Magyar Hírlap, 2003. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-24 / 46. szám

6 Magyar Hírlap Csurka István maradt MIÉP-elnök Elsöprő többséggel ismét Csur­ka Istvánt választotta a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnökévé a párt XI. tisztújító or­szágos gyűlése - hangzott el a választás eredményét ismertető vasárnapi budapesti tájékozta­tón. A leadott 414 szavazatból 357 támogatta Csurka Istvánt, 38 nem, 19 érvénytelen szavazat volt. Jóváhagyták az országos becsületbíróság határozatát, amely kizárta a pártból Bognár Lászlót, Rozgonyi Ernőt, Deák Pétert és Biber Józsefet. Csurka ellentábora a gyűlés kezdete előtt két táblával képviseltette magát. Az egyiken a „Személyi kultusz, nem”, a másikon a „Gondolkodj, és téged is kizár­nak” felirat volt olvasható. A MIÉP-ből kizártak Hűség és igazság címmel ellengyűlést tar­tottak az országos gyűléssel pár­huzamosan, amelyen 116-an vet­tek részt - közülük több mint félszázan olyanok, akiket nem zárt ki soraiból a MIÉP. A szembe állók szerint Csurka mandátuma december 4-én le­járt, és az országos gyűlést tör­vénytelenül hívta össze. Ezért a legfőbb ügyészhez és a Fővárosi Bírósághoz fordultak. (MTI) Fotó: Szigetváry Zsolt Még tíz napig lehet jelentkezni Még tíz napig postázhatják felvé­teli jelentkezéseiket a felsőokta­tási intézményekben tovább­tanulni vágyó diákok. Mivel az idén a hivatalos jelentkezési határidő, március elseje szombat­ra esik, március 3-án éjfélig lehet postázni a jelentkezési lapokat. A közös érettségi-felvételi vizs­gákat május 19-e és 21-e között tartják. Az egységes írásbeliket június 26-27-én és 30-án kell a diákoknak megírniuk. A szóbe­li vizsgákat június-július hónap­ban szervezik. (MTI) Decentralizál az új elnök­­ A feladatok decentralizálását tekin­ti az új Szerb Országos Önkor­mányzat legfontosabb feladatá­nak a testület elnöke, Pavlov Mi­lica. A legfőbb tennivalók között említette az ország uniós csatla­kozásával kapcsolatos munkát és a kisebbségi választásokat érintő jogszabályok módosításában való részvételt. Szólt arról is, szeretné a Pest környéki szerbekhez ké­pest súlyuknak megfelelő szerep­hez juttatni a Szeged vidékén és Baranyában élő szerbeket. A 29 tagú képviselő-testület 16 szava­zattal választotta elnökévé Pav­lov Milicát, míg a grémiumot ed­dig vezető Lásztity Péró tizenhá­rom voksot kapott. (MTI) B­ELFÖLD Ravasz retorika az elcsalt választásokról Török Gábor retorikai mester­munkának, ám politikailag kevés­sé érdekesnek nevezte Orbán Viktor beszédét, hozzátéve, hogy a megemlékezésen elmondottak­nak nem is volt ilyen céljuk, így nem meglepő, ha nem tartalmaz­tak egyetlen napi politikai utalást sem. A politológus úgy véli: a volt miniszterelnök beszéde a polgári oldal táborának erősítését célozta, és a szónok ugyanazokat a panele­ket, kulcsszavakat használta, mint korábban, például a Terror Háza megnyitásakor. Lakner Zoltán szerint sem szol­gált újdonságokkal a sokadik, sa­ját tábornak megfogalmazott be­széd. Ravasz retorikai fogásnak nevezte ugyanakkor a politológus azt, ahogyan Orbán a korszak megjelölése nélkül beszélt az el­csalt választásokról, amelyet lehe­tett az 1947-es választásra érteni, de a hallgatóság szerint a 2002-es választásokra is. Ugyanez vonat­kozott a rendőrség szerepére és arra, hogy a közigazgatásba a saját kádereiket ültették. FK Gusztos: zöld út a rendőrségnek drogügyben? Lapunk cikke alapján intéz inter­pellációt Bárándy Péter igazság­ügy-miniszterhez Gusztos Péter SZDSZ-s képviselő Zöld út a rendőrségnek? címmel. „Mit kíván tenni Miniszter Úr annak érdekében, hogy az alkal­mi kábítószer-fogyasztók ne le­gyenek alávetve a hosszadalmas és megalázó rendőrségi eljárás­nak?” - kérdezi ma Gusztos Pé­ter Bárándy Péter igazságügy-mi­nisztert a parlamentben. A szabá­lyozás azután került ismét a figye­lem középpontjába, hogy múlt héten megírtuk: a büntetőeljárá­si szabályok júliusi változása miatt az eddigiekkel ellentétben az elterelés - a büntetés helyett gyógykezelés választása - csak ügyészségi szakban lesz választ­ható, azaz a rendőrség akkor is le­folytatja a nyomozást, ha csak al­kalmi, elterelésre jogosult fo­gyasztóról van szó. Gusztos sze­rint a hamarosan a parlament elé kerülő pártfogói rendszer sem al­kalmas jelenlegi formájában a drogbetegek istápolására, mert egy-egy szakemberre már így is 200-400 ügy jut, ezért kérdéses, mennyit tudnak majd egy esettel érdemben foglalkozni. EzP HIRDETÉS 2003. február 24., hétfő Orbán Viktor: a Terror Házának bezárása, átkeresztelése vagy átszervezése ellenállásba ütközne Tízezrek emlékeztek az áldozatokra Folytatás az I■ oldalról A volt kormányfő szólt az örökség felelősségéről, amelyet el lehet té­­kozolni, de ezzel elődeink élete fe­ledésbe merül. Majd feltette a kérdést: ki tud­ná megmondani, az 1956-os forra­dalom idején miért nem rombol­ták le az Andrássy út 60.-at? Sze­rinte a nép azt akarta, hogy meg­maradjon. „Most eljött az idő, hogy meg is védjük” - jelentette ki a volt miniszterelnök. Hozzátette: furcsa mód olyan korban élünk, hogy éppen a volt bebörtönzöt­­tekre és örököseikre hárul ez a feladat, mintha „a Bastille-t véde­nék a Bourbonok” - vonta meg a párhuzamot Orbán. Emlékeztetett a polgári körök létrehozásának céljára, hogy meg­védjék a polgári kormány eredmé­nyeit. „Tíz hónapja ostromolják a házat, próbálnak beszivárogni, igyekeznek belülről elfoglalni.” A volt kormányfő idézte Dobó ka­pitányt is, aki úgy vélte, az egri vár falainak ereje nem a kőben, ha­nem a védők lelkében van. Orbán hozzáfűzte, többen vannak az Andrássy úton, mint Dobó kato­nái. „Nem adhatjuk fel - mondta -, mert a Terror Háza a szabad Ma­gyarország Déva vára, mely ezrek véréből épült.” Majd kijelentette: mától mindenki tudhatja: a Ház bezárása, átkeresztelése elemen­táris erejű ellenállásba ütközhet. Ezért kérte „a ház ostromlóit”, utalt a jelenlegi kormányra, hogy értsék meg, igyekezetük hiábava­ló, mert a múzeum létrehozása ke­gyeleti aktus volt, s aki ezt meg­bolygatja, az kegyeletsértő. Nem volt politikamentes teg­nap, a kommunizmus áldozatai emléknapján tartott esti megem­lékezés sem. Orbán Viktor úgy vélte, nem felejtenek, ám előtte Bayer Zsolt mint a Fidesz alapító tagja úgy gondolta, nem lehet megbocsátani. Bayer a zsidó nép örök parancsára emlékeztette a jelenlévőket, mely szerint: mond el fiaidnak. Úgy vélte, a hatalom szeretné elfelejteni a múltat. A történelem ítélőszékének ne­vezte az Andrássy út 60.-at, s meg­jegyezte, akik el akarják tüntetni, azok a lelkiismeretüktől vagy az ítélettől félnek. Melocco Miklós szobrász, akinek az édesapját a Rákosi-időben kivégezték, Kun­­cze Gábort (SZDSZ) idézte: kár volt a kokárdát a politika textiljé­vé tenni. Melocco ezt úgy értel­mezte, hogy a szabaddemokrata politikus bűnösnek tartotta azo­kat, akik azt viselték. A gulagot is megjárt Vlagyimir Vukovszki orosz történész szintén a múzeum védelmére kelt: minden volt kom­munista ország óvja Oroszország­tól Kínáig, Lengyelországtól a csehekig, Kubától Vietnamig, mert szerinte ez közös emlékezet. o(O ) Bayer Zsolt (kis ké­pünkön) az intéz­mény egyik ablaká­ból üdvözölte az or­szág minden részé­ből gyülekező töme­get. Később mint a Fidesz egyik alapító­ja mondott beszé­det. (A rendezvény­ről online kiadá­sunkban képriport látható.) .col QJOn tslin 'D o Ll_ Kiss vagy Draskovics lehet az új kancelláriaminiszter Információink szerint az eddig fel­vetődött nevek közül egyedül Draskovics Tibor, a kormányfő je­lenlegi kabinetfőnöke jöhet szá­mításba Kiss Elemér pénteken kényszerűen leköszönt kancellá­riaminiszter helyére. Draskovi­­csot kitűnő bürokratának tartják, korábban több kormány alatt is dolgozott a Miniszterelnöki Hiva­talban. A hét végén azonban szó­ba került Kiss Péter munkaügyi miniszter neve is, Draskovics mel­lett ma ő számít a másik jelöltnek. Kettejük közül aszerint választ majd Medgyessy Péter, hogy hiva­talnok típusú vagy politikus mi­nisztert akar állítani a kancellária élére. Kiss nyilvánvalóan az utób­bit testesíti meg, személye hozzá­járulhatna ahhoz, hogy a kabinet „jobban adja el” tevékenységét, eredményeit. E döntés ellen szól viszont, hogy ezzel a kormány egyik minisztere helyett kellene megfelelő színvonalú új embert találni a munkaügyi tárca élére. Medgyessy Péter ma az MSZP frakciója előtt számol be elképze­léseiről. HL A tervtől máig • 2000 decemberében a Törté­nelmi és Társadalom Kutatá­sért Közalapítvány vásárolta meg az Andrássy út 60. alatti épületet 612 millió forintért. • Az eredeti generálkivitelezői szerződésben szereplő alig másfél milliárd forinttal szem­ben - pótmunkák többszöri beiktatásával - 2 milliárd 853 millió forintot fizettek ki az Architekton Rt.-nek. A vétel­árral együtt összességében 3 milliárd 657 millió forintba került a Terror Háza. • 2002. február 24-én 17 órakor nyílt meg a kiállítás, előtte Or­bán Viktor miniszterelnök tartott ünnepi beszédet. • A kormányváltás után az in­tézményt egy Debreceni ala­pítványhoz akarták csatolni, hogy a kormány ne szólhas­son bele a működésbe, de ez meghiúsult. • A 2003-as költségvetésből Pe­tő Iván SZDSZ-es képviselő javaslatára a parlament 150 millió forintot vont el a mú­zeum működési költségéből. • Schmidt Mária főigazgató a kiállítás bezárását helyezte ki­látásba, miután szerinte több szerződés szerint még három évig járna az évi 330 millió fo­rint az intézménynek. • A kormány végül Medgyessy Péter kormányfő javaslatára a költségvetési tartalékból 100 millió forintot még biztosított, de ezt feltételekhez kötötte. • Görgey Gábornak január 31- éig kellett volna személyi ja­vaslatot tennie a kuratórium kiegészítésére. A rendbontástól mentes, mél­tóságteljes eseményen az Okto­gontól a Kodály köröndig álltak az emberek, sokan egy szál gyertyát is vittek, amelyet Orbán Viktor beszéde után letettek a földre, mintegy megjelenítve a szónok szavait: a sötétség ellen nem fegy­verrel, fénnyel kell harcolni. MSZP: Mandur maradt a budapesti elnök A szocialista párt és a kormány viszonyáról, az „és”-ek és a „vagy”-ok világáról, Kiss Elemér lemondásáról és a párt megújulá­sáról esett szó egyebek között szombaton délelőtt az MSZP bu­dapesti tisztújító küldöttértekez­letén. A megjelentek újraválasz­tották Mandur László budapesti elnököt, megválasztották az alel­­nököket és a tizenkét tagú vezető testület tagjait. Erdélyi S. Péter A párt programja nélkül nem nyerhettük volna meg az ország­­gyűlési választást, de az önkor­mányzatoknál elért siker már a kormánynak is köszönhető - fo­galmazott a tisztújításon vendég­ként részt vevő Medgyessy Péter miniszterelnök. A kormányfő ar­ról is beszélt, hogy hazánk manap­ság az „és”-ek és nem a „vagy”-ok országa, ahol egymás mellett mű­ködik piac és állam, magán és köz, szabadság és egyenlőség, Európa és Magyarország. Kiss Elemér lemondása kap­csán Medgyessy azt emelte ki, hogy ha bármilyen ügy korrupció vagy visszaélés gyanúját kelti, lép­ni fog, és a jelenlegi események nem fogják elterelni a figyelmet sem a kormányzásról, sem az elő­ző vezetés hasonló ügyeiről. Kovács László ugyanerről úgy vélekedett: minden érintett jól vizsgázott erkölcsből, tisztességből és európai politikai kultúrából, ugyanakkor leszögezte, a kancel­láriaminiszter esetében a törvény­­sértésnek és a tisztességtelenség­nek csak a látszatáról volt szó. A pártelnök elmondta, saját költségvetésükből fedezik az EU- csatlakozási kampányt, ami azért is rugalmasabb megoldás, mert így nem kell közbeszerzési pályá­zatokat kiírniuk. Kovács a tavaszi országos kongresszusról szólva azt mond­ta, hogy az három folyamatot in­dít el: újragondolják a párt jövő­képét, átalakítják a szervezetet és a működést, és módosítják az alapszabályt is. Kovács úgy látja, sok fiatalra és nőre van szükség a párt vezetésében, ám álláspontja szerint mégis az a legfontosabb, hogy a legjobb teljesítményt nyúj­tó emberek kerüljenek oda. Újraválasztották a budapesti és a borsodi elnököt A szocialisták szombati küldött­­értekezletén újraválasztották a párt jelenlegi budapesti elnökét, Mandur Lászlót. Az ügyvezető alelnök Lénárt László, a gazda­ságpolitikai alelnök Somlyódi Csaba, míg a civil kapcsolato­kért felelős alelnök Simon Gá­bor lett. A tizenkét tagú elnök­ségbe került Gy. Németh Erzsé­bet fővárosi frakcióvezető, Mol­nár Gyula mint a fővárosi parla­menti képviselők delegáltja, to­vábbá Arató Gergely, Devánsz­­kiné Molnár Katalin, Horváth Csaba, Jelinek János, Szabados Ákos és Tüttő Kata. A párt Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megyében is tisztújítást tar­tott A borsodi küldöttgyűlé­sen elnökként újraválasztották Szabó György országgyűlési képviselőt, a két új alelnök Be­nedek Mihály, Ózd polgármes­tere és Gúr Nándor országgyű­lési képviselő lett. A február 1­2-én és 1­3-án megjelent kérdőívünkre több ezer válaszbeküldést kaptunk. Köszönjük minden kedves olvasónknak hogy megosztotta velünk véleményét és segítette munkánkat! A bruttó 100 000 Ft-ot Czank László nyerte Egerből. Nyereményéhez gratulálunk! Magyar Hírlap A pénznyereményt átutaljuk, az első 1000 beküldőnek járó Magyar Hírlap Hírtár 2002 CD-ROM-ot postázzuk. „ A hír szent, a vélemény szabad”

Next