Magyar Hírlap, 2011. április (44. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-30 / 100. szám

SZÓ H­LL­MTÉR 11 MAGYAR HÍRLAP, 2011. ÁPRILIS 30., HÉTVÉGE, ROVATVEZETŐ: VÉGH ATTILA, E-MAIL: VEGH.ATTILA@MAGYARHIRLAP.HU Temesi Ferenc Bartók-regémjéből 12. oldal Kirándulás Csernobilba 13. oldal Arakhné, a mitikus pékasszony 14. oldal Visszatér a fortélyos feleletre (Az interjúi a www.hetivalasz.hu­ról változtatás nélkül átvettük) Vasvári Csabát, a székesfehérvári Vö­rösmarty Színház igazgatóját meg­lepte leváltásának híre. Nem nagyon érti, mi áll a székesfehérvári önkor­mányzat lépésének hátterében, mi­vel véleménye szerint nem „vegetáló színházat” hagy hátra. - Váratlanul érte a hír, vagy már vol­tak előjelei annak, hogy elbocsátják? - A polgármester úr már korábban ultimátumokat intézett hozzám a hát­térben, több magánbeszélgetésünk volt, de ezeknek a részletei egyelő­re nem nyilvánosak, hogy ezekről mit lehet és mit érdemes nyilvánosság­ra hozni, arról a későbbiekben érte­kezem majd jogász barátaimmal. Már korábban felsejlett, hogy jelentős mó­dosításokat szeretne a polgármester úr finoman szólva­­, kézi vezérlés­sel szeretne beleszólni a színház életé­be. Azonban arról nem volt szó, hogy az évad utolsó nagy színházi bemu­tatója előtt egy nappal, ráadásul a jö­vő évad előkészítési szakaszának kel­lős közepén megszűnik az igazgatói jogviszonyom. - A repertoárral volt konkrét prob­­­lémája Cser-Palkovics Andrásnak? - A repertoárral egyáltalán nem volt gondja. A velem való beszélgeté­sekkor és a tegnapi, polgármester által szervezett társulati tájékoztató alkal­mával is elhangzott, hogy az előadá­sok színvonala kimagasló, és a színház szakmai színvonala is emelkedett a vezetőváltás óta. Ez azonban nehezen összeegyeztethető a polgármester úr Minden évben 70-80 milliós maradvány­összeget termel­tünk, amit produk­­ciókra fordítottunk, azon kijelentésével, amely egy előző közgyűlési határozat kapcsán hang­zott el, vegetáló színháznak minősí­tette a Vörösmarty Színházat. - Az önkormányzat kommuniká­ciós központjának közleményében az olvasható, hogy döntésük célja az intézmény pénzügyi egyensúlyának helyreállítása volt. Akkor tehát gaz­dasági problémák vannak az elbo­csátása hátterében? - Gazdasági okot azért nehéz talál­ni, mert én 2008-ban egy százmilliós szállítói tartozással bíró intézményt vettem át, amely romokban hevert mind szervezeti felépítés tekinteté­ben, mind gazdaságilag. 2011-re­­ munkatársaim komoly munkájával sikerült olyan intézményt felépíte­nünk, amelyet az Állami Számvevő­­­szék is 2010 -ben kiemelkedően jó mi­nősítéssel értékelt. Egyébként pikáns módon a legutóbbi fenntartói vizsgá­lat lefolytatói pont csütörtök reggel fejezték be az újabb revíziót. Ez az el­lenőrzés is pozitívan értékeli a mun­kánkat, és az én vezetői ténykedése­met is. A 2008-ban átvett százmilliós adósságállományt úgy csökkentet­tük 2009 végéig nullára, hogy 2008 és 2010 között kevesebb, mint a felé­re, azaz 420 millióról csaknem két­százmillióra apadt az önkormányzati támogatásunk. Minden évben 70-80 milliós maradványösszeget termel­tünk, amelyet a következő évben pro­dukciókra fordítottunk. A gazdasági működésünkbe nehéz lenne beleköt­ni. A beszámolóinkat, pénzügyi ter­veinket rendre egyhangúlag fogadta el az illetékes bizottság, így nehéz össze­raknom a mozaikdarabokat, hogy mi­ből állt össze az a bizalomvesztés, ame­lyet az önkormányzat kommunikációs központja indoklásként hangoztatott. A nézőszámmal kapcso­latban ugyanilyen pozitívak az eredmények? - A körülményekhez képest igen, bár itt valóban vannak csökkenések, mint az országban szinte mindenhol. De az, hogy a felére csökkent a néző­szám, furcsa csúsztatás, annak fényé­ben különösen, hogy Fehérvárott a társulati működés kezdete, 2005 óta mindig hétezer körül volt a bérlete­sek száma, aztán ez a felújítást köve­tő felfutás után erre az évadra állt be nyolcezer körülire. Mindemellett a színházunk épp annyi előadást ját­szik, amennyire szükség van, ameny­­nyit meg tudnak fizetni a nézők. Az Állami Számvevőszék 2010-es vizsgá­lata is egyértelműen kimondja, hogy a 2009-es nézőszámcsökkenés a gazda­sági válságnak tudható be. A gazdasági válság hatásai 2009 óta nem enyhül­tek, és mondjuk ki: a színház nem lét­­szükséglet, hanem a fölötti kedvtelés, amit azok engedhetnek meg maguk­nak, akiknek egyrészt igényük van rá, másrészt meg tudják venni a jegyet. - Hogyan fogadták a hírt a kollé­gái, illetve az önnel együtt pályázó Szűcs Gábor? - Ő is és sokan mások is megdöbbe­­­néssel fogadták a bejelentést, mert az ilyen érthetetlen, nem szakmai ténye­­­ken alapuló, előkészítetlen döntések bizonytalanságot és aggodalmat kel­tenek az emberekben. Szomorú, hogy fiatalabb politikusok is a régi idők ref­lexeit hozzák vissza. folytatás a 12. oldalon Vasvári Csaba: Érthetetlen, nem szakmai tényeken alapuló, előkészítetlen döntések FOTÓ: BURGER ZSOLT

Next