Magyar Hírlap, 2004. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-08 / 83. szám
14 • Magyar Hírlap • 2004. április 8., csütörtök kultúra Új kötet a nemzeti évfordulókról Nemzeti évfordulóink címmel idén először adott ki kötetet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A kiadványt ezentúl minden évben megjelentetik, mert szeretnék felhívni a figyelmet a múlt, a hagyományok, a kultúra fontos momentumaira. Az első kötet tízezer példányban látott napvilágot, és ingyenesen juttatják el az iskolákba, felsőoktatási intézményeké, civil szervezetekhez. Idén Balassi Bálint költő születésének 450. évfordulójára, jövőre József Attila születésének centenáriumára emlékezik az ország, 2010-ig Batthyány Lajos, Kazinczy Ferenc és Erkel Ferenc születési évfordulója, az 1956-os forradalom és szabadságharc jubileuma, valamint Mátyás király trónra lépésének megünneplése szerepel a programtervezetben. (mh) Kortárs irodalmi utazás a Millenárison A Magyar Televízió Literatúra című, a kortárs magyar irodalommal foglalkozó műsorának nyilvános felvétele vasárnap este hét órakor lesz a Millenáris Fogadóban (Bp. II., Fény u. 20-22.). A műsor minden alkalommal egy szerzőt mutat be, ezúttal Somlyó György költő, író, műfordító lesz Mészáros Sándor irodalomkritikus, szerkesztő vendége. (mh) Dokumentumok a Határtalan Európából Európa mindannyiunké! címmel a külföldön működő magyar kulturális intézetek életébe ad betekintést az Országos Idegen Nyelvű Könyvtár szerdán megnyílt kiállítása. Az intézmény e tárlattal zárja a Határtalan Európa - Kultúrák találkozása mottóval indított programsorozatát. A kiállítás a bécsi Collegium Hungáriáim, a Római Magyar Akadémia, a varsói és a szófiai magyar kulturális intézet, a párizsi és a tallinni magyar intézet történetét követi nyomon. (mti) *1 mondatban • Lengyel András Budapest felett az ég című kiállítását Andrási Gábor művészettörténész nyitja meg ma este hat órakor a Ludwig Múzeumban, amely a Budavári Palota A épületében található. (mh) • A Hazatérés Dániába című - Kiss Csaba által írt, rendezett - darab veszprémi előadása ma este fél tizenegytől látható az MTV-n, Gáti Oszkár és Köjti Helga főszereplésével. (mh) • A megépíthetetlen város címmel nyílik ma 18 órakor Bodor Ferenc emlékkiállítás a HAP Galériában (Bp. II., Margit krt. 24.). (mh) • A Matáv Szimfonikus Zenekar ma este fél nyolctól Rimszkij-Korszakov, Martinon és Schumann kompozícióit játssza a Zeneakadémia nagytermében, (mh) Darvasi László és német fordítója, Heinrich Eisterer kapta az idei Brücke Berlin irodalmi és fordítói díjat - illetve a velejáró 20 ezer eurót -, amelyet június 18-án nyújtanak át Berlinben. (mti) Koncertezik, tanít és a Magyar Virtuózok szakmai munkáját irányítja a hegedűművész Szenthelyi Miklós jubileuma A nemzetközi hírű hegedűművész, Szenthelyi Miklós - a Zeneakadémia tanára, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar alapítója és művészeti vezetője - pályafutásának harmincötödik évfordulóját ünnepli. Jubileumi koncertjét április 12-én, húsvéthétfőn adja a Zeneakadémia nagytermében, ahol Vivaldi, Csajkovszkij és Brahms műveit játssza. Retkes Attila „1969 tavaszán volt életem első komolyabb koncertje a Zeneakadémián, a MÁV Szimfonikus Zenekarral, Medveczky Ádám vezényletével játszottam a Csajkovszkij-hegedűversenyt. Tizennyolc éves voltam akkor, és érdekes, hogy ugyanazon a hangversenyen - egy Mozart-zongoraverseny szólistájaként - a nálam egy évvel fiatalabb Kocsis Zoltán is fellépett. A bemutatkozás lehetőségét tanárom, Kovács Dénes teremtette meg, akinek ezért is köszönettel tartozom” - mondja Szenthelyi Miklós. A mostani jubileumi koncertet Vivaldi négy hegedűre és zenekarra írt h-moll versenyműve nyitja, amelynek előadásában Szenthelyi három növendéke - Kovács Anikó, Kovács Flóra és Farkas Nándor - is közreműködik. Ezt követi Csajkovszkij Hegedűversenye - amellyel harmincöt éve debütált -, majd a romantikus versenymű-irodalom legszebb és legnehezebb darabjainak egyike, Brahms Hegedűversenye következik. „Az elmúlt évtizedekben számos nagyszerű előadás született ezekből a versenyművekből: Heifetz, Ojsztrah, Milstein, Szeryng és még sokan mások lemezre is játszották a Csajkovszkij- és a Brahms-concertót. Ezeket az interpretációkat lehetetlen felülmúlni; nem is ez a célom, hanem az, hogy Csajkovszkij és Brahms zenéjét eredeti szépségében, az előadói hagyomány rárakódott rétegeitől, sallangjaitól megtisztítva mutassam meg a közönségnek” - vallja Szenthelyi. Az esten közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Magyar Virtuózok Kamarazenekar, Lukács Ervin vezényletével. „Megtisztelő, hogy a magyar karmesterek doyenje, Lukács Ervin - akivel harminc éve, az Állami Hangversenyzenekar ázsiai és ausztráliai turnéján dolgoztunk először együtt - elfogadta a felkérésemet” - mondja. Az elmúlt három és fél évtizedben Szenthelyi Miklós szinte valamennyi európai országban fellépett, tizenöt amerikai turnéján százötven koncertet adott, hatszor hívták meg távol-keleti koncertkörútra, és Dél-Amerikát is bejárta. Tizenöt saját lemeze jelent meg, s ő volt az első magyar hegedűművész, aki egy koncert keretében végigjátszotta Johann Sebastian Bach szólószonátáit és partitáit. Paganini 24 capriccióját és Barucaba-etűdök című variációsorozatát is bemutatta, amelyek a hegedűirodalom legvirtuózabb, nagy koncentrációt igénylő remekművei közé tartoznak. Szenthelyi 1973-ban diplomázott a Zeneakadémián, s még ugyanabban az évben az intézmény tanárává nevezték ki. 1978-tól egyetemi adjunktus, 1989-től docens. Tanítványai között volt Falvay Attila - a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertmestere, a Kodály Vonósnégyes vezetője, illetve a mai fiatal generációból Baráti Kristóf és Lendvay József, akik szólistaként máris jelentős nemzetközi karriert futottak be. A nyolcvanas évek végén Szenthelyi Miklós megalapította a Magyar Virtuózok Kamarazenekart, amely - itthon és külföldön - ugyancsak jelentős eredményeket ért el, bár az együttes fenntartása, finanszírozása máig sem teljesen megoldott. A Magyar Virtuózok zeneakadémiai Postás-bérlete évek óta telt házat vonz, e sorozat következő koncertjeit április 18-án és május 15-én rendezik. Szenthelyi Miklós húsvéthétfői jubileumi koncertjén Vivaldi, Csajkovszkij és Brahms versenyműveit játssza a Zeneakadémián Don Quijoték a mai világban Manapság még nehezebb Don Quijoténak lenni, mint amikor Cervantes megálmodta az igazságért hadakozó búsképű lovag alakját. A multik, a politikai szervezetek korában egyedül kivívni az igazságot, szinte lehetetlen. Olyan falak emelkednek, hogy ha ezeknek valaki nekibátorkodik, garantáltan betöri a fejét. Mondhatnánk, a Don Quijotéknak befellegzett, mert egy ábrándos képű, önjelölt igazságosztó eleve csak vesztes lehet. De azért lehetetlen nem álmodni az igazságról: elképzelni, hogy mégiscsak léteznek olyanok, akik nem a körülményeket okolják mindenért, nem mérlegelnek, nem féltik az irhájukat, hanem nekilódulnak megmenteni a világot. Aztán legfeljebb őket kell megmenteni a világtól. A Budapest Bábszínházban Kálid Artúr alakítja Don Quijotét. Hihetetlen energiákkal küzd. A produkció végén nekilendül a jókora szélmalomnak, amely árnyjáték formájában jelenik meg. És az árnyjáték vásznára hirtelen filmképek vetülnek. Az új kor szenvedéstörténetei villanásokban elmesélve: zsidóüldözés, háborúk, a World Trade Center összeomlása. Don Quijote le akarja „rohanni” a borzalmakat. Nekiront a vászonnak, amin ismét feltűnik a szélmalom, amely lekaszabolja. De aztán a semmiből előbukkan csöppnyi bábmása. A test meghalt, a holt anyagba azonban beleköltözött a lélek, és Don Quijote új alakjában tán nemsokára bevetésre kész. Kovács Ildikó, a kolozsvári bábszínház nyugdíjas rendezője állította színpadra az előadást. Ő volt az, aki Romániában először mutatta be az Übü királyt, amikor Ceausescu még ereje teljében volt. Übüt, a diktátort azonosítani lehetett az igazival. Be is tiltották a produkciót. Szóval Kovács Ildikó is Don Quijote. Kenyere javát sajnos már megette, de még mindig hisz a színház világmegváltó erejében. Jó ilyen embereket látni. Nekünk, megfontolt gyáváknak is hitet adhatnak. Bóta Gábor Az ítélet eladó Ki lehet-e iktatni a pénz hatalmával az igazságot, a törvényességet és mindent, ami az amerikai alkotmányban szerepel? Körülbelül ezt a kérdést feszegeti Az ítélet eladó című film. A válasz persze: nem. Mármint a filmbeli válasz, hiszen Amerikában és Hollywoodban vagyunk. Hogy a valóságban? Maradjunk inkább a mozidarabnál! Minden a helyén van benne, ami pörgős és fordulatos, a jó győzelmével végződő hollywoodi történethez kell. Sőt a színészlista is szinte csak nagyágyúkból áll, bár mindegyiküknek volt már jobb filmje és szerepe. A meggyilkolt férje miatt a fegyvergyártók ellen pert indító feleség ügyvédjét alakító Dustin Hoffman hozza a formáját, de rutinszerűnek tetszik. A fegyvergyártók érdekeit mindenáron - jó pénzért - védő esküdteket befolyásoló profi szerepében Gene Hackman kellően cinikus, sőt ha kell, gonosz. Az ellenérdekelt peres felek között lavírozó szerelmespár szerepében John Cusack és Rachel Weisz nem rossz, bár az utóbbi jóval hitelesebb. A kameramozgás klipszerű, a vágások olykor rendkívül gyorsak, és persze hatásosak, bár ezeket a megoldásokat csak hozzáértők értékelik igazán. A film Michael Mann Bennfentes című alkotására hasonlít. Meg is üthette volna a mércét, de az ostoba vége agyoncsapja az egészet. nés Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 A Rajkó Zenekar minisztériumi elismerése Nyolc magyarországi zenekar és egy énekkar működéséhez járul hozzá az a 225 millió forint, amelyet Hiller István kulturális miniszter a zenekari konszolidációra különített el saját keretéből - jelentette be Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara 50 millió, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar 35-35 millió, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 30 millió, a Danubia Szimfonikus Zenekar 15 millió, az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar 12 millió, a Rajkó Zenekar pedig ötmillió forintot kap ebből a keretből. A Magyar Rádió Énekkara nyolcmillió forintos támogatásban részesül. A minisztérium - szakmai szervezetek és érdekképviseletek bevonásával - a közeljövőben tervezi a zenekari finanszírozás új alapelveinek kidolgozását. A Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet 2004 szeptemberétől a Talentum Kulturális Alapítvány által működtetett Rajkó Zenekar viselheti. Az alapítvány iskolája több mint fél évszázada foglalkozik roma fiatalok művészeti képzésével. Úgy tudjuk, a Rajkó Zenekar idén 10 millió, 2005- ben a tervek szerint 20 millió forintot kap a kulturális tárcától. A Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet három éve hozta létre Rockenbauer Zoltán akkori miniszter. 2001 óta a Danubia Szimfonikus Zenekar viselhette ezt a címet, amely évente 45 millió forintot kapott a minisztériumtól. A Budapesti Fesztiválzenekar szerdán közzétette a 2004- 2005-ös hangversenyévad részletes műsorát, amely az együttes honlapján (www.hfz.hu) is megtalálható. Az ötféle bérlet árusítását április 13-án kezdik meg. Fischer Iván és együttese - Rudolf Buchbinder osztrák zongoraművésszel - április 24-én csaknem háromhetes nyugateurópai turnéra utazik, amely öt országot (Spanyolország, Portugália, Belgium, Hollandia, Németország) érint. A Miskolci Szimfonikus Zenekar ugyancsak sajtótájékoztatón jelentette be, hogy május 14-e és 16-a között Klazz Fesztivál címmel rendez koncertsorozatot Miskolcon. A három hangversenyen az együttes a klasszikus zene és a dzsessz ötvözésére törekszik, neves vendégek (László Attila Band, Oláh Kálmán Quintet, After Crying) közreműködésével. reá