Magyar Hírlap, 2004. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-01 / 51. szám
Rovatvezető Tevan Imre/e-mail tevan@mhirlap.hu/telefon 470-1319 Frank Frigyes tárlata a Bond Streeten • Magyar napok a Sotheby’snél részletek a 12. oldalon A nyomtatókra is kiterjesztenék a reprográfiai díjat Drasztikus áremelkedés várható Repróadó: jogdíj vagy sarc? A fénymásolók után a nyomtatókra is kiterjesztetné a reprográfiai (másolási) díjat a Magyar Reprográfiai Szövetség. A lépés jelentősen megdobná a lézer- és tintasugaras nyomtatók árát. A szakmai szervezetek hevesen tiltakoznak. Rátonyi Gábor Tamás Újabb, számítástechnikai termékekre kivetendő díj bevezetéséről tart egyeztető tárgyalásokat több hazai szervezet és minisztérium: a tervezet értelmében reprográfiai díj címén rónának ki bizonyos összeget a Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott nyomtatókra. A reprográfiai (másolási) díj nem ismeretlen hazánkban, hisz a fénymásoló gépek árába már néhány éve belekalkulálják ezt az összeget. Jelenleg valamenynyi, hazánkban forgalomba hozott fénymásoló gép ára tartalmazza a Magyar Reprográfiai Szövetség (RSZ) kalkulációja szerinti díjat, ami egyszeri, 3400 és 90700 forint közti, illetve nyilvános helyen (fénymásoló üzletekben, könyvtárakban, felsőoktatási intézményekben stb.) további havi 1200 és tízezer forint közti díjat jelent - a gépek teljesítményétől függően. Egyelőre egyeztetnek Hasonló konstrukciót tervez most bevetni az RSZ kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztérium (IM) a lézer- és tintasugaras nyomtatókra is. A másolási díj voltaképpen a szabad felhasználás keretei között terjesztett művek után fizetendő. Ennél a felhasználási módnál a szerző (kiadó) és a felhasználó között nem jön létre szerződés. Jellemzően ide tartoznak az internetről jogszerűen letölthető művek vagy a digitalizált könyvek, cikkek is. A kormányrendelet formájában bevezetni tervezett díjról egyelőre szakmai és közigazgatási szervezetek folytatnak egyeztető tárgyalásokat. Szinte egyetlen kérdésben, tényben vagy adatban sem mutatkozik egyetértés a felek között, csak abban, hogy a díj bevezetése a nyomtatók és a nyomtatások árának emelkedéséhez vezet. A díj bevezetésének jogalapját a szerzői jogi törvény (szjt) teremti meg, amely úgy rendelkezik, hogy valamennyi olyan műszaki eszköz után díjat kell fizetni a közös jogkezelő szervezeteknek, amely alkalmas művek másolására, többszörözésére. Az IM helyettes államtitkára, Fazekas Judit lapunknak kifejtette: az szjt 1999-es bevezetése óta adósa a minisztérium a jogkezelő szervezeteknek egy olyan kiegészítéssel, amely kiterjesztené a reprográfiai díjat más olyan eszközökre is, amelyekkel sokszorosítás végezhető. Ezt a kiterjesztést egyébként - hangsúlyozta Fazekas - az EU egyik irányelve is előírja, bevezetése csak az szjt-t kiegészítő kormányrendelet hiánya miatt csúszott öt évet. Dombi Gábor, az informatikai szakma érdekegyeztető civil szervezetének, az Informatikai Érdekegyeztető Fórumnak (Inforum) a főtitkára azonban vitatja a díj létjogosultságát. Mint lapunknak elmondta: alapvetően az a baj, hogy a díjat áttételesen minden nyomtatás után meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy a nyomtatóból magánjellegű, esetleg hivatali dokumentum kúszik ki, vagy valóban egy szerzői jogi védettséget élvező alkotás. A főtitkár szerint ráadásul nincs olyan uniós irányelv, amely a reprográfiai díj intézményének használatát kötelezővé tenné, és olyan sem, amely meghatározná az adóztatandó termékkört. A díj bevezetését szorgalmazók szerint ugyanakkor méltányos megoldásról van szó: a minisztérium - amelynek a rendelet megalkotásában, s nem a díj megállapításában van szerepe - úgy véli, a BSZ által kidolgozott módszer lehetőséget biztosít differenciált díjszabás bevezetésére, azaz arra, hogy a magánszemélyek kevesebbet, a szerzői jogi védettséget élvező műveket gyakrabban másoló intézmények többet fizessenek majd. Az RSZ-től kapott tájékoztatás szerint a gyengébb képességű nyomtatókra kisebb, a multifunkcionális faxolásra, fénymásolásra is alkalmas gépekre nagyobb díjat vetnének ki. A reprográfiai díj egyébként várhatóan fix összeg lesz, nem pedig a nyomtató árának egy bizonyos százaléka, és a nyomtatási sebességet (lap/perc) vennék alapul a kalkulációhoz. Ez azonban az Inforum szerint további kérdéseket vet fel: egyfelől egy fix díj esetében az áremelkedés mértékét sem lehet százalékban megbecsülni, másfelől nehezen tervezhetővé teszi például azt, hogy a forgalmazók kiszámítható árengedményeket adjanak. Milliárdos többletteher? Az Inforum aggasztónak tartja azt is, hogy a nyomtatók és nyomtatások árába beépülő díjat jórészt a lakosság fizeti meg, s nem is kis összegről van szó: a szervezet számításai szerint akár a 2,4 milliárd forintot is elérheti évente a reprográfiai díj miatti áremelkedés összege. Egyelőre persze minden érintett csak becslésekkel szolgál a díj bevezetésének tényleges hatásait illetően: az IM a korábbi egyeztető tárgyalásokra hivatkozva 2,5-3 százalékos áremelkedésre, az RSZ pedig 3-5 százalék közti növekedésre és évi 250-300 millió forintos díjbevételre számít. Dombi szerint azonban problémát jelent, hogy a díj bevezetésének gazdasági hatásait illetően senki nem tud biztosat, hiszen részletes elemzés ezzel kapcsolatban nem készült, így felelős döntés sem születhet. Az Inforum főtitkára rámutat arra is: ezek az összegek teljesen ellenőrizhetetlenül folynak be egy magánszervezethez, és a pénzek elosztása is homályos. A reprográfiai díj ugyanis közvetlenül nem jut el a szerzőkhöz, mivel a pénzek az RSZ-t alapító három jogkezelő szervezethez kerülnek majd: az Artisjushoz, a szak- és szépírókat, valamint kiadóikat tömörítő Maszre egyesülethez és a képzőművészeket tömörítő Hungarthoz. Ezek az egyesületek pedig csak a tagjaik számára teljesítenek kifizetéseket. A díj megállapítása egyébként az RSZ feladata lesz. Ellenőrzést a díjmegállapítással kapcsolatban a kultusztárca (NKÖM) és a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) gyakorolhat. Ez a kontroll az IM szerint elegendő lesz arra, hogy a túlzó árakkal szemben felléphessenek. Dombi szerint viszont nem, mivel véleménye szerint az NKÖM és az MSZH is a szerzők jogait képviseli, így az informatikai szakmát és magukat a felhasználókat nem védené senki. Az Inforum főtitkára nem győzte hangsúlyozni, hogy a reprográfiai díj bevezetésnek van alternatívája: a Digital Right Management (DRM - digitális jogkezelési rendszer). Ez a rendszer egy központi adatbázisba küldene információkat, ahol rögzítenék, hogy mely szerzők mely művét hányszor töltötték le - így a jogdíjfizetés és a pénzek elosztása igazságosabb lenne. Fazekas Judit szerint viszont az uniós irányelv nem ír elő módszert, a DRM kiépítése pedig komoly technológiai feladat, amely súlyos anyagi terhet jelentene. A nyomtatókra kivetendő reprográfiai díj bevezetésének gondolata az elmúlt években többször is felmerült, ám épp a különböző érdekvédő szervezetek nyomására maradt el az szjt szükséges módosítása. Az IM részéről egyébként a tárgyalások során az is felmerült, hogy ha a nyomtatókra nem tudnák bevezetni a díjat, akkor kezdeményezik, hogy minden személyi számítógépre vessék ki. Egyelőre folynak az egyeztetések, az IM azonban idén mindenképpen le szeretné zárni az ügyet. Nyomtatóbemutató az OKI-nál, az egyik legnagyobb gyártónál: 2,4 milliárd forint a lakosság pénztárcájából? Tiltakozik az SZDSZ Elutasítja az SZDSZ a reprográfiai készülékekről szóló kormányrendelet tervezett módosítását, az ugyanis jelentős áremelkedést okozna a nyomtatók piacán - közölte Csőzik László szabaddemokrata ügyvivő. Csőzik hozzátette: a printerek árának emelkedése szükségszerűen a vásárlási kedv csökkenéséhez vezetne, ami lassítaná az információs társadalom fejlődését. (mti) 2004. március 1., hétfő • Magyar Hírlap • 9 a nap száma százalékra rúghat az idén a német államháztartás hazai össztermékhez (GDP) viszonyított hiánya - jelentette be Hans Eichel pénzügyminiszter a hétvégén. Ezzel Németország az egymást követő harmadik évben lépné át a stabilitási paktumban megszabott határt. Az euróövezet országaira vonatkozó maastrichti növekedési és stabilitási paktumban azt rögzítették, hogy a hiánynak nem szabad meghaladnia a GDP három százalékát. (mti) 3,3 GKI: gyorsul a gazdaság Idén folytatódik a tavaly ősszel elkezdődött trendváltás, azaz a gazdasági növekedés kissé felgyorsul, az egyensúly szerényen javul, tovább fékeződik a lakossági jövedelmek bővülése, az infláció viszont emelkedik - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste Bank előrejelzése. A prognózis szerint a tavalyi három százalék után az idén 3,5 százalékkal nőhet a gazdaság. Ugyanakkor változás megy végbe a belső felhasználás szerkezetében: míg tavaly a fogyasztás hét, a beruházások három százalék körül bővültek, idén fordított dinamika, a beruházások nyolc-, a fogyasztás kétszázalékos emelkedése valószínű. (mti) 11 mondatban . * A spanyol Seat bízik abban, hogy a jövőben a tavalyinál nagyobb mértékben tud hozzájárulni anyacége, a Volkswagen eredményeihez - jelentette ki Andreas Schleef, a vállalat elnöke. (mti) . Németországban a következő hónapokban tovább folytatódik a leépítés az iparban - jósolja az Ifo gazdaságkutató intézet. (mti) • A szlovéniai Ormozs cukorgyárának ellátására szerződött a nemrég alakult zalai cukorrépa-termesztői konzorcium 14 tagja. (mti) • A súlyos pénzzavarban lévő Alitaliánál négyezer munkahely került veszélybe - jelentette ki Pietro Lunardi olasz közlekedési miniszter, aki szerint az egész olasz légiközlekedési ágazatban akár az ötezret is elérheti a veszélyeztetett állások száma. (mti) HIRDETÉS Bangkok - Pattaya Bangkok - Phuket 3450^, 345-1585, howa^tenahu Malév charter járattal, 3*+/ 4*-os szállodákban, reggelivel Malév charter járattal, 3*+/4*-os szállodákban, reggelivel BMHSZ 179 900 Ft/fő 269 900 Ft/fő.. ------------------- ....................^.................. ...................................... a járulékos költségeket! !