Magyar Hírlap, 2004. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-01 / 51. szám

2 • Magyar Hírlap • 2004. március 1., hétfő a nap témája: ötlet a népszavazásra Rovatvezető Újvári Miklós/e-mail ujvari@mhirlap.hu/telefon 470-1286 „Sumák pártok” kontra mindenható nép Medgyessy Péter már a népszavazást sem tartja kizártnak, hogy az ország­­értékelésében bejelentett meghökken­tő ötleteit valóra váltsa. A pártok „sok­kot kaptak” a referendum gondolatá­tól, amelyről a szakértők szerint maga a kormányfő is tudja, hogy alkotmány­jogilag lehetetlen ötlet, de talán jól jön hanyatló népszerűségének. „Nagyon elhatározott vagyok ezekben a kérdésekben, érzek részsikereket, nem jönnek szembe velem a kisebb parla­ment és a köztársasági elnök megvá­lasztásának kérdésében a parlamenti pártok, az MSZP-től teljes mértékű tá­mogatást kaptam. Ha viszont úgy lá­tom, hogy a többi párt el akarja sumá­­kolni a javaslataimat, akkor népszava­zást kezdeményezek” - ezek a minisz­terelnök szavai, elhangzottak szomba­ton az MSZP miskolci gyűlésén. Szerdán, a négypárti találkozón a kormányfő még másképp gondolta: akkor a lakosság előtt még nem nép­szavazással, hanem az állampolgári vélemények közvetlen feltérképezésé­vel kívánta „megméretni” terveit. A pártok meghökkentek és elutasítják A pártok a hét végén alig jutottak szó­hoz az ötletről. MSZP: A népszavazásról szóló ja­vaslatról a pártvezetés is szombaton értesült, így érdemben még nem tud­tunk foglalkozni vele - reagált kérdé­sünkre Kovács László pártelnök. Mér­legelnünk elsősorban majd azt kell, hogy az egyes kezdeményezések érin­tik-e az alkotmányt. Az Alkotmánybí­róság egy korábbi állásfoglalása sze­rint ugyanis népszavazásnak nem le­het tárgya az alaptörvény akár burkolt módosítása sem. Olyan kezdeménye­zést pedig nem célszerű tenni, amelyet azután az Alkotmánybíróság leállít. Fidesz: „A Fidesz ezekre a nagy ívű javaslatokra eddig is kellő visszafo­gottsággal reagált” - nyilatkozott la­punknak Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. A politikus szerint a javas­latok nemcsak Medgyessy Pétert, de egész Magyarországot nevetségessé teszik, ez pedig az uniós csatlakozás előtt hátrányos minden magyar ál­lampolgár számára. „A miniszterel­nöknek nem a közjogi rendszer átala­kításával, hanem az emberek valódi problémáinak orvoslásával kellene foglalkoznia - mondta Révész, hozzá­téve: úgy tűnik, Medgyessy Péter és tanácsadói így próbálják elterelni a fi­gyelmet ezekről.” A szóvivő úgy vélte: „Nyilvánvalóan nem lehet ügydöntő népszavazást kiírni arról, hogyan in­duljanak a pártok az EP-választáson. Nem lehet ügydöntő népszavazást tar­tani az alkotmányt­ érintő kérdések­ben sem, márpedig a köztársasági el­nök választását az alkotmány szabá­lyozza” - mondta Révész. SZDSZ: „Nem tudjuk elképzelni. A javaslatot rendkívül rossznak tart­juk - reagált a miniszterelnöki felve­tésre a Magyar Hírlapnak Kuncze Gá­bor. - Felelőtlen minden politikus, aki a közjogi berendezkedés alapjait vé­giggondolatlan és a pillanatnyi nép­szerűséget szem előtt tartó javaslatok­kal kezdi el bontogatni” - tette hozzá az SZDSZ elnöke. Kuncze szerint a magyarországi demokratikus intéz­ményrendszer bevált, stabilan műkö­dik. „A leghatározottabban az a véle­ményünk, hogy a pártok nem su­­mákolnak” - mondta az SZDSZ-vezér. A pártoknak fontos feladataik vannak, „például miniszterelnököt választa­nak” - tette hozzá Kuncze. Kuncze Gá­bor azt mondta, a közös lista kérdése nem a parlament hatáskörébe tarto­zik, arról a jelölteket állító szerveze­tek dönthetnének. Az elnökválasztás módját az alkotmány rögzíti, az eddi­gi alkotmánybírósági állásfoglalások­nak megfelelően ebben a kérdésben csak a parlamentre nem kötelező véle­ménynyilvánító népszavazást lehetne kiírni - mondta Kuncze. A pártelnök hozzátette: a kisebb parlament kérdé­sében konszenzus van, „nincs szükség tehát hatmilliárd forint elköltésére”. Az SZDSZ egyébként már letette saját javaslatát a 250 fős Országgyűlés ki­alakítására. MDF: „A környezet és a perc hatá­sa alatt születnek meglepő dolgok” - kommentálta a miniszterelnöki felve­tést Dávid Ibolya. „Úgy tűnik, hogy még nem ért véget a miniszterelnöki ötletbörze” - mondta kérdésünkre Herényi Károly, az MDF frakcióveze­tője, aki szerint a Medgyessy Péter ál­tal felvetett alkotmányjogi kérdések fontosak, de nem időszerűek. A közös listás elképzelés pedig abszurd ötlet. A lakossági fórum Horn műfaja volt Medgyessy Péter február 16-ai évérté­kelő beszéde után először a főváros XI., majd II. kerületében tartott „beszélge­tést”, azután a Pest megyei Taksony köz­ségben, majd most szombaton Miskol­con „találkozott az emberekkel”. Egyelő­re nincs hosszú távú, részletes program arra vonatkozóan, mikor hova látogas­son el a kormányfő, a lényeg, hogy mi­nél többször, minél több térségben sze­repeljen. Lapunk úgy értesült, a jövő­ben legalább heti egy-két ilyen rendez­vényre lehet számítani. A tapasztalat szerint a miniszterel­nök rendre az országértékelő beszédé­ből megismert gondolatok rövidített előadásával kezdi fórumait. Minden al­kalommal elmondta, javaslatait - ide­értve a közös listára vonatkozót is -, „az emberek szeretik”. „A pártok szembe­mehetnek ugyan a néppel, de nem na­gyon érdemes nekik” - érzékelteti rend­szeresen a kormányfő. A lakossági fórumozás igazi „atyjá­nak” Horn Gyula tekinthető, akik mi­niszterelnöksége teljes ideje alatt rend­szeresen járta a településeket. A külön­böző vidéki és kerületi találkozókon Horn rendre nagyszabású bejelentése­ket tett. Az egyik legnagyobb visszhan­got kiváltó bejelentése a vagyonadó be­vezetése volt, amellyel rögtön a megvá­lasztása utáni hónapokban rukkolt elő az akkori kormányfő. Hasonlóan emlé­kezetes maradt a 65 éven felüliek ingye­nes utazására vonatkozó felvetése is, amelyet az eredeti tervek szerint a légi közlekedésre is kiterjesztettek volna, végül azonban csak az ingyenes tömeg- és távolsági közlekedés valósult meg. Medgyessy Péter szombaton Miskolcon. Közjogilag lehetetlen, de beszédtémának jó a népszavazási ötlet - mondják a politológusok fotó: mti - Vajda János A négy igentől az EU-népszavazásig 1989. november 26-án, amikor negy­ven év után a magyarok először dönt­hettek valamiről szabadon a szavazó­­fülkében, 4 283 642-en vettek részt a „négyigenes” népszavazáson, a jo­gosultak 55 százaléka. Az első kérdés így hangzott: 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köz­­társasági elnök megválasztására? A valóságban az volt a tét, hogy az MSZP beelőzheti-e a parlamenti vá­lasztást egy közvetlen elnökválasztás­sal, ahol Pozsgai Imre győzhet. Az el­ső kérdésre 2145 023-an válaszoltak igennel, 2138 619-en nemmel, így lett államfő parlamenti választással Göncz Árpád. Az MSZP azonban nem hagyta annyi­ban, összegyűjtötte az aláírásokat, így 1990. július 29-én megint urnához szó­­lították a választókat. A közvetlen el­nökválasztásról azonban csak keve­sebb mint 14 százaléknyian nyilvání­tottak véleményt, így érvénytelen lett az eredmény, amely egyébként 86 száza­lékos igen volt. Ezt követően számtalan népszava­zási kezdeményezés indult. Még az Antall-érában egy civil szervezet nem kevesebbet tűzött ki céljául, mint azt, hogy népszavazással éri el az Ország­­gyűlés feloszlatását. A Horn-kabinet idején maga a kormány szeretett vol­na népszavazást kiíratni, hogy a ter­mőföld ügyében már megindult szabá­lyos népszavazási kezdeményezést meghiúsítsa. Később, 2001-ben az MSZP a többi közt a kötelező sorkato­nai szolgálatot próbálta töröltetni az alaptörvényből. Egy társadalmi szerve­zet - 1999-ben - azt akarta megkér­dezni a néptől: kívánja-e ön, hogy a nép közvetlenül válassza meg a köz­­társasági elnököt. Az Alkotmánybíróság ekkor tette köz­zé jogértelmezését, amely kimondta, parlamentáris köztársaságban a képvi­seleti demokrácia elsőbbséget élvez a népszuverenitás másik formájával, a közvetlen hatalomgyakorlással szem­ben. A választott fórumot - az Ország­­gyűlést - nem kerülheti meg a nép, így aztán csak két további népsza­vazást tartottak meg. Igaz, 1997. no­vember 16-án csak a választók 49,24 százaléka jelent meg a NATO-tagságról szóló referendumon, de 85 százalék szavazott igennel, így a népszavazás eredményes volt, hiszen az összes vá­lasztópolgár 41,5 százaléka szavazott igennel, ami több az előírt 25 százalék plusz egy szavazatnál. Hasonló volt a helyzet tavaly április 12-én, amikor az EU-csatlakozásról döntöttünk. Ott 45,62 százalékos volt a részvétel, de 83,76 százalék szavazott igennel. Sikertelen kísérlet 1990-ből A nép akarata Egy nappal Medgyessy Péter kormányfő évértékelő beszédének elhangzása után telefonos gyorsfelmérést végzett a GfK Hungária Piackutató Intézet. E szerint a kormányfőnek az európai uniós választásokra vonatkozó javasla­tával a válaszadók 69 százaléka egyetértett. A közvetlen köztársaságielnök­választást 83 százalék támogatja, és 90 százalék felett van a parlamenti lét­szám csökkentésével kapcsolatos javaslat „tetszési indexe”. Ugyanez néhány nappal később a Századvég közvélemény-kutatása alap­ján így festett: a parlament létszámának csökkentésével a válaszadók 93 szá­zaléka ért egyet, a köztársasági elnök közvetlen megválasztását 81 százalék helyesli. A közös EU-választási listával kapcsolatban élesen megoszlanak a választói vélemények: 46 százalék támogatja, 40 százalék pedig elutasítja a felvetést. Szakértők: lehetetlen ötlet • Kolláth György alkotmányjogász: Csak a közös lista az, amely al­kotmányos korlát nélkül népszava­zásra bocsátható. Bár ez közjogi­lag értelmezhetetlen. A köztársa­sági elnök közvetlen választásá­nak népszavazásra bocsátása biz­tosan alkotmányos korlátba ütkö­zik. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatának megfelelően nép­szavazással az alkotmányt fölülír­ni nem lehet. Ahhoz azonban, hogy csak a parlament létszámát változtassák meg, elég az Ország­gyűlés kétharmados, a választó­­jogi szabályokat módosító dönté­se is. • Török Gábor politológus: Várható volt, hogy a kérdést a miniszterel­nök napirenden akarja tartani. A közjogi felvetésekkel kapcsola­tos események megszületésük óta tudatos forgatókönyv alapján zajlanak, és beleillenek abba a populista irányba, amelyet február 16-ai évértékelőjében indított el a kormányfő. A népszavazás felveté­se ráadásul nem a megvalósulást szolgálja, sokkal inkább, hogy be­szédtémát adjon a választóknak, a kormánypárt szavazóbázisának. • Giró-Szász András politológus: A kor­mányfő közjogi javaslataihoz való ragaszkodásából egy új stratégia látszik kibontakozni. A miniszter­­elnök e szerint saját utat akar be­járni, és megpróbálja leválasztani saját népszerűségét az MSZP-é­­ről. Az elképzelések keresztülvi­­hetetlenségével vélhetően maga Medgyessy Péter is tisztában van, a róla kialakult képet ugyanakkor kedvezően befolyásolja, ha keresi a párbeszédet, és jobbító szándé­kú javaslatokkal áll elő. Utóbbiak­nak nem is megvalósításán van a hangsúly, hanem - a kampány­időszakra való tekintettel - csu­pán az üzenetén. Szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Joó Hajnalka, Perger István, Kulcsár Anna, Molnár Norbert, Németh Eva e-mail: naptemaja@mhirlap.hu www.magyarhirlap.hu/naptemaja

Next