Magyar Hírlap, 2006. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-17 / 41. szám

10 PÉNZ- ÉS TŐKEPIACgazdaság 22070,81 BUDAPEST BUX - 49,65 Történelmi csúcsra ért a BUMIX A Budapesti Értéktőzsde részvény­­indexe, a BUX 49,65 pontos csök­kenéssel, 22070,81 ponton zárt teg­nap. A szerdai záró értékhez képest ez 0,22 százalékos gyengülés. A rész­vénypiacon erős-közepes volt a for­galom, 23,4 milliárd forint értékben születtek üzletek. A kis és közepes kapitalizációjú részvények indexe, a BUMIX 32,5 ponttal 2100,75 pontra emelkedett, ez 1,55 százalékos erősö­dés és történelmi csúcs. Szegner Balázs, az Equilor Befek­tetési Rt. értékpapír-üzletágvezetője az Egis 5,8 százalékos, 31 685 forint­ra történt erősödését és a Forrás osz­talékelsőbbségi részvényének 10,82 százalékos emelkedését tartotta em­lítésre méltónak, hozzáfűzve, hogy a gyógyszerpapírt változatlanul a ked­vező eredménye hajtja, a Forrást pe­dig a tőzsdéről való kivezetésére ját­szó spekuláció erősíti. Szerinte a Mol továbbra is a nemzetközi piacokon olcsóbbá váló olaj miatt gyengül, az OTP papírjának viszont jót tett az, hogy egy nemzetközi hitelminősítő intézet javított a banki papír célár­folyamán. Az OTP kurzusa 67 forinttal 7567 forintra erősödött, forgalma 10,7 mil­liárd forint volt. A Mol-részvények 6,9 milliárd forint értékben forogtak, árfolyamuk 240 forinttal, 1,16 száza­lékkal 20450 forintra emelkedett. A Magyar Telekom 0,8 milliárd forintos forgalomban 12 forinttal gyengébben, 940 forinton zárt. A Richter záráskor 41010 forintot ért, 490 forinttal, 1,18 százalékkal kevesebbet, mint szer­dán. A részvénnyel hárommilliárd forint értékben kereskedtek. (mti) A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyamai HIRDETÉS A KISZÁMÍTHATÓ A BUX alakulása (2006. február 16.­ 22 400 9.00 13.00 17.00 2006.02.15. Angol font 365,70 v Ausztrál dollár 155,98 t Cseh korona 8,85 a Dán korona 33,59 t Euró 250,81 T Japán jen (100) 179,13 T Kanadai dollár 182,41 g­ Lengyel zloty 66,64 a Norvég korona 3,7v Svájci frank 161,02 t Svéd korona 26,68 T Szlovák korona 6,72 a USA-dollár 211,30 a Visszatért a Lego a nyereségzónába A hagyományos játékgyártás egyik úttörője, a dán Lego tavaly 12 százalékkal 7,05 milliárd dán koronára (232 milliárd forintra) növelte árbevételét, miközben a 2004-es, 1,9 milliárdos veszte­ségéből 505 millió koronás tiszta profitot tudott varázsolni. A klasz­­szikus játékok (Technic, Duplo) mellett a Star Wars-kollekció da­rabjaiból fogyott a legtöbb. (mh) HÍREK Áfaemelés vagy áfacsökkentés? A Fidesz a pénzügyminiszter múlt heti nyilatkozatai alapján úgy véli, hogy az alsó áfakulcsok emelésére készül a kormány - mondta Rogán Antal, a párt kampányfőnöke. A politikus Ve­res János azon mondatából kö­vetkeztetett erre, mely szerint ha a tervezettnél kedvezőtlenebb lesz az államháztartási hiány, a be­vételi oldalon beavatkozásra lesz szükség. Rogán szerint ez arra utal, hogy az ötszázalékos és a 15 százalékos áfakulcs megemelé­sével egységes kulcsot hoznának létre, radikálisan emelve az ára­kat. A kormányszóvivő szerint a kormány nem áfaemelést, hanem áfacsökkentést tervez. A kabinet várhatóan a következő ülésén dönt arról, hogy mely szolgáltatá­sok áfáját kívánja ötszázalékosra csökkenteni. (mti) Új befektetésösztönzési stratégia készül Átalakítja a külföldi nagybefekte­tésekhez adott állami támogatá­sok stratégiáját a kormány, nem egyformán ad majd pénzt min­denhová -jelentette ki Gyurcsány Ferenc tegnapi miskolci sajtótájé­koztatóján. E szerint a nagybe­ruházásokra fordított pénzeket kifejezetten csak azokra a régiók­ra engedik majd elkölteni, ahol ilyen befektetésre szükség van a helyi gazdaság fellendítéséhez. Az Észak-Dunántúlra például csak kivételesen lehet pénzt fordítani, a forrásokat át kell hozni Kelet- Magyarországra - mondta a mi­niszterelnök. (mti) Versenyellenesség az energiaszektorban? Az energiaszektorban tapasztalt versenyellenes magatartás, piac­­felosztás és összehangolt árpoliti­ka veszélyeire hívta fel a figyelmet Neelie Kroes. Az EU energiaügyi biztosa a most folyó brüsszeli vizsgálatról nem árult el részlete­ket, ám világossá tette, hogy ha az összejátszásokra fény derül, akkor az abban részt vevő cégek draszti­kus jogi és pénzügyi szankciókra számíthatnak. (mh) MAGYAR HÍRLAP , 2006. FEBRUÁR 17., PÉNTEK rovatvezető: Kriván Bence, e-mail: krivan.bence@magyarhirlap.hu LONDON FRANKFURT PÁRIZS FTSE 5828,90 (+37,40) DAX 5789,25 (+24,88) CAC 4973,09 (+39,00) Az alacsony jövedelműek bukhatnak az egy kulcson Divatba jött térségünkben az egy­kulcsos személyi jövedelemadó. Szlovákia, Románia és a balti álla­mok is alkalmazzák. Most az MDF vetette fel, hogy mi is vezessük be. De valóban ez az egyetlen járható út az adórendszer egyszerűsítése felé? S egyszerűsít-e egyáltalán? F. SZABÓ EMESE * 18 Mindenki a jövedelmének csak a 18 százalékát rója le, de fizesse be tisztességesen - ajánlja az MDF a kampányában. Ez erősítené a kö­zéposztályt, és nem kényszerítené adócsalásra az embereket. Dávid Ibolya szerint az egykulcsos adó egyszerűbb, és a munkanélküliséget is csökkenti. Herényi Károly frak­cióvezető a programot azzal tompít­ja, hogy továbbra is adómentesnek szeretné tudni a minimálbért. Erre a kiegészítésre szükség is van, hi­szen ha szó szerint vesszük a plakát szövegét, az MDF biztosan nem jut be a parlamentbe. A személyi jövedelemadó ma papíron két-, valójában háromkul­csos. A 18 és a 36 százalékos kulcs mellett az adójóváírás és a kiegé­szítő adójóváírás révén lényegében van egy nullás kulcsunk is - így a minimálbér adómentes. Az MDF plakátja szó szerint azt jelenti, hogy a 36 százalék mellett eltüntetnék az adómentes minimálbért is. Vagyis az alacsonyabb bérek és az átlagfi­zetés megcsappanna: a minimálbér után az eddigi nulla helyett 11 ezer forintot kellene befizetni; egy átla­gos, havi 126 ezer forint bruttó után pedig 13654 forint helyett 22680 forintot. A magasabb fizetési kate­góriába tartozók viszont nagyon jól járnának: félmilliós fizetésnél 156 ezer forint helyett kilencvenezret kellene befizetni. Ha a minimálbér továbbra is adómentes marad, ahogyan Heré­nyi Károly szeretné, akkor a mini­málbér terhe változatlan marad, a többié csökken, az alacsonyabb jövedelműeké egy kicsit, a maga­sabb jövedelműeké nagyon. A havi 126 ezres fizetésnél kétezer forinttal lenne kevesebb az adó, ötszázezer havi fixnél viszont 78 ezerrel kellene kevesebbet fizetni. Az egyszerűsítés szempontjából sem csodaszer az egy kulcs, ha kiik­tatjuk a 36 százalékos kulcsot, legfel­jebb egy kivonással és egy szorzással lesz kevesebb az adóbevallásban. A rendszert valójában a kedvezmények és az adójóváírás teszi rendkívül bo­nyolulttá. Számításainkban hozzá­járultunk az egyszerűsítéshez azzal, hogy az adójóváírást felváltottuk egy szimpla nulla kulccsal, amely 62 500 forintig tart. Az MDF az egyszerűsí­tés jegyében emellett megszüntetné az adókedvezményeket. Azt lehetetlen megállapítani, hogy a tömérdek kedvezmény közül milyen jövedelemcsoport mekkora hányadot szerezhet meg - tény, hogy akinek magasabb a jövedelme, így az adója, több kedvezményhez juthat. Ami még biztos: tavaly a több mint kétmillió önbevalló 184 milliárd forint kedvezményt érvényesített. Ennek jelentős része az adójóváírás volt, meghatározó részt képviselt a családi adókedvezmény (amely az idén már családi pótlékként jelenik meg, vagyis kikerül a személyi jö­vedelemadóból), a lakáscélú hitel­­törlesztés után igényelhető kedvez­mény, a felnőttképzés, valamint az élet- és nyugdíjbiztosítás után járó kedvezmények. Ezeket szüntetné meg az MDF. Fenti példánk nyomán az adójóváírás lényegében nem tűn­ne el, csak átalakulna, mint a családi adókedvezmény. Hogy a többivel mi lesz, kérdéses. Elképzelhető, hogy semmi, az ebből származó kiesést ugyanis pótolhatja az egy kulcsból származó adócsökkenés. A kedvez­ményrendszert át is lehet helyezni, például támogatások, segélyezések formájában. Az adózás rendszeréből így kikerülve a szociálpolitikai prob­lémakört gazdagítanák. A jövedelemadó pedig tényleg leegyszerűsödne. Persze ez lényegé­ben majdnem mindegy is. Egyrészt a járulékrendszer bonyolultsága jottányit sem változna, vagyis a könyvelőtől, a bérszámfejtőtől még mindig nem szabadulnánk meg. Másrészt a gond egy részét meg­oldja maga az adóhivatal, 2008-tól ugyanis megszűnik a munkáltatói adómegállapítás. Kétmillió alkal­mazott jövedelméről már nem a munkáltató fog számadást készíte­ni, hanem az adóhivatal. ■ A munkanélküli menedzserek álma Az, hogy egy vagy több kulcsból állna-e a jövedelemadó-rendszer, nem sokban befolyásolná a munkanélküliséget. A vál­tozás ugyanis azoknak kedvezne, akik ha­vi 120 ezer forintnál többet visznek haza. Például a munkanélküli topmenedzser könnyebben tudna elhelyezkedni, hiszen félmilliós fizetésnél feleannyi jövedelem­­adót kellene fizetnie. A munkanélküli var­rónő, akinek a minimálbért sem tudják vagy akarják kifizetni, viszont nem, hiszen a minimálbért terhelő járulékok egy fillér­rel sem csökkennének. jAi­jh Magyar Export-Import Bank ZRt. Fax: (36*1) 269-4476, Hitelt és garanciát CMl EaIMdANK a manuar CVDADTADAlf RAMIf Ifi Az MFB Cégcsoport tagja vagy (36-1)269-5735 nyújtunk exportjához AMr MAfiYAR FTIPORTIMPmrRAMXTRT ”­­ "*“97*** CArWn I vnUR DHIMRJH 106S Budapest, Nagymező u. 46148 Honlap: www.aximbank.hu "WWHWKMMtWIi wman. Telefon:(36-1) 347-9100 E-mail:eximh@eximbank.hu

Next