Magyar Hírlap, 2004. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-11 / 60. szám

14 • Magyar Hírlap • 2004. március 11., csütörtök kultúra Fliegauf filmje Argentínában Fliegauf Benedek Dealer című filmjét beválogatták az argentínai Mar del Plata nemzetközi filmfesztiváljá­nak versenyprogramjába, melyben tizenöt alkotás vesz részt. Latin-Amerika legna­gyobb filmes eseménye ma kezdődik, idén tizenkilence­dik alkalommal rendezik meg, s a fesztivál egyike an­nak a tíz filmversenynek, melyet a filmalkotók nem­zetközi szövetsége, a FLA­PF évről évre A kategóriásnak minősít. Fliegauf filmjét feb­ruárban a Berlinálén mutat­ták be először a külföldi kö­zönségnek, ahol elnyerte a Berliner Zeitung olvasói zsű­rijének díját. A Mar del Pla­­ta-i versenyt követően Lec­­cében, Rómában és Brü­sz­­szelben is láthatja a közön­ség a Dealert. (mh) Művészetek Palotája a Nemzetinél A millenniumi Városközpont kulturális tömbje névadó pá­lyázatán a Művészetek Palo­tája elnevezést találta a leg­jobbnak az öttagú zsűri. A kulturális-, PR- és reklám­szakemberekből álló testület, valamint a kulturális minisz­ter 133 pályázó összesen több mint 500 névötletéből vá­lasztotta ki a legjobban hang­zót. A nyertes pályaművet Rédling Ágnes, a Pécsi Tudo­mányegyetem közgazdaság­­tudományi karának PhD-je­­lölt hallgatója nyújtotta be. A nyertes pályázó százezer forintos díjban részesül. A Nemzeti Színház mellett épülő Művészetek Palotája a mostani tervek szerint jövő márciusban nyílik meg. (mh) Nemere István és a pápák Vatikáni krimik címmel je­lent meg Nemere István legújabb kötete. A sci-fi re­gényeiről ismertté vált szer­ző most történelmi doku­mentumkötettel jelentke­zett. A mű olyan, a pápákkal kapcsolatos, kevésbé ismert történelmi eseményeket mu­tat be, amelyek szinte krimi­be illőek. A kötetből olyan bűncselekményekre derülhet fény, amelyek a vatikáni egy­házfők nevével összefügge­nek: szenvedő alanyai vagy elkövetői voltak azoknak. Nemere István azt mondja, a meglehetősen kényes téma ellenére sem fél a hívők vagy az egyház bírálataitól. (mh) •1 mondatban • Pókol Szvetlána festőmű­vész kiállításának megnyitója holnap este hat órakor lesz a RÉT Galériában, melynek cí­me: Budapest XI., Törökug­rató utca 9­ (mh) • Pestszentlőrinc-Pestszent­­imre Önkormányzata, a XVIII. kerület díszpolgára címmel tünteti ki Komlós Ju­dit, a nemzet színészét. (mti) HIRDETÉS Folklór és műzene, Európa és Ázsia, a Kárpát-medence és a Balkán találkozik lemezeiken A Makám huszadik születésnapja Huszadik születésnapját ün­nepli az autentikus népzene és etnozene egyik legkiválóbb ma­gyarországi előadója, a Makám együttes. Két évtized alatt ti­zenegy lemezük jelent meg­­ a legfrissebb, a háborús temati­kájú Anzix alig három hónapja. A jubileumi koncertet március 16-án, kedden este fél nyolctól rendezik a Zeneakadémia nagytermében, három énekes­nő - Bognár Szilvia, Herczku Ágnes és Palya Bea - közremű­ködésével. Retkes Attila Krulik Zoltán, a Makám alapító­ja és zeneszerzője kérdésünkre elmondta: a zeneakadémiai kon­certen semmiképpen sem szeret­nék összegezni az elmúlt két év­tizedet, inkább az utóbbi négy év vokális repertoárjából válogat­nak. „Ez a tematikus korszakunk a SkanZen című, 2000-ben megjelent lemezzel kezdődött, amelyen moldvai csángó és ma­gyar szerelmes énekek hallhatók. Szerelemről, fájdalomról, szo­morúságról, el- és visszavágyó­dásról, a Teremtő felé fordulásról szóltak ezek az archaikus nyelve­zetű dalok.” Szindbád és Anzix „A SkanZen című CD-t követte a 2001-ben, Lovász Irén énekes­nővel közösen készített 9 colin­da, amelyre a karácsonyi ünnep­körhöz kapcsolódó dallamokat gyűjtöttünk össze Lengyelor­szágból, a Kárpát-medencéből és a Balkánról. A 2002-ben megje­lent Szindbád című lemezünk virtuális földrajzi és történelmi vándorlás, amely elsősorban gyerekeknek szól, de talán fel­nőttek számára is élvezhető. A tavaly év végén, a FolkEurópa kiadó gondozásában megjelent Anzix pedig túlnyomórészt bal­káni eredetű dalokban mutatja be a háború borzalmait, a hadba induló kedvesüket búcsúztató, sirató nők szemszögéből” - ad áttekintést az elmúlt évek fontos eseményeiről Krulik Zoltán. A zeneakadémiai koncert vendé­geként három énekesnő - a Ma­kám állandó tagjának számító Bognár Szilvia mellett a napok­ban eMeRTon-díjjal kitüntetett Herczku Ágnes és a mostanában már szólistaként is figyelmet kel­tő Palya Bea­­ lép színpadra. A Makám két évtizedes törté­netét tradíció és modernség, folklór és műzene ötvözete, euró­pai és egzotikus hangszerek al­kalmazása jellemzi. Maga a szó a klasszikus arab zene egy jellegze­­tes hangsorát jelenti. A Makám­­produkciók különböző korsza­kaiban olyan instrumentumok jelentek meg, mint az indiai ga­tham, sarangi és tabla, a balkáni gadulka és kaval, a török derbu­ka vagy a klasszikus zenéből is­mert oboa, hegedű, nagybőgő és zongora. „A történet zenészpá­lyám kezdetéig, első kvintette­mig, a C. S. C. (Creatív Stúdió Öt) korszakáig nyúlik vissza, amikor az emberek újra felfedez­ték a népzenét. Mindenki muzsi­kált, a városi mozgalom és a folk­lór egybefolyt, nem polarizálód­tak annyira a különböző megkö­zelítési módok. Mindez engem is megérintett, másképp hallhat­tam a népzenét, mint az iskolá­ban és az addigi hagyományos feldolgozásokban” - meséli Kru­lik Zoltán. A Creativ Stúdió után a rövid életű Unicum zenekar következett, majd a Makám és a Kolinda együttes közös korsza­ka, amit három lemez (két hol­landiai és egy magyar kiadású al­bum) fémjelez. Úton a dzsessz felé 1984-es, „hivatalos” megalakulá­sa után, a nyolcvanas évek máso­dik felében a Makám hosszabb kitérőt tett a kortárs „minimálze­­ne” az amerikai Steve Reich ne­vével fémjelzett repetitív iskola felé; e korszak emblematikus le­meze az 1988-ban, a Hungaro­tonnál megjelent Közelítések. A kilencvenes évek elején viszont - Grencsó István szaxofonos be­lépésével - egyre inkább a dzsessz felé fordultak, mint ezt Divertimento (1994) vagy Café Bábel (1997) című lemezük ta­núsítja. „Mindazok a hívószavak, amelyek korábban körülhatárol­ták a Makám zenéjét, érvényesek most is, ám aki feltétlenül ezeket a fákat akarja megmászni, szem elől veszítheti az erdőt. Pedig ez az erdő szokatlan kalandot ígér: hátborzongatóbbak a mélységei, magasabb a csúcsa” - írta a Café Bábelről Marton László Távolo­dó a Magyar Narancsban. A repetitív periódus és a „dzsesszkorszak” után kezdődött a korábban szinte kizárólag hangszeres zenét játszó Makám vokális időszaka, az énekesekkel való termékeny együttműködés. Most, a huszadik születésnapon még nem tudhatjuk biztosan, hogy az eredeti ötleteiről, kreati­vitásáról ismert Krulik Zoltán és csapata merre indul tovább. A születésnapos Makám, balról jobbra Krulik Zoltán (gitár), Krulik Eszter (hegedű), Thurnay Balázs (kaval), Szokolay Dongó Balázs (szaxofon, furulya), Bognár Szilvia (ének) és Kovács Zoltán (nagybőgő), elöl Orczy Géza (derbuka, japan) • • Ünnepi könyvmustra a bazilika előtt Az idei, június 3-án kezdődő ünnepi könyvhét központi ese­ményeit a Vörösmarty téri iro­daház bontása miatt a Szent Ist­ván-bazilika előtti területre he­lyezi át a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). Ugyanezen a napon osztják ki a Szép magyar könyv pályázat díjait is. Nem járt rosszul a hazai könyvszakma azzal, hogy idén a hagyományokkal szakítva új helyszínen rendezi meg legran­gosabb eseményét, az ünnepi könyvhetet. A bazilika előtti té­ren ugyanis a korábbinál több pavilont, az eddigi 108-cal szemben 131 sátrat állíthatnak fel az újdonságaikkal bemutat­kozó hazai és határon túli ma­gyar könyvkiadók. Belváros- Lipótváros önkormányzata ugyanúgy ingyen bocsátotta rendelkezésre a helyet, mint ahogyan azt a főváros tette az elmúlt években a Vörösmarty tér esetében. Bár a határidő már lejárt, még mindig érkez­nek jelentkezések a körülbelül 400 művet bemutató kataló­gusba való bekerülés érdeké­ben. Az MKKE tájékoztatása szerint a standokat a kiállítók áprilisban foglalják le, és ugyanekkor áll majd össze a hét részletes programja is. Hagyományosan a könyvhét első napján osztják ki a Szép magyar könyv pályázat díjait is, amelynek nyolc kategóriájá­ban hatvanegy kiadó összesen 124 művet nevezett be. A leg­több, szám szerint 33 kiad­ványt a művészeti könyvek és albumok kategóriájában ítél­tek érdemesnek a díjra ki­adóik, ezt követi a szépirodal­mi és ifjúsági könyvek köre 25 kötettel, 23 ismeretterjesztő munka, tudományos mű, illet­ve szakkönyv, valamint 15 gyermekkönyv, amelyek közül a zsűri természetesen csak egyet-egyet tüntet ki a tavalyi év legesztétikusabb kiadvá­nyainak járó díjjal. tt Lapunk jövőre is megjelenik - KIVÁLT HA ÖN SEGÍT NEKÜNK. Jövedelemadója egy százalékáról rendelkezzen a mi javunkra! Élet és Irodalom Alapítvány Adószám: 18001776-1-42 ÉLET ÉS­ 9­ irodalom! Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 Pályázat ifjú meseíróknak „Az úgy volt...” címmel Jani­­kovszky Éváról elnevezett mese­­író-pályázatot indít a százéves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK). A tegnap meghirdetett verseny budapesti iskolás korú gyerekeknek szól. A jelentkezők bármilyen szabadon választott témát földolgozhatnak, és terje­delmi megkötés sincs, egyetlen követelményként a nyomtatott formát kérik a szervezők. A 6-10 és 11-16 évesek pályaműveit a szervezőkből álló bizottság, a to­vábbjutott meséket pedig neves szakmai zsűri bírálja el. A pálya­­műveket április 30-áig kell pos­tán eljuttatni a könyvtár címére. Minden pályázó emléklapot kap, az első díjasok jutalma könyv, névre szóló díszdobozos toll és egy grafika. Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója elmondta, ha megfelelő színvonalú pálya­munkák érkeznek, akkor könyv­ben is tervezik kiadni a díjazott meséket. A főigazgató arról is tá­jékoztatott, hogy nem egyszeri programról van szó: szeretnék a jövőben akár évente megrendez­ni a versenyt, sőt országos mére­tűvé fejleszteni. A pályázat pla­kátjai megtalálhatók lesznek az iskolákban és a könyvtár inter­netes oldalán is. Az eredmény­­hirdetés május 28-án lesz. (mh) Szerethető kavicsok Három kavics formájú fűthető utcabútor költö­zött a budapesti Móricz Zsigmond körtérre. Ma­ga az ötlet is újdonságnak számít, hiszen állítólag ilyesfajta köztéri kellékeket még nemigen látha­tunk, sem nálunk, sem más európai országban. A körteret amúgy is felújítják, hamarosan talán a hely jelképének számító, műemléki védettségű Gomba is újjászülethet. A kinagyított kavicsok­ból három is van. A kőből készült, barátságos al­kotások teljes szabadságot adnak nekünk, járó­kelőknek. Ha akarunk, a kisebbre rámászhatunk, a nagyobbakat átölelhetjük vagy megsimogat­hatjuk. Kedvünkre szerethetjük őket. Megta­pasztaltam, hideg téli éjjelen az igencsak ritkán járó buszra várva különösen életmentő egy ilyen kavics. Átfázva nekisimulhat az ember, a fűthető kő finoman átmelegít. A jópofa és egyben esztéti­kus alkotásokat két fiatal formatervező, Szöllőssy Barbara és Pyka Zsolt találta ki, akik a kezdemé­nyezéssel egy francia cég pályázatán is sikert arat­tak. Végül a művek szerencsére mégis magyar köztéren valósultak meg szponzori segítséggel, és elképzelhető, hogy a mostaniakat újabbak köve­tik, először a körtéren, majd másutt. Az alkotók azt kérték a graffitisektől, kíméljék a kavicsokat, és ha mégis olthatatlan vágyat éreznek, hogy te­lerajzolják, akkor találjanak ki valami egyedit, és azzal díszítsék a tárgyakat. Bár megjegyezték, tisztán is szabad hagyni őket. Egyelőre üresen maradtak a művek, sőt a hajléktalanok sem fog­lalták még el, kitartottak a szemközti élelmiszer­áruház lépcsőjénél. Ezektől a kavicsoktól, amel­lett, hogy megállásra és elgondolkodtatásra kész­tetnek, egy picit vidámabb lesz az ember. Válto­zó, bizonytalan világunkban állandóságot és ka­paszkodót jelenthetnek, és nem mellékesen - fő­ként ha tovább szaporodnak - megtörhetik te­reink egyhangú szürke monotóniáját. Balogh Gyula

Next