Magyar Hírlap, 2008. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-02 / 127. szám
A BELFÖLD ÖSSZEKAPCSOLNÁ A SZOCIÁLIS SEGÉLYEZÉST a társadalom érdekében végzett munkával és a gyermekek óvodába, iskolába járatásával a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A szervezet ennek érdekében a szociális törvény módosítását kezdeményezi - jelentette be Gyimesi Endre, az MJVSZ alelnöke, Zalaegerszeg fideszes polgármestere. (mti) Nyilvánossá tett vásárhelyi közbeszerzések Csattanós választ adott Hódmezővásárhely a jobboldali vezetésű településeket ért, kormányzati oldalról érkező korrupciós vádakra. Április 9-től a megyei jogú város vezetése a lakosság pontos, naprakész és teljes körű tájékoztatásáért a közbeszerzési törvényben meghatározott kötelességén túl minden, az önkormányzat által kötött, folyamatban lévő vállalkozói szerződést a település hivatalos honlapján nyilvánossá tesz. A www.hodmezovasarhely.hu címen a honlap jobb oldalán található, állandóan frissülő Beruházások almenüpont alatt bárki megismerheti a jelenleg folyamatban lévő kilencven vállalkozói szerződés adatait. Az aktuális beruházások és beszerzések mellett a tanácsadói szerződések adatai is hozzáférhetők, így az önkormányzat teljes körű rálátást biztosít gazdálkodására és pontos, naprakész információkkal szolgál minden érdeklődőnek. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere az adófizetők pénzének törvényes felhasználása érdekében különösen fontosnak tartja, hogy folyamatosan biztosítsa az önkormányzat gazdálkodásának átláthatóságát, nyilvánossá és nyomon követhetővé tegye az adófizetők pénzének kezelését. Az elmúlt negyven nap alatt eddig több mint kétezer látogató tekintette meg a nyilvánossá tett adatokat. ILLÉS BÉLA Visszaállítaná az egyszintű érettségit az MDF Új érettségi és felvételi rendszer kidolgozására szólította fel a Magyar Demokrata Fórum a kormányt. Álláspontjuk szerint a kétszintű érettségi rendszere megbukott. Az elmúlt három évben a diákok töredéke választotta az emelt szintű vizsgatételt, ezzel párhuzamosan azonban a középszintű érettségi súlyos minőségromboláson ment keresztül. A magyar érettségihez oktatási szakértők szerint gyakorlatilag semmilyen tárgyi tudásra nincs szüksége a diákoknak, az idei történelemvizsgán lehetetlen négyesnél roszszabb eredményt elérni. A középszintű matematikaérettségi egyik feladatán, „ha fél kilogramm narancs 75 forintba kerül, hány kilogrammot tudunk venni 300 forintért?", a fél ország nevetett. A felsőoktatási intézmények vezetői azt tapasztalják, hogy évről évre látványosan romlik az egyetemekre, főiskolákra belépők felkészültsége, tudásszintje. Az MDF azt javasolja, állítsák vissza az egyszintű érettségit, de adják vissza a vizsga régi rangját. (mh) A nemzeti színű gumikarkötő volt a legfeltűnőbb az emberen. Rövid, foszlott trikót viselt, hóna alatt tartotta a köteg újságot, így vette sorra a megálló autókat. Nem beszélt, csak a szemével kérdezett, nem, nem, s lépett tovább. Szokott utcakép a mai Budapesten. Hanem az a csuklópánt! Mint aki azt mondja: nincs semmim, se lakásom, se állásom, se jelenem, se jövőm (se csókom, se szeretőm) - csak egy valami, egy van még, de az az enyém, nem adom. Van nekem! Van nekem egy hazám! És nincs szíve az embernek, hogy megmondja neki az igazat... (KO) 2008. JÚNIUS 2., HÉTFŐI MAGYAR HÍRLAP . vezető szerkesztő: Petán Péter, e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu wmmmmmmmm folytatás az 1. oldalról Félig kész házakba jelentették be a családokat, majd arra kötelezték őket, hogy vegyék igénybe a szocpolt. A csalók azt a kiskaput használják ki, hogy senki nem ellenőrzi a felépített ingatlanokat, illetve azt, hogy tényleg a házra költötték-e a folyósított összeget. A sajtó a múlt héten csupán azt a hírt kapta fel, hogy a kistérség 18 polgármestere - élükön Szerencs szocialista országgyűlési képviselőjével, Rónavölgyi Endréné polgármesterrel - kezdeményezte, hogy a törvény erejével szabjanak gátat a „megélhetési gyermekszüléseknek”, mert különben a gettósodás (ami például a borsodi kistérségben is megállíthatatlanul terjed) új problémák egész özönét fogja az országra zúdítani. „Az úgynevezett szocpolházak ügye nyolc-tíz éve visszatérő téma a helyi testületben - mondja Molnár Tibor, Taktakenéz polgármestere. - Településünkön is megjelentek ózdi, rudabányai emberek építkezésével kapcsolatos építési engedélyek, amelyeket Szerencsen adott ki az építési hatóság. Persze, az így kiadott engedélyek alapján nem épültek meg a házak, a papírok csakis arra szolgáltak, hogy a szociálpolitikai támogatásokat le lehessen hívni. A visszásságokat jeleztük az építési hatóságoknak, politikusoknak, jegyzőknek, és úgy tudjuk, ezekben az ügyekben évek óta folyik nyomozás.” Számos esetben előfordult a településen, hogy különböző melléképületekre is kiadtak építési engedélyt, hogy a bővítés kapcsán felvehessék az úgynevezett „fél szocpolt”, amely jelenleg az első gyermek után 450 ezer, a második után 750 ezer, míg a harmadik után 700 ezer forint. „Az esetek többségében nagyon egyszerű, sokszor félanalfabéta emberek igényelték ezt a támogatást - magyarázza a település polgármestere - , akiknek valakik, nevezzük őket tanácsadónak vagy »bankos embereknek«, mindig segítettek.” Míg a szociálpolitikai támogatások lehívásának hőskorában inkább a félbemaradt építkezések jellemezték ezt az „iparágat”, addig napjainkra a lakáscsere vált uralkodóvá. Hiszen használt lakás vásárlása esetén is jár a fél szocpol a megszületett gyerekek után. Ilyenkor két lakás papíron cserél gazdát, úgy, hogy közben mindenki marad a helyén: valóságosan a régiben, vagyis a sajátjában, papíron viszont már a máséban „A mi településünkön erre a módszerre akkor figyeltünk fel, amikor sorra jöttek az építési hatóságtól az A megélhetési gyerekszülés a bűnözés melegágyává vált, és főleg a falvakban szedi áldozatait. engedélyek az új lakó nevére - meséli Boros-Leskó Géza, Prügy polgármestere -, de amikor szétnéztünk, kiderült, nem költözött el senki, az új lakónak meg se híre, se hamva.” Boros-Leskó Géza szerint a megélhetési gyermekszülés a bűnözés melegágyává vált Taktaközben, amely e tekintetben az ország „legfertőzöttebb” területe, de ez a jelenség ma már Magyarországon mindenhol felbukkant, főleg a falvakban szedi áldozatait. Az államkincstártól kicsalt szociálpolitikai támogatásokból az „igazi” jogosultak inkább csak alamizsnát kapnak, a pénz nagy részét az „üzletág” bonyolítói nyelik le. A vissza nem térítendő támogatásokkal már 1996-ban is tömegével éltek vissza. Somogy megyében családi házak tulajdonosai papíron százával fogadták be otthonukba a többgyermekes családokat. A tetőtér beépítéséhez igénybe vették a lakáscélú szociálpolitikai támogatást. Miután kialakították az új lakóteret, a háztulajdonos megvásárolta a felső szinten lévő lakást, miközben valójában senkit nem fogadott be, és nyilvánvalóan a visszavásárlás is csak fiktív művelet volt. A háttérben az a vonzó lehetőség állt, hogy tizenkét évvel ezelőtt két gyermek után az állam 1,2, három után 2,2 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást adott lakásépítésre. Jobb életet szeretett volna az a nő is, aki egy dunaújvárosi albérletből akart saját házba költözni. Egy vállalkozó megkörnyékezte, arra kérve, hogy vegye fel a szociálpolitikai támogatást, az építkezésről majd ő gondoskodik. A nyolcgyermekes anya fel is vette a támogatást, ámde egyetlen fillért sem látott belőle, most viszont az állam tőle követeli vissza a vállalkozóhoz került pénzt, csalással vádolva a tényleges áldozatot. Vonzó terep tehát a bűnözőknek az akár több millió forintra rúgó állami - az adófizetők pénzéből kiutalt - szocpoltámogatás. Kétgyermekes család esetében kétmillió-négyszázezer, három gyermek esetén pedig hárommillió-nyolcszázezerforint jár. Már a 16. életév is elég arra, hogy valaki jogosulttá váljon a szocpolra, ebben az esetben persze érvényes házasságkötést kell igazolni. Az igénylő a felépített vagy megvásárolt lakásba a vele költöző gyermekek és eltartott családtagok után kérheti a támogatást. Lakásbővítési kedvezményként igényelhető az úgynevezett fél szocpol is. A kedvezmény szempontjából az is lényegtelen, hogy a gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadott-e. Ha valaki egy éve vett gyámságba gyermeket, utána is igényelhet támogatást, ha vállalja, hogy további három évig eltartja őt. Figyelemre méltó, hogy a jegyzői hivatalokban nincs listázva, kire vettek fel már szocpolt. Megoldhatatlan feladat elé állítja a hivatalok szociális osztályait az a - főként roma családokra jellemző - gyakorlat, hogy a gyermekeket ugyanazon a néven anyakönyveztetik. Előfordul, hogy a hivatal számára csak évekkel később derül ki, hogy egy háztartásban ötenhatan is élnek azonos névvel. Gyakori módszer, hogy az apát nem nevezik meg, így az anya egyedülállóként veszi fel a szocpolt, négy gyerek esetén kettő után. Miközben ugyanazt teszi az apa is, a másik kettő után véve fel a támogatást. (A harmadik és a negyedik gyermek után ugyanis már kisebb összegű támogatás illeti meg a családokat.) A leggyakoribb visszaélésnek egy tavaly előtt hozott jogszabály-módosítás vetett véget. Korábban lehetőség volt arra, hogy felfüggesszék a jelzálogot egy évre, ha az igénylő másik lakásba akart költözni. Sokan tehát eladták az ingatlanukat, de másikat a határidő elteltével sem vettek, így nem volt mire átjegyeztetni a jelzálogot. Perek tucatjai indultak emiatt - fut az állam a pénze után. A jelenlegi szabályozás szerint ingatlancserére most csak akkor van lehetőség, ha bemutatják az új ingatlan tulajdoni szerződését. Egy bezárt kiskapu után találtak újabbat az erre szakosodott megélhetési kapszok. Sokan csak papíron adják el ingatlanjukat egy másik félnek, majd megosztoznak a kedvezményes hitelösszegen. ■ FORRÁS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A legválogatottabb csalási módszerekkel csapolják meg a Magyar Államkincstárat Nyomorból sarjadó szociálpolitika A szociálpolitikai támogatás összege Gyermekek száma Összeg (Ft) Első gyermek után_____ 900000 Második gyermek után 1 500000 Harmadik gyermek után_____________1400000 Negyedik gyermek után 800000 Minden további gyermek után _ 200000 Más eltartott családtag után 30000 A FÉL SZOCPOL ÖSSZEGE A SZOCIÁLPOLITIKAI TÁMOGATÁS FELE Rajtunk múlik, hogy a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési jogát kivívjuk Szentmise Trianonért „Az a dolgunk, hogy emlékezzünk hazánk leggyalázatosabb tragédiájára. Nem felejthetjük el a nyolcvannyolc éve Magyarországra erőszakolt igazságtalan diktátumot” - mondta Alberti Árpád atya homíliájában. A rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-templom plébánosa szentmisével egybekötött megemlékezést szervezett a trianoni aláírás évfordulójára. Az eseményen megjelentek többek között a Szent Korona Társaság, a Horthy Miklós Társaság, a Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend tagjai. A több száz hívő előtt celebrált mise után a plébános meghívására Éva Mária Bárki, az Osztrák Emberi Jogi Liga elnökségi tagja tartott rövid előadást arról, hogy a kommunista rezsim bukása óta felerősödtek Európában a nemzeti önrendelkezési mozgalmak, amelyek rendszerint sikerre vezetnek. Mint mondta, legutóbb Koszovó esetében láthattuk, milyen az, ha egy nép kiharcolja önállóságát. „Rajtunk múlik, hogy a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési jogát kivívjuk. Nem felejthetjük el, hogy az 1920-as, az ország területének nagy részét elcsatoló békediktátum igazságtalan volt. Nem mondhatunk le róla, hogy az oly sok nemzetközi példához hasonlóan mi is egységbe vonjuk a magyarságot” - mondta, majd gondolatait Galla János, a Hegyvidéki Trianon Társaság ügyvivője folytatta, a történelmi tényekkel, az első világháború utáni időszak bemutatásával. „A háború végéig nemhogy egy ellenséges bakancs, de még egy saru sem lépett a Monarchia határain belülre” - mondta az ügyvivő, aki csatlakozott az előtte szólóhoz, mondván: a legfontosabb, hogy ne felejtsük el, őrizzük az emlékét annak a gyalázatnak, amely akkor történt Magyarországgal. KD A rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-templomban tartották meg a trianoni megemlékezést fotó:hegedűs Róbert