Magyar Hírlap, 2004. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-12 / 36. szám

18 • Magyar Hírlap • 2004. február 12., csütörtök mh-posta halló! Az idő rostája A Teleki-szoborral kapcsolatos vitá­ból egy tanulság máris levonható: hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy valakinek az emlékét közterü­leten felállított szobor hirdesse. Tele­ki Pál halála óta 63 év telt el, mégis vita folyik arról, hogy nem a kiváló földrajztudós, nem az egykori fő­cserkész, hanem a két ízben is mi­niszterelnök politikus érdemes-e a szoborra. Javaslom a főváros köz­gyűlésének, hogy alkosson rendele­tet, amely kimondja: politikusnak közterületen szobrot állítani a jövő­ben legkorábban száz évvel a halála után lehet. Akkor, amikor már egy kortársa sem él, és csak unokái, déd­unokái élnek azoknak, akik közvet­len vagy közvetett, ám mindenkép­pen szubjektív okokból vitatnák a szoborállítás jogosságát. A jogszabály bevezetése az alkotó­­művészek érdekét is szolgálná. Kép­telenség, hogy olykor kitűnő képző­­művészeti alkotásokat, remek szob­rokat ledöntenek, megrongálnak, a legjobb esetben távoli szoborpark­ba száműznek. A politikus szobrá­nak a politika áldozatává válását kü­szöbölné ki a rendelet, ezért megal­kotását nemcsak a budapesti, ha­nem minden önkormányzatnak ja­vaslom. Nem lenne más, csak az idő rostája. Dr. Del Medico Imre Budapest Önszerveződnek (Polgárok szövetkeztek..., mh,feb­ruár 2.) Orbán, Kövér, Tőkés, Szász urak és a hozzájuk szorosan kötődő „polgári érzelmű” belföldi és romániai ki­­sebb-nagyobb korifeusok nem ne­vezhetők türelmeseknek, mi, újság­olvasók és tévénézők, pedig csak kapkodjuk a fejünket. Szinte heten­ként megalakul egy-egy „ernyőszer­vezet” mert az alapító tagok (ugyan­azok a „polgári arcélek” figyelhetők meg a pódiumon és küldöttként, kö­zönségként is) hirtelen és egyszerre jöttek rá, hogy ők bizony diktatúrá­ban élnek, kirekesztik őket roko­naikkal, barátaikkal együtt. „Önszer­veződniük” kell, mégpedig azonnal és „politikailag”, hogy ezentúl szaba­don választhatók legyenek, és azért, hogy­ legalább az eddigi „egyálta­lán nem dicséretes” pártegység meg­törjön. A regnáló kormánynak is rá kell jönnie arra: nincs többé határon túli magyar ügy, a nemzet „kövérileg” oszthatatlan és együtt erős. Más üze­net egyelőre nincs. Középiskolai ta­nárom, ha az osztály „túlbuzgott”, e szavakkal csitított minket: „Azért van idő, hogy ne minden egyszerre történjen.” Kár, hogy a levél elején említett urakat nem ő tanította. Verebes Lajos Szikszó Szombat és vasárnap kivételével 11-től 14 óráig várja hívásukat a rovat szerkesztője, Zayzon Márta. Telefon 470-1311. Ha kéri, visszahívjuk. Viszonthallásra! HIRDETÉS -------------------------------------------------­ Mi tart számot közérdeklődésre? Számomra úgy tűnik, ha a Fidesz az ORTT-hez panaszt nyújt be, mindig igaza van. Valójában nem a Fidesszel van bajom, hiszen a párt csak törvény adta jogával él, kihasználja a törvény adta lehetőségeket. Igazából az ORTT-vel sincs semmi bajom, hisz csak a médiatörvény rendelkezéseit tartatja be, illetve hajtja végre. Bajom igazából a médiatörvénnyel van. Ugyanis az ORTT erre a törvényre hi­vatkozva marasztalta el már második alkalommal az MTV Híradóját, amiért nem számolt be a Fidesz köz­­érdeklődésre számot tartó sajtótájé­koztatóiról. Kíváncsi lennék, ki és mi­nek alapján dönti el, hogy valami köz­­érdeklődésre számot tartó-e vagy sem. Arra is kíváncsi lennék, ki vagy kik tettek panaszt. Valószínűnek tar­tom, hogy a panaszt a Fidesz vezetői, tagjai vagy szimpatizánsai nyújtották be arra hivatkozva, hogy többen kifo­gásolták: a Híradó nem számolt be a szóban forgó sajtótájékoztatókról. Az ORTT vizsgálta-e az állítás valódi­ságát, egyáltalán megteheti-e? A szó­ban forgó esetekben vajon az ORTT vizsgálta-e azt, hogy a sajtótájékozta­tón elhangzottak máskor nem hang­­zottak-e már el? Szerintem demokráciában nem el­fogadható, hogy törvény szabályozza azt, mi legyen a közszolgálati tévé hír­adójában. Ezt szakmai alapon kell el­döntenie a szerkesztőknek és a készí­tőknek. Azt kellene tisztázni, hogy a közszolgálati tévé híradójában miről kell elsősorban hírt adni, és mi az, amiről nem. Én úgy vélem, elsősor­ban a politikai élet, a diplomácia és a közélet eseményeiről. A bűnügyek­nek, baleseteknek, katasztrófáknak, érdekességeknek, furcsaságoknak ke­vesebb teret kéne szentelni. Ezt a kér­dést nem törvényi úton kellene meg­oldani, hanem mind a televízió, mind a műsorok élére hozzáértő szakembe­rek kinevezésével. A legfontosabb az, hogy sürgősen új médiatörvényt kellene alkotni. A jelenlegi csak azt a célt szolgálja, hogy a politika, a pártok bele tudja­nak avatkozni a tévé dolgaiba, befo­lyásolni tudják és uralkodhassanak rajta. Jelenleg is vannak jó törvény­­tervezetek, amelyeket sajnos az el­lenzék elutasít. Indokuk szerint ezek csak a baloldali befolyást tartják fenn, illetve a jelenlegi állapotot akarják fenntartani. Természetesen az ellenzéknek joga van a visszautasí­táshoz, csak az a baj, hogy nem halla­ni az ellenzék elképzeléseiről. A leg­fontosabb, hogy a politika minél ha­marabb kivonuljon az MTV-ből. Szerintem minden akkor kezdő­dött, amikor még a kilencvenes évek elején egyes jobboldali politikusok kiadták a jelszót, hogy meg kell szün­tetni a baloldali túlsúlyt, uralmat, és közöl olyan hírt, amelyet más csator­nák már két-három órával korábban közreadtak. Szakítani kell azzal a gya­korlattal is, hogy mindenki véleményt mond mindenről. Ha valaki kijelent vagy bejelent valamit, a kormány vagy valamelyik párt hoz egy döntést, akkor nem kellene a többi pártot végigkér­dezni a véleményéről. Ha valakinek mondanivalója, észrevétele, véleménye van, tartson sajtótájékoztatót, vagy ad­jon ki közleményt. Ha érdemi a reak­ció, arról számoljon be a híradó, ha nem, akkor ne. Ma a kiegyensúlyozott­ság csak azt jelenti, hogy mindenki mindenhez hozzászól, minden párt, minden oldal egyenlő mértékben szere­pel a műsorban, függetlenül attól, hogy amit mond, az fontos vagy sem. Politi­kától, politikai befolyástól mentes, ma­gas szakmai színvonalon álló közszol­gálati televízióra lenne szükség. Nyárádi Tibor Ong a Demokráciában nem elfogadható, hogy törvény szabályozza azt, mi legyen a közszolgálati tévé híradójában, meg kell teremteni a jobboldali sajtót. A politikai oldalakhoz kapcsolódó saj­tót nem úgy kellene létrehozni, hogy a meglévő intézményeket megszáll­ják, hanem úgy, hogy újakat hoznak létre, amire pénz kell, nem is kevés. Ezt a pártoknak, a politikai oldalak­nak elő kell teremteniük. Az új törvénynek nem a kiegyensú­lyozottságot, hanem a pontos, részletes, elfogulatlan és gyors tájékoztatást kel­lene középpontba állítania. Sokszor ta­pasztalható, hogy Európában vezető hír a Híradóban csak sokadrangú, eset­leg csak egy-két mondatban említik meg vagy egyáltalán nem. Előfordul olyan is, hogy a félnyolcas Híradó nem a Kedves Olvasók! A Magyar Hírlap fenntartja magának a jogot, hogy a szerkesztőségbe érkező leveleket, illetve meg nem rendelt cikkeket szerkesztett vagy rövidített formában közölje. Kéziratokat nem küldünk vissza és nem őrzünk meg. Cím Magyar Hírlap, 1145 Budapest, Szugló utca 14. fax 470-1637/e-mail levelek@mhirlap.hu Szobrot?! Telekinek?! (Demszkynél a Teleki-szobor ügye, mh, február 10.) Engedje meg a tisztelt olvasó, hogy a most folyó vitához - álljon-e szobra Te­lekinek? - minden indulat nélkül, ob­jektív adalékként pár sort hozzáfűzzek, hátha megkönnyíti az eligazodást és a döntést. „Már számtalanszor aláhúztam, hogy ezt a javaslatot nem mint politikai örökséget, hanem meggyőződésből is képviselem, legalábbis egészében és főbb vonatkozásaiban, kiemelve azt is, hogy ha részleteiben mást, egy saját magam által szerkesztett törvényjavas­latot hoztam volna, az ennél a törvény­­javaslatnál szigorúbb lett volna.” „Ez a törvényjavaslat mintegy törté­nelmi szükségszerűség vagy természe­tes következmény, és mind az európai, mind a hazai történelmi fejlődésből, az utolsó fél évszázad vagy évszázad törté­nelmi fejlődéséből szinte szükségsze­rűen következik.” „Ezzel kapcsolatban említem meg azt is, hogy egyesek szerint ez a törvény a magyar törvényalkotásba és gondol­kodásba a faj és a vér idegen ideológiá­ját hozza be. Eltekintve attól, hogy én magam ezt az álláspontot tudományo­san és társadalmilag már több mint 20 évé vallom, hirdetem és írom, tehát jó­val előbb, mintsem hogy itt külső befo­lyások rám hathattak volna, meg kell állapítanom, hogy semmi idegenszerű­ség nincs abban, ha faji összetartozan­­dóságról, faji kapcsolatokról és faji cso­portokról beszélünk.” A fenti idézetek az 1939. évi IV. tc. (közkeletű nevén: II. zsidótörvény) parlamenti vitája során hangzottak el gróf Teleki Pál miniszterelnök szájából. Kérem, aláírásomat tekintsék egy­ben úgy is, mint aláírást Fellegi Ádám zongoraművész e témában Demszky Gábor főpolgármesterhez írt levelén. Szegő András Szentendre gát, az mind parancsra cselekedett - nincs felelős. Innen már csak egy lépés, hogy holokauszt sincs. Van viszont egy önfeláldozó, köve­tendő példakép: gróf Teleki Pál. Ször­nyű leírni, de hamarabb adnám meg a jogi felmentést annak az SS-katoná­­nak, aki a ciklon-B-t bedobta a gáz­kamrába, mint az erkölcsi menlevelet a Teleki-féle törvénycsinálóknak. Mert bár az SS-katona valóságosan tízezre­ket ölt meg, de ha nem tette volna, őt helyben tarkón lövik. A gróf úr nem ölt meg senkit - saját magán kívül -, „csak” bársonyos körülmények között igen aktívan építette-segítette - ha akarta, ha nem - „azt a rendszert”, amely az SS-katonát így lealjasította, s amely - ha akarta, ha nem - hatszáz­ezer magyar zsidó kiirtásához vezetett, s amelynek nevében az utókor most őt ünnepelni készül. Füzéki Bálint e-mail Innen már csak egy lépés... (Demszkynél a Teleki-szobor ügye, mh, február 10.) Fellegi Ádámnak tökéletesen igaza van a Teleki-szoborról írott levelében. Zsigmond Attilának is igaza van: a szobor szép. Szeretném majd megnéz­ni­­ a pincében, kérem a címet. Ger­gely Jenőnek végzetesen nincs igaza: „Bár Telekinek szerepe volt a zsidó­­törvények megszületésében, ez nem­csak az ő, hanem annak a rendszer­nek is a felelőssége (nem bűne in­kább? - F. B.), amelyben élt.” Persze hogy így volt! Teleki nem egymaga hozta meg a törvényeket, „csak” „sze­repe” volt bennük, mégpedig lényege­sen aktívabb szerepe, mint például an­nak, aki egyszerűen megszavazta, így lehet a felelősséget elkenni, el­­maszatolni, elsikkasztani, elhazudni. Senki sem felelős: Teleki nem ezt akar­ta, aki pedig a zsidótlanítás utolsó fázi­sát végrehajtotta, az mind tette a dol­ Keresd a magyart - na de ennyire? (Keresd a magyart, mh, január 31. február 1.) Élvezettel olvasom rovatukat, de a leg­utóbbi rész olvastán valami déjá vu (már látott - mond ez valamit?) érzés támadt bennem, mintha egy XIX. szá­zadi szótárat olvasnék. A globális nemcsak teljes körű, a bróker, a tőzsdeügynök vagy közvetítő kereskedő nem alkusz vagy üzletkötő, a virtuális pedig ma már egyáltalán nemcsak élő, látható, hanem éppen az ellenkezője, a virtuális valóság éppen a számítógépek képeiből és hangeffek­tusaiból összeálló, teljesen valóságos­nak tűnő világ. Tudom, a franciáknak sem tetszik az e-mail, de írjuk azt ezentúl a levelünk­re, hogy evéske, hadd okozzunk egy kis fejtörést a fránya külföldieknek, akik lusták megtanulni magyarul. Mondjuk azt, hogy ős-sárkánygyík, de mire gondolunk: a dinosaurusra (földön), a pterosaurusra (levegőben) vagy az ichtyosaurusra (vízben). A va­zelint sem mondjuk gyógyszerészeti ke­nőcsalapanyagnak, az angoloknak jó a biro a golyóstollra, az oroszoknak meg a ráját a hangversenyzongorára és a fortepiáno a mezei zongorára. Persze újra vissza kellene hozni az igazi ma­gyar szavakat, mint a fenekecske (bár nem négylábú), a kelempájszmadár (ami nem repül) és a hóbagoly, bár le­het, hogy ezen sem mindenki a mada­rat érti. A kukóka (kakukk) pedig le­gyen hungarikum. Mennyivel muziká­­lisabbak vagyunk, ha azt mondjuk, hogy cselló (kis Gordon vagy gordon­ka) ahelyett, hogy egy nő, akin van mit fogni. Találjunk ki valamit a kajakra, kenu­ra vagy a tobogánra, ami ugyan szánkó, és nem is csak sportszánkó, és azon kí­vül algonkin nyelven van, vagy az eszki­mók által használt umiakra, ami a ka­jaknál szélesebb és hosszabb, és amin az asszonyok viszik haza a férjük által elejtett állatok húsát, vagy fuvarozzák a családot. Valaki kifogásolta a Mammut nevét, mivel idegen szó, hát találjunk ki rá egy igazi ősmagyar nevet, lehetőleg rovás­írással. (Egyébként az Országh- és Eckhardt-féle nagyszótárakban is két m-mel szerepel.) Nagy Péter Budapest Várjuk hozzászólását: www.magyarhirlap.hu/magyar Magyar Hírlap 32%-os megtakarítás mellett, az előfizetés hosszától függetlenül megkapja a Magyar Hírlap 2002-es évé­nek teljes archív anyagát! Továbbá, ha 1 évre előfizet lapunkra, ajándékba el­küldjük a Magyar Hírlap 2004-ben megjelenő exkluzív magazinjait! 2003-ban megjelent magazinjaink. Előfizetési szándékát jelezheti: • Ringier Kiadó Kft (Magyar Hírlap) terjesztési igazgatóság, 1141 Budapest, Szugló u. 83-85. • 460-2736-os telefonszámon, • 460-2490-es faxszámon, • a terjesztes@ringier.hu e-mail címen • vagy a Magyar Hírlap weboldalán az előfizetés fül alatt. 01 hónapra: 1990 Ft-ért □ 1/4 évre: 5970 Ft-ért ü 1/2 évre: 11 940 Ft-ért ü 1 évre: 23 880 Ft-ért [ __L példányban­­ ... . . . , , I I Ha a számlázási cím más, mint a fenti: Kézbesítési cégnév/n­év: I i i i i i i i i i i i i i i i i__| | I Cégnév/Név: I__l_|__i__i__i i i i i i i i i i i i i i l I___I___I___I___I___l__I___I__I___t____I___I___I___I___I___l___I___I___I__I I. I I r— ------------------------------------------------------------------------------------------------------1 -------------------------------------------------------------------------------------1 i_i___i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i............................................. I Ügyintéző:__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__j__L J I—*------------------------------------------------------------------1--------------> I-------------------------------------------------------------------------------------- Település: I_____i__i__i__i__l_j__i__i__i__i__i__i__l_j__i__l_i__i__I Település: I__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__i__________i__J |---------------------------------------------------------------------------------1 ----------------------------------------------------------------------------------------------------, Utca, házsz.: I__i___i__i__1....1....1___1___1__1___1___l_j__1 1 1 1 1 1 I Utca, házsz.: |—1—1—1—1—1_1__j__1__1__1__1__1__1__1__1__1__1__l_J . I ' ' ' I I I I Iranyitoszam: I___!__I___L_J Telefonszam: I 1 — I 1 1 1 1 1 1 I Iránvítószám: I 1 i 1 1 Telefonszám: I i I — I i I 1 1 I i I . .. I ~ “ I _____________“ — —— E-mail: I i__i u___i__J___i___i___i___1___i___i___i___i___i___i___i___i___i i i I Fax. 1.. 1 .1—1 i 1 1 1 1 1 -1 . fa*. 1 1 i — í 1 1 1 1 1 1 1 E-mail: 1—1—1—1—1—1—1—1—1—1—1—1—1—1—1—1—1—i__1—1—1— Dátum: .................... Aláírás: ____________________1 Az árak csak belföldi kézbesítésre érvényesek. A megrendelt kiadványt csak az ellenérték beérkezése után tudjuk biztosítani. Hozzájárulok ahhoz, hogy a lap kiadója, valamint tulajdonosának egyéb vállalkozásai név- és lakcímadataimat marketingakciókhoz, promóciókhoz felhasználják Amennyiben nem járul hozzá, kérjük, itt jelezze: | Magyar Hírlap Magyar Hírlap 50 ||

Next