Magyar Hírlap, 2001. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-10 / 159. szám
10 MAGYAR HÍRLAP • 2001. július 10., kedd E-VILÁG KLIKKELŐ Segélyhívás nem csak vezetékesen (Kreatív Online) Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 104- es telefonszáma ezentúl mobil rendszeren is elérhető, a szolgáltatást a Pannon GSM biztosítja. Az OMSZ országos bejelentő rendszeréhez csatlakozó mobilszolgáltatást a mentőszolgálat kedvezményes tarifaárakkal veheti igénybe, a hívás az előfizetőknek ingyenes. A megyeszékhelyek és Budapest irányító központjába telepített Ericsson R310-es készülékekre az OMSZ munkatársai abban az esetben irányítják át a hívást, ha a vezetékes vonalak nem működnek. Az OMSZ statisztikája szerint a legtöbb segélykérés az OMSZ budapesti központjába érkezik, a hívások egyharmadát mobiltelefonokról indítják. A legtöbb mobilhívást közúti baleseteknél kezdeményezik az emberek. Drágábbak a német vezetékeshívás-díjak (MTI) Évek óta csökkenő árak után szakértők szerint ismét drágább lesz a telefonálás Németországban. Néhány hete a vezetékes hálózatban ismét áremelkedési trend figyelhető meg - vélik a szakértők, miután néhány nagy szolgáltató - mint a Teldafax és a Callino - eltűnt a piacról. Az áremelkedésnek több oka is van: sok cég nem tudta költségeit fedezni, mert csak „harci árakon” kísérelhette meg a talpon maradást az erős konkurenciával szemben, viszont a lanyhuló konjunktúra nem termelte ki az alacsony árak mellett a költségeket. Néhány szolgáltató ugyanakkor arra számított, hogy a hálózathasználat díjai érezhetően csökkennek - mivel azok európai összehasonlításban Németországban igen magasak ez azonban nem következett be. Az árcsökkenések trendje már csak a külföldi beszélgetéseknél figyelhető meg, de éppen ez a terület az, ahol a szolgáltatók nagyobb nyereséget realizálhatnak. Míg a Németországon belüli telefonálás díjai az 1998- as liberalizálás óta 84 százalékkal csökkentek, a külföldi beszélgetéseké csak 56 százalékkal. Kábeles felvásárlás Amerikában (MTI) Az USA harmadik legnagyobb kábeles távközlési szolgáltatója, a Comcast 58 milliárd dolláros ajánlatot tett az ugyancsak amerikai AT and T távközlési cég széles sávú szolgáltatójára: 44,5 milliárd dollár értékben részvényeket ajánl, 13,5 milliárd dollárért pedig az AT and T adósságait venné meg. A Comcast és az AT and T egybeolvadásával a világ legnagyobb széles sávú kábeles szolgáltató vállalkozása jönne létre, az USA- ban. Minden harmadik tévé előfizetőnek, mintegy 22 millió amerikai háztartásnak szolgáltatna műsort, nagy sebességű internet-eléréssel együtt. Siemens szállít a H3G olasz szolgáltatónak (MH) Az új olasz mobilszolgáltató, a H3G S.p. A. a Siemens-NEC párost választotta a fő UMTS beszállító szerepére. Az IC Mobile a mobil rádióhálózat elemeinek szállítását 2001. negyedik negyedévében kezdi majd meg. A megállapodás szerint a Siemens feladata 4000 bázisállomás felállítása. Továbbá a hálózatok közti mikrohullámú átjátszókat is a Siemens szállítja. A H3G 2002 második felében szeretné beindítani UMTS hálózatát. A nyugateurópai országokban a 3G-licencekért óriási összegeket fizettek ki a szolgáltatók, ami azt veszélyeztette, hogy nem tudnak időre elindulni a technológiával. A fejlett régiókban az igény, a fejletlenekben a hozzáférés korláta jelenti a fő akadályt A Föld lakosságának hat százaléka netezik Ma a Föld 6 milliárdos lakosságának mindössze 6 százaléka internetezik csak - állítja az Ipsos-Reid nemzetközi kutatócég, ITTK Infinit hírlevele által idézett tanulmánya. Nagy eltérés mutatkozik ugyanakkor a fejlett és a fejlődő országok között abban, hogy mi áll az alacsony nethasználat mögött. Míg a fejlett világban az igény hiányában mutatnak bizonyos rétegek teljes érdektelenséget a világháló iránt, addig a fejlődő országokban a rendkívül alacsony életszínvonal, illetve a hozzáférés hiánya jelenti a fő akadályt. MH-összeállítás A fejlett országokban az internet a mindennapi élet része. Számtalan lehetőség van a csatlakozásra, s a legfrissebb felmérések szerint 430 millió ember használja napi rendszerességgel. Az Ipsos-Reid nemzetközi kutatócég által készített, az ITTK Infinit hírlevelében idézett felmérés szerint ugyanakkor emberek milliárdjai még csak nem is hallottak az internetről, vagy egyáltalán nem is áll szándékukban használni azt a közeljövőben. Még olyan, a „világhálós élvonalban” lévő országokban is, mint az Egyesült Államok, Kanada, Svédország vagy Hollandia az emberek egyharmada inkább mellőzi azt. S teszi ezt annak ellenére, hogy igenis lenne lehetősége a net használatára. Ma a Föld 6 milliárdos népességének csupán 6 százaléka internetezik. „Minderre kétféle magyarázat létezik" - állítja ezzel kapcsolatban Brian Cruikshank, az Ipsos-Reid elnökhelyettese. „A fejlett világban nagyon sokan, akiknek egyébként módjuk lenne használni a hálót, nem élnek a lehetőséggel. Egyszerűen nincs okuk rá. A benne rejlő korlátlan lehetőség ugyanis nem érinti meg őket, legalábbis egyelőre.” „A kevésbé fejlett országokban viszont eltérő a helyzet, ott az internetezés költsége a mindennapi létszükséglet költségeivel áll versenyben. A túlzsúfolt nagyvárosokon kívül viszont a szegényes infrastruktúra miatt van nagyon kevés lehetőség az internet-hozzáférésre” - véli Cruikshank. A kutatócég elnökhelyettesének álláspontja ugyanakkor több puszta véleménynél. Az Ipsos- Reid a felmérés során ugyanis 30 országból kérdezett meg olyan embereket, akik eddig még nem használták az internetet, és nem is tervezik azt. A leggyakrabban emlegetett okok arra, hogy miért nem, a következők voltak: „nincs szükségem rá” (40%), „nincs számítógépem” (33%), „nem érdekel” (25%), „nem tudom, hogyan kell használni” (16%), „az ára” (12%), „nincs időm”(10%). A kevésbé fejlett országokban viszont az internet-hozzáférés terén a szegényes kommunikációs infrastruktúra jelenti az egyik legnagyobb problémát, így a két leggyakrabban emlegetett ok az volt, hogy „drága”, valamint, hogy „hiányzik a hozzáférés”. India és Dél-Afrika városaiban például a lakosság egynegyedének van csak hozzáférési lehetősége, és a felmérésben részt vettek alig 10 százaléka vallotta magát rendszeres felhasználónak. A felmérésben szereplő országok közül egyébként Oroszországban legrosszabb az arány, ahol a városi lakosság 83 százaléka egyáltalán nem internetezik. „Ez a helyzet azonban meg fog változni, és előbb-utóbb nagyon kevesen lesznek azok, akik nem fogják használni a netet” - állítja ugyanakkor Crutikshank. A fejlődő országokban ez azonban már csak a következő generációra lesz érvényes. A többi országban viszont létezik a potenciális felhasználóknak egy olyan masszív csoportja, amely bár még nincs teljesen meggyőződve a web előnyeiről, de azért bármikor lehetőségük van a tényleges felhasználók közé kerülni. Az internetezők ezen következő hulláma már feltűnt a színen Nyugat-Európában, hiszen mostanában a társadalmi szerkezetváltások és a kommunikációs infrastruktúra látványos fejlődése egyre kevesebb akadályt gördít a felhasználók számának növekedése elé. Ezekben az országokban csupán idő kérdése, hogy mikor fog még több ember internetezni, hiszen már most elkezdődött az európai résztvevők arányának növekedése a globális internet populációban - teszi hozzá. Sok országban azonban egyszerűen nincs elég elérési lehetőség, más szóval sokkal több emberben van meg a szándék az internet használatához, mint amennyinek valóban lehetősége is van rá - írja az Infinit. Ez főleg Dél-Koreára, Malajziára, Indiára, Mexikóra és Dél-Afrikára igaz. Az internet ugyanakkor egyáltalán nem haldoklik, hiszen a potenciális felhasználók száma egyre csak növekszik, mindössze a folyamat lassabb egy kicsit annál, mint amire a szakértők néhány évvel ezelőtt számítottak. Most a legfontosabb feladat a különböző hozzáférési lehetőségek bővítése - könyvtárakban, iskolákban, irodákban és internet-kávéházakban, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy a háló minél jobban elterjedjen a világon. ✓ Újabb áldozat a piacon? A német MobilCom is komoly gondokkal küzd. A cég vezetőjének, Gerhard Schmidnek is szembe kellett néznie azzal, hogy a piac több mint 15 százalékkal értékelte le részvényeiket Fotó: Reuters Peter Mueller Egyre népszerűbb a NetPincér szolgáltatása Elektronikus étlapból csemegézhetnek a „vendégek” Havi 6-7000 rendelést közvetít partnereinek a kizárólag internetes értékesítésre alapított NetPincér. Az ezzel az egyik legtöbb tranzakciót lebonyolító magyar ekereskedelmi oldal célja az online vásárlás népszerűsítése. Az 1999 márciusában indított, internetes élelmiszer-beszerzést kínáló honlap működése első évében 12 millió, tavaly 49 millió forintos forgalmat ért el. Idén júniusig már meghaladta a rendelések értéke a tavalyi egész éves teljesítményt, a tervben 120 millió forintos éves forgalommal számolnak. A NetPincér csapata büszke a látogatók vásárlási hajlandóságára: minden negyedik oldalletöltő egyben rendel is az elektronikus étlapról. A vállalkozás piackutatási szerint a felhasználók nagy része egyetemista, illetve internetkapcsolattal rendelkező munkahelyi dolgozó. A NetPincér többféle akcióval próbálta népszerűsíteni az internetes ételrendelést az elmúlt hónapokban. Legutóbbi, Happy Hour nevű akciójuk során két hétig mindennap egy órán keresztül fél áron rendelhettek a szerencsések. Az akció népszerűsége a szervezőket, sőt a szervert is meglepte, így az eredeti szabályokon változtatni kellett, s a vendégek csak utólag tudhatták meg, vajon fél áron sikerült-e rendelniük. A két hét alatt 487 vásárló 1105 ételt rendelt kedvezményesen, a legnagyobb engedményt egy 15500 forintos házhoz szállítást kérő kapta. . EU: az amerikaiak megsértik az európaiak magán- és üzleti titokhoz való jogát Hódít a kódolási láz a hálón Miközben az európaiakat az amerikai elektronikus ipari kémkedés elleni védekezés jegyében e-mailjeik kódolására biztatja az Európai Parlament szakbizottsága, egy új tanulmány szerint a kódolástechnikai termékek iránti kereslet 2007-re elérheti a félmilliárd amerikai dollárt (150 milliárd forint). Az Európai Parlament vizsgálóbizottsága, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy derítse ki: létezik-e az ipari kémkedésre is alkalmas Echelon elektronikus lehallgatóhálózat, a múlt héten 27:5 arányban elfogadta az ezt igazoló jelentést. A dokumentum szerint a rendszert, melyet az USA, Kanada, Ausztrália és Új Zéland, valamint egyedüli európai országként Nagy-Britannia működtet, valóban használják kémkedésre. A bizottság határozatában felszólítja az Egyesült Államokat, hogy a továbbiakban ne használja az európaiak telefonjainak lehallgatására és e-mailjeinek elolvasására az Echelont, mert ezzel megszegi az európai magánszféra védelmére vonatkozó jogszabályokat. „Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak ki kellene dolgoznia és alá kellene írnia egy megállapodást, amely szerint mindkét fél figyelembe veszi a polgárok magánszférához való jogát, és a saját vállalataira és polgáraira vonatkozó, az üzleti kommunikáció titkosságát szavatoló szabályozásokat”- fogalmaz a dokumentum. A határozat javasolja az európai országoknak, hogy hatékony védelmet nyújtsanak polgáraik kommunikációjának illegális lehallgatása ellen, és hogy a polgárok használjanak európai szoftvereket üzeneteik kódolására. Az anyagot ősszel az Európai Parlament plenáris ülésén is megvitatják. A vírusgyártás és a weboldalak megbénítása helyett a hackerek körében is egyre népszerűbbé válik a az ipari titkok kifürkészése - állítja egy frissen közzétett tanulmány, melyről a NewsFactor internetes hírszolgáltató számolt be. A Frost &Sullivan kutatásai alapján megállapítja, hogy az elektronikus ipari kémkedés és terrorizmus terjedése miatt kódolást lehetővé tevő technológiák iránti igény az égbe szökik, és 2007-re eléri a 457 millió dollárt a jelenlegi 176 millióval (50,6 milliárd forint) szemben. A kódolási láz egyik jele például, hogy a brit kormány minden kormányzati emailt kódol. Az USA-ban már a nők „szörföznek” többet A forgalom kétharmada életmód témája A Nielsen/NetRatings amerikai piackutató legfrissebb felmérése szerint az Egyesült Államok internetezőinek már több mint fele, egészen pontosan 52 százaléka nő. Ez az arány azonban nem csupán a 34 százalékos világátlagot, de az Európai Unió 40 százalékos értékét is meghaladja. Magyarországon egyébként a hálóbarátok 44 százaléka tartozik a szebbik nemhez. Jelentős mértékben átrendeződött az utóbbi időben az internetfelhasználók nemi összetétele. Az Egyesült Államokban például mintegy két éve határozott növekedés tapasztalható a hálózathasználó nők számát tekintve, sőt mára az amerikai nők túlsúlyba kerültek a férfiakkal szemben - állítja a Nielsen/NetRatings piackutató frissen publikált, az ITTK Infinit hírlevele által idézett felmérése. Az USA internethasználóinak összetétele jelenleg ugyanis csaknem tökéletesen tükrözi a teljes népesség összetételét, amelyben a szebbik nem 52 százalékban képviselteti magát. Az Egyesült Államok női netezőinek 52 százalékos aránya egyébként nem csupán a 34 százalékos világátlagot haladja meg jelentősen, hanem annak az Európai Uniónak a 40 százalékát is, amely a női egyenjogúság egyik élharcosának számít. Mellesleg ebben a tekintetben Magyarországnak sincs miért szégyenkeznie, hazánkban a netezők táborának 44 százaléka tartozik a gyengébbik nemhez. A Nielsen ugyanezen felmérése ugyanakkor a férfiak és a nők eltérő szörfölési szokásaira is rámutatott. Az elmúlt hónap folyamán az átlagos amerikai női felhasználó például 9 órát töltött a hálózatra kapcsolódva, míg az átlagos férfi netező jó másfél órával többet. A férfiak emellett több ízben létesítenek online kapcsolatot, valamint 30 százalékkal több oldalt látogatnak meg. Ennek hátterében egyébként a pornóoldalak gyakori felkeresését sejti a Nielsen/NetRatings. A kutatócég elképzelése szerint ugyanis több férfi látogat felnőtt témájú webhelyeket, ahol a tartalom sok-sok oldalra osztódik fel, ráadásul szép számmal bukkannak fel apró reklámablakok, amelyek bezárogatása időt vesz igénybe. A felmérés alapján viszont a női felhasználók által lebonyolított forgalom több mint kétharmadáért mindössze 5 site, a QVC és a JCPenney online életmódmagazinok, a Johnson & Johnson és a Procter & Gamble cégek honlapja, illetve a Spiegel hírmagazin felelős. MOL Tourinform mobilon is Az idegenforgalommal kapcsolatos információkat nyújtó Tourinform hálózat 115 irodája 2-3 éven belül a tervek szerint több mint duplájára bővül - közölte Kiskéri Krisztina, Tourinform-rendszergazda a nonprofit szolgáltató intézmény fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett sajtótájékoztatóján, hétfőn Budapesten. A rendszergazda elmondta: a Magyar Turizmus (MT) Rt. által működtetett rendszer naprakészen, versenysemlegesen tájékoztatja a magyar és külföldi turistákat a szálláshelyekről, közlekedési lehetőségekről, programokról, különböző látványosságokról. Tavaly felmérések szerint a hálózathoz mintegy 700 ezer érdeklődő fordult személyesen, 280 ezer turistát igazítottak telefonon útba, 65 ezret pedig írásban tájékoztattak - mutatott rá Kiskéri Krisztina. A rendszergazda beszámolt arról, hogy a franchise-rendszerben működő Tourinform-irodák működtetésére az MT Rt. tavaly 65 millió forintot költött, az idén pedig már 140 millió forintot fordíthat e célra. Kiskéri Krisztina szólt arról is, hogy a külföldiek mostantól az országhatárt átlépvén, illetve a Westel mobiltársaság hálózatára kapcsolván a Tourinform szolgáltatásait rögtön elérhetik, hiszen az eddigi szokványos köszöntő üzenet helyett már a Tourinform szolgáltatás telefonszámát kínálja fel készülékük. MTI