Magyar Hírlap, 2013. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-25 / 47. szám
WWW.MAGYARHIRLAP.hu Kati Mil VÉGET ÉRT A CÉZANNE-TÁRLAT A SZÉPMŰVÉSZETIBEN Búcsúzott a forradalmár festő SALÁNKI MIKLÓS Bezárt a Szépművészeti Múzeumban a Cézanne-kiállítás, amely a várakozásokkal ellentétben nem döntött rekordot. Meglehet, erről maga a francia festőforradalmár tehet, aki a 19. század végén gyakorlatilag szétverte a klasszikus festészetet, amelynek romjaiból, a kubizmustól a fauve-izmusig számos irányzat felépült. Az élete során bolondnak, a művészet anarchistájának tartott festőt életében olyanynyira nem értették meg, hogy amikor 1875-ben Pierre-Auguste Renoir rábeszélésére a műgyűjtő Viktor Chocqut megvásárolta a Fürdőző nők című festményt, hazafelé arra kérte Renoirt, hogy a feleségének mondja azt, hogy a Cézanne-alkotás Renoir tulajdona, mert nem meri elmondani feleségének, ő vette ezt a furcsa mázolmányt. Cézanne tehetségénél csak a hite volt nagyobb, több évtizeden át úgy festett több száz képet, hogy elismerő visszajelzést alig kapott. Még barátjától, Émile Zolától sem, akinek róla írt, Mű című regényében a meg nem értetett festő a történet végén sem lesz sikeres, hanem felakasztja magát. Szülővárosában, Aix-en-Provence-ban pedig a múzeum igazgatója büszke volt arra, hogy egyetlen festményét sem engedte be az intézménybe. Még kortársa, Édouart Manet sem érti meg őt: „Soha sem vállalnék közösséget Cézanne-nal, aki csak kőműves, aki malteros kanállal fest. ” A Szépművészeti Múzeumban Cézanne több jelentős műve látható volt a Modern Olympiától a Kártyázok sorozat két remekművéig, s megcsodálhattuk egyik legismertebb művét, a Montagne Sainte Victoire a nagy píneával című festményt is. Cézanne festészete azért is különleges, mert nem a szépet akarta tükrözni, hanem a fájdalmasan igazat: saját magához is könyörtelen volt - önarcképén ördögien néz ki -, s feleségéhez is, akiről több tucat képet festett, közülük most kettő volt látható Budapesten. A 800 festményből álló hatalmas életmű nem jöhetett volna létre, ha bankár apja nem támogatja a fiát, akit élete végéig eltartott, miközben a hatvanéves koráig lenézett, kigúnyolt festőforradalmár hiába vágyott az elismerésre, évtizedekig próbálkozott, hogy bekerüljön műve a Francia Akadémia Szalonjába. Sokadik kudarca után azt nyilatkozta, hogy ő azt festi le, amit lát és érez. „Bennem van mersz. Bátran vállalom a nézeteimet, és aki utoljára nevet, az nevet a legjobban. ” A budapesti kiállításon láthattuk, a hit valóban csodákra képes. ■ Ké’OG HAZÁNKFIA VALÓS ALAKJA NYIKITYINA ÚJ REGÉNYÉBEN Egy magyar dísztőr nyomában HRECSKA RENÁTA Február közepén jelent meg magyar nyelven, Hazatérek hozzád címmel, Natalija Nyikityina legújabb könyve. A gróf Horthy Istvánné ajánlására könyvesboltokba kerülő háborús regény az orosz írónő ötödik magyarul olvasható kötete. Ezúttal a második világháború témáját járja körül egy magyar pilóta, Imre történetén keresztül. Már az is különösen érdekessé teszi a hazai olvasó számára a kötetet, hogy vajon miként mesélhet egy (képzeletbeli) magyar repülőtisztről egy 1957-ben született orosz író? A könyv egyszerű, egyben gördülékeny nyelvezete, az ismerős-ismeretlen helyzetek, Imre lassanként kibontakozó személyisége az első oldalaktól kezdve figyelmet és várakozást ébreszt. Nyikityina ragaszkodott a legtöbb háborús történet kiindulópontjához: a harc kezdete ezúttal is két szerelmes fiatalt szakít szét. Imre életén keresztül betekintést nyer az olvasó a korabeli életbe is, azonban a szálak nincsenek elvarrva, az író inkább felszínesen érinti a viszonyokat, a katona lelkében zajló folyamatokról mégis sokat megtudunk. Az eleinte villámháborúnak induló harcok egy folytonos, „vidám hétvége” érzetét sugallják, ám a háború véres valósága szinte egyik pillanatról a másikra válik Imre számára megkerülhetetlenné. Bár még megpróbálja kívülállóként szemlélni, szuggerálja magát, hogyha nem gondol azokra, akik miatta haltak meg, tulajdonképpen nem is történik semmi. Az első rész végén azonban tovatűnik az otthon őt váró szerelem illúziója. A felismerés, hogy ez a háború nem az, aminek eddig vélte, átformálja az életről való gondolkodását. Nyikityina a pápai 5. Vadászrepülő Ezredben szolgáló apja akaratára kezdte el írni a kötetet. Apja ugyanis az ötvenedik születésnapjára az egyik barátjától, akivel együtt szolgált, egy magyar pilóta dísztőrét kapta ajándékba - a penge felirata szerint Sántha Imréé volt. Az írónő célja az, hogy egy elképzelt valóságot lefestve elmesélje, mi történhetett volna a fiatalemberrel, ha nem esik el a Donkanyarban. „Talán így sikerül rátalálnom Sántha Imre hadnagy rokonaira, és átadhatom nekik a dísztőrt. Éppen úgy, ahogy apám kívánta, aki maga is katonai pilóta és örök álmodozó volt - bizonyára a valódi Imre is ilyen lehetett” - vallja. ■ Natalija Nyikityina: Hazatérek hozzád LiBri Kiadó , 406 oldal, 2990 forint 2013. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ KULTÚRA MAGYAR HÍRLAP Száz éve, 1913-ban készült el a Fasori református templom, a Városligeti fasor elején. A magyaros motívumok, a skandináv hatású formaképzés és a campanile-szerű harangtorony ötvözete a hazai szecesszió érdekes képviselőjévé teszi - ráadásul valódi összművészeti alkotásként Zsolnaykerámiák és Róth-üvegmunkák teszik teljessé az élményt. Az eredetileg festőnek készült - Lotz Károlynál és Székely Bertalannál is tanuló - Árkay Aladár egyik fő műve a száz éve, 1913-ban elkészült Fasori református templom, amely a VII. kerületben, a Városligeti fasor elején áll. A Temesváron 1868-ban született Árkay a festészetről szülői nyomásra tett le, végül a Műegyetemen diplomázott, ezután párizsi tanulmányutat tett, majd a híres színházépítő Fellner és Helmer irodájában dolgozott Bécsben. Hauszmann Alajosnál is segédkezett a királyi palota építkezésén, például, végül apósával, Kallina Mórral társult. Közösen jegyzik a múlt századfordulótól kezdve többek között a Budai Vigadó - ma a Hagyományok Háza működik itt -, az Andrássy út és a Hősök tere sarkán álló szecessziós egykori Babocsay-villa ma átépítve a Szerb Nagykövetség működik itt, ide menekült annak idején Nagy Imre, innen is hurcolták el, a volt Honvéd Főparancsnokság ma a félemeletig visszabontott romja van csak meg, a tervek szerint ez év végén turisztikai központként megnyílik, valamint számos templom épületét. Utolsó tervét, a városligeti templomot végül fia, Bertalan irányításával fejezték be - ekkorra már eljutott a historizmustól a szecesszión át a modern stílusig. A Fasori református templom a hazai, egyébként is sajátos szecessziós emlékek közül neves közreműködői és remek formaképzése miatt emelkedik ki. A Szegő György-Haba Péter által írt, 111 év - 111 híres ház című kötetben a szerzők felhívják a figyelmet: a magasabb, a harangoknak otthont adó torony gótizáló - főképp a gúla alakú sisak miatt, a kisebb, hengeres torony viszont finn hatásról tanúskodik, amint a kapuzat fölötti háromszög oromzat is. De ha jobban megfigyeljük, maga a kapuzat is végső soron a gótikus katedrálisok bélletes, íves bejárati részét idézi - persze voltaképpen szecessziós „átírásban”, hiszen színes, magyaros motívumú kerámiákkal díszítette a tervező. A magasabb torony pedig akár egy itáliai campanile is lehetne. A beltér hasonlóképp míves: a görögkereszt alaprajzú templomtérben visszaköszönnek a kapuzat kerámiamotívumai, a szószék mögött és az Árkay által tervezett csillárokon is. A külső belső kerámiák a Zsolnaygyárban készültek, az üvegmunkákat pedig Róth Miksa műhelyében készítették. Ennek kivételével a motívumokat mind-mind Árkay rajzolta - hiszen ugye festőnek készült - , és amint a fentebb említett könyvben is rámutatnak: az egyéb magyaros rajzok mellett a minták legjellemzőbb eleme az életfa, amely itt talán a tudás fájának, avagy az égi és a földi szféra közötti kapcsolatnak a szimbóluma. A templom ma is remek formában van, belseje olyan, mintha nemrég készült volna el, külsején, bár a kőből épült részek talán megsötétedtek, szintén a gondos karbantartás látszik. ■ 1 ^21 VMiouptJf / REJTETT ÉRTÉKEK: ZSOLNAY, RÓTH MIKSA ÉS TÁRSAIK ÖSSZMŰVÉSZETI ALKOTÁSA A VÁROSLIGETI FASOR SZÁZÉVES REFORMÁTUS TEMPLOMÁBAN Életfamotívumok a kerámiafalon ZSIRAY-RUMMER ZOLTÁN Árkay Aladár, a neves építész egyik legfontosabb alkotása az 1913-ban elkészült istenháza. Míves beltere és izgalmas formavilága teszi különlegessé GYÁSZ Elhunyt a híres karmester Nyolcvankilenc évesen elhunyt Wolfgang Sawallisch német karmester és zongoraművész, a Bajor Állami Opera volt első karnagya és igazgatója, a Bécsi Filharmonikusok egykori fő-zeneigazgatója - jelentette az MTI. A világszerte elismert művész 1957-ben, 34 évesen a Trisztán és Izoldát vezényelve minden idők legfiatalabb karnagyaként lépett fel a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. Később, 1960-tól tíz éven át vezette a Bécsi Filharmonikusokat, után 21 éven át volt a Bajor Állami Opera fő-zeneigazgatója, több éven át egyben az igazgatója is, 1993-tól 2003-ig a Philadelphiai Filharmonikusokat vezette. (ZS) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Könyv a majolikagyárról Hiánypótló tanulmánykötetben dolgozta föl a százéves hódmezővásárhelyi majolikagyártás történetét Nagy Vera, a Tornyai János Múzeum néprajzkutatója - tájékoztatta Elek András, a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t. A Művészek Majolika és Agyagipar Telepének társulási szerződését 101 évvel ezelőtt, 1912. február 5-én írták alá Endre Béla és Tornyai János festőművészek, Rubletzky Géza, Kallós Ede, Pásztor János szobrászművészek, Smurák József építész és Weisz Mihály csizmadia mester. (RZ) HARGITA Székelyföldi típustervek Megspórolhatják a tervezési költségeket azok a Hargita megyei polgárok, akik a székelyföldi hagyományos építkezés jegyeit viselő házat építenek - írta a távirati iroda. A Hargita megyei tanács a Modern Székely Ház Programmal azt szeretné, hogy korszerű, kényelmes, ugyanakkor tájba illő házak készüljenek fiatal értelmiségi családok számára. A programot Gergely Attila építész mutatta be a konferencián, aki elmondta: a kilenc típusból készült házterveket ingyen szándékoznak odaadni bárkinek. (ZZ)