Magyar Hírlap, 2001. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-10 / 159. szám

10 MAGYAR HÍRLAP • 2001. július 10., kedd E-VILÁG KLIKKELŐ Segélyhívás nem csak vezetékesen (Kreatív Online) Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 104- es telefonszáma ezentúl mobil rendszeren is elérhető, a szol­gáltatást a Pannon GSM bizto­sítja. Az OMSZ országos beje­lentő rendszeréhez csatlako­zó mobilszolgáltatást a mentő­­szolgálat kedvezményes tarifa­árakkal veheti igénybe, a hívás az előfizetőknek ingyenes. A megyeszékhelyek és Buda­pest irányító központjába tele­pített Ericsson R310-es készü­lékekre az OMSZ munkatársai abban az esetben irányítják át a hívást, ha a vezetékes vonalak nem működnek. Az OMSZ sta­tisztikája szerint a legtöbb se­gélykérés az OMSZ budapesti központjába érkezik, a hívások egyharmadát mobiltelefonok­ról indítják. A legtöbb mobilhí­vást közúti baleseteknél kezde­ményezik az emberek. Drágábbak a német vezetékeshívás-díjak (MTI) Évek óta csökkenő árak után szakértők szerint ismét drágább lesz a telefonálás Né­metországban. Néhány hete a vezetékes hálózatban ismét áremelkedési trend figyelhető meg - vélik a szakértők, miután néhány nagy szolgáltató - mint a Teldafax és a Callino - eltűnt a piacról. Az áremelkedésnek több oka is van: sok cég nem tudta költségeit fedezni, mert csak „harci árakon” kísérelhet­te meg a talpon maradást az erős konkurenciával szemben, viszont a lanyhuló konjunktúra nem termelte ki az alacsony árak mellett a költségeket. Né­hány szolgáltató ugyanakkor arra számított, hogy a hálózat­­használat díjai érezhetően csök­kennek - mivel azok európai összehasonlításban Németor­szágban igen magasak ez azonban nem következett be. Az árcsökkenések trendje már csak a külföldi beszélgetéseknél figyelhető meg, de éppen ez a terület az, ahol a szolgáltatók nagyobb nyereséget realizál­hatnak. Míg a Németországon belüli telefonálás díjai az 1998- as liberalizálás óta 84 száza­lékkal csökkentek, a külföldi beszélgetéseké csak 56 száza­lékkal. Kábeles felvásárlás Amerikában (MTI) Az USA harmadik leg­nagyobb kábeles távközlé­si szolgáltatója, a Comcast 58 milliárd dolláros ajánlatot tett az ugyancsak amerikai AT and T távközlési cég széles sá­vú szolgáltatójára: 44,5 milli­árd dollár értékben részvé­nyeket ajánl, 13,5 milliárd dol­lárért pedig az AT and T adós­ságait venné meg. A Comcast és az AT and T egybeolvadá­sával a világ legnagyobb széles sávú kábeles szolgáltató vál­lalkozása jönne létre, az USA- ban. Minden harmadik tévé előfizetőnek, mintegy 22 mil­lió amerikai háztartás­nak szolgáltatna műsort, nagy sebességű internet-eléréssel együtt. Siemens szállít a H3G olasz szolgáltatónak (MH) Az új olasz mobilszol­gáltató, a H3G S.p. A. a Sie­­mens-NEC párost választotta a fő UMTS beszállító szerepé­re. Az IC Mobile a mobil rádióhálózat elemeinek szállí­tását 2001. negyedik negyed­évében kezdi majd meg. A megállapodás szerint a Sie­mens feladata 4000 bázisállo­más felállítása. Továbbá a há­lózatok közti mikrohullámú átjátszókat is a Siemens szál­lítja. A H3G 2002 második fe­lében szeretné beindítani UMTS hálózatát. A nyugat­európai országokban a 3G-li­­cencekért óriási összegeket fi­zettek ki a szolgáltatók, ami azt veszélyeztette, hogy nem tudnak időre elindulni a tech­nológiával. A fejlett régiókban az igény, a fejletlenekben a hozzáférés korláta jelenti a fő akadályt A Föld lakosságának hat százaléka netezik Ma a Föld 6 milliárdos lakosságának mindössze 6 százaléka internete­­zik csak - állítja az Ipsos-Reid nemzetközi kutatócég, ITTK Infinit hír­levele által idézett tanulmánya. Nagy eltérés mutatkozik ugyanakkor a fejlett és a fejlődő országok között abban, hogy mi áll az alacsony nethasználat mögött. Míg a fejlett világban az igény hiányában mutat­nak bizonyos rétegek teljes érdektelenséget a világháló iránt, addig a fejlődő országokban a rendkívül alacsony életszínvonal, illetve a hoz­záférés hiánya jelenti a fő akadályt. MH-összeállítás A fejlett országokban az internet a mindennapi élet része. Számta­lan lehetőség van a csatlakozásra, s a legfrissebb felmérések szerint 430 millió ember használja napi rendszerességgel. Az Ipsos-Reid nemzetközi kutatócég által készí­tett, az ITTK Infinit hírlevelében idézett felmérés szerint ugyanak­kor emberek milliárdjai még csak nem is hallottak az internetről, vagy egyáltalán nem is áll szándé­kukban használni azt a közeljö­vőben. Még olyan, a „világhálós élvonalban” lévő országokban is, mint az Egyesült Államok, Kana­da, Svédország vagy Hollan­dia az emberek egyharmada in­kább mellőzi azt. S teszi ezt an­nak ellenére, hogy igenis lenne lehetősége a net használatára. Ma a Föld 6 milliárdos népessé­gének csupán 6 százaléka inter­­netezik. „Minderre kétféle magyarázat létezik" - állítja ezzel kapcsolat­ban Brian Cruikshank, az Ipsos-Reid elnökhelyettese. „A fejlett világban nagyon sokan, akiknek egyébként módjuk lenne használ­ni a hálót, nem élnek a lehetőség­gel. Egyszerűen nincs okuk rá. A benne rejlő korlátlan lehetőség ugyanis nem érinti meg őket, leg­alábbis egyelőre.” „A kevésbé fejlett országok­ban viszont eltérő a helyzet, ott az internetezés költsége a minden­napi létszükséglet költségeivel áll versenyben. A túlzsúfolt nagyvá­rosokon kívül viszont a szegényes infrastruktúra miatt van nagyon kevés lehetőség az internet-hoz­záférésre” - véli Cruikshank. A kutatócég elnökhelyettesé­nek álláspontja ugyanakkor több puszta véleménynél. Az Ipsos- Reid a felmérés során ugyanis 30 országból kérdezett meg olyan embereket, akik eddig még nem használták az internetet, és nem is tervezik azt. A leggyakrabban emlegetett okok arra, hogy miért nem, a következők voltak: „nincs szükségem rá” (40%), „nincs szá­mítógépem” (33%), „nem érde­kel” (25%), „nem tudom, hogyan kell használni” (16%), „az ára” (12%), „nincs időm”(10%). A kevésbé fejlett országokban vi­szont az internet-hozzáférés te­rén a szegényes kommunikációs infrastruktúra jelenti az egyik legnagyobb problémát, így a két leggyakrabban emlegetett ok az volt, hogy „drága”, valamint, hogy „hiányzik a hozzáférés”. In­dia és Dél-Afrika városaiban pél­dául a lakosság egynegyedének van csak hozzáférési lehetősége, és a felmérésben részt vettek alig 10 százaléka vallotta magát rend­szeres felhasználónak. A felmé­résben szereplő országok közül egyébként Oroszországban leg­rosszabb az arány, ahol a városi lakosság 83 százaléka egyáltalán nem internetezik. „Ez a helyzet azonban meg fog változni, és előbb-utóbb nagyon kevesen lesznek azok, akik nem fogják használni a netet” - állítja ugyanakkor Crutikshank. A fejlődő országokban ez azon­ban már csak a következő generá­cióra lesz érvényes. A többi or­szágban viszont létezik a potenciá­lis felhasználóknak egy olyan masszív csoportja, amely bár még nincs teljesen meggyőződve a web előnyeiről, de azért bármikor le­hetőségük van a tényleges felhasz­nálók közé kerülni. Az internete­zők ezen következő hulláma már feltűnt a színen Nyugat-Európá­­ban, hiszen mostanában a társa­dalmi szerkezetváltások és a kom­munikációs infrastruktúra látvá­nyos fejlődése egyre kevesebb akadályt gördít a felhasználók szá­mának növekedése elé. Ezekben az országokban csupán idő kérdé­se, hogy mikor fog még több em­ber internetezni, hiszen már most elkezdődött az európai résztvevők arányának növekedése a globális internet populációban - teszi hoz­zá. Sok országban azonban egy­szerűen nincs elég elérési lehető­ség, más szóval sokkal több em­berben van meg a szándék az in­ternet használatához, mint amennyinek valóban lehetősége is van rá - írja az Infinit. Ez főleg Dél-Koreára, Malajziára, Indiára, Mexikóra és Dél-Afrikára igaz. Az internet ugyanakkor egyál­talán nem haldoklik, hiszen a po­tenciális felhasználók száma egyre csak növekszik, mindössze a folya­mat lassabb egy kicsit annál, mint amire a szakértők néhány évvel ez­előtt számítottak. Most a legfonto­sabb feladat a különböző hozzáfé­rési lehetőségek bővítése - könyv­tárakban, iskolákban, irodákban és internet-kávéházakban­­, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy a háló minél jobban elterjedjen a világon. ✓ Újabb áldozat a piacon? A német MobilCom is komoly gondokkal küzd. A cég vezetőjének, Gerhard Schmidnek is szembe kellett néznie azzal, hogy a piac több mint 15 százalékkal értékelte le részvényeiket Fotó: Reuters­­ Peter Mueller Egyre népszerűbb a NetPincér szolgáltatása Elektronikus étlapból csemegézhetnek a „vendégek” Havi 6-7000 rendelést közvetít partnereinek a kizárólag interne­tes értékesítésre alapított Net­Pincér. Az ezzel az egyik legtöbb tranzakciót lebonyolító magyar e­­kereskedelmi oldal célja az online vásárlás népszerűsítése. Az 1999 márciusában indított, internetes élelmiszer-beszerzést kínáló honlap működése első évé­ben 12 millió, tavaly 49 millió fo­rintos forgalmat ért el. Idén júniu­sig már meghaladta a rendelések értéke a tavalyi egész éves teljesít­ményt, a tervben 120 millió forin­tos éves forgalommal számolnak. A NetPincér csapata büszke a lá­togatók vásárlási hajlandóságára: minden negyedik oldalletöltő egy­ben rendel is az elektronikus étlap­ról. A vállalkozás piackutatási szerint a felhasználók nagy része egyetemista, illetve internetkap­csolattal rendelkező munkahelyi dolgozó. A NetPincér többféle akcióval próbálta népszerűsíteni az interne­tes ételrendelést az elmúlt hóna­pokban. Legutóbbi, Happy Hour nevű akciójuk során két hétig min­dennap egy órán keresztül fél áron rendelhettek a szerencsések. Az akció népszerűsége a szervezőket, sőt a szervert is meglepte, így az eredeti szabályokon változtatni kellett, s a vendégek csak utólag tudhatták meg, vajon fél áron sike­­rült-e rendelniük. A két hét alatt 487 vásárló 1105 ételt rendelt ked­vezményesen, a legnagyobb en­gedményt egy 15500 forintos ház­hoz szállítást kérő kapta. . EU: az amerikaiak megsértik az európaiak magán- és üzleti titokhoz való jogát Hódít a kódolási láz a hálón Miközben az európaiakat az amerikai elektronikus ipari kém­kedés elleni védekezés jegyében e-mailjeik kódolására biztatja az Európai Parlament szakbizottsá­ga, egy új tanulmány szerint a kó­­dolástechnikai termékek iránti kereslet 2007-re elérheti a félmil­­liárd amerikai dollárt (150 mil­liárd forint). Az Európai Parlament vizsgá­lóbizottsága, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy derítse ki: léte­­zik-e az ipari kémkedésre is alkal­mas Echelon elektronikus lehall­gatóhálózat, a múlt héten 27:5 arányban elfogadta az ezt igazoló jelentést. A dokumentum szerint a rendszert, melyet az USA, Ka­nada, Ausztrália és Új Zéland, valamint egyedüli európai or­szágként Nagy-Britannia működ­tet, valóban használják kémke­désre. A bizottság határozatában felszólítja az Egyesült Államo­kat, hogy a továbbiakban ne használja az európaiak telefonjai­nak lehallgatására és e-mailjei­­nek elolvasására az Echelont, mert ezzel megszegi az európai magánszféra védelmére vonatko­zó jogszabályokat. „Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak ki kellene dolgoznia és alá kellene írnia egy megállapodást, amely szerint mindkét fél figyelembe veszi a polgárok magánszférához való jogát, és a saját vállalataira és pol­gáraira vonatkozó, az üzleti kom­munikáció titkosságát szavatoló szabályozásokat”- fogalmaz a do­kumentum. A határozat javasolja az euró­pai országoknak, hogy hatékony védelmet nyújtsanak polgáraik kommunikációjának illegális le­hallgatása ellen, és hogy a polgá­rok használjanak európai szoft­vereket üzeneteik kódolására. Az anyagot ősszel az Európai Parlament plenáris ülésén is meg­vitatják. A vírusgyártás és a weboldalak megbénítása helyett a hackerek körében is egyre népszerűbbé vá­lik a az ipari titkok kifürkészése - állítja egy frissen közzétett ta­nulmány, melyről a NewsFactor internetes hírszolgáltató számolt be. A Frost &Sullivan kutatásai alapján megállapítja, hogy az elektronikus ipari kémkedés és terrorizmus terjedése miatt kó­dolást lehetővé tevő technológi­ák iránti igény az égbe szökik, és 2007-re eléri a 457 millió dollárt a jelenlegi 176 millióval (50,6 mil­liárd forint) szemben. A kódolási láz egyik jele például, hogy a brit kormány minden kormányzati e­­mailt kódol. Az USA-ban már a nők „szörföznek” többet A forgalom kétharmada életmód témája A Nielsen/NetRatings amerikai piackutató legfrissebb felmérése szerint az Egyesült Államok in­ternetezőinek már több mint fele, egészen pontosan 52 százaléka nő. Ez az arány azonban nem csu­pán a 34 százalékos világátlagot, de az Európai Unió 40 százalékos értékét is meghaladja. Magyaror­szágon egyébként a hálóbarátok 44 százaléka tartozik a szebbik nemhez. Jelentős mértékben átrendező­dött az utóbbi időben az internet­felhasználók nemi összetétele. Az Egyesült Államokban például mintegy két éve határozott növe­kedés tapasztalható a hálózat­­használó nők számát tekintve, sőt mára az amerikai nők túlsúlyba kerültek a férfiakkal szemben - ál­lítja a Nielsen/NetRatings piacku­tató frissen publikált, az ITTK In­finit hírlevele által idézett fel­mérése. Az USA internethasználóinak összetétele jelenleg ugyanis csak­nem tökéletesen tükrözi a teljes népesség összetételét, amelyben a szebbik nem 52 százalékban kép­viselteti magát. Az Egyesült Álla­mok női netezőinek 52 százalékos aránya egyébként nem csupán a 34 százalékos világátlagot haladja meg jelentősen, hanem annak az Európai Uniónak a 40 százalékát is, amely a női egyenjogúság egyik élharcosának számít. Mellesleg ebben a tekintetben Magyaror­szágnak sincs miért szégyenkez­nie, hazánkban a netezők táborá­nak 44 százaléka tartozik a gyen­gébbik nemhez. A Nielsen ugyanezen felméré­se ugyanakkor a férfiak és a nők eltérő szörfölési szokásaira is rá­mutatott. Az elmúlt hónap folya­mán az átlagos amerikai női fel­használó például 9 órát töltött a hálózatra kapcsolódva, míg az át­lagos férfi netező jó másfél órával többet. A férfiak emellett több íz­ben létesítenek online kapcsola­tot, valamint 30 százalékkal több oldalt látogatnak meg. Ennek hátterében egyébként a pornóol­dalak gyakori felkeresését sejti a Nielsen/NetRatings. A kutatócég elképzelése szerint ugyanis több férfi látogat felnőtt témájú web­helyeket, ahol a tartalom sok-sok oldalra osztódik fel, ráadásul szép számmal bukkannak fel ap­ró reklámablakok, amelyek bezá­­rogatása időt vesz igénybe. A fel­mérés alapján viszont a női fel­használók által lebonyolított for­galom több mint kétharmadáért mindössze 5 site, a QVC és a JCPenney online életmódmaga­zinok, a Johnson & Johnson és a Procter & Gamble cégek hon­lapja, illetve a Spiegel hírmagazin felelős. MOL Tourinform mobilon is Az idegenforgalommal kapcsola­tos információkat nyújtó Tourin­form hálózat 115 irodája 2-3 éven belül a tervek szerint több mint duplájára bővül - közölte Kiskéri Krisztina, Tourinform-rendszer­­gazda a nonprofit szolgáltató in­tézmény fennállásának 20. évfor­dulója alkalmából rendezett sajtó­­tájékoztatóján, hétfőn Budapes­ten. A rendszergazda elmondta: a Magyar Turizmus (MT) Rt. által működtetett rendszer napra­ké­szen, versenysemlegesen tájékoz­tatja a magyar és külföldi turistá­kat a szálláshelyekről, közlekedési lehetőségekről, programokról, kü­lönböző látványosságokról. Ta­valy felmérések szerint a hálózat­hoz mintegy 700 ezer érdeklődő fordult személyesen, 280 ezer tu­ristát igazítottak telefonon útba, 65 ezret pedig írásban tájékoztat­tak - mutatott rá Kiskéri Krisztina. A rendszergazda beszámolt arról, hogy a franchise-rendszerben mű­ködő Tourinform-irodák működ­tetésére az MT Rt. tavaly 65 millió forintot költött, az idén pedig már 140 millió forintot fordíthat e cél­ra. Kiskéri Krisztina szólt arról is, hogy a külföldiek mostantól az or­szághatárt átlépvén, illetve a We­­stel mobiltársaság hálózatára kap­csolván a Tourinform szolgáltatá­sait rögtön elérhetik, hiszen az ed­digi szokványos köszöntő üzenet helyett már a Tourinform szolgál­tatás telefonszámát kínálja fel ké­szülékük. MTI

Next