Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

EURÓPA - MAGYARORSZÁG 2001. március 1., csütörtök • MAGYAR HÍRLAP 3 Michael Lake szerint a kisvállalkozások lehetnek a csatlakozás kulcsszereplői Nagyobb aktivitást várnak a bankoktól A többségükben uniós tulajdonú magyaror­szági bankok aktívabb részvételét sürgette a kis- és középvállalkozások hitelezésében az EU magyarországi nagykövete egy budapesti konferencián tegnap. Rockenbauer Nóra „A bővítés kérdése Nizzában gyakorlatilag el­dőlt, s ezt a vállalatok pozitívan fogadták. Tu­dok olyan EU-vállalatokról, amelyek már ter­vezik, hogy ázsiai termelésüket a biztos gazda­sági jövőt nyújtó Magyarországra telepítik át” - jelentette ki Michael Lake EU-nagykövet a Világgazdaság című újság EU-csatlakozás mint üzleti lehetőség című konferenciáján. Egy 370 milliós piac megnyílása még akkor is óriási üzleti lehetőségekkel jár, ha ma Magyar­­ország lakosságának csaknem kétharmada napról napra küszködve él. Belőlük alakul ki majd ugyanis az a középosztály, amely fo­gyasztóként és munkaerőként is fontos szere­pet játszik e piacon. - E folyamatban és a zökkenőmentes csatla­kozásban fontos szerepe kell hogy legyen a kis- és középvállalkozásoknak - fejtegette a nagy­követ. Az unió már működtet egy mikrohitel­­programot, amely bizonyította, hogy e vállalko­zások nagyszerű hiteltörlesztők, még a legki­sebbek is. Lake ugyanakkor szorgalmazta, hogy a hazai bankok, melyek többsége uniós tu­lajdonban van, aktívabban vegye ki részét a kis­vállalkozások hitelezéséből. Az unió azt is kiemelt célként kezeli, hogy a versenypolitikai előírásokat már jóval a csatlakozás előtt alkalmazzák a jelölt orszá­gok. E terület legkényesebb kérdése az álla­mi támogatások rendszere. Az unióban ugyanis csak az Európai Bizottság által jóvá­hagyott, a modernizációt és semmiképpen sem a kapacitásbővítést elősegítő támogatá­sok adhatók. A szabályokat ugyan az álla­moknak kell figyelembe venniük a támoga­tásoknál, de a vállalatoknak is oda kell fi­gyelniük, mit fogadnak el, ellenkező esetben akár visszafizetésre is kötelezhetők. Lake szerint a 370 milliós piac megnyílása óriási üzleti lehetőségeket jelent Fotó: Isza Ferenc Áramvonalasított magyar kérések Martonyi János külön elbírálást szeretne a munkavállalás ügyében Az uniós csatlakozási tárgyalá­sok felgyorsítása érdekében Ma­gyarország „áramvonalasítot­­ta”, viszszavonta, illetve szűkí­tette több átmeneti időszakra vonatkozó kérelmét is az elmúlt időszakban. Martonyi János kül­ügyminiszter szerint részben ta­láltak más megoldásokat, rész­ben a hazai helyzet változásával a kérések elavultak. Az unió is elfogadni látszik több kéré­sünket. A parlament integrációs bi­zottságának szerdai, kibővített ülése után Martonyi János kül­ügyminiszter közölte, hogy az EU-val megkezdett csatlakozási tárgyalások során a környezet­­védelem terén Magyarország eredetileg kilenc kérdésben kért átmeneti mentességet a magas költségek miatt. Ebből öt eset­ben találtunk alternatív megol­dást. A csomagolási hulladékok feldolgozása, a települési szennyvizek tisztítása és a veszé­lyes hulladékok égetése terén azóta már javultak kapacitá­saink, ezért e területe­ken is szűkítettük igé­nyeinket. A munkavállalásról az unió még nem alakí­totta ki álláspontját, de Martonyi szerint a né­met hétéves átmeneti korlátozásra tett javaslat szerepelni fog ebben. „Bízunk azonban benne, hogy differenciáltan kezelik majd az országokat, ezért mi készek va­gyunk tárgyalni” - jelentette ki Martonyi. A tőke szabad áramlása című fejezetben még egy nyitott kér­dés van, de Magyarország itt is szűkítette kérését: a nem termő­földnek minősülő ingatlanok esetében (például lakások) csak a letelepülni nem, csak vásárolni kívánó külföldiek ese­tében szeretnénk öt év­re fenntartani engedé­lyezési rendszerünket. Az engedélyezés egyébként Martonyi szerint szinte ma is au­tomatikus (96 száza­lék). Egyedül a fővá­rosban „rengett a léc” ez ügyben, de a bíróságok itt is korrigáltak - jelentette ki a kül­ügyminiszter, utalva Grespik László határozatainak sikeres megfellebbezéseire. RN Személyeskedő vita a külügyi bizottságban Személyeskedő megjegyzésektől sem mentes vita bontakozott ki tegnap az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén, amikor a testület Németh Zsolt külügyi ál­lamtitkárt hallgatta meg a hatá­ron túli magyarok helyzetéről, il­letve a nekik szánt támogatások elosztásáról. Nagy Iván Zsolt A jövőben át kell alakítani a hatá­ron túli magyarok ügyének keze­lésére, illetve támogatására az el­múlt tíz évben kialakult struktú­rát -jelentette ki a külügyi bizott­ság tegnapi ülésén a külügyi tárca politikai államtitkára. Németh Zsolt szerint a lépést már önma­gában a státustörvény közelgő el­fogadása is szükségessé teszi, de a most létező rendszer egyébként is elérte a hatékony működőképes­ség határát. Az előkészületben lé­vő státustörvényről szólva az ál­lamtitkár utalt rá: ezzel 80 eszten­dő után jogviszony alakulhat ki a szomszédos államokban élő ma­gyarok és az anyaország között, ráadásul szerinte ez erősíti a szü­lőföldön maradást. Ellenzéki oldalról azonban ezt - mármint a jogszabály elvándor­lás­csökkentő hatását - kérdője­lezték meg. Szocialista politiku­sok például kifogásolták, hogy a kormányzat a határon túliak szü­lőföldön maradásának elősegíté­se helyett magyarországi kedvez­ményekkel és jogállással foglal­kozik. Szent-Iványi István sza­baddemokrata bizottsági elnök egyenesen szemfényvesztésnek nevezte a státustörvényt, mond­ván: a jogszabály tervezete kö­szönő viszonyban sincs a korábbi ígéretekkel. „A törvénnyel lé­nyegében semmi sem fog változ­ni" - mondta az SZDSZ-es poli­tikus, aki szerint a jelenlegi koalí­ció szimbolikus politikát folytat a határon túli magyarokkal szem­ben, klientúrát épít a kisebbség közösségeinek körében, és meg­osztja azok legitim szervezeteit. Németh Zsolt viszont úgy vélte, éppenséggel az SZDSZ az, amely csökkenteni igyekszik a határon túli magyarok reményeit. Egyben tévesnek mondta azokat az ellen­zéki megállapításokat, amelyek szerint az elfogadás előtt álló - eurokonform - idegenrendészeti jogszabály ellentmond a státus­törvény azon kitételeinek, me­lyek könnyebb határátlépést ígérnek a majdani kedvezménye­zetteknek. Az államtitkár vissza­utasította azokat a felvetéseket is, melyek szerint a közalapítvá­nyok tisztázatlanul kezelnék a határon túli magyaroknak szánt pénzeket. Szabó László Zsolt nem Sydneybe megy A külügyi bizottság tegnap egyhangúlag támogatta Jaczkovits Miklós, Szathmáry György és Horváth István jelölését az almati és a tuniszi nagykövetségek, illetve a bécsi EBESZ-ENSZ-misszió élére. Szent-Iványi István bizottsági elnök a Magyar Hírlapnak el­mondta, a zárt ülésen Németh Zsolt államtitkár kérdésre válaszol­va elismerte, folynak tárgyalások a kedden leköszönt MTV-elnök diplomáciai kiküldetéséről, döntés azonban egyelőre nincs. Azt vi­szont határozottan cáfolta, hogy Szabó László Zsolt lenne a syd­neyi főkonzuli poszt várományosa. Tudják, ki lőtt a Skultéty-vacsorán Információink szerint a rendőr­ség és a környezetvédelmi tárca vezetői is tudják már, hogy ki rongálta meg tavaly Skultéty ál­lamtitkár születésnapi vacsoráján Somogyi Győző festményét. A kép állítólag azóta elégett. MH-összeállítás Lapunk úgy tudja, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon már több tanúvallomást is jegyző­könyvbe vettek, amelyekben a meghallgatottak ugyanazt a sze­mélyt jelölik meg lövöldözőként. Rövidesen döntenek arról, hogy szükséges-e Skultéty Sándor ál­lamtitkár kihallgatása. Információink szerint azért in­dult rongálás és nem fegyverrel való visszaélés alapos gyanúja miatt a nyomozás, mert a rendőr­ség nem zárja ki annak lehetősé­gét, hogy a fegyvert használó sze­mély engedély birtokában tartotta magánál a pisztolyt. A nagy értékű festmény sorsáról is vannak sejté­sei a nyomozás vezetőinek. Azt a hírt nem kívánták kommentálni, amely szerint egy restaurátornál tűz martalékává vált volna a sérült alkotás. Somogyi Győzőt még nem értesítették arról, hogy a kép meg­semmisült. A művész elutazott, fe­lesége lapunknak elmondta, nem ismerik a festmény sorsát. A mű­vész nem kíván pert indítani, mivel a Herman Ottó a Kis-Balatonnál című munkája már a Balaton-felvi­­déki Nemzeti Park tulajdona. Szakértők nem tartják hihető­nek, hogy a tűzben csupán egyetlen keret nélküli festmény égett volna el. Mivel a környezetvédelmi mi­nisztérium hírzárlatot rendelt el az ügyben, nem hozták nyilvánosság­ra a restaurátor-műhely címét. Végéhez közeledik az ügyben indított belső minisztériumi vizs­gálat, amelyet Kávássy Sándor ál­lamtitkár folytat a fenékpusztai helyszínen. Skultéty Sándor közigazgatási államtitkár elismerte, hogy szüle­tésnapját a nemzeti park vendég­házában ünnepelte, de azzal vé­dekezett, hogy korán lefeküdt aludni - tudtuk meg. Tisztázásra vár, hogy a történtek után - még a feljelentés előtt - miért nem in­dított az államtitkár maga vizsgá­latot az ügyben. Kimarad az egészségügy az idei bérkiegészítésből A nyugdíjasok pluszpénzre számíthatnak A nyugdíjasok és öt közalkalma­zotti csoport kap tavalyról járó bérkiegészítést. A legrosszabbul kereső egészségügyi és szociális dolgozók nem jutnak pluszpénz­hez. A közszféra szakszervezetei­nek többsége elfogadja a kor­mánnyal kötendő egyezséget, az e­gészségügyieket képviselő Cser Ágnes ismét élesen elutasította a megállapodást. Papp Zsolt / Joób Sándor A KSH adatainak ismeretében a kormány a közigazgatásban, il­letve a közbiztonsági alkalma­zottaknál 2 százalékos, a közok­tatásban 3, míg a közművelődés területén 1 százalékos egyszeri kompenzációt fizet áprilisban - közölte Tállai András pénzügyi államtitkár a parlament költség­­vetési bizottságában. A kormány korábbi ígérete szerint ahol az éves béremelkedés tavaly nem érte el a 13 százalékos növeke­dést, ott kiegészítik erre a szint­re az alkalmazottak béreit. Nem kapnak bérkiegészítést a közal­kalmazottak között továbbra is legrosszabbul kereső egészség­­ügyi és szociális dolgozók, mivel a két ágazatban tavaly több mint 13 százalékkal nőttek a ke­resetek. A kormány decemberi ülésén - az ellenzék szerint alkotmány­­sértő módon - 25 milliárd forintot különített el a tavalyi adóbevéte­lekből a közalkalmazotti bérek kompenzálására. A nyugdíjasok is számíthatnak egyösszegű kiegészítésre, annak ellenére hogy a tavaly januári 8 százalékos, illetve a novemberi 2,6 százalékos emeléssel teljesül­tek a törvényi előírások. Az erre a célra elkülönített 15 milliárd fo­rint elköltéséről is hamarosan dönt a kabinet - mondta Tállai András. - Ha tavaly száz százalékkal nőttek volna a bérek, a kórházak­ban dolgozók jelentős része ak­kor is a létminimum környékén élne - jelentette ki Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke. A bérkiegészí­téssel a kormány valójában csak „egy marék kukoricát dobott a baromfiudvarba” - mondta. A Szakszervezetek Együttmű­ködési Fóruma (SZEF) ma dönt arról, aláírja-e a megállapodást a kormánnyal a közalkalmazottak és a köztisztviselők helyzetének rendezéséről. A tagszervezetek többsége támogatja az egyezséget. Az EDDSZ és a közművelő­dési dolgozók szakszervezete nem ért egyet a megállapodással. Cser Ágnes szavai szerint a két­éves költségvetés alig nyújt vala­mit a közszférának, s a működés­re szánt kiadások nem emelked­tek. Úgy véli: a kormány egyedül a közvetlen hatalomban dolgozó köztisztviselőket díjazza. Ellenzéki pártok felelősségre vonást sürgetnek a tévénél Feljelentést tett az SZDSZ az MTV gazdálkodása miatt Hűtlen kezelés alapos gyanújával büntetőfeljelentést tett a Magyar Televízió gazdálkodása miatt az SZDSZ. Azonnali vizsgálatokat követel az MSZP is az összeom­lás szélén álló MTV ügyében, ezt azonban a parlament kulturális bizottságában a kormánypárti és a MIÉP-es képviselők nem tar­tották időszerűnek. Haszán Zoltán - Egyedülálló a közpénzeknek az a gátlástalan kisajátítása, amely a csonka, kormánypárti kuratóriumi elnökség felügyelete és Szabó László Zsolt elnöksége alatt lezaj­lott - indokolta közleményben az SZDSZ két politikusa azt a bünte­tőfeljelentést, amelyet a Magyar Televízió gazdálkodása miatt teg­nap tettek az ügyészségen. Harasz­ti Miklós és Pető Iván hűtlen keze­lés alapos gyanúja, egyelőre isme­retlen tettesek ellen kezdemé­nyezte az eljárást. Véleményük szerint Szabó menesztése kísérlet arra, hogy eltüntessék az elnöksé­gi tagok és a leköszönő elnök fele­lősségét abban, hogy egyetlen év alatt elvettek 15 milliárd forintot, eladták az épületeket és teljesen felélték a köztelevízió vagyonát, mindeközben nem fizették a köz­terheket. Az MSZP is parlamenti vizs­gálóbizottság azonnali megalakí­tását, ÁSZ-vizsgálatot, valamint az MTV-kuratórium elnökségé­nek soron kívüli beszámoltatását követeli. Lendvai Ildikó szerint a közszolgálati tévé gazdálkodása teljesen összeomlott.­­ Míg 1998- ban 18,5 milliárdos saját tőkéje volt az MTV-nek, 950 millió forin­tos veszteséggel, addig most a veszteség 10,5 milliárd, a saját tőke pedig tavaly év végére nemhogy elfogyott, de mínusz 5,1 milliárd forint úgynevezett negatív tőkébe fordult - hangsúlyozta a szocialista képviselő. Az Országgyűlés kultu­rális bizottságának kormánypárti és MIÉP-es tagjai tegnap nem tar­tották időszerűnek a tévé ügyét napirendre tűzni. A kuratórium keddi ülésén több civil kurátor ellenezte a le­mondott Szabó László Zsolt üzleti tervében lévő elképzelést, misze­rint a tévé 10 milliárd forintért el­adja az ÁPV Rt.-nek utolsó nagy értékű vagyonát, az archívumot. Enélkül - a dokumentum szerint - augusztusra fizetésképtelen lesz az intézmény. Az üzleti terv szerint a tévé film- és hangtára a vagyonkezelő­től a kultusztárca által létrehozott Nemzeti Audiovizuális Archí­vumhoz kerülne. Lapunkat a mi­nisztérium sajtóosztályán úgy tá­jékoztatták, hogy a kulturális tár­ca egyelőre nem egyeztetett az MTV archívumáról. A nemzeti audiovizuális archívum koncep­ciójának kidolgozása még nem fe­jeződött be.­­ A médiatörvény szerint az MTV Rt. tartós gondozásba kapta az archívumot, az a jogszabály mó­dosítása nélkül nem adható el - nyilatkozott lapunknak Ladvánsz­­ky György. Az Országos Rádió és Televízió Testület MSZP-s dele­gáltja ezért a médiahatóság ülésén meg akarja vitatni a filmtár értéke­sítését. - Reméljük, hogy a MTV Rt. archívumának esetleges eladásá­val nem fog csorbulni a Duna Tv törvény adta joga, hogy korlátozás nélkül hozzáférhet a filmtárhoz - közölte Meszleny László, a műhol­das csatorna hírigazgatója, hozzá­téve, hogy a Duna Tv filmtárának megvételére nem érkezett ajánlat. MH-álláspont a 7. oldalon Elnököt kaphat a rádió A Magyar Televízió mellett várhatóan új vezetője lesz a Magyar Rá­diónak is. Az intézmény civil kurátorokkal kiegészített tulajdonosi testülete ma szavaz Marinovich Endre, Antall József volt kabinet­­főnöke elnöki kinevezéséről. A kuratórium kormánypárti elnöksé­gének jelöltje az előzetes hírek szerint élvezi a kurátorok többségé­nek bizalmát, ám a szavazás előtt személyesen is meghallgatják még. A rádiónak augusztus óta nincs elnöke, mert a civilek nem sza­vazták meg Kondor Katalin kinevezését. Marinovich értesülésünk szerint alelnöknek szeretné megnyerni a jelenlegi ügyvezetőt, Szí­jártó Istvánt, továbbá Juhász Juditot, aki tavaly őszi lemondásáig betöltötte ezt a posztot. HZ

Next