Magyar Hírlap, 2004. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-01 / 51. szám
2 • Magyar Hírlap • 2004. március 1., hétfő a nap témája: ötlet a népszavazásra Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 „Sumák pártok” kontra mindenható nép Medgyessy Péter már a népszavazást sem tartja kizártnak, hogy az országértékelésében bejelentett meghökkentő ötleteit valóra váltsa. A pártok „sokkot kaptak” a referendum gondolatától, amelyről a szakértők szerint maga a kormányfő is tudja, hogy alkotmányjogilag lehetetlen ötlet, de talán jól jön hanyatló népszerűségének. „Nagyon elhatározott vagyok ezekben a kérdésekben, érzek részsikereket, nem jönnek szembe velem a kisebb parlament és a köztársasági elnök megválasztásának kérdésében a parlamenti pártok, az MSZP-től teljes mértékű támogatást kaptam. Ha viszont úgy látom, hogy a többi párt el akarja sumákolni a javaslataimat, akkor népszavazást kezdeményezek” - ezek a miniszterelnök szavai, elhangzottak szombaton az MSZP miskolci gyűlésén. Szerdán, a négypárti találkozón a kormányfő még másképp gondolta: akkor a lakosság előtt még nem népszavazással, hanem az állampolgári vélemények közvetlen feltérképezésével kívánta „megméretni” terveit. A pártok meghökkentek és elutasítják A pártok a hét végén alig jutottak szóhoz az ötletről. MSZP: A népszavazásról szóló javaslatról a pártvezetés is szombaton értesült, így érdemben még nem tudtunk foglalkozni vele - reagált kérdésünkre Kovács László pártelnök. Mérlegelnünk elsősorban majd azt kell, hogy az egyes kezdeményezések érintik-e az alkotmányt. Az Alkotmánybíróság egy korábbi állásfoglalása szerint ugyanis népszavazásnak nem lehet tárgya az alaptörvény akár burkolt módosítása sem. Olyan kezdeményezést pedig nem célszerű tenni, amelyet azután az Alkotmánybíróság leállít. Fidesz: „A Fidesz ezekre a nagy ívű javaslatokra eddig is kellő visszafogottsággal reagált” - nyilatkozott lapunknak Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. A politikus szerint a javaslatok nemcsak Medgyessy Pétert, de egész Magyarországot nevetségessé teszik, ez pedig az uniós csatlakozás előtt hátrányos minden magyar állampolgár számára. „A miniszterelnöknek nem a közjogi rendszer átalakításával, hanem az emberek valódi problémáinak orvoslásával kellene foglalkoznia - mondta Révész, hozzátéve: úgy tűnik, Medgyessy Péter és tanácsadói így próbálják elterelni a figyelmet ezekről.” A szóvivő úgy vélte: „Nyilvánvalóan nem lehet ügydöntő népszavazást kiírni arról, hogyan induljanak a pártok az EP-választáson. Nem lehet ügydöntő népszavazást tartani az alkotmányt érintő kérdésekben sem, márpedig a köztársasági elnök választását az alkotmány szabályozza” - mondta Révész. SZDSZ: „Nem tudjuk elképzelni. A javaslatot rendkívül rossznak tartjuk - reagált a miniszterelnöki felvetésre a Magyar Hírlapnak Kuncze Gábor. - Felelőtlen minden politikus, aki a közjogi berendezkedés alapjait végiggondolatlan és a pillanatnyi népszerűséget szem előtt tartó javaslatokkal kezdi el bontogatni” - tette hozzá az SZDSZ elnöke. Kuncze szerint a magyarországi demokratikus intézményrendszer bevált, stabilan működik. „A leghatározottabban az a véleményünk, hogy a pártok nem sumákolnak” - mondta az SZDSZ-vezér. A pártoknak fontos feladataik vannak, „például miniszterelnököt választanak” - tette hozzá Kuncze. Kuncze Gábor azt mondta, a közös lista kérdése nem a parlament hatáskörébe tartozik, arról a jelölteket állító szervezetek dönthetnének. Az elnökválasztás módját az alkotmány rögzíti, az eddigi alkotmánybírósági állásfoglalásoknak megfelelően ebben a kérdésben csak a parlamentre nem kötelező véleménynyilvánító népszavazást lehetne kiírni - mondta Kuncze. A pártelnök hozzátette: a kisebb parlament kérdésében konszenzus van, „nincs szükség tehát hatmilliárd forint elköltésére”. Az SZDSZ egyébként már letette saját javaslatát a 250 fős Országgyűlés kialakítására. MDF: „A környezet és a perc hatása alatt születnek meglepő dolgok” - kommentálta a miniszterelnöki felvetést Dávid Ibolya. „Úgy tűnik, hogy még nem ért véget a miniszterelnöki ötletbörze” - mondta kérdésünkre Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, aki szerint a Medgyessy Péter által felvetett alkotmányjogi kérdések fontosak, de nem időszerűek. A közös listás elképzelés pedig abszurd ötlet. A lakossági fórum Horn műfaja volt Medgyessy Péter február 16-ai évértékelő beszéde után először a főváros XI., majd II. kerületében tartott „beszélgetést”, azután a Pest megyei Taksony községben, majd most szombaton Miskolcon „találkozott az emberekkel”. Egyelőre nincs hosszú távú, részletes program arra vonatkozóan, mikor hova látogasson el a kormányfő, a lényeg, hogy minél többször, minél több térségben szerepeljen. Lapunk úgy értesült, a jövőben legalább heti egy-két ilyen rendezvényre lehet számítani. A tapasztalat szerint a miniszterelnök rendre az országértékelő beszédéből megismert gondolatok rövidített előadásával kezdi fórumait. Minden alkalommal elmondta, javaslatait - ideértve a közös listára vonatkozót is -, „az emberek szeretik”. „A pártok szembemehetnek ugyan a néppel, de nem nagyon érdemes nekik” - érzékelteti rendszeresen a kormányfő. A lakossági fórumozás igazi „atyjának” Horn Gyula tekinthető, akik miniszterelnöksége teljes ideje alatt rendszeresen járta a településeket. A különböző vidéki és kerületi találkozókon Horn rendre nagyszabású bejelentéseket tett. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentése a vagyonadó bevezetése volt, amellyel rögtön a megválasztása utáni hónapokban rukkolt elő az akkori kormányfő. Hasonlóan emlékezetes maradt a 65 éven felüliek ingyenes utazására vonatkozó felvetése is, amelyet az eredeti tervek szerint a légi közlekedésre is kiterjesztettek volna, végül azonban csak az ingyenes tömeg- és távolsági közlekedés valósult meg. Medgyessy Péter szombaton Miskolcon. Közjogilag lehetetlen, de beszédtémának jó a népszavazási ötlet - mondják a politológusok fotó: mti - Vajda János A négy igentől az EU-népszavazásig 1989. november 26-án, amikor negyven év után a magyarok először dönthettek valamiről szabadon a szavazófülkében, 4 283 642-en vettek részt a „négyigenes” népszavazáson, a jogosultak 55 százaléka. Az első kérdés így hangzott: 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? A valóságban az volt a tét, hogy az MSZP beelőzheti-e a parlamenti választást egy közvetlen elnökválasztással, ahol Pozsgai Imre győzhet. Az első kérdésre 2145 023-an válaszoltak igennel, 2138 619-en nemmel, így lett államfő parlamenti választással Göncz Árpád. Az MSZP azonban nem hagyta annyiban, összegyűjtötte az aláírásokat, így 1990. július 29-én megint urnához szólították a választókat. A közvetlen elnökválasztásról azonban csak kevesebb mint 14 százaléknyian nyilvánítottak véleményt, így érvénytelen lett az eredmény, amely egyébként 86 százalékos igen volt. Ezt követően számtalan népszavazási kezdeményezés indult. Még az Antall-érában egy civil szervezet nem kevesebbet tűzött ki céljául, mint azt, hogy népszavazással éri el az Országgyűlés feloszlatását. A Horn-kabinet idején maga a kormány szeretett volna népszavazást kiíratni, hogy a termőföld ügyében már megindult szabályos népszavazási kezdeményezést meghiúsítsa. Később, 2001-ben az MSZP a többi közt a kötelező sorkatonai szolgálatot próbálta töröltetni az alaptörvényből. Egy társadalmi szervezet - 1999-ben - azt akarta megkérdezni a néptől: kívánja-e ön, hogy a nép közvetlenül válassza meg a köztársasági elnököt. Az Alkotmánybíróság ekkor tette közzé jogértelmezését, amely kimondta, parlamentáris köztársaságban a képviseleti demokrácia elsőbbséget élvez a népszuverenitás másik formájával, a közvetlen hatalomgyakorlással szemben. A választott fórumot - az Országgyűlést - nem kerülheti meg a nép, így aztán csak két további népszavazást tartottak meg. Igaz, 1997. november 16-án csak a választók 49,24 százaléka jelent meg a NATO-tagságról szóló referendumon, de 85 százalék szavazott igennel, így a népszavazás eredményes volt, hiszen az összes választópolgár 41,5 százaléka szavazott igennel, ami több az előírt 25 százalék plusz egy szavazatnál. Hasonló volt a helyzet tavaly április 12-én, amikor az EU-csatlakozásról döntöttünk. Ott 45,62 százalékos volt a részvétel, de 83,76 százalék szavazott igennel. Sikertelen kísérlet 1990-ből A nép akarata Egy nappal Medgyessy Péter kormányfő évértékelő beszédének elhangzása után telefonos gyorsfelmérést végzett a GfK Hungária Piackutató Intézet. E szerint a kormányfőnek az európai uniós választásokra vonatkozó javaslatával a válaszadók 69 százaléka egyetértett. A közvetlen köztársaságielnökválasztást 83 százalék támogatja, és 90 százalék felett van a parlamenti létszám csökkentésével kapcsolatos javaslat „tetszési indexe”. Ugyanez néhány nappal később a Századvég közvélemény-kutatása alapján így festett: a parlament létszámának csökkentésével a válaszadók 93 százaléka ért egyet, a köztársasági elnök közvetlen megválasztását 81 százalék helyesli. A közös EU-választási listával kapcsolatban élesen megoszlanak a választói vélemények: 46 százalék támogatja, 40 százalék pedig elutasítja a felvetést. Szakértők: lehetetlen ötlet • Kolláth György alkotmányjogász: Csak a közös lista az, amely alkotmányos korlát nélkül népszavazásra bocsátható. Bár ez közjogilag értelmezhetetlen. A köztársasági elnök közvetlen választásának népszavazásra bocsátása biztosan alkotmányos korlátba ütközik. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatának megfelelően népszavazással az alkotmányt fölülírni nem lehet. Ahhoz azonban, hogy csak a parlament létszámát változtassák meg, elég az Országgyűlés kétharmados, a választójogi szabályokat módosító döntése is. • Török Gábor politológus: Várható volt, hogy a kérdést a miniszterelnök napirenden akarja tartani. A közjogi felvetésekkel kapcsolatos események megszületésük óta tudatos forgatókönyv alapján zajlanak, és beleillenek abba a populista irányba, amelyet február 16-ai évértékelőjében indított el a kormányfő. A népszavazás felvetése ráadásul nem a megvalósulást szolgálja, sokkal inkább, hogy beszédtémát adjon a választóknak, a kormánypárt szavazóbázisának. • Giró-Szász András politológus: A kormányfő közjogi javaslataihoz való ragaszkodásából egy új stratégia látszik kibontakozni. A miniszterelnök e szerint saját utat akar bejárni, és megpróbálja leválasztani saját népszerűségét az MSZP-éről. Az elképzelések keresztülvihetetlenségével vélhetően maga Medgyessy Péter is tisztában van, a róla kialakult képet ugyanakkor kedvezően befolyásolja, ha keresi a párbeszédet, és jobbító szándékú javaslatokkal áll elő. Utóbbiaknak nem is megvalósításán van a hangsúly, hanem - a kampányidőszakra való tekintettel - csupán az üzenetén. Szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Joó Hajnalka, Perger István, Kulcsár Anna, Molnár Norbert, Németh Eva e-mail: naptemaja@mhirlap.hu www.magyarhirlap.hu/naptemaja