Magyar Hírlap, 2015. március (48. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-10 / 58. szám
8 MAGYAR HÍRLAP TURIZMUS 2015. MÁRCIUS 10., KEDD BENKOVICS LÁSZLÓ FONTOSNAK TARTJA, HOGY AZ AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSÁRA TÖREKSZIK Védjegy segíti falun is a tájékozódást HUNYOR ERNA Hiába a gazdaság egyik húzóága a turizmus, a terület vezetői szerint a sokszínű kínálat már nem elég, a turistákat a magasabb minőséggel lehet visszatérő vendéggé tenni. A különféle szolgáltatók is arra törekednek, hogy a tájékozódást minőségi védjegyekkel tegyék könnyebbé a potenciális utazók számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonában lévő, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) által koordinált napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegy nyújt garanciát a szálláshelyszolgáltatás minőségének a szakmai elvárásoknak megfelelő színvonalára - mondta Benkovics László, a FATOSZ minősítésért felelős alelnöke. Csaknem húsz éve már, hogy létrehozta és működteti a FATOSZ a falusi szálláshelyek napraforgós minősítő rendszerét - amely 2011 óta napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegy néven - a minőségi falusi turizmus szimbóluma. A védjegy alapvető célja, hogy - összhangban az egyes szálláshelyek működtetéséről szóló kormányrendeletben foglaltakkal garanciát nyújtson a szálláshely-szolgáltatás minőségének megfelelő színvonalára. A falusi vendégházak egy-négy napraforgós besorolást nyerhetnek el a külső és belső megjelenés, a felszereltség, a szolgáltatások színvonala, valamint a szállásadó felkészültségének, szakmai képzettségének függvényében - közölte a Magyar Hírlappal Benkovics László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége minősítésért felelős alelnöke. Mint fogalmazott, a védjegyes „megméretést” vállaló szállásadóknak pályázat benyújtásával kell kezdeményezniük a minősítési eljárást. A minősítési folyamat helyszíni szemlével veszi kezdetét, melyet a FATOSZ minősítő szaktanácsadói végeznek országszerte. A helyszíni bejárást követően a minősítő, végül pedig a bírálóbizottság véleményezi a szálláshelyeket. Az alelnök kiemelte, hogy a szövetség minősítői évente részt vesznek továbbképzésén, és folyamatos tájékoztatásban részesülnek a szakmai aktualitásokról. Benkovics László kifejtette, a FATOSZ hosszú távú céljai között szerepel, hogy a napraforgós védjegy hasonlóan ismert és elismert, állandó minőséget garantáló jel legyen a falusi szálláshelyeknél, mint a csillagok a szállodák esetében. Az egységes jelölés segítséget ad a turistáknak abban, hogy olyan szálláshelyet válasszanak, mely megfelel elvárásaiknak. A minősítés a szálláshelyek számára pedig egyértelmű előnyökkel jár, ugyanis a napraforgós besorolással egy olyan vendégfogadói kör tagjává válnak, amely megkülönböztetett figyelmet kap kimagasló színvonala miatt. Az alelnök jelezte, annak érdekében, hogy a napraforgós minősítés minél jobban beépüljön a köztudatba, a FATOSZ számos megjelenési lehetőséget biztosít a szállásadóknak. Online és nyomtatott felületeken a minősített szálláshelyek kiemelt helyen szerepelnek, és több marketingszolgáltatás csak a minősített tagoknak szól. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége mellett a Magyar Turizmus Zrt. is törekszik a napraforgós vendégházak népszerűsítésére saját felületein. Benkovics László szólt arról is, hogy az elmúlt években, hasonlóan a turizmus többi ágához, a falusi turizmusban is felértékelődött a szállásadáshoz kapcsolódó szolgáltatások jelentősége. A vendégeknek ma már nem elég csupán fekhelyet biztosítani, egyre nagyobb az igény a hagyományos értékek és az innovatív megoldások iránt együttesen. Azok a szállásadók, amelyek nem felelnek meg a vendégek követelményeinek, jelentős hátrányba kerülhetnek versenytársaikkal szemben. Az alelnök felhívta a figyelmet arra, a falusi szálláshelyek adottsága, hogy az új igényeknek sok esetben környezetbarát módon és nagy anyagi áldozatok nélkül is meg tudnak felelni, ha a tulajdonosok kellő körültekintéssel alakítják ki az általuk nyújtott szolgáltatáskört. A FATOSZ a minősítési rendszerhez illeszkedve kialakította a szakosodási rendszerét is, melynek keretében tizenegyféle lehetőség közül választhatnak a falusi szállásadók. Lehetőségük van így Ökoporta, Egészségporta, Kerekes székes porta, Gyermekbarát porta, Aktív falusi porta, Lovas porta, Pálinkás porta, Boros porta, Hagyományok portája, Falusi életmód ifjúsági porta és Falusi vendégasztal porta cím elnyerésére és üzemeltetésére is. Benkovics László kifejtette, a szövetség legfőbb célja ezzel az volt, hogy segítse és ösztönözze tagjait abban, hogy a számukra legideálisabb szolgáltatáscsoportot kínálják vendégeiknek. A szakosodási rendszer bevezetését sürgette többek közt az a gyakran elkövetett hiba, hogy a szállásadók nem a valós igényeknek megfelelően alakították ki szolgáltatáskínálatukat, illetve túl sok szolgáltatást halmoznak fel. Végezetül az alelnök kiemelte, a FATOSZ a jövőben erőteljesebben fogja népszerűsíteni a hagyományos falusi életformát a mai kor elvárásainak megfelelő szálláslehetőséggel ötvöző szakosodott vendégfogadóit. Benkovics László FOTÓ: KÖVESDI ANDREA A gyűrűfűi Lovastanya vendégház is minősített szálláshely FOTÓ: MH HIRDETÉS All inclusive szezonnyitó akció az április 15-ig foglalóknak! Hotel Marina*** All inclusive korlátlan étel- és italfogyasztással, wellnessrészleg-használattal, kétágyas szobában: április 23 - május 24. között, 33.900 Ft /fő/4 és +ifa. Óriási gyerekkedvezmények 14 éves korig! Foglalási feltétel: 30% előlegfizetés a foglalást követő 7 napon belül. Tel.: (1)889 9999 E-mail: marina.reservation@danubiushotels.com danubiushotels.com/marina www.magyarhirap.hu MEZŐKÖVESD NÉPMŰVÉSZETÉVEL VÁLT HÍRESSÉ, A ZSÓRY VIZE ISMERT FÜRDŐVÉ TETTE Gyógyhely lett a Matyóföld fővárosa DOMBROVSZKY ÁDÁM A Bükkalja és az Alföld határán fekvő Mezőkövesd matyó népművészetéről híres. A múlt század harmincas éveiben olaj után kutatva bukkantak kénes termálvízre, s az akkori földbirtokosáról elnevezett Zsóry fürdőt 1983-ban nyilvánították gyógyfürdővé. „Matyóföld szíve” 1464-ben Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot, s a helyi hagyomány szerint hálából sok fiúgyermeket kereszteltek el a királyról. A Mátyás becézéséből alakulhatott ki a „matyó” elnevezés. Mezőkövesd mellett Szentistván és Tárd tartozik még Matyóföldhöz. A három település katolikus „szigetet” alkot a javarészt reformátusok lakta környezetben. Elsősorban népi kultúrája révén ismert e népcsoport, hímzőművészete fő eleme a matyó rózsa motívuma. Hagyatéka 2012 -ben felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listájára. A díszes népviselet elegáns, kiemeli a testforma szépségét is. Virágkorát az első világháború előtt élte. Ekkoriban általános volt az elszegényedés, mégis igyekezett minden család beszerezni a viseleteket - akár óriási anyagi áldozat árán. Erre utal Szabó Zoltán szociográfiájának találó címe: Cifra nyomorúság. Jellemző, hogy 1886-ban Kövesd elvesztette városi rangját is. Ezt a világot, ennek népművészeti kultúráját, a világhírű matyó hímzést tanulmányozhatjuk a 2006-ban az Év Múzeuma címmel kitüntetett Matyó Múzeumban, és a régi településszerkezetet megőrző, hangulatos Hadas városrészben tett séta során. Itt a százötven éves parasztházakban alkotóműhelyek működnek. Ilyen a Bútorfestő Alkotóház, a Mézeskalácsos Tájház, a Népi Művészetek Háza. A Kisjankó Bori Emlékház névadója motívumkincset gazdagító fantáziájával kiemelkedett a hímzőasszonyok közül, s nem állt be azoknak a sorába, akik, a kereskedelem igényeit kielégítve, sablonos formák hímzésével „termeltek”. Még 1973-ban Mezőkövesd ismét város lett, s a fejlődésben nem kis szerepe volt annak, hogy a mintegy hetven éve olajkeresés közben tarlált termálvizet 1968-ban gyógyvízzé nyilvánították. A várostól két-három kilométerre fekvő Zsóry ma már a legjobb gyógyfürdőink közé tartozik, 2013 nyarán az országban tizenötödikként megkapta a gyógyhely minősítést. A Zsóry szomszédságában a négycsillagos Balneo Szálló vezetéken át kapja a gyógyvizet. Figyelemre méltó a háromcsillagos Hajnal is, amely saját kúttal rendelkezik, s egyedülálló, alternatív gyógyászati egysége révén népszerű. Elsősorban érszűkület, mozgásszervi betegségek gyógyítására vannak felkészülve, de foglalkoznak hang -, fény -, víz- és mágnesterápiával is. ■ Kovács Szabolcs bútorfestő az alkotóházában FOTÓ: MH