Magyar Hírlap, 2011. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-10 / 108. szám

8 MAGYAR HÍRLAP TURIZMUS 2011. MÁJUS 10., KEDD SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: AZ ÁGAZAT HOZZÁJÁRULHAT EURÓPA LELKI-SZELLEMI MEGÚJÍTÁSÁHOZ Stratégiát készítenek a vallási turizmusért HUNYOR ERNA Jelentősen hozzájárulhat a vallási tu­rizmus Európa lelki-szellemi meg­újításához, a népek közötti megbé­kéléshez és ahhoz, hogy egy újfajta 21. századot lehessen megteremteni a kontinensen - harangozta be Szászfal­vi László államtitkár a ma Esztergom­ban kezdődő, kétnapos, Vallási turiz­mus Magyarországon és az Európai Unióban című konferenciát. Még soha nem rendeztek európai uniós szinten konferenciát a vallási turizmusról - mondta a távirati irodá­nak Szászfalvi László, a Közigazgatá­si és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyházi, nemzetiségi és civil társadal­mi kapcsolatokért felelős államtitká­ra, a ma kezdődő kétnapos esztergomi konferencia kapcsán. A Vallási turizmus Magyarországon és az Európai Unióban című rendez­vény - amelyet az Európai Unió Taná­csának magyar elnöksége nevében a KIM szervez - első napján a meghívott hazai és külföldi előadók a vallási tu­rizmus jelentőségéről és az európai te­matikus utakról tartanak előadásokat. Szászfalvi László úgy véli, a vallási turizmus hozzájárulhat Európa lelki­szellemi megújításához, a népek kö­zötti megbékéléshez és ahhoz, hogy egy újfajta 21. századot lehessen meg­teremteni a kontinensen. Az állam­titkár közölte, az eseményen a részt­vevők megosztják egymással a vallási turizmussal kapcsolatos tapasztalata­ikat, s számos ilyen utat mutatnak be, és szó lesz az eddigi Kárpát-medencei kezdeményezésekről is. Az államtitkár reméli, hogy a kon­ferencia a tapasztalatok átadásán túl „a jövőbe is tekint”, és annak köszön­hetően folyamatos dialógust tudnak majd kialakítani a tematikus utak tu­lajdonosai, szervezői között állam­közi szinten is. Kiemelte: a magyar kormánynak hangsúlyos program­ja a zarándokutak kiépítése, népsze­rűsítése. Véleménye szerint az elmúlt évtizedek kisközösségi és egyéni kezdeményezéseihez képest ez min­denképpen minőségi változást jelent, mert kormányzati szinten is koncep­ciót dolgoznak ki a vallási turizmus fejlesztésére. Szászfalvi László elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium illeté­kes államtitkárságával közösen mun­kacsoportot hoztak létre, amely kife­jezetten a vallási turizmus stratégiáját hivatott megalkotni. Az egyeztetések harmadik szereplője a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium, amely az euró­pai uniós és a magyarországi forráso­kat felügyeli. „Most a forrásokat kell felmérni, és ennek az ütemezését kell kialakítani” - magyarázta. Kitért arra: a kormány fontosnak tartja, hogy az egyházak aktív szerep­lői legyenek a zarándokutak működ­tetésének. A katolikus kezdeménye­zések közül az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig tartó Mária­­út kiépítését jelölte meg a legfonto­sabb célnak. Jó ötletnek nevezte, hogy a református és az evangélikus egy­ház közös, Soprontól Sárospatakig, illetve Debrecenig tartó vallási túra­útvonal létrehozását tervezi. Érkez­tek hozzájuk tervezetek a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szövetségétől (Mazsihisz) és az Egységes Magyar­­országi Izraelita Hitközségtől is: ezek a zsidó vallási, kulturális örökség tu­rizmusba való bevonását jelentenék - mutatott rá az államtitkár, s úgy véli, a következő öt-nyolc évben reális esély van arra, hogy ezek a zarándokutak megvalósuljanak. Szászfalvi szerint a beruházá­sok „súlyos milliárdokba kerülhet­nek”, a végső összegek attól függ­nek, mely elemekből épülnek majd fel a zarándokutak. A tervek maguk­ban foglalják turistaszállók kiépíté­sét, modernizálását, kulturális érté­kek, templomok rekonstrukcióját, az ezekhez kapcsolódó programok szer­vezését, gasztronómiai értékek felku­tatását is. E kezdeményezések gazda­ságilag megerősíthetik a helyi kis- és középvállalkozásokat. Az államtitkár reálisnak látja, hogy „a Kárpát-medence magyar egyhá­zi (...) tradíciói alapján az örökség­re ráépítve, a meglévő értékek újra­felfedezésével ki tudunk alakítani egy olyan egységes magyar vallási turiszti­­­kai programot, amely mindenképpen komoly gazdasági potenciált is jelent ”. A munka fontos része lesz, hogy eze­ket az utakat meghosszabbítsák a Fel­vidék, Kárpátalja, Erdély és a Délvidék irányába. Mint mondta, e beruházá­sok az elején nyilvánvalóan megköve­telik a legnagyobb anyagi befektetést. A kivitelezés során ugyanakkor na­gyon komoly együttműködést kell ki­alakítani az állami hatóságokkal - kö­zölte az államtitkár. Szászfalvi László utalt arra, hogy a nagy nemzetközi zarándokutak - pél­dául a spanyolországi El Camino elne­vezésű Szent Jakab-zarándokút - már beépültek a köztudatba, és azokhoz az állami hatóságok nagy támogatást ad­nak. Hozzátette, a projektgazdák a za­rándokutak esetében az egyházak, az államnak pedig forráskoordináló sze­repe van, a magántőke bevonása ezzel együtt ugyancsak fontos. ■ Világszerte egyre népszerűbbek a zarándokutak FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Mindig fent Ez nem véletlen:­­önként napi átlag 15,38 perc fent töltött idő­­­látogató kb. 16 oldalt néz meg naponta www.magyarhirlap.hu A HAZAI VENDÉGLÁTÁS MÉG MINDIG A HÚSZ ÉVVEL EZELŐTTI PROBLÉMÁIVAL KÜSZKÖDIK Viruló multik, hervadó kisvendéglők KÁROVITS TAMÁS Húsz éve ugyanazok a gondok vannak jelen a vendéglátásban: a multik erő­fölénye a kisvendéglősökkel szem­ben, a szakmai szervezetek javasla­tai nemigen épülnek be a mindenkori kormányzat szabályozóiba - hívja fel a figyelmet írásában Károvits Tamás, a Magyar Turisztikai Egyesület buda­pesti tagozatának elnökségi tagja. Bár a turizmust és vendéglátást már elég hosszú ideje főiskolai és egyetemi szinten is tanítják, mégis egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy szakmánkban megnőtt - a közép - és felső szintű irá­nyításban is - azoknak a száma, akik kellő szakmai gyakorlat hiányában kí­vánják meghatározni a stratégiákat és teendőinket. A húsz éve tartó hozzá nem értés, illetve a lakástempó követ­kezményeként mára mintegy három­­százezer ember megélhetése került veszélybe az ágazatban. A turizmusról szóló 1998-as miniszterelnöki konfe­rencián tőmondatokban a követke­zők hangzottak el: „Valódi nagyke­reskedelem nincs. A multik söprik be a kisvállalkozói árrés jelentős részét. Szakképzett dolgozóink a munkabé­rért Nyugatra távoznak. Tíz éve nincs a gazdasági minisztériumban egysze­mélyi döntéshozó felelőse a vendég­látásnak, holott az ágazat a befolyt adók 42 százalékát adja. Mértéktelen és a fejlődést gátló adók terhelik vál­lalkozóinkat. Nálunk a legmagasabb az ágazati áfa tizenegy európai ország közül. A gyermekétkeztetés ugyan­annyi adót fizet, mint egy ötcsillagos szálloda. ” Ezek még ma is megoldan­dó problémák. Az elmúlt év tavaszán - tízévi vára­kozás után - olyan parlamenti konfe­renciát rendeztek a turizmusról, ame­lyen a felszólalókat nem a szakmai szervezetek, hanem a leváltott helyet­tes államtitkár jelölte ki. A különféle konzultációkon, szakmai újságokban döbbenten tapasztaljuk, hogy válto­zatlanul azok az emberek sorolják a teendőket, akik az elmúlt húsz évben az érdekképviseletben és az irányítás­ban is meghatározó vezetői és szakmai pozíciókat töltöttek be. Tétlenségük, hallgatásuk és a mindenkori hatalom­hoz való simulásuk miatt is komoly fe­lelősség terheli őket a jelenlegi ágazati állapotok kialakulásáért. A Matuv budapesti tagozata az el­múlt tíz év alatt kilenc valódi hely­zetfeltáró szakmai állásfoglalást tett közzé, és tizenkét pontban sorol­ta fel a legsürgetőbb teendőket. Ám a Matárt most nem hívják konzultáció­ra. Annak ellenére sem, hogy az állás­­foglalásokat komoly szakirányú vég­zettséggel, igazolt felkészültséggel, évtizedes tapasztalattal bíró, gyakor­ló szakemberek fogalmazták meg. Pe­dig a választások előtt a mai városve­zetés szakmai véleményünket igénybe vette és programjába beépítette, most viszont leveleinkre nemigen válaszol­nak. Szervezeteink összejövetelein pe­dig a megjelent vezetőktől kérdéseink­re érdemi választ nem kapunk. Prognózisok szerint 2022-re a tu­rizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasá­gi ágazatává válik. Ám a döntéshozók még mindig nem értik, hogy a turiz­mus részegységek összessége. Hiába mondtuk, hogy csak vásárlóerő-fel­mérés alapján adjanak ki szállodai és vendéglői üzletnyitási engedélyeket, nem így tették. Ennek következté­ben ma túlkínálat van a piacon, ami az egyik alapvető oka az ágazat siralmas jövedelmezőségének. Ám ne gondol­juk, hogy véletlen ez az eredmény! Az elmúlt évtizedek hibás döntéseinek eredménye, s ezeket kell minél előbb - a szakmai szervezetek valódi bevoná­sával - orvosolni. A vendéglátó-ága­zat a huszonnegyedik órában van, és segítségért kiált! ■

Next