Magyar Hírlap, 2004. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-01 / 51. szám

10 • Magyar Hírlap • 2004. március 1., hétfő gazdaság Akár 45 napig kamatmentesen. OTP HITELKART Baumag-károsultak a Parlament előtt A Baumag szövetkezet 400 károsult tagja tegnap a Parla­ment előtt megtartott de­monstráción úgy határozott: még egy hét haladékot ad a kormánynak és az ügyész­ségnek, hogy válaszoljanak az egy hete beadott petícióra. Patyi István, a befektetők képviselője elmondta: mivel a társaság 18 ezer befektetője nem tud hozzájutni 40 mil­liárd forintnyi követeléséhez, azonnali vagyonzárlatot és a felelősök felelősségre vonását követelik. Hozzátette: ha az illetékes minisztériumoktól és az ügyészségtől nem kap­nak érdemi választ, jövő hét vasárnaptól mindaddig de­monstrálni fognak a Parla­ment előtt, míg érdemi intéz­kedés nem történik. (mti) •1 mondatban * Újra Jakab István eddigi vezetőt választották meg a Magyar Gazdakörök és Gaz­daszövetkezetek Szövetsége elnökének. (mti) * Az öböl menti arab orszá­gok 2,8 milliárd dollárt köl­töttek tavaly reklámra,16 szá­zalékkal többet az egy évvel korábbinál - mondta Kamisz al-Mukla, a bahraini székhe­lyű Gulf Saatchi & Saatchi elnöke. (mti) * Irak azt tervezi, hogy már­ciustól napi kétmillió hordó olajat exportál, ez megközelí­tené a háború előtti 2,2 mil­lió hordós szintet. (mti) HIRDETÉS Illegálisan kiutált reggeli italok? Folytatás az 1. oldalról Szanyi Tibor államtitkár tehát állítja, ha a „delikvens” abban a tudatban, hogy tejet vásárolt, de pusztán tejporból és vízből készült tejpótlékot, esetleg egyszerű tejipari „hulla­dékból” készített fehér színű vi­zet önt a reggelizőbögrébe, akkor itt nincs másról szó, mint a fogyasztó megtévesztéséről, ami jogilag szankcionálható. Ez azonban inkább morális felvetés, hiszen ha törvénytelen, miért nem lépett közbe a tárca vagy a versenyhivatal. Kivétele­sen fordítsuk meg a sorrendet és kezdjük hátulról! A Gazdasági Versenyhivatal pénteken közölte: már nem­csak a tejfelvásárlási szerződé­sek ügyét vizsgálja, de a tejimi­­tátumok üzletekből való szám­űzetését is górcső alá veszi. Pol­­gárdy Géza, a GVH sajtófőnöke egyben hangsúlyozta, hogy mi­vel a vizsgálat megindítása előt­ti tájékozódás stádiumában vannak, az említett ügyekről a hivatal nem adhat felvilágosí­tást. Lapunknak nyilatkozó versenyjogászok elméletben el­képzelhetőnek tartják, hogy a versenyhivatal fellép a reggeli italok eltávolításával szemben. Ha egy áruházlánc nem forgal­mazza a reggeli italt, akkor te­vékenysége a versenytörvénybe ütközik. A tisztességtelen piaci maga­tartás és a versenykorlátozás ti­lalmáról szóló törvény több pontban sorolja fel azt, hogy a gazdaság szereplői mit nem te­hetnek meg. A piacra lépést semmilyen módon nem lehet indokolatlanul akadályozni. Az agrárpiaci rendtartási törvény ugyanakkor rendelkezik arra az esetre, amikor egy, az agrárszfé­rára vonatkozó szabály ellentét­be kerül a versenytörvénnyel. Ekkor „az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter bizto­sítja, hogy a korlátozás révén megvalósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlá­tozó magatartásból adódó hát­rányokat”. Bevalljuk, hogy ezt az előírást nem tudjuk értel­mezni, ugyanis a törvények közti összeütközést - alkotmá­nyos alapon - egy miniszter semmiképpen nem oldhatja fel. Erre való az Alkotmánybíróság, illetve a törvényeket alkotó par­lament. Változtassunk jogszabályt - véli megtalálni a megoldást az államtitkár. Szanyi szerint ez magában foglalhatná a kellő megkülönböztetést, s például megtilthatná azt is, hogy a tejek mellett forgalmazzák az italt. Addig pedig a forgalmazók ta­núsítsanak önmérsékletet, és vegyék le a polcokról a reggeli italokat. A szaktárca államtit­kára úgy véli, hogy ezzel sem­miképp sem avatkozik be a piac életébe, sőt inkább a tisztessé­ges versenyt segíti. Mi több, azt is szeretné, ha a Parmalat pél­dáját követve más cégek is eláll­­nának a tejimitátumok készí­tésétől. Valljuk meg, önként ez nehe­zen fog menni, hisz egy liter te­jen átlagosan 50-60 forintot le­het keresni, dublőrjén viszont akár 80-100 forintot is. Ha Szanyi Tiboréknak sike­rül elérniük, hogy a jelenleginél keményebben szabályozzák az élelmiszer- és így a tejpiacot is, léphetnek. Addig azonban a mostani, meglehet, jóindulatú, ám elsősorban politikai motí­vumokat tartalmazó lépésük következményeivel szembesül­hetnek a versenytanács dönté­sét követően. Orbán: nagy sikert értek el a gazdák A kormány és a demonstrá­ló termelők közötti megál­lapodás nem oldotta meg a mezőgazdaság problémáit, nem oszlatta el azt a bizony­talanságot, ami az ágazat­ban fellelhető - mondta Or­bán Viktor szombaton Hód­mezővásárhelyen. A gazdák „óriási sikert értek el, ugyanakkor nem érezzük úgy, hogy megoldottuk vol­na a problémáinkat” - hangsúlyozta a volt minisz­terelnök. „Érthetetlen szá­momra Orbán Viktor nyi­latkozata azok után, hogy négy évig semmit nem tet­tek érdemben a mezőgazda­ság fejlesztéséért, Torgyán Józsefre bízta az ágazatot” - reagált Orbán szavaira Pásztohy András, az MSZP agrár- és vidékpolitikai ügy­vivője még szombaton. Nagyü­zemi tehe­nészetben: valódi tej valódi tehén­ből KÖZLEMÉNY A UPC Magyarország Kft (székhelye: 1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.) ezúton értesíti tisztelt előfizetőit, hogy 2004. április 1-jei hatállyal módosítja az internet-hozzáférési szolgáltatásainak (a továbbiakban: „szolgáltatás") Általános Szerződési Feltételeit. A hatálybalépés napjáig tisztelt előfizetőink részletes tájékoztatására - annak terjedelme miatt - az új Általános Szerződési Feltételek teljes szövegét ügyfélszolgálati irodáinkban, valamint a www.upc.hu honlapon 2004. március hó 1. napjától közzétettük. Tájékoztatjuk előfizetőinket, hogy amennyiben jelen közlemény közzétételét követő 8 (nyolc) naptári napon belül nem tesznek eltérő tartalmú írásbeli nyilatkozatot, abban az esetben e magatartásuk az új Általános Szerződési Feltételek elfogadásának minősül. Előfizetőink jogosultak továbbá arra is, hogy a jelen közlemény közzétételét követő 8 (nyolc) napon belül Előfizetői Szerződésüket azonnali hatállyal felmondják. Amennyiben előfizetőnk kötelezettséget vállalt arra, hogy a szolgáltatást meghatározott időtartam alatt, az ebből eredő kedvezményekért igénybe veszi (pl. hűségnyilatkozattal), úgy az előfizetői szerződését csak akkor mondhatja fel 15 (tizenöt) napos felmondási idő mellett, ha a módosítás az igénybe vett kedvezményeket érinti. Amennyiben az előfizető e feltételekkel mondja fel a szolgáltatásra irányuló szerződést, úgy a UPC Magyaroszág Kft. nem követelheti a kedvezményeknek a felmondást követő időszakra eső összegét. Aki jelenleg még nem előfizetője a UPC Magyarország Kft-nek, csupán igénybejelentést tett szolgáltatásunkra, az a jelen közlemény közzétételétől számított 8 (nyolc) napon belül minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül elállhat az előfizetői szerződés megkötésétől. A módosításokat a UPC Magyarország Kft. korábbi internet-szolgáltatási termékszerkezetének felülvizsgálata és átalakítása illetve az ehhez kapcsolódó bizonyos meghatározások pontosításának igénye tette szükségessé. Ezek a módosítások az Általános Szerződési Feltételek alábbi rendelkezéseit érintik: ÁSZF 2. pont: A Szolgáltató bevezeti a 1221-es rövidített ügyfélszolgálati hívószámot; ÁSZF 3. pont: A szolgáltatások meghatározásában a „letöltési" adatforgalom „átvihető"-re került pontosításra; ÁSZF 3.1 pont: A chello light szolgáltatás törlésre került; ÁSZF 3.3 pont: A bérelt vonali internet-hozzáférési csomagok tartalma pontosításra került; ÁSZF 3.4 pont: Az (IP alapú) bérelt vonali szolgáltatás bevezetésre került; ÁSZF 4.2.3 pont: Az (IP alapú) bérelt vonali szolgáltatás igénybevételének feltételei kerültek meghatározásra; ÁSZF 1. számú Melléklet: A chello light csomag szolgáltatási területe törlésre, az (IP alapú) bérelt vonali szolgáltatásé meghatározásra került; ÁSZF 2. számú Melléklet: Az adatforgalmi mérések módja pontosításra került; ÁSZF 3. számú Melléklet: Az (IP alapú) bérelt vonali szolgáltatás egyszeri díjai meghatározásra kerültek, a szolgáltató szüneteltetési és korlátozási díjat vezetett be. UPC Magyarország Kft. h­ello szolgáltatja a UPC szórakozás információ kommunikáció Per indul a K&H brókercége ellen Pert indít a K&H Equities ellen a cég tucatnyi ügyfele. A bróker­cég ugyanis továbbra sem fizeti ki ügyfeleinek az ott elhelyezett tőkét és annak hozamát. Értesü­léseink szerint mindössze 20-25 ügyfélnek tettek szóban ajánla­tot, amelyet az érintettek eluta­sítottak. Szakonyi Péter Számadási kötelezettség nem teljesítése miatt indítanak pert a K&H Equities (KHE) ellen a pórul járt ügyfelek. A bróker­­botrány által érintett hetven cég és magánügyfél közül egyelőre tucatnyian fogtak össze, hogy közösen próbáljanak jogi úton fellépni a KHE ellen. A bróker­cég ugyanis mind ez idáig nem kártalanította őket, sőt el sem számolt a rábízott pénzzel. Ez utóbbi képezi a közeli napok­ban megindítandó per alapját - tájékoztatta Magyar György ügyvéd lapunkat. Továbbra sem tudni viszont, hogy kötött-e kártalanítási szer­ződést bárkivel is a KHB. Az anyabank sajtóosztálya ugyanis kérdésünkre csak annyit közölt: az első kifizetések néhány héten belül várhatók. Lapunk úgy ér­tesült, hogy a brókerbotrány so­rán érintett hetven magán- és céges ügyfél közül csak mintegy 20-25-en kaptak ajánlatot a pénzintézettől, a többiek egyál­talán nem. De úgy tudjuk, hogy azok, akiknek szóban ajánlatot tettek sem fogadták el a KHE ál­tal ajánlott éves nyolcszázalékos bruttó hozamot. Ez ugyanis az adólevonások után csupán 2-3 százalékos hozamnak felelne meg. Az ügyben érintett ügyfelek egy részének nevében Magyar György ügyvéd még február ele­jén a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeletéhez (PSZÁF) for­dult. Ebben arra kérte a felügye­letet, hogy a prudens banki mű­ködés helyreállítása érdekében lépjen fel az ügyfelek érdekében, továbbá zároltassa a későbbi kártérítésre szolgáló összeget - amely korábbi becslések szerint 10- 20 milliárd forint között le­het. A PSZÁF válaszlevelében el­hárította a megkeresést, mond­ván mindent megtett az ügy fel­derítésének érdekében. Továbbá azt javasolja, hogy az érintettek jogi úton szerezzenek érvényt követeléseiknek. A peres ügyek sora egy koráb­bi híradás szerint az ügyfelek egy része ellen indított eljárással bő­vülhet. A K&H ugyanis bejelen­tette, jogalap nélküli gazdagodás miatt pert indít a brókercég egyes ügyfelei ellen. Ezt a kije­lentést meglepetéssel fogadta a károsultak ügyvédje. Megítélése szerint ugyanis jogalap hiányá­ról egyáltalán nem lehet beszél­ni, hisz az ügyfeleket szabályos szerződés kötötte a KHB-hez. Cikkgyűjtemény: www.magyarh­irlap.hu/bankbotrany Ma kezdődik a Mol-részvények jegyzése Halasztott fizetés esetében október 1-jéig kell a hátralékot leróni Darabonként 6500 forintért mától vehetünk Mol-részvényt az államtól. Az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. összesen 492 ezer darab olajpapírt kínál fel mától hazai magánszemélyeknek és intéz­ményi befektetőnek nem minő­sülő belföldi gazdálkodószerve­zeteknek. Több nem lesz, hi­szen az intézményi befektetők már korábban megkapták a jussukat”, így onnan a decem­beri lefújt privatizáció terveivel ellentétben nem lehet elvonni újabb részvényeket. Marad csak ez a félszázalékos Mol-pakett, így mindenfajta mágia nélkül is megjósolható, aligha tudja majd bárki is lejegyezni a maxi­mális 1500 darab Mol-rész­vényt. A kisbefektetők gyors túljegyzése tehát igen valószí­nű, ami azt is jelentheti, hogy az egész tranzakció már a meghir­detett március 5-ei időpont előtt, akár szerdán lezárulhat. Végezetül néhány technikai részlet. Az említett 1500 darabot akkor igényelhetjük, ha azonnal leszurkoljuk brókercégünknél a teljes összeget. A magyar szemé­lyi igazolvánnyal vagy magyar útlevéllel, továbbá adóazonosító jellel rendelkező belföldi ma­gánszemélyek legfeljebb 200 darab részvényt halasztott fize­téssel is igényelhetnek papíron­ként 2500 forint befizetése mel­lett. A halasztott fizetéssel igé­nyelt részvényeket a teljes vé­telár megfizetéséig az ÁPV javá­ra óvadékként zárolják. A fenn­maradó részvényenkénti 4000 forint hátralékos összeget legké­sőbb 2004. október 1-jén kell egy összegben megfizetni, az óvadék ekkor szűnik meg, mígy

Next