Magyar Hírlap, 2004. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-01 / 51. szám

Rovatvezető Tevan Imre/e-mail tevan@mhirlap.hu/telefon 470-1319 Frank Frigyes tárlata a Bond Streeten • Magyar napok a Sotheby’snél részletek a 12. oldalon A nyomtatókra is kiterjesztenék a reprográfiai díjat­­ Drasztikus áremelkedés várható Repróadó: jogdíj vagy sarc? A fénymásolók után a nyomtatókra is kiterjesztetné a reprográfiai (másolási) díjat a Magyar Reprográfiai Szövetség. A lépés jelentő­sen megdobná a lézer- és tintasugaras nyomtatók árát. A szakmai szervezetek hevesen tiltakoznak. Rátonyi Gábor Tamás Újabb, számítástechnikai ter­mékekre kivetendő díj bevezeté­séről tart egyeztető tárgyaláso­kat több hazai szervezet és mi­nisztérium: a tervezet értelmé­ben reprográfiai díj címén róná­nak ki bizonyos összeget a Ma­gyarországon gyártott vagy for­galomba hozott nyomtatókra. A reprográfiai (másolási) díj nem ismeretlen hazánkban, hisz a fénymásoló gépek árába már néhány éve belekalkulálják ezt az összeget. Jelenleg valameny­­nyi, hazánkban forgalomba ho­zott fénymásoló gép ára tartal­mazza a Magyar Reprográfiai Szövetség (RSZ) kalkulációja szerinti díjat, ami egyszeri, 3400 és 90700 forint közti, illetve nyilvános helyen (fénymásoló üzletekben, könyvtárakban, fel­sőoktatási intézményekben stb.) további havi 1200 és tízezer fo­rint közti díjat jelent - a gépek teljesítményétől függően. Egyelőre egyeztetnek Hasonló konstrukciót tervez most bevetni az RSZ kezdemé­nyezésére az Igazságügyi Mi­nisztérium (IM) a lézer- és tinta­­sugaras nyomtatókra is. A má­solási díj voltaképpen a szabad felhasználás keretei között ter­jesztett művek után fizetendő. Ennél a felhasználási módnál a szerző (kiadó) és a felhasználó között nem jön létre szerződés. Jellemzően ide tartoznak az in­ternetről jogszerűen letölthető művek vagy a digitalizált köny­vek, cikkek is. A kormányrendelet formá­jában bevezetni tervezett díjról egyelőre szakmai és közigaz­gatási szervezetek folytatnak egyeztető tárgyalásokat. Szinte egyetlen kérdésben, tényben vagy adatban sem mutatkozik egyetértés a felek között, csak abban, hogy a díj bevezetése a nyomtatók és a nyomtatások árának emelkedéséhez vezet. A díj bevezetésének jogalap­ját a szerzői jogi törvény (szjt) te­remti meg, amely úgy rendelke­zik, hogy valamennyi olyan mű­szaki eszköz után díjat kell fizet­ni a közös jogkezelő szervezetek­nek, amely alkalmas művek má­solására, többszörözésére. Az IM helyettes államtitkára, Faze­kas Judit lapunknak kifejtette: az szjt 1999-es bevezetése óta adósa a minisztérium a jogkeze­lő szervezeteknek egy olyan ki­egészítéssel, amely kiterjesztené a reprográfiai díjat más olyan eszközökre is, amelyekkel sok­szorosítás végezhető. Ezt a kiter­jesztést egyébként - hangsúlyoz­ta Fazekas - az EU egyik irányel­ve is előírja, bevezetése csak az szjt-t kiegészítő kormányrende­let hiánya miatt csúszott öt évet. Dombi Gábor, az informati­kai szakma érdekegyeztető civil szervezetének, az Informatikai Érdekegyeztető Fórumnak (In­­forum) a főtitkára azonban vi­tatja a díj létjogosultságát. Mint lapunknak elmondta: alapve­tően az a baj, hogy a díjat áttéte­lesen minden nyomtatás után meg kell fizetni, függetlenül at­tól, hogy a nyomtatóból magán­jellegű, esetleg hivatali doku­mentum kúszik ki, vagy valóban egy szerzői jogi védettséget élve­ző alkotás. A főtitkár szerint rá­adásul nincs olyan uniós irány­elv, amely a reprográfiai díj in­tézményének használatát kö­telezővé tenné, és olyan sem, amely meghatározná az adózta­tandó termékkört. A díj bevezetését szorgalma­zók szerint ugyanakkor méltá­nyos megoldásról van szó: a mi­nisztérium - amelynek a rende­let megalkotásában, s nem a díj megállapításában van szerepe - úgy véli, a BSZ által kidolgozott módszer lehetőséget biztosít dif­ferenciált díjszabás bevezetésé­re, azaz arra, hogy a magánsze­mélyek kevesebbet, a szerzői jo­gi védettséget élvező műveket gyakrabban másoló intézmé­nyek többet fizessenek majd. Az RSZ-től kapott tájékoztatás sze­rint a gyengébb képességű nyomtatókra kisebb, a multi­funkcionális­­ faxolásra, fény­másolásra is alkalmas gépekre­­ nagyobb díjat vetnének ki. A reprográfiai díj egyébként várhatóan fix összeg lesz, nem pedig a nyomtató árának egy bi­zonyos százaléka, és a nyomtatá­si sebességet (lap/perc) vennék alapul a kalkulációhoz. Ez azon­ban az Inforum szerint további kérdéseket vet fel: egyfelől egy fix díj esetében az áremelkedés mértékét sem lehet százalékban megbecsülni, másfelől nehezen tervezhetővé teszi például azt, hogy a forgalmazók kiszámítha­tó árengedményeket adjanak. Milliárdos többletteher? Az Inforum aggasztónak tartja azt is, hogy a nyomtatók és nyomtatások árába beépülő dí­jat jórészt a lakosság fizeti meg, s nem is kis összegről van szó: a szervezet számításai szerint akár a 2,4 milliárd forintot is elérheti évente a reprográfiai díj miatti áremelkedés összege. Egyelőre persze minden érintett csak becslésekkel szolgál a díj beveze­tésének tényleges hatásait ille­tően: az IM a korábbi egyeztető tárgyalásokra hivatkozva 2,5-3 százalékos áremelkedésre, az RSZ pedig 3-5 százalék közti nö­vekedésre és évi 250-300 millió forintos díjbevételre számít. Dombi szerint azonban prob­lémát jelent, hogy a díj bevezeté­sének gazdasági hatásait illetően senki nem tud biztosat, hiszen részletes elemzés ezzel kapcso­latban nem készült, így felelős döntés sem születhet. Az Info­­rum főtitkára rámutat arra is: ezek az összegek teljesen ellen­őrizhetetlenül folynak be egy magánszervezethez, és a pénzek elosztása is homályos. A repro­gráfiai díj ugyanis közvetlenül nem jut el a szerzőkhöz, mivel a pénzek az RSZ-t alapító három jogkezelő szervezethez kerülnek majd: az Artisjushoz, a szak- és szépírókat, valamint kiadóikat tömörítő Maszre egyesülethez és a képzőművészeket tömörítő Hungarthoz. Ezek az egyesüle­tek pedig csak a tagjaik számára teljesítenek kifizetéseket. A díj megállapítása egyébként az RSZ feladata lesz. Ellenőrzést a díjmegállapítással kapcsolat­ban a kultusztárca (NKÖM) és a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) gyakorolhat. Ez a kont­roll az IM szerint elegendő lesz arra, hogy a túlzó árakkal szem­ben felléphessenek. Dombi sze­rint viszont nem, mivel véle­ménye szerint az NKÖM és az MSZH is a szerzők jogait képvi­seli, így az informatikai szakmát és magukat a felhasználókat nem védené senki. Az Inforum főtitkára nem győzte hangsúlyozni, hogy a rep­rográfiai díj bevezetésnek van al­ternatívája: a Digital Right Ma­nagement (DRM - digitális jog­kezelési rendszer). Ez a rendszer egy központi adatbázisba külde­ne információkat, ahol rögzíte­nék, hogy mely szerzők mely művét hányszor töltötték le - így a jogdíjfizetés és a pénzek elosz­tása igazságosabb lenne. Faze­kas Judit szerint viszont az uniós irányelv nem ír elő módszert, a DRM kiépítése pedig komoly technológiai feladat, amely sú­lyos anyagi terhet jelentene. A nyomtatókra kivetendő reprográfiai díj bevezetésének gondolata az elmúlt években többször is felmerült, ám épp a különböző érdekvédő szerveze­tek nyomására maradt el az szjt szükséges módosítása. Az IM ré­széről egyébként a tárgyalások során az is felmerült, hogy ha a nyomtatókra nem tudnák beve­zetni a díjat, akkor kezdeménye­zik, hogy minden személyi szá­mítógépre vessék ki. Egyelőre folynak az egyeztetések, az IM azonban idén mindenképpen le szeretné zárni az ügyet. Nyomtatóbe­mutató az OKI-nál, az egyik legna­gyobb gyártó­nál: 2,4 mil­liárd forint a lakosság pénztárcá­jából? Tiltakozik az SZDSZ Elutasítja az SZDSZ a rep­rográfiai készülékekről szó­ló kormányrendelet terve­zett módosítását, az ugyanis jelentős áremelkedést okoz­na a nyomtatók piacán - közölte Csőzik László sza­baddemokrata ügyvivő. Csőzik hozzátette: a printe­rek árának emelkedése szükségszerűen a vásárlási kedv csökkenéséhez vezet­ne, ami lassítaná az infor­mációs társadalom fejlődé­sét. (mti) 2004. március 1., hétfő • Magyar Hírlap • 9 a nap száma százalékra rúghat az idén a német államháztartás hazai össztermékhez (GDP) viszonyított hiánya - jelen­tette be Hans Eichel pénz­ügyminiszter a hétvégén. Ezzel Németország az egy­mást követő harmadik év­ben lépné át a stabilitási paktumban megszabott ha­tárt. Az euróövezet orszá­gaira vonatkozó maastrich­­ti növekedési és stabilitási paktumban azt rögzítették, hogy a hiánynak nem sza­bad meghaladnia a GDP három százalékát. (mti) 3,3 GKI: gyorsul a gazdaság Idén folytatódik a tavaly ősszel elkezdődött trendvál­tás, azaz a gazdasági növeke­dés kissé felgyorsul, az egyensúly szerényen javul, tovább fékeződik a lakossági jövedelmek bővülése, az inf­láció viszont emelkedik - ál­lapítja meg a GKI Gazdaság­­kutató Rt. és az Erste Bank előrejelzése. A prognózis sze­rint a tavalyi három százalék után az idén 3,5 százalékkal nőhet a gazdaság. Ugyanak­kor változás megy végbe a belső felhasználás szerkeze­tében: míg tavaly a fogyasz­tás hét, a beruházások három százalék körül bővültek, idén fordított dinamika, a beruhá­zások nyolc-, a fogyasztás kétszázalékos emelkedése valószínű. (mti) 11 mondatban . * A spanyol Seat bízik abban, hogy a jövőben a tavalyinál nagyobb mértékben tud hoz­zájárulni anyacége, a Volks­wagen eredményeihez - je­lentette ki Andreas Schleef, a vállalat elnöke. (mti) . Németországban a követ­kező hónapokban tovább folytatódik a leépítés az ipar­ban - jósolja az Ifo gazda­ságkutató intézet. (mti) • A szlovéniai Ormozs cu­korgyárának ellátására szer­ződött a nemrég alakult zalai cukorrépa-termesztői kon­zorcium 14 tagja. (mti) • A súlyos pénzzavarban lévő Alitaliánál négyezer munka­hely került veszélybe - jelen­tette ki Pietro Lunardi olasz közlekedési miniszter, aki szerint az egész olasz légiköz­lekedési ágazatban akár az ötezret is elérheti a veszélyez­tetett állások száma. (mti) HIRDETÉS Bangkok - Pattaya Bangkok - Phuket 3450^, 345-1585, howa^tenahu Malév charter járattal, 3*+/ 4*-os szállodákban, reggelivel Malév charter járattal, 3*+/4*-os szállodákban, reggelivel BMHSZ 179 900 Ft/fő 269 900 Ft/fő­­.. ------------------- ....................^.................. ...................................... a járulékos költségeket! !

Next