Magyar Hírlap, 2004. december (37. évfolyam, 265-290. szám)

2004-12-20 / 281. szám

G S­C . Magyar Hírlap, 2004. december 20., hétfő Katasztrofális stroke-helyzet A stroke, vagyis a szélütés Eu­rópában már most a harmadik leggyakoribb halálok, s becslé­sek szerint 2020-ra a betegek száma megduplázódik az Eu­rópai Unióban. Talán e nemrég nyilvánosságra hozott aggasz­tó szakértői számítás hatására alakították meg Brüsszelben a Stroke Alliance for Europe (Stroke-szövetség Európáért) nevű szervezetet, amelynek Magyarország is tagja. Nálunk rosszabb a helyzet, mint a töb­bi tagországban: a magyar be­tegeknél átlagosan öt-tíz évvel hamarabb következik be a szél­ütés. „Tudja, hogy a stroke gyakran bénaságot okozhat, amely érint­heti az arcot, a kezet, a kart és a lábat? A megelőzés leghatáso­sabb módja, ha ellenőrzi vér­nyomását” - ezzel a plakátszö­veggel próbálja felhívni magára a figyelmet egy új civil szerve­zet, az Egyesület a Stroke Megelőzéséért (Eszme), amely az agyi érkatasztrófa, ismertebb nevén a szélütés kockázati té­nyezőit és a megelőzés lehetősé­geit szeretné megismertetni mi­nél több emberrel. Az egyesület vezetője, Haraszti Anna neuro­lógus szerint méltatlanul keve­set lehet hallani a stroke-ról ah­hoz képest, hogy a szívbetegsé­gek, valamint a rák után ez okozza a legtöbb ember halálát. Magyarországon évente negy­venezren kapnak szélütést. Bár a stroke Európa-szerte a harmad Félidejéhez érkezett az a minden eddiginél szélesebb körű globális vizsgálat, amely kifejezetten a szív­ás érrendszeri veszélyeztetettséget méri - adta hírül a Weborvos című internetes portál. A világ 35 orszá­gában folyó Reach-felmérésben 65 ezer magas kockázatú beteg adatait gyűjtik és értékelik, arra keresve választ, milyen gyakran fordul elő és hány esetben okoz halált az a há­rom fő betegség (szívinfarktus, stroke és végtagi trombózis), ame­lyek mögött az érelváltozás kóros formája, az aterotrombózis áll. Magyarországon hetven vizsgáló­helyen csaknem ezer betegről gyűj­tik az adatokat, és az már a felmé­rés jelenlegi szakaszában is kiderült, hogy a magyar betegeknél a leg­dik leggyakoribb haláloknak számít, nálunk mégis sokkal rosszabb a helyzet, mint a fejlet­tebb nyugat-európai országok­ban: a szélütés előfordulási ára­több esetben az elhanyagolt magas vérnyomás és a magas koleszterin­szint miatt következik be valame­lyik életveszélyes szív- és érrendszeri trauma. A hazai adatok abban is eltértek a többiekétől, hogy nálunk szinte mindegyik felmérésben részt vevő betegről kiderült, hogy magas a vér­nyomása. A Reach-felmérés első adatsorai szerint a magas rizikó ellenére keve­sebb gyógyszert szedünk a betegség következményeinek megelőzésére, s a gyógyszeres kezelésben kisebb a korszerű készítmények aránya, mint a felmérésben részt vevő többi or­szágban (Ausztráliától Kínán, a kö­zel-keleti és a nyugat-európai orszá­gokon át Dél-Amerikáig). nya kétszer-háromszor maga­sabb, az érintettek átlagéletkora pedig öt-tíz évvel alacsonyabb. A betegek harmada egy hóna­pon belül meghal, másik harma­da tartósan fogyatékos marad, sokan közülük egész életükben gondozásra szorulnak. A szélütés elsősorban a fejlett országok betegsége, az életfor­mánk - az egészségtelen táplál­kozás, az elhízás, a stressz, a do­hányzás - kifejezetten kedvez a betegségnek, részben tehát ezek a fő kockázati tényezők. A magyar betegek több mint hetven százalékánál a kezeletlen magas vérnyomás áll a stroke hátterében. Miután a betegség gyógyítása ma még nem megol­dott, marad a megelőzés, vagy­is a rendszeres vérnyomás-elle­nőrzés - magyarázza Haraszti Anna. Szerinte az a probléma, hogy az emberek nem méretik a vér­nyomásukat, vagy ha mégis, és az magas, nem feltétlenül kezel­tetik. A december 15-én megalakult Eszme tagja az Európai Unió ál­tal a közelmúltban megalakított Stroke Alliance for Europe nevű szervezetnek. Az EU-t azok a szakértői becslések késztették a stroke elleni fellépésre, ame­lyek szerint 2020-ra megduplá­zódik a betegek száma az unió­hoz tartozó országokban. Nálunk mindenkinek magas a vérnyomása? Vérnyomásmérés. Nemzetközi kutatás szerint nálunk a rendszeres ellenőrzés elhanyagolása miatt is gyakoribb a szélütés fotó: mh-archív A betegség tünetei A szélütés az agyi véráramlás zavara vagy agyvérzés miatt az agy szövetében létrejövő károsodás. Az érintett agyte­rület nagyságától és helyétől függően leggyakrabban vala­melyik testfél zsibbadásához, ill. bénulásához, beszédzavar­hoz, a járás, egyensúly, nyelés vagy látás zavarához vezethet. A STROKE MIATTI HALÁLOZÁSOK A VILÁGBAN_______________________________ Ország Lakosság (millió fő) Stroke miatti halálozás/év Ausztria ................................................8,111.......................................7 559 ................. Belgium..............................................10,296 ...................................9 234 ................. Dánia ....................................................5,351 ...................................4 871 ................. Finnország .........................................5,197 ...................................4 875 ................. Franciaország ..................................59,850 .................................37 750 ................. Németország....................................82,414 .................................79 326 ................. Magyarország ..................................10,124 .................................17148 ................. Olaszország......................................57,482 .................................69075 ................. Egyesült Királyság .........................59,068 .................................59 322 ................. Szlovénia.............................................1,986 ...................................2­003 ................. Egyesült Államok ......................291,038 ...............................163 768 ................. forrás: Egyesület a Stroke Megelőzéséért, 2002-es adatok Az ósdi gépeknek csak töredékét vonják ki a forgalomból Csaknem harmincéves volt az a szombathelyi tüdőröntgen-beren­­dezés, amelynek talpemelője a napokban szakadt le egy beteg alatt. Egy idén készült számvevőszéki jelentésből is jól látható, hogy elavult az egészségügyi műszerek nagy része. Az egészségbiz­tosító januártól nem finanszírozza a tízévesnél idősebb CT- és MRI-gépeken végzett vizsgálatokat. Egyelőre szünetel az általános tüdőszűrés Szombathelyen, mi­vel a röntgenberendezés lesza­kadt egy beteg alatt. A többton­nás készülék csaknem harminc­éves. A Weborvos internetes szakportál tudósítása szerint a berendezésnek az a része ment tönkre, amellyel a megfelelő ma­gasságba emelik a pácienseket, vagyis a tartótalp szakadt le az egyik beteg alatt. A szombathelyi tüdőszűrő­ben naponta mintegy száz szű­rést végeztek, így a talpat is ennyiszer kellett megfelelő ma­gasságra állítani. Vélhetőleg egy csapágy kopott el, ezért hibáso­don meg a gép. A szombathelyi műszer matu­zsálemi kort ért meg, ám - mint az az Állami Számvevőszék egy idei felméréséből is kiderült - a hazai egészségügyi géppark nagy része elöregedett, a leharcolt mű­szerek többsége nem alkalmas magas szintű gyógyításra - állít­ják a számvevőszéki szakértők. Elsősorban a röntgengéppark, a sugárterápiás eszközök, valamint az aneszteziológiai és intenzív el­látáshoz szükséges gépek szorul­nak felújításra. A sugárterápiás műszerek átlagos életkora hét év, de üzemben vannak tizenöt évesnél régebbi gépek is. Az al­tatógépek átlagos életkora csak­nem tizenöt év, miközben a mi­nimális feltételekről szóló szabá­lyozás szerint tizenkét évig lehet­ne használni ezeket. Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár a héten jelentette be, hogy januártól nem fizet a tíz­évesnél idősebb gépeken végzett CT- (komputertomográf) és MRI- (mágneses rezonancia) vizsgálatokért. Más berendezé­sekre egyelőre nincs korlátozás, ezt az egészségbiztosító azzal in­dokolta, hogy ez a két vizsgálat a többinél jobban terheli a szerve­zetet. Az oldalt írta és szerkesztette: Dobozi Pálma

Next