lét teljességét ismeri fel a lírai hős életele­meként. A vers talán legmeghatóbb része, mikor a fájdalom és szerelem, gyö­nyör és halál még egyszer egyesülnek a múlandóság hangulatában, s ezt a költő érett bölcsességgel, rezignációval éli át: „Sem béhúnyt szeme­met fel nem igézheti / Lollim barna szemöldöke!” - „A szerelmes szem­benézésébe húzza össze az élet szemhatárát, e legmélyebb, legvalóbb pillanat mögé állítva a halál bizonyosságát” (Barta János). Valóban egyszerre: éli, szemléli, szenvedi meg és megméri sorsát, s Berzsenyi e nosztalgikus fájdalmát talán a legszebben Alphonse de La­martine A tó című műve fejezi ki: „Állj meg, szárnyas idő­ órák, gyö­nyörű percek, / ne óh ne fussatok!”, „Öröklét, pusztulás, múlt, sötét sza­kadékok, / mi lesz a lét, amit elnyel örvényetek?” Felhasznált irodalom: Takáts Gyula: Az igazi poézis keresése Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban. Magyar irodalomtörténet Merényi Oszkár: Berzsenyi Dániel Nem lesz gond az érettségin! Reményeink szerint te is így gondolod majd, kedves érettségiző, ha a tanév folyamán figyelemmel kíséred a Magyar Hírlap érettségi akcióját! Az immár harma­dik éve megjelenő sorozat páratlan sikerét annak köszönheti, hogy általa mindent készen kapsz, amit az érettségin tudnod kell. A sorozat megújult formában lát napvilágot: 32 héten át, hét­főtől péntekig mindennap megjelenik. Az akció felöleli a három kötelező érettségi tantárgyat. Magyar nyelv és irodalomból érettségi tételanalízis (írásbeli és szóbeli), valamint kidolgozott írásbeli mintatételek jelennek meg, történelemből 32 A" és 32 „ET tételt gyűjthetsz össze, melyeket kronológiák, névgyűjtemények és fogalommagyarázatok egészítenek ki, matematikából pe­dig 32 feladatsort és azok levezetését olvashatod a lap hasábjain. A megjelenések sorrendje: hétfőnként: magyar nyelv és irodalom tételanalízis, keddenként: történelem ,A’ tételek, szer­dánként: matematika, csütörtökönként: magyar nyelv és irodalom írásbeli mintatételek, péntekenként: történelem „B" tételek és segédanyagok. A sorozat lektorai olyan szakmai kiválóságok, mint dr. Gerőcs László, az egykori Repeta matematikaszerkesztője, a nagy sikerű Repeta felvételi könyv szerzője; Száray Miklós és Salamon Konrád, az elsős, illetve a negyedikes középiskolás történelemtankönyvek szerzői; Márton János, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola nyugalmazott vezető magyartanára. A sorozat gazdája az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete, a DFT-Budapest. A sorozat szerkesztői a DFT-Budapest szakmai vezetői, így: a magyar nyelv és irodalom soro­zaté Kovács András, a történelemé Batka Zoltán, a matematikáé pedig Fülöp Judit. Az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete: DFT-BUDAPEST EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE Jó munkát, sikeres felkészülést!Magyar Hírlap Ez a lap jár Önnek! Magyar nyelv és irodalom Országos rádió a Juventus? A Juventus Rádió, mely Ma­gyarország első számú regio­nális rádiójaként működött, 2001-től országos szinten is ve­zető szerepre pályázik. A mé­diatörvény és az ORTT által kínált hálózatba kapcsolódási lehetőséggel élve, hat város kapott engedélyt, hogy csatla­kozzon az FM 89,5 hullámsá­von sugárzó Juventus Rádió­hoz, így jövőre Győr, Pécs, Szeged, Miskolc, Eger és Deb­recen lakói is bekapcsolódhat­nak a rádió programjaiba. Míg eddig a lakosság 31 százalékát érték el, az új évben előrelátha­tóan ez a duplájára nő. A Ju­ventus eddig engedélyezett hálózatát is tovább szeretné bővíteni: az ORTT által kiírt pályázaton ugyanis két újabb helyi adót is megjelölt: Keszt­helyt és Szombathelyt. Az Egyesült Államok egyik leg­nagyobb, nemzetközi rádió­­hálózatokat üzemeltető társa­sága, a Metromedia Interna­tional Inc. 1994 óta működte­ti a Juventus Rádiót, melynek hallgatottsága az elmúlt hat év alatt megtízszereződött. DK XXI. század - game over Mediawave boszorkányok nélkül Hagyományteremtő Luca-napi sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Mediawave szervezői a Tütü Tangó kávéházban. A Mediawave Alapítvány elnöke, Durst György Luca széké­re állva jelentette be, jövőre április 27-e és május 5-e között, immár tizenegyedik alkalommal rendezik meg Győrött a fényírók fesztiválját. A népszokásokhoz hű ceremónia kere­tében kard is került Durst György kezébe, amely a boszorká­nyokat és rontó szellemeket távol tartotta az eseménytől. Tölgyesi Gábor A magyar fesztiválok létét bizonytalanná tette a kulturá­lis programok támogatásában bevezetett utófinanszírozás rendszere, s még az is valószí­nűnek látszott, az idei Media­wave lesz az utolsó. A függet­len filmekre fókuszáló össz­­művészeti fesztivál segítségé­re sietett azonban a Magyar Televízió, amely a Mediawave fő médiatámogatója lesz, de az Országos Rádió és Televí­zió Testület, a Nemzeti Kul­­tur­ális Alapprogram és a kul­tusztárca is segíti az eseményt. Durst György beszámolójából kiderült, biztató jelek mutat­nak arra, hogy a Magyar Moz­gókép Közalapítvány, az Ifjú­sági és Sportminisztérium is hivatalos támogatója, az Est Csoport pedig médiatámoga­tója lesz a fesztiválnak. A tizenegyedik Media­wave nevezési időszaka ja­nuár 20-ával zárul, a verseny­re eddig mintegy harminc film érkezett. Alkotások ér­keztek már Oroszországból, Izraelből, Görögországból és Amerikából is, de az idei fesztiválgyőztes film, a Tuva­lu, az álomsziget stúdiója, a német Bavaria is újabb alko­tásokkal képviselteti magát Győrött. (A Bavaria a fiatal német „újhullámos” rende­zők gyűjtőhelye.) Újdonság, hogy a nemzetközi filmver­seny kisebbségi, porlepte do­bozok és ifjúsági kategóriái­nak köre videó és televízió kategóriával bővült. A zenei kínálat jövőre is meglepetéseket tartogat. Fel­lép James Blood Ulmer afro­amerikai gitáros, a jazz no wave és a free funk jeles kép­viselője. Dél-Afrikából és Egyiptomból egy-egy hagyo­mányos népi zenét játszó együttes érkezik. A fesztivál ideje alatt lesz megtekinthető Somogyi Győző grafikusmű­vész mintegy kétezer darab­ból álló huszársorozata. A Mediawave jövőre a já­ték jegyében zajlik. Lesz virsli és vurstli, Boka Gábor vásári komédiásai mellett valószínű­leg egy kanadai szürreális cir­kusz is tiszteletét teszi az ese­ményen. Az idei konferencia témája is a játék lesz, amely­hez a XXI. század­­ game over tanulmánykötet megjelente­tését tervezik. A fesztivál filmes és zenei programjait a hagyományos győri, romándi és dunaszerdahelyi helyszínek mellett ezúttal Nickelsdorf­­ban is bemutatják. A hetvenhatodik történet Napra pontosan 66 évvel ezelőtt a Forum (ma Puskin) moziban egy váratlan siker indult országhódító útjára. A különö­sebb eredetiséggel nem vádolható Mese­autót elsősorban idillikus meséje - a sze­gény gépírólány és a gazdag igazgató minden akadályt legyőző szerelme­­, s persze a kitűnő színészi alakítások (elsősorban is a Kabos Gyula-Gomba­­szögi Ella páros, s az akkor frissen felfe­dezett Perczel Zita) tették élvezetessé. Az elkövetkező néhány évben - ahogy Nemeskürty István írja A magyar film történetében - 75 hasonló meseszövésű, szereposztású, a Mesautó receptjét után­zó film született. Kabay Barna és Petényi Katalin gondoltak most egy „merészet”, s visszatértek a forráshoz, az alapműhöz. Bár ami az eredményt illeti, ezt akár a 76. feldolgozásnak is tekinthetjük. A remake nehéz, többesélyes vállal­kozás. Elvileg összemérhetőnek kell len­nie az eredetivel, annak hangulatával, világával, a színészi alakításokkal, de meg kell állnia a saját lábán, önálló, ön­törvényű műként is. A Vadnay László ír­ta, Gaál Béla rendezte jó öreg Meseautó kifejezetten gyengécske mozi. Ezt a szín­vonalat, középszert nem nehéz űberolni. Az új Meseautónak mégsem sikerült. A forgatókönyvet jegyző Nógrádi Gá- FILM NEVÉI Meseautó MAGYAR FILM Rendezte: Kabay Barna, Petényi Katalin Operatőr Máthé Tibor Szereplők: Bajor Imre, Kern András, Stohl András, Ónodi Eszter, Molnár Piroska, Pogány Judit, Bezerédi Zoltán bár kicsit leporolta, mai környezetbe he­lyezte a mesét, s igazított is rajta vala­micskét. A korszerűség jegyében Szűcs János nem egy vállalatot, hanem egy be­vásárlóközpontot igazgat, Kovács Vera gépírókisasszonyból görkorcsolyás kéz­besítő lett, az igazgató nagybácsikájából pedig barát, s egy autószalon tulajdono­sa. A többi szereplő, a cselekmény irá­nya, s persze az erkölcsi tanulság - a sze­relem minden akadályt legyőz, a pénz nem boldogít - változatlan maradt. És, bár kétségtelen, hogy a nézők vá­gya az idill, a társadalmi igazságtalansá­gokat giccsben feloldó mesék után örök, nem lehet úgy filmet készíteni, mintha 66 év nyomtalanul múlt volna el. A ma­gyar társadalom szerkezete, a gazdasági, társadalmi, kulturális közeg is más, s en­nek megfelelően mások a hőstípusok s a konfliktusok is. (Ma például egy luxus­kocsinak más a helyi értéke, nem jelent olyan szenzációt, mint 1934-ben.) Az al­kotók arról is elfeledkeztek, hogy egy mai giccsnek tetszetősebb a csomagolá­sa, hihetőbb a meséje, üzemképesebben működik a dramaturgiai gépezete, a pszichológiai, dramaturgiai logikátlan­ságoktól hemzsegő forgatókönyvből po­ros, nyögvenyelős mulatságot rendez­tek. (A vígjátékhoz való affinitásuk hiá­nyát előző filmjük, a Hippolyt is bizonyí­totta.) A színészek szinte mindegyike más-más stílusban játszik: van, aki ko­médiát, van, aki szalonvígjátékot, eset­leg kabarét, s akad, aki ripacskodik. Ta­lán a visszafogottan komédiázó Molnár Piroska az egyetlen, aki érzi, hogy mifé­le ironikus stílusra lenne itt szükség. Ba­jor Imre (Halmos Aladár) nehezen tud megküzdeni nagy elődje emlékével, fo­lyamatosan Kabost utánozza. Még legin­kább kettejük párosán, s Halmos be­mondásain lehet el-elmosolyodni. Szo­morú, hogy az alkotók energiájából, te­hetségéből csak ennyire, szórakoztatás ürügyén csak ilyen fiaskóra futotta. Gervai András

Next