Magyar Hírlap, 2004. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-08 / 83. szám

14 • Magyar Hírlap • 2004. április 8., csütörtök kultúra Új kötet a nemzeti évfordulókról Nemzeti évfordulóink cím­mel idén először adott ki kö­tetet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A kiadványt ezentúl minden évben megjelentetik, mert szeretnék felhívni a figyelmet a múlt, a hagyományok, a kultúra fontos momentumai­ra. Az első kötet tízezer pél­dányban látott napvilágot, és ingyenesen juttatják el az is­kolákba, felsőoktatási intéz­ményeké, civil szervezetek­hez. Idén Balassi Bálint költő születésének 450. évforduló­jára, jövőre József Attila szü­letésének centenáriumára emlékezik az ország, 2010-ig Batthyány Lajos, Kazinczy Ferenc és Erkel Ferenc szüle­tési évfordulója, az 1956-os forradalom és szabadságharc jubileuma, valamint Mátyás király trónra lépésének meg­ünneplése szerepel a prog­ramtervezetben. (mh) Kortárs irodalmi utazás a Millenárison A Magyar Televízió Literatú­­ra című, a kortárs magyar irodalommal foglalkozó mű­sorának nyilvános felvétele vasárnap este hét órakor lesz a Millenáris Fogadóban (Bp. II., Fény u. 20-22.). A műsor minden alkalommal egy szer­zőt mutat be, ezúttal Somlyó György költő, író, műfordító lesz Mészáros Sándor iroda­lomkritikus, szerkesztő ven­dége. (mh) Dokumentumok a Határtalan Európából Európa mindannyiunké! címmel a külföldön működő magyar kulturális intézetek életébe ad betekintést az Or­szágos Idegen Nyelvű Könyv­tár szerdán megnyílt kiállítá­sa. Az intézmény e tárlattal zárja a Határtalan Európa - Kultúrák találkozása mottó­val indított programsoroza­tát. A kiállítás a bécsi Colle­gium Hungáriáim, a Római Magyar Akadémia, a varsói és a szófiai magyar kulturális intézet, a párizsi és a tallinni magyar intézet történetét kö­veti nyomon. (mti) *1 mondatban • Lengyel András Budapest felett az ég című kiállítását Andrási Gábor művészettör­ténész nyitja meg ma este hat órakor a Ludwig Mú­zeumban, amely a Budavári Palota A épületében találha­tó. (mh) • A Hazatérés Dániába című - Kiss Csaba által írt, rende­zett - darab veszprémi elő­adása ma este fél tizenegytől látható az MTV-n, Gáti Osz­kár és Köjti Helga főszereplé­sével. (mh) • A megépíthetetlen város címmel nyílik ma 18 órakor Bodor Ferenc emlékkiállítás a HAP Galériában (Bp. II., Margit krt. 24.). (mh) • A Matáv Szimfonikus Ze­nekar ma este fél nyolctól Rimszkij-Korszakov, Marti­non és Schumann kompozí­cióit játssza a Zeneakadémia nagytermében, (mh)­­ Darvasi László és német fordítója, Heinrich Eisterer kapta az idei Brücke Berlin irodalmi és fordítói díjat - il­letve a velejáró 20 ezer eurót -, amelyet június 18-án nyúj­tanak át Berlinben. (mti) Koncertezik, tanít és a Magyar Virtuózok szakmai munkáját irányítja a hegedűművész Szenthelyi Miklós jubileuma A nemzetközi hírű hegedűművész, Szenthelyi Miklós - a Zeneaka­démia tanára, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar alapítója és művészeti vezetője - pályafutásának harmincötödik évfordulóját ünnepli. Jubileumi koncertjét április 12-én, húsvéthétfőn adja a Zeneakadémia nagytermében, ahol Vivaldi, Csajkovszkij és Brahms műveit játssza. Retkes Attila „1969 tavaszán volt életem első komolyabb koncertje a Zene­­akadémián, a MÁV Szimfonikus Zenekarral, Medveczky Ádám vezényletével játszottam a Csaj­­kovszkij-hegedűversenyt. Tizen­nyolc éves voltam akkor, és érde­kes, hogy ugyanazon a hangver­senyen - egy Mozart-zongora­­verseny szólistájaként - a nálam egy évvel fiatalabb Kocsis Zol­tán is fellépett. A bemutatkozás lehetőségét tanárom, Kovács Dénes teremtette meg, akinek ezért is köszönettel tartozom” - mondja Szenthelyi Miklós. A mostani jubileumi koncertet Vi­valdi négy hegedűre és zenekar­ra írt h-moll versenyműve nyitja, amelynek előadásában Szenthe­lyi három növendéke - Kovács Anikó, Kovács Flóra és Farkas Nándor - is közreműködik. Ezt követi Csajkovszkij Hegedűver­senye - amellyel harmincöt éve debütált -, majd a romantikus versenymű-irodalom legszebb és legnehezebb darabjainak egyi­ke, Brahms Hegedűversenye kö­vetkezik. „Az elmúlt évtizedek­ben számos nagyszerű előadás született ezekből a versenymű­vekből: Heifetz, Ojsztrah, Mils­­tein, Szeryng és még sokan má­sok lemezre is játszották a Csaj­kovszkij- és a Brahms-concertót. Ezeket az interpretációkat lehe­tetlen felülmúlni; nem is ez a cé­lom, hanem az, hogy Csajkovsz­kij és Brahms zenéjét eredeti szépségében, az előadói hagyo­mány rárakódott rétegeitől, sal­langjaitól megtisztítva mutas­sam meg a közönségnek” - vall­ja Szenthelyi. Az esten közremű­ködik a Magyar Rádió Szimfoni­kus Zenekara és a Magyar Vir­tuózok Kamarazenekar, Lukács Ervin vezényletével. „Megtiszte­lő, hogy a magyar karmesterek doyenje, Lukács Ervin - akivel harminc éve, az Állami Hang­versenyzenekar ázsiai és auszt­ráliai turnéján dolgoztunk elő­ször együtt - elfogadta a felkéré­semet” - mondja. Az elmúlt három és fél évti­zedben Szenthelyi Miklós szinte valamennyi európai országban fellépett, tizenöt amerikai turné­ján százötven koncertet adott, hatszor hívták meg távol-keleti koncertkörútra, és Dél-Ameri­­kát is bejárta. Tizenöt saját le­meze jelent meg, s ő volt az első magyar hegedűművész, aki egy koncert keretében végigjátszot­ta Johann Sebastian Bach szóló­szonátáit és partitáit. Paganini 24 capriccióját és Barucaba-etű­­dök című variációsorozatát is bemutatta, amelyek a hegedű­irodalom legvirtuózabb, nagy koncentrációt igénylő remek­művei közé tartoznak. Szenthe­lyi 1973-ban diplomázott a Ze­neakadémián, s még ugyanab­ban az évben az intézmény taná­rává nevezték ki. 1978-tól egye­temi adjunktus, 1989-től do­cens. Tanítványai között volt Fal­­vay Attila - a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kon­certmestere, a Kodály Vonósné­gyes vezetője­­, illetve a mai fia­tal generációból Baráti Kristóf és Lendvay József, akik szólista­ként máris jelentős nemzetközi karriert futottak be. A nyolcva­nas évek végén Szenthelyi Mik­lós megalapította a Magyar Vir­tuózok Kamarazenekart, amely - itthon és külföldön - ugyan­csak jelentős eredményeket ért el, bár az együttes fenntartása, fi­nanszírozása máig sem teljesen megoldott. A Magyar Virtuózok zeneakadémiai Postás-bérlete évek óta telt házat vonz, e soro­zat következő koncertjeit április 18-án és május 15-én rendezik. Szenthelyi Miklós húsvéthétfői jubi­leumi koncertjén Vivaldi, Csajkovsz­kij és Brahms ver­senyműveit játssza a Zeneakadémián Don Quijoték a mai világban Manapság még nehezebb Don Quijoténak lenni, mint amikor Cervantes megálmodta az igazságért hadakozó búsképű lovag alakját. A multik, a poli­tikai szervezetek korában egyedül kivívni az igaz­ságot, szinte lehetetlen. Olyan falak emelkednek, hogy ha ezeknek valaki nekibátorkodik, garantál­tan betöri a fejét. Mondhatnánk, a Don Quijoték­­nak befellegzett, mert egy ábrándos képű, önjelölt igazságosztó eleve csak vesztes lehet. De azért le­hetetlen nem álmodni az igazságról: elképzelni, hogy mégiscsak léteznek olyanok, akik nem a kö­rülményeket okolják mindenért, nem mérlegel­nek, nem féltik az irhájukat, hanem nekilódulnak megmenteni a világot. Aztán legfeljebb őket kell megmenteni a világtól. A Budapest Bábszínházban Kálid Artúr alakít­ja Don Quijotét. Hihetetlen energiákkal küzd. A produkció végén nekilendül a jókora szélmalom­nak, amely árnyjáték formájában jelenik meg. És az árnyjáték vásznára hirtelen filmképek vetülnek. Az új kor szenvedéstörténetei villanásokban elme­sélve: zsidóüldözés, háborúk, a World Trade Cen­ter összeomlása. Don Quijote le akarja „rohanni” a borzalmakat. Nekiront a vászonnak, amin ismét feltűnik a szélmalom, amely lekaszabolja. De aztán a semmiből előbukkan csöppnyi bábmása. A test meghalt, a holt anyagba azonban beleköltözött a lélek, és Don Quijote új alakjában tán nemsokára bevetésre kész. Kovács Ildikó, a kolozsvári báb­színház nyugdíjas rendezője állította színpadra az előadást. Ő volt az, aki Romániában először mutat­ta be az Übü királyt, amikor Ceausescu még ereje teljében volt. Übüt, a diktátort azonosítani lehetett az igazival. Be is tiltották a produkciót. Szóval Ko­vács Ildikó is Don Quijote. Kenyere javát sajnos már megette, de még mindig hisz a színház világ­­megváltó erejében. Jó ilyen embereket látni. Ne­künk, megfontolt gyáváknak is hitet adhatnak. Bóta Gábor Az ítélet eladó Ki lehet-e iktatni a pénz hatalmával az igazságot, a törvényességet és mindent, ami az amerikai alkot­mányban szerepel? Körülbelül ezt a kérdést fesze­geti Az ítélet eladó című film. A válasz persze: nem. Mármint a filmbeli válasz, hiszen Amerikában és Hollywoodban vagyunk. Hogy a valóságban? Ma­radjunk inkább a mozidarabnál! Minden a helyén van benne, ami pörgős és fordulatos, a jó győzel­mével végződő hollywoodi történethez kell. Sőt a színészlista is szinte csak nagyágyúkból áll, bár mindegyiküknek volt már jobb filmje és szerepe. A meggyilkolt férje miatt a fegyvergyártók ellen pert indító feleség ügyvédjét alakító Dustin Hoff­man hozza a formáját, de rutinszerűnek tetszik. A fegyvergyártók érdekeit mindenáron - jó pén­zért - védő esküdteket befolyásoló profi szerepé­ben Gene Hackman kellően cinikus, sőt ha kell, go­nosz. Az ellenérdekelt peres felek között lavírozó szerelmespár szerepében John Cusack és Rachel Weisz nem rossz, bár az utóbbi jóval hitelesebb. A kameramozgás klipszerű, a vágások olykor rend­kívül gyorsak, és persze hatásosak, bár ezeket a megoldásokat csak hozzáértők értékelik igazán. A film Michael Mann Bennfentes című alkotására hasonlít. Meg is üthette volna a mércét, de az osto­ba vége agyoncsapja az egészet. nés Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 A Rajkó Zenekar minisztériumi elismerése Nyolc magyarországi zenekar és egy énekkar működéséhez járul hozzá az a 225 millió forint, amelyet Hiller István kulturális miniszter a zenekari konszolidá­cióra különített el saját kereté­ből - jelentette be Schneider Márta, a kulturális tárca helyet­tes államtitkára. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara 50 millió, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar 35-35 mil­lió, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 30 millió, a Danubia Szimfonikus Zenekar 15 millió, az Osztrák-Magyar Haydn Ze­nekar 12 millió, a Rajkó Zenekar pedig ötmillió forintot kap ebből a keretből. A Magyar Rádió Énekkara nyolcmillió forintos támogatásban részesül. A mi­nisztérium - szakmai szerveze­tek és érdekképviseletek bevo­násával - a közeljövőben tervezi a zenekari finanszírozás új alap­elveinek kidolgozását. A Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet 2004 szeptemberétől a Talentum Kulturális Alapítvány által működtetett Rajkó Zene­kar viselheti. Az alapítvány isko­lája több mint fél évszázada fog­lalkozik roma fiatalok művészeti képzésével. Úgy tudjuk, a Rajkó Zenekar idén 10 millió, 2005- ben a tervek szerint 20 millió fo­rintot kap a kulturális tárcától. A Nemzeti Ifjúsági Zenekar cí­met három éve hozta létre Ro­ckenbauer Zoltán akkori mi­niszter. 2001 óta a Danubia Szimfonikus Zenekar viselhette ezt a címet, amely évente 45 mil­lió forintot kapott a miniszté­riumtól. A Budapesti Fesztiválzenekar szerdán közzétette a 2004- 2005-ös hangversenyévad rész­letes műsorát, amely az együttes honlapján (www.hfz.hu) is meg­található. Az ötféle bérlet árusí­tását április 13-án kezdik meg. Fischer Iván és együttese - Ru­dolf Buchbinder osztrák zon­goraművésszel - április 24-én csaknem háromhetes nyugat­európai turnéra utazik, amely öt országot (Spanyolország, Portu­gália, Belgium, Hollandia, Né­metország) érint. A Miskolci Szimfonikus Zenekar ugyancsak sajtótájékoztatón jelentette be, hogy május 14-e és 16-a között Klazz Fesztivál címmel rendez koncertsorozatot Miskolcon. A három hangversenyen az együt­tes a klasszikus zene és a dzsessz ötvözésére törekszik, neves ven­dégek (László Attila Band, Oláh Kálmán Quintet, After Crying) közreműködésével. reá

Next