Magyar Hírlap, 2004. december (37. évfolyam, 265-290. szám)
2004-12-20 / 281. szám
G SC . Magyar Hírlap, 2004. december 20., hétfő Katasztrofális stroke-helyzet A stroke, vagyis a szélütés Európában már most a harmadik leggyakoribb halálok, s becslések szerint 2020-ra a betegek száma megduplázódik az Európai Unióban. Talán e nemrég nyilvánosságra hozott aggasztó szakértői számítás hatására alakították meg Brüsszelben a Stroke Alliance for Europe (Stroke-szövetség Európáért) nevű szervezetet, amelynek Magyarország is tagja. Nálunk rosszabb a helyzet, mint a többi tagországban: a magyar betegeknél átlagosan öt-tíz évvel hamarabb következik be a szélütés. „Tudja, hogy a stroke gyakran bénaságot okozhat, amely érintheti az arcot, a kezet, a kart és a lábat? A megelőzés leghatásosabb módja, ha ellenőrzi vérnyomását” - ezzel a plakátszöveggel próbálja felhívni magára a figyelmet egy új civil szervezet, az Egyesület a Stroke Megelőzéséért (Eszme), amely az agyi érkatasztrófa, ismertebb nevén a szélütés kockázati tényezőit és a megelőzés lehetőségeit szeretné megismertetni minél több emberrel. Az egyesület vezetője, Haraszti Anna neurológus szerint méltatlanul keveset lehet hallani a stroke-ról ahhoz képest, hogy a szívbetegségek, valamint a rák után ez okozza a legtöbb ember halálát. Magyarországon évente negyvenezren kapnak szélütést. Bár a stroke Európa-szerte a harmad Félidejéhez érkezett az a minden eddiginél szélesebb körű globális vizsgálat, amely kifejezetten a szívás érrendszeri veszélyeztetettséget méri - adta hírül a Weborvos című internetes portál. A világ 35 országában folyó Reach-felmérésben 65 ezer magas kockázatú beteg adatait gyűjtik és értékelik, arra keresve választ, milyen gyakran fordul elő és hány esetben okoz halált az a három fő betegség (szívinfarktus, stroke és végtagi trombózis), amelyek mögött az érelváltozás kóros formája, az aterotrombózis áll. Magyarországon hetven vizsgálóhelyen csaknem ezer betegről gyűjtik az adatokat, és az már a felmérés jelenlegi szakaszában is kiderült, hogy a magyar betegeknél a legdik leggyakoribb haláloknak számít, nálunk mégis sokkal rosszabb a helyzet, mint a fejlettebb nyugat-európai országokban: a szélütés előfordulási áratöbb esetben az elhanyagolt magas vérnyomás és a magas koleszterinszint miatt következik be valamelyik életveszélyes szív- és érrendszeri trauma. A hazai adatok abban is eltértek a többiekétől, hogy nálunk szinte mindegyik felmérésben részt vevő betegről kiderült, hogy magas a vérnyomása. A Reach-felmérés első adatsorai szerint a magas rizikó ellenére kevesebb gyógyszert szedünk a betegség következményeinek megelőzésére, s a gyógyszeres kezelésben kisebb a korszerű készítmények aránya, mint a felmérésben részt vevő többi országban (Ausztráliától Kínán, a közel-keleti és a nyugat-európai országokon át Dél-Amerikáig). nya kétszer-háromszor magasabb, az érintettek átlagéletkora pedig öt-tíz évvel alacsonyabb. A betegek harmada egy hónapon belül meghal, másik harmada tartósan fogyatékos marad, sokan közülük egész életükben gondozásra szorulnak. A szélütés elsősorban a fejlett országok betegsége, az életformánk - az egészségtelen táplálkozás, az elhízás, a stressz, a dohányzás - kifejezetten kedvez a betegségnek, részben tehát ezek a fő kockázati tényezők. A magyar betegek több mint hetven százalékánál a kezeletlen magas vérnyomás áll a stroke hátterében. Miután a betegség gyógyítása ma még nem megoldott, marad a megelőzés, vagyis a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés - magyarázza Haraszti Anna. Szerinte az a probléma, hogy az emberek nem méretik a vérnyomásukat, vagy ha mégis, és az magas, nem feltétlenül kezeltetik. A december 15-én megalakult Eszme tagja az Európai Unió által a közelmúltban megalakított Stroke Alliance for Europe nevű szervezetnek. Az EU-t azok a szakértői becslések késztették a stroke elleni fellépésre, amelyek szerint 2020-ra megduplázódik a betegek száma az unióhoz tartozó országokban. Nálunk mindenkinek magas a vérnyomása? Vérnyomásmérés. Nemzetközi kutatás szerint nálunk a rendszeres ellenőrzés elhanyagolása miatt is gyakoribb a szélütés fotó: mh-archív A betegség tünetei A szélütés az agyi véráramlás zavara vagy agyvérzés miatt az agy szövetében létrejövő károsodás. Az érintett agyterület nagyságától és helyétől függően leggyakrabban valamelyik testfél zsibbadásához, ill. bénulásához, beszédzavarhoz, a járás, egyensúly, nyelés vagy látás zavarához vezethet. A STROKE MIATTI HALÁLOZÁSOK A VILÁGBAN_______________________________ Ország Lakosság (millió fő) Stroke miatti halálozás/év Ausztria ................................................8,111.......................................7 559 ................. Belgium..............................................10,296 ...................................9 234 ................. Dánia ....................................................5,351 ...................................4 871 ................. Finnország .........................................5,197 ...................................4 875 ................. Franciaország ..................................59,850 .................................37 750 ................. Németország....................................82,414 .................................79 326 ................. Magyarország ..................................10,124 .................................17148 ................. Olaszország......................................57,482 .................................69075 ................. Egyesült Királyság .........................59,068 .................................59 322 ................. Szlovénia.............................................1,986 ...................................2003 ................. Egyesült Államok ......................291,038 ...............................163 768 ................. forrás: Egyesület a Stroke Megelőzéséért, 2002-es adatok Az ósdi gépeknek csak töredékét vonják ki a forgalomból Csaknem harmincéves volt az a szombathelyi tüdőröntgen-berendezés, amelynek talpemelője a napokban szakadt le egy beteg alatt. Egy idén készült számvevőszéki jelentésből is jól látható, hogy elavult az egészségügyi műszerek nagy része. Az egészségbiztosító januártól nem finanszírozza a tízévesnél idősebb CT- és MRI-gépeken végzett vizsgálatokat. Egyelőre szünetel az általános tüdőszűrés Szombathelyen, mivel a röntgenberendezés leszakadt egy beteg alatt. A többtonnás készülék csaknem harmincéves. A Weborvos internetes szakportál tudósítása szerint a berendezésnek az a része ment tönkre, amellyel a megfelelő magasságba emelik a pácienseket, vagyis a tartótalp szakadt le az egyik beteg alatt. A szombathelyi tüdőszűrőben naponta mintegy száz szűrést végeztek, így a talpat is ennyiszer kellett megfelelő magasságra állítani. Vélhetőleg egy csapágy kopott el, ezért hibásodon meg a gép. A szombathelyi műszer matuzsálemi kort ért meg, ám - mint az az Állami Számvevőszék egy idei felméréséből is kiderült - a hazai egészségügyi géppark nagy része elöregedett, a leharcolt műszerek többsége nem alkalmas magas szintű gyógyításra - állítják a számvevőszéki szakértők. Elsősorban a röntgengéppark, a sugárterápiás eszközök, valamint az aneszteziológiai és intenzív ellátáshoz szükséges gépek szorulnak felújításra. A sugárterápiás műszerek átlagos életkora hét év, de üzemben vannak tizenöt évesnél régebbi gépek is. Az altatógépek átlagos életkora csaknem tizenöt év, miközben a minimális feltételekről szóló szabályozás szerint tizenkét évig lehetne használni ezeket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a héten jelentette be, hogy januártól nem fizet a tízévesnél idősebb gépeken végzett CT- (komputertomográf) és MRI- (mágneses rezonancia) vizsgálatokért. Más berendezésekre egyelőre nincs korlátozás, ezt az egészségbiztosító azzal indokolta, hogy ez a két vizsgálat a többinél jobban terheli a szervezetet. Az oldalt írta és szerkesztette: Dobozi Pálma