Magyar Hírlap, 2000. december (33. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-01 / 281. szám

6 Magyar Hírlap VILLANÓFÉNYBEN Ismét koncertezik a Monkees (MTI) Tavasszal ismét fellépnek a Majmok. A banda tagjait 437 jelentkező közül válogatták ki egy filmhez, és a Monkees nevet ragasztották rájuk. Michael Nesmith énekes és gitáros, Davy Jones énekes és gitáros, Mike Dolenz dobos és Peter Tork basszusgitáros legnagyobb sikere az I’m Believer volt. Woody Allen hatvanöt éves (MTI) 1935. december 1-jén született Alan Stewart Königs­berg, azaz 17 éves korától Woody Allen. Első kapcsolata a filmmel 1964-es, amikor megírta a Mi újság,­cicababa? for­gatókönyvét. Első filmjét Fogd a pénzt és fuss! címmel ké­szítette, de a Játszd újra, Sam! és az Amit tudni akarsz a szexről szintén tömegeket vonzott. Az Annie Hall 1977-ből, a Manhattan 1979-ből való. Az Oscar-díj átadásán az Annie Hall tarolt: a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb for­gatókönyv és a legjobb színésznő díját kapta. Allen nem volt ott a díjátadáson, mert egy klubban klarinétozott. A nyolc­vanas évek filmjei - Zelig, Broadway Danny Rose, Kairó bí­bor rózsája, A rádió aranykora és a szintén Oscarral jutal­mazott Hannah és nővérei után most nálunk is látható új filmje, A világ második legjobb gitárosa. Jótékonysági dzsesszkoncert (MH) Carol Cass amerikai dzsesszénekesnő és a Fekete- Kovács Kornél vezette Budapest Jazz Orchestra jótékony­­sági koncertjét rendezik vasárnap este a Hilton Budapest West Endben a Szépművészeti Múzeum javára. A belépők ötezer forintos egységáron vásárolhatók meg a Vigadó Ticket Service-nél. Filmtoplista (MH) A fővárosi mozirajongók november 16-ától 22-éig a következő filmekre voltak leginkább kíváncsiak: 1. Bölcsek kövére 2. (r.: Peter Segal, fsz.: Eddie Murphy) 2. Shaft (r.: John Singleton, fsz.: Samuel L. Jackson) 3. Cool túra (r.: Todd Phillips, fsz.: Breckin Meyer) 4. X-Men - A kívülállók (r.: Bryan Singer, fsz.: Patrick Stewart) 5. Pokémon - Az első film (r.: Kunohiko Yuyama, Michael Haigney) 6. A világ második legjobb gitárosa (r.: Woody Allen, fsz.: Sean Penn) 7. 28 nap (r.: Betty Thomas, fsz.: Sandra Bullock) 8. Sakáltanya (r.: David McNally, fsz.: Adam Garcia) 9. Én és én meg az Irén (r.: Peter és Bobby Farelly, fsz.: Jim Carrey) 10. Horrorra akadva (r.: Keenen Ivory Wayans, fsz.: Shawn Wayans, Marion Wayans) KULTÚRA Összezsúfolt intézmények, hat kiállítás a megnyitón Megnyílt a Károlyi-palota A két évig tartó rekonstrukciós mun­kálatok után ismét látogatható a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum (PIM), ame­lyet tegnap nyitottak meg. Az erede­ti dátum október 22-e volt, ám a veze­tők úgy döntöttek, megvárják a Ká­rolyi-palota Kulturális Központ befe­jezését, s ezért az ünnepélyes átadás több mint egy hónapot csúszott. Befejeződött a magyar klasszicista építészet remeke, a Károlyi-palota teljes rekonstrukciója. Az épület régi pompájában várja a látogatókat, ám az intézményi struktúra átalakítása során az irodalmi közvélemény, a muzeológusok és az érintett szakszer­vezetek véleményét figyelmen kívül hagyták. Május elején, amikor Ro­ckenbauer Zoltán kulturális minisz­ter Hankiss Ágnest nevezte ki a palo­ta megbízott főigazgatójának, még úgy tűnt, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) érintetlen marad, beindul a Kortárs Irodalmi Központ és megala­kul a Hamvas Béla Kultúrakutató In­tézet is. Ehelyett az újonnan kreált Károlyi-palota Kulturális Központ veszi át az épület kezelését az 1957 óta működő PIM-től. A Digitális Iro­dalmi Akadémiát már kiköltöztették, a Szépírók Társaságával pedig - amely ugyan még bent van egy alig több mint tíz négyzetméteres szobá­ban - a két hete kinevezett főigazga­tó utasítására Praznovszky Mihály, az intézmény volt vezetője október 15- ével felmondta az egyébként év vé­géig kifizetett bérletet. A palotán belül uralkodó káosz el­lenére tegnap ünnepélyesen, ám ke­serű szájízzel megnyitották a Petőfi Irodalmi Múzeumot - Hankiss Ág­nes betegségre hivatkozva nem jelent meg a sajtótájékoztatón -, amelyen többek között Ratzky Rita, a PIM új igazgatója mutatta be a múzeumot. A PIM a palota jobb szárnyában ka­pott helyet, s a nagyobb kiállítótere­ket októbertől májusig használhatja. Májustól októberig a Károlyi-palota Kulturális Központ tart rájuk igényt. A múzeum a megnyitó örömére hat kiállítással tiszteleg a magyar iroda­lom kiemelkedő alakjai előtt. Vörös­marty születésének kétszázadik év­fordulójára emlékeznek, megnyitot­ták az állandó Petőfi-kiállítást. „A jö­vő század reménye” címmel bemu­tatják, hogyan képzeltük a 19. század közepétől a jövőt. Megemlékeznek Márairól és Szabó Lőrincről, akik idén ünnepelnék századik születés­napjukat, sőt Jókai-kiállítás is nyílt a Károlyi-palotában. DE A Károlyi-palota tegnaptól látogatható fotó: pélyi nóra Négy órányi fuldoklás Két homlokegyenest ellentétes törekvés egy fesztiválon belül. Az egyik, a Royal Shakespeare Company előadása szín­házmúzeum. A szentpétervári Malij Tyeatr produkciója pedig nagyon is újra­gondolja a klasszikust. Az angolok A vihart adták a Trafóban. Gyönyörűen mondják a szöveget. Jeremy Herbert díszlete egyszerűségében kiváló. A tenger hullámait idézi a színpad, me­lyen csúszdaszerűen alá lehet ereszkedni a mélybe. Nyitott ez­ a tér, kiszolgáltatott benne mindenki, sehol nincs rejtőzésre al­kalmas terület A szó uralja a terepet és a produkciót. Nyilvánvaló cél a hagyo­mányápolás, hogy Shakespeare-t kell, il­lik játszani. Hogy minden nemzedéknek beszélni kell a hatalom őrületeiről, az uralkodás okozta torzulásokról, a gonosz­ságról, a gyilkos ösztönökről és még annyi mindenről, aminek Shakespeare gazdag tárháza. Nincs különösebb kunszt, nincse­nek különösebb ötletek sem, ez szép, tisz­ta, kissé komótos, kissé unalmas, becsüle­tes színház, jó színvonalon. A társulat őr­zi a színvonalát, amikor 1993-ban a Téli regét adták Pesten, akkor is ilyen veretes produkcióval szolgáltak. Zeng a Prospe­­rót adó Philip Voss hangja, a színész szin­te nem is csinál semmi mást, kulturáltan zengett. A tragikomikus Calibant, Trincu­­lót, Stephanót alakító Zubin Varia, Julian SZÍNHÁZ Shakespeare A VIHAR A Royal Shakespeare Company vendégjátéka a Trafóban Csehov Cím nélküli darab A Malij Dramatyicseszkij Tyeatr vendégjátéka a Mafilm műtermében Kerridge és James Saxon, törvényszerűen erősebb vonalakkal rajzolnak. Ariéit, a ré­gi szellemet álmodozó képpel és fürge testtel Gilz Tereza formálja remekbe. A siker nagy, de nem ez az előadás a fesz­tivál szenzációja. Hét évvel ezelőtti teljesítményük alap­ján, a Malij produkcióját előzte meg a leg­nagyobb várakozás. A Gaudeamusban lenyűgöző volt a színészek ének-, tánc-, akrobatikus, hangszeres tudása, elsöprő lendülete és hite. Most Cím nélküli darab néven a Platonovot adták. A szereplők gyakran megmártóznak a színpadi tóban. Hol csak hűtőzési szándékkal, hol öngyil­kossági kísérletként, vagy csalódott kita­szítottságukban. Az előadás tulajdon­képpen csaknem négyórányi fuldoklás. A színészek akár a szó szoros értelmé­ben is meztelenre vetkőznek. Nem kí­mélik magukat és nem kíméli őket a ren­dező, a társulat művészeti igazgatója, Lev Dogyin. Hihetetlen mennyiségű munka van a több évig próbált előadás­ban, bámulatos az összhang. A színészek több hangszeren is játszanak, dzsesszze­­nével húzzák alá, vagy akár ellenpontoz­zák Platonov és a körülötte lévők fájdal­mát. Színes és monoton produkció. Erő­teljes képek váltják egymást, vízen úszó és egész színpadot körbefogó gyertyák, báli kavalkád, akkurátus komótossággal meg­terített asztalok elegyednek lassú, a szö­vegből áradó fásultságot érzékeltető tem­póval. Igazi a víz, igazi a homok, szinte va­lódi vérből fakad a játék. Nem olyan bra­vúros, mint a Gaudeamusban, mélyről fa­kad és ettől nem feltétlen attraktív. Szer­­gej Kurisev is halk Platonovként, mint akinek már a beszéd is teher. Időnként pe­dig kitörnek az indulatok, Anna Petrovna (Tatyjana Sesztakova), Szofja (Irina Ti­­csinyina) és szinte mindenki, kijön a sod­rából, mesterien komponáltak a kiborulá­sok. Irigylésre méltó színház, még akkor is, ha ezúttal jobban megosztja a közön­séget, mint hét éve, amikor egyöntetű tetszést aratott. Bóta Gábor 2000. december 1., péntek Vörösmarty kétszáz éves k­ öltőként az istenek kegyeltje volt. A romantikus nemzedék többi tehetségéhez képest már életében elismerték. Kortársai a húszas évek végétől az ország első költőjeként tartották számon. Ami­kor válságos anyagi helyzetbe került, a még csak formálódó pesti irodalmi élet szereplői összefogtak, és megtet­ték a Tudományos Gyűjtemény szer­kesztőjének. Megbecsülését jelzi, hogy 1830-ban a Magyar Tudós Társaság (az Akadémia) alakuló gyűlése Kisfa­ludy Károly után őt választotta meg második rendes tagjának. Még Erdélyi János, a század talán legszigorúbb kri­tikusa is úgy vélekedett, hogy Vörös­marty költészetével jutott el a magyar irodalom világirodalmi szintre. Egy kis nép nagy költőjeként az irodalom „mindenese” volt. Fordí­tott, kritikai tevékenységet folyta­tott, szótárkészítéssel foglalkozott (a Toldy Ferenccel közösen szerkesz­tett magyar-német szótár anyaga a mai művelt magyar szókincs egyik alapvetése), az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színházat darabbal lát­ta el. Előfordult, hogy tehernek, nyűgnek érezte ezt, mert a költé­szettől vonta el idejét. Az igazi teher­tételt a társadalom és politika gyak­ran mozdíthatatlannak, kilátástalan­nak tűnő állapota jelentette számára. Egykorú volt a századdal, amely a felvilágosodás eszméinek megvalósí­tását tűzte zászlajára: a szabadság és polgárosulás kiszélesedésétől, a tu­domány és a jog nagykorúvá válásá­tól remélve az egyén boldogulását, a nemzet fölemelkedését. Hitte, hogy a világtörténelem negatív tapasztalatai ellenére győzni képes a haladás esz­ménye. Széchenyi Hitelének nemzet­­felráró és mozgósító szándékával azonosult; az ő költészete képviseli leginkább a reformkori hazafiasságot és szabadelvűséget. Holott világképe elégikus, sőt tragikus hangoltságú. A honfoglalásról szóló Zalán futása című eposza nem annyira Árpád dia­dalát, mint inkább Zalán bukását be­széli el. Legeredetibb színpadi művé­ben, a Csongor és Tünde című mese­játékában az éj egyetemessé növesz­tett, kilátástalan világával szemben egyedül a szerelem nyújt valamelyest vigaszt. A múltbeli szenvedései árán jövőjét megváltó magyarság nagy e­­rejű próféciájában, a Szózatban is fe­nyegető lehetőségként merül fel a nemzethalál látomása. A negyvenes években írt nagy költeményeiben megrendülten vallott a haladásba ve­tett bizalma megingásáról (Gondola­tok a könyvtárban), az emberi faj ku­darcra ítéltetett történelméről (Az emberek). „Az ember fáj a földnek”: ennél keserűbb konklúzió nem szüle­tett előtte magyar nyelven. Voltak, akik depressziós alkatával magyarázták ezt, mások a démoni­­kus erőket felnagyító romantikus képzeletével. Erdélyi János azt írta róla: valósággal „szerelmes a halál gondolataiba”. Vörösmarty politikai félelmei megalapozottak voltak. Jog­gal tartott attól, hogy a reformokért küzdők csoportja elszigetelhető. A „mégsem” és a „mégis” közti vergődés elmeháborító tornáját rajta kívül Ady lírája volt képes ilyen ele­mentáris erővel érzékeltetni. Vörös­marty megélhette borúlátó kétségei cáfolatát az 1848-as forradalom és a nemzet szabadságküzdelme idején (megválasztották az első független nemzetgyűlés képviselőjének is), később viszont igazolni látszott a bu­kás és a megtorlás, amit soha nem he­vert ki. Temetésén akkora tömeg hömpölygött, amekkorát Pest em­beremlékezet óta nem látott, a nem­zet költőjének megadott végtisztes­ség tüntetéssé nőtt az önkényuralom ellen. Nemcsak páratlan életművét hagyta hátra, hanem a magyarság sorsáért való felelősség erkölcsi pa­rancsát és bátorító példáját is. Veres András Hogyan gazdagodjunk meg? Ritkán látni három ennyire kellemetlen embert egy adásban. Frei Tamás a rá jel­lemző céltudatos ridegséggel készített műsort két lelkileg némileg kiszikkadt milliárdossal, a kanadai Mank Péterrel és - eddig a hazai médiában sosem látott befektetővel - Soros Pállal, a tőzsdecápa Soros György testvérével, mindketten gazdag magyar családokban nevelked­tek egykor. A műsor fő motívuma az ámuldozás. A riporter legalábbis egyik csodálatból a másikba esik, szeméből ki­könyököl a hírvágy, miközben az árakat lajstromozva járkál a műkincsekkel ful­­lasztóan túlzsúfolt, barokkos pompájuk­ban is sivár kéjlakokban. S közben olyan ostoba kérdéseket tesz fel, hogy van-e a lakásban rejtett széf. Vagy elvesztegetve az értékes műsoridőt, percekig azt firtat­ja, hol közlekedik a cselédség. Végül helyzete nagyon hasonló hőseihez, nem magasztalhatjuk igazán újságírói telje­sítményét, azt viszont igen, hogy eljutott oda, ahol van, kiharcolta a lehetőséget, hogy bejusson a krőzusok otthonába. Kár, hogy ott - a dáriusi kincsektől le­nyűgözve - már érdemben alig jutott va­lami eszébe. De a milliomosok is megérik a pénzü­ket. Fösvényebbek, mint egy kisnyugdí­jas, szűken mérik a szavakat is. Soros Pál kitalált egy könnyűszerkezetes kikötőt, s TÉVÉNAPLÓ A RIPORTER - Frei Tamás műsora RTL Klub, hétfő, 20.35 ma az általa épített dokkokban zajlik a világ tengeri kereskedelmének negyven százaléka. Ma már néhány milliárdnyi vagyonát éli fel csendesen. Gyermekei­ket - hogy nagy karriert csináljanak - elit iskolákba száműzték. Nem is tértek vissza a New York-i, dermesztő családi fészekbe. Soros Pál több millióval támo­gat afrikai országokat, ám Magyaror­szágnak nem ad egy dollárt sem, nehogy bátyjához hasonlóan támadások érjék zsidó származása miatt. Mank úr puritán ember, nem osztja szét vagyonát gyermekei között, hisz a pénznek vissza kell jutnia a társadalom­ba, ahonnan vézetett. Ennek némileg el­lentmond, hogy második felesége, az an­gol származású Melanie, belső építész, aki számtalan palotájuk zavaros belső tereit kiötlötte, most éppen az egyik gyermeknek tervez egy szegényes pár millió dolláros kis lakást. Spórolni kell, hisz mindössze 19 milliárd dollár van a „szalmazsákban”. Mank úr annyira do­mináns személyiség, hogy húsz évvel fia­talabb hitvesének le kellett mondani az önálló karrierről, s láthatóan épp úgy ug­ráltatja őt és a gyermekeket, mint a 117 felhőkarcolót és számtalan ingatlant bir­tokló pénzbirodalom alkalmazottait. A siker titka roppant egyszerű: ingatlant akkor kell venni, amikor olcsó, és akkor kell eladni, amikor drága, s nem ásvány­bányát, hanem aranybányát kell vásárol­ni, aztán megvárni, míg az egekbe szökik az arany ára. Ilyen egyszerű. S máris ve­hetünk magunknak egy szigetet, ahol úszkálhatunk vagy Svájcból egy darabot, ha síelni támad kedvünk. Telerakhatjuk lakásunkat Picassóval, meg a Napkirály kacatjaival, amit a francia forradalom idején raboltak el Versailles-ból. Hogy ez nekünk eddig nem jutott eszünkbe! A riporter bevezetőjében ezt a szemünkre is hányja, letromfolva azo­kat a nézőket, akik azt kifogásolják, miért nem mutat be a műsor szegény, de érdekes embereket. Frei Tamás az unal­mas, önmagukkal eltelt milliomosok mellett döntött, mély szociális meggyő­ződéssel vallja: többet segít, hogy tippe­ket ad a proletáririgységől sárguló ki­sembereknek, hogyan gazdagodhatnak meg hamar. Stark R. László Érettségi tétel TÖRTÉNELEM Törökellenes védelmi harcok a XIV-től a XVI. századig írta: Morovik Csaba - A török hatalom kihasználva Európa megosztottságát megveti a lábát a Balkánon - Zsigmond törökellenes harcai: haladék az országnak -Hunyadi támadó hadjáratai: az addig verhetetlennek hitt oszmán sereg meg­hátrál - Mátyás kemény kézzel központosított állama elzárja a töröktől Nyugat-Európát -1. Ulászló alatt szétesnek a védekezés keretei és erőforrásai - A fénykorát élő Török Birodalom meghódítja az ország jó részét, de a török táma­dás lendülete ezzel megtörik. Az Oszmán Birodalmat Oszmán gázi (1299-1326) alapította meg. A keleti és nyugati irányú terjeszkedés fia, Orhán alatt folytatódott. Az Oszmán-Török Biroda­lom a hanyatló Szeldzsuk-Török Birodalom árnyékából kilépve önálló hadjáratokat indítottak, és nagy anatóliai, illetve bizánci területeket foglaltak el. Európa földjére először 1352-ben léptek, két év múlva pedig elfoglalták Gallipolit. A török balkáni előretörését nagyban megkönnyítette az akkori balkáni helyzet. Az országegyesítő Dusán István halála után az egymással torzsalkodó ki­­sebb-nagyobb szerb fejedelmek gyakran kérték egymással szemben a törökök segít­ségét, és a török felé fordulást fokozta I. Nagy Lajos magyar király állandó harca a Bogumil eretnekség ellen, és az ehhez kapcsolódó erőszakos katolizáció. A török jelenlét csak a XIV. sz. második felére kezdett terhessé válni, amikor a törökök a Marica folyó melletti csatában szétverték a délszláv fejedelmek csapatait, majd ugyanebben az évben az első ízben törtek be Magyarországra. Nagy Lajost az ese­mények rádöbbentették a veszélyre, és 1375-ben már sikerült vereséget mérnie a ro­mánokkal összeszövetkezett török seregekre, de a balkáni helyzet megosztottsága miatt nem tudta kellőképpen kiaknáznia a győzelmét. 1389-ban a török Rigómezőnél szétveri az ellene utolsó ízben fölkelő délszláv fe­jedelmek seregeit, és ezzel az Oszmán Birodalom a Magyar Királyság közvetlen szomszédságába kerül. Mivel Luxemburgi Zsigmond a török ellenére nem számít­hatott a hazai nemességre (az az Aranybulla óta külföldre csak fizetés ellenében és csak önszántából volt hajlandó menni), ezért családi kapcsolatait kihasználva kül­földi segítség után nézett. A francia, német, angol és cseh lovagokból álló sereg azonban az egységes vezetés hiánya miatt 1396-ban Nikápolynál vereséget szen­vedett. Zsigmond megkísérelte a tanulságok levonását, és a hadsereg átszervezését, de az elképzelései nem találtak visszhangra a hazai nemesség körében. A közelgő inváziótól az országot csak a törökök 1402-es Timur Lenk mongol nagy­fejedelem­től elszenvedett ankarai veresége mentette meg, ahol maga a török szultán, I. Bajazid is fogságba esett. Az ankarai vereség, és az azt követő török belharcok két évtized nyugalmat eredményezett a déli végeken, de az 1420-30-as évektől kezdve újabb török betörések érték hazánkat, elsősorban Erdélyt, és a Temesközt érintették ezek a támadások. Ezekben az években tűnt fel a nagy törökverő Hunyadi János. A Hu­nyadiakra I. Jagelló Ulászló (1439-1444) a déli végeken az Al-Duna vaskapui sza­kaszának a védelmét bízta. Első sikerei hatására az uralkodó Szörényi bánná nevez­te ki, és a birtokadományai kapcsán Hunyadi az ország leggazdagabb főurává vált. Hunyadi ezeket a javait a török visszaszorítására fordította. Seregének zömét fami­liárisai, huszita zsoldosok alkották, de rendkívüli helyzetekben népfelkelést is hir­detett. Az 1441-es győzelme után az uralkodó Erdély vajdájává nevezte ki, és eb­béli minőségében 1442-ben Gyulafehérvárnál szétveri az ott portyázó nagyobb török sereget. A sikereken felbuzdulva Hunyadi egy nagyobb, törökellenes hadjá­rat megindítását tervezte, amelynek végső célja a török kiűzése volt a Balkánról, és végső soron egész Európából. 1443-ban, amikor az Ottomán Birodalom katonai erejének nagyobb részét a kis-ázsiai harcok kötötték le, Hunyadi elérkezettnek lát­ta az időt. Habár az európai uralkodóktól biztatáson kívül semmilyen segítséget nem kaptak, a pápai felhívás eredményeként cseh, lengyel, francia és német ön­kéntesek özönlötték el az országot. A kb. 35 ezer fős sereg 1443-44 telén mélyen benyomult az Oszmán Birodalom területére, és melléjük álltak a fellázadt bal­káni népek is, de a kemény balkáni tél, és az akadozó utánpótlás a hadjárat félbe­hagyására késztette Hunyadit és Ulászlót. Bár a szultán igen kedvező békeajánla­tot tett, és Drinápolyban alá is írták a tíz évre szóló békét, az európai hatalmak, el­sősorban Velence és a pápa a hadjárat folytatását sürgette, és sem Hunyadi, sem pedig Ulászló nem merte vállalni a kedvező lehetőség elszalasztásának az ódiumát, így 1444-ben újra hadba indultak a török ellen. Azonban a Török Birodalom idő­közben rendezte a sorait Anatóliában, és genovai segítséggel erőket tudtak átcso­portosítani a Balkánra. Az 1444 várnai csata a túlerő mellett a fiatal, és becsvá­gyó uralkodó meggondolatlanságán bukott el: Ulászló nekirohant a janicsárok fa­lának, és elesett a harcban, az uralkodó halála pedig általános visszavonulást vál­tott ki a seregből. A király nélkül maradt Magyarországon Hunyadit a köznemesség főkapitánnyá, majd kormányzóvá (gubernátorrá) választotta. Hunyadi, miután megszilárdította az országon belüli helyzetét, 1448-ban újabb törökellenes hadjáratra készült, de a korábbi szövetséges, Brankovics György szerb fejedelem elpártolása következté­ben a II. rigómezei csatában vereséget szenvedett a töröktől, és maga is fogság­ba esett, ahonnan csak váltságdíj ellenében szabadult ki. A vereség következtében meggyengült pozíciójú Hunyadit 1453-ban a bárók leváltották kormányzói tisztsé­géből, és háttérbe szorították. 1453-ban elesett Konstantinápoly, aminek olyan lélektani hatása volt, hogy Eu­­rópa-szerte ekkor a keresztény világ közelgő összeomlásáról kezdtek beszélni. A pá­pa keresztes hadjáratot hirdetett, és Magyarországra küldte Kapisztrán János ink­­vizítort, aki Hunyadi mellett a toborzás vezéralakjává válik. Bár az országgyűlés hadsereg felállítását rendelte el, a bárók ismét nem siettek az ellenlábasuknak vélt Hunyadi segítségére, és Hunyadi így újfent csak saját erejére, és a délvidéken meg­hirdetett népfelkelésre támaszkodhatott. 1456 júliusában II. Mehmed óriási sereggel ostrom alá vette az ország akkori kapuját, Nándorfehérvárt, melyet egy maroknyi sereg élén Szilágyi Mihály, Hu­nyadi János sógora védett. Az egész Európa által lélegzetvisszafojtva figyelt küz­delmet végül Hunyadi energikus támadása döntötte el: 1456. júl. 21-én világraszó­ló győzelmet aratva Hunyadi megfutamította a török sereget. Hunyadi szerette volna folytatni a harcot, de a táborban fellépő pestisjárvány pár hét múlva elragad­ta a törökverő Hunyadi Jánost. A halála után kirobbant belharcoknak áldozatul esett az idősebb Hunyadi-fiú, László, de a megtorlást elrendelő V. László (1453-1458) halála után a kisebbik Hunyadi-fiút, Mátyást (1458-1490) emelték a trónra. Mátyás uralkodásának első felében csak alkalmanként viselt hadat a török ellen, így amikor a török 1458-ban az uralkodó elfoglalta Galambóc várát, Mátyás nemesi felkelést hirdetett, és visszafoglalta a várat a töröktől, a III. Frigyessel megkötött béke után pedig megint a török ellen fordult. 1463-ban elfoglalta Jajcát, 1464-ben pedig Szrebrenyiket, és megerősítette a déli végeket. 1479-ben Kenyérmezőnél Kinizsi Pál, és Báthory István erdélyi vajda szétverte a betörő török sereget. 1481-ben meghalt Mehmed szultán, és a halála után kitört trónviszályok alkalmat adtak Mátyásnak egy törökellenes hadjáratra. Mátyás megismételte törökverő édes­apja hadjáratát, de mivel félő volt, hogy hagyományos ellenfele ül, Frigyes hátba támadja őt, és ez ellen a pápa sem adott biztosítékot, így Mátyás is kénytelen volt békét kötni a törökkel 1483-ban. Mátyás halála után a gyenge II. Ulászló (1490-1516) kezében igen gyorsan szét­­züllött a híres fekete sereg - mint a mátyási központosítás többi más intézménye is - és akcióképes sereg híján csak a banderiális nemesi felkelésre támaszkodhatott az ország. A török közben terjeszkedésbe kezdett. I. Szelim meghódította 1516-ban Egyiptomot, bevette Mekkát, Medinát, és mind gyakrabban tűnt fel az ország las­san védtelenné váló déli végein. A 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés leverése, és az azt követő megtorlás egy esetleges népfelkelés, és az ebből adódó tömeghadse­reg lehetőségét is szertefoszlatta. Az 1521-ben II. Szulejmán (1520-1566) szinte akadály nélkül foglalta Nándorfehérvárt, Zimonyt és Szabácsot, amivel az ország katonailag védhetetlenné vált. Mivel Szulejmán célja Bécs volt, nem akart felesle­ges háborúságba bocsátkozni az országgal, azonban II. Lajos (1516-526) bízva a ki­rály feleségének Habsburg-rokonságában visszautasította a szultán békeajánlatát. Szulejmán 1526-ban megindította a seregeit a legyengült ország ellen, és vele szem­ben a széttagolt királyi hatalom egy létszám tekintetében jóval gyengébb, elavult, szervezetlen hadsereget tudott felsorakoztatni a fénykorát élő Oszmán Birodalom főseregével szemben. Ezek az előzmények után mohácsi vereség 1526. augusztus 29-én törvényszerű lesz. A török támadás eredményeképp az ország végül több rész­re szakad szét, és a későbbiekben a törökellenes harcok helyszíne az újonnan kiala­kuló királyi Magyarország új végvárrendszeréhez tolódik át. A tételhez kapcsolódó legfontosabb személyek: Báthory István: Kenyérmezőnél győztes erdélyi vajda (1479) Hunyadi János: sikeres hadvezér, főkapitány, majd kormányzó Kapisztrán János: ferences szerzetes, prédikátor, Nándorfehérvár védője Kinizsi Pál: Kenyérmezőnél győztes hadvezér (1479) Magyar Balázs: Mátyás király hadvezére Szapolyai György: a magyar sereg egyik parancsnoka a mohácsi csatában Szilágyi Mihály: a köznemesi párt vezetője, Nándorfehérvár kapitánya 1456-ban Tömöri Pál: kalocsai érsek, a magyar sereg parancsnoka a mohácsi csatában Fogalmak Bandérium: a földesurak magánhadserege, a földesurak azon kiváltsága, hogy há­ború idején nemesi zászlóaljaikat saját címerükkel díszített zászlóik alatt vezet­hették a harcba. Fekete sereg: Hunyadi Mátyás király által megszervezett állandó zsoldos hadsereg, (Európa egyik legerősebb hadserege volt). Gubernátor: az uralkodó kiskorúsága idejére a nemesség által választott kormány­zó (pl. Hunyadi János). Rendkívüli hadiadó: (subsidium) a háborús költségek fedezésére szolgáló, évente többször kivetett adófajta, melynek összege 1 arany volt. Telekkatonaság: az 1397-es temesvári országgyűlésen bevezetett hadszervezési újí­tás, melynek lényege, hogy minden nemes 20 jobbágytelek után egy könnyűlovas íjász kiállítására köteles. Évszámok 1389 első rigómezei csata, török győzelem a délszláv fejedelmek fölött 1396 nikápolyi csata 1397 országgyűlés, telekkatonaság felállítása 1442 Hunyadi győzelme Gyulafehérvárnál a török ellen 1443 Hunyadi téli hadjárata 1444. nov. 10. várnai vereség, I. Ulászló halála 1448 második rigómezei csata, Hunyadi veresége Murad szultántól 1456. júl. 21 nándorfehérvári győzelem 1479 kenyérmezei csata 1481 Mátyás hadjárata a török ellen 1483 öt évre szóló béke a szultánnal 1521 Nándorfehérvár, Zimony és Szabács eleste 1526. Szulejmán szultán támadása Magyarország ellen 1526. aug. 29. mohácsi vereség, II. Lajos Nem lesz gond az érettségin! Reményeink szerint te is így gondolod majd, kedves érettségiző, ha a tanév folyamán figyelemmel kíséred a Magyar Hírlap érettségi akcióját! Az immár harmadik éve megjelenő sorozat páratlan sikerét annak köszönheti, hogy általa mindent készen kapsz, amit az érettségin tudnod kell. A sorozat megújult formában lát napvilágot: 32 héten át, hétfőtől péntekig mindennap megjelenik. Az akció felöleli a három kötelező érettségi tantárgyat. Magyar nyelv és irodalomból érettségi tételanalí­zis (írásbeli és szóbeli), valamint kidolgozott írásbeli mintatételek jelennek meg, történelemből 32 „A” és 32 „B" tételt gyűjthetsz össze, melyeket kronológiák, névgyűjtemények és fogalommagyarázatok egészítenek ki, matematikából pedig 32 feladatsort és azok levezetését olvashatod a lap hasábjain. A megjelenések sorrendje: hétfőnként: magyar nyelv és irodalom tételanalízis, keddenként: történelem ,A” tételek, szerdánként: matematika, csütörtökönként: magyar nyelv és irodalom írásbeli mintatételek, pénteken­ként: történelem „B” tételek és segédanyagok. A sorozat lektorai olyan szakmai kiválóságok, mint dr. Gerőcs László, az egykori Repeta matematikaszerkesztője, a nagy sikerű Repeta felvételi könyv szerzője, Száray Miklós és Salamon Konrád, az elsős, illetve a negyedikes középiskolás történelemtankönyvek szerzői; Márton János, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola nyugalmazott vezető magyar­tanára. A sorozat gazdája az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete, a DFT-Budapest. A sorozat szerkesztői a DFT-Budapest szakmai vezetői, így: a magyar nyelv és irodalom sorozaté Kovács András, a történelemé Batka Zoltán, a matematikáé pedig Fülöp Judit. Az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete: DFT-BUDAPEST ELVISEL ÚT AZ EGYETEMRE Jó munkát, sikeres felkészülést!Magyar Hírlap Ez a lap jár Önnek.

Next