Magyar Hírlap, 2006. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-17 / 41. szám
MAGYAR HÍRLAP 2006. FEBRUÁR 17., PÉNTEK Véresebb volt a világháborúnál Az emberiség történetének egyik legsúlyosabb katasztrófájaként tartják számon a spanyolnáthát. Az 1918-19-es világjárvány több áldozatot szedett, mint az első világháború vagy mint negyedszázad alatt az AIDS. A betegséget a madárinfluenza megjelenése állította a figyelem középpontjába - különösen amióta kiderült, hogy a két kórokozó genetikailag ijesztően hasonlít. BÁRTFAI GERGELY Albert Gitchell, az amerikai hadsereg szakácsa 1918. március 4-én, a kansasi Fort Rileyben rosszul lett, láza hirtelen negyven fok közelébe szökött. Nem tudtak segíteni rajta, röviddel később meghalt - ő lett a spanyolnátha első név szerint ismert áldozata. A következő két napban 521 bajtársa betegedett meg, a járvány pusztító útjára indult. A spanyolnátha tehát nem spanyol eredetű, minden bizonnyal amerikai katonák hurcolták be Európába, ahol már csaknem négy éve dúlt az első világháború. A németek ugyanakkor, 1918 márciusában indították meg utolsó, elkeseredett offenzívájukat a nyugati fronton. Nyárra, amikor az antant ellentámadásba lendült, a járvány második hulláma elérte a franciaországi Brest kikötőjét (és ezzel egy időben Nyugat-Afrikát). Ám a hadicenzúra, mint minden rossz hírt, letiltotta a rejtélyes betegségről szóló jelentéseket. Csak valamivel később, a semleges Spanyolországban írták le a kórt, innen ered az elnevezése - jóllehet a spanyolok francianáthának hívták. „Hullanak, mint a legyek" A pandémia néhány hónap alatt végigsöpört a földkerekségen Alaszkától Dél-Afrikáig, Brazíliától a Fidzsiszigetekig, pedig az idő tájt még nem volt polgári légi közlekedés. Magyarországra augusztusban ért el a járvány. Világszerte legkevesebb huszonötmillió ember halálát okozta, de újabban még ennél is többre: negyven-, ötven-, sőt százmillióra becsülik az áldozatok számát. Ez a bolygó akkori kétmilliárdos népességének egy-öt százaléka. A spanyolnáthát minden negyedik, ötödik ember elkapta a világon, és csupán néhány kisebb, elszigetelt terület úszta meg regisztrált eset nélkül. A betegség rendkívül gyors lefolyású volt. A fertőzöttek egyik óráról a másikra, látszólag minden előzmény nélkül produkáltak szörnyű tüneteket. Bőrük elkékült, vért köhögtek, és sokan közülük már másnap meghaltak. „Csak órák kérdése: levegőért kapkodnak, és megfulladnak. Iszonyatos. Ki lehet bírni, ha meghalni látsz egy, két vagy húsz embert, de ahogy ezek a szegény ördögök hullanak, mint a legyek, azt nem bírom idegekkel” - írta naplójába egy amerikai katonaorvos. A spanyolnátha másik sajátossága az volt, hogy főleg nem a legvédtelenebbnek hitt gyerekeket és öregeket támadta meg, hanem az életerős fiatalokat. Elég végigböngésznünk a leghíresebb áldozatok névsorát: Apollinaire francia költő és Kaffka Margit írónő 38, Egon Schiele osztrák festő 28, a bolsevik Szverdlov, Lenin bizalmasa 34 éves volt, amikor végzett vele a betegség. Európában a százezres hadseregek mozgása, a háborús körülmények csak rontottak a helyzeten. A járvány kitörése tömeges dezertálásokat váltott ki, és szinte kikényszerítette a harcok befejezését: a spanyolnátha fél év alatt több áldozatot szedett, mint a háború négy esztendeje, gáztámadásokkal, Verdunnel, Isonzóval, végtelen lövészárkokkal együtt. A hátországokban bezárták az iskolákat, színházakat, mozikat, szórakozóhelyeket, néhol a templomokat is. Egy amerikai városban még a kézfogást is megtiltották. A fertőzötteket karanténba zárták, sok településen fegyveres őrök vigyáztak arra, hogy senki se hagyhassa el a vesztegzár alá vont épületeket - de a járványt nem tudták feltartóztatni. A halottakat gyakran tömegsírokba temették. Azt hitték, a pestis éledt újjá Az orvosoknak nem sikerült azonosítaniuk a kórokozót - vírus helyett baktériumra gyanakodtak -, így reményük sem volt ellenanyag kifejlesztésére. Az Egyesült Államokban az egyetlen, újdonságként már létező gyógyszert, az aszpirint sem merték alkalmazni, mert német gyártmány volt, és attól féltek, hogy az ellenség mérget kevert bele. Akadtak, akik a középkori pestis újjáéledésének hitték a betegséget. A járvány Indiában szedte a legtöbb áldozatot, 10-17 milliót, majd 1919-re elérte Ausztráliát. Addigra azonban legyengült a vírus - a Hlól, ahogy később elnevezték -, egyre többen gyógyultak fel a fertőzésből. A pandémia másfél év alatt lecsendesült, majd véget ért. A feltámasztott vírus üzenete A kutatók az ezredfordulón, az első hongkongi madárinfluenzás esetek hatására kezdték el újra vizsgálni: egy alaszkai áldozat fagyott holttestéből vettek szövetmintát. Tavaly októberben tudományos szenzációként hatott a bejelentés, hogy „feltámasztották” a kórokozót. Az eredmény baljós: a H1N1 genetikailag közeli rokona a madárinfluenza vírusának, a H5N1-nek. Ez pedig azt a feltevést támasztja alá, hogy ha ez utóbbinak olyan mutánsa alakul ki, amely nemcsak madárról emberre, hanem emberről emberre is terjed, akkor újabb világméretű járvány fenyeget. Bizonyosra veszik azt is, hogy a spanyolnátha szintén a madaraktól eredt, és megfertőzte a háziszárnyasokat. Ha így van, akkor nem lehet véletlen, hogy az első ismert áldozat éppen egy szakács volt. Albert Gitchell a laktanya konyháján nagy mennyiségben dolgozhatott csirkékkel. ■ Járványkórház a kansasi Fort Rileyben. A spanyolnátha az Egyesült Államokból indult, és másfél év alatt legalább 25 millió emberrel végzett fotó műinap HÁTTÉR 9 THE AGE______________________02. 16. Polgár Lajos beismerte Először ismerte el a Melbourne-ben élő, népirtással gyanúsított Polgár Lajos, hogy a Nyilaskeresztes Párt magas rangú vezetője volt - írta az ausztrál újság. A 89 éves Polgár ellen a magyar kormány népirtás bűntettének gyanújával vizsgálatot indított. A férfi korábban tagadta vezető szerepét, most a The Age-nek azonban úgy nyilatkozott: „Igen, a párt vezetője voltam. Csak két hónapig, Budapesten. Igaz, hogy a párt tagjai zsidókat fogdostak össze és gyilkoltak meg, de ez a vezetők, például az én tudtom nélkül történt - mondta. - Nekem semmi közöm zsidók meggyilkolásához. Ártatlan vagyok, teljesen ártatlan. Soha nem bántottam sem zsidót, sem mást." Polgár szerint a Nyilaskeresztes Párt nem antiszemita, hanem cionista volt. „Az volt az elgondolás, hogy gettóban helyezik el a zsidókat, ahol védelem alatt lesznek. A háború után békésen visszaküldték volna őket Palesztinába. A szó nemes értelmében én cionista vagyok. A cionisták hazát akarnak a zsidóknak" - állította Polgár. CURENTUL____________________02. 16. A kormány Verespatak mellett Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter az EU ismételt figyelmeztetései ellenére hallgatólagosan jóváhagyta a ciántechnológiás verespataki aranykitermelés projektjét - írta a bukaresti lap annak alapján, hogy sajtóértekezletén a miniszter nem foglalt állást a verespataki projektet szorgalmazó külföldi cég, a Gabriel Resours környezeti hatástanulmányáról, sem pedig a társaság intenzív reklámkampányáról. Barbu „feltartóztathatatlan lendülettel", „egyértelműen és lelkiismeret nélkül" támogatja a verespataki projektet - írta a lap, idézve a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum igazgatójának levelét. E szerint Románia a vállalkozás mindössze kétszázalékos hasznáért cserébe tizenöt év múlva „örököl" egy hatszáz hektáros zagytározót, amelynek ciánszármazékokkal és nehézfémekkel fertőzött tartalma súlyosan szennyezi majd a környezetet. THE GUARDIAN ____02. 16. Abortusz otthon A kilenchetesnél nem régebben terhes nők hamarosan akár otthon is elvégezhetik magukon a terhességmegszakítást, persze csak abortusztablettával - írta a brit napilap. Az egészségügyi minisztérium támogatásával elvégzett kísérletekben 172 asszony vett részt, és közülük csak egy szorult kórházi kezelésre, mert túl erősen vérzett. Shirley Butler, a kísérleteket irányító orvos szerint a módszer teljesen biztonságos, és jelentősen megkönnyíti a terhességmegszakítást kérő asszonyok dolgát. Ha eddig egy nő az abortusztablettát választotta, a kórházban kellett bevennie a gyógyszert, majd két nap múlva vissza kellett mennie, hogy két újabb tablettát vegyen be. Abortuszellenes aktivisták szerint viszont a megkönnyített eljárás több asszonyt csábít majd abortuszra. THE INDEPENDENT___ 02. 16. Életben maradni Hat napig várta a mentőalakulatokat egy brit hegymászó a spanyol Kantábriaihegységben, miután elcsúszott a jégen, és eltörte a csípőcsontját. A 33 éves Paul Becknél volt ugyan ennivaló, de csak egy liter vizet vitt magával, ezért saját vizeletét itta. Mobilja nem működött, ezért csak abban bízhatott, hogy az édesanyja értesíti a rendőrséget, ha rájön, hogy nem érkezett meg időben. A mentők végül hat nap után találtak rá, de arra ők sem tudtak magyarázatot adni, hogyan élte túl a férfi a mínusz tízfokos éjszakai fagyokat.